Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként felszakadozó felhőzet, ismétlődő esővel, záporral, zivatarral. Keleten egykét helyen jégeső is lehet. Mérsékelt időnként megélénkülő északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18, legmagasabb nappali hőmérséklet 21— 26 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE _______________________________ A Z MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 173. szám Ára: 90 fillér 1976. július 23. péntek Magyar-csehszlovák atomenergetikai ^ együttműködési megállapodás Magyarországon tárgyalt La- dislav Blazek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fűtőanyag- és energetikai miniszter- helyettese Szili Géza nehézipari miniszterhelyettessel, a két ország atomenergiai programjáról és együttműködéséről, amelyre kedvező lehetőséget nyújt, hogy mindkét fél azonos típusú atomerőművet épít. A háromnapos megbeszélés alapján az 1976— 1980. közötti időszakra atomenergetikai együttműködési megállapodást kötöttek, amely szerint egyebek között magyar szakemberek utaznak betanulásra a paksinál hamarabb felépülő Bo- hunice-i atomerőműbe. A csehszlovák vendég megtekintette a paksi atomerőmű építését, s látogatást tett a Gamma Művekben és az Inotai November 7. Hőerőműben. Ladis- lav Blazek csütörtökön elutazott Budapestről. (MTI) Ma nyílik a századik szegedi ipari vásár Szegeden a városi tanácsházán csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a ma megnyíló centenáriumi ipari Vásárról. Dr. Csikós Ferenc, a városi tanács titkára, a vásár igazgatótanácsának elnöke ismertette a nagy számban ösz- szegyűlt hazai és külföldi újságírók előtt a szegedi vásárok százéves történetét. Levéltári dokumentumok, s egy Békés megyé- (Folytatás az 1. oldalról) GÉPEKKEL SEGÍTIK EGYMÁST A NAGYÜZEMEK Második félidejében a búza aratása vezés képes enyhíteni a június 7-e óta tartó forróság és csapadékhiány súlyos következményeit. Jó példa erre az egyesült mélykúti Lenin Tsz, amelyben a korszerű agrotechnika folytán hektáronként 13—15 mázsával több kalászosgabona termett, mint az előző esztendőkben a két jogelőd szövetkezetben kü- lön-külön. Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője az üzemszervezés jó példájaként említette meg á soltvadkerti szakszövetkezetek kalászosgabona termesztését. Itt táblásán vetették a kalászosokat, s a nagyüzem gépeivel gyorsan be is takarították. Ke- celen és környékén viszont nem valósították meg ezt a hasznos javaslatot, emiatt a szakszövetkezeti gazdák kisparcelláin még mindig elég sok gabona betaka- rítatlan. A hosszan tartó forróság és csapadékhiány különösen a homokhátsági gazdaságokban érezteti hatását, ahol a legkevesebb csapadék hullott A rét, legelő lesült, a kapásnövények is meg- sínylik az eső hiányát. A takarmány pótlására ezért minden lehetséges területen ajánlatos másodnövényt termeszteni. Egy évtizeddel ezelőtt még 10—12 ezer hektáron volt másodvetés Bács- Kiskun megyében, a múlt évben már alig. Ez idén legalább 6—7 ezer hektár tarlóba vetett növénnyel kellene pótolni a fővetésű kapásnövények és szálastakarmányok kieső termését. Célszerű, ha a gazdaságok az árpa- és borsószalmát külön tárolják és már most előkészületet tesznek a kukoricaszár szakszerű összegyűjtésére, besilózására. Ajánlatos idejében kijavítani és a munkára előkészíteni az évek óta nem használt gépeket. Ne történjen olyan fennakadás az őszi betakarításnál, mint most, a gabonaszalma összegyűjtésénél több gazdaságban előfordult. K. A. A huzamos kánikulai hőséggel, a hetekig tartó szárazsággal korábban mindig együtt járt az, hogy zavarok keletkeztek a lakossági vízellátásban. Hazánk vízügyi szervei és a tanácsok azonban az utóbbi években sokat költöttek a vízművek kapacitásának bővítésére, s ennek köszönhető, hogy a már több, mint egy hónapja tartó rendkívüli meleg időjárás ellenére sehol sem következett be számottevő vízhiány. Szűkebb hazánkban — Bács-Kis- kun megyében is — hasonló a helyzet, sőt külön büszkék lehetünk a kecskeméti vízműre, hiszen már másfél évtizede ismeretlen fogalom ebben a városban az éppen hogy csak csordogáló, csöpögő vízcsap. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a vízművek dolgozóinak nem kell hősies küzdelmet folytatni az ellátás zavartalanságáért. Az Észak- és Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat vezetőitől a következő tájékoztatást kaptuk a hoszantartó kánikulai vízcsatáról. — A vízszolgáltatásnál tevékenykedő 400 fizikai és műszaki dolgozónk — mondotta Benkó Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója — hetek óta állandó készenlétet tart. A kecskeméti vízmű napi kapacitása 27 ezer köbméter, a fogyasztás viszont a forró napokon elérte a 32—33 ezer köbmétert is. Még a város utcáinak, parkjainak locsolására is futotta erőnkből. Mégis azzal a kéréssel fordulunk a lakossághoz, hogy ne napközben, hanem este 9 és reggel 6 óra között használja) locsolásra a vizet. Annál is inkább szükség van erre — tette hozzá Szekeres István főmérnök —, mert a kutak kapacitását meghaladó huzamos vízkitermelés tönkreteszi a vízadó talajréteg szerkezetét, ami beláthatatlan károkat okozhat. — A vállalatunk körzetébe tartozó Kiskunfélegyházán sincs különösebb gond a vízellátással — folytatta az igazgató. — Időnként a magasabb szinteken némi nyomáscsökkenés tapasztalható, ez azonban nem tekinthető vízhiánynak. A város vízműve 6—6 és fél ezer köbméter vizet termel naponta. Lajosmizsén viszont már a két kút 1100 köbméteres teljesítménye kevésnek bizonyult. Itt egy építés alatt álló kutat soron kívül be kellett kapcsolni, amely napi 700 köbméterrel növelte a vízellátást. A legnagyobb problémát a tiszai kistérségi regionális vízmű — amelyhez Tiszakécske, Tisza• Még a locsolás sem okozott eddig zavarokat a megyeszékhely vízellátásában. Felvételünk a Béke téren készült. • A kecskeméti vízmű. (Tótfi Sándor felvételei.) A gabonabetakarítás és -átvétel, valamint az aratást követő munkák tapasztalatait és az állatállomány biztonságos takarmányozására teendő intézkedéseket tárgyalta meg Kecskeméten tegnap tartott ülésén a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság. Dr. Glied Károly megyei tanácselnök-helyettes elöljáróban hangsúlyozta, högyBács- Kiskun megyében az aratás szervezetten, az előzetes terveknek megfelelően halad. összességében az ősziárpa betakarítása • • Farkas László és Varga István gépkocsivezető, Barcsok Ferenc és Balogh János rakodó a bálázás után nyomban továbbítja a szalmát a rakodóhelyre. megtörtént, a búzának pedig több, mint a felét learatták a mezőgazdasági nagyüzemek. Azok a gazdaságok, amelyek a munkát befejezték, most átcsoportosítják a munkaerőt, valamint a gépeket és segítenek azoknak a nagyüzemeknek ame. lyek még nem arattak le. Az ilyen rendkívüli helyzetben még nagyobb jelentősége van az állami és szövetkezeti gazdaságok, a felvásárló és gépellátó vállalatok közötti együttműködésnek, mint más években. Hazánk mezőgazdaságát elég gyakran sújtja aszály, és a csapadék szeszélyes eloszlására a szakemberek általában számítanak. Olyan szárazság, mint az idei, a felszabadulás előtt katasztrofális helyzetet teremtett Magyarországon, hiszen á búzatermés még a vetőmagot sem adta vissza. Most, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben a korszerű termesztés — a szakszerű talajmunka és tápanyagpótlás, a jó minőségű vetőmag alkalmazása — valamint a magas színvonalú üzem- és munkaszer• Az újtermésű búzát vizsgálják a Kecskeméti Gazdasági Malomban, ahol az ógabonát az újjal együtt őrlik lisztté. Képünkön Simity Etelka a termény nedvességtartalmát méri. A mezőgazdaságra figyel az ország Ellentmondásosan hangzik, de igaz: nem jó dolog, ha az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Ez ugyanis olyan esetekben következik be, amikor valamiből hiány van, vagy valami nagyobb veszély fenyeget. Most az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Mégpedig az előbb felsorolt mindkét okból. A munkaerőhiány és a rossz tavasz miatt nem kielégítő a zöldségellátás, egyes időszakokban az árak a csillagokig szöknek, de általában is lényegesen magasabb az árszínvonal. mint tavaly. Ugyanakkor pedig már több mint egy hónapja sanyargatja negyedszázada nem tapasztalt aszály földjeinket. Pártunk is felfigyelt a kialakult különleges helyzetre, és szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tekintette át a mezőgazdasági termelés és a közellátás időszerű kérdéseit. Akit hivatása, munkája a mezőgazdasághoz köt, annak elégtétel, hogy a KB is megállapította: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek idejében, jól hajtották végre eddigi feladataikat. Átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállomány, fokozódik a hús- és tejtermelés. Ez persze nem csupán a mezőgazdaság dolgozóinak érdeme. Ha ma nem kell félnünk az 1952- ben bekövetkezett katasztrófa megismétlődésétől, az nem csupán a mezőgazdasági dolgozók szorgalmának és szakértelmének eredménye, de annak a temérdek erőfeszítésnek a beteljesülése is, amelyet a j munkásosztályunk, pártunk és államunk végzett a korszerű \ mezőgazdaság megteremtése érdekében. A nehézségeket lebecsülni persze nem szabad, a kettős — tavaszi és nyári csapás — mindenképpen nyomot hagy az I 1976-os esztendő tervteljesítésében, történetében. A KB állásfoglalásában éppen az a nagyon figyelemreméltó, hogy rendkívül tömö- \ ren összefoglalja a helyzetet és a tennivalókat, mégpedig nem csupán a mezőgazdaság vonatkozásában. Hangsúlyozza hogy „a nehézségek leküzdéséhez széles körű társadalmi összefogás is szükséges". Mi a teendő? Személyes helytállás és kollektív magatartás. Pillanatnyilag az aratás dandárjában tartunk és ] helyenként már volt némi csa- j padék. A mezőgazdasági üze- ! mek legfontosabb feladata most az, hogy a feszített tempóban és a legkisebb veszteséggel fejezzék be a gabona aratását. Mert nem tudjuk még, mi lesz a kukoricával, nem tudjuk, milyen abrakta- I karmány-pótlásra lesz szükség. Kell tehát minden szem búza, be kell takarítani és megbízhatóan tárolni. Nélkülözhetetlen azonban a kollektív magatartás is. Ma is van számos olyan mezőgazdasági üzemünk, amely az aszályt úgyszólván meg sem érzi, a mezsgyehatárokon bebőg, Lakitelek, Tőserdő, Tiszaal- pár tartozik — okozta. Ennek napi teljesítménye 5 ezer köbméter. Tavaly a csúcsidényben is mindössze 3 ezer köbméter volt a vízigény, ami most ugrásszerűen 9 ezer köbméter fölé emelkedett. A gondon úgy segítettünk, hogy egy már használaton kívüli gázos kutat és egy építés alatt állót üzembe helyeztünk. Ily módon a vízellátás kielégítő, s ha nem pazarolják locsolásra a vizet, különösebb ellátási zavarok nem lesznek. — A gázos kúttal kapcsolatban — fűzte hozzá a főmérnök — annyit szeretnék elmondani, hogy fogyasztása az egészségre • Kiss István, a kecskeméti vízmű főgépésze elégedetten tájékoztatja Szekeres István főmérnököt arról, hogy a víztoronyban levő víz szintje megfelelő. lül nem fenyegetik takarmánygondok. Azonban ezekben a gazdaságokban is múlhatatlanul fontos, hogy minden takarmányozásra alkalmas terményt és mellékterméket megmentsenek, biztonságosan tároljanak. Mert egyrészt nem tudni, milyen lesz a következő esztendő — a tartalékra odahaza is szükség lehet. Azt viszont. máris tudjuk, hogy bőven lesznek tömegtakarmány-hiányos gazdaságok, tehát a megmentett érték, ha nem s odahaza, de a közelebbi vagy távolabbi szomszédoknál súlyos veszteségek elhárítását szolgálhatja. Nagyjából hasonló a helyzet a másodvetésekkel, az eső ma még nem országos. Nem tudjuk, mit hoz a holnap. Egy azonban kétségtelen: ha a másodvetés magja már a talajban várja az esőt, akkor azzal napokat, heteket nyerhetünk. Innen tovább tágíthatjuk a kört. A felvásárlás — minden használható termék felvásárlása — már nem csupán mezőgazdasági ügy, nem csupán a főhivatású mezőgazdasági termelők ügye. Nagyon kell például a zöldség. Lehet, hogy a felvásárló és forgalmazó szervezetek egy-egy felkínált tételt fanyalogva fogadnak, mert a minőség nem a legkiválóbb. Akkor is kötelességük, hogy átvegyék, mert az ellátás nem zavartalan. Ez azonban nem csupán vállalati kérdés. Az a kistermelő, — vasutas, tisztviselő, vagy ipari dolgozó —, akinek kertjében egy-egy parcella több termést adott, mint ami odahaza szükséges, esetleg arra gondolhat, hogy a többlettel nem érdemes elballagni az átvevőhely- re. Most érdemes! Mert amit egy mozdulattal ki lehet dobni a portán vagy a telken, az a nagy vérkeringésbe kerülve és összegeződve gondokat enyhíthet. A mezőgazdaság gondjai azonban a teljes kört tekintve is társadalmi gond. Az ipar felelőssége, hogy legyen elegendő üzemanyag, vegyszer és alkatrész az erőltetett tempójú mezőgazdasági értékmentéshez és értékteremtéshez. Pártbizottságok és hatóságok feladata. hogy felelősségükre ébresz- szék a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Ugyanakkor azonban rendszerünk minden őszinte hívének feladata, hogy agitá- tációval, vagy csak egy ügyesen elejtett szóval, de akadályozza meg, hogy tájékozatlan emberek az objektiv nehézségekért a mezőgazdaság dolgozóit tegyék felelőssé. Még a gondok közepén vagyunk, de már most le. kell vonnunk a távolabbi tanulságokat. Nagyon jól kell bánni a földdel, előrelátóan kell kihasználni az öntözési lehetőségeket, le kell kiizdenünk krónikus elmaradásunkat a rét- és legelőgazdálkodásban, tömegtakarmányokból tartalékokat kell képeznünk ahhoz, hogy hasonló helyzetekben a jövőben zavartalanabbal helytállhassunk. F. B. ártalmatlan. Zárt helyiségben — elsősorban szellőzetlen fürdőszobában — nagy mennyiségben való folyása azonban — metángáz tartalma miatt — robbanásveszéllyel járhat. A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat üzemeltetési osztályának vezetője, Mamlecz Benő hasonló gondokról tájékoztatta lapunkat. A vállalat 65 vízmüvet tart üzemben, amelyek napi víztermelő kapacitása 70 ezep köbméter. Míg tavaly a csúcsfogyasztás 43 ezer köbméter volt, addig az idei helyenként meghaladja a kutak tervezett teljesítményét. A vízművek dolgozói ezért megerősített ügyeleti és készenléti szolgálatot tartanak. Szükség van erre, mert a fokozott mértékben igénybe vett berendezések sűrűbben meghibásodnak. s gyors kijavításukról soron kívül gondoskodni kell. Sajnos, — mint az osztályvezető közölte — a lakosság körében sokan vannalk, akik nem takarékos- kodnak al vízzel. E miatt a több' emeletes lakóházakban időnként nyomáscsökkenés észlelhető. Ezért 17 kiemelt településen locsolást tilalmat kellett a tanácsnak elrendelnie a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat körzetében. A két vállalat vezetőinek tájékoztatója alapján megállapíthatjuk, hogy a vízművek jól felkészültek a legnagyobb kánikulára is. Intelmeiket azonban érdemes megszívlelni, a mindannyiunk érdekében takarékosabban bánni a vízzel. N. O.
