Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

1976. június 13. • PETŐFI NfiPE • 3 Ahányszor vasaláshoz logok, gyermekkori élményeim között feldereng a szomszédunkban lakó család mángorlója. A keményfa- instrumentum segítségével főleg lepedőket, törölközőket simítottak ki, ráncmentesen, sőt, még némi fényt is adva a lenvászon hol­miknak. Mindig megbámultam ez a munkát, csodáltam, hogy a lengetéssel melegített faszenes vasalót milyen „egyszerűen" le­het helyettesíteni. Nem telt el azóta egy emberöl­tő, és a boltokban hőszabályozós, sőt gombnyomásra vizet perme­tező vasaló-csodákat kínálnak. Igaz. el,; drágán, ahogy ez egy ilyen ni 1 ntudó vasaló esetében nem is csoda, hiszen a luxus­mosógépeket , sem kínálják ol­csón. De akinek ezt ajándékba vásárolják, annak már szükség­telen virágot is adni. A mosás témájánál máradva, állítom, hogy mosóporból a je­lenleginél jobbat, a választéknál nagyobbat kínálni már lehetet­len. Természetes, hogy , minden háziasszonynak — és zoknit, zseb­kendőt teljesen önállóan, ügye­sen mosó férfinek (!) — megvan a maga kedvenc márkája. Eset­leg több is. Magam is többféléi használok, de újabban a nagydo­bozos, „családi” mosóporokat vá­sárolom, mert jó minőségű- és nem fogy ki észrevétlenül. A cso­magolásával viszont cseppet sem vagyok elégedett! A tetszetős, képekkel díszített kartondobozt még bőr fogantyúval is ellátták, — mégsem jó! A környező ál­lamokban kapható mosóporokat 1 puha textilzsákocskában, vagy műanyag vödörben adják. Ter­mészetesen mind a textilen, mind a vödrön arasznyi betűkkel a mosópor márkaneve áll. És most jön a lényeges különbség: az üres dobozzal semmit sem tudunk kezdeni, mert mély, eléggé lapos, és papírból készült. A textil-hu­zat viszont kiváló - pohártörlővé lesz. a vödröt is sokféleképpen használhatjuk. Miért nem utá­nozzuk tehát azt, ami ésszerűbb? Tinédzser ismerőseimtől ér­deklődtem az újabban ismét di­vatos márványos farmernadrágok készítése felől. Ez a fajta textil ugyanis boltokban nem kapható, íme a „titkos" recept: Végy egy, esetleg két liter Hypót. Áztasd a még jó állapotban levő nadrá­got hideg vízbe, májd csavard kissé ki, és áztasd be így, össze- sodrott állapotban a tömény Ily» púba. Néhány óra múlva szép márványos lesz. Ha ügyetlen vol­tai eltűnik a nadrág, csak a cip­zár és a gombok maradnak meg. Ha jól sikerült, akkor néhány nap múlva olyan lesz' mint egy kaszkadőr gyakorlóruhája ... Sok mindent lehet ám tanulni a mi iíjainktól. Megtudtam, hogy remek táska készíthető háncs­lábtörlőből. Csupán ketté kell hajtani, spárgával összevarrni. Az üde nyári gyöngyöket., sem •kell feltétlenül boltban vásárol­ni. A lakásban fellelhető minden leszakadt, megúnt gyöngyöt- be lehet szórni egy dobozba és on­nan találomra felfűzni, egyetlen erős cérnaszálra. Kis és nagy szemek, fényesek, mattok, mű­anyagból vagy üvegből készültek kerülnek így egymás mellé. Mi­nél tarkább annál jobb! Olcsó a fiatalok másik kedvelt ruhadarabja, a pamuttrikó is. A díszítését már ők rakják rá, egyéniyé téve ezzel a kopár tri­kót. És mennyi fantáziával te­szik ezt! Rávasalják a tarka mat­ricákat, kihímezik virágokkal, fiúnevekkel, vagy horgolnak vé­kony spárgából csillagokat és rögzítik egyetlen szempont