Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-17 / 168. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1970. július 17. AZ ELSŐ LÉPÉSEK Fejlesztik az együttműködést A szőlőtermesztő mezőgazdasági nagyüzemek már évek óta szorgalmazzák a bőriparral történő együttműködés korszerűsítését. A kecskeméti termelő- és szakszövetkezetek vezetői az idén is többször tárgyaltak a témáról és keresték a kapcsolatokat a Középmagyarországi Pincegazdaság, valamint a Borgazdasági Vállalatok Trösztjével. Olyan javaslatok hangzottak el, hogy egyszerű társulásokat kellene létrehozni, ahol a termelő üzemek és a pincegazdaságok egyenrangú partnerként működnének együtt. A beadott szőlő, valamint termelőeszközök arányában részesülnének a társulás résztvevői az értékesítés alapján keletkező jövedelemben. Borsódy Miklóssal, a Borgazdasági Vállalatok Trösztje vezér- igazgatójával arról beszélgettünk, miként képzelik el a társulások létrehozását. Az együttműködés ugyanis rendkívül fontos, hiszen ismert az alföldi szőlők számos termesztési gondja. Az ültetvények egy része pusztulóbun van. a régi telepítések nagy része viszonylag kevés termést ad, Csak a legkorszerűbb ültetvényekről számíthatunk olyan hozamokra, amely mellett gazdaságos a művelés. Fontos tehát kalkulálni a további telepítések lehetőségeivel, a Jobb eszközkihasználással, a párhuzamos beruházások elkerülésével, általában a gazdasági hatékonyság növelésével a kertészetnek ebben az ágazatában is.--- A pincegazdaságoknak is érdekük, hogy a rendelkezésre álló termelő berendezések kihasználását fokozzák. Olyan megállapodásokat kössenek az állami gazdaságokkal, valamint a mező- gazdasági termelő, és szakszövetkezetékkel, hogy érvényesüljön a közös érdekeltség, melynek alapján a berendezések optimális kihasználását meg tudják oldani. Ezzel együtt jár az, hogy nem egymástól függetlenül építenek pincéket, tárolókat. A beruházások megkezdése előtt egyeztetni tudják elképzeléseiket az egyszerű társulás tagjai és ezzel elősegítik a gazdasági hatékonyság érvényesülését, hiszen felesleges kiadásoktól mentesülnek. A kecskeméti termelő- és szak. szövetkezetekkel már folytattunk eredményes tárgyalásokat és most készül az együttműködési tervezet. A már meglevő, vagy a jövőben létrehozandó termelési rendszereket és a hosszúlejáratú szerződéses kapcsolatokat Is tovább lehet fejleszteni az. együttműködés során, Mindenkor figyelembe vesszük a partnerek alapvető érdekelt. Lényeg az, hogy a nagyobb terméshozamot elősegítő termelési alapokat növeljük. Tárgyaltunk már az álla. mi gazdaságok országos központjának vezérigazgatójával is ebben a témában. Hasonló elvek alapján szeretnénk ugyanis együttműködni, társulásokat létrehozni az állami gazdaságokkal is. A termelés korszerűsítése, az. ipar fejlesztése egyúttal elősegíti a magyar bor exportképességének növelését, a nemzetközi piacokon kivívott rangjának megtartását. A termelőüzemek és az állami pincegazdaság együttműködése abban az irányban hathat, hogy a magyar szőlő- és borkultúra fejlődésében érdekelt valamennyi üzem a közös célok elérésére koncentrálja anyagi és szellemi erőforrásait — hangoztatta a vezérigazgató. Az első lépések tehát megtörténtek. Kialakulóban van a kor-, szerű együttműködés a termelés és az ipar között. Reméljük, hogy a régen várt kezdeményezésnek rövidesen lesznek eredményei. Az előrelépés népgazdasági érdek, hiszen ha nem történnek Intézkedések a szőlőtermesztés segítésére, a következő években jelentékeny terület- és terméscsökkenéssel számolhatunk. K. s. KIVÁLÓ DOLGOZÓK Az esztergagép mellett Nem könnyű a dolgozó asszonyok helyzete, bár sokkal kedvezőbb, mint volt akár egy évtizeddel ezelőtt. Az üzem Selejtmentes, Jó termelőmunkát, a férj gondos, a családi otthonnak optimális hőfokot adó házastársi szolgálatot, a gyermek gyöngéd és türelmes anyaságot vár tőlük. Az Idős szülők gondozásából, ellátásából is általában az asszonyoknak jut az áldozatosabb szerep. Vajon mindezek tetejében kinek sikerül még egyéb, közösségi kívánalmaknak is teljes mértékben eleget tenni? Bekapcsolódni a közéletbe, tanulni, fejlődni? A feladott „leckék” mindegyikéből ötösre vizsgázni nem mindenkinek adatik meg. Az energiák java része a legtöbb dolgozó asszony esetében a munka és a család között oszlik meg s a tanulás, szórakozás és a többiek maradnak el leghamarabb. Így van ez Veigli Mihálynénak, a MEZŐGÉP Vállalat solti gyáregysége munkásnőjének esetében is. Veigliné betanított esztergályos. Budapesten a Ganz-MAVAG-ban ismerkedett meg az esztergagéppel 1960-ban. öt esztendeig dolgozott a fővárosban, közben férjhez ment, majd gyermeket szült. Három év szülési szabadság következett az életében, amikor pedig ez eltelt, úgy döntöttek, hogy a család hazaköltözik az asszony szülőfalujába, Apostagra Új munkahelyül a MEZŐGÉP Vállalat solti gyáregységét választottéit. A férj szakmunkás, jelenleg gépbeállitó-csoportvezető. Az asszony betanított munkás maradt. Naponta ingáznak Apostag és Solt között, s bár a távolság nem nagy, az utazás mégis csak leszel egy darabot Veigliné szabad idejéből. A gyerekre a nagymama ügyel a szülők távollétében — Azért naponta szakítok rá időt, hogy ellenőrizzem a fiam iskolai ügyeit. Legfeljebb reggel korábban kelek egy órával — mesélte a munkásasszony. Ügy véli, hogy a szülői felügyeletre feltétlenül szükség van. Veigliné otthon töltött Ideje a gyerekre, mosásra, takarításra, a napi bevásárlásokra és a kiskert művelésére megy el. A szórakozás nemei közül csak Keceli híradás Kecel nemcsak itthon híres meggytermesztéséről, hanem még külföldön is ismerik. Egy belga gyáriparos például minden évben szívesen vásárol az értékes gyümölcsből, Azaz vásárolna, ha volna elég, mert sajnos az idén Ke- celen is kevés meggy termett. Mindezt Király Mihály, a helyi ÁFÉSZ elnöke mondta el. — A több mint száz vagonos felvásárlási tervünkkel szemben csak mintegy 38 vagonnal tudtunk átvenni. Igaz, csurran, cseppen még most Is. Kilónként hozza a lakosság a böngét, de jó, ha ezekből összejön még egy vagonnal. Pedig a tavaszon nagy bizakodással indultunk. Csodálatosak voltak a meggyfák, tele virággal, aztán jött a köd, meg a fagy. Odalett minden. A múlt évi gyenge termésnek még a fele sem lett az Idén. Barackot szinte egy szemet sem tudunk szüretelni és szilva is kevés lesz. — Hogyan ellensúlyozzák a kiesést? — Sajnos, erre nincs mód. Itt, Kecelen és környékén csak csonthéjasokat és szőlőt termelnek az emberek, viszont ez utóbbi Is Je. Jentősen elíagyott a tavaszon. A hiány természetesen érződik az árakon is. Többet fizetünk az áru kilójáért, mint egy évvel korábban. A pándl meggyért például 15,50-et adtunk, de a cigány- meggyet sem vettük át 10 forint Blatt — Kik termelnek meggyet a községben? — Szinte mindenki. Ennek már hagyományai vannak, A termea tévénézésre tud időt szakítani, természetesen csak akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozik, nem pedig délután. Amikor a solti üzem forgácsolójában találkoztunk, Veigliné éppen szemes csavarokat esztergált egy bolgár csúcsesztergán. — Sosem kívánkoztam nőiesebb munkára, pedig Apostagon van két varroda is. Igaz, hogy az esz- tergálás piszkosabb, én mégis kitartok mellette — mondta az asszony. — Az ülőmunkát nem szeretem, elfáradok az ülésben. Előfordul persze, hogy az esztergagép mellett is kifárad. A nyers munkadarabot kézzel kell beszorítani a gépébe, s a kézi műveletre ötszázszor is sor kerül egy műszakban. Kibírom — így mosolygott csak rajta. Hogy Veigliné ragaszkodik a forgácsolóműhelyhez, annak egyéb oka is van, mint amit ő elmondott: őhozzá is ragaszkodik a műhely, illetve a gyáregység. Teljesítménye általában 125—130 százalékos, gépéről selejt még nem került le. A betanított munkásnőt szorgalmáért és ügyességéért áprilisban kitüntették a Vállalat kfváló dolgozója címmel. Kár lenne, ha a rátermett fiatalasszony nyugdíjas koráig betanított munkás maradna, nem szerezné meg a szakmunkás-bizonyítványt. lési kedvet mi is igyekszünk fenntarni. Hárem évvel ezelőtt egy meggytermesztő csoportot szerveztünk, aminek ma 80 tagja van. A tervidőszak végére 200-ra szeretnénk növelni tagjaink létszámát. Évente mintegy 3—4 ezer meggyfacsemetét osztunk szét a lakosságnak; aminek árát a fa termőre fordulásakor fizetik vissza. A szakcsoporton kívüliek a teljes értéket, a tagok pedig csak a szaporítóanyag árának 50 százalékát térítik meg. — Milyen segítséget adnak még a kistermelőknek? — Tíz év óta minden esztendőben egyszer Ingyen permetezzük u fákat repülőgéppel. Igaz, ennek költségeit a HUNGAROFROUCT fizeti, de annak Idején Így kötöttük meg velük a szerződést. Télen szakelőadásokat tartunk és két mlntakertet Is létesítettünk, ahol bemutatjuk az érdeklődőknek, hogyan lehet kis területen gazdaságosan meggyet termeszteni. Van egy kertltraktorunk is, amit szükség esetén Igénybe vehet a kistermelő. — A rossz termés nem csökkentette a termelési kedvet? — A keceli n?p élelmes, a kudarc nem vette el az emberek kedvét, Szinte naponta Jönnek meggyfacsemetét Igényelni. Optimisták vagyunk, bízunk, hogy jövőre Jó termés lesz. Kecel és környéke adja a me* gye meggytermésének csaknem 80 százalékát. Ha Jó a termés, 200—250 vagont is. Hogy az idén ennek csak a töredéke lett, erről nem az emberek tehetnek... B. Z. Születik a számítógép Számítógépeket jó minőségben és gazdaságosan csak megfelelő szérianagyságban és magas fokon automatizált iparral érdemes gyártani. Mindamellett a számítógépgyártás a világon mindenütt rendkívül költséges, tőkeigényes vállalkozás. Ennek megfelelően a kisebb cégek soriba elvéreztek a számítógép-piacon az utóbbi évtizedben, & csak a legtőkeerősebbek maradtak meg (IBM, Honeywell, ÜNIVAC, ICL, Siemens, FACOM, Hitachi). Rájöttek arra, hogy csak akkor maradhatnak továbbra Is versenyben, ha minden vonalon a legmodernebb gyártási technológiát vezetik be. így tettek az amerikai Honeywell cégnél is, ahol — a képen látható módon — a számítógépegységek parányi alkatrészeinek hegesztését-forrasz- tását ma mér komputer vezérelte elektronsugaras berendezéssel végzik. E módon csaknem teljesen sikerült kiküszöbölni a gyártási hibákat, ami jelentősen befolyásolta a termelékenységet (s ezen keresztül az önköltség alakulását). Külszíni bányaművelés A IÁ RCYAI ,<)TEREMBÖL : Iszákos életmód miatt... Világszerte, ahol csikk lehet, felszíni bányászatra törekszenek a