Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-25 / 175. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 175. szám Ára: 90 fillér 1976. július 25. vasárnap A kecskeméti Fémmunkás tovább növeli Heti világhíi adó 2. oldal Zöldség és gyümölcs 3. oldal Réczi bronzérmes Az MTI szombaton délután érkezett gyorshírét a 2. oldalon közöljük. • Első aranyérmesünk: Magyar Zoltán. Részletes tudósítás olimpiai sikerünkről a 7. oldalon. . A hazai könyűszerkezetes programban fontos szerepet tölt be a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára. Egyre több ipari beruházáshoz szállítanak csarnokszerkezeteket, a KGST-or- szágokban és idehaza egyaránt felhasználják a Fémmunkás termékeit. A gyár idei termeléséről, exportjáról Kőtörő Miklós főkönyvelőtől kértünk tájékoztatást. — Első félévi 220 milliós tervünket 14 százalékkal túlteljesítettük, s több, mint 150 millió forint értékű terméket szállítottunk exportra. Ennek nagyrésze — 120 millió — a Szovjetunióba került. Idén gyártottuk az utolsó négy csarnokot, amelyet az Uszty-Ilimszk-i cellulózkombinát építésén állítanak fel. A program szerint szeptember végi határidő helyett már a jövő héten teljesítjük ezt a megrendelést. Tehát a tervezett kilenc helyett hét hónap alatt készítjük el és szállítjuk ki a szerkezetet. Exportunk másik jelentős tétele az NDK-beli IFA gyár megrendelésére készül, 126 milliós értékű volt, s ezzel ezt a tavaly kezdett munkát is befejeztük. Ugyancsak az utolsó darabokat gyártottuk az első félévben hagyományos termékünkből, a hid- roglóbusból. A gazdaságosabb, nagyobb sorozatú csarnokszerkezetek ugyanis kiszorították termelésünkből a glóbuszokat. A változatlanul keresett berendezéseket ezentúl a lajosmizsei Víz- gépészeti Vállalat készíti. Megrendelőink — elsősorban a legtöbbet vásárló szovjet cégek —'elégedettek termékeikkel, s rövidesen újabb ötéves export-szerződést köt a vállalat a szovjet külkereskedelmi szervekkel. Eszerint a csarnokszerkezetek gyártását jelentős mértékben tovább növeljük. Az újabb megrendelésekre már ebben az évben várhaGÖRÖG—TÖRÖK ELLENTÉTEK Feszültség az Égei-tengeren Török—görög konfrontáció veszélye fenyeget azóta, hogy pénteken Istanbulból az Égei- tenger felé vetette útját egy török olajkutató hajó. A Sismik—1 a tenger olyan része felé közeledik, amelyikre mindkét ország igényt tart. A görög haditengerészet őrhajói nagy számban vonultak fel a kérdéses vizeken, és mindkét ország fegyveres erőit fokozott készültségbe helyezték. Karamanlisz görög kormányfő pénteken kabinetje több tagjával megvitatta a feszültté vált helyzetet, s ezt követte az őrhajók felvonultatása. Demirel, török miniszterelnök megismételte országa álláspontját, amely szerint felségjogai vannak az Égei-tengeren, és azokról nem szándékozik lemondani. Megfigyelők szerint az összetűzés kirobbanása tulajdonképpen azon múlik, merre tart pontosan a török olajkutató hajó, ezt azonban a török kormány titokban tartja. • A IV. Kodály Szeminárium első hetében három hangversenyt rendeztek a Kodály Intézetben, beszámoló a 8. oldalon. a könnyűszerkezetek gyártását Két év helyett három hónap tóan 30—40 millió forint értékű szerkezetet készítünk). Ezzel az idei exportunk a tervezett 167 helyett mintegy 200 milliót tesz ki. A sikeres első félév alapján nem kell tartani attól, hogy a most megkötésre kerülő szerződés felborítja második félévi programunkát. Ezekben a hátralevő hónapokban egyébként legnagyobbrészt FÉM-TIP típusú csarnokokat gyártunk hazai megrendelésekre. Folytatjuk a Borsodi Vegyikombinát Kazincbarcikán épülő PVC-gyárához szükséges szerkezetek gyártását, s mintegy 15 millió forint értékű terméket szállítunk a Bélapátfalvái Cementgyár beruházásához. Az év utolsó negyedében kezdjük a Salgótarjáni Síküveggyár bővítéséhez rendelt szerkezetek készítését. Ezt a jelentős, 50 milliós programot jövőre fejezzük be. Ugyancsak a télen kezdjük a budapesti XVIII. kerületi új tanácsháza fémszerkezetének gyártását. ZS. A, • A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat soltl körzeti üzemébe július 8-án érkezett az első ga- bonaszállítmány. Azóta naponta ezer tonna terményt vásárolnak. Képünkön Bállá Károly a szalkszcntmártoni Petőfi Tsz gépkocsivezetője átadja az új búzát. Mélykúton, Bátmonostoron, Jánoshalmán és másutt többszáz hektár tarlóvetést végeztek. A bát- monostori Kossuth Tsz-nek jó volt a takarmánytermése, van bőven tartalékja, mégis termeszt másod- növényt, hátha valamelyik szomszédos szövetkezetnek szüksége lesz rá. Minden eshetőségre számítva. ajánlatos Bács-Kiskun megyében minél több másodnövényt vetni, s ahol lehet, rendszeresen öntözni. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat gondoskodott vetőmagról, s azok a közös gazdaságok, amelyek cirkot, kölest, repcét, szudánifüvet, takarmánykeveréket és napraforgót szándékoznak tarlóba vetni, korlátlan mennyiségben hozzájuthatnak. A terménybetakarítás előtti időszakban derekasan dolgoztak a mezőgazdasági nagyüzemek szerelői. gépjavítói, így az aratásban műszaki hiba miatt jelentősebb fennakadás nem történt. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kis- kunmajsai gyárának garanciális szolgálata és az AGROKER a hibás gépek javításáról, az alkatrészek pótlásáról gondoskodott. A megyei mezőgazdasági gépellátó vállalat az aratás kezdetéig 21 kombájnt adott el árkedvezménnyel. Még 46 arató-cséplőgépe van raktáron, ezekhez előnyös feltételek mellett juthatnak hozzá a mezőgazdasági nagyüzemek. A csapadék sem akadályozta a terményfelvásárlást Bács-Kiskun megyében. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzemei naponta 10—12 ezer tonna terményt vesznek át, elsősorban búzát, amelynek aratása gyorsabban halad. A Homokhátság rozsot is termesztő szövetkezetei előbb a búzát takarítják be. hogy a szem pergését megakadályozzák. csak azután kerítenek sort a rozs aratására. Az előrelátó mezőgazdasági nagyüzemek a gabona betakarításával egyidőben a tarlóhántást, nyári szántást szorgalmazzák és a szalmát gyűjtik össze. A kombájnok által kicsépelt terményt a magtárakba helyezik, és akkor adják át a felvásárló vállalatnak, amikor a sürgős munkát már elvégezték. A dunavecsei Béke Tsz kalászos gabonájának szállítását csak néhány napja kezdte meg, amikor a szalmát is összegyűjtötte. Pedig a búzájának 75 százalékát learatta. A Gabon a forgalmi és Malomipari Vállalat a mezőgazdasági nagyüzemektől vásárolt nagy- mennyiségű terményből eddig 30 ezer tonnát helyezett el a szük- ségtárplókban. de mindenképpen biztonságos helyen. A szállítás és a raktározás gondosan történik, hogy a betakarított terményből minél kisebb legyen a veszteség. Az új gabona minősége általában megfelelő. A Bácskában és a Duna mentén jól elviselte a hosz- szantartó forróságot. a homokhátsági földeken már kevésbé. Me- gyeszerte megkezdődött az újbúza felhasználása amelyet az ógabonával keverve őrölnek lisztté. K. A. A Kecskemét •—Szikrai Állami Gazdaságban érdekes kísérletekkel találkoztunk. Ezeket egyszerre alkalmazzák egy hektárnyi szőlőültetvé• — íme, az új módszerrel előállított és nevelt szőlőnövény, — mutatja Rozsnyói Zoltán ágazatvezető. (Szilágyi Mihály felvétele.) nyen. Nagy József igazgatóhelyettes így tájékoztat a részletekről: — A szőlőszaporítóanyag előállítása sem a hagyományos módon történik. A hűtőházban előkezelt anyag fóliazacskóba, majd fűtött talajú melegágyba kerül, június tájékán pedig a gyökeres vesszőt már a szabad földbe ültetjük. Mintegy három hónap alatt — ezzel a módszerrel — kétéves fejlettségű növényt nyerünk. Mi magunk sem hittük, hogy kísérletünk ilyen jól beválik. A kiültetett gyökeres vesszők szinte 100 százalékos eredést mutatnak. A hagyományosan nevelt kétéves szaporítóanyagoknál sem tapasztaltunk ilyen jó eredési arányt. Az új módszert a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet lakiteleki állomásával együttműködve alkalmazzuk. Két szőlőnövény kerül egymás mellé, 350x240 centiméter sor- és tőtávolságra. Ez az úgynevezett ikertőkés telepítési mód. A kísérleti táblán a támrend- szer is más. A faoszlopokat műanyaghuzalok kötik össze. Csö- pögteto öntözéssel védekeznek az aszály ellen. Ez utóbbit a szőlőnél csak ebben a gazdaságban alkalmazzák a megyében. — A kísérletek célja elsősorban a gyors szaporítás. Jövőre már 180 ezer darab szaporítóanyagot állítunk elő az új módszer szerint. A másik feladat a hozamok növelése. A termőre fordulásnál is nyerünk egy évet, hiszen rövi- debb idő alatt nagyobb fejlettséget érnek el a tőkék. Kísérleteinket a Szikrai Szőlő- termesztési Rendszer keretében végezzük. Tapasztaltainkat átadjuk a partnergazdaságoknak — hangoztatta a gazdaság igazgatóhelyettese. K. S. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZÁZÖTVEN MILLIÓS EXPORT AZ ELSŐ FÉLÉVBEN FOLYAMATOS A TERMÉNYÁTVÉTEL Jó minőségű az új búza Most már bizonyos, hogy azok a mezőgazdasági nagyüzemek jártak jól, amelyek igyekeztek a terménybetakarítással, a talajmunkával, a tarlóvetéssel. Nem ázott meg a gabonájuk, ezzel szemben az eső már a földben találta a másodnövényük magját. Vállalati gazdálkodás A vállalati gazdálkodás egyik legfontosabb követelménye a jövedelmezőség és a hatékonyság. E követelmények más és más hangsúlyt kapnak a különböző időszakokban, jórészt a vállalatokra ható külső tényezőktől függően. Ismeretes, hogy a hatvanas évek végén munkaerő-tartalékaink kimerültek, s immár nem jókívánság, hanem parancsoló szükségesség, hogy a vállalatok termelési növekedését a munka termelékenységének emelésével fedezzék. E tényen még az sem változtat, hogy a vállalatokon belül még számottevő munkaerő-tartalékok vannak. A világgazdaságban az utóbbi években végbement folyamatok kedvezőtlenül érintették hazánkat is, amelynek nemzeti jövedelmében oly nagy szerepet játszik a külkereskedelem. A megnövekedett nyersanyagárak és mérsékeltebben növekvő késztermék- árak mellett fokozott jelentősége van a takarékosságnak, különösen pedig a nyersanyag- és energiatakarékosságnak. Emellett a piaci feltételek is keményebbek, az értékesíthetőség magas követelményeket támaszt a minőség iránt. Ismét nem csupán óhaj- rd! van szó, hanem többek között a fovedelemszabályozás elemei útján közvetített hatások ellensúlyozásáról. A vállalatok jövedelmező és hatékony gazdálkodásra irányuló törekvésükben naponta kapcsolatban állnak a pénzintézetekkel, amelyek ellátják őket fejlesztési és forgóeszköz-hitelekkel. A bank a népgazdasági érdekek közvetítője, s így a hiteltárgyalás nem egyszer a népgazdasági és vállalati érdekek ütközése. Éppen e megfontolásból döntött úgy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, július 26-án és 27-én Kecskeméten megrendezi a II. országos vállalati, pénzügyi konferenciát, a jövedelmezőség, a hatékonyság, hitel egymással kölcsönösen összefüggő témaköreiben. A konferencia célja, hogy a pénzgazdálkodást, különösen a hitelgazdálkodást a vállalati stratégia szerves részévé tegye, hogy a fejlesztési, a termelési és az értékesítési vállalati döntések a pénzügyi tényezők ismeretében és figyelembevételével történjenek meg. A hitelpolitikai irányelvekkel és a hitelezési gyakorlattal, valamint a vállalati törekvésekkel való megismerkedés azt szolgálja, hogy a vállalati vezetés és a bankok egy nyelven beszéljenek. Impulzusokat adjanak egymásnak a népgazdasági terv szellemében kialakított vállalati elhatározások és azok hiteltámogatása érdekében. 'A konferencia központi előadását a Magyar Nemzeti Bank egyik első számú vezetője tartja Pénzügyi és hitel- politikánk az V. ötéves terv időszakában címmel. Ehhez kapcsolódnak a korreferátumok, amelyek ipari, építőipari és közlekedési, mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint kereskedelmi szekciókban hangzanak el. Az előadók között mind a pénzintézetek, mind a vállalatok képviselői, mind pedig az érdekelt minisztériumok, szövetkezetek érdekképviseleti szervek illetékes vezetői egyaránt megtalálhatók. A tanácskozás szereplőinek ilyen összetétele jó feltételeket teremt az alkotó párbeszédhez. A tanácskozáson olyan témákról lesz szó, amelyek Bács-Kiskun megye gazdasági életét is közvetlenül érintik. Igaz, hogy például iparunk tekintélyesebb része gyáregységi keretek között dolgozik, a jövedelmezőség és a hatékonyság azonban ezeknél is a legfontosabb követelmény. Ugyanakkor a megye ipari üzemeiben az V. ötéves terv folyamán sok százmillió forint értékű beruházást hajtanak végre. A hitelfeltételek megteremtése nem kis mértékben múlik a gyáregységek gazdálkodásán. A megye építőiparára ez a feladat vár a tervidőszakban, hogy a kapacitáshiányt felszámolja, és kielégítse az igen nagy — s fontosságuk tekintetében egyáltalán el nem hanyagolható — építési igényeket. A jövedelmezőség, a hatékonyság növelése, valamint a hitelfeltételek megteremtése nélkül ez is elképzelhetetlen. Bács-Kiskun megyét méltán nevezik az ország éléskamrájának, hiszen a termés több, mint 10 százalékát adja. Ebben a népgazdasági ágazatban is kidolgozták a gyors ütemű megyei fejlesztés tervét. Sok érdekes előadás hangzik majd el a tanácskozáson a mezőgazdaság továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Végül a kereskedelmi szekció ülésein a lakosság kulturáltabb és bőségesebb áruellátása feltételeinek megteremtését célzó hitelpolitikáról lesz majd szó. Az előadások mafias szinten hangzanak el, hiszen a rendező szerepét tudományos egyesületek vállalták magukra. Érdemes lesz tehát odafigyelni a megye gazdasági élete vezetőinek, vállalati, pénzügyi szakembereinek, hiszen ritkán adódik alkalom arra, hogy a gazdálkodás és fejlesztés ilyen fontos témáiban éppen Bács-Kiskun megye székhelye lehet a házigazda.
