Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

4 « PETŐFI NÉPE • lfm. Július 18

Izgalmas téma foglalkoztatta a Kiskunfélegyházi Ruhaipari Vállalat dolgozóit az elmúlt hónapokban. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy több megyei vállalattal együtt a kiskunsági ruhagyár felügyeletét is átveszi a megyei tanácstól a Könnyűipari Minisztérium, majd beolvasztja a Habselyem Kötöttárugyárba és annak önálló gyáregységeként működteti tovább, sokan megijedtek. Mi lesz ezután? Kom- binékat gyártanak majd futószalagon, holott elismert szakmai tekintélyüket kiváló felsőruházati termékeiknek köszönhetik? A Habselyem Kötöttárugyár budapesti központjában megnyugtattak: aggodalomra semmi ok, az átszervezésnek nem az volt a célja, hogy megrendítse, hanem hogy megszilárdítsa a gyár pozícióját, jövőjét.

ÉLEI SORSOK

Bankszámla és törökméz

Riszt les bácsi nem éri el u szekrény lótején a falhoz, támasztott érettségi tablói. Értem pilan- tását: nyújtózom és leveszem.

.'fii szempár néz rám. A szigorú. há- romlépéxt tarlói, nagy tekintélyű osztályfőnök úr és növendékei. Csokor- nyakkendő. fekete ruha. serkenő bajusz... határtalan optimizmus.

Szép jövőre számított a zombori felsőkereskedelmi valamennyi növendéke A kapitalizmus épületéi pesztő rengéseket nem

megreészleltéU

A jót meg kell tartani

Az átvétel már megtörtént: .július elsejével a kiskunfélegyházi- ak hivatalosan is a Hebselyem Kötöttárugyár kötelékébe tartoznak. Sőt, a kölcsönös ismerkedés már korábban elkezdődött, február óta bérmunkában dolgoztak leendő „gazdájuknak", így mindkét részről felmérhették az esélyeket. Mert ahogy a kiskunfél- egyháziaknak sem közömbös, hogy mit bíznak majd rájuk a következő időkben, ugyanúgy a Habselyem gyár vezetői sem óhajtottak zsákbamacskát venni. Az eredmény: biztató. Kiskunfélegyházán nagyjából lecsillapodtak a kedélyek, Budapesten pedig igen elégedetten nyilatkoztak legújabb vidéki gyáruk szakmai színvonaláról.

Pősz Sándor gazdasági igazgatót arról faggatom, hogy végül is mi indokolta a változtatást?

— Köztudott, hogy a fővárosban nagyon jelentős a létszám- lemorzsolódás. Ha fejlődni akarunk, elsősorban a vidéki hálózat szélesítése jöhet számításba. Vállalatunk Jelenleg 5 ezer embert foglulkoztat, 5 gyárban, ezek közül 2 Budapesten. 8 vidéken — Kecskeméten. Kazincbarcikán és Kiskunfélegyházán — található. Termékeink java része fehérnemű, de amennyiben lépést kívánunk tartani a fogyasztók új igényeivel, változtatni kell a hagyományos- profilunkon is. Felmértük, hogy a gyártmány - szerkezet korszerűsítése megkívánja a körkötőgépes módszer felújítását, valamint a divatos felsőruházati áruk gyártását. Ebhez azonban jól képzelt ruhaipari szakemberekre van szükségünk, tehát u Kiskunsági Ruhaipari Vállalat álvétele tökéletesen beleillik fejlesztési elképzeléseinkbe,

Az új gyár dolgozóit ez hogyan érinti?

— ők sem veszítenek semmit ezen a cserén sőt nyernek. Tiszteletben tartjuk a belső szervezeti és vezetési módszereiket, nem nyúlunk a normákhoz sem. Munkával pedig máris el vannak látva bőven. Most kötöttünk egy jelentős kooperációs szerződést az angolokkal, ők adják a gépet és a gyártási technológiát, az általuk rendelt pantallókat pedig éppen a kiskunfélegyházi gyár dolgozói szabják és varrják. Ebből is kitűnik, hogy mi igenis arra törekszünk: ami ebben a

— A lovasiskola táblájánál de jó lenne bekanyarodni jegyzi meg Tlszakécskéről hazatérooen ér. Kiss Margit, a kecskeméti járási pártbizottság titkára. Majd «lmondja: látogatással adósa egy ilatal elvtársnak, akinek hét évvel ezelőtt a pártba való felvételénél egyik ajánlója volt. AZ Illető nagyon szerény, csupa lelkiismereti szervezőtitkárként ténykedett unnak Idején a konzervgyári KISZ szervezetében, s a II 1-as pártalapszervezet taggyűlésén vették fel u kommunisták Norábu.

— Azóta Is figyelemmel követem életútját, munkáját. Most Itt dolgozik a tunüzemben. Biz tosnn mondanivalót tartogat a számomra, azért Jelentkezett Zentai Feri,

— Feri? Hisz' Ismerem én Is; egy padban ültem vele, amikor u kertészeti főiskolára Jártam. Menjünk! — csatlakozik készséggel Horváth Antal, a Járási pártbizottság másik titkára,

*

Így esett, hogy a minap a Kér. lészeti Főiskolu kisfái tangazdasága helyettes vezetőjéhez kopogtattunk. Zentai Ferenc — aki pontosan olyan, amilyennek a hallottak alapján elképzeltem, legfeljebb annál is fiatalabb — láthatóan megörül a látogatóknak:

— De kár. hogy <Gagyi elvtárs, ez üzemvezető szabadságon

gyárban jó, azt meg kell tartani, mivel ez nekünk is érdekünk.

Azt viszont már joggal várjál; el új gyáruktól, hogy kitegyenek magukért. Az angol megrendelés jó alkalom arra, hogy a saját szakmájukból kitűnőre vizsgázzanak és már az első menetben megszilárdítsák a tekintélyüket.

Milliós beruházások

Az anyavállalat tehát sokat vár tólük és számit a segítségükre. Az átvételi szerződés azonban azt is kimondja, hogy a Habselyem Kötöttárugyárnak gondoskodni kell a gyár «töretlen fejlődéséről. Vagyis a mostani tervidőszakban befejezi a kiskunfélegyházi központi telep rekonstrukciós beruházását és azt korszerű középüzemmé fejleszti.

— Ez így vun és ehhez, még vegyük hozzá u telephelyeket is. Tiszakécskén .'1 millió <100 ezer forint értékben. Tisznalpárun <100 ezer forintnak megfelelő beruházást. tervezünk, De ellátjuk a kiskunfélegyházi gyárat korszerű nadrágvasaló-gépekkel, varrógépekkel is, ezek értéke szintén jó pár millió forintot tesz ki, Tehát elég komoly összeget épít be n vállalat, ami jelenj ős fejlesztést

van! ... — S máris mintegy a meghívást indokolva, magyarázza:

— Annyi szó esik mostanában a zöldségellátás gondjairól. Természetes, hogy mi is segíteni akarunk. Nemcsak termesztési módszerekkel, zöldséggel Is. A gazdaságot Is szeretném bemutat, ni, azért Jelentkezem. Igaz, hogy kicsi az üzem, az egéN/. területünk csak 287 hektár, összesen negyvenegy dolgozóval. Mégis Jó lenne, ha Ismernének bennünket, mert...

Mert a tangazdaságban folyó munka figyelmet érdemel, Ez derül ki a vendéglátó gazda lelkes tájékoztatójából és magyarázatából, amellyel beavatja látó. Katóit u tanüzemként — oktatási, kutatást és termelési céllal — 1071 óta működő gazdaság életébe, munkájába.

— Nagyon Ígéretesnek turtum próbálkozásaink közül a szabadföldi zöldségtermesztésben a váz nélküli fólia alkalmazásét. Egy külföldi szaklapban megjelent tanulmányból merítve az ötletet, a főiskola Igazgatója, dr, Filiusz István és Cagyi József üzemvezető mérnök kidolgozták a fólia földhantolásos kifeszítésére szolgáló munkagép tervét, a MEZŐGÉP meg is vette... Mi a káposztaféléknél, főleg a korai karalábénál alkalmazzuk, igazán jó eredménnyel. A Szikrai Állami Gazdaság borbási üzeme viszont

eiedményez. vagyis szó nincs arról, hogy az átvétel elsorvasztja a gyárat és a telephelyeit. Éppen ellenkezőleg: megtarthatják ükkor mindazokat az előnyöket is élvezhetik, amelyeket csak egy nagy vállalat garantálhat.

Mindebből kitűnik, hogy az. egyesülés a továbbképzés lehetőségét jelenti a Habselyemhez csatolt egységek számára és részben rajtuk. a megértésükön, ipj.rkodásukon is múlik, hogy az átmenet zavartalan legyen. Nyilván. az. első időszakban nem lesz. könnyű belejönni az új feladatokba, de remélhetőleg az átvevők is megtesznek mindent, hogy a kiskunfélegyházi gyár és a hozzátartozó telephelyek dolgozói ne veszítsék el a kedvüket és a megváltozott körülmények között is megtalálják a számításaikat.

őket, érthetően ez foglalkoztatja most a legélénkebben. A vásárlókat azonban az is érdekli, hogy az. országosan, sőt külföldön is elismert vállalat, amelyet nemrég tüntettek ki a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlajával, milyen újdonságokkal jelentkezik, a közeljövőben?

— A megújulás egyik jele, hogy az. eddiginél jóval több felsőruházati terméket gyártunk. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy napjainkban egyre keresettebbek a pamutszáías és egyéb természetes alapanyagú árucikkek.

Jön

az antisztatikus nylon

A űü-as évek nagy slágere volt u férfi nyloning. A gyár ennek a felkapott divatcikknek köszönheti egyik jelentős termelési felfutásai. Most pedig, a pamut és gyapjú anyagok térhódításából

a helyrevetett paradicsomnál hasznosítja a tőlünk átvett módszert. A fólia megőrzi a talajnedvességet, védi a fagytól, a homokveréstől a szabadföldi növényt — tájékoztat lelkesen Zentai Ferenc,

— És hogyan kapcsolódik a város zöldségellátásához a tangazdaság, Feri? — kérdezi Kiss Margit. A tanüzem vezetőhelyettese'mintha csak erre várt volna:

— Az alupcélok melett ez nem akármilyen feladata üzemünknek! Igaz. még kicsik vagyunk, de tavaly például 18 vagon sárgarépát adtunk a konzervgyárnak. Elképzelhető, mennyi zakuszka- konzervhez Jutott belőle... Az idén sárgarépát húsz, petrezselymet másfél, hagymát pedig tizenkilenc hektáron termesztünk. Az utóbbi egész hozamát u ME- ZÖTERMÉK-nél szerződtük le, a sárgarépa felét a gyárnak, a másik felét a lakosság ellátására szánjuk.

— Túlzásba viszed a szerénykedést, Feri!" „Kicsik vagyunk", említetted többször, pedig ugyancsak keresgélhetnél, mire a megyében 20 hektár sárgarépával rendelkező üzemet találnál. De vajon hogy' csináljátok? A termelés gépesítésével? — Jegyzi meg a szakember érdeklődésével Horváth Antal.

— Vetőgépünk, az SVA—12, magyar. Úgy tudom, a MEZŐGÉP Vállulut monori üzeme gyártja. Bevált gép. A gyomirtást vegyszeresen a szintén magyar NOVOR-ra] végezzük. A betakarítást pedig, ha jól tudom a nevét: ÉM—11-es. NDK gyártmányú géppel végezzük. De

vajon arra következtethetünk, hogy a műszálas anyagok divatja „lefutott", nincs is értelme u gyártásuknak?

— Szó sincs róla. A divat változása nem azt jelenti, hogy most. egy csapásra számoljuk fel a meglevőt, hanem az adottságainkat még ügyesebben kihasználva, próbáljunk alkalmazkodni a legújabb kívánalmakhoz.

i

Kovács Istvánná anyagtervező, bőséges mintakollekciókat tesz elém. Van ebben minden, a megszokott és kedvelt anyagoktól a legújabb kísérletekig. Ilyen például a rendkívül mutatós és kellemes hatású gyapjú-pollamld keverék, de ez előállítása egyelőre sok gondot okoz. a tervezőknek. A külföldi fonalak beszerzése ugyanis költséges, bonyolult és hosszadalmas. Az. is megnehezíti a tervezők dolgát, hogy az. új anyagtervek elfogadása, átfutási ideje — mire a tervrajzból megvásárolható termék lesz — egy évig is eltarthat. Azt pedig nem ők, hanem a modelIzsürí dönti el, hogy a mintegy 2000 modellből melyik lesz »•/. az ezer. amelyik bekerül a forgalomba?

Hasonló cipőben járnak a fehérneműk és felsőruházati termékek tervezői is. Tóth Gergely- né Németh Piroska tervező szebbnél szebb gyerekholmikat, női kombinékat, hálóingeket mutat, a zsűri ezekből választja majd ki a következő év elején megvásárolható újdonságokat. Máris nagyon tetszettek a nyomott, matricával díszített kismamahálóingek, u parányi klslánykomblnék műselyemből, hímzett virágokkal, csipkékkel ékesítve, a köntössel együtt tervezett bakfis hálóingek, valamint a poliészter-viszkóz alapanyagú trikók, amelyeknek olyan a tulajdonsága, mint a pa- mutszálas anyagoknak.

A gyár gépel ugyanis nem alkalmasak pamuttönulak feldolgozásáru, ezért kellett olyan áthidaló megoldásokat keresni, amelyek a gyártást sem nehezítik meg, ugyanakkor a nylon közismert rossz tulajdonságait Is megszüntetik. A nylon fehérnemű egyik Kellemetlen tünete, hogy hozzátapad a testhez, vagy a felsőruházathoz, szikrázik, ráz és nem szívja be a nedvességet. A gyár tervezői már régóta foglalkoznak az antisztatikus nylon előállításával, amely lényegesen lecsökkenti az any ág fentebb felsorolt és joggul kifogösolt tulajdonságait, Gyártását még az idén megkezdik,

így alakul át a hagyományos vlszkóza-habselyem. körkütütt kelmévé és antisztatikus nylonná, a fehérnemű-terméklista pedig felsőruházati divatcikkekkel is kiegészül. A változás természetesen a gyár valamennyi dolgozóját érinti, beleértve az újonnan hozzácsatolt üzemeket is. Reméljük, hogy mind ők, mind pedig a fogyasztók elégedettek lesznek az eredménnyel.

Vadas Zsuzsa

majd megmutatom, a gépet is, a sárgarépát is. Szerintem szép. Tavaly is ekkora volt — mutatja két kezével. — Pillanatnyi szünet után pedig megemlíti:

— Egy-egy szakember megfordult már nálunk, nem volt nehéz észrevenni bizony, hiányzik a jártasság a nagyüzemi zöldségtermesztésben .. Pedig hektáronként 200 mázsa sárgarépával számolva, az már mégiscsak!...

Röviddel később már a „kis" gazdaságot Jártuk, szemrevételezve a Jókora sárgarépa-, hagymu-, dinnyetáblákat, Ez utóbbinál a gazda büszkeségével említette Zentai Ferenc:

— Ez Itt, kilenc és fél hektár, Ugye, milyen szépen ígér? Hamarosan a kisker üzleteiben kelleti magát n dinnyénk! Egyébként a kisker Jobb partner, mint a MEZÖTERMÉK, melynek átvevői rendszerint mindent lealacsonyítanak. Nem kapjuk mag termékeinkért az indokolt árat. Tény, hogy nem n realitásnak megfelelően veszik át nz árut. Kár, hogy a klakernek nincs hü- tötárolója. Emiatt csak a dinnyéből vesz át jelentősebb, 8—10 mázsás tételeket.,.

A dinnyetáblávnl szemközti hagymaültetvényről nemcsak azt tudjuk meg, hogy a háziasszonyok igényét vette számításba a tanüzem, amikor inkább a viszonylag kicsi, könnyebben is tárolható hagyma termesztése mellett döntött. Nem titkolta Zentai Ferenc azt sem: szeretnék elérni „Bács-Kiskun megvei módon" a hagymatermesztést. hiszen Ismert, hogy a makói hagyományos termeszlő terület

a bácskai kisváros diákjai. Jó állásra, karcsú lánybokákra gondoltak, évtizedes terveket szövögettek,

A bajai Engels utca egyik kertes házában élő vendéglátóm rámutat az 1912-ben megörökített arcokra, diáktársaira.

— A legtöbbel » fagy végzett. A Kárpátokban. Sokan ottvesztek 16 kegyetlen telén. Ö is, ö is, vele nem tudom mi lett. a háború óta nincs hír felőle.

Mutatóujja lassan vándorol az üveglapon, vékony nyomvonal jelzi útját, >

— A tízéves érettségi találkozón elfértünk volna egy padsorban. Felére apadt az osztály. Most hármán élünk.

Ideje jövetelem céljára térnem.

Elbizonytalanodva kérdem.

Most hullok először érettségizett édességgyártóról. Fél évszázada nagy szó volt a középiskolai végzettség, megillette őket az úr megszólítás.

— Az lennék. Apám is az volt.

— ö hol tanulta a szakmát?

— Belgrádban. Mikor is? Száz évnél régebben. A macedóniai Frilepben született és onnan vándoroltak a török hódoltság idején fölfelé. Nagyapámról sohase hallottam. Apám első stációja Magyarországon Puncsova volt. Ott kapott letelepedési engedélyt, Onnan pár év múlva Mohácsra ment. megnősült, magyar lányt vett el, a végleges állomása Baja volt, Itt temették el, amikor a tüdőgyulladás elvitte.

Átadta nekem és őrzöm u tö- rökmézcsinálás tudományát. Nem olyan nagy dolog, Vízzel telt üstbe lü—15 kg krumplicukorhoz ugyanannyi kristálycukrot

adunk. Régebben süvegcukrot használtak. Főzése eltartott a forrás után fél óráig. Utána kemény nádsöprűvel vertük habosra. Addig, míg krémszíne lett. A kihűlés után jegeces maradt. A piacokon, búcsúkon bárdszerű késsel metélt belőle kisebb-na- gyobb darabokat.

Legénygyerekként magam is sokszor elkísértem. Hajnalok hajalighanem pár évi kényszerű pihenésre szorul.

A nagy géptároló színbe érve. Horváth Antal arcán ismét a szakember érdeklődése. Tüzetesen, szinte alkatrészenként átnézi a sárgarépa-betakaritógépet és mohó figyelemmel hallgatja Zentai Feri magyarázatát. Aztán egy mellékes kérdés: vajon mennyibe kerül az Ilyen masina?

— Száznegyvenezer — hangzik a válasz, mire u járási pártbizottság titkára folytatja: — Azon gondolkoztam, hogy például n tt- szakéeskeí részen, ott a lehetőség! Nagy területen, biztonságosán tudunk öntözni... A látottak azt bizonyítják, hogy nem nagy beruházással, viszonylag egyszerűen lehet zöldségfélét termelni. Megegyezhetnénk, Feri? Talán még ebben a hónapban eljövünk, méghozzá a Járás mezőgazdasági üzemeinek kertész szakembereivel együtt. Kell a gondolatéb- resztés, a módszer, a tapasztalat!.,.

Lám, az alkalmi látogatás haszna! — gondolom, miközben lél füllel dr. Kiss Margit és Zentai Ferenc kézs/.orítás közbeni párbeszédét hallom:

— Pártszervezet működik a tangazdaságban?

— Nem, a főiskola huszonegy tagú alapszervezetéhez tartozunk. Sohajda Imre a párttitkár, nagyon jó partner.

— Es pártcsoport?

— B. Kovács István elvtárssal együtt — ő a raktáros — ketten vagyunk itt párttagok, jómagam a párt megbízott...

P. 1.

nalan indultunk, ool Madarasra, hol Kémre, de men ültül Dunán is. Bonyhádi«. Sietni kellett. hogy mi (nglaljuk el a legjobb helyet. Voltak lovaink, me« sátoros kocsink

Csak akkor kiabált a .sokada- lomban. ha éppen néni volt vevő. Mit is'.’ ..Itt a linóm török- mez, (ele cukor, fele méz". Ritkán koptatta a torkát, mert mindig ácsingóztak gyerekek az elárusító asztalka előtt. Addig kérlelték szüleiket, míg megkapták a krajcárt a vásárláshoz.

Megéltünk, mert a papa mind az öt gyerekét befogta, így alig volt rezsije.

A Sugovlca-parton dolgozott n ház melletti műhelyben. Kétéves lehettem, mikor elöntötte az utcát a víz. A szerb iskolába menekültünk.

— Még mindig nem értem, hogy miért választotta a cukor- kakészítő pályát? Könnyebb volt mint a hivatal?

— Esőben ázni. fagyban dideregni. napon perzselftrini? Ugyan!

A körülmények hozták így. 191 liba n Baján lettem praktikám. Jött a háború. Először alkalmatlannak mondtak, de másodszorra elvittek népfölkelőnek. Az. Auguszta kórházban csináltam egy halasi ügyvéddel az elszánta, lásokaf, 4000 ágy közül ritkán maradt egy is- üresen,

A forradalmak, a megszállás után keveset ért a pénz. a cukorkáért verekedtek az emberek, , Jó áru volt. Beálltam apámék- hnz.

A szakmát valójában Öcsémtől tanultam. Később gépeket vettünk, viszonteladóknak is dolgoztunk, megszűnt a vásározás. Apám Idejében a rudas cukorka volt a sláger, mi rátértünk a szemesre.

25 kg-os adagokat főztünk egyszerre, A bolti cukorhoz szirupot teltünk, meg egy vödör vizet,

A masszát vízcirkuláeiös vasasztalon hütöttük, majd márványasztalon színeztük festékekkel. A pirost szerették leginkább.

Maiid elfelejtettem. Ízlelgettük főzés közben. Ha azt éreztük, hogy nem elég savanyú, borkő- savat, vagy citromsavat öntöttünk hozzá.

Risztics bácsi az egykori műhelybe invitál. Fipom illatok fogadnak, meg furcsa eszközök. Fémes sárgán csillogó mintás hengerek a sarokban: ezekkel díszítették a cukorkákat. Láttam a dióverő teknőt. a mutatóba megőrzött aromákat, egy régi mesterség szerszámait. Kezembe vehettem a törökmézvágó bárdot.

A tervek szerint valamennyi a Türr István Múzeumba kerül. Lassan eltűnik a vásárokról a Risztics bácsi által olyan lelkesülten dicsért grlllázs, azaz diós- cukorka. etty kezemen megszámolhatom a magytlrországl török- mézkészítőket. Csokoládét esznek a mai gyerekek,

Vendéglátóm egy pillanatig se bánta meg, hogy az íróasztalt odahagyta. Rózsák. torpegyü- mölcsök között, kertjében séltil- gaivu a változó világon elmélkedik. Sohase bocsátja meg magának, hogy nem faggatta édesíti,vját — így nevezte — nagyszüleiről. Mit csinálhattuk? Nyájakat legeltettek a macedón begyekben? Hol nyugszanak?

Ezeket a titkokat sohasem fejti meg senki sem. Egy sor írás, egy fénykép nem maradt apjáról; sohasem kötött a vándorcukor- kás szövetséget a betűkkel, üt gyereke közül három él még. Kél éve lát tu utoljára Risztics Ignác Belgrádban letelepedett lany- testvérelt,

A bajai mester fia Budapesten dolgozik: mérnök. Lánya adminisztrátor, veje egy vasipari szövetkezet nyugdíjas elnöke.

ö maga 1000 Ft nyugdíjat kap. Csak a Járás ne esne olyan nehezére.

Üjabban rákívánt a törökmézre. Befüti még egyszer az öreg üstöt, márcsak az unokák kedvéért is.

Lám. ilvet is tud a nagypapa.

Holtai Nándor

RT

HABSELYEM KflTflTTÉWIftván (a «alt Kiakunaagi Ruhaipari Vallalat)

felvétett

lltPd.l laí»(t UMfóltiftiFÍr-, |»ér* l*ő/rp<tiin»i>M<n>e »arra munkám ÚtMtkrtifln: Mii Iá tlFÁig

Jf h **tkt rIn tnvk a kíi/i jt tM»i*rtik|*H < y i • é» M»g.rrf'HH’W**

\ f", felüli \ miUnshu* »HPr.t Ix öitttiu rmi IVfw»JÍiiih- féle«??

hn<i. géled tőiét

jóiul,ön Hifit),út krl mt*»**k r«4r!i;

•VIÄ II itpttlg, II tflMtft i>r»ig

Kereseti lehetőséget a ..Kollektív szerződés" szabályozza

JHerill»e/é» m »•IIhIiii kü/|»ii>ifjun«l<

Kiskunfélegyháza, Felszabadulás út 62 sz.

(munkaiig»I i'M^Hirhrrrtííflíl.

tiiféld li-liptai-l.i-ki n ■ lrlr|ui'*,'láLnél)

Alkalmi látogatás

Kiskunságiból - Habselyem