Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Válto­zóan felhős idő. Többfelé záporeső, zivatar. Mérsékelt, a zivatarok idején megerősödő változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 11—16, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok kö­zött. (MTI) Tíz percig tartott az űrben az összekapcsolás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Küldöttségvezetők felszólalása a KGST XXX. ülésszakán Ülést tartott a végrehajtó bizottság PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 161. szám Ára: 90 fillér Í976. julius 9. péntek A TASZSZ csütörtöki jelenté­sében visszatérve a Szojuz—21 űrhajó és a Szaljut—5 űrállomás szerdai sikeres összekapcsolására kiemeli, hogy a műveletet az űr­hajósok mindössze 10 perc alatt, minimális üzemanyag-felhaszná­lással és pontosan az előirányzott időben hajtották végre. Borisz Volinovnak egyébként ez volt a 102. összekapcsolási műve­lete. Az elsőt 1969-ben valósítot­ta meg, amikor résztvett a Szo- juz_4 és a Szojuz—5 összekap­csolásában. A Szojuz—21 és a Szaljut—5 összekapcsolásakor elvileg új mű­szaki megoldásokat nem alkal­maztak, a hangsúlyt arra helyez­ték, hogy kihasználják az űrhajó pályáravezérlésének pontosságá­ból eredő előnyöket, és ez sike­rült is. Csütörtökön az űrhajósok hoz­záláttak az űrállomás berende­zéseinek kicsomagolásához és el­lenőrzéséhez. A kozmonauták el­ismeréssel nyilatkoztak a beren­A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK NAGY ERŐPRÓBÁJA Mindenütt öntözni kell Régen volt ekkora szárazság, mint az idei nyáron. Június elején hullott legutoljára eső, akkor is csupán 35—40 milliméter. Azóta szeles, meleg az időjárás, aminek következ­tében nagy a talaj és a növényzet párologta­tása. A légköri és talajaszály együtt jelentke­zik. Különösen súlyos a helyzet a homokos és a szikesedésre hajlamos területeken. Meg­sínylette az időjárást a, búza is, ugyanis tel­jes érésben a csapadékhiány miatt a szemek nem tudtak megfelelően fejlődni. A megye gazdaságai szinte az utolsó pillanatig halaszt- gatták az öntözést. A megyében 38 ezer hektárt lehet öntözni, azonban ebből július elejéig csupán 6 és fél­ezer hektárnyi terület kapott mesterséges csapadékot. Ez annyit jelent, hogy az öntöző­kapacitásnak 17 százalékát használták ki. Vannak gazdaságok, amelyek hamar ráéb­redtek: öntözniük kell ahhoz, hogy az aszály­tól megmentsék a termést, s legyen mit be­takarítani ősszel. Az apostagi Dunamenti Tsz a 300 hektáron termesztett burgo­nyáját már háromszor megöntöz­te. A gazdaság szakemberei úgy vélik, hogy így a burgonya két­szer annyi termést ad. A nagy­baracskai Haladás Tsz szinte erején felül dolgozik a vízután­pótlás érdekében, mivel 20 száza­lékkal nagyobb területet öntöz­nek, mint a valódi kapacitásuk. A tiszakécskei három termelőszö­vetkezetben is minden lehetőséget megragadnak a vízpótlásra. Az Új Élet Tsz-ben például eddig már 700 ezer köbméter vizet használtak fel annak ellenére, hogy az éves vízfelhasználási ter­vük 900 ezer köbméter, amit min­den valószínűség szerint jócskán túllépnek. Az öntözés az egyik legmun- kaerőigényesebb feladat. Azon­ban több gazdaság munkaerőgon­dokkal küzd, s kevesen vállal­koznak az öntözőcsövek áttelepí­tésére. A mezőgazdaságban dol­gozók most nem tétovázhatnak. Az elkövetkező napokban minden tartalékot mozgósítani kell ah- ,hoz, hogy két, vagy nyújtott mű­szakban kijuttassák a vizet a szántóföldi és a kertészeti kultú­rákra. A fajszi Kék Duna Tsz-ben példát mutatnak a tagok. Az építőbrigád, sőt még az állatte­nyésztés dolgozói is részt vesznek a 32 garnitúra ALVSZ—87 öntö­zőberendezés zavartalan működ­tetésében, s így reggel 4-től es­te 6-ig. folyamatosan öntöznek. Több szövetkezetben — a bács- borsódi Rákóczi, a tompái Sza­badság Tsz-ekben — hasznosít­ják a szakosított állattenyészté­si telepek vízgyűjtő tárolóinak vizét is. A Kalocsai Állami Gaz­daságban a takarmánytermő te­rületet, valamint a fűszerpapri­kát és csemegekukoricát, öntözik. Naponta 50 hektáron 25 ezer köbméter vizet juttatnak ki éj­jel-nappali műszakban. A Bajai Állami Gazdaság 587 hektárnyi terület öntözésére ren­dezkedett be, s most teljes kapa­citással üzemeltetik a berendezé­seket. A lucernát, a kukoricát, valamint a gyümölcsösöket öntö­zik elsősorban. A munkások két műszakban dolgoznak. Főként az éjszakai órákban, így az esőzte- tő öntözéskor tapasztalt nagy párolgási veszteséget csökkenteni tudják. A kapásnövényeket, a lucernát, a szőlőt és a gyümölcsöt öntözik a Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban. Naponta 60—70 hektár szán­tóföldi és 40—50 hektár kertésze­ti kultúrára juttatják ki a vizet. A berendezéseik teljes kapacitás­sal működnek. (Pásztor Zoltán felvétele.) A talaj nedvessége olyan ala­csony, hogy a növények már szinte nem képesek ebből vizet felvenni. Ha az időjárás továbbra is száraz marad — a változásra semmi jel nincs — akkor csak úgy menthető meg az aszálytól a termés, ha mindenütt öntöznek ahol lehet, vagyis a megye 38 ezer hektár öntözhető területén. Ahol nem megfelelők a gé­pek, vagy hiányos a berendezés, gyorsan pótolni lehet A megyei AGROKER szinte mindenféle ön­tözőberendezésből ki tudja elégí­teni az igényeket Ontözőcsőből dezésekről és az űrállomás her­metikusan elzárt részeinek ké­nyelmes körülményeiről. Az űrhajósok jelentése és a te- lemetrikus adatok tanúsága sze­rint a kozmonauták közérzete jó. Volinov érverése percenként 58, Zsolobové pedig 52, a légzésgya­koriság mindkét űrhajósnál 12. A Szaljut—5 ember-irányítottá tudományos űrállomás minden fedélzeti rendszere kifogástalanul működik. Az űrrepülés az elő­irányzott programmal teljes össz­hangban folyik. (TASZSZ) Budapestre érkezett a belga külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivata­los látogatásra Magyarországra érkezett Renaat van Elslande, a Belga Királyság külügyminiszte­re. Fogadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Púja Frigyes, Ti agy János külügyminiszter-he­lyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Constant Clerckx, a Belga Királyság buda­pesti nagykövete és Vincze Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete. (MTI) A KGST Berlinben tartott XXX. ülésszakának csütörtök délelőtti' plenáris ülésén Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterel­nök felszólalásával folytatódott a küldöttségvezetők beszédeinek szerda délután elkezdődött sora. Utána Manea Manescu román, Lubomir Stroügal csehszlovák kormányfő, majd Dobroszav Csu- lafics, a jugoszláv szövetségi vég­rehajtó tanács (kormány) elnökhe­lyettese fejtette ki kormánya és az általa vezetett küldöttség ál­láspontját a tárgyalt kérdésekről. A tagállamok küldöttségvezetői közül utolsónak Horst Sincier­mann, az NDK miniszterelnöke mondta el beszédét. Végül a ta­nácskozáson megfigyelői minőség­ben jelen levő küldöttségek közül a Vietnami Szocialista Köztársa­ság delegációjának vezetője, Le Thanh Nghi miniszterelnök-he­lyettes szólalt fel. Délután ülést tartott a KGST- tanácskozás szerkesztő bizottsága, valamint megtartotta 77. üléséta KGST Végrehajtó Bizottsága. Es­te az NDK államtanácsának elnö­ke, Willi Stoph fogadást adott a XXX. tanácsülésen részt vevő küldöttségek tiszteletére. (MTI) * I • A szovjet küldöttség a KGST jubileumi XXX. ülésszakán a Hotel Stadt Berlin konferenciatermében. Középütt Alekszej Koszigin miniszterelnök, jobboldalt Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyet­tes. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) TÚLTELJESÍTETTE első félévi tervét A SZIM KECSKEMÉTI GYÁRA Az V. ötéves terv időszakában — csakúgy, mint a korábbi tervciklusok alatt — megkü­lönböztetett szerepe van a népgazdaság fej­lődésében a kohó- és gépipari ágazatnak. Az átlagnál gyorsabb termelésnövekedést vár az ország a KGM-vállalatoktól, s hasonló ered­ményeket termelékenységük javításában. A Szerszámgépipari Művek is csaknem másfélszeresére növeli termelését ebben az öt évben, a vállalat kecskeméti gyárában pedig 100 százalékos emelkedést terveznek. Az üzem profilját meghatározó közúti fék gyártását továbbfejlesztik. Százötven milliós beruházás A termelés értéke ezekből a termékekből az idén több mint 120 millió forint, s 1980-ra már 25Ö—260 milliós fékgyártást irá­nyoztak elő. A közúti járműprog­ram megvalósulásával ugyanis évről évre növekszik gyártmá­nyaik iránt a kereslet. Egyre több autóbusz- és tehergépkocsi-alváz készül az országban, melyekbe kecskeméti szerelvényeket építe­nek be. — Tavaly 160 millió volt a gyár termelési értéke — mondja Nyer­ges Ferencs főmérnök. — Az idén 20 millióval, azaz 12,5 százalékkal több lesz. Az első félévi 86 mil­liós előirányzatot csaknem két­millióval túlteljesítettük. r Hozzájárult ehhez, hogy lénye­gesen kevesebb gondot okozott most az anyagellátás, mint a ko­rábbi években. Elsősorban a szá­munkra legfontosabb öntvényeket kaptuk egyenletesebben, jobb mi­nőségben. így a második negyed­évben már a termelés havi elő­irányzatait is tervszerűen tud­tuk gyártani, s ami a legfonto­sabb; a megrendeléseket végig pontosan teljesítettük. Az egyenletes termelésnövelést tehat ebben az évben is folytatja a gyár, a nagyobb feladatok azon­ban rövidesen szükségessé teszik az üzem bővítését. A vállalat ezért 150 millió forintos beruhá­zást hajt végre Kecskeméten. — Jelentősen növekszik a ter­melőterület — ismerteti az el­képzeléseket a gyár főmérnöke. — Az 55 milliós építési előirány­zatból 3900 négyzetméteres üzem­csarnok, oktatási és szociális lé­tesítmény épül. A jelenlegi csar­nokban lehetőség nyílik a forgá­csolóüzem bővítésére. Az újban pedig a szerszámműhelyt, tmk-t, szereidét és ezek raktárait he-: lyezzük el. A vállalat hitelkérelmét nem­régen fogadták el, az előzetes tervek elkészültek, s még az év végéig megkapjuk a BÁCSTERV- től a kiviteli terveket. A BÁÉV vállalkozott, hogy jövőre meg­kezdi az építkezést. A fejlesztés révén továbbemel­kedik a géppark műszaki színvo­nala. Több szakképzett előkészít tőre és automatagép-kezelőre lesz szükségünk. A termelés növeke«: désének nagyobb hányada azon­ban a termelékenység emelkedé­séből fog származni. Zs. A. Amiben nincs vakáció (Tóth Sándor felvétele.) például olyan nagy a készletük, ha a csődarabokat egymás után illesztenénk, 45 kilométert tenné­nek ki. A különféle szivattyús gépcsoportokból, a vontatható szárnyvezetékekből, valamint a körforgós öntözőberendezésekből és hagyományos szivattyúkból is van elegendő. A mezőgazdasági üzemek most lényegesen olcsób­ban juthatnak minden géphez és berendezéshez, amely az öntö­zéshez szükséges, mivel az erede­ti árnak csupán 30 százalékát kell kifizetni a napokban hozott ár­csökkentési intézkedések nyomán. Gs. I. Nyár van, a vakáció ideje. Ki gondol ilyenkor az iskolá­ra? Talán legkevésbé maga a diákság. De akik, felelősség­gel tartoznak a jövő nemze­dékekért, már az új tanévet készítik elő. A fizikai dolgozók gyerme­keinek tanulásához és tovább­tanulásához adható segítségről tárgyalt például a napokban az MSZMP Bács-Kiskun me­gye Bizottsága mellett műkö­dő ifjúsági bizottság. Az ok­tatáspolitikának továbbra is fontos törekvése, hogy eltűnje­nek az iskoláztatásban még meglevő különbségek. Azok a különbségek, amelyek családi, vagy más szociális okokból erednek, és kényszerűen hát­ráltatják. az egyébként tehet­séges fiatalok előmenetelét. A hátrányok kiegyenlítése már az óvodás korban elkez­dődik. Ezért változatlanul szükséges, hogy mind több . gyermekintézmény épüljön fel, : azokat valóban határidőre idják át a kivitelezők. A ko- ■ábbihoz hasonló társadalmi összefogás, az üzemek, szocia. ista brigádok tevékeny támo- jatása sokat lendíthet az ügyön a mostani ötéves terv időszakában is. De még így is lesznek, akiket helyhiány miatt nem tudnak felvenni. Számukra a jelenlegi isko- laelökészitő tanfolyamoknál hosszabb, egész évet átfogó foglalkozásokat kellene szer­vezni. S jó tudni, hogy ez nem pénz kérdése, hanem a szelle­mi kapacitásé, megvan rá a lehetőség, ha akadnak vállal­kozókedvű tanítók. Az iskolákban sokféle mó­don igyekeznek pótolni az in­dulási lemaradást. .4 külterü­leti összevont osztályokban el­terjedt a magnós, feladatlapos oktatás. A középiskolai tanu­lásra külön tanfolyamot készí­tenek elő magyar nyelv és iro­dalomból, matematikából, il­letve oroszból. Hasonló célt szolgál a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és a megyei ta­nács kezdeményezése: Baján 110 leendő középiskolai, illet­ve 25 szakmunkástanulót — zömében tanyáról származó fiatalokat — készítenek fel kiegészítő foglalkozásokkal nyaranta a tanévkezdetre, hogy megközelítően azonos szintről startolhassanak a többiekkel. A kecskeméti Bányai Júlia és a bajai III. Béla gimnázi­umokban egy héttel a szep­temberi nyitás előtt bentlaká­sos képzésben részesítik mind­azokat, akik rászorulnak a tc­I hetséges munkás- és paraszt­gyerekek közül, hiszen nagyon különböző színvonalú általá­nos iskolákból és eltérő csa­ládi körülmények közül érkez­nek a diákok. Nem valamiféle külön előny juttatására kell gondolni az ilyen esetekben, hanem a méltánytalan hely­zetkülönbségek csökkentésére, bénító elfogódottságok, gátlá­sok oldására. Menet közben az úgyneve­zett felzárkóztató szakkörök, tanulószobai korrepetálások, majd végül a felsőfokú felvé­teli vizsgákra előkészítő tan­folyamok, táborok következ­nek. Mindez már — a diák­otthoni neveléssel, az ösztön­díjakkal együtt — az 1976— 77-es oktatási év feladata lesz. Többek szerint a felzárkóz­tató munka az utóbbi időben vesztett a látványosságából, hiszen nem kell újabb for­mákat kitalálni, kísérletekbe belevágni. A jelentőségéből vi­szont semmit sem vesztett, mi­vel sorsdöntő lehet, hogy az átgondolt politikai, pedagógiai és szociális segítség együtt ér­je, akiket megillet, s ezt vala­mennyi oktatási intézet tartsa fontos feladatának. H. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents