Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

1976. június 12. • PETŐFI NÉPE 0 3 A továbbtanulás, a pályaválasztás idei ,,eredményeiJ Növekszik az érdeklődés a szakmunkásképzők iránt „Elnőiesedik ” a gimnázium, öt százalék nem tanul tovább Száztizenötezer nyolcadikos tanuló fejezte be az idén az általános iskolát. Az egyetemi számítóközpont most elkészült összefoglalója arról tanúskodik, hogy a továbbtanulásra je­lentkezők száma évről évre emelkedik. Az idén már az arány: 94,6 százalék, a korábbihoz hasonlóan változatlanul magasabb a középiskolába jelentkezettek aránya a szakmunkásképzők­be jelentkezettekénél. Ennek ellenére mégis nő az érdeklődés a szakmunkásképzők iránt, tavaly a továbbtanulók 42,5, az idén 44,2 százalékuk jelentkezett szakmunkástanulónak. Az egész országban mindössze 6251 nyolcadikos nem kívánt to­vábbtanulni. Ezeknek mintegy 80 százaléka községi általános iskolákban fejezte be tanulmá­nyait. Az idén a 23 900 gimnáziumi helyre 20 900-an, a 28 200 szakkö­zépiskolai helyre viszont 33,5 ez­ren jelentkeztek. A gimnáziumokba jelentkezők­nek több mint 63 százaléka a szakközépiskolákba jelentkezők­nek 54 százaléka, a szakmunkás- képzőkbe jelentkezőknek pedig 34,5 százaléka leány. A leányok közül minden ötödik egészség- ügyi, vagy óvónői középiskolában kíván továbbtanulni. Az óvónői szakközépiskolák iránt évről év­re nő az érdeklődés, az idei je­lentkezés két és félszerese a ta­valyinak. A gimnáziumok las­sanként „elnőiesednek”, az idei {jelentkezőknek alig több mint 13 százaléka fiú. A jelenlegi 59 százaléknál magasabb lehetne a fiúk aránya a szakmunkáskép­zőkben is. Szakmunkásképzőbe a városi iskolákból közel 19 ezer, a köz­ségi iskolákból 32 ezer általános iskolai tanuló jelentkezett. A továbbtanulóknak mintegy 30 százaléka kért kollégiumi el­helyezést. A demográfiai hullám követ­keztében az utóbbi öt évben egyenletesen csökkent az általá­nos iskolát elvégzők száma, öt év alatt 23 ezerrel. A középiskolá­ba jelentkezettek aránya viszont 5 százalékkal emelkedett. A továbbtanulási igény általá­ban arányban van a főváros, il­letve a megyék lélekszámúval. A legtöbben, 14 300-an a fővá­rosban kívánnak továbbtanulni és megközelíti a tízezret Borsod- Abaúj-Zemplén és Pest megyé­ben is a jelentkezettek száma. A gimnáziumok és a szakközép- iskola sorrendben a fővárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Szabolcs-Szatmár megyében a legnépszerűbb iskolatípus, szak­munkásképzőbe Pest, Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár megyében jelentkeztek a legtöbben, a főváros itt csak a negyedik helyet foglalja el. (MTI) Ősbemutatók Veszprémben Kamarazenekarok fesztiválja kezdődik kecskeméti és bajai résztvevőkkel „A művész elméjében élő hangképzet” csak akkor alakul közléssé, ha nem nélkülözi a mű címzettjét, a hallgatót, akiért a művészeti alkotások kozmikus körforgása folytonosan zajlik. Ennek a társadalmi eseményfo­lyamnak szándékunk és remé­nyeink szerint a VI. Veszprémi Országos Kamarazenekari Fesz­tivál is részesévé és maradandó megnyilvánulásává válhat — ol­vasható a meghívófüzet elősza­vában. Ma kezdődik a kamarazeneka­rok veszprémi találkozójának hi­vatalos programja. A résztvevő nyolc zenei együttes nyolc ere­deti zeneművet avat. Az első fesztivalhangversenyen Bogár István