Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

1976. július 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Kapunyitás gombnyomásra Távirányítással működő, te­leszkópos rendszerű gyárkapuk, garázskapuk sorozatgyártására rendezkedett be — licencvásár­lás alapján — a Hódmezővásár­helyi Vegyesipari Vállalat. A kapu tetszés szerinti távolságból — például a portásfülkéből — gombnyomással működtethető: az elektromos mozgatószerkezet a kapu elemeit — a teleszkóp­hoz hasonlóan — alulról felfelé egymásba tolja. A távvezérlési lehetőség mellett további előny, hogy nincsenek tengely körül el­forduló, tehát nagy helyet fog­laló kapuszárnyak. Az alumí­niumból készülő, új típusú nyí­lászáró szerkezetek felényi sú­lyúak, mint a hagyományosak. Az első ilyen kapukat a leg­újabb, illetve legmodernebb gyá­rak, vállalatok rendelték meg. Az Orosházi Üveggyár után a sze­gedi szénhidrogén-medence ki­emelt nagyberuházásának kü­lönféle gázfeldolgozó üzemeihez és más objektumaihoz, újabban pedig a paksi atomerőmű épít­kezéséhez készítenek egész sor ilyen nyílászáró szerkezetet. Mit igyunk a melegben ? A meleg hónapokban kívána­tos folyadékfogyasztásról kért felvilágosítást az MTI munka­társa dr. Dworschák Ernőtől, az Országos Élelmezés, és Táplál­kozástudományi Intézet osztály- vezetőjétől. — A gyümölcslevek, az üdí­tők, valamint a kalóriaszegény üdítő italok előnye nyilvánvaló a különböző alkoholtartalmú fo­lyadékokkal szemben. Amíg a szeszes italok tompítják a szel­lemi működést, s fokozzák a me­legérzést, továbbá az alkoholos erjesztés hatására sok létfontos­ságú vitamint lebontanak a szer­vezetben, addig a fogyasztásra elsősorban ajánlható gyümölcs­levek gazdagok vitaminokban. Elsősorban C-. és B-vitamino- kat, ásványi sókat, nyomeleme­ket, továbbá a szívizom műkö­dését, valamint a vérkeringést kedvezően befolyásoló makró- elemeket — káliumot, magné­ziumot — tartalmaznak. A ros­tos gyümölcslevek — a meggy-, az eszií. és a •• birslé —. kellően hűtve frissítő hatásúnk: alacsony cukortartalmuk miatt azonban még ezeknél is jobban oltják a szomjat a balatonboglári szőlő- levek, és az Oázis elnevezésű al­maié. Le kell szögezni: vala­mennyi gyümölcslé kedveid bio­lógiai hatást gyakorol. A 10—15 százalékos cukortar­talmú gyümölcslevekkel szemben a hízásra hajlamos emberek is bátran fogyaszthatják az üdítő Italokat. A Traubisoda és a kü­lönböző Cola-féleségek mellett felhívjuk a figyelmet a külön­böző Márka-készítményekre. A gyümölcslevek, s mintegy tizen­ötféle üdítő ital mellett kétség­telenül szűkös a cukorbetegek által is fogyasztható diétás üdí­tő italok választéka. A szénhid­rátokban szegény Deit-készítmé- nyek fogyasztását minden orvos javasolja. SOK A SZABÁLYTALANSÁG ÉS A MÉSZAKIHIBÁS JÁRMŰ Ellenőrzés a közutakon Az év első hal hónapjában a megyében 439 közlekedési baleset történt, amelynek so­rán negyvenkilencen meghaltak, kétszáz- negyven négyen súlyosan, kétszázhetvenen pedig könnyeKben megsérültek. A balesetek fő okai az ittasság, szabálytalan előzés, ka­nyarodás és az elsőbbségi jog meg nem adá­sa. A napokban egy rendőrjárőrrel alkal­munk volt a megyeszékhely kornyékén meg­győződni arról, milyen sokan és milyen dur­ván szegik meg a közlekedési szabályokat. 1 Oberfrank Tibor rozoga traktora. Kerekegyháza belterületén állította meg a rend­őrjárőr Oberfrank Tibor/Kerekegyháza. Széchenyi út 15. szám alatt lakó fiatalembert, aki egy roz­zant traktorral közlekedett. A járműből csöpögött az üzemanyag, láhféko egyáltalán nem működött, jobb oldali lámpája hiányzott., féklámpája nem volt, s hiányzott, róla az azonosítási szám. E négy keréken járó baleseti forrás tulajdonosát telje telítették. Nem sokkal később ugyancsak Kerekegyházán állították meg Kozma Imre Ágasegyháza. I. kerü­lői 11. szám alatti lakost, aki egy 50 köbcentimé teres motort házilag szállítóeszközzé alakított. Ezen az „öszvéren” sem világítás sem fékberendezés nem volt, tehát nem alkalmas közúti közlekedés re. Feltehető, hogy Kozma Imrének a 200 forintos helyszíni bírság eszébe juttatta a szabályok be tartásának szükségességét. Az E—5-ös úton sokáig követtük az ÜV—17—0(5 forgalmi rendszámú Volga Combi gépkocsit, amely láthatóan túl volt terhelve. A gépkocsi vezetője Goldschmidt Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy hatezer tojást, 100 kiló almát, 30 kiló zöldsége!, s két szeméivt szállított. A figyelmeztetést nyomaté­kosabbá tette á 200 forintos helyszíni bírság. Szintén az E—5-ös úton kellett megállítani a kecskeméti Kossuth Tsz tehergépkocsiját, amelvct Sorzák Béla kecskeméti lakos vezetett. Az. ok: a bal hátsó féklámpa nem működött. A gépkocsi- vezető nyomban kicserélte a hibás égőt, s rrfeg- köszönte a rendőr intézkedését. Szabálytalanságon érte a rendőrjárőr dr. Szül Gyula Kecskemét. Klapka utca 27. szám alatt la­kó segédmotorkerékpárost. Az idős férfi szabály­talanul változtatott forgalmi sávot a Széchenyi körúton, amelyet be is ismert, ö egy figyelmezte­téssel úszta meg a szabálytalanságot, s szerencsé­je, hogy nem okozott balesetet. A város belterületén Tóth György szelevénvi lakost azért kellett megállítani, mert személygép­kocsijával szabálytalanul sorolt be Veszélyhelyzo­<9 A roskadásig rakott Volga. • „A szabályszegést elismerem .. — mondja dr. Szél! Gyula segédmotorkerékpár-vezető. (Szilágyi Mihály felvételei.) • Kozma Imre a magaépílelte „gépjármüvei". tét ezzel ugyan nem Idézett elő — a közelben nem voltak járművek — de ő is figyelmeztetésben ré­szesült. Sokkal súlyosabban bírálják el az ittas jármű­vezetők cselekedetét. T. Nagy Sándor Kecskemét, Felsőcsalános, 65. szám alatti lakos leszállt, segéd­motorjáról, s a rendőr járőr kérdésére nyomban be­vallotta: egy korsó sört fogyasztott. A megyeszékhely belterületén állították meg ifj. Dankó József Kecskemét, Hartman János utca 16. szám alatt lakó motorkerékpár-vezetőt, aki az OR—92—00 forgalmi rendszámú motorját fél deci pálinka hatása alatt vezette, Ö is. akárcsak n se­gédmotoros, aláírásával igazolta a szeszfogyasztást. Egy harmadik ittas vezető Kunbaracs belterüle­tén ért tetten a rendőrjárőr. Hirmann Péter Kun- baracs, Kossuth utca 30. szám alatti lakos az. OL— 60—11 forgalmi rendszámú motorkerékpárjával két deci bor hatása alatt közlekedett. Sokszor elmondtuk már, de nem győzzük ismé­telni : az okos ember a más kárából tanul. Érde­mes betartani a közlekedési szabálvokat. a mű­szaki előírásokat a közutakon, a közlekedésben. Gémes Gábor NEM KÉNY ES TÉMA Férfi meddőségvizsgáló Kecskeméten Dr. Czeizel Endre televízióbeli előadássorozata után megkockáz­tathatjuk annak kijelentését, hogy nincs többé kényes kérdés. Eled­dig elerjedt hiedelem volt például az, hogy a házasság meddőségéért az asszony a hibás, pedig ez így nem igaz. A statisztika szerint is a meddő házasságok „ okozói” csak felerészben az asszonyok. Kevesen tudják, hogy Kecske­méten is működik férfi meddő- ségvizsgálő. A megyei kórház bőr- és nemibeteg-gondozó inté­zetében minden csütörtökön dél­után 1-től 4-ig van a rendelés. A Vizsgálatokat dr. Török László osztályvezető főorvos irányításá­val tavaly novemberben kezdték. A rendelések megszervezéséhez jelentős elvi és gyakorlati támo­gatást nyújtott