fi­gyelembevételével : ne legyen a mintázás szimmetrikús! Be kell vallanom, nekem tet­szik ez a fajta, nem a szülők vé- konyabb-vastagabb pénztárcájára számító öltözködés. Tetszik, mert cselekvésre sarkallja őket, nem pedig arra. hogy drágát) vásá­rolt, csak egyetlen alkalomra fel­vehető ruhákban járjanak. És hogy ezért néha egy kicsit bo- hokás holmikat hordanak az is jó. De csak az ő korukban. Kék virágokkal díszített kon- JzAJtttABŐAÍKDlA*firu?ftjálí élelmi­szerboltjainkban a Csehszlová­kiából ""étepörtált1 téjlconzervet. Ugyanezekben a boltokban kap­ható a hazai változat is, de az tubusban. Mindkettőt megkóstol­tam. kipróbáltam. Mindkettő ki­tűnő. A csomagolás módja vi­szont a hazai gyártmányt teszi kedveltté: a tubus tartalmát nem kell nyomban felhasználni, hűtő- szekrényben néhány napig bontva is tárolható. Egyre-másra érkeznek a Deb­receni Konzervgyárban Maggi- licenc alapján készült tasakos le­vesek. Remek valamennyi. Való­ban házi ízesítésűek a tasakban található gombócok, jó a fűsze­rezésük is. Érdemes vásárolni. Ritkábban kapható — úgyszól­ván ki kell fogni — az NDK-ból érkezett grillsütőt. Kis mérete miatt egész csirkét nem lehet ben­ne megsütni, de remek szendvi­cseket igen! Számos ismerősöm­nél ez a sütő még önállóságra is neveli a család ifjú tagjait: a reggelit mindenki magának ké­szítheti el. Selmeci Katalin Partizántalálkozó Baján Pénteken délelőtt Baján az Állami Gazdaság kultúrtermében került sor a megyei pártbizottság rendezésében a megyében élő volt partizánok találkozójára. Ezt minden évben megrendezik, ahol nemcsak a megye legfrissebb gazdasági, politikai, társadalmi eredményeivel ismertetik meg a volt fegyveres harcosokat, ha­nem fórumot is biztosítanak szá­mukra. A találkozón részt vett Tel be Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, Markó Imre, a Magyar Partizánszövetség titká­ra, Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyéi titkára, dr. Len­gyel László, a megyei pártbizott­ság munkatársa. Dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének megnyitója után a megye gazda­ságpolitikai helyzetéről, céljairól tartott igen részletes előadást Pető János, a megyei pártbizott­ság munkatársa. Vázolta az ipar. a mezőgazdaság termelését, majd az V. ötéves terv célkitűzéseit ismertette. Markó Imre adott ezután tájékoztatót a Magyar Partizánszövetség országos vá­lasztmánya üléseinek határoza­tairól. Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára az MSZMP Politikai Bizottságának 1971. ja­nuár 26-i határozatáról tartott előadást, amelyben ismertette a partizánszövetség tagjainak jo­gait. kötelezettségeit. A vitában nagyon sokan szólal­tak fel. mondták el véleményü­ket. Hangsúlyozták a felszólalók azt a törődést, segítőszándékot, amelyet tapasztalnak a megyei part-, tanácsi és gazdasági veze­tők részéről. Egyértelmű volt az a kívánság, hogy a volt harcosok többször találkozzanak, cseréljék ki tapasztalataikat, s vegyenek részt a különböző tömegszerve­zetek rendezvényein, tevékenysé­gében. G. G. Két bemutató a Gyulai Nyár programján Elkészült az alföldi fürdővé ros — Gyula — 1976. évi nyári kulturális programja. A rendez­vénysorozat a Várszínház meg­nyitásával kezdődik. A műsorán két eredeti