és Sugár Rezső alkotásai' hangzanak fel. Majd a Bajai Ka­marazenekar mutatja be Kocsár Miklós öt tétel klarinétra és vo­nószenekarra című művét Bolbe- ritz Tamás vezényletével, amit Soproni József öt miniatűré és Sáry László Szimfóniája követ az egriek, illetve a nyíregyháziak tolmácsolásában. Vasárnap Vántus István és Bozay Attila műveinek ősbemu­tatója után Láng István Lentóját szólaltatja meg a Kecskeméti Kamarazenekar Kemény Endre vezényletével. A tihanyi múze­umkertben külön hangversenyt ad a bajai és a tatabányai együt­tes.. 0 A nagyteljesítményű IFA mütrágyaszóró teherautóval naponta 35 hektáron végzi el Gubik Imre a lucerna fejtrágyázását a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban. (Pásztor Zoltán felvétele) Üj törvényerejű rendelet szabályozza a könyvtárak feladatait, tevékenységét A szocialista magyar könyv­tárügy első nagy összegzése, áz 1956. évi 5. számú törvényere­jű rendelet megalkotása óta húsz év telt el. A rohamos fejlődés miatt szükségessé vált az új könyvtári alapjogszabályok ki­dolgozása. A könyvtári és tájé­koztatási szakemberek közremű­ködésével elkészült az új tör­vényerejű rendelet tervezete, amelyet az Elnöki Tanács május 28-án elfogadott. A kormány már korábban elfogadta a tvr. végre­hajtásáról intézkedő miniszter- tanácsi rendelet tervezetét. A két jogszabály azt a követelményt támasztja a könyvtárak iránt, hogy a közművelődési, szakmai és tudományos értékű kiadvá­nyok fokozott gyűjtésével és rendelkezésre bocsátásával, ezen­kívül a könyvtári szolgáltatások körének bővítésével és korsze­rűsítésével mozdítsák elő a la­kosság általános és szakmai mű­velődését, támogassák a kutató­fejlesztő tevékenységet; a hazai könyvtárak egyetlen, egységes könyvtári rendszert alkossanak. Az új jogszabályok elősegítik a könyvtári rendszer demokrati- kusabbá válását: bővítik a nyil­vános könyvtárak körét, hogy a magyarországi lakosok — bárhol is élnek —, megtalálják a szük­séges kiadványokat. Jogszabály­ba foglalták a nemzetiségi la­kosság anyanyelvű könyvtári el­látását, nagyobb lehetőséget biz­tosítanak a szakemberek könyv­tári ellátására és tájékoztatásá­ra. A Magyar Közlöny június 7-i száma közli a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának a könyvtárakról szóló új törvény- erejű rendeletét, amely a könyv­tár feladataként írja elő: működ­jék közre az általános művelő­dési igények állandó fejlesztésé­ben és kielégítésében, a szocia­lista tartalmú általános művelő­dés terjesztésében és gyarapítá­sában, a szocialista világnézet, életmód és ízlés fejlesztésében, az általános, a szakmai, a poli­tikai és a világnézeti tájékozó­dásban, valamint a szabad idő hasznos^..eltöltésének- megszerve­zésében. Vegyen részt a terme­lési, kutatási, fejlesztési, terve­zési, közművelődési, oktató-neve­lő, valamint az igazgatási tevé­kenység szakirodalmi igényeinek kielégítésében. A könyvtár szol­gáltatásai : a könyvtári anyagok helybeni használata, könyvtárkö­zi kölcsönzés, bibliográfiai, szak- irodalmi tájékoztatás. A könyv­tári szolgáltatások biztosítására a könyvtár tervszerűen tájékozódik az igények iránt, együttműködik más könyvtárakkal, nyilvántartja és feldolgozza a könyvtári állo­mányt, részt vesz a kiadványok nemzetközi cseréjében. A könyvtár állományát — ál­lapítja meg a tvr. — védelemben kell részesíteni. A lakóhelyen a közművelődési és az iskolai könyvtár fenntartása a tanács hatáskörébe tartozik. A munka­helyen a közművelődési könyvtá­ri szolgáltatások feltételeit a szakszervezet, a szövetkezet, a helyi tanács, vagy az oktatási in­tézmény biztosítja. Barátság kórház Vietnamnak A Vietnami Demokratikus Köztársaságban terjes, „ütemben folyik a háborúban károkat szen­vedett Barátság kórház újjáépí­tése. Az anyagi alapot ehhez az NDK szolidaritási akciója adja. a munkában pedig mind a VDK, mind az NDK építő szakembe­rei részt vesznek. A legsürgetőbb feladatnak az operációs részleg felújítását te­kintik. Ez a traktus klímaberen­dezést kap, amelynek segítségé­vel bizitosítható az átlagos 24 fo­kos hőmérséklet e fontos gyógyá­szati részlegben. Biztosítják a fo­lyamatos, a városi hálózattól füg- getlen áramellátást is, saját áram- fejlesztő telep munkába állításá­val. Oxigénes és vákuum-beren­dezés, orvosműszaki'gépek, beren­dezések sora segíti majd itt a gyógyító munkát. Készülnek a korszerű szolgáltató részlegek is: a fűtőház, mosoda, víztartályok, víztisztító berendezések stb. Az újjáépülő kórház a VDK sebészeti központja lesz, s egye­temi klinika' funkcióját fogja el­látni (BUDAPRESS—PANORA­MA—VNA) ÖSSZKÍNAI LAKTANYA (2.) A tudat „maoizálása” Az az elgondolás, hogy létre­hozzák az általános szegénység társadalmát, amelyben az anyagi jólétnek már a puszta gondolatát ás mint „revizionizmust”, vagy „burzsoá elfajulást” üldözik, szá­mos oknál fogva megvalósitha- tatian. Az egyik ok abban rejlik, hogy az ilyen társadalom ellent­mond a szocializmus tudományos elméletének, a kínai nép érde­keinek. Igaz, Kína még mindig paraszti ország, s élőek az 1851- ben fellázadt parasztok által lét­rehozott tajping-állam egyenlősí- tő eszméi. Igaz az is, hogy a kí­nai nép meggyőződött arról, mi­lyen szomorú következményekre vezethet az egyenlősdi. Az 1958. és 1959. években a parasztok hó­napokig a népi kommunák „in­gyenes étkezdéiben nyomo­rúságos élelmiszer-fejadagot kaptak az azonos természet­beni ellátás alapján. Kína mind ez ideig nem felejtette el ennek előtti belépésnek” Súlyos követ­kezményeit. Következésképpen az esemé­nyek logikája folytán Mao Ce- tungnak és csoportjának múlha­tatlanul el kellett jutniuk ahhoz a megállapításhoz, hogy az abszo­lút hatalom rendszerének megszi­lárdítása céljából szükség van az egész kínai nép „világnézetének átalakítására”. így látott napvilá­got az dz újabb utópia, hogy Mao Ce-tung eszméi alapján össztársadalmi méretekben vég­re kell hajtani „a személyiség re­formját”, s itt újból meggyőző­dünk róla, hogy ennek az esz­mének a gyökerei „a saját ké­pességek tökéletesítéséről” szóló konfuciánus tanításig nyúlnak vissza. A hajdani filozófus ebben látta minden politikai, szociális, etikai elv alapját. Konfucius a következőt mondta: „Mindenki — a mennyek fiától (vagyis a csá­szártól) kezdve, egészen az egy­szerű népből származó emberig — saját képességeinek tökélete­sítésében lássa mindennek vál­tozatlan alapját.” Nos, most, Mao Ce-tung megkí­sérli gyakorlatilag realizálni azt a konfuciánus tételt, hogy mivel a társadalom tökéletessége a sze­mélyiség tökéletességétől függ, azért szükség van az egész társa­dalom „megjavítására”. Mao Ce-tung azonban nemcsak ezt a tételt kölcsönözte Konfu- ciustól, és más régi kínai gon­dolkodótól. Mao Ce-tung volta­képpen saját eszmei poggyászába belevette a régi kínai idealista fi­lozófiai iskolának az erkölcsi té­nyezők mindenható erejéről szó­ló alapvető tételeit. Azt hirdeti, hogy az ember Judata, függetlenül létének objektív feltételeitől, ön­kényesen alakítható. Elég felidéz­ni szavait, hogy „a kínai tudata — tiszta papírlap, amelyre a leg­gyönyörűbb hieroglifák rajzolha- tók”. Ezekben az eszmékben sok minden megtalálható Konfucius Mo-ce kínai idealista filozófus ta­ntiből, de semmi sincs bennük a marxizmus—leninizmusból. Marx—Lenin, tanítása az emberi lét konkrét feltételeivel bizonyít­ja az emberi nézetek, eszmék, az egész világnézet feltételezettségét. Manapság Kínában a maóisták óráról órára ismétlik, hogy el kell sajátítani „Mao Ce-tung eszmélt”, s akkor maid az emberi tudat átalakul, az ember eljut a leg­nagyobb bölcsességig. Kínában hajdanában ezt taní­tották: ne tégy semmit, ne vitat­kozz, ne töprengj, mielőtt nem tanulmányozod, hogy mit mond­tak „az egészen bölcs kormány­zók”. Kínában ma ezt állítják: ne fogj bele semmibe, amíg nem gondolsz arra, hogy mit mondott erről Mao Ce-tung. Régebben Ismerni kellett a klasszikus könyveket és érteni kellett kommentálásukhoz. Ma Konfuciust Mao Ce-tung mon­dásaival cserélték fel. Ismertek Mao híveinek azok az eszközei és módszerei, amelyek­kel Mao eszméit minden kínai „tudatosítására” használják. Az ideológiai ellenfelek testi, morá­lis gyötrésén kívül a Mao-csoport kidolgozta a „legbölcsebb vezető” eszméi tanulmányozásának vala­miféle szertartását. Mao Ce-tung úgy véli, hogy eszméit ezen a módon lehet meg­gyökereztetni minden kírtai tu­datában. S akkor majd az ország, Mao kívánságának megfelelőm, átalakul. Hiszen Konfucius is a szertartások és az erkölcs se­gítségével kívánta elérni Kína újjászületését Ezek az egybeesések, bármilyen természetelleneseknek tűnjenek ig első pillantásra, nem lehetnek vé­letlenek. L. Kjuzadzsjan, a történelemtudományok doktora (APN—KS) (Folyatjuk) Közüzemiek • Társadalmilag lebe­csült munkakörökről volt szó a minap egy sajtótájékoztatón. Fabók Zoltán, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára hívta fel a figyelmet a kommu­nális és közüzemi vállalatok je­lentőségére és gondjaira. A jelentőséget az adja, hogy az iparfejlesztés, a városiasodás, a környezetvédelem elképzelhetet­len nélkülük. Anélkül a mintegy 120 ezer ember nélkül, akiknek a köztisztaságot, az ivóvizet, a ci­vilizáció legelemibb feltételeit kö­szönhetjük. Mintegy 120 ezren vannak, mégis jóval kevesebben a kelle­ténél. És ebből erednek az emlí­tett gondok. Manapság, amikor annyi szakma között válogathat a pályaválasztó fiatal, ugyan miért jelentkezne akár a Csatornázási Művekhez, akár az annyit, szidal­mazott ingatlankezelő vállalatok bá rmely ikéhez ? • És miért ne jelentkezne — kérdezik viszont sokan, akik ezekben a munkakörökben kere­sik a kenyerüket Akik itt váltak törzsgárda-, szocialistabrigád-tag- gá. Hiszen az utóbbi években fel­tűnően javuló körülmények kö­zött dolgozhatnak. Egyik-másik köztisztasági vállalat szociális vi­szonyai — modern munkásszálló, üdülő, haaznos gépek — bármi­lyen összehasonlítást kibírnak. Az ágazat egészét is a fejlődés jel­lemzi, ami pedig a jövedelmet il­leti, az előző tervidőszakban át­lag 40 százalékkal emelkedett. És a követelményeknek megfelelően emelkedik tovább az ötödik öt­éves tervben is. Hiszen a közmű­ves vízellátásban részesülő lakos­ság további egymillióval növek­szik, az ellátási arány 72—73 szá­zalékos lesz 1980-ban. Több mint 30 milliárd forintot ruháznak be víztermelésbe, szennyvíz-elveze­tésbe, fürdőellátasba, hévíz-hasz­nosításba. 0 A jelentkezést, a nyomasztó munkaerőhiányt befolyásolja a közvélemény, amely- hajlamos ál­talánosító módon elbírálni, sőt le­kicsinyelni a közüzemek és a közüzemiek munkáját. Sokan vé­leményt hangoztatnak, anélkül, hogy fogalmuk lenne róla, milyen fáradságos erőfeszítések eredmé­nyeként folyik víz a csapból Anélkül, hogy tudnák, mit jelent egy 300—600 milliméteres csőtö­rést mély iszapban, rohammun­kával helyreállítani Nyilvánvaló, hogy a kémény­seprők, a temetkezési, az ingatlan- kezelő vállalatoknál dolgozók is méltán tartanak igényt a társa­dalom megbecsülésére. Legalább annyi megbecsülésre, amennyi helytállást — ugyancsak méltán — elvárunk tőlük. L. M. Szakmunkástanulók üdülése Az idén mintegy 13 ezer szak­munkástanuló vesz részt szerve­zett üdülésen. Az ország legszebb vidékein, egyebek között a Bala­ton mellett, a zempléni hegyek­ben, Esztergomban, Gyulán, Győ­rött, Tatán és Zircen tölthetik szabadságukat. Több turnus vált­ja egymást a balatonboglári szak­munkástanuló-üdülőben és a ba- latonlellei komfortos faházakban. Megrendezik a már hagyományos szaktáborokat is. Ba'afonsz'-m"- sen például a klubtitkárokét, Szolnokon a színjátszókét, Deb­recenben pedig az amatőr rá­diósokét. Esztergomban az olva­só- és az ének-zenei szaktábor, Hódmezővásárhelyen pedig a képzőművészeti tábor résztvevői töltik tartalmas pihenésüket. A vidékiek számára lehetővé tették, hogy a fővárosban nyaral­hassanak. Az itt vakációzok szak­munkástanuló kollégiumokban laknak, érdekes sport- és kultu­rális programok részesei lehetnek; ismerkednek Budapest nevezetes­ségeivel, környékével. Siófokon két turnusban csere­akció alapján szovjet, NDK-beli és csehszlovák szakmunkástanu­lók is üdülnek. Ebbe a nemzet­közi táborba várják az ország minden tájáról a „Szakma kiváló tanulója” és a tantágyi, tanul­mányi versenyeken második he- J.) e< ea(. elérteket. A hasznos, sok élményt nyújtó, szórakoztató honi üdülésben részt, vevők pépes táborán kívül csak­nem 400-an nyaralhatnak az idén külföldön. Köztük lesznek a ki­váló tanuló és tanulmányi verse­nyek győztesei, a KlSZ-munká- ban és a tanulásban élenjárók. Ezek a fiatalok a Szovjetunióban, az NDK-ban. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában tölt­hetnek 12—15 napot. A nyári örömök árnyoldalai Ilyenkor nyár elején szinte ug­rásszerűen megszaporodnak a kerékpáros- és gyermekba'esetek, a lopások különböző fajtái, az eltűnések, az ittas emberek sérel­mére elkövetett lopások, bűncse­lekményekés bizony eléfe sokan le­lik halálukat a tavaikban, folyók­ban. A strandokon, a nyílt vize­ken, az országutakon, a játszóte­reken. a parkokban és a kisebb- nagyobb üdülőközpontok közelé­ben pedig az emberek önfeled­ten, kellemesen szeretnének szó­rakozni, eltölteni a nyári szabad­ságot, a diákok a szünidőt. Ám e nyugodt pihenést keserűvé tehe­ti, elronthatja a meggondolat­lanság, a vigyázatlanság, a nem­törődömség. Számtalan tragédia okozója volt már, hogy fiatalok lelhevült testtel, vagy idő­sebbek ittas állapotban ugrottak be a Tiszába, a Szelidi tó, vagy a Dunavölgyi főcsatorna vizébe, s a következmény szívszélhűdés, fulladás volt. Különösen veszé­lyesek az állóvizek ebből a szempontból, amelyeknek felső rétege felmelegszik, ám alul már egyméteres mélységben is jég­hideg, s a fürdőző testének hő­mérséklete túl gyorsan hül le, és ez óhatatlanul bajt okoz. Sok ha­láleset történt olyan helyeken, ahol a víz mélysége változó, vagy örvényes, s az úszni nem tudók, a tiltott helyen fürdők nem tud­tak kijutni a habokból. Szükséges beszélnünk a gyer­mekbalesetek megelőzéséről is. Főleg a szülőknek szánjuk az intelmeket! Nem elég tudni, hogy a gyermek a játszótéren, vagy a parkban rúgja a labdát, mert a labda kigurul az úttestre, a gyermek utána fut, s máris be­következik a tragédia. Felügyel­ni, ügyelni kell rájuk még akkor is, ha nincs túlságosan nagy forgalom. Sok gyermek a jó bi­zonyítványért, az egész évi szor­galmas munkáért kerékpárt ka­pott ajándékba, s szeretné kipró­bálni. A kerékpár nem játék, ha­nem közlekedési eszköz, s éppen ezért csak olyan utcán — s fel­ügyelet mellett—engedjük gyer­mekeinket kerékpározni, ahol gyér a forgalom. Ki ne látott volna már nyil­vános fürdőhely előtt, vagy a folyóparton várakozó ' gépkocsi­kat, amelyeknek sem az ajta­ját nem zárták le, nem húzták fel az ablakot, s rádiók, fény­képezőgépek, egyéb tárgyak he­vernek az ülésen. Ezek szinte vonzzák a bűnözőket, mint a mágnes a vasat. A gépkocsikból az értéktárgyakat elemelni nem különösen nehéz dolog, főleg, ha a gépkocsi tulajdonosa nem tesz ez ellen semmit. Nyáron vissza­térő jelenség az öltözőkből, a ka­binból történő lopás. Gyűrűket, órákat, pénztárcákat hagynak tu­lajdonosaik ruhájukban, táská­jukban, s ha meglopják őket, rendőrért kiáltanak, bár tulaj­donképpen tálcán kínálták fel a lehetőséget. Szükségesnek tartjuk elmon­dani véleményünket a sokat vi­tatott autóstopról is. A legtöbb gépkocsitulajdonos ma már sze­rencsére nem veszi fel az or­szágúton álló, s integető utaso­kat, akik többsége jószándékú fiatal, de akad közöttük olyan is, aki ezt a potyautazást bűncse­lekmény elkövetésére használja fel, vagy így jut el annak szín­helyére. Van azonban ennek egy másik oldala is. Lehet, hogy az autós erőszakoskodik, üti le, vagy rabolja ki utasát. Volt erre is példa. Kényes kérdés, de min­denképpen ide kívánkozik az úgynevezett alkalmi prostitúció. Fiatal lányok indulnak el né­hány forinttal „nyaralni”, suta­zásukért, ellátásukért, szórakozá­sukért — miután nincs pénzük — mással fizetnek. Gyakori ma még az is, hogy fiúk hetekig meghúzódnak egy-egy nyarlóhe- lyen, s parkokban, állomásépüle­tekben, üres nyaralókban éjsza­káznak, s ha elfogy a pénzük, a betöréstől, a lopástól sem ri­adnak vissza. Éppen ezért jó, ha a szülők meggyőződnek arról, hogy gyermekeik mennyi pénz­zel és hová indulnak el üdülni, nehogy váratlan és kényes meg­lepetés érje őket. Nem tanácsokat szerettünk vol­na adni, amikor elmondtuk, mi­lyen árnyoldalai vannak a nyár­nak, csupán arra akartuk felhív­ni a figyelmet, mennyi és milyen veszély leselkedik gyermekeink­re, önmagunkra. Ezek megelőzé­se mindnyájunk érdeke. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents