Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 158. szám Árat 90 fillér _______1976. július 6. kedd F orró munkahelyekén Ezekben a napokban nagyobb erőfeszítést, nagyobb figyelmet igé­nyel a munka a gépek mellett, a földeken, az irodákban. S hogyan vélekednek a kánikuláról azok, akik olyan munkahelyeken dolgoz­nak, ahol egyébként is minden nap forró a levegő? I Csaknem 700 adag ebédet főznek naponta a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat 55-ös számú konyhájában. Huszonöt vállalattól viszik innen az ebédet. A konyhán dolgozó kilenc asszony reggel 6-kor kezdi a főzést a 300 literes üstökben Délelőtt 10—11 órakor a konyhában 55—60 fokra emelkedik a hőmérő higanyszála. — Munka után kellemesnek tűnik a 35 fokos utcai kánikula Holnap kezdődik a KGST 30. ülésszaka A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában szerdán megkez­dődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30., ^ jubileumi ülésszaka. Az egyes országok küldöttségeit a miniszterelnökök veze­tik. Az ülésszakot a város szívében fekvő Alexander-platzon levő Hotel Stadt Berlinben rendezik meg, ugyanott, ahol egy héttel koráb­ban az európai kommunista és munkáspártok értekezletét tartották. (MTI) Magyar-görög parlamenti tárgyalások Az Isaak Nikolau Lavrentidis alelnök vezette görög parlamenti küldöttség — amely hivatalos lá­togatáson tartózkodik hazánkban —-, hétfőn délelőtt a Hősök térén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően az Országházban megkezdődtek a hivatalos ma­gyar—görög parlamenti tárgya­lások. A magyar delegációt Péter János alelnök, a görög küldött­séget Isaak ^Nikolau Lavrentidis alelnök vezette. A tárgyalások során a küldöttségek tagjai köl­csönösen tájékoztatták egymást a törvényhozó testületek tevé­kenységéről,. a parlamenti tiszt­ségviselők munkájáról, s véle­ményt cseréltek a jelenlegi nem­zetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Délben Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke hivatalában fo­gadta a görög parlamenti delegá­ciót. A hivatalos megbeszélésen és a fogadáson részt vett Geor­ges Kalitsounakis, a Görög Köz­társaság budapesti nagykövete is. Apró Antal a görög vendégek­kel folytatott eszmecsere során tájékoztatást adott Hazánk belpo­litikai helyzetéről. A görög dele­gáció vezetője átadta Apró An- talnaK a Görög Köztársaság or­szággyűlése elnökének levelét. Isaak Nikolau Lavrentidis hi­vatalos látogatásra hívta meg az országgyűlés küldöttségét: Apró Antal a meghívást köszönettel elfogadta. Az országgyűlés elnöke ezt kö­vetően ebédet adott a görög par­lamenti küldöttség tiszteletére. Ma befejeződik az ősziárpa aratása Hétfőn a rekkenő hőségben to­vább folytatódott a gabona beta­karítása. Az ősziárpa aratása nagyrészt befejeződött. Néhány kisebb parcella van hátra, ame­lyen ma végeznek a munkával. A megyében öszesen 10 200 hek­tár ősziárpa termése került mag­tárakba. A termés általában jó volt, sok helyen a várakozáson felül fizettek a kalászok. A Gabo­naforgalmi és Malomipari Válla­lat 164 vagon ősziárpa átvételére kötött megállapodást a mezőgaz­dasági üzemekkel. Ebből eddig 50 vagonnal vett át. Ez még nem jelentős mennyiség, hiszen a vállalat naponta 800 vagon gabo­na átvételére képes. Meggyorsult a rozs aratása. A termés 10 százalékát betakarítot­ták. Több helyen megkezdték a korai búza — elsősorban a libe- lulla — aratását. A héten vala­mennyi kombájn munkába áll az összes kenyérgabona-félék aratá­sát meg akarják gyorsítani az üzemek, mert az aszály miatt a szempergés veszélye fenyeget. A csapadékhiány így is csökkentet­te a terméskilátásokat. A rozsot 25 ezer, búzát pedig 92 500 hek­tárról kell betakarítani a mező- gazdasági nagyüzemekben. Ahol szükséges egymás segítségére sietnek az aratás meggyorsítása éidekében. • Amikor képünk készült, közvetlen befejezés előtt állt az Ősziárpa aratása a hajósi József Attila Termelőszövetkezetben. Négy kom­bájnnal 150 hektárról takarították be a termést, amely azóta már a magtárban van. (Pásztor Zoltán felvétele.) • A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat 4-es számú szaküzleté­nek hat kemencéje előtt 50—55 fok meleg van. Kusák József pék­mester azonban nem panaszkodik a hőségre. Huszonegy éve dolgo­zik szakmájában, megszokta a kemencéből áradó meleg levegőt. A kánikulai napokon azért gyakrabban nyúl a szódavizes pohárért, amíg egy-egy műszak alatt megsüti a 2400—2600 vekni kenyeret. A pékmesternek Nemes Erzsébet diáklány segít. Verejtékező arcán látszik: nehéz a kenyérkereset... • Vörösen izzik a szén az öreg 411-cs mozdony tűzterében. Reggel 6 óra óta Gulyás Antal a kecskeméti MÁV nagyál­lomás fűtője szinte megállás nélkül „eteti” a gőzöst. Estig 3Ö—35 mázsányi szenet lapátol a több mint 60 fokos hőségben. T. L. (Tóth Sándor felvételei.) • A Kecs­keméti Konzervgyár konzerv­üzemében alig látni a sűrű gőztől. Az autokláv berendezések­ben konzerv­dobozokat; üvegeket sterileznek. A vizet 120 fokra melegítik fel. Mint azt Szubota Nándor szakmunkás mondta, egy- egy műszak alatt a hatvan autoklávban több tízezer borsókunzervet sterileznek. S eközben közel egy hektónyl szódavizet fogyaszt el a brigád. Kánikula egész Európában • A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói a kecs­keméti Széchenyivárosban reg­gel fél 7-kor kezdik a munkát. Az egyik brigád jelenleg ideig­lenes betonutat épít a készülő házak között. A tehergépko­csikról daruval emelik helyére a betonlapokat. Bosnyák Pál darukezelő fülkéjében megre­ked a levegő, amelyet a nap és a motor felforrósít. Az egyéb­ként is balesetveszélyes mun­kahelyen ilyenkor fokozott óvatosság, figyelem szükséges. Az NSZK egész területén to­vább tart yjt hőség. Köln és Bonn körzetében már 13 napja 30 fok felett van a hőmérséklet, ami 100 éves rekordnak számít. Fried­richsdorf környékén szombaton este tüzet okozott a villám és csaknem 20 hektár erdő állt lán­gokban. A tűzoltóknak még min­dig nem sikerült eloltani a tü­zet. Frankfurt, térségében 33 nap után vasárnap esett az eső, ame­lyet a kiszáradt föld gyorsan el­nyelt. A vízhiány miatt a Raj­na—Neckar körzet hat települé­sében — az intézkedés mintegy 15 000 lakost érint — este 8-tól reggel 6-ig vízkorlátozást vezet­tek be. A bajor parasztok azt tervezik, hogy nyájaikat az Al­pokba hajtják fel, ahol még bő­ven van zöld fű. Franciaország több körzetében már öt hónapja egy csepp eső sem esett. A Le Point magazin becslése szerint a termésben ke­letkezett károk csaknem 20 mil­liárd francia frankot tesznek ki. Bordeaux környékén pénteken heves vihar volt, amely több mint egy órán át tartott. Ebben a körzetben szombaton és vasár­nap 80 erdőtüzet regisztráltak. Hollandia azon kevés európai országok közé tartozik, ahol még engedélyezik az autómosást és a gyepöntözést. Portugáliában drasztikus ener- giakorlátozásakat vezettek be. Az áramfogyasztás korlátozása csak a kórházakat és a tömegközle­kedést nem érinti. Evora 50 000 lakosa egy héten át csupán 9 órán keresztül kap vizet. A kö­zelben levő víztározó teljesen kiapadt. Jugoszláviát a hét végéig meg­kímélte a hőség, de a hőmérsék­let vasárnap 30 fokra emelke­dett. Zágrábban ivóvíz-ellátási nehézségek mutatkoztak. Bécsben, ahol vasárnap dél­után árnyékban 30 fokot mértek, még nincs vízhiány. A nagy hőség több helyütt ki­szárította a patakokat és kisebb folyókat. Emiatt Alsó-Ausztriá- ban nagy halpusztulással szá­molnak. Svájcban a kánikula elsősor­ban a terméseredményekre van káros hatással, és ritkítja a szarvasmarha-állományt. Hivata­los becslés szerint Nyugat- és Dél-Svájcban a gabonatermés a vártnál 50 százalékkal kevesebb lesz. A hatóságok súlyos pénzbír­sággal sújtják azokat a lakoso­kat, akik pocsékolják a vizet. A rendkívüli időjárás Baselben különleges rekordot eredménye­zett.. Júniusban 336 volt a nap­sütéses órák száma, amire a sta­tisztikák szerint 112 év óta nem volt példa. (MTT, DPA, AFP, UPI) Második félév Nincsenek merev határok, választóvonalak az esztendő két fele között. Egybemossa az idő vonulása, a feladatok ösz- szekapcsolódása, a nyári év­szak szeszélyessége. Ha az ember mégis csinál magának ilyen kettéosztást, az csak azért van, mert ónmagát sze­retné figyelmeztetni valamire, mint a gongszó a távfutót a célegyenesre. A kérdés csak az, hogy — túl a tervek cél­szerű és nélkülözhetetlen mérlegén, a számszaki és könyvelési felezésen — van-e szükség egyáltalán erre a ket­téosztásra, s a második fél­esztendő figyelmeztető jelére? Emberi természetünkből fa­kad, hogy nem árt az ilyen figyelmeztetés, figyelemfel­keltés. Mostanában volt alkalmunk országos adatokat is megtud­ni az elmúlt év gazdálkodásá­ról. Az országgyűlés nyári ülésszakán elhangzott költség- vetési számadás bepillantást engedett a nagy háztartás minden örömébe és gondjá­ba. A megyében elért eredmé­nyekről és a leszűrhető gaz­dálkodási tapasztalatokról pe­dig a megyei tanács testületé tárgyalt a közelmúltban. Ezek a tapasztalatok, a IV. ötéves terv befejező évének tanulsá­gai, adnak útbaigazítást a mostani tervidőszak, az V. ötéves terv első esztendejére is. A főfeladat, mint országos és megyei szinten is megfo­galmazódott, a gazdasági ha­tékonyságnak az eddigieknél fokozottabb növelése, a ter­melés, a termelékenység és a termékek műszaki színvonalá­nak emelése. Szükség van a beruházási munka javítására, az ésszerű, takarékos gazdál­kodásra. A változó követelmé­nyek között elengedhetetlen feladat a termelési költségek csökkentése a gépek és más termelési eszközök gazdaságo­sabb kihasználása, az emberi munka és alkotókészség okos hasznosítása, megbecsülése. Mindez természetesen csak ál­talános megfogalmazás, s nem könnyű lefordítani a termelő üzemek és gazdaságok nyel­vére. Mert a feladatok és az adottságok is különbözők, s ami az egyik helyen elsődleges tennivaló, másutt esetleg el­hanyagolható tényező. Annyi bizonyos, hogy a gazdálkodás minden szintjén szervezettebb munkára van szükség. Vége annak az idő­szaknak, amikor a termelés bővítését meg lehetett oldani a létszám növelésével. Egyre nagyobb jelentősége van a belső üzemszervezés megjaví­tásának, az intenzívebb munka érdekében végzett vállalati rend kialakításának. A terme­lés formális elemeinek leküz­dése nem kis erőfeszítést kí­ván, hiszen sok még a beideg- zettség. Véget kell vetni pél­dául a termelési százalékok öncélú növelésének, amikor a „bázisszint”, mint viszonyítási tényező eltakarja a tényleges helyzetet. A raktárra termelt áru értéke nagyon kétséges, ha nincs mögötte a piaci érté­kesítés fedezete. Sajnos, erre akad néhány elrettentő példa a megyében is. A hazárdírozó fejlesztés éppúgy megbosszul­ja magát, mint a lassúság és kényelmesség ap ósdi termék- szerkezet lecserélésében. A gazdasági folyamatokban nagy jelentősége van a stabi­litásnak, a termelési bizton­ság megteremtésének. Máról holnapra nem lehet ledolgoz­ni a hátrányokat, felszámolni a veszteségeket. Az irányítás és ellenőrzés összhangja, az életszínvonal-politika ember- központú elveinek érvényesí­tése egységes és állandó fel­adat, amit a mostani fél esz­tendő során sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Aki csak a gazdaságosságra kon­centrál, könnyen szem elől téveszti a valódi népgazdasági érdeket, amely a termékbösé- get', a lakosság színvonalas ellátását, a szocialista terv- gazdálkodás alapvető céljaihoz való igazodást tartja elsődle­gesnek. Magyarán szólva, méginkább mint bármikor figyelniük kell a termelő üzemek, gazda­ságok dolgozóinak, irányi tói­nak arra, hógy politikai fel­adatnak tekintsék saját mun­kájukat, amely szerves része a népgazdasági erőforrások­nak. A termelés egyre inkább közügy, s a közvélemény ér­tékítélete mérlegeli az elért eredményeket és elkövetett hibákat is. Ez a mérlegelés a tényeken alapul, ugyanakkor párosul az előlegezett biza­lommal és szigorúsággal. En­nek megfelelni nem lesz könnyű munka az elkövetkező időszakban. T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents