Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-06 / 133. szám
IM Ü V E LÖD ÉS • IRODALOM •MŰVÉSZET • IR O DA LOM • M Ű V ÉS Z El Történelmi érdeklődés - történelmi ismeretterjesztés A pártos költőnő 85 éve született Lányi Sarolta Soha nem jelent meg annyi történelmi ismeret-: terjesztő munka — és fogyott el viharos gyorsasággal — mint manapság. Magyarország történetének népszerű összefoglalása, amely hosszú évekig váratott magára, 1964-ben két vaskos kötetben látott napvilágot s azóta, újabb kiadások, több tízezer példány megjelentetése után, újra hiánycikk lelt. A magyar és az egyetemes történelem izgalmas kérdéseit a Kossuth Kiadó Népszerű történelem sorozata mutatja be. Mellette hamarosan útnak indult az Apolló-könyvtár ókori-művészettörténeti kiadványa. A történelemtanárok számára, de a szélesebb olvasóközönségre is számítva adta ki a Tankönyvkiadó a Történettudomány időszerű kérdései sorozatát, amelyben rövid, tömör formában foglalták össze egy-egy korszak ismert kutatói legújabb eredményeiket. Az ifjúságnak szánt Így élt... című kötetek pedig a történelem nagyjairól nyújtanak élvezetes életrajzi olvasmányt. Nemrégiben még a detektívregények esetén is igen jelentősnek számító harmincezres példány- számmal indult útjára a Gondolat kiadónál a Magyar História zsebkönyvsorozata, amely történelmünk egy-egy izgalmas korszakát mutatja be gazdagon illusztrált, olvasmányos összefoglalásban. Ugyancsak megindult útjára a Sorsdöntő történelmi napok című vállalkozás, amely történelmünk csomópontjait, fordulópontjait rekonstruálja. (Az első kél kiadvány a mohácsi csatát, illetve „Petőfi napját”, március 15-ét mutatja be.) S mindeddig csak a több tucatnyi könyvet megjelentető legismertebb sorozatokat említettük! Az önálló kiadványokat, a régészeti feltárásokról szóló műveket, a történelmi regényeket, életrajzókat népszerűbb ismeretterjesztő cikkeket még felsorolni is lehetetlen. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a rádió és a televízió is egyre több ismeretterjesztő műsorában fordítja figyelmét nemzeti múltunk felé. Mi a magyarázata a történelem iránti érdeklődés fellendülésének, a történelmi ismeretterjesztés erősödésének? Valószínű, hogy nem múló divat- jelenséggel állunk szemben: az emberek gondolkodását nem lehet olyan .könnyedén irányítani, mint a ruhák szabásvonalait. A valóságos, társadalmi okot abban kereshetjük, hogy az emberek mindennapi életében szakadt meg a történelmi folytonosság. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a nemzedékek — gyakran a nemzedékek hosszú sora — ugyanabban a faluban, vagy városban élt — az utóbbi két évtizedben azonban legalább másfél- millió ember költözött új otthonba! Üj honfoglalásnak tekinthetjük, amikor száz- és százezrek veszik birtokukba az új lakásokat, az anyagi jólét eszközeit, a civilizáció vívmányait, tehát esztendők alatt pótolják évtizedek, sőt évszázadok elmaradottságát. De ehhez az új honfoglaláshoz éppúgy hoz- zátártozik a múlt ismerete, az eddig megtett út eszmei-tudati elsajátítása is! A biztonságban, kényelemben felnövő nemzedék tájékozódni kíván: hol él, kinek a munkája alakította eddig környezetét, .mi köti össze elődei munkájával, merre indulhat tovább? S a válaszért a történelemhez fordul. Az átalakulásban levő környezet megismerésének vágya az egyik legfőbb indítéka a helytörténetkutatásának is. A történelmi érdeklődés erősödése kétségtelen, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. hogy mindig is jelen volt szellemi életünkben. Nemzeti tudatunk legfontosabb része a történelmi tudat, sokan és nem alap nélkül a történelmet a nemzeti önismeret tudományának tekintik. A megújult történettudomány csak -az utóbbi években tárta eredményeit a szélesebb nyilvánosság elé, s ez a találkozás teljes sikerrel járt. A tudomány méltónak bizonyult az érdeklődők bizalmára, az olvasók vitára, vagy továbbgondolásra késztető érvekkel és tényekkel ismerkedhettek meg. Az olvasóközönség igénye, kíváncsisága pedig újabb impulzust, biztatást jelentett a történettudomány művelőinek. Az elmúlt esztendők tudomány-népszerűsítési tapasztalatait hasznosítva és a magyar történettudomány évszázados eredményeit összegezve most az eddigi legnagyobb történettudományi vállalkozás van készülőben: a tíz kötetre tervezett hatalmas összefoglalás, a Magyarország története. A sorozat darabjai nem időrendben, hanem elkészülésük szerint jelennek meg. Elsőként a könyvhétre látott napvilágot a. forradalmak és az ellenforradalom történetét bemutató 8. kötet, s akkora érdeklődést váltott ki, hogy alig maradt a példányokból mutatóba. A sorozat teljessé válása korszakos jelentőségű esemény lesz mind a magyar történettudomány, mind társadalmunk történelmi tudata számára Gergely András FAZEKAS LAJOS: A földarcú Á városba jött, hogy^fiaivát láfijon-' s nem tud már ügy-élni, ahöffganTök étrWKT- Barázdált arcának hiányzik a friss szél, a lágy föld melege hiányzik kezének. Leroskad, mint aki útjait bejárta; fölemeli mégis földarcát s homlokát. Lombért, égért kiül a tér mezejére, messze gondol; s nézi ismeretlen honát. Dürrenmatt két- ILLÉS ENDRE: százezer dollárt kapott azért, hogy megengedte a filmeseknek : lecsíphetik legjobb komédiája, Az öreg hölgy látogatása keserű végét. A nagyon keserűt. A lényeget. Ismerek egy hatalmasságot, talán a filmíróknál, filmrendezőknél, az egész filmiparnál is félelmetesebb, nagyobb. erőt, mely ingyen csipkedi ki az írók jelzőit, főneveit, egész mondatait —, amikor írásaik könyvbe rendeződnek. Összezavar dialógusokat, összevon bekezdéseket, beleront sorokba és értelembe. Olyan nagy úr, hogy áldozatai csak nyögni tudnak, szólni, felszólalni nemigen mernek. Hadd írjam ide mégis a nevét: a nyomdai Tipográfia fejedelmi ördöge ő. A mindenható Nagyúr, áki kegyetlenül kiirtatja a fattyúsoro- kat. De ezekhez a kegyetlenségekhez az olvasónak tudnia kell, mi is a fattyúsor? Amikor az író kéziratát kiszedik, az ólomba öntött sorokból egy-egy oldalra mindig azonos számú sor jut De gyakran megtörténik, hogy az új oldal nem teljes sorral kezdődik (pedig a Tipográfia parancsa szerint csak így kezdődhetik!) — sokszor csak egy-egy fél sor, esetleg negyed vagy háromnegyed sor kerül oda. Ezek az új oldalra kerülő negyedsorok és félsorok a fattyú sorok Ezeket irtja ki a Tipográfia vérengző szigorral. Miért? Mert elviselhetetlenül csúnyák — hirdeti ki ítéletét a fejedelmi fellebbezhetetlenség. 0 Ifj. Goór Imre: Napraforgó. Lányi Sarolta, a szocialista .magyar líra kiváló képviselője 1891. június 6-án született. 1909-ben Szabadkán tanítói oklevelet szerzett, vagyis a „nőkérdések” korában olyan pályára lépett, amely viszonylagos önállóságot és szabadságot nyújtott; olyan hivatást választott, amilyenre Kaffka Margit, regény- és novellahősnői is vágyakoztak. Egész életét tevékeny munkálkodással töltötte ki az 1917-től számított munkásmozgalmi korszaka. ÉPP egy évtizede jelentette meg a Magvető Kiadó a Múlt és jelen- idő című kötetét, s műfordításaival együtt azóta is az a legkedvesebb Lányi-könyvem. Elsősorban Lányi Saroltát jellemzi, hogy az akkori véleményemet azóta sem kellett felülvizsgálnom, bár még jelentkezett a Téli hajnallal és 1975-ben módja nyílt egy nagyobb összegezésre Felejteni kár címmel. Az első versek témái és általában eszközei olyan szerzőt mutatnak, aki érzékenyen reagált a századelő irodalmi mozgalmaira és újat hozó költői kísérleteire. Például 1910-ben, Ady Fekete zongorájával egyazon időben írta le a következő sorokat: E fájó síró hangszeren vad nótába kap hirtelen a vak zenész: a szerelem Az Ítélet című versében feltűnnek a „zihálva, vágyva” szavak is, amelyeket az irodalmi köztudat azóta Ady expresszív igéiként tart számon. Az önfeledt percek, a szerelem, a féltés, a magány, a hálaérzet hangulatait a szimbolizmushoz közelálló formanyelven fejezte ki. Szívesen időzött el a fájdalmas belenyugvás megfogalmazásánál. Legegyénibb és legsikeresebb korai alkotásaiban a „mosolytalan” jelző és a „világregény” költője. Mindezek az elemek 1914-ig halmozódtak fel a művészetében, s azt mutatják, hogy alakja a nyugatos stílusforradalomhoz kapcsolódott — szerényen, szinte észrevétlenül a kor irodalmi forrongásaiban. Közben másféle forradalmas élmények! ás érték. Ezekről így vall az 1912. május 23-i munkásmegmozdulás, ha objektíve még nem is lett népünkre nézve sorsdöntő, de az én szűk lelkialkatomat, értelmemet képessé tette olyan eszmék befogadására, amelyeket nem sokkal később, férjem, Czóbel Ernő példája és tanítása révén sajátítottam el. Így kialakult szocialista meggyőződéssel felvértezetten ért az első világháború ... Sajnos, természettől pasz- szív voltom miatt legfeljebb versekben tiltakoztam a háború szörnyűségei ellen, igaz, hogy annak első percétől fogva ... Férjemnek tudtam egyben-másban segíteni, miután a harctérről hazajőve ő is bekapcsolódott az agitációs munkába ... a Tanácskormány leve- retése után börtönbe került. Ezzel is zárult az én „pályakezdésem”. Beérkeztem. De nem a siker, hanem az elszigeteltség, üldö- zöttség időszakába S mégis, talán akkor találtam magamra és azokhoz, akik már a szocializmustól, a lenini példa követésétől várták a dolgozók életének jobbá, szebbé válását, az emberiség békéjét, boldogulását. Költészetem szervesen belenőtt ebbe a világszemléletbe, s ehhez nem kellett letagadnom lírámnak egyetlen rezdülését sem.” A világháború megrázó élményei, a művész tiltakozása és indulatai új formában törtek fel: az Ítéletben megjelent a fokozás. Elkezdődött költészetében a filozófiai eszmélkedés. A Fegyvertelen című verse például a lélek végletes állapotáról, a fenyegetettség érzéséről szól, rímtelen formában. Fokozatosan háttérbe szorultak a verskultúra külsődleges kellékei, egyszerűsödtek a költői megoldások. A Tavasz 1919-ben című versben szembeállítások és felsorolások juttatják kifejezésre az első, magával ragadó örömet: Fakadnak a tavaszi nedvek — Jegy nélkül kapjuk a jókedvet Természeti párhuzamokkal fejezi ki magát az Üzenetekben is. 6zinte előlegezve a fiatal Radnóti látását (Pontos vers az alkonyairól.): „Vörös virág, piros reménység”. Mint annyi haladó gondolkodású társa, az ellenforradalom elől férjével együtt ő is a) Szovjetunióba emigrált Költészete szakadatlanul rezonált az építés fényeire, ugyanakkor kifejezte a hazavágyódást az itthoni változásokba vetett hitet. Üjabb versLANYI SAROLTA: típusként jelentek meg a látomások, amelyek egyebek között a Májusi víziót is eredményezték. Gyakran szabad versekben, a kérdések és kijelentések áradó ritmusában fogalmazta meg | közösségi érzést i Művészete egyértelműen kommunista művészetté alakult. A szerelem és a hit együttes vállalása volt a témája akkor is, amikor közvetlenül kellett éreznie a torzulásokat és a személyi kultusz tévedéseit: Mikor elvitték tőlem Ölmos álom ült rajtam, jaj, el se búcsúzhattam; félájultan köszöntem, hogy a kezem szorítod, szívem kínját csitítod. Magyarországra 1946-ban tért haza. S azután is — már „gyász- fátyolban" és idősen — a jövő felé irányuló kitárulkozását énekelte meg. Az állandó megújulás, a józan felmérés és az önmagunkkal való szembenézés igényét sugallják a sorai. Kétségeivel, riadalmaival és megbékéléseivel együtt, de főleg hitével van jelen költészetünkben. Mint az egyik versciklus címe mondja: Nagy idők tanúja volt —• munkásmozgalmi résztvevőként^ költőként és műfordítóként egyaránt. A 84. születésnapot még megérte. A mostani nyolcvanötödiket már nem. Tavaly novemberben távozott el örökre tőlünk. Halász Ferenc Szolgálat Bocsássatok meg kedveseim, hazám, bocsásd meg ezt a felemás életet Szerettem volna szebben szolgálni vele a mások életét, fáklyát gyújtva, ahol sötét. Nem úgy, mint a mogorva szolga, hanem, mint egy kellemes tündér - mosolyogva. A fattyúsor Es hogyan irtják ki őket? Vagy magát a fattyúsort kell az írónak kidobni az írásából, vagy az előző Oldalon ugyanannyi szót törölni, amennyiből a fattyúsor áll. A szegény fattyú így átkerülhet az előző oldal aljára, s a Tipográfia ott megtűri. Megvetően legyint, ott már nem olyan csúnya. Ha az írónak szerencséje van, csak minden negyedik-ötödik oldalon kell törölnie fél sort — de ha elhagyja a szerencse, akár oldalanként, kétoldalanként is törölhