Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 163. szám Ára: 90 fillér 1976. július 11. vasárnap Pénteken országos értekezletre gyűltek össze Budapesten a ter­melőüzemek, a felvásárló és fel­dolgozó vállalatok képviselői. Je­len voltak a párt- és állami, va­lamint a gazdasági vezetők is a fontos megbeszélésen. Szó volt a tanácskozáson a zöldség-, gyü­mölcs- és burgonyatermesztésről, valamint az élőállat-felvásárlás és forgalmazás ezévi feladatairól. A kedvezőtlen helyzet megszünteté­sére teendő intézkedéseket Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette. Köztudott, hogy megyénk ker­tészeti ágazata országosan is meghatározó jelentőségű. Ezért külön szükséges megemlíteni, hogy a tanácskozáson Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Ter­melőszövetkezet elnöke az ország nyilvánossága előtt versenyvál­lalást tett a közös gazdaság ne- ' Vében. Felhívással fordult az üze­mekhez több zöldség termeszté­sére. Bízunk benne, hogy a me­gye zöldségtermesztéssel foglalko­zó szövetkezetei csatlakoznak a kezdeményezéshez és ezzel is hozzájárulnak az ellátási gondok csökkentéséhez. A termelőszövetkezet tagsága vállalta, hogy az előző két év átlagában elért zöldségtérmesztési és áruértékesítési eredményeket az idén legalább 15 százalékkal, jövőre pedig további tíz százalék­kal túlteljesíti. Ez azt jelenti, hogy az idén száz hektár terület­re vetítve mintegy kétezer má­zsa zöldséget termesztenek. Jö­vőre pedig már 2250 mázsát ad­nak a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak, üzemeknek. A versenyfelhívást a termelő- szövetkezetek szocialista brigád­jai megvitatták. Kezdeményezé­süket jelezték a párt- és gazda­sági vezetésnek. Egyúttal felhív­ták minden társszövetkezet szo­cialista brigádjait, ahol foglalkoz­nak zöldségtermesztéssel, hogy csatlakozzanak vállalásukhoz. Végre megérkezett az eső. Hosszabb-rövidebb záporok áztatták a szomjas földeket a hét végén. A lehullott csa­padék azonban csak töredé­két pótolta a vízhiánynak. Továbbra is szükséges, hogy az üzemek mindenütt ki­használják az öntözési lehe­tőségeket. 0 NDK-kombájnok munka közben a Bajai Állami Gazdaság takarmánybúza-tábláján. 9 Elkészült a bábolnai szárító a betakarításra. A ■ hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetben mát befejezték a takarmánybúza aratását is. HUSZONHATODIK VASUTASNAP Tapasztalunk is ilyen törekvé­seket. A Bajai Állami Gazdaság­ban több száz hektáron a lucer­nát és a kukoricát öntözik. A nagybaracskai Haladás Termelő- szövetkezetben eredetileg 684 hektár terület vízpótlására len­né lehetőség. Kilenc öntözőegy­séggel, két műszakban ennél jó­val nagyobb felületen, összesen 850 hektáron öntöznek már több mint két hónapja. A mesterséges Csapadékellátás eredménye máris szembetűnő. Az öntözéssel járó többletköltségek többszörösen megtérültek. A kétéves lucerna­vetés kétszeri kaszálása annyi zöldtömeget adott, hogy egy-egy hektár terméséből több mint 80 mázsa szárítmányt tudtak készí­teni. Ez legalább kétszerese az öntözés nélkül termelt mennyi­ségnek. Szép termést ígér az ön­tözött cukorrépa is, amelyből a tavalyi 60 hektár helyett 90 hek­tárnyit vetettek. Igaz, az öntöző­vízzel együtt karbamid is kerül a talajba. Ez utóbbi fontos, nitro­géntartalmú műtrágya. A nagybaracskaiak példáját azért is érdemes népszerűsíteni, mert nem elégedtek meg a Duna holt­ágaiból történő víznyeréssel, ha­(Folytatás a 3. oldalon.) Hétfőn nyílik a kecskeméti zománcművészeti alkotótelep MLí i v- . , -v ' . . J ..... 9 Ma vasutasokat ünnepli az ország. A róluk szóló képes riportot lapunk 3. oldalán találják meg kedves olvasóink. NEGYVEN VAGONNAL TÖBB ÖSZIÁRPA Öntözés két műszakban Korszerűsödik a személyszállítás járműparkja Évről évre növekszik az utas- forgalom a megyei Volán autó- buszjáratain. Az igények egy ré­szét a vállalat még nehezen tud­ja kielégíteni, kevés a jármű. S a jelenlegi autóbuszpark is ala­pos fiatalításra szorul, mert nem nyújt lehetőséget elég kulturált, kényelmes utazásra. Régi gond­ja ez a vállalatnak és a lakos- _ Ságnak egyaránt. Ebben az évben a Volán autó­buszparkjának csaknem egyne­gyede folyamatosan kicserélődik, 59 új Ikaruszt Vásárolnak. Az év közepéig ebből huszonhatot már forgalomba is állított a vállalat. Kettő kivételével valamennyi 266-os típusú, kétajtós jármű, amelyekkel a helyközi járatok el­öregedett autóbuszait váltották fel. Ebből a távolsági és városi forgalomban egyaránt jól kihasz­nálható típusból további tizen­egyet vesz át a vállalat, előre­láthatólag még ebben a hónap­ban. A beszerzési tervben szerepel még 11 darab 255-ös típusú, tá­volsági, és ugyanennyi 280-as je­lű csuklós, városi autóbusz. A csuklósok szállítása csak az év végére várható, s akkor vala­mennyit a kecskeméti városi köz­lekedésben állítják munkában A megyei személyszállítás helyzetét ez az 59 új Ikarusz nagyban javítja, a buszok szá­mának gyarapodása azonban nem lesz jelentős. Elkerülhetetlen eb­ben az évben 53 kiszolgált, régi jármű kiselejtezése. Mégis so­kat nyertek az utasok, jelentő­sen nő az ülőhelyek, különösen az összes utasférőhely száma. A korszerű Ikaruszok emellett vi­lágosabbak, jobban fűthetőek, s mindenekelőtt megbízhatóbbak elődeiknél. Kevesebbet bosszan­kodunk matjd a késések, hibák miatti járatkiesések. s a kultúrá­latlan utazási körülmények miatt. ZS. A. A Bács-Kiskun megyei Tanács, a Magyar Képzőművészek Szövet­ségének támogatásával és a LAM- PART Zománcipari Művek közre­működésével idén második év­ben rendezi meg Kecskeméten a zománcművészeti alkotótelepet. Július 12, és augusztus 15. között várhatóan harminc magyar és öt szovjet művész dolgozik majd a megyeszékhelyen, a rendező szer­vek által javasolt témák megol­dásán. Az alkotőtelep célja nem vál­tozott. A szervezők továbbra is fontos feladatuknak tekintik, hogy lehetőséget teremtsenek a ma­gyar és szovjet képző- és ipar­művészek számára a zománcmű­vészet továbbfejlesztését szolgá­ló gyakorlati kísérletezésekre, és is Egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy a magyar ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok sokat termelnek. A grafikonokon a hektáronkénti termés métermázsáit ábrázo­ló oszlopok esztendőről esz­tendőre feljebb törnek. Mégis egyesek szerint az eredmények kétségbevorihatók. Olyan is elhangzik, hogy a magyar mezőgazdaság szem­fényvesztő, pénzpazarló. Mi az oka, az ilyen véleményeknek? Talán a szakemberek egyetértenek velem abban, hogy aki 10—15 éven át kizá­rólag messziről látta a határt, az a mai terméshozamokat szemmel nem tudja felmérni. Nincs ma már hullámzó búza­tenger, vagy hatalmas csöve­ket mutató kukoricatábla. Az alacsony, keményszárú, tehát alig moccanó, kefeszerű, in­tenzív búzatáblát, vagy az in­kább a tövek számával győze­delmeskedő kukoricatáblát csak az tudja felbecsülni, aki évről évre belülről ismerke­dik a fejlődéssel. Ehhez jön a már sokak ál­tal ismert jelenség, az, hogy napjainkban általában a ha­tárban évszámra nem látni embert. Eltűntek a cukorrépát egyelő, vagy kukoricát kapáló tarkaruhás asszonycsapatok, az izzadtan hajlongó aratóban­dák. Egy-egy táblán rendsze­rint csak néhány gép megy végig és évente legfeljebb né­hány alkalommal. Persze sok minden van, ami valóban érthetetlen a kívül­álló számára is. Ott hever a sokszáz szalmabála, esetleg csak a rendre leszórt szalma és nem történik vele semmi. Esetleg egy szombaton füstkí­gyók szállnak az ég felé: fel­gyújtották a szalmát. De a tarló még mindig ott van. Fel­veri a gyom, már azt se látni, hogy tarló-e vagy valami elga­zosodott kultúrnövény, amíg végre megjelenik egy óriási masina és egyetlen nap alatt elsimított barázdák alá takar­ja a korábban még bosszantó látványt. Aztán az öntözés. A pa­rasztember jól tudja, hogy bármely öntözésre szánt táblá­ba rengeteg pénzt beleölnek. Aztán műtrágyát, nemes ma­got, vegyszert, gépi munkát. De ha elmarad az öntözés, akkor elmarad a várt termés is. És híre terjed, hogy a ren­geteg befektetés nem térül meg soha, tehát „a mezőgaz­daság pazarolja a nép pén­zét". Ezernyi ok késztet arra ve­zetőt és beosztottat, hogy ne maradjanak csúfoskodó, az időjárás által reménytelenül megviselt, pusztuló táblák a betakarítás végére. Vagyis ne annyi gépet tartsunk, ameny- .nyivel éppen „visítva’’ be le­het takarítani a határt, hanem valamivel többet. Kiszámítot­ták a közgazdászok, hogy 1000 hektár búza termésbetakarítá­si veszteségeiből meg lehet vásárolni egy kombájnt. Több ezer hektáréból annyi kom­bájnt, hogy optimális időben végezhessünk a munkával. Tudjuk, hogy a betakarítás nem fejeződik be, amikor magtárba kerül az árpa, a búza, a kukorica. A szalmát, a szárat össze kell gyűjteni és felhasználni. A szalma nép- gazdasági érték, ami nemcsak a papírgyárakban, de az is­tállókban is gyakran hiány­cikk. Alapvető feladatunk a tarló megmunkálása is. Az agyongyomosodott, tábia paza­rolja a talaj nedvességkészle­tét, tápanyagkészletét, sőt esetleg azzal a követ­kező évben a vegyszerezés el­lenére is gyomos lesz a vete- mény. Aki pedig kapát venne a kezébe, ma már nincs. Bű­nös pazarlás az is, ha az is­tállótrágyát veszni hagyjuk, de a műtrágyával is gyakran nagyvonalúbban bánunk a kelleténél. A kiadásoknál maradva: az öntözővíz nem felesleges ki­adás. Mert mostanában is csak látszólag volt elegendő eső, a talaj vízkészlete nem elégséges. Az öntözőberende­zéseket tehát az ország terü­letének nagyobbik részén igen­is működtetni kell, mert a rengeteg befektetés csak igy térül meg. Természetes, hogy mindenki arra törekszik: teremjen több a földjeinken. De az sem kö­zömbös, hogy milyen áron termelünk? A választ magától értetődően nem a véletlensze­rűen a határba tévedt vendé­gektől várjuk, hanem az ag­rárszakemberektől, lelkiisme­retesen és felelősségteljesen dolgozó parasztságtól. F. B, egyben elméleti képzésüket is tá­mogassák. Az egy hónapos együtt- lét során a résztvevőket az épü­letek belső termeinek díszítése mellett a városképet kedvezően befolyásoló, az építészeti környe­zetben sokszorosítható elemekből felépített, vagy a népművészeti formakincsből táplálkozó burko­latok tervezésére és kivitelezésé­re kívánják ösztönözni, de más formai és technológiai kísérlete­zésre is mód nyílik. Az alkotótelepre meghívottak Számára idén is a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán teremtették meg a munkafeltételeket. A művészek több közérdekű téma megoldásá­val foglalkozhatnak. Így többek között lehetőségük van a Két- templom köz tetőátkötése zo­máncdíszítésének, a hunyadivá­rosi orvosi rendelő belső térbur­kolásának, az új kecskeméti autó­busz-pályaudvar tetőpárkánya képzőművészeti megoldásának vagy a Kiskunsági Nemzeti Park fogadóudvari oromfala zománc­díszítésének megtervezésére is. A műszaki főiskolán jól kihasz­nálható égetőkemencék és a LAMPART kecskeméti gyára ál­tal rendelkezésre bocsátott külön­leges zománcalapanyagok bizo­nyára felkeltik a tábor résztve­vőinek kísérletező kedvét és min­den bizonnyal szép számmal szü­letnek olyan alkotások is, ame­lyek nemcsak a Katona József Múzemban elhelyezett megyei zo­máncművészeti gyűjteményt gya­rapítják, hanem alkalmasak lesz­nek Kecskemét városképének fel- frissítésére is. Az alkotók műtermi munkáját tartalmas elméleti képzés is segí­ti. A délutáni és esti órákban neves szakemberek tartanak elő­adásokat. Ezek során technológiai tájékoztatókat, népművészeti, épí­tészettörténeti, művészetpolitikai és több más aktuális kérdéssel foglalkozó ismertetéseket“ hallhat­nak. A meghívott alkotókat a Kecs­keméten töltött egy hónap alatt megismertetik megyénk gazdasá­gi és kulturális életével. A ma­gyar résztvevők közös kirándulá­sokon keresik fel Bács-Kiskun változatos tájait és településeit, A Kecskemétre érkező szovjet vendégek viszont ellátogatnak majd több, a megyehatáron túli városba is, így egyebek között Esztergom, Pécs és Budapest történelmi és művészeti emlékei­nek megtekintése is szerepel.szer­vezett programjukban. Az alkotótábor résztvevőinek munkáiból — miként ez tavaly is történt — kiállítást rendeznek a kecskeméti Katona József Mú­zeumban. A második kecskeméti zománc­művészeti alkotótábor megnyitá­sára hétfőn délután kerül sor a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola kollégiumában, ahol a meghívott alkotók ez alka­lommal találkoznak a megye és az országos művészeti élet veze­tőivel is. P. M. 9 Képünk a tavalyi zománcművészeti alkotótáborban készült alkotá­sok sikeres zárókiállításán készült. Értékeink

Next

/
Thumbnails
Contents