bemutató szerepel. Az egyik — Keresztury Dezső Ne­héz méltóság című drámája — Zrínyi Miklós személyét, nagysá­gát idézi. A rendezője Marton Endre, kétszeres Kossuth-díjas művész lesz. A másik eredeti be­mutató Illyés Gyula Dániel az övéi között, avagy: a mi erős vá­runk című alkotása. A rendezé­sére Sík Ferenc érdemes mű­vészt kérték fel. Mindkét drá­ma a Gyulai Városi Tanács kü­lön felkérésére készült. Minden bizonnyal az idén is nemzetközi érdeklődés kíséri majd a hagyományos gyulai nyá­ri eszperantó egyetemet, amelyre tizenkét országból várnak hallga­tókat. Színvonalas folklórműsorok mellett több könnyűzenei és ko­molyzenei koncert, továbbá né­hány sfeép kiállítás várja a láto­gatókat. A Dürer-teremben a gyulai nyári művésztelep lakói rendeznek tárlatot, s ugyanott nyílik meg majd az országos Szé­kely Aladár fotókiállítás is. Filmátvétel Drezdában A közelmúltban magyar filmát­vételi küldöttség tartózkodott a Német Demokratikus Köztársa­ságban. Az átvételi bizottság a Drezdában megrendezett bemu­tatón nyolc DEFA-játékfilmet, húsz rövidfilmet és kilenc tele­víziós produkciót tekintett meg. A levetített alkotásokm közül magyarországi forgalmazásra megvásároltak négy játékfilmet. Az akasztóján a fény' ~ Anna' Seghers regénye nyomán készült. A történet az 1790-es években játszódik Jamaicában, és a rab­szolgák felszabadításáért vívott küzdelemről szól. A Hostess cí­mű alkotás zenés, fordulatos tör­ténet egy lányról, aki nem akar élettársához feleségül menni. Problémájának megoldásához a barátok és ismerősök tanácsát kéri. Eközben megismeri életüket és a szerzett tapasztalatok alap­ján végül úgy dönt; mégis vissza­tér kedveséhez. A Férfi férfi ellen a II. világ­háború utáni időket idézi fel. Az alkotók azt vizsgálják, .hogy a Háború megpróbáltatásaiból ha­zatérő katona miként talál visz- sza a társadalomba és a belső megpróbáltatások árán hogyan teremti meg családi nyugalmát. A mi csendes emberünk az NDK kommunista pártja kongresszu­sának tiszteletére készült. A film cselekménye egy fiatalemberről szól, aki egy útépítő munkás­kollektívában példásan dolgozik ugyan, de tartósan mégsem le­hel. a brigád tagja, mert néma­ságot fogadott. A DEFA gyár rövidfilmjei kö­zül a Halász és a felesége, az Ördög malma, a Kis Filipp című mesefilmeket, valamint a ma­gyar nép rokonairól; a mansik és a chantik életéről készült. Az Ottói az Irtiszig című színes dokumentumfilmet vásárolta meg a bizottság. A televíziós filmek közül két mai témájú művet vett át a küldöttség. Az ember nem nőhet fel mese nélkül című alkotás égy fiatal házaspárról es kicsi gyer­mekükről szól és azokat a meg­próbáltatásokat mutatja be. ame­lyeket a városi életforma állít a család elé. A szülői közösség harmóniájának megteremtéséi, a különböző nehézségeket beszéli el és azt példázza, hogy ha konfliktusok árán is, de akarás­sal emberi-közösségi élet alakít­ható ki a kőrengetegben is. A Ma néntek van című tévé-pro­dukció egy lány nem kis jelen- tűségű döntéséhez vezető útját mutatja be; elég erősnek érzi-e szerelmét ahhoz, hogy gyermeket vállaljon. A játék- és a televíziós filme­ket a téli hónapokban, illetve a jövő év elején láthatja a közön­ség. Rétes - fogyókúrán A sovány, riadt kis öregasz­** szony remegő kézzel bon­togat egy parányi csomagot. Nádszálvékony túrósrétes lapul benne, a súly- és méretcsökken­tés valóságos csodája. A néni Kecskeméten vásárolta, a Nagy­kőrösi utcai rétesboltban, „ren­des" áron, 3 forintért darabját. Tízet vett belőle, gondolta, szom­bat-vasárnap nem lesz gondja a sütésre, sőt ha vendég kopogtat nála, azt is illendően meg tud­ja majd kínálni. Csak akkor le­pődött meg, amikor hazaérve ki­bontotta a csomagot. Még a régi szemüvegét is előszedte, hátha az újhoz nem szokott hozzá a szeme és emiatt látja túlzottan soványnak a réteseket. Sajnos, nem a szemüveg csalt. Minden sütemény pontosan a fele volt az eddig használatos rétes „szab­vány-méreteknek”. — Vásárláskor nem tetszett észrevenni a különbséget? — fag­gatom tanácstalanul. — Mondtam már aranyoskám, hogy rosszul látok. Meg aztán ki figyeli mindig, mit csomagolnak össze? Párszor már megjártam. Amikor szóltam az eladónak, hogy abból adjon, amit kinéztem, rámripakodott: „Mit gondol, mi­re jutnánk, ha mindenki kiválo­gatná a színejavát?” És ' elkezdte szidni az öregeket, hogy azoknak semmi sem jó, mindenből akkora ügyet csinálnak, mintha az a pár forint földhöz vágná őket. Ügy elszégyelltem magam, de­hogyis mertem közbevetni, hogy igenis számít nekünk minden forint. Nem könnyű ám kijönni abból a kis nyugdíjból... Főleg, ha lecsípik a rétes felét és teljes árat kérnek érte. Ha a zöldséges fonnyadt retekkel, pud- vás karalábéval szolgálja ki őket, s a hentesüzletben is úgy vélik, nekik az is megfelel, amit a megkülönböztetett kuncsaftnak oda nem adnának semmi pén­zért. A nénit nem sok választja el attól, hogy elsírja magát. — Borzasztó dolog az öregség, aranyoskám. Az embernek már nincs ereje, hogy még azért a falat húsért, vagy rétesért is harcot vívjon és bárhová megy, úgy bánnak az öreggel, de úgy, hogy még a levegő is megkesere­dik a szájában. Nézem a rétest és mondanám, hogy ezzel nemcsak az idősebb, nyugdíjas korosztályt károsítot­ták meg, hanem valamennyi fo­gyasztót. Lehetséges, hogy a fia­talabb vevőknek már. fel sem tű­nik a dolog, ők már megszokták, hogy a cukrász- és péksütemé­nyeket rendszeres fogyókúráknak vetik alá, feltehetően a lakosság feltűnő testsúlygyarapodásának, egészséges ellensúlyozása érdeké­ben. A fiatal még hálás is, hogy milyen gondosan vigyáznak a vonalaira, „lelkiismeretesen” ügyelnek rá, nehogy felesleges kilókkal keserítse meg a táplál­kozás veszedelmes örömeit. Egy idős asszonynál azonban nem so­kat számít néhány deka, még ki­ló sem, az viszont igenis számít, hogy mit kap a fillérekre be­osztott pénzéért? Ez esetben még az is számít, hogy tulajdonképpen ez a rétes volt az a csepp, amitől kicsor­dult a keserű tapasztalatokkal színültig telt pohár. Több levél is fekszik előttem, valamennyi arról tudósít, hogy a néni nem túlzott, sokfelé visszaélnek az öregséggel. Igyekeznek hasznot húzni abból, hogy az idősebbek már gyengébben látnak, tehát valóban nekik csomagolják be a hitványabb árut és sokszor a visszajáró pénzükből is lecsíp­nek néhány forintot. — Már megint az a bolond öregasszony panaszkodott? — csattant fel epésen az egyik zöld­séges | bolt erőtől és felesleges kilóktól duzzadó vezetőnője, amikor egy levélíróm ügyében felkerestem. — Mit gondol, mi vagyok én? Az- aggok menhelyé- nek a főnöke, vagy kereskedő? Ami azt illeti, egyik sem. Mi­féle kereskedő, üzletvezető az, aki a szájával, magatartásával megkeseríti, elriasztja a bolt egy­szerűbb vevőit. Aki a „jobb” ve­vőknek a pult alól friss árut ad, mézes-mázos mosoly kíséreté­ben, a többire meg ráripakodik, ha egyáltalán szólni merészel­nek? Bevallom őszintén, még nem vagyok nyugdíjas, de már magam is félek bemenni bármi­lyen üzletbe, mert vagy szóba sem állnak velem, vagy ha igen, hát abban sincs sok köszönet. Ezért is tudom megérteni az idő­sebbeket, akiknek éppen elég el­viselni azt, hogy megöregedtek, hátha még éreztetik is velük lép- ten-nyomon! Lám, mire képes egy kettészelt és egésznek eladott rétes! Olyan, mint egy felkiáltójel egy pana­szos körmondat végén. Vissza­pergeti mindazon hibákat, ame­lyekkel sokat foglalkozunk, de úgy látszik mégsem eleget! Fő­ként az ellenőrzés és a felelős- ségrevonás lehetne még szigo­rúbb, a fogyasztók jobb közér­zetének érdekében és védelmé­ben. — Akkor most mi legyen ez­zel a rétessel? — érdeklődött a néni, akinek sajnos, nem ígér­hettem meg, hogy ne aggódjék, többé nem érik ehhez hasonló kellemetlenségek. — Tessék csak itthagyni. Aki nem hiszi, idejöhet és megnéz­heti !... V. Zs. O V JET U NI A KITTÜL AZ ORBITÁIG Két kongresszus között A minap számolt be az Unen, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi lapja arról, hogy a nemzeti össztermék 25, az ipari termelés 55, a mezőgazdasági termelés 23, az egy személyre jutó reáljövedelem pedig 17 szá­zalékkal nőtt Mongóliában az előző- tervidőszakhoz képest. Más- félszeresére gyarapodott — 1971- hez mérten — az ország lakásál­lománya. Közegészségügyi és tár­sadalombiztosítási célokra, üdül­tetésre, közoktatásra az ötödik öt­éves tervben 80 százalékkal na­gyobb összeget használtak föl, mint a negyedik ötéves tervben. A Mongol Népköztársaság gyara­podásának néhány szép példá­ját mutatjuk be képriportunk­ban. 0 A mongol népgaz­daságban vezető helyet foglal el az állattenyésztés. A korszerű állattar­tás fontos követel­ménye, hogy ele­gendő egészséges víz legyen a közös gazdaságokban. A Magyar Népköz­társaság vízkutató és geológus szak­emberekkel is se­gíti a testvéri mon­gol népet. A ké­pen: vízkutató ex­pedíció a Góbi-si­vatag peremén. 0 A legutóbbi esztendőkben épült új városnegyed lTlánbátorban. 0 A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság államközi egyezménye alapján Szonginóban — a fővárostól nem messze — épült föl magyar segítséggel és magyar tervek alapján a biokom­binát. A KGST-egyezmény alapján létesített nagyüzemben állat- betegségek megelőzésére, gyógyítására és a betegségek földerítésé­re vakcinákat, szérumokat, antibiotikumokat gyártanak. 0 A csehszlovák segítséggel lé­tesített ulánbátori központi kli­nikát minden követelményt ki­elégítő, korszerű felszereléssel látták el. A képen: orvostan­hallgatók sztomatológiai gya­korlata s klinikán. 0 Jobbra: a' Szovjetunió segítsé­gével épült föl a mongol fővá­rosban az Orbita műholdas té­véhálózat vevőállomása, amely az országot bekapcsolta az In- tervizió közvetítőrendszerbe. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents