Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1976. július 10. KÖZLEMÉNY A KGST XXX. ÜLÉSSZAKÁRÓL 1976. július 7—9. között Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagállamok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Sinder- mann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnök-helyettese, Zsamin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Lobumir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A' KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött megállapodás értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK küldöttsége, amelyet Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) al- elnöke vezetett. Megfijgyelőként részt vett Lopez Teixeiri, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energiaügyi államtitkára, Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke, Li Dzang Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Khamphan Tunalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolajev Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselői. Az ülésszak ülésein Horst Sin- dermann, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971—1975. évi eredményeiről, a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-or- szágok jelentős sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Sikeresen teljesítették az ötéves népgazdasági terveket, gyors ütemben fejlődnek a termelőerők, nő a társadalmi termelés hatékonysága, szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A KGST-tagállamokban a megtermelt nemzeti jövedelem 1971—1975. között 36 százalékkal ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 14 százalékkal, a Közös Piachoz tartozó országokban pedig csak 12 százalékkal nőtt. A KGST-tagállamok bruttó ipari termelése 1975-re — 1970-hez viszonyítva — mintegy másfél- szeresére nőtt. Az ipaVi termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Jelentősen erősödött a mezőgazda- sági. termelés anyagi-műszaki bázisa. A KGST-tagországok többségében — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdaság bruttó termelése 1971—1975. között 14 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975 között a testvéri országok lakosságának egy főre jutó reáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. A nemzetgazdaságok fejlesztésében, a KGST-tagállamok egységének és összeforrottságának megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére, tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló — egyhangúan elfogadott komplex program. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységét, amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV —XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok a tanács szervei és a KGST- tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971—1075. közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében történő teljesítését. A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST-tag- éllamok együttesen új, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben. Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő-és nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú epvüttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyt a termelésszakosítás és kooperáció terén. Üj nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első, 1976—1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971—1975. között csaknem megkétszereződött, és 1975-ben már több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt, az 1966—1970 közötti 8,2 százalékkal szemben. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazataiban 10—15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtő- és nyers* anyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakosításra és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben^ mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagál- lamokban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniük kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatokban előirányozza, hogy a KGST- tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságai megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyi nyersanyagokkal és villamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy- beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- és anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. A együttműködési program a gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép. és berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításához, a késztermékek, részegységek és alkatrészek gyártásszakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos, munka fokozásához szab majd irányt. Ennek figyelembevételével valamennyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST-tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítésiét és a szükséges tartalékok megteremtését. A program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés inten- ziflkálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizálás, talajjavítás, vetőmag-termesztés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű Ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezenkívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányokból, állati és* más alapvető mezőgazdasági termékekből. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a növekvő kölcsönös személy- és áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolót, és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1980-ban és az azt követő időszakban" című anyagot. A közszükségleti Iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagáillamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program á kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bázisának rekonstrukciójára, nyersanyag- ellátásának megjavítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel ösz- szehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A célprogramok kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagálla- moknak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő-forrásaikat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesén bizonyítják a szociálisa gazdasági rend fölényét:Air ülésszak, hangsúlyozva a hosszú távú főprogramok jelentőségét, megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és Összességükben a gyakorlati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elősegíti a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonala közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban levő sajátos feltételeit. A hosszú távú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek maid, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST-tagállamok tudományos- műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülészak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát, hogy szervezze meg és kísérje figyelemmel a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat és biztosítsa a KGST-szervek szoros együttműködését. Megvizsgálták a KGST-orszá- gok egyesített villamosenergetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energiarendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamosenergetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosener- gla-szükségleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartottu a gazdaságpolitika és tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hathatóságának növelését, az ötéves és a hoszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek — a hosszú távú célprogramok alapján — fokozatosain a kulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valamennyi résztvevő egyenlő jogait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös megoldást találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatokat, a komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. • Nem régi, de mélyen gyökerező hagyománya a két népnek, hogy 1967 óta immár negyedszer rendezik meg a magyar-finn, illetve finn—magyar barátsági hét eseménysorozatát. A mély gyökerek a rokonságban és abban a sokban hasonló történelmi sorsban lelhetők fel, amely az egymástól távol, de egymásra mindig figyelő két kis népnek jutott osztályrészül. Bár a két ország a II. világháború befejezése után más és más úton halad -a történelmi fejlődés jelenlegi szakaszában, érdekeik egyben feltétlenül azonosak: mindkét nép számára létfontosságú kérdés Európa biztonsága és a béke. dolgozók, elsősorban fizikai munkások, nők és fiatalok vesznek részt. A tegnap érkezett finn delegáció tagjai is ellátogatnak azokra a helyekre, amelyek a hosszú évek alatt őszinte baráti kapcsolatot építettek ki a távoli országgal. Ezúttal Debrecenben találkozik Jyväskyläval. Eger Porival, Esztergom Espooval, Miskolc Tamperével, Pécs Lahti- val, Salgótarján Vantaaval, Székesfehérvár Kemivel, Szeged Turkuval és Szolnok Riihimáki városával itthon és természetesen odakint is. Azt, hogy ez mennyire így van, két olyan jelentős, a világot és azon belül földrészünk nyugalmát, fejlődését oly mélyen érintő politikai tett bizonyítja, mint az éppen Budapestről elindult kezdeményezés, amely az európai biztonsági konferencia összehívására irányult, és maga a létrejött értekezlet, amely Helsinkiben talált otthonra. Azóta is „Helsinki szellemében” fogan minden további közeledés, új és új kapcsolat, az együttműködés elmélyítés^ a legkülönbözőbb társadalmi berendezkedésű európai államok, kontinensünk népei között. Az 1967 óta három évenként ismétlődő barátsági hétre mindig és idén is e hónapban, tehát júliusban kerül sor. Július 9—15 között 200—200 főnyi társadalmi küldöttség tartózkodik kölcsönösen egymás országában. A rendezvény fővédnökségét — mint korábban is — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Urho Kekönnen, köztársasági elnök vállalta. A találkozó sikerét az együttműködő állami és társadalmi szervek gondos előkészítő munkája szavatolja. Magyar részről a szervező bizottság elnöke dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Finn részről is a küldöttség vezetőinek személyében az ország minden rétegét képviselő vendégekre számíthatunk. Az eszmecsere széles kibontakoztatását, egymás jobb megismerését, népeink együttműködésének gyakorlati megvalósulását a hozzánk érkező Finn Népi Demokratikus Unió, a Finn Kommunista Párt és a Finn—magyar Társaság, a Szociáldemokrata Párt vezetősége, a Centrum Párt végrehajtó bizottságának, a Liberális Párt, a Svéd Néppárt, a Fémipari Munkások Szakszervezetének s a Finn Rádió és Televízió képviselőjének jelenléte szolgálja. A KGST-tagállamok kijelölve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmélyítésére irányuló Intézkedéseket, megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fejlődő államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi orszá- v gával, való .kölcsönösen•%,előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A KGST-tagállamok fellépnek annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban számoljanak fel mindenfajta diszkriminációt. • A Finnországba utazott magyar delegációt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezeti. A küldöttségben főként a magyar- finn testvérvárosokat képviselő • A találkozó középpontjában az a politikai küzdelem áll, amelyet népeink a helsinki záróokmány végrehajtásáért Európa békére és biztonságra áhítozó népeivel együtt és azok javára vívnak. Ennek tudatában, indokolt várakozással tekintünk a IV, finn—magyar, illetve magyar— finn barátsági hét eseményei elé, és őszinte szeretettel várjuk és köszöntjük a tőlünk messze, de szívünkhöz közel élő rokon nép országunkba érkező küldötteit. K. V. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST-tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul, és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a „Deklaráció az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról” és az „Akcióprogram”, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neokolonia- lizmus ellen, az imperializmus által rájuk kényszerített egyenlőtlen kapcsolatoki és az egyes államoknak más államok által történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában levő különbségek felszámolását. • Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — az országos tanács tisztségviselőinek társaságában — pénteken a HNF székhazában fogadta a IV. magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn küldöttség vezetőségét, élén Kalcvi Kivistö oktatásügyi miniszterrel. A szívélyes baráti légkörű beszélgetés során Sarlós István tájékoztatást adott a finn vendégeknek a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet aktuális kérdéseiről, a népfrontmozgalom feladatairól. Tanácskozás és áramszünet Azt ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság közötti, 1975Í július 4-én, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Mexikói Egyesült Államok közötti, 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési megállapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felkészítésében, valamint figyelembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1976/1977. tanévtől kezdve kiterjeszti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ösztöndíjalapjának hatályát a főiskola utáni képzésre és a középfokú szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST- tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtásának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket — új, nagy sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. A XXX. ülésszak munkája a barátság, az elvtánsi együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság légkörében zajlott le. (MTI) Az elnökválasztás óta először összeült a portugál parlament. Ä kormányzási gondokon kívül az országot most az aszály következményei Is nyomasztják. így például hétfő óta naponta másfél órán át — takarékossági okokból — szüneteltetik az áramszolgáltatást, és felemelték 50 százalékkal gázolaj, 65 százalékkal a gáz árát. Emiatt várhatóan megnövekszik az élelmiszerek, különö-. sen a zöldség és gyümölcs 'ára isi hiszen megdrágul szállításuk. Semmibe veszik a íűzszüneti felhívásokat Folyta tódnak az utcai harcok Bejrútban, harmadik hete ostromolják a jobboldali erők a Tel Zaatar palesztin menekülttábort, amely immár egy gigantikus romhalmazhoz hasonlít. A fegyveres ösz- szecsapások- nak az elmúlt 24 órában 500 halálos áldozata volt, ezernél többen megsebesültek. Mah-. műd Riad, az Arab Liga főtitkára eavelőre felhagyott békeközvetítő missziójával és visszautazott Kairóba. Képünkőnt jobboldali fegyveresek egy tel za&tarj Ktinlror holárntánál.
