Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 163. szám Ára: 90 fillér 1976. július 11. vasárnap Pénteken országos értekezletre gyűltek össze Budapesten a termelőüzemek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok képviselői. Jelen voltak a párt- és állami, valamint a gazdasági vezetők is a fontos megbeszélésen. Szó volt a tanácskozáson a zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztésről, valamint az élőállat-felvásárlás és forgalmazás ezévi feladatairól. A kedvezőtlen helyzet megszüntetésére teendő intézkedéseket Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette. Köztudott, hogy megyénk kertészeti ágazata országosan is meghatározó jelentőségű. Ezért külön szükséges megemlíteni, hogy a tanácskozáson Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Termelőszövetkezet elnöke az ország nyilvánossága előtt versenyvállalást tett a közös gazdaság ne- ' Vében. Felhívással fordult az üzemekhez több zöldség termesztésére. Bízunk benne, hogy a megye zöldségtermesztéssel foglalkozó szövetkezetei csatlakoznak a kezdeményezéshez és ezzel is hozzájárulnak az ellátási gondok csökkentéséhez. A termelőszövetkezet tagsága vállalta, hogy az előző két év átlagában elért zöldségtérmesztési és áruértékesítési eredményeket az idén legalább 15 százalékkal, jövőre pedig további tíz százalékkal túlteljesíti. Ez azt jelenti, hogy az idén száz hektár területre vetítve mintegy kétezer mázsa zöldséget termesztenek. Jövőre pedig már 2250 mázsát adnak a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak, üzemeknek. A versenyfelhívást a termelő- szövetkezetek szocialista brigádjai megvitatták. Kezdeményezésüket jelezték a párt- és gazdasági vezetésnek. Egyúttal felhívták minden társszövetkezet szocialista brigádjait, ahol foglalkoznak zöldségtermesztéssel, hogy csatlakozzanak vállalásukhoz. Végre megérkezett az eső. Hosszabb-rövidebb záporok áztatták a szomjas földeket a hét végén. A lehullott csapadék azonban csak töredékét pótolta a vízhiánynak. Továbbra is szükséges, hogy az üzemek mindenütt kihasználják az öntözési lehetőségeket. 0 NDK-kombájnok munka közben a Bajai Állami Gazdaság takarmánybúza-tábláján. 9 Elkészült a bábolnai szárító a betakarításra. A ■ hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetben mát befejezték a takarmánybúza aratását is. HUSZONHATODIK VASUTASNAP Tapasztalunk is ilyen törekvéseket. A Bajai Állami Gazdaságban több száz hektáron a lucernát és a kukoricát öntözik. A nagybaracskai Haladás Termelő- szövetkezetben eredetileg 684 hektár terület vízpótlására lenné lehetőség. Kilenc öntözőegységgel, két műszakban ennél jóval nagyobb felületen, összesen 850 hektáron öntöznek már több mint két hónapja. A mesterséges Csapadékellátás eredménye máris szembetűnő. Az öntözéssel járó többletköltségek többszörösen megtérültek. A kétéves lucernavetés kétszeri kaszálása annyi zöldtömeget adott, hogy egy-egy hektár terméséből több mint 80 mázsa szárítmányt tudtak készíteni. Ez legalább kétszerese az öntözés nélkül termelt mennyiségnek. Szép termést ígér az öntözött cukorrépa is, amelyből a tavalyi 60 hektár helyett 90 hektárnyit vetettek. Igaz, az öntözővízzel együtt karbamid is kerül a talajba. Ez utóbbi fontos, nitrogéntartalmú műtrágya. A nagybaracskaiak példáját azért is érdemes népszerűsíteni, mert nem elégedtek meg a Duna holtágaiból történő víznyeréssel, ha(Folytatás a 3. oldalon.) Hétfőn nyílik a kecskeméti zománcművészeti alkotótelep MLí i v- . , -v ' . . J ..... 9 Ma vasutasokat ünnepli az ország. A róluk szóló képes riportot lapunk 3. oldalán találják meg kedves olvasóink. NEGYVEN VAGONNAL TÖBB ÖSZIÁRPA Öntözés két műszakban Korszerűsödik a személyszállítás járműparkja Évről évre növekszik az utas- forgalom a megyei Volán autó- buszjáratain. Az igények egy részét a vállalat még nehezen tudja kielégíteni, kevés a jármű. S a jelenlegi autóbuszpark is alapos fiatalításra szorul, mert nem nyújt lehetőséget elég kulturált, kényelmes utazásra. Régi gondja ez a vállalatnak és a lakos- _ Ságnak egyaránt. Ebben az évben a Volán autóbuszparkjának csaknem egynegyede folyamatosan kicserélődik, 59 új Ikaruszt Vásárolnak. Az év közepéig ebből huszonhatot már forgalomba is állított a vállalat. Kettő kivételével valamennyi 266-os típusú, kétajtós jármű, amelyekkel a helyközi járatok elöregedett autóbuszait váltották fel. Ebből a távolsági és városi forgalomban egyaránt jól kihasználható típusból további tizenegyet vesz át a vállalat, előreláthatólag még ebben a hónapban. A beszerzési tervben szerepel még 11 darab 255-ös típusú, távolsági, és ugyanennyi 280-as jelű csuklós, városi autóbusz. A csuklósok szállítása csak az év végére várható, s akkor valamennyit a kecskeméti városi közlekedésben állítják munkában A megyei személyszállítás helyzetét ez az 59 új Ikarusz nagyban javítja, a buszok számának gyarapodása azonban nem lesz jelentős. Elkerülhetetlen ebben az évben 53 kiszolgált, régi jármű kiselejtezése. Mégis sokat nyertek az utasok, jelentősen nő az ülőhelyek, különösen az összes utasférőhely száma. A korszerű Ikaruszok emellett világosabbak, jobban fűthetőek, s mindenekelőtt megbízhatóbbak elődeiknél. Kevesebbet bosszankodunk matjd a késések, hibák miatti járatkiesések. s a kultúrálatlan utazási körülmények miatt. ZS. A. A Bács-Kiskun megyei Tanács, a Magyar Képzőművészek Szövetségének támogatásával és a LAM- PART Zománcipari Művek közreműködésével idén második évben rendezi meg Kecskeméten a zománcművészeti alkotótelepet. Július 12, és augusztus 15. között várhatóan harminc magyar és öt szovjet művész dolgozik majd a megyeszékhelyen, a rendező szervek által javasolt témák megoldásán. Az alkotőtelep célja nem változott. A szervezők továbbra is fontos feladatuknak tekintik, hogy lehetőséget teremtsenek a magyar és szovjet képző- és iparművészek számára a zománcművészet továbbfejlesztését szolgáló gyakorlati kísérletezésekre, és is Egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy a magyar termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sokat termelnek. A grafikonokon a hektáronkénti termés métermázsáit ábrázoló oszlopok esztendőről esztendőre feljebb törnek. Mégis egyesek szerint az eredmények kétségbevorihatók. Olyan is elhangzik, hogy a magyar mezőgazdaság szemfényvesztő, pénzpazarló. Mi az oka, az ilyen véleményeknek? Talán a szakemberek egyetértenek velem abban, hogy aki 10—15 éven át kizárólag messziről látta a határt, az a mai terméshozamokat szemmel nem tudja felmérni. Nincs ma már hullámzó búzatenger, vagy hatalmas csöveket mutató kukoricatábla. Az alacsony, keményszárú, tehát alig moccanó, kefeszerű, intenzív búzatáblát, vagy az inkább a tövek számával győzedelmeskedő kukoricatáblát csak az tudja felbecsülni, aki évről évre belülről ismerkedik a fejlődéssel. Ehhez jön a már sokak által ismert jelenség, az, hogy napjainkban általában a határban évszámra nem látni embert. Eltűntek a cukorrépát egyelő, vagy kukoricát kapáló tarkaruhás asszonycsapatok, az izzadtan hajlongó aratóbandák. Egy-egy táblán rendszerint csak néhány gép megy végig és évente legfeljebb néhány alkalommal. Persze sok minden van, ami valóban érthetetlen a kívülálló számára is. Ott hever a sokszáz szalmabála, esetleg csak a rendre leszórt szalma és nem történik vele semmi. Esetleg egy szombaton füstkígyók szállnak az ég felé: felgyújtották a szalmát. De a tarló még mindig ott van. Felveri a gyom, már azt se látni, hogy tarló-e vagy valami elgazosodott kultúrnövény, amíg végre megjelenik egy óriási masina és egyetlen nap alatt elsimított barázdák alá takarja a korábban még bosszantó látványt. Aztán az öntözés. A parasztember jól tudja, hogy bármely öntözésre szánt táblába rengeteg pénzt beleölnek. Aztán műtrágyát, nemes magot, vegyszert, gépi munkát. De ha elmarad az öntözés, akkor elmarad a várt termés is. És híre terjed, hogy a rengeteg befektetés nem térül meg soha, tehát „a mezőgazdaság pazarolja a nép pénzét". Ezernyi ok késztet arra vezetőt és beosztottat, hogy ne maradjanak csúfoskodó, az időjárás által reménytelenül megviselt, pusztuló táblák a betakarítás végére. Vagyis ne annyi gépet tartsunk, ameny- .nyivel éppen „visítva’’ be lehet takarítani a határt, hanem valamivel többet. Kiszámították a közgazdászok, hogy 1000 hektár búza termésbetakarítási veszteségeiből meg lehet vásárolni egy kombájnt. Több ezer hektáréból annyi kombájnt, hogy optimális időben végezhessünk a munkával. Tudjuk, hogy a betakarítás nem fejeződik be, amikor magtárba kerül az árpa, a búza, a kukorica. A szalmát, a szárat össze kell gyűjteni és felhasználni. A szalma nép- gazdasági érték, ami nemcsak a papírgyárakban, de az istállókban is gyakran hiánycikk. Alapvető feladatunk a tarló megmunkálása is. Az agyongyomosodott, tábia pazarolja a talaj nedvességkészletét, tápanyagkészletét, sőt esetleg azzal a következő évben a vegyszerezés ellenére is gyomos lesz a vete- mény. Aki pedig kapát venne a kezébe, ma már nincs. Bűnös pazarlás az is, ha az istállótrágyát veszni hagyjuk, de a műtrágyával is gyakran nagyvonalúbban bánunk a kelleténél. A kiadásoknál maradva: az öntözővíz nem felesleges kiadás. Mert mostanában is csak látszólag volt elegendő eső, a talaj vízkészlete nem elégséges. Az öntözőberendezéseket tehát az ország területének nagyobbik részén igenis működtetni kell, mert a rengeteg befektetés csak igy térül meg. Természetes, hogy mindenki arra törekszik: teremjen több a földjeinken. De az sem közömbös, hogy milyen áron termelünk? A választ magától értetődően nem a véletlenszerűen a határba tévedt vendégektől várjuk, hanem az agrárszakemberektől, lelkiismeretesen és felelősségteljesen dolgozó parasztságtól. F. B, egyben elméleti képzésüket is támogassák. Az egy hónapos együtt- lét során a résztvevőket az épületek belső termeinek díszítése mellett a városképet kedvezően befolyásoló, az építészeti környezetben sokszorosítható elemekből felépített, vagy a népművészeti formakincsből táplálkozó burkolatok tervezésére és kivitelezésére kívánják ösztönözni, de más formai és technológiai kísérletezésre is mód nyílik. Az alkotótelepre meghívottak Számára idén is a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán teremtették meg a munkafeltételeket. A művészek több közérdekű téma megoldásával foglalkozhatnak. Így többek között lehetőségük van a Két- templom köz tetőátkötése zománcdíszítésének, a hunyadivárosi orvosi rendelő belső térburkolásának, az új kecskeméti autóbusz-pályaudvar tetőpárkánya képzőművészeti megoldásának vagy a Kiskunsági Nemzeti Park fogadóudvari oromfala zománcdíszítésének megtervezésére is. A műszaki főiskolán jól kihasználható égetőkemencék és a LAMPART kecskeméti gyára által rendelkezésre bocsátott különleges zománcalapanyagok bizonyára felkeltik a tábor résztvevőinek kísérletező kedvét és minden bizonnyal szép számmal születnek olyan alkotások is, amelyek nemcsak a Katona József Múzemban elhelyezett megyei zománcművészeti gyűjteményt gyarapítják, hanem alkalmasak lesznek Kecskemét városképének fel- frissítésére is. Az alkotók műtermi munkáját tartalmas elméleti képzés is segíti. A délutáni és esti órákban neves szakemberek tartanak előadásokat. Ezek során technológiai tájékoztatókat, népművészeti, építészettörténeti, művészetpolitikai és több más aktuális kérdéssel foglalkozó ismertetéseket“ hallhatnak. A meghívott alkotókat a Kecskeméten töltött egy hónap alatt megismertetik megyénk gazdasági és kulturális életével. A magyar résztvevők közös kirándulásokon keresik fel Bács-Kiskun változatos tájait és településeit, A Kecskemétre érkező szovjet vendégek viszont ellátogatnak majd több, a megyehatáron túli városba is, így egyebek között Esztergom, Pécs és Budapest történelmi és művészeti emlékeinek megtekintése is szerepel.szervezett programjukban. Az alkotótábor résztvevőinek munkáiból — miként ez tavaly is történt — kiállítást rendeznek a kecskeméti Katona József Múzeumban. A második kecskeméti zománcművészeti alkotótábor megnyitására hétfőn délután kerül sor a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kollégiumában, ahol a meghívott alkotók ez alkalommal találkoznak a megye és az országos művészeti élet vezetőivel is. P. M. 9 Képünk a tavalyi zománcművészeti alkotótáborban készült alkotások sikeres zárókiállításán készült. Értékeink