természeti kincsek kitermelése során. Egyrészt azért, mert ez viszonylag könnyebben gépesíthető, másrészt a munka így sokkal termelékenyebb. Persze a külszíni bányaművelés gazdaságossága is attól függ, hogy milyen vastag meddőréteget kell eltávolítani a szén- vagy érckincs tetejéről. Megszokott kép, hogy a külszí. ni bányaművelést a világ legnagyobb méretű gépkonstrukclói- val, a lépegető exkavátorokkal végzik. Azok használatára azonban — geológiai okokból, gazdasági megfontolások alapján — nincs mindig lehetőség. Ilyenkor jóval kisebb méretű és teljesítményű markolókkal, kotrókkal, bulldózerekkel — de lényeg az, hogy magasfókűan gépesítve — végzik el a munkát, Hn lehetőség van rá, szállítószalagokkal vagy csillepályán szállítják el a kitermelt ércet vagy szenet. Amikor — például nagy kiterjedésű és vékony, réteg esetén — nincs rnód szállítópályák kiépítésére, téherjárművekkel továbbítják a feldolgozásra, felhasználásra, váró természeti kincset. A gazdaságossági számításokból az derült ki, hogy ilyen helyeken érdemes minél nagyobb befogadóképességű teherjárműveket alkalmazni. Így születtek meg a 80 majd 120 tonna teherbírású szállítójármű- konstrukciók (többnyire billenőkocsik), amelyeket rendszerint gázturbina hajt. Egy amerikai cég már egy 350 tonnás dömper-típust is kifejlesztett, amit 3500 lóerős (!) dizel-elektromos erőforrással láttak el a konstruktőrök. E kolosszusokkal viszont az a probléma, hogy a kiépített utakat nem vehetik igénybe, csak kemény talajú, szűz területen közlekedhetnek. • Egy középkorú és egy fiatal ember került a közelmúltban a Kalocsai Járásbíróság elé. Mindketten azonos bűncselekményt követtek el, sorsuk, eddigi pályafutásuk is nagyban hasonló, még abban is, hogy büntetett előéle- lűek. Muhi Antal — akinek neve nem először szerepel a bírósági tudósításokban — jelenleg 45 éves, Dunaegyháza. Petőfi utca 5. szám alatti lakos az egyik ügy vádlottja, a másikban pedig Minda László Fájsz, Árjas utca 16. szám alatti lakos a vádlott. Muhi Antal négyszer volt már büntetve tartási kötelezettség elmulasztása miatt. Legutóbb 1975. március 19-én szabadult a börtönből. ahol egy évet töltött. Két kiskorú gyermeke van. Muhi Antalnak. feleségétől 1368-ban elvált, Akkor a Paksi Járásbíróság arra kötelezte, hogy havonta 680 forintot fizessen volt feleségének gyermekei eltartására. Az. illető munkaképes ember, de annyira iszákos. hogy minden pénzét italra költi, állandó munkát nem vállal, vagy ha igen, akkor az.t rövid Időn belül otthagyja, s így nem tudják levonni a fizetéséből a bíróság által megítélt tartásdíj összegét, Jelenleg már közel 10 ezer forinttal van elmaradva, de a többszöri büntetés, az ismételt figyelmeztetések mitsem használtak. A bíróság most újból elítélte Muhi Antalt, mint aki a tartási kötelezettségének visszaesőként és az Iszákos életmód miatt nem tett eleget. Jogerősen másfél évi íegy- házat kapott, kényszerelvonó-ke- zelésre kötelezték és két évre eltiltották a közügyekben való részvételtől, Kimondta a bíróság azt Is, hogy az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható. Minda László ellen ugyancsak az volt a vád. hogy tartási kötelezettségének visszaesőként, és iszákos életmód miatt nem tett eleget. A harminckét éves fiatalember házasságát 1975. februárban bontotta fel a Kalocsai Járásbíróság, s ugyanekkor Minda megegyezett volt feleségével, hogy két kiskorú gyermekük eltartásához havonta 890 forinttal járul hozzá. Azóta azonban egyetlen fillért sem fizetett, s emiatt már 1975 novemberében a bíróság elé került. Akkor öthónapi szabadságvesztés büntetést kapott, de annak végrehajtását a bíróság három évre feltételesen felfüggesztette, ugyanakkor elrendelte, hogy kényszerelvonókezelésnek vesse magát alá. Mintha semmi nem történt volna, Minda László továbbra is italozott, s noha jó szakmája van — ács mesterséget tanult — alkalmi munkásnak szegődött, hogy ne lehessen levonni a tartásdíjat a keresetéből. A két gyermekkeL magára maradt anya természetesen újra a bírósághoz fordult, s Minda ismét a vádlottak padjára került. Itt már nem hittek neki abban az ígéretében, hogy éppen most akart elhelyezkedni és ha nyolc napot adnak neki, akkor feltétlenül munkába áll. Ezt korábban is megtehette volna, de az iváson kívül és az ehhez szükséges. alkalmi munkával megszerzett pénzen kívül mással nem törődött. A bíróság jogerősen hét hónapi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, elrendelte, hogy a kényszerelvonó-ke- z.elést a börtönben kell rajta foganatosítani, s kimondta továbbá a büntetőtanács, hogy le kell töltenie a korábbi öt hónapi szabadságvesztést is, mivel a próbaidő sikertelen volt. Azt talán mondanunk sem kell, hogy Minda László is munkabíró ember, dolgozni tudna, csak éppen az akarat hiányzik belőle. Mindkét ítélet jogerős és u vádlottak már töltik is a büntetésüket. Bizonyára azt sem kell mondanunk, hogy a Kalocsai Járásbíróság említett két ítéletén kívül számos hasonló fejeződik be efi van folyamatban évenként megyénk bíróságainál. Az alkohol, az' Iszákosság tehát nemcsak az erőszakos bűncselekmények elkövetőinél szerepel, hanem az ilyen, Jogi szaknyelven fogalmazva — mulasztásos deliktumoknál is. Elszomorító ezekben az ügyekben az. hogy az apa felelőtlen ön* züllesztése mlutt h kiskorúak, a gyermekek szenvednek hiányt. Érdekes volna valamilyen módszerrel kideríteni, hogy mit gondolnak. mire számítanak az, ilyen apák. amikor állásukat otthagyva alkalmi munkával akarnak pénzt keresni csak azért, mert akkor nem tudják levonni az. illetményből a pénz.. Mire gondolhatnak? A gyerekek végül is felnőnek, hiszen vannak nagyszülők, vannak óvodák, bölcsődék, s ott marad az anya. Tehát ha nélkülük is — vagy ha szabad így fogalmazni — akaratuk ellenére is felnőnek a gyerekek, mert a társadalom gondol velük, s nemcsak azáltal, hogy elítéli, börtönbe csukja a nemtörődöm szülőt, hogy előlegezi a tartásdíjat. Csakhogy a gyerekek felnőtt korukban majd megfelelően tudják „értékelni” az apa viselt dolgait. Az ilyen esetekre szól az a magyar közmondás, hogy fordul a kocka... G. S. Fővállalkozó előnyben Bár a gazdasági folyamatok új szabályai a legritkább esetben születnek viták pélkül — és ez így helyes — a legújabbat, a fővállalkozói rendszer bevezetéséről kiadott PM—ÉVM rendeletet az átlagosnál is szenvedélyesebb párbeszéd előzte meg. Nem alaptalanul, hiszen nálunk elég feszült a beruházói piac, a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot. Márpedig a fővállalkozói rendszer csak a gazdasági verseny légkörében alakulhat, bontakozhat ki, előnyeit igy lehet kiaknázni. Am az is igaz — s végül ez döntött a fővállalkozói rendszer bevezetése mellett —, hogy a feszült beruházási helyzetben éppen segítségével lehetséges tudatosan beavatkozni. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter éppen ezt hangsúlyozta parlamenti beszámolójában: „a fővállalkozási rendszer alkalmasabb az eddiginél bonyolultabb beruházási feladatok megtervezésére és megvalósítására”. Mint Ismeretes ennek szellemében Jelent meg a pénzügyi feltételeket szabályozó rendelet. E szerint: a fővállalkozó a teljes beruházás, vagy ennek önállóan is gazdaságosun üzembehelyezhetö részének megvalósítására vállalkozik. Vállalkozik arra, hogy e létesítményt a szerződés szerinti költség-előirányzatból létrehozza, a fővállalkozási szerződésben rögzített műszaki-gazdasági előírásoknak megfelelően átadja, az előirt határidőre, Ha a beruházás határidőre nem* készül el, akkor a késés Időtartamával arányos árengedményt (kell adni. Aligha vitatható, hogy a fővállal. kozásnak — nevében Is benne van — leglényegesebb eleme a teljes körű, felelős vállalkozás. Még azt is hozzátehetjük: az egész tevékenységért vállalt kockázatviselés. Minden más formával ellentétben ugyanis e módszerben a beruházás szigorúan meghatározott (költség, határidő, műszaki paraméterek) feltételekkel való megvalósítása a tét. Nem a terv, az építkezés, a területbiztosítás, a gépvásárlás stb., hanem a végeredmény, úgy. ahogy azt előre kikötötték, Nem történhet meg, hogy a teljesítés helyett magyarázattal szolgáljon a fővállalkozó, mégha olyan valós Indokot Is hoz fel mentségére, mint a krónikus munkaerőhiány, az elmaradó szállítás. A fővállalkozó — hadd hangsúlyozzuk még egyszer — a tervezéstől az üzem- indításig garantálja a beruházás zavartalan működését, a megfelelő rendeltetésszerű használatot. Hogy ez mekkora előny a beruházást megrendelőnek — nem Is szükséges hangsúlyozni, A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen Igazolják — a fővállalkozási rendszer, szigorú kötelmei miatt, rendkívüli mértékben meggyorsítja az építkezéseket, beruházásokat. Pontosabbá és tervszerűbbé téve Is őket. Az iparilag legfejlettebb országokban ma már csaknem kizárólag így bonyolítják le a legszélesebb értelemben vett beruházásokat. Persze a fővállalkozás — egyáltalán ez a beruházási módszer — nem olcsó. Ne feledjük el tehát a másik oldalt sem: a fővállalkozási rendszer által garantált biztonságot meg kell fizetni. Ezért a fővállalkozó minden bizonnyal eleve magasabb árakról indul, mint a/, egyszerű beruházásban az építő, a szerelő slb. ■ Ez azt jelenti, hogy tovább drágulnak beruházásaink, építkezéseink? Bizonyos értelemben igen. De ez csupán a szerződésben vállalt fővállalkozói díjra, s nem a végeredmény költségeire vonatkozik. Hogyan lehetséges ez. nincs valami elentmondás itt? Nincs! Gondoljuk meg; a fővállalkozót szerződés kötelezi az eredetileg kikötött végösszeg betartására, u kifogástalan teljesítményre. (Ez alól csak egyetlen kivétel van, ha időközben átfogó hatósági árváltozás következik be.) Egyáltalán nem irreális elvárni például, hogy a 355 millió forintos költségre tervezett új üzem valóban eny- nyibe fog kerülni, s nem — mondjuk 455 millióba, mint ahogy ez manapság nálunk általános, megszokott. Ég ehhez még vegyük hozzá: a fővállalkozási rendszer garanciája arra is kiterjed, hogy a megrendelő hibátlan, tervezett teljesítményű létesítményt vegyen át, umelyen nem kell évekig, hónapokig „hibajavítást”, „garanciális cseréket", » egyebeket folytatni, míg végre úgy ahogy működik. Ha mégía akad hiba — a megrendelő benyújthatja a számlát a fővállalkozónak. Nem túlzán: így, mindent ösz- szevetve olcsóbb lehet a fővállalkozással épült gyár, mint a nélküle készült — mégha a megrendelőnek nagyobb árat lg kell fi- zetnlel M. I.
