Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
4 • PETŐFI NÉPE 41 19*6. július 11. Magyarország cs a Szovjetunió között több mint negyedszázada aláírt együttműködési megállapodás egyebek között kiterjed az erdőgazdálkodásra is. Az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásának munkatársai' is részt vesznek a munkában. Dr. Walter Ferenc tudományos főmunkatárs, az állomás igazgató- helyettese, a KGST koordinációs központ tudományos műszaki tanácsának tagja, a következőképpen summázta a tényeket: egyeztetésére, a géprendszerek — A szerződés meghatározó szerepet játszott erdőgazdálkodásunk gépesítésében. A Szovjetunióból behozott facsemete-ültetők jelentették az első lépést. Amikor az ötvenes évek közepe táján már a nehéz lánctalpas iraktorok. a mélyforgató ekék, majd később a motorfűrészek, a tuskokiemelök is megjelentek, szinte forradalmasították az erdőtelepítést. Természetesen a' Szovjetunióból importált gépekkel együtt átvettük a gépkezelés és a munkaszervezés kutatási tapasztalatait is. Ezek nemcsak a termelést szolgálták, hanem a hazai tudományos kutatást, valamint a műszaki fejlesztést is. — Jelenleg milyen az együtt- viűködés a szovjet kutatókkal? — Az I960—1970-es évek közötti időszak tartalmilag is elkülönül az előzőktől. Ekkor már meghatározó szerepet kaptak az együttműködés szervezeti formái, főként a KGST erdészeti munkacsoportján keresztül, amelybe a kísérleti állomásunk munkatársai is bekapcsolódtak. A tevékenység egyrészt az erdötechni- kai követelmények kidolgozására, összeállítására, másrészt az időközben kialakított eszközök minősítésére. vizsgálatára irányultak. örvendetes, hogy1 főleg erdő- művelési gépekből hazánk is több típust állított elő. A legismertebbek a suhángkiemelö, erdészeti gödörfúró, az egy- és kétsoros csemeteültetö, gyökérfésű stb. Így a KGST-országokból beszerzett gépekkel kialakult a mély- forgatásos erdősítés teljes gépsora. Korszerűsödött, bővült az erdőgazdasági géppark a szovjet gyártmányú lánctalpasok újabb típusaival, valamint az MTZ- traktorokkal. A faanyag-szállításban jól alkalmazhatok a Eli, tehergépkocsik, az anyagmozgatásban GAZ-targoncák stb. Hátrányként jelentkezik, hogy ezek a géptípusok főleg mezőgazdasági munkára készültek és viszonylag kevés a speciális erdészeti gép. Ezért a jelen és az elkövetkező időszak feladata, továbbra is a speciális erdőművelő gépcsoportok kialakítása. — Ezt hogyan valósítják meg? — A magasabb követelményeknek megfelelően, némileg változtak az együttműködés szervezeti formái. Erre a komplex program tartalmaz alapvető intézkedéseket. Megvalósítására hivatottak a KGST keretében létrehozott koordinációs központok. Keltőnek ,a munkájában veszünk részt: áz erdőművelés komplex gépesítése című témában, aminek központja a Szovjetunió Puskinéi Erdészed Kutató Intézete, és a faanyagok komplex felhasználása című témában, amelyet a Pozsonyi Fakutató Intézet irányít. Az egyes résztémákban is szoros kapcsolatunk van a szovjet erdőkutatási intézetekkel. Az erdőművelés komplex gépesítésében már kölcsönösen hasznosítható eredményekről adhatunk számot, és ebben kísérleti állomásunk kutatói is részt vállaltak. Például a facsemete-előállítás korszerűsítéséi elemezve, a finn gyártmányú paperpoot rendszerű gépsor üzemeltetését vizsgáltuk. Az eredmények hasznosíthatók a Szovjetunióban is. ha azt a sajátos viszonyokra adaptálják. — ... És nálunk? — Várjuk a szántóföldi cseme- tetermesztésre kialakított szovjet munkagépekét és ennek traktorait. Ezek megfelelnek az energiatakarékossági követelményeknek is. — Jelenleg mi a fő kutatási feladat? — Több témában csak 1976-tól indult együttműködés. Mint például az erdőgazdaság optimális erő- és munkagép-állományának meghatározása, mobil gépsor és berendezések kialakítása faforgács előállítására az úgynevezett vágáslerületen. Ezek kidolgozását a Szovjetunió koordinálja, de a kutatóintézetünk több munkatársa is részt vesz ebben. Sajnos, az egyedi célgépek beszerzésével sok a gond. A pénzügyi nehézségeken túlmenően a kereskedelmi szervek sem szívesen foglalkoznak egy-két géptípus behozatalával. De talán még ennél is súlyosabb a pótalkatrész nehézkes beszerzése. Ezen változtatni kell, mert egyébként nem tudjuk kamatoztatni az együttműködésben rejlő előnyöket. Biztató előjel, hogy bővül az erdészeti gépgyártó kapacitás más szocialista országban is: Csehszlovákiában, NDK-ban és Lengyelországban. Ügy véljük, hogy a nemzetközi kooperáció lehetőségeit .kihasználva, az 1960-a.s evek elejére sikerül pótolni lemaradásunkat az erdészeti munkák komplex gépesítésében. B. Z. 2 MEGKEZDTÉK AZ ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSÉT A jól szervezett munka eredménye Többször hírt adtunk már arról, hogy az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyárában korszerű szalagparkettagyártó üzemet létesítettek, amelyben NSZK-gépsorU helyeztek üzembe. Most, az első félév végén arról érdeklődtünk Pintér Gyula főmérnöktől, hogy az új üzemrész termelésével kapcsolatban milyen tapasztalatokat szereztek. terv időarányos részét teljesítettük az első félévben, hajópadlóból pedig a 120 százalékos túlteljesítésünk mellett társgyáraktól is tudtunk vallani munkát. — A. főmérnök véleménye szerint minek köszönhetők ezek a szép eredmények? — A gondos munka és üzem- szervezés mellett elsősorban a szocialista versenymozgalomnak, az eredményesen tevékenykedő szocialista brigádoknak. Erről a versenyfelelős, Faragó Pálné valószínűleg többet tudna mondani... — A szocialista versenyben résztvevő kollektívákról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni — mondja meggyőződéssel Faragó Pálné. — Gyárunkban átlag 400—420-an dolgoznak s közülük 180-an tagjai a 24 brigádnak, amelyből három az év elején alakult. Az év kezdete nem látszott könnyűnek, hiszen az új üzemrész beállításával együtt szükség volt a brigádok — Az új üzemünk beváltotta a hozzáfűzött reményeket — mondta a főmérnök. — Dolgozóink egyre nagyobb gyakorlatot szereznek, s azt .tapasztaljuk, hogy meg is szerették ezt az új technológiát. Ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg a szalagparkettaigényeket maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. Az év végéig a tervek szerint 200 ezer négyzetméternyi gyártunk, jövőre pedig ennek kétszeresét. A közelmúltban megkezdtük a gépsor ellenértékeként a szalagparketta NSZK-ba való szállítását. Tárgyalások kezdődtek szovjet megrendelővel is. Ha sikerül a megegyezés, akkor még az idén Kazahsztán fővárosában, Alma- Atában épülő 1000 ágyas szálloda részére szállítunk mintegy 10 ezer négyzetméter szalagparkettát. Normál parkettából az éves 9 A tmk Lenin brigádjának újítása ez a méretrevágó fűrész, amely sokkal gazdaságosabban dolgozik, mint az elődje. Felvételünkön Kapás Ferenc brigádvezető és Seres József lakatos ellenőrzik a fűrész üzemkészségét. (Opauszky László felvételei.) 9 Más brigádok tagjaiból szervezték az új üzemrészben a Március 15. brigádot. Varga Imréné brigádvezető — akit bal oldali képünk munka közben ábrázol — irányításával a lelkes kollektíva nemcsak az új technológiát sajátította el, hanem élenjárnak a takarékosságban és már az első negyedévben 120 óra társadalmi munkát végeztek. Varga Imrcné kiváló munkája elismeréseként 16 napos jutalomüdülésen vett részt júniusban Finnországban. — A jobb oldali képen az adminisztratív dolgozók Ifjúság 20. brigádja a többi között vállalta a szocialista brigádok naplóinak vezetését. Felvételünk akkor készült, amikor Szelei Mária brigádvezetö és Oláh Istvánná kél naplóba beírták a legfrissebb eseményeket. átszervezésére is. Hét. brigád oszlott fel, illetve alakult újjá. Örömmel tapasztaltuk, hogy az új kollektívák milyen hamar megszilárdultak. S hebizonyosodott, hogy az Egy gépsor — egy brigád elv milyen hasznos. *A vállalásokban konkrét célkitűzések szerepelnek a termelés növelésével, a takarékossággal a selejt csökkentésével és más feladatokkal kapcsolatban. A DH- mozgalomban minden brigád részt vesz. A TMK Lenin nevű aranykoszorús brigádja számos újítással segíti a termelést. Ok különben nemrégen a bajai társgyárunkban jártak tapasztalat- cserén s szocialista szerződést kötöttek az ottani TMK-üzemmel egymás segítését tűzve célul. A brigád négy tagja elvégezte a hegesztötanfolyamot. is. Rendszeresen segítenek szabad idejükben egyik társuknak a családi háza építésében. A Petőfi és Szalvai brigád a vállalat rászoruló nyugdíjasait segíti rendszeresen, a Március 15. és az Arany János brigád pedig a szociális otthonban patronál egy-egy szobát, illetve azok lakóit. Az Ifjúság 20 brigád az idős emberek segítésén túl elvállalta, hogy rendszeresen vezeti a többi brigád naplóját. Igen érdekes és hasznos a brigádoknak egy kollektív vállalása. A létszámhiány gyárunk egyik nagy gondja s éppen ezért a szocialista kollektívák elhatározták. hogy minden brigád évente legalább egy-két úi dolgozót szervez. Az év els¥? felében felvett új dolgozók közül mintegy tízen a brigádok vállalásának „eredményei”. Most dolgozom különben a felajánlások második negyedévi részletes értékelésén, és ha olyan lesz, mint az év első három hónapjában, akkor „le a kalappal” a brigádok előtt... O. L. Még a kezdetnél tartanak A Bácskai és a Duna-melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szarvasmarha-tenyésztési szakbizottsága megvizsgálta a körzetéhez tartozó telepek egy részét. Tizenegy szarvasmarha-tenyésztő telep termelését és költségadatait elemezték, ezek közül kilenc szakosított, kettő csak a szakosítási ismérvekkel rendelkezik. Valamennyi tejtermelésre szakosított. Megállapították, hogy csaknem 2800 liter az egy tehénre jutó tejhozam. Ha figyelembe vesszük, hogy a szövetség körzetében 2225 liter a tehenenkénti hozam, megállapíthatjuk, hogy ezeken a telepeken eredményesebb a munka. Ennek ellenére a termelés még mindig alacsony és ezeken a telepeken sem fedezik a ráfordításokat a költségek. T'!cg nagy a szóródás is. A solti Szikra, valamint a vaskuií üácska Termelőszövetkezetben 3700 liter körül mozog a *ehenen- kénti hozam. Ugyanakkor van olyan szövetkezet, ahol ennek felét sem éri el, vagy alig haladja meg a 2000 litert. Há. térbe szorul A gondok sokrétűek. Leg. több gazdaságban a növény- termesztési fő- ágazat mellett az állattenyésztés — különösen a szarvasmarha-tartás — erősen háttérbe szorul. Kevés helyen gondoskodnak olcsó tömegtakarmányokról, a melléktermékek betakarítása és tárolása az üzeme,; többségében nem kifogástalan. Ez nemcsak a szövetkezet hibája, sajnos nine.-, megfelelő Ipari háttér. nem tudják megvásárolni azokat a gépeket és eszközöket, amelyek szükségesek a nagymennyiségű és nagyértékű melléktermékek gazdaságos felhasználásához. A kukoricaszár, a búzaszalma és a cukorrépafej nagy többsége a földeken marad és legjobb, esetben trágyákén! hasznosul. A Vizsgáit' telették' példája' I -tbüt alja, hogy ahol nagymennyiségű és jó minőségű melléktermékeket használnak a takarmányozásnál, olt a költségek jóval alacsonyabbak. A telepek átlagában az egy tehénre jutó veszteség évi 17;>4 lorint. Ha ezt tejre vonatkozta’- juk, akkor minden hektoliterre 611 forint ráfizetés jut. Tavaly — bár javultak a tartási. tenyésztési és technológiai feltételek — nem sokat jutottak előbbre a telepek. A jelenlegi helyzetben a termelőszövetkezetek többségének anyagi bázisa nem teszi lehetővé a korszerű, a tejhasznosításra szakosított állomány igényeit kielégítő istállók építését. A beruházási költség ugyanis igen magas. Az AGRO- KÜMPLEX-nél például az egy tehénre jutó férőhely építési költsége meghaladja a 100 ezer forintot. Ennek ellenére a technológia miatt az élőmunka termelékenysége alacsony marad. Ugyanis kevés korszerű berendezés áll rendelkezésre. Az elavult fejőberendezések cseréje, központi fejőház megépítésére — a magas költségek miatt — csak a szövetkezetek egy része vállalkozhat. Olcsóbb megoldás a meglevő telepek rekonstrukciója. Ugyanakkor a gazdaságok törekednek a fajtaátalakító keresztezésekre. Az országos adatok szerint a hols- tein-írizzel történő keresztezések során az Fl-es állomány tejhozama — nagyrészt ugyanolyan feltételek mellett — 700—1000 literrel magasabb, mint a tejelő magyartarkáé. 1 Nem kielégítő A vizsgálat során megállapították. hogy a telepek termelési színvonala nem kielégítő. A tö- megtakarmány-ellátás legtöbb gazdaságban a minőséget befolyásoló betakarításon és tároláson múlik. A silókazlak hosszú ideig készülnek. A kívánatos 6—7 nap helyett 20—42 nap alatt fejezik be egy-egy kazal készítését. Telepek egy részénél a siló összetétele erősen gazos, kevés kuko- rícahányaddal. Előfordult, hogy a mélyfekvésű, vizes helyekre telepített silókazlat nem prkolták körül, emiatt túlerjedtek, vajsavas bomláson mentek keresztül. A szakemberek előtt ismert a szabadban történő jártatás, a napfényen tartás serkentő hatása. Fontos ez a vitaminképzésben, a biológiai egyensúly elérése miatt is. Kevés helyen élnek ezzel a lehetőséggel, nagyobbrészt zárttartás folyik, kevés a legelő, a karámok nincsenek kihasználva. A szakosított telepeken nem csökken az élőmunka-felhasználás. annak ellenére, hogy a szakosítás egyik célja a munkaerő- megtakarítás. A szakbizottság a tapasztalatok alapján ajánlja a közös gaz- dÁsagoknak. Yiógy vizsgáljál; felül mindenütt a takarmányok beltartalmi értékét, és az adagokit a takarmányozási igény alapján állítsák össze. Ehhez szükséges. hogy olyan laboratórium álljon rendelkezésre, ahol a beküldött mintákat, gyorsan — minden fontos anyagra, elemre — megbízhatóan megvizsgálják és az eredményeket gyorsan eljuttatjuk az. üzemekhez. Érdemes kidolgozni olyan módszereket, amelyek a növénytermesztésben képződő melléktermékek gazdaságos betakarítását és tárolását segítik elő. A gazdaság vezetőinek a szarvasmarha-tenyésztő szakbizottságokkal együttműködve szükséges olyan takarmányozási programot kidolgozni. amely hosszú távon megteremti az ágazat gazdaságosságát és a költségek csökkentését. Ebbe a munkába a kutatóintézeteket is be lehet, vonni. A rét- és legelőgazdálkodást új alapokra kell fektetni. mert ez a szarvasmarhatartáshoz nélkülözhetetlen. Jobb technológiával A telepek rekonstrukciója során. vagy ha új építkezésekbe fognak mindenképpen számoljanak a teljes gépesítéssel. Sok mindent lehetne még tenni ahhoz, hogy a technológiát tökéletesítsék. Az itatóberendezések például egy szerűsí thetők. mert a jelenlegi bonyolult önitatók könnyen elromlanák és nem is váltak be. A férőhelyek jelenlegi kihasználtság! foka még tehetővé teszi az állománynövelést. A jobb kihasználással elérhetik az üzemek az állandó költségek további csökkentését. Következetesen tartsák be — javasolja a szakbizottság — az állategészségügyi előírásokat a tbc- és bruccllamentesség megtartása érdekében. Nem elhanyagolható a szakemberképzés sem. Ehhez a szövetség intézményesen, kíván segítséget nyújtani. Tanfolyamokat, továbbképzéseket szervez. A szakbizottság javasolja az állami támogatás jelenlegi rendszerét felülvizsgálni olyan szempontból, hogy jobban segítse a termelés hatékonyságát. Csak utalásszerűén tudtunk foglalkozni a területi szövetség szakbizottságának tapasztalataival, javaslataival. Az elemzések azt bizonyítják, hogy még nagyon sok a tennivaló. Az üzemekben még csak a kezdetén tartanak a fejlesztési színvonal javításának. K. S. Vi lit I I I •••••• I • • • • • »•••••••••••••••••••••••• • •••••••••••••••••••••••••••••••••••••» I.M.t • • •