dr. Vajtai István, a megyei tanács vb egészségügyi osztályvezetője. A nyitás óta százhatvanan keresték fel a ren­delést. A korszerű andrológiai vizsgá­latok adnak választ a kérdésre: meddő-e a férfi? Viszonylag egy­szerűen kiszűrhetők az olyan, meddőséget is okozható elváltozá­sok mint például a here-visszér. A végleges vélemény előtt két ondóvizsgálatot végeznek el. A mikroszkópos, a szabad szemmel is látható tulajdonságokat, a mikroszkópos pedig az egyéb fon­tos jellemzőket — a spermiumok számát, mozgékonyságát, ondó­szálak alakját — tárja fel. A klasszikus vizsgálatok mel­lett egyre nagyobb szerepet ját­szik a sperma biokémiai vizsgá­lata, bár még elsősorban csak el­méleti jelentőségű eredményeket produkál. Így például megállapí­tották. hogy a normál spermiu­mok tartalmazzák az acrosin ne­vű enzimet, amelynek segítségé­vel az ondósejtek egyike behatol­hat a pélesejtbe, és megterméke­nyítheti azt. Bebizonyosodott, hogy a kerekfejű spermiumokból hiányzik az acrosin, így tehát nem is termékenyítő képesek. — Mikor van Szükség az and­rológiai vizsgálatokra? — kér­deztük dr. Török Lászlótól. — A feleség életkorát kell el­sősorban figyelembe venni. Ha az asszony 25 évnél fiatalabb, két évi, ha 25—30 év közötti egy évi, ha 30 évnél idősebb, már hat hónapi rendszeres házasélet után (természetesen akkor, ha kí­vánták a gyermeket, és nem vé­dekeztek), indokolt a vizsgálat, méghozzá mindkét fél bevonásá­val. Nagyon lényeges és fontos a nőgyógyász és az andrológus együttműködése, mert vizsgála­taik kiegészítik egymást. De cél­szerű a rendelésen megjelenni azoknak is, akiknek gyerekkori hereleszállási zavarai voltak. A tudomány mai állása szerint két éves korig le kell szállnia a he­rének, ha ez nem történik meg, meddőség is kialakulhat. — Gyógyíthatók-e a termé­kenységi zavarok? — Az idejében felfedezett he- reviszeret itt Kecskeméten, a megyei kórház urológiai osztályán a legkorszerűbb műtéttel, biztató eredménnyel operálják. A sper­mium hormonhiányos állapotát is meg lehet szüntetni. Gyógysze­res kezelések folynak, jó kilátá­sokkal. De terápiás kezelés is szóba jöhet. Ha különösen nehéz esettel állunk szemben, célszerű, ha néhány napos kivizsgálásra fekszik be a férfi a bőrgyógyá­szati osztályra, ahol a hereszö­vettani vizsgálatok elvégzését kö­vetően egyértelműen megállapít­ható a diagnózis. — S mi a helyzet, ha a férfi valóban meddő? — Számos országban már kí­sérletek folynak arra vonatkozó­lag. hogy idegen férfitól származó spermával termékenyítik meg az asszonyt. Ezek azonban bonyolult jogi és etikai kérdéseket vetnek fel. Ha a férj ondója csökkent értékű, a hiányzó anyagokkal ki­egészítve, méhsapkában felhelyez, hető a méhszájra és bekövetkez­het a terhesség. Ha más lehető­ségünk nincs, javaslatunk az örökbefogadás. — Kik, és hogyan jelentkezhet­nek a vizsgálatokra? — Meddő házasságban élő fér­fiak. Azok, akiknek korábban he­releszállási zavaraik voltak. Egy­általán mindazok, akik a heréjü­ket ért betegség, sérülés követ­keztében arra gondolhatnak, hogy vagy csökkent, vagy nem­zőképtelenek. Bármilyen orvosi beutalóval felveszünk férfiakat, vagy a fentebb említett okok miatt, kisgyerekeket. Potencia­zavarokkal nem foglalkozunk ren­deléseinken — fejezte be dr. Tö- i ők László. B. J. Váltakozó kertek A szovjet tudósok váltott ker­teket alkalmaznak az ipari vál­lalatok környezetében levő le­vegő javítására. A levegőben levő káros anya­gok elnyelésére képes fákat és virágokat vasbeton-tartóban le- ve földbe ültetik. Két-három esztendő elteltével, amikor e nő. vehyek többé már nem szívják fel a szóban forgó mérgezőanya­gokat, a kerteket mintegy „ki­cserélik". • Gondolom, emlékeznek még a jó évtizede lábrakapott és gyor­san terjedő, úgynevezett fluk­tuációs vizsgálatokra. Néhány szociológus tudományos módsze­rekkel végzett elemzése arra in­dította a vállalatok vezetőit, hogy megpróbálják felderíteni: ki, miért hagyja el u munkahelyét? De mert a vállalatoknak nem voltak ehhez megfelelő felkészült­ségű szakembereik, az alkalma­zott módszer tökéletlensége eleve kudarccal fenyegette az efféle vállalkozásokat. Így aztán a ki­kérdezettek válaszaiból összeálló kép aligha adhatott jól hasz­nálható segítséget, a fluktuáció csökkentésére. Az efféle házi vizs­gálatok abba is maradtak, viszont napjainkban újabb — és sokkal hasznosabbnak ígérkező — vizs­gálódások tanúi lehetünk. A sort a Gazdaságkutató Inté­zet nyitotta meg két, vagy három évvel ezelőtt: konkrét tények és adatok ellemzésével mutatták ki, hogy az évente rendelkezésre ál­ló munkaidőalap 20—25 százaléka (körülbelül 2—2.5 milliárd mun­kaóra) veszendőbe megy. Ha ezt az időt az első perctől az utol­sóig -produkt ív* munkával tölte­nénk. akkor éppen futná az éven­te tervezett gazdasági növeke­dés kétharmadára. A számítá­sok azt is kimutatták, hogy miből adódik ez a roppant veszteség. Egésznapos hiányzások — a fi­zetett szabadságok nélkül ,— „el­visznek” évente 1 milliárd mun­kaórát. Ez körülbelül 15(1 ezer ember munkaidejével egyenlő. A napi fél-, egv.órás hiányzások pe­dig 600 millió órával csökkentik az amúgy is szűkös .munkaidő- alapot. • Ezeket az országosan érvé­nyes vesz* őség számításokat kö­vetik -mostanában egyre sűrűb­ben a helyi vizsgálódások. A na­pilapokban is megjelentek a Ko­márom megyei számítások na­gyon is elgondolkodtató végered­ményei. időközben jó néhány vállalat is felmérte a munkaidő­kihasználást. legutóbb pedig bá­rányából érkezeti a hír pírról, hogy ki miért és mennyi időt tölt munkaidőben a munkahelyén kívül. Ez az- utóbbi vizsgálat pél­dául megállapította hogy annál a 67 vállalatnál és szövetkezet­nél. amelyek adatait feldolgoz­tak, tavaly csaknem másfél mil­lió óra —— 497 ember egész évi ■munkaideje — ment veszendőbe különböző (egyébként minden szempontból szabályosnak, tör­vényesnek ítélhető) távollétek miatt. , , Mert senkitől sem lehet meg­tagadni például, hogy szükség esetén munkaidőben járjon or­vosi kezelésre, vagy külön­böző hivatalokba, szolgáltató in­tézményekhez, egyszóval olyan helyekre, ahol ügyes-bajos dol­gait többnyire csak munkaidőben tudja elintézni. Illetve — hogy pontosabban fogalmazzak tu<J- ta elintézni. Mert az utóbbi idő­ben szaporodnak az olyan intéz­kedések, amelyek e súlyos gond felismeréséről és megoldási kísér­leteiről tanúskodnak. No, azért egyetlen hivatal, hatóság, vagy szolgáltató intézmény sem sieti el a dolgot, de ha gondolkodva és fontolgatva i-s- azért megpró­bálnak alkalmazkodni ügyfeleik munkaidő-beosztásához. • Fel kellene gyorsítani ezt a folyamatot. Még tikkor is. ha a klasszikustól eltérő munkaidő­ben dolgozó, tisztviselőket, a szol­gáltató intézmények személyzetét, a hatósági embereket, az egész­ségügyieket és társaikat esetleg az átlagosnál magasabb összegű bérpótlékkal kellene kárpótolni. Fel kellene gyorsítani ezt a fo­lyamatot még akkor is, ha tud­tuk. hogy ennek érdekében — és mindenekelőtt — meg kellene szokni a nagyobb rendszerekben való gondolkodást. Mert ezzel — ligvelembe véve az évente kieső több milliárd munkaórát — a termelékenységen és a hatékony­ságon nagyot lehetne lendíteni, különösebb beruházások nélkül is. Igaz; a termelékenység egyik fontos hajtóereje a műszaki fej­lesztés, a nagy termelékenységű, halté konyán dolgozó gépek mun­kába állítása. Erről nem leihet és nem is szabad lemondani. De ha ezek a gépek csak napi néhány órát dolgoznak (többek között azért, mert a munkaidő egy ré­sze az említett kényszerű okok miatt elvész), akkor, tetszik — nem tetszik, meg kell teremteni a munkaidő maximális kihasz­nálásának feltételeit. • Már csak azért is, mert be- kellene végre látni, hogy az idő legalább olyan fontos termelési tényező, mint a gép, az anyag vagy az. ember. És a jelek sze­rint éppen az. idővel gazdálko­dunk megengedhetetlenül nagy­vonalúan. pazarlóan. Vértes Csaba TR ÁG Y AS/ ÓRÁS ROBBAN TÁSS A L *r A me'/.ö ;azd;v-áui nagyüzemekben évente IS—20 millió tonna szer­vestrágya gyűlik össze, ami értékes talajerő visszapótló. de szét­terítésére1 sok gép kellene. A szakemberek ezért a szervestrágya szétteríté ,<r>ek francia, robbantásos módszerével foglalkoznak. Az abádsz.alóki Lenin Tsz-ben az. OKOT Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzemének olajbányász, robbantó szakemberei tartottak bemutatót. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvclele — KS.) Toserdei estek... kezdődik a Tőserdö esti élete. A miniatűr, eleven helikopterek látszólag cél­talanul repdesnek szerte-széjjel, nekiütődnek a jalaknak, fejeknek, nagyot kgppannak. am mérges berregésük nem hallgat el. Né­hány ablak kivilágosodik, a több­ség azonban sötéten varja a hétvégi menetrendszerű villany- gyújtást. Hétköznapokon úgy fest a telep, mint egy elárvult üdiilö- skanzen. Pihenő vendég alig akad, csak néhány „iőslakó" és egy-két elszánt építkező. Kihaltak az utcák, egyedül a Tölgyfa csárda élénkíti a han­gulatot. Autókon, motorokon ér­kezik a környékbeli fiatalság, hogy a táncnak nevezett szertar­tásra törzsmozgatással kirázza magából a nagy hőségben felhal­mozódott bágyadlságot. Egy re­ményteljes ifjú, hónaljig felgyűrt ingében úgy rezegteti a tagjait, mint akin most tört ki az ideg­baj. Üjabb eresztés érkezik, nagy­hangú daliák, cirkuszi szerelés­ben. Fürtökkel dúsan lombo;' fejükben egy falura való dalos pacsirta rakhat na fészket. Egyi­kük tenyérnyi széles, eziistpikke- lyes övét övvel emeli toprongyos megjelenésének nem, mindennapi hutásat. Az egyik ernyő alatt alkalmi kaland szövődik. A sovány, bar­na asszony izgatottan fújja a, füs­töt, szemmel láthatóan még nem döntött. Most csatázik benne a „bűn és az erény''. Partnere ko­nyakot rendel, ez még mindig hatott. A szomszéd asztalnál biz­tatóbbak a kilátások. A derékig dekoltált ifjú hajadon tisztában van azzal, hogy éltes, ezüstImlán- tékú lovagja nem a fölöttébb kel­lemes látvány szemléletébe óhajt elmerülni. Tisztes rsaládok telepednek az asztal köré. álmos és nyűgös gyerekekkel. Ugyan kire hagynák őket? A teltkarcsú fiatalasszony kis híján belefullad a halászlé­be, elmerülten lapátolja befelé. A férj módszeresen és üvegszám­ra nyeli a sört. A gyerekek ordí­tanak, unják az esti kimaradást, haza akarnak menni. A zenekar tombol, a pincérlár.yok gépiesen darálják a kínálatot. Pacal, ha­lászlé, pörkölt, más nincs. Eset­leg egy adagra való pirított má­jat hozhatnak még, ez is olyan, mintha tölgyfából készítették volna. Kemény, rágós. — Kis kiruccanás — kurjongat egy részeg és kibotorkál, a háló­ját meríteni készülő éjszakába. A Tisza-parton magányos pásztor- tüzek lobognak, torkukszakadtá- ból kurutlyolnak a békák és a csillagos égig szál! a jól ismert nóta: „Neki menjek, ne men­jek...” Egyébként csend van, sőt nyaralóhelyhez mérten szo­katlanul nagy nyugalom... V. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents