Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 19*6. július 27. KIVÁLÓ DOLGOZÓ A forgácsolóműhely élén Vannak emberek, akik nem tudnak elszakadni a ozülö- ialujuktól. Hívhatja őket a közeli város nagyobb lehetőségeivel, ők mégis maradnak. Szakmát tanulni, esetleg pár évet dolgozni elmennek, de aztán később visszatérnek. Igen gyakran az ingázás mellett döntenek. A gyöngék ragaszkodása lenne ez, azoké, akik a városban nem képesek gyökeret ereszteni? Vagy pedig az erőseké, akik az ..összkomfortos” város vonzása ellenére — érzelmi alapon — kitartanak a szerényebb község mellett, ahol felnőttek? Azt hiszem, embere válogatja. Felvetődik a kérdés: a „karrierhez”, az „emelkedéshez” feltétlenül hozzátartozik-e a faluból városba költözés? Ezelőtt tizenöt évvel még talán habozás nélkül erre a válaszra hajlottunk volna: igen. De azóta — bár még tömérdek a tennivaló — sikerült a kétféle településtípus közti alapvető különbségeket csökkenteni. Ezért ma már így válaszolhatunk: aligha. Jankovics Ottó, a Duna- vecSei Vegyesipari Vállalat művezetője azok közé tartozik, akiket nem engedett el” a fajú. — Apostagon »öleltem, ot 1 cseperedtem tol. Ismerem a község minden szögletét, meg a lakóit is, nevükről. Barátaim, rokonaim ott élnek, én se vágyok el sehová — vallotta magáról a harminckét éves esztergályos. Jankovics Ottó „városi-próbáit” ember, Dunaújvárosban tanulta ki a szakmát, s ott dolgozott a Dunai Vasmű egyazon műhelyében tizenkét esztendeig. Első munkahelyén a meósságig vitte, szerették, megbecsülték, kaphatott volna szövetkezeti lakást is. 1970-ben mégis hazaköltözött Apostagra, és a községétől egy ugrásnyira fekvő Dunave- csén állt be dolgozni a Vegyesipari Vállalathoz, ugyancsak meósként. Az esztergályos komolysága, pontossága és átlagon felüli szaktudása három év múlva elismerésre talált az új munkahely vezetőinél : megtették a vállalat vasipari részlegének művezetőjévé. Két év óta pedig a forbácso- ló műhely élén áll. — Kézbe kellett itt venni a dolgokat, azért helyeztek át — mondta el Jankovics Ottó. — Néhány fiatal elk&nászkodott a műhelyben. Olyan tingli-tangli emberek. voltak, dolgozni nem akartak, csak a nagy pénzre fájt volna a foguk. Ä fegyelmezettebb légkört nem bírták elviselni, már nem is dolgoznak nálunk. Jelenleg jó a részleg, a munka minősége és mennyisége is. Teljesítményre dolgozunk, aki nem rest, megkeresi a pénzét. Anyaggal ellátnak bennünket. A Csepeli Fémműnek, a Dunai Vasműnek és az ÉLGÉP-nek gyártunk különféle alkatrészeket. Jankovics Ottó feladata a műhely termelésének irányítása, a munka kiosztása, a végrehajtás ellenőrzése. A minőségen szintén rajta tartja a szemét. Mindemellett. napi és havi adminisztrációs tennivalókat végez. A művezető naponta ingázik Apostag és Dunavecse közt, a szabad idejéből vesz el, de ennek ellenére a tanulásra, szakmai és politikai fejlődésre is elegendő időt tud fordítani. Két éve elvégezte a marxista középiskolát, most pedig Kiskunlucházára jár szakközépiskolába levelezőn. Jankovics Ottó „hivatalosan” tavaly került a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat kiváló dolgozói közé. amikor kitüntették ezzel a címmel. Az idén április 4-én magasabb kitüntetést kapott: a Kohó- és Gépipari Minisztérium kiváló dolgozóinak sorába 'lépőit. Fiatal, tehetséges, ember, s az eddigi elismeréseket bizonyára még újabbak követik majd. A. T. S. Biztonságot ad az öntözés Ha egy gazdaság megteremti az öntözés lehetőségét, ezzel nemcsak hogy emeli a terméseredményeket, hanem biztonságosabbá is válik a termelése. így gondolkoztak a szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezet szakemberei is, amikor az öntözőfürt elkészülte után több mint ezer hektárral növelték az öntözhető terület nagyságát. — így csaknem 2000 hektárra tudjuk eljuttatni a mesterséges csapadékot — mondja Melegdi Sándor ágazatvezető. — Biztonságosan termeljük a szóját, a hibridkukorica-vetőmagot, a fűszer- paprikát, a zöldpaprikát, a zöldbabot, a lucernát, a gyümölcsöt és jobban hat a kiadagolt műtrágya is. — Mikor kezdték meg az öntözést? — Sajnos kissé megkésve, június első dekádjában. Ugyanis elhúzódott az öntözőfürt átadása és az esőztető berendezések sem érkeztek meg időben. Vettünk 14 darab önjáró KF—120-ast, amelyeket főként a kukoricában és más magas növények öntözésére használunk. Ezekkel egy állásban egy hektárt tudunk megöntözni. Van 13 ALVSZ—130-as vontatható gépünk is, amelyekkel az alacsonyabb növényekre juttatjuk el a vizet. — A gépek mennyibe kerültek a gazdaságnak? — Ha az állami támogatást leszámítjuk, akkor csaknem 4 millió forintba, de megéri, mert a korszerű gépekhez kevesebb munkaerőre is vari szükség. A hagyományos berendezésekkel jelenleg 500 hektárra juttatjuk el a mesterséges csapadékot és ehhez 70 dolgozóra van szükség. Ugyanakkor a többi 1500 hektárt alig negyvenen öntözik a korszerű eszközökkel. — Hányadik öntözésnél tartanak már? — A másodiknál, a gépek éjjel nappal működnek, ami nagy erőfeszítést igényel az emberektől. Éjszaka kisebb a párolgás, így természetesen a vízveszteség is. — Növelik-e az öntözhető területet? — Terveinkben nem szerepel jelentősebb területnövelés, de a gyümölcsösben szeretnénk bevezetni a csepegtető öntözést és mintegy 50 hektárral növeljük még a zöldségtermő területet is. Egy hektár megöntözése csaknem 3000 forintjában kerül a szövetkezeinek. Ez első hallásra bizony jelentős összegnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy egy adott területen mint például a fűszerpaprika, 100 mázsás termés is várható hektáronként, akkor az öntözés költségei eltörpülnek a bevétel mellett. így megéri a gazdaságnak. B. Z. • Egyszerre egy hektárt tudnak megöntözni a KE—120-as berendezéssel a szabadszállási Egyesült Ecnln Termelőszövetkezetben Gyakrabban szállítsák el a szemetet! EGY NÉVTELEN LEVÉL, S A TÖBBI Tűnődés bejelentés ügyben Nagy Mihályné, Kecskemét, Szabadkai u. 19. szám alatti lakos leveléből a következőket tudjuk meg: A rendőrfalusiak által „termelt” konyhai hulladék és egyéb házi szemét tárolása, elszállítása körül régóta tapasztalhatók zökkenők. Van ugyan egy nagyobb űrtartalmú gyűjtőedény a Lőcsei utcában, de az rövid időn belül megtelik, s minthogy csupán havonta ürítik, emiatt a közvetlen környékén gyűlik össze rendszeresen a szemét. Néha talán tízszer annyi mennyiségű, mint ami Szabó József, Kecskemét: Érdeklődésére közöljük, ha felújítják, vagy átalakítják a bérlakást, a munkák miatt átmenetileg kiköltöztetettek csak olyan lakást kötelesek — komfortfokozatra tekintet nélkül — elfogadni, mely ugyanabban a helységben van és a családtagok számának megfelelő lakószobával rendelkezik. Varga Rudolf, Kiskunfélegyháza: A közúti közlekedési szabályegy ilyen tartályban elfér. A na- pirok, törmelékek stb. legfeljebb a szemnek jelentenek csúnya látványt. de a zöldség- és gyümölcs- hulladékok. valamint az egyéb szerves — és a meleg hatására hamar bomló — anyagok elviselhetetlen bűzt is árasztanak. A helyszínre látogatva, sajnos csak megerősíthettük az olvasói észrevételeket. És megbizonyosodtunk arról, mielőbb szükséges változtatni a jelenlegi, tai thatatlan állapoton. A szemetet legalább hetenként egyszer el kell szállítani a Rendőrfaluból! zat 60. paragrafusa írja elő. hogy az a vállalat, szövetkezet, kisioa- ros stb. felelős a jármű biztonsági berendezéseinek szakszerű ia- vftásáért. karbantartásáért, illetve műszaki ellenőrzéséért, amely, illetve, aki e munkákat elvégezte. összeállította: Velkel Árpád. Levélcím: 0001. Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 12-516. A szerkesztőségi posta gyakran tartalmaz olyan leveleket, amelyeknek írói nem kívánják felfedni kilétüket. A névtelen bejelentések — tartalmuktól függően — vagy papírkosárban végzik, vagy okot adnak arra, hogy tájékozódjunk: igaz lehet-e a közlés? Az ingoknitóban maradók nem szívesen olvasott sorai legtöbbször kicsinyes, magánjellegű panaszokról tudósítanak, s csak elvétve fordul elő, hogy közérdekű ügyben emelnek szót. Üsv tűnt, ez utóbbi típussal állunk szemben egvik név nélküli levél olvastán. ..T. Szerkesztőség. Májusban háromszor is bejelentettem, hogy Kecskeméten (pontos cím) engedély nélküli építkezés folyik. A ház építésére kiadott engedély 1^74. tavaszáig volt érvényes, ezért a mostani munkák engedély nélkülieknek minősülnek. Ezzel a telek 75 százalékát beépítik. Kérem a szerkesztősén seqítsénét. Hazafias üdvözletem:” Olyan kaparásféle az aláírás, amelyből gyakorló írásszakértő sem valószínű, hogy nevet tudna m~"f°4- teni. Az információ ellenőrzése percek kérdése volt csuoán. Bebizonyosodott a következő: a tanácshoz valóban érkezett bejelentés az. említett ügyben. Természetesen névtelenül. Kivizsgálták s az aktára rákerülhetett: nem igaz. Ugvanis az építkezést engedéllyel folytatják a tulajdonosok, szabályszerűen. A névtelen levélíró- (k)nak persze semmi sem drága. Mások munkája, ideje, s főként: becsülete. Pedig jobban tennék, ha idejüket inkább másra fordítanák. Nevezetesen arra, hogy az írásuk elferdítésének gyakorlása, az olvashatatlan aláírás, s a. láthatóan keresett gonddal ejtett helyesírási hibák kifundálása helyett gondolkoznának. Azon tudniillik, hogy kilétük megállapítása ma már nem okoz gondot, hiába a névnélküliség, elferdített írás. S könnyen lehet, hogy (valódi) névvel, címmel érkezik majd címükre idézés. Rágalmazás! ügyben. S a bírói ítélet előtt mindenesetre mások véleményét is el kell tűrniük. A névtelen levélírót — írókat — ugyanis senki és semmi sem védi. Szerencsére. . Az idézett levélből hiányzik persze a pontos cím, mármint az. hogy az a bizonyos „engedély nélküli” építkezés hol történik. Nem tartottuk célszerűnek ugyanis megismételni a vádaskodást, vagy a rágalmazást, ahogv tetszik. A bejelentések őszinteségében — ha azok névvel és címmel érkeznek hozzánk — eddig sem volt okunk kételkedni, ezután sem lesz. Amint azonban n nélda is mutatja, óvatosan kell bánni az. inkognitós közlésekkel. Legtöbbször azért névtelenek, a tapasztalat szerint, mert nem tartalmaznak megalapozott dolgokat. B. J. Szerkesztői üzenetek Qj Szerkesztői üzenetek CITROMSEJTEK A RÁKKUTATÁSBAN? A Birminghami Egyetemen már tét évtizede foglalkoznak a citrom sejtjeinek növekedésével, s ennek a munkának a során több mint 1000 citrom sejtjeit vizsgálták meg tüzetesen. Munkájukkal a sejtnövekedés mechanizmusát szeretnék megismerni. A kiindulást az a megfigyelés adta, hogy ha a citrom húsát természetes viszonyok közt, a gyümölcsben vizsgálták, itt a sejtek bizonyos ideig növekednek, s aztán nyugalom következik, s végül a sejtek szétesnek. Ha azonban a citrom élő sejtjeit szüvetkultúrá- ban mesterséges körülmények között vizsgálták, akkor azok állandóan osztódó állapotban maradtak. A kutatók feltételezik, hogy a sejt növekedésének és ezt követő osztódásának olyan, minden élősejtre jellemző általános mechanizmusáról van szó, amely a sejtben születéskor már programozott formában jelen van, de amelynek mechanizmusát ma még nem ismerjük, Bíznak abban. hogy a részletek kiderítése a rákkutatást is eredményesen szolgálhatja. i . 1 k Kénmonoxid az űrben A Hai várd Egyetem csillagászai kénmonoxid jelenlétét mutatták ki a csillagközi térben, az Orion csillagképben. Az utolsó évben ez az egyetlen új molekulafajta, amelyet az űrben ki tudtak mutatni, de már az ötödik az űrben észlelt molekulafajták közül, amelyikben kén van. Harc a cukorbetegség ellen Korunk gyakori betegsége a cukorbetegség, amelynek érdekes jellemzője, hogy tudjuk az okát, általában ismerjük a kezelés módját, de a megszüntetésére irányuló próbálkozások eddig még nem vezettek eredményre. Kétségtelen, hogy az anyagcsere zavarában nyilvánul meg, amelynek az a lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátokat nem képes értékesíteni, tehát felszaporodik a vérben. A vese innen kiválasztja, tehát megjelenik a vizeletben is. Minthogy azonban a cukor oldásához vízre van szükség, minél több cukrot választ ki a vese. annál több folyadékra van szüksége a szervezetnek. Növekszik tehát a vizelet mennyisége, ezért a beteg szomjazik és sokat kell innia. A cukor felhasználását a szervezetben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin teszi lehetővé. Cukorbetegség tehát elsősorban akkor lép fel, ha zavar támad a hasnyálmirigy irizulintermelésé- ben, bár újabban az agyalapi-mirigy és egyéb belső elválasztásé mirigy zavarát is feltételezik a cukorbetegség létrejöttében. Felismerték azt is, hogy a betegség gyakran öröklődik, és azt is. hogy az utóbbi évtizedekben különösen szaporodott a cukorbeteg nők száma. Ez késztette arra az NDK kutatóit, hogy különös gondot fordítsanak a cukorbeteg terhes nőkre, akik szülés Után gyermekükkel az első heteket egy erre a célra létesített intézetben töltik. Az intézet működésének máris megvan az eredménye: a veszélyeztetett csecsemők halandósága a minimálisra csökkent. Az NDK-ban egyébként 17 éve rendszeres nyilvántartást vezetnek a cukorbetegekről, amely lehetővé teszi a betegség korai felismerését és hatásos kezelését, 1969-ben létesítették a Gerhardt Kutsch Központi Cukorbeteggondozó Intézetet, amely irányítia az NDK-ban a cukorbetegség leküzdésére irányuló kutató- és gyér gyító munkát. Az intézet szoros kapcsolatot tart fenn a szocialista országok hasonló kutatóintézeteivel. Képünk az intézet csecsemőosztályán készült. Hipnotizált béka Régen kuruzslás számba ment, esetleg cirkuszi mutatvány volt a hipnózis. Ma a modern orvostudomány meghatározott esetekben, például bizonyos idegrendszeri megbetegedésnél, műtétnél altatás helyett, makacs alkoholisták elvonó kúrájánál rendszeresen alkalmazza a hipnózist, mint gyógymódot. Sajátos idegrendsze. ri állapot a hipnózis, valahol az alvás és az ébrenlét között, amelyet bizonyos embereknél erre alkalmas személyek tudnak kiváltani. Könyvtárnyi irodalma van, nézetek csaptak össze felette, de élettani hátterét még ma sem ismerjük pontosan. A kérdés tanulmányozásában sokat segítettek az állatkísérletek. hiszen az állatok idegrendszerében lejátszódó folyamatok könnyebben megérthetök, mint a bonyolult idegrendszerű embernél. Rájöttek, hogy a legtöbb állat hipnotizálható, nemcsak azok, amelyek élettanilag az emberhez állnak közel. Régóta ismert például, hogy a békát könnyű „meg- bűvölni'\ hipnotizálni. Bárki megpróbálhatja: hasával fölfelé tenyerünkbe helyezzük, majd másik kezünkkel könnyedén megkopogtatjuk a hasát, órákra megmerevedik. De nem is kell minden esetben megérintenünk a hasát, elég. ha ujjunkkal egyszer-kit szer csetlintünk. Ha a megmert-'' vedelt állatot valamilyen erő» ingerrel nem ébresztjük fel, magától esetleg nem is „tér észhez”# hanem megmerevedett helyzetben- akár ki is szárad. Hasonló kísérletek végezhetők baromfival in sok más, még vadon élő állattal is. Képünkön egy béka-hipnotizálá- sí kísérlet látható. Az állat o hipnotikus reakciógátlás migfjf szokatlan helyzetben mozdulat]^ marad: kinyújtott végtagjait 1 Bt megszokottól eltérően, nem húz-1 za vissza. Az agy vizsgálat új módszerei Az emberi agy működéséről még ma is igen keveset tudunk. Ez a terület átfogó, sok t udomány- területet érintő kutatásokat igényel. Pszichológusok, orvosok. biológusok, vegyészek, s a legutóbbi időben mérnökök és fizikusok kapcsolódtak be a komplex kutató tevékenységbe. Szép eredményeket értek el a kutatók az emberi agy vizsgálóeszközeinek fejlesztése és továbbfejlesztése terén is. Az agy röntgenezése nem tartozik a rendkívüli feladatok közé, mindamellett az orvos számára nehéz, munkaigényes, a betegre nézve pedig kellemetlen momentumokból áll. A lágy részek, az agykamrák, az erek láthatóvá tételéhez — és így a daganatok felismeréséhez is — kontrasztanyag bevitele szükséges. A vizsgált személy ereibe jódtartalmú folyadékot fecskendeznek, vagy levegőt juttatnak az agyüregbe. Ma már ennél egyszerűbb és gyorsabb agy vizsgálati, mód is van: a tomográfia. Ez kontrasztanyag nélkül is világosan kimutatja a tumorokat, a cisztákat, a vérömlenyeket, a legfinomabb meszese- déseket. A tomográfia nem világít, hanem mér, s a röntgensu- j gárzásnak az agyszövetben bekö- J vetkező gyengülését jelzi. A su- i gárzást ugyanis az egyes agytájak, a különböző szövetsűrűségek és vegyi összetételeknek megfelelően, eltérő mértékben nyelik el. A képen látható agyvizsgálati berendezést egy párizsi orvosprofesszor elgondolása alapján állí- | tolták össze. Kisgyermekek — fő- $ ként csecsemők — agyvizsgálatá- - ra használható, segítségével kimutathatók az agy sejtkárosodotl területei. Az orvos a röntgensu- garas készülék magnetoszkópjá-. nak képernyőjéről leolvasott je- * lek sűrűségéből (denzitásából) állapítja meg a diagnózist. • Jankovics Ottó — balról — Magyart Péter gépjénél. (Méhesi Éva felvétele)
