Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. július 8.

Megkezdődött Berlinben a KGST XXX. ülésszaka

Lázár György beszéde

Bevezetőben Lázár György átadta az ülésszak részvevőinek, a házigazda NDK kormányának és a küldöttségeknek az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üdvözletét. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ülésszak munkája eredményes lesz, a tanácskozás tovább erősíti a KGST- országok gazdasági együttműködését, és újabb területeken viszi előre a szocialista gazdasági in- tegráció ügyét. Kiemelte, hogy az ülésszak határozattervezete, reálisan irányozza elő azokat az időszerű feladatokat, amelyeknek megoldása előmozdítja a szocialista gazdasági integráció további kibontakozását és jól szolgálja mind a nemzeti, mind a közös érdekeket. Beszédét így folytatta:

— A KGST XXX. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, amikor országainkban sikeresen befejeződött az 1971—1975. évi népgazdasági tervekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kongresszusai pedig megtárgyalták és meghatározták az 1976—1980-as időszakra szóló ötéves népgazdasági tervek fő irányvonalát.

— Eredményeink — amelyeknek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integráció elmélyítése — világosan bizonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésének fő irányait, és hosszabb íavlatokat tekintve is megbízható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára.

— Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló nép- gazdasági tervek koordinálását. A népgazdasági tervek koordinálása, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozása és végrehajtása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy szellemi és anyagi erőinket még- inkább a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományosműszaki haladás meggyorsítására összpontosíthassuk. Nemzeti terveink megalapozásának fontos és biztonságot adó elemei azok a

— tervkoordináció eredményeire épülő — megállapodások, amelyeket az érdekelt tagállamok

— köztük hazánk is — a Szovjetunióval kötöttek a nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a közös érdekéket szolgáló termelőkapacitások bővítésére.

— Amikor múltbeli eredményeinkről és a jövőbe mutató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tőkés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. Ennek tükrében méginkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok továbbra is tervszerűen fejlődnek, a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkotják, és még szembetűnőbbén mutatkoznak meg azok az előnyök, amelyeket a szocialista tervgazdálkodás, az internacionalizmus elvei által vezérelt együttműködés, a szocialista gazdasági integráció biztosít számunkra. Ezek olyan erősségei közösségünknek, amelyekre biztosan építhetünk a jövőben is. Mindamellett azonban számításba kell vennünk azt is, hogy a világgazdaságban tartósnak ígérkező átrendeződési folyamatok mennek végbe. Ennek egyik jól ismert megnyilvánulása az a gyökeres átalakulás, ami az árviszonyokban következett be.

— Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, a világpiacon bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hátrányosan érintek. Ez azzal függ össze, hogy importunkban a nyersanyagok, exportunkban pedig a késztermékek teszik ki a döntő hányadot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok megváltozása egyrészt azzal a következménnyel járt, hogy az elmúlt évben az azonos mennyiségű import kiegyenlítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista országokba 8 százalékkal kellett több terméket exportálnunk, mint

1972-ben. Önök előtt ismert, hogy gazdaságunkban — természeti adottságaink és országunk méretei következtében — a külkereskedelem különösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet, hogy a behozatal értékben kifejezett nagysága eléri az évi nemzeti jövedelem 45 százalékát. így g#*t- hetővé válik, hogy a cserearányok számunkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból növekvő mértékben kényszerültünk tőkés piacokról biztosítani, népgazdaságunkban olyan nagyság- rendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához vezetett. Az egyensúly visszaállítása hosszú időt és megfeszített munkát kíván.

— Pártunk XI. kongresszusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját, ötéves tervünk arra épül, hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat, és még

szorosabbra tűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk többi országával.

Az időszerű feladatokról szólva a következőket mondta:

— Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának alapja és legfőbb biztosítéka a népgazdasági tervezésben megvalósuló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentősen előrehaladtuk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tettük a gazdaságpolitikai konzultációkat, a tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseinek számbavételét; a hosszútávú prognózisok készítését; a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását; az érdekelt országok egyes iparágainak és termékfajtáinak együttes tervezését; a népgazdasági irányítási és tervezési rendszerének tökéletesítésében szerzett tapasztalatok kicserélését; megkezdtük a hosszútávú célprogramok együttes kidolgozását.

— Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett végrehajtására kell fordítanunk. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyagforrások bővítésére elhatározott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó nagy létesítményeket — gondolok itt az orenburgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőre felépítsük és üzembe helyezzük.

Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, majd így folytatta:

— Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végrehajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezettebb formában meg kell kezdeni az 1980 utáni időszak együttműködési feladatainak széles értelemben vett előkészítését. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek fontosságát. A fejlesztési döntések időigénye igen nagy. Az elhatározások megvalósítása alapos mérlegelést, műszaki és gazdasági fel; készülést, sőt az esetek jelentős részében anyagi befektetéseket kíván, még mielőtt véglegesítenénk ötéves terveinket és együttműködésünk konkrét programját. Ha kellő előrelátással dolgozunk, időt és anyagi eszközöket takaríthatunk meg, ellenkező esetben viszont reális lehetőségeket hagyunk kihasználatlanul.

— Az 1980. utáni feladatokra való felkészülésben kulcsfontossága van a hosszútávú célprogramok elhatározott ütemben való kidolgozásának. A magunk részéről ebben látjuk az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a fejlődést megalapozó fő termékekben — döntően közösségünk erőforrásaira támaszkodva — hosszú távon is biztosítsuk szükségleteink kielégítését.

— A Magyar Népköztársaság különösen érdekelt az energia- és nyersanyag-ellátás megoldására irányuló célprogram kidolgozásában és megvalósításában. Számunkra is nagy jelentőségű a KGST-országok egyesített energiarendszereinek fejlesztése, amelynek programját ülésszakunk most hagyja jóvá. Pártunk XI. kongresszusának útmutatása alapján elhatároztuk, és ötéves tervünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben megnöveljük a természeti erőforrások feltárására és hasznosítására fordított anyagi eszközök mennyiségét.

— Ennek keretében erőteljesen fokozzuk a kőolaj- és földgázkutatást. Növeljük az alacsony fűtőértékű szénvagyon — egyébként jelentős többletköltséggel járó — kiaknázását és villamos- energia-termelésre való felhasználását. Erőfeszítéseink ellenére népgazdaságunk energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-szükségleteinek kielégítésében hosszú távon is növekedni fog az import részaránya. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, hogy növekvő szükségleteink kielégítésében tartósan számíthatunk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésre.

— Ez alkalommal is szeretnék hangot adni annak a véleményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerintünk megkülönböztetett figyelmet érdemel a mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozása. Úgy gondoljuk, közösségünk országainak megvannak az adottságai és képességei ahhoz, hogy kedvező teltételeket teremtsünk a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely biztosíthatja a KGST- tagáílamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk

a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és Ipari háttér kiépítését. A tudományos kutatás, a korszerű gépek, berendezések és géprendszerek, a műtrágyák és növényvédő szerek tömeges előállítása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás, és a szállítás gazdaságos színvonalra emelése hatalmas méretű beruházásokat kíván. Ez olyan közös gond és feladat, amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudományos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítása szükségszerű és egyben reális cél. Ezért tartjuk nagy horderejűnek és előremutató elhatározásnak a célprogram kidolgozását. Ebben a szellemben igyekszünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízatásnak, hogy a célprogramot kidolgozó munkacsoport vezetését magyar részről látják el.

A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy országaink gazdasági fejlődésében, a hatékonyság fokozásában meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozandó célprograiTi a legalapvetőbb feladatokra irányuljon. Lázár György így folytatta felszólalásét:

— A szocialista gazdasági integráció kibontakozása törvényszerűen együtt jár országaink közlekedési kapcsolatainak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszútávú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fejlesztésére. és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és végrehajtásával kívánjuk megalapozni. Ez. annál is fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGST-tagálla- mok közlekedésében, különösen a nemzetközi szállításokban a termelés folyamatosságát és _ a tervszerűség érvényre juttatását zavaró nehézségekkel találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közöti áruszállítások volumene 1976—1980. között legkevesebb

25—26 százalékkal, 1990-ig pedig több mint 70 százalékkal növekedni fog, és hasonló gyors ütemben emelkedik a személy- szállítás iránti igény is. '

— Mindezek miatt elsőrendűen érdekeltek vagyunk abban, hogy országainkban meggyorsítsuk a közlekedést, elsősorban a forgalom több mint felét lebonyolító vasúti rendszerek továbbfejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy ezzel egyidejűleg előirányozzuk a legkorszerűbb szállítási módozatok fokozott elterjesztését, és a vasutak tehermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a víziutak és közutak jobb kihasználására.

Helyeseljük a lakosság jobb ellátását szolgáló, az ipari fogyasztási cikkek termelésének és választékának növelését célzó program kidolgozását is.

— Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk gazdasági feltételeire.

A tervezési együttműködés állandó tökéletesítése mellett tovább kell fejlesztenünk a KGST valu- táris-pénzügyi rendszerét is. Ezen a téren sem nélkülözhetjük a tapasztalo'-'-'k rendszeres elemzését. azt, hogy a gyakorlatot időről időre hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, az egyre növekvő követelményekhez, és hogy egyidejűleg biztosítsuk a szükséges stabilitást \ulamint‘ a kellő rugalmasságot Változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a komplex programnak megfelelően további erőfeszítéseket tegyünk a transzferábilis rubel szerepének növelésére. A magunk elé tűzött célok azt is megkövetelik, hogy tovább fejlesszük együttműködésünk szervezetét, a KGST-t. Az új, bonyolultabb körülmények között magasabbra kell emelni a munkával szemben támasztott követelményeket, gyorsítani

szükséges az ügyintézést, és javítani kell a döntési rendszert.

Beszéde befejező részében Lázár György az euyópai helyzetet értékelve hangsúlyozta, hogy a Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes megvalósításukhoz vezető út nem ígérkezik sem könnyűnek, sem rövidnek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez, fontos hozzájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berlinben, a közelmúltban tartott tanácskozása-. Kiemelte, hogy a közösen elfogadott dokumentum megvalósítását a magyar párt és kormány alapvető feladatának tekinti.

■ A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok létrehozása során összehangolt és egységes fellépésre van szükség, mert a szocialista országok csak így érhetik el a velük szemben alkalmazott hátrányos, megkülönböztető politika megváltoztatását. Hangsúlyozta, hogy a KGST-országoknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordíta- niok a fejlődő országokkal való együttműködés fő irányainak kidolgozására és egységes, «íssze- hangolt fellépésük biztosítására. Beszédét így fejezte be:

— A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-országokkal folytatott

együttműködésünknek. Megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló gazdasági együttműködés valamennyi tagállamban növeli a szocialista építőmunka lendületét, és semmi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Nép- köztársaság számára.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköztársaság kormányát tevékenységében mindenkor az internacionalizmus elvei vezérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat. hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében biztosíthatom önöket, hogy a jövőben is ebben a szellemben munkálkodunk országink egységének és egyiitt- műlhudésének erősítésén, a mostan* tanácskozásunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok m; rád ék tálán megvalósításán.

(MTI)

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT

Kádár János fogadta Louis van Goyt-et

Lapzártakor érkezett kép első oldalas hírünkhöz: Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Louis van Geyt-et, a Belga Kommunista Párt elnökét. (Telefoto—MTI)

• Az AESZ elnöke kérte a BT összehívását

Seewosagur Ramgoolam, Mauritius miniszterelnöke, az AESZ jelenlegi elnöke az Afrikai Egységszervezet állam- és kormányfői Port Louis-ban tartott ülésszaka résztvevőinek nevében kérje a Biztonsági Tanács sürgős összehívását. A BT soros elnökéhez intézett táviratában — amelynek szövegét kedden délután hozták nyilvánosságra az ENSZ New York-i székhelyén — kérte, hogy a BT vitassa meg azt a „vakmerő támadó cselekményt”, amelyet egy izraeli kommandó július 4-én követett el Uganda ellen.

Minden eddiginél pontosabban állt pályára a Szojuz-21

Szerdán reggel kilenckor kezdődött a Szojuz—21 jelzésű ^szovjet űrhajó legénységének első teljes munkanapja. A földi irányító központ jelentése szerint Volinov és Zsolobov a program szerinti feladatokat hajtotta végre. Az űrhajó valamennyi berendezése normálisan működik.

Ugyancsak a földi irányító központ szakemberei közölték, hogy a Szojuz—21 már megdöntött egy rekordot — minden eddigi űrhajónál pontosabban tért Föld körüli pályájára. Ez annak köszönhető, hogy a start számított és tényleges ideje közötti különbség mindössze 74 milliomod másodperc volt, a pálya legalsó pontja pedig a szokásos kilométeres eltérés helyett csupán négyszáz méternyire tért el a számított értéktől.

Zsolobov fedélzeti mérnök a Fekete-tenger felett elhaladva egy rádióösszeköttetés során arról számolt be, hogy a tenger vízfelületét csaknem teljes egészében felhőtakró borítja, érdekes módon azonban a partvonalak mindenütt megkülönböztethetők. Egyébként a kozmikus megfigyelések szerint szerdán a Föld teljes területének mintegy nyolcvan százalékát borította felhőzet. (MTI)

Találkozás az űrállomással

1;

MOSZKVA

Szerdán délután magyar idő szerint 14 óra 40 perckor a Szojuz—21 űrhajót sikeresen összekapcsolták a Szaljut—5 űrállomással. Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov átszállt az űrállomás • fedélzetére. A szovjet űrhajósok ' megkezdték a kutatási program i

végrehajtását. l

Súlyos harcok, diplomáciai erőfeszítések

• Folytatódnak a véres harcok Libanonban: súlyos károk, tűz, füst és romok a bejrúti kikötőben.

• Ismét Bejrutban tartózkodik Dzsallud líbiai miniszterelnök (a kép jobb oldalán), s Jasszer Arafattal. a PFSZ vb-elnökével tárgyal. (Telefoto — AP — MTI — KS.)

Hazánkba látogat a belga külügyminiszter

Púja Frigyes, külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Re- naat van Elslande, a Belga Királyság külügyminisztere.

Renaat van Elslande, 1916-bah születet, a louvaini egyetemen jogi, politikai és társadalomtudományi tanulmányokat folytatott éa jogi doktorátust szerzett.

A Keresztény Néppárt tagja, .1946 és 1949 között a párt kutató- központjában dolgozott. 1947-től Lat város polgármestere és 1949- től a brüsszeli választókerület parlamenti képviselője. 1968. és 1971 között a Keresztény Néppárt parlamenti frakciójának elnöke, és a párt igazgatótanácsának tagja.

A belga kormányban 1960 óta tőit be különböző tisztségeket. 1961 és 1963 között miniszteri rangban 0 kulturális ügyek államtitkár-helyettese, majd a, kulturális és oktatásügyi miniszter helyettese.

1963-tól kulturális miniszter és az oktatásügyi miniszter helyettese. 1966—68 között az európai ügyek és flamand kulturális ügyek minisztere. 1967-től

1973-ig a Közös Piac miniszteri tanácsának elnöke. 1972-ben belügyminiszterré nevezték ki. Renaat van Elslande 1973-tól áll a belga külügy- és az együttműködés-fejlesztési ügyek minisztériuma élén. (MTI)

Szovjet-etióp tárgyalások

MOSZKVA

Szerdán a Kremlben megkezdődtek a szovjet—etióp tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet részről Andrej Gromiko, az SZKP KP PB tagja, külügyminiszter, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Iván Arhipov miniszterelnök-helyettes vesz részt. Az etióp tárgyaló küldöttséget Moges Volde Michael, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsa bizottságának elnöke vezeti.

A barátság és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott találkozón a két ország képviselői áttekintették a szovjet—etióp baráti kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit. Ezenkívül megvitattak időszerű nemzetközi problémákat is. A tárgyalásokat folytatják.

Az etióp vendégek szerdán koszorút helyeztek el a Lenin- mauzóleumnál és az Ismeretlen Katona sírjánál. (TASZSZ).