Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1916. junius 10. A pártcsoportok kezdeményezték A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet több, mint 5 ezer hektáron gazdálkodik mintegy ezer taggal, akiknek fele nyugdíjas és járadékos. Harmadik esztendeje már, hogy a nagyközség három közös gazdasága egyesült. Azóta meggyorsult a gazdálkodás fejlődésének üteme, de az a tény, hogy egyre nő az idősebb tagok száma, szükségessé teszi a további korszerűsítést. Ez az egyik ok csupán, a másik, hogy a hozamok növelésére még nagy lehetőségek vannak, korántsem aknázták ki az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékokat. Ez utóbbit a közös gazdaság pártszervezetének tagiai többször elmondták már pártcsoportérte- kezleteken. Kollár Józsefné, a pártalapszervezet titkára hangoztatja, hogy sok kezdeményezés indult el a pártcsoportok részéről. Szorgalmazzák többek között az önelszámoló ágazati rendszerre történő áttérést, amely a gazdálkodás korszerűsítésében nagy előrehaladást jelentene. — A termelési rendszerek lehetőséget adnak a hozamok gyorsabb növelésére, a tudomány eredményeinek a gyakorlatban történő azonnali alkalmazására. Ezért pártcsoportüléseken napirendre tűztük ezt a témát is — tájékoztat. Magyarázatképpen hozzáteszi: — Eddig a nádudvari termelő- szövetkezet által kezdeményezett KITE nevű termelési rendszernek voltunk tagjai. Az idén csatlakoztunk a Bácsalmási Állami Gazdaság napraforgótermesztési rendszeréhez, valamint a szegedi kenderfeldolgozó vállalat közreműködésével létrehozott korszerű termelési módhoz. Négyszáz hektáron termeljük a rostnövényt. Szalonnás Mihály, a termelő- szövetkezet elnöke is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — A kender hozza nálunk a legtöbb jövedelmet. Az utóbbi években mintegy 30 százalékkal emeltük az egy hektárra jutó termést. Tavaly 97 mázsát takarítottunk be hektáronként. A párt- és a gazdasági vezetés jól együttműködik a célok megvalósításában. Kollár Józsefné azt is elmondja, hogy a pártcso- port-értekezleteken a korszerűsítés különböző lehetőségeit latolgatták. Egyik ilyen jövőben megvalósuló téma a sertéstelep rekonstrukciója. Tavaly 4500 hízót adott a telep, az idén körülbelül szintén ennyire számítanak. Ha viszont bevezetik az úgynevezett battériás tenyésztési módszert, a kibocsátóképesség 6 ezerre emelkedik. Nagy elfoglaltságot jelent ebben a gazdaságban a pártalapszervezet titkárának lenni, hiszen 11 pártcsoport működik, amelyek havonta üléseznek. Természetesen a napi munka után tartják megbeszéléseiket és valamennyin résztvesz Kollár Józsefné. Kéthavonta tartanak taggyűlést. Ha ehhez hozzávesszük a pártvezetőségi üléseket, megállapíthatjuk, hogy bizony nem kis feladat hárul a titkárra. A termelőszövetkezet kommunista vezetői segítik egymást. Kollektív felelősséget éreznek az V. ötéves tervben kitűzött gaz• Az aratásra elkészül a terményszárító és a raktár. (Szilágyi Mihály felvétele) daságpolitikai célok eléréséért. A tervek megvalósítása során azonban gondok is jelentkeznek. Az egyik legbosszantóbb az állandó alkatrészhiány. Az elnök elmondja, hogy ez nehezíti az aratási felkészülést is. — Jó termésre számítunk gabonából. Ha az időjárás nem ront a jelenlegi kilátásokon, elérjük a tervezett hozamokat. Könnyíti a munkánkat, hogy aratásra elkészül az új szárító- berendezés és felépítünk egy 300 vagonos raktárt is. A következő években új gépműhelyt és üzemi konyhát létesítünk. A tervek, elképzelések megvalósításában nagy segítséget adtak azok a beszélgetések, amelyeket a tagkönyvcserék előkészítése során a párttagokkal folytattak. Közelebb kerültek egymáshoz, de egyúttal információkat is szereztek. Számos javaslat hangzott el, amelyeket hasznosítani akarnak a gazdálkodásban! Ez is áhhoz a következetességhez tartozik, amely már eddig is jelentkezik a pártszervezet vezetésében. A pártcsoportértekezleten hozott határozatokra, észrevételekre, javaslatokra a következő ülésen visszatérnek. Jelzik, hogyan sikerült megoldani a feladatokat, illetve mi az akadálya annak, hogy nem tudták megvalósítani az elképzeléseket, javaslatokat. Ez a következetesség a bizalom légkörét teremtette meg, amely elősegíti, hogy a kommunisták még tevékenyebben vegyenek részt a gazdálkodást fejlesztő tervek megvalósításában. K. S. A Megyei Művelődési Központ műsora 1976. június 13—26-ig KIÁLLÍTÁSOK: Emeleti előcsarnok: Sváby Lajos festőművész kiállítása, megtekinthető: június 26-ig. Földszinti előcsarnok: A Mecsek Fotóklub kiállítása, megtekinthető: június 20-ig. Művészklub: Bizse Jánosné Zs. Kovács Diana szőnyegei, gobelinjei, megtekinthető: június 20-ig. Felnőttklub: Baranya népművé. szete, megtekinthető: június 20- ig. Kamaraterem: Kiállítás a pécsi Modern Képtár grafikáiból, megtekinthető: június 20-ig. HETI MOSOK: Június 15-én, kedden 18 órakor az ifjúsági klubban: A pécsi IXI- LON Rajzfilmstúdió díjnyertes filmjeinek vetítése. Belépés díjtalan. 16-án, szerdán 18 órakor a fo- lyóiratolvasóban: Jelenkor szerkesztőségi estje. Belépés díjtalan. 16- án, szerdán 19 órakor a színházteremben : L. Zikina Lenin- díjas énekés együttesének műsora 17- én, csütörtökön 18 órakor a színházteremben: A pécsi amatőr színjátszócsoport: Audiberti: ÁRAD A GAZSÁG művét matatja be. Belépés díjtalan. 18- án, pénteken 17 és 20 órakor a színházteremben: A FONOGRÁF együttes hangversenye. Belépődíj: 35,— Ft. 786 Negyedik kitüntetés A KISZ Központi Bizottsága és más országos hatáskörű szerv által meghirdetett Kiváló ifjúsági klub pályázat 1975. évi szakaszára benevezett ifjúsági klubok többsége a pályázati feltételeket a határőr alegységeknél is teljesítette. A határőrök ifjúsági klubjai közül azonban a legjobb eredménynyel a Kossuth Lajos ifjúsági klub tagjai dicsekedhetnek. Ez a klub ugyanis kétszer aranykoszorús és kétszer kiváló klub kitüntetést kapott. Bakondi György határőr főhadnagytól, a pártalapszervezet titkárától és a KISZ-vezetőségi tagoktól megtudtuk, hogy ifjúsági klubjukban a pályázat meghirdetése óta folyamatosan több szakkör is működik, amelyek tartalmas tevékenységükkel jelentős mértékben járultak hozzá a határőrök neveléséhez, valamint a fiatalok honvédelmi ismereteinek gyarapításához. A mozgalmi munka irányítói elmondták, hogy a politikai szakkörük segítséget nyújtott és nyújt a katonáknak az MSZMP, valamint a baráti országok párt- kongresszusa határozatainak megismertetéséhez, a KISZ-ha- tározatok megértetéséhez. A szakkör tagjai a rajoknál és szakaszoknál segítik a határőrök politikai képzését, tájékoztatását, a határőrizet szilárdságának, a határrend biztosításának és a határállomásokon a magyar és külföldi állampolgárok átlép- tetése politikai jelentőségének magyarázását. Az irodalmi szakkör jól szervezett és tartalmas munkával mindenekelőtt a katonák kulturális nevelését, szabad idejük célszerű kihasználását, szórakozásukat segíti. Könyvpropagandájuk hatására minden katoná aktív tagja az olvasó mozgalomnak, látogatója a színháznak, filmszínháznak. Eredményesen dolgozik a katonai szakkör is, amely mind a laktanyában, mind a laktanyán kívül mérhető eredménnyel segíti a honvédelmi nevelést. A határőrök körében sokoldalúan, színes és változatos formában mutatják be a baráti hadseregek életét, a szocialista fegyveres szervek célját, feladatait, a fegyvereseknél végzendő nevelő munka tartalmát, formáit és módszereit, valamint felszerelésük minőségét és hatékonyságát. Tablók, makettek készítésével segítik a katonai tantárgyak mélyebb megértését, a fegyvertípusok alkalmazásából, kezeléséből vetélkedőket szerveznek. Minden évben jelentős szerepet vállalnak az úttörők honvédelmi nevelésében. az úttörő-határőr zászlóaljak szemléjének előkészítésében és lebonyolításában. S nemcsak a politikai, irodalmi, katonai szakkör, hanem a barkács, sport és más szakkörök is megfelelő színvonalon dolgozik. A Kossuth Lajos ifjúsági klub össztevékenységét ismerve tehát joggal mondatjuk ki: a klub tagjai megérdemelten kapták meg a negyedik kitüntetést is. G. B. Az első helyen • A zöldségárakról beszélgettünk a szerkesztő- ségoen mezőgazdász ismerősünkkel. Egy közgazdász is hozzánk csapódott, s mire észrevettük, rögtönzött ankét kerekedett az alkalmi tárnáról. A kiindulópontot egy háziasszony levele szolgáltatta, aki leírta, hogyan került neki egy vasárnapi borsóleves — minden alapanyaggal együtt — ötven forintjába. „Ma már nem meglepő — így hangzik a levél néhány sora —, hogy hathét forintot fizetünk néhány szál zöldségért, sárgarépáért, levesbe- valóért. Holott, emlékszem, tavaly, vagy tavalyelőtt azt írták az újságok, hogy néhol a gazdaságok a jószággal etették föl a sárgarépát. „Azt firtatja a levélíró, hogy a termelők a hibásak, vagy a kereskedelem, esetleg az állami ösztönzéssel van baj. Akár így, akár úgy, mindenképpen a fogyasztó látja kárát, aki legtöbbször azonos a kispénzű munkásemberrel, alkalmazottal, a bérből és fizetésből élőkkel. • A vita messzire kanyarodott, mint ahogy mostanában szakmai és politikai fórumokon egyaránt nagyon sok szó esik a zöldség- termesztés gondjairól, az egész kérdés kezelésének módjáról. Mert abban mindenki egyetért, hogy a lakosság „zsebe" nagyon érzékeny a piaci árakra, s a hajdan filléres konyhai főznivaló tetemes áremelkedése nem csupán „ökonómiai", gazdálkodási kérdés. Annál meglepőbb, amikor a termelési irányítók közül egyesek kijelentik: „Nincs mese, csak azt termelünk, ami kifizetődik.” Nem yitá9, hogy „kifizetődik” ailatt a nyereséget jobban növelő termékféleséget, s nem azt értik, adni „éppen csak” jövedelmező. Ilyenkor az önelszámolással hadilábon álló üzemek vezetői is csodálatos leleményességet árulnak el abban, hogy mi mindent lehet „ráterhelni” arra a bizonyos fajta növényre, aminek a termésétől szeretnének megszabadulni. Ha aztán sarokba szorítják őket. a nyomaték, s a „gyengébbek" kedvéért még hozzáteszik : „így kívánja a nép- gazdasági érdek!" A dolognak ilyesféle leegyszerűsítése, mondani sem kell, gyanúsan cseng, s nem valami meggyőzően hangzik az érvek közt a „népgazdasági érdek” pajzsként való előreto- lása sem. 9 Való igaz, hogy messzi vagyunk attól az időszaktól, amikor minden termelőegységnek — a mezőgazdasági üzemeket is beleértve — államilag előírt és „lebontott" terveket kellett teljesítenie. Ma már a népélelmezés számára nélkülözhetetlen termékeket is a gazdasági ösztönzés módszerével „tervesítik”, árakkal és ártámogaltással bírják rá a gazdaságokat, hogy a népgazdasági érdeknek megfelelően termeljenek. De azért ne higgye senki, hogy a szocialista társadalom termelési viszonyai között csupán a közgazdasági szabályozók adnak útmutatást az „érdekeltségi szintekről” és viszonyokról. Ha valáki csak ezeket lesi, akkor könnyen cseréli össze a csoportérdeket az egész ország, vagyis a népgazdaság érdelveivel. Mert adott esetben tényleg előfordulhat, hogy — mondjuk — a krumpli, vagy a sárgalrépa termesztése egy adott gazdaságban nem túlságosan nyereséges, de országosan a lakosság érdeke mégis azt kívánja, hogy ezekből minden időben megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre. A gazdaságok termelési kedvét az anyagi ösztönzés természetesen fellendítheti, de okozhat átmenetileg túltermelést, is, ha a piaci lehetőségekben vagy aiz átvételnél zavar áll be. Egyszóval semmiféle okos és előrelátó „szabályozás" sem képes a kockázattól teljesen megvédeni a termelőüzemeket. A zöldségféléknél maradva — akkor is termelni kell, ha tavaly „befuccsolt" vele a gazdaság, és keresni a módját, hogy ne járjon rosszul a termelő, s ne rontsa az általános életszínvona- • lát semmilyen téren a termelési kedv lanyhulása. Más oldalról nézve, hogy miből mekkora a gazdaság vetésterülete, azt nyilván eldöntik a helyi körülmények: talajadottság, munkaerőhelyzet* szállítási lehetőségek és nem utolsósorban a jövedelmezőség. De ebből a felsorolásból soha ne maradjon ki — S ne is szoruljon az utolsó helyre — ez a. mondat: a lakosság ellátása!• Magyarán szólva: első helyen a szocialista társadalom össznépi érdeke álljon, s ne cserélje fel senki a megvalósítás eszközét a céllal. Eszköz ez esetben a termelés, a hozzávezető út egyengetője a gazdasági ösztönzés, de acél az emberek állandóan javuló életszínvonala, biztonsága és jó közérzete kell legyen. Így válik a „zöldségügy” is politikai, társadalmi kérdéssé, s ezért nem lehet legyinteni a háziasszonyi zsörtölődést hallva, hogy mindez csak szűklátókörű „szatyorpolitika.” 9 Rögtönzött ankétünkön ilyesféle megállapításokig jutottunk el. Hogy ettől még nem lesz több kertészeti termék a boltokban — ez bizonyos. De azt is tudjuk, hogy ha eredményt akarunk elérni, a szemlélet megváltoztatásával kell kezdeni. S az is fontos, hogy minderről őszintén beszéljünk és kertelés nélkül, reálisan, a hibákat sem elhallgatva. Abban a reményben, hogy egy év múlva mindezt már nerri kell újrakezdeni. F. Tóth Pál Sóskúti kocka Termel a kámai auíqgyar SG n9-snm 9 A Pestvidéki Kőbánya Vállalat sóskúti kőbányájában néhány he. te új gépek dolgoznak. A Szovjetuniótól vásárolt hat darab nagy teljesítményű blokkvágó fűrészgépből kettő már elkezdte a termelést. Műszakonként 800 darab kőkockát vágnak. Az idén kétmillió darab mészkőblokkot fognak kitermelni. • (MTI-fotó — Fehér József — KS) Külkereskedelmi cserearány A cserearány (terms of trade) olyan mutatószám, amely az export-import árarányokat vizsgálja és amelyet az export és az import árindexeinek viszonya, hányadosa fejez ki. Azt vizsgálja és mutatja ki, hogy meghatározott időszakban, valamilyen bázisévhez képest a kiviteli vagy behozatali árak milyen mértékben nőttek. Ha a hányados nagyobb egynél, akkor az exportárak nőttek jobban, ha kisebb egynél, akkor az import drágult jobban. Ha a mutató egyenlő eggyel, akkor az export termékek és az import termékek áraiban bekövetkezett változás azonos mértékű volt. A cserearányok vizsgálata a kereskedelmi és a fizetési mérleg elemzése szempontjából nagy jelentőségű : nélkülözhetetlen eszköz a külkereskedelemben, a világpiacon érvényesülő ártendenciák felméréséhez, illetve felbecsüléséhez. A cserearányok alakulása jelentősen befolyásolhatja eev-eev országban a gazdasági növekedés menetét. A külkereskedelem ugyanis fontos gazdaságnövekedési tényező, amennyiben a cserearányok alakulásától függően nyereséget, vagy veszteséget okoz a külkereskedelmet folytató ország számára. Ha egv ország növelni tudja a külkereskedelemből származó bevételeit és nyereségét, akkor erősödik felhalmozóképessége, s ezzel gyorsítani tudja a gazdaság fejlesztését. A cserearányromlás hatása és konzekvenciája ellenkező előjelű. A külkereskedelmi cserearánya közelmúltig — a számunkra általában kedvező világpiaci ártendenciák következtében — nem okozott gondot, sőt az alacsony nyersanyagárak gazdasági előnyöket nyújtottak. Az utóbbi két esztendőben hátrányunkra változott a külkereskedelmi cserearány, amit az V. ötéves terv időszakában azzal kell ellensúlyoznunk, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem néhány százalékát — export formájában — külföldön kell felhasználnunk. A !JüX'V:)l kongresszusraiirtuj.vf'a küldöttek tájékoztatására — a Szovjetunió minden részéből érkeztek munkasikereket bemutató termékek. A küldöttek és a vendégek e bemutatón a sok értékes tárgy között talán mégis a kámai autógyár tehergépkocsijait szemlélték a legnagyobb érdeklődéssel, hiszen bennük jól tükröződött az elmúlt öt esztendő gazdaságépítési munkájának eredményé. A XXV. kongresszuson hozták nyilvánosságra a nagv beruházás programját és nem egészen ,fél évtized alatt a tervekből valóság lett. Olyan sikert ért el a szovjet autóipar — ki tudja, hányadszor —, amire világszerte felfigyeltek. Ma már csak történelem: amikor az autókirály Ford unokája Moszkvában tárgyalt és megmutatták neki a kámai autógyár tervét, elképzelhetetlennek tartotta, hogy ilyen rövid idő alatt megvalósítsák, A kámai autógyár fő_ konve- jorsora már programszerűen működik — mondotta Lev Boriszo- vics Vasziljev vezérigazgató. — Egyelőre naponta három 20 tonnás tehergépkocsi gördülj le a futószalagról, vagyis teljesítettük a feladatot: öt év alatt megkezdtük a termelést — húzta alá a vezető. A kombinát egyik sajátossága, hogy a hárommillió hektárnyi területen összpontosul az autógyártás egész folyamata. A Kamaz csak nyersanyagokat kao az ország más vidékeiről, itt dolgozzák fel acéllá, s itt készülnek a tehergépkocsik alkatrészei, tartozékai is. A termelési cél évente 150 ezer tehergépkocsi és 250 ezer motor kibocsátása. — Ekkora mennyiséget a világon egyetlen autógyár sem produkál egy esztendő alatt — hangsúlyozta Lev Vasziljev. A beruházási munkálatokban részt vett1 a Szovjetunió valamennyi autógyára. A moszkvai ZIL-gyár készítette pl. a Kamaz modelljét, sőt a prototípust is ott gyártották. A moszkvai testvérüzem a szakemberek kiképzésében is sokat segített. Bekapcsolódtak a programba a szocialista országok vállalatai is. — Magyarországról pl. több mint száz automata próbapadot vásároltunk a tehergépkocsik minőségellenőrzésére. A nyugati cégek is sok berendezést szállítottak a beruházáshoz — mondotta B. Vasziljev —, de az ő közreműködésük csak a tervek gyorsabb megvalósítását tette lehetővé. A kámai autógyár célkitűzése a termelés mielőbbi bővítése: 1980-ban már naponta 600 tehergépkocsit gyártanak majd. F. A. it iles
