Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

Hí it Me' Munkaverseny Befejezés előtt... Az első versenyfelhívás ak­kor hangzott el az 'országban, amikor még 'csakfél tüköréi • lélegzetta' hábórúbáh meg­rokkant gazdaság, s amikor a népi demokrácia ellenségei még ettől a fél tüdőtől is el akarták vonni a levegőt: 1948- at írtunk. A csepeli Weiss Manfréd gyár munkásai adták ki a jelszót: „Termeljünk töb­bet és jobban, mert csak így lehet felemelni a munkásosz­tály és az egész dolgozó ma­gyar nép életszínvonalát!” A csepeliek centenárisnak nevez­ték az általuk kezdeményezett munkaversenyt, mivel az 1848-as forradalom és szabad­ságharc 100. évfordulója tisz­teletére hirdették meg. Az el­ső országos munkaverseny 1948. március 15-től augusztus 1-ig tartott, s az első 3 éves terv két és fél esztendő alatti befejezésére mozgósította a dolgozó embereket. Vörös Csepel szavára meg­mozdultak a gyárak, üzemek, sőt átterjedt a verseny a mór zőgazdaságra is. Természete­sen Bács-Kiskun dolgozói sem maradtak tétlenek. Az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. munkásai például versenyre hívták ki a Platter gyár és az összes NIK konzervgyár dolgo­zóit. Versenyfelhívásukban kijelentették, hogy örömmel és lelkesedéssel csatlakoznak a csepeliekhez, a versenyt saját ügyüknek tekintik. Felajánlást 'tettek a 3 éves téri' idejére a , termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a mi­nőség javítására és az anyag­felhasználás csökkentésére. A kecskeméti konzervgyári mun­kások célja végső soron az volt, hogy — mint megfogal­mazták — konzervjeiket „min­denkinek elérhetővé, és ezáltal népélelmezési cikké” tegyék. A szocializmus alapkőletéte­lekor Lenin a szocialista mun­kaversenyben hathatós eszközt látott az újtípusú társadalom és gazdaság építésének gyor­sítására. Még a gyakorlati megvalósulás előtt felismerte, hogy a verseny elősegíti az új társadalmi kapcsolatok lét­rejöttét, a nem kényszeren alapuló új munkafegyelem, valamint a tudomány és tech­nika legújabb vívmányainak elterjedését a termelő üze­mekben. A munkaverseny szervezéséről írt cikkében azt is kifejtette, hogy a szocialista verseny olyan mozgalom, melyben a dolgozók „kifej­leszthetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek”, amelyek a nép­ben megvannak. Vajon a szocialista munka­verseny b etöltötte-e szerepét A Bajai Vágó- és Húsfel­dolgozó Társulás üzemének beruházási előirányzata több mint félmilliárd fo­rint. Ha elkészül, évente két műszakban 2(H) ezer darab sertés feldolgozására lesz alkalmas. Az építkezés, kivitelezője a Bács megyei Aljami Építőipari Vállalat. A vállalat az elmúlt év második felében kezdte az építkezést. A napokban tar­tott igazgatótanács-ülés részti'evői a helyszínen győződtek meg arról, hogy a munka megfelelő ütem­ben halad. Elkészült többek között az állatszállás épü­lete, amely önmagában vé­ve 10 millió forintos beru­házás megvalósulását jelen­ti. Szerdán adnak át egy csaknem 1 kilométer hosszú új. korszerű utat, amely a leendő kombinátot összeköti a■ főútvonallal. Képünkön az úgynevezett G—1 vasbeton főtartó ar­matúráját emeli le a daru a helyszíni előregyártás- hoz. A Bács-Kiskun megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Inté­zet közelmúltban megtartott értekezle­tén „lezárták" az. el­múlt tanévet és a ta­pasztalatok elemzését követően meghatá­rozták a. II. félév feladatait. Az intéz­mény munkájának értékelése során a fiatalság érdeklődésé­nek és a megye szakember-szükség­letének összehangolá­sáról esett a legtöbb szó. Az alapvető prob­léma ugyanis az. hogy az általános is­kolások egyéni érde­kei és szándékai igen sok esetben nem azonosak a népgazdaság igényei­vel. Országosan je­lenleg több mint száznyolcvan szakmát tartanak nyilván hivatalosan — ezek túl­nyomó többsége viszont jórészt ismeretlen a fiatalok előtt De még többnyire az olyan „hétköz­napi” foglalkozások pszichológiai, orvosi követelményei sem tisztá­zottak a számukra, mint. az esz­tergályos. hegesztő, vagy villany­szerelő — és a szüiők-gyermekek csak nehezen látják be, hogy célszerűtlen eredeti szándékuk­hoz való ragaszkodásuk. A szak­mák iránti kívánalmak, a mun­kakörülmények, az adottságok és nem utolsó sorban az ipar ke­resletének ismeretei ezért elen­gedhetetlenül szükségesek a he­lyes pályaválasztáshoz. Ezen ellentmondás feloldá­sára szervezték meg megyénkben is a diákság alapos tájékozta A pszichológusok munkáját számos vizs­gálati eszköz és műszer könnyíti meg. Képünkön: Komlós Ferenené a kéz reme­gését méri. tását, „áthangolását". Az isko­lai pályaválasztási felelősök és osztályfőnökök évről évre felmé­rik a hetedikesek érdeklődését. Az ebből készített összesítés vi­lágos képet ad a gyerekek vár­ható továbbtanulási szándékairól, a szákmák iránti érdeklődésről A megyei igényekkel való össze­vetést követően kiderül, mely területen alakul ki túljelentke­zés. A tanulók felvilágosításában a‘ nyomtatott propaganda-tájékoz. tató füzetek mellett nagy segít­séget nyújtanak az intézménye­sen szervezett csoportok is. A kiskunhalasi úttörőház pályavá­lasztási klubja, vagy a kiskőrösi, soltvadkerti pályaválasztási szak­körök tagjai nemcsak maguk is­merkednek meg az ipar és a mezőgazdaság különféle ágazatai­val. hanem terjesztik is ill ka­pott tudásukat, tapasztalataikat. Ugyanezt a célt szolgálták a közművelődési intézményekben rendezett pályaválasztási kiállí­tások. találkozók megyeszerte. A tanácsadó szakemberei sike­resen működnek közre a tovább­tanulni nem kívánó fiatalok sza­mának csökkentésében. Idén hatezer-ötszáznégven végezték el az általános iskolát a megyében és közülük eredetileg ötszáz Hu­ni! akarta abbahagyni tanulmá­nyait. Eddig negyvennyolc ta­nuló módosította a megalapozott, ismerelek birtokában az eredeti elképzelését és tovább tanul. A tanulás iránti kedv felélesz­tésében. a képességeknek és adottságoknak leginkább megfe­lelő szakmák kiválasztásában a legnagyobb szerep a pszicholó­gusokra hárul. Az elmúlt félév­ben több mint 250 esetben segí­tették a fiatalok szándékainak tisztázását és életpályájukon való elindulásukat. Az intézet, szak­emberei ugyanakkor, eredménye­sen működtek közre a felsőokta­tási intézményekbe jelentkezettek alkalmassági vizsgálatában, véle­ményezték azokat a munkásfia­talokat. akik érettségi nélkül kezdhetik meg tanulmányaikat a Budapesti Műszaki Egyetemen, elkészítették az „Érettségizettek szakmatanulási lehetőségei a me­gyében” című tájékoztatót és akcióprogramot dolgoztak ki az építőipari szakmák beiskolázási gondjainak enyhítésére. A következő félév feladatai kö­zött az intézet kiemelten foglal­kozik a szülők felvilágosításával, a munkahelyek pályaválasztási tevékenységével és az iskolai felvilágosítás módszereinek to­vábbi fejlesztésével. P. M. új rendünk majdnem három évtizede alatt? Frissen él em­lékezetünkben az MSZMP XI. kongresszusának és hazánk felszabadulási évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaverseny, melyben ed­digi legszebb eredményeit produkálta a mozgalom. A szi­gorúan az önkéntesség elvén alapuló versenymozgalom mé­retei kifejezésre juttatták, hogy pártunk politikája nem­csak egyetértésre, hanem a megvalósításra kész munkás kezekre is talál a legszélesebb tömegek körében. Bár a szocialista munkaver­senyben résztvevő vállalatok, üzemek döntő többsége ma már reális, gazdasági és em­beri-társadalmi gyarapodá­sunkat előmozdító célokat tűz a versengő kollektívák elé, azért még mindig akad javítani való. A szervezésben, az erkölcsi és anyagi ösztön­zésben, az elismerések, kitün­tetések odaítélésében. S talál­ható még — megyénkben is — olyan munkahely, ahol a verseny szinte teljesen formá­lis, csak papíron „zajlik”. Az idén újabb munkaven- seny kezdődött az országban, azzal a céllal, hogy elősegítse az V. ötéves terv illetve a párt XI. kongresszusán jóvá­hagyott gazdaságpolitikai fel­adatok teljesítését. Az első or­szágos méretű munkaverseny annak idején a reakció bom­lasztó akciói közepette zajlott. A volt gyárosok és híveik azt a rémhírt terjesztették, hogy a versenyt magas normák kialakítása végett hirdették A csa'p ad álmo­sabbra fordult időjárás, amellyel együtt meg­szűnt a rend kívüli meleg is, sokat segí­tett a mező- gazdaságnak. Az eső, a rö- videbb ideig tartó záporok csak kissé las­sították az ara­tást. A szeles időjárás hala sara gyorsan száradnak a kalászok és né­hány’ órás szú net után ismét munkába tud­nak állni a kombájnok. A megyében ke­reken 93 ezer hektárról kell/ be­takarítani a búzát, a termés há­romnegyed része már magtárba került. Rozsból 25 ezei: hektár­ról kell learatni. Betakarítása lassabban halad, mint a búzáé, mert a vetésterület nagyobb ré­sze a szakszövetkezetek birtoká­ban van. Itt. kevesebb a gép, szélszórtabbak a parcellák. Emi­att e fontos kalászosnak csak mintegy felét takarították be. A megye déli részén, valamint Az Izsáki Állami Gazdaságban minden szál szalmát összegyűjtenek, kerületben Virág Gábor és Petras György dolgozik a bálázó«éppel ázspusztai meg. s majd az állami üze­mek ezeket a normákat veszik alapul a< munkabérek leszorí­tásához. Ma kedvező politikai légkörben, a közelebbi és tá­volabbi célokat egyaránt vi­lágosan látva és akarva ver­senyeznek a brigádok, s a nagyobb kollektívák. Nemcsak a párt és szakszervezeti, ha­nem a gazdasági vezetőknek is kötelességük a verseny, a lel­kes kollektív alkotás segítése. Termeljünk többet és job­ban — hangzott 1948-ban a Vörös Csepel felhívása. Mára igy módosult a jelszó: termel­jünk jobban és jobbat! Vagy­is: a munkaverse.ny a körsze­rű termelési eljárások alkal­mazását, a termelés hatékony­ságának növelését, az idehaza és külföldön egyaránt piacké­pes, korszerű termékek előálr Utasát, a minőség állandó ja­vítását szorgalmazza. A me­gye vállalatainál ennek szelle­mében születtek meg a szo­cialista brigádok versenyfel­ajánlásai, s már — például a kecskeméti Fémmunkás gyár esetében — példamutató telje­sítésekről is beszámolhatunk. A munkaverseny, 8 a vele összefonódó szocialista bri- gádmozgalom elsősorban a gazdasági építömunkát lendíti előre de hatása ebben nem merül ki: mint a kollektív ne­velés eszköze elősegíti az em­bereknek a munkához és egjfr máshoz való szocialista viszo­nyának, a szocialista erkölcs­nek az erősödését is. S a fej­lett szocialista társadalom fel­építése szempontjából ez sem közömbös. Tóth Sándor a Duna mellékén s/.emszorulást okozott a hathetes aszály a ké­sőbben érő búzafajtáknál. Fő­ként az Auróra és a Kavkaz faj­táknál jelentkezik emiatt termés­csökkenés. Egyre több termelőszövetkezet végzett a gabona teljes betaka­rításával. Kedvező tapasztalat, hogy a gazdaságok között jó az együttműködés, amely lehető­vé teszi a kombájnok kihaszná­lását, a munka meggyorsítását. Ahol végeztek a betakarítással, a felszabadult gépeket átirányítják a szomszédos gazdaságokhoz, ahol még nagyobb területű gabona vár aratásra. Az apostagi Duna menti Ter­melőszövetkezet öt kombájnt adott segítségül a szalkszentmár- toni Petőfi Termelőszövetkezet­nek. A vaskút i Bácska 300 hektár őszi búza betakarítását és szállí­tását vállalta Szórendén. A szak­mán Petőfi Termelőszövetkezet négy kombájnja segít a Kalocsai Állami Gazdaságnak később majd a helyi Alkotmány Tsz-nek. Az öregcsertői és a homokmégyi kö­zös gazdaságok is megállapodást kötöttek, hogy a betakarítás ide­je alatt egymást kölcsönösen se­• Jó minőségű az idei gabona gabonaforgalmi és malomipari dolgozója. (Szilágyi Mihály felvételei) állapítja meg Török Jóméi, » vállalat solti terményraktárápak IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős idő. többfelé zápor, zi­vatar, egy-két helyen jégeső. Mérsé­kelt, időnként megélénkülő változó irányú szél. A zivatar idején átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22—26 fok között, ke­leten 30 fok körül. (MTI) VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 177. szám Ara: 90 fillér 1976. július 26. szerda Véget ért a kecskeméti pénzügyi konferencia Tegnap Kecskeméten a megyei művelődési központban korrefe­rátumokkal és vitával folytató­dott a II. Vállalati Pénzügyi Kon­ferencia. Az ipari szekció ülésén a módosított szabályozásról, a vállalatok fejlesztéspolitikájának és hitelellátásának kérdéseiről, a szövetkezeti hitelek tapaszta­latairól hangzottak el előadások. Az építőipari és közlekedési szekció korreferensei elsősorban az építőipari ágazat fejlesztési hiteleiről, a hitelrendszer haté­konyságáról. a közlekedési ága­zat hitelezésének aktuális kér­déseiről, a forgóeszközök finan­szírozásáról tájékoztatták hallga-. tóikat, A mezőgazdasági és élel­miszeripari szakemberek ágaza­tuk hatékonysági követelményeit, a mezőgazdasági beruházások hatását a termelési szerkezetre és (Folytatás a 2. oldalon.) Szakmaszeretet, alkalmasság A megyei pályaválasztás fél esztendeje f>vü<fTnűködés a/ üzemek. között gítik. A kiskunfélegyházi Egye­sült Lenin TeVmelős/óvefkezet tfiég az aratás előtt • megállapodást kötött a segítségnyújtásra a SzankmoricgátL Petőfivel. Szinte valamennyi termelőszö­vetkezet váltotta, tí“gy ha vé­gez a munkával, igény szerint se­gít a tálsgaxdasogoknak. A h< r- cegszántói Lenirt. a csátnljái C) Tavasz, a bajai Augusztus iO. a területi szövetség közveuté-evel felajánlották az ai ato-eséplogé- peiket a tangazdaságok . n s/ére. A termelőszövetkezetek k ö.ótti együttműködést a területi szövet­ségek szervezik. Az aratással együtt "az egyéb munkákat is igyekeznek jól meg- sxervezni a mezőgazdas.igi nap - , üzemek. A .szalmalehúzást követi a tarlóhántas és egyre több a másodvetés. Ez utóbbiakat ked­vezőén elősegíti a napokban hül­lőt t csapadék. Megjegyzendő azonban, hogy nz eddigi esők csak- kis részét -pótolták a víz­hiánynak. Ahol lehetséges, válto­zatlanul, üzemeltetni kell az ön­tözőberendezéseket. Az összesí­tések szerint július Kfre és 20-a között csaknem 5 ezer hektáron öntöztek n gazdaságok. K S

Next

/
Thumbnails
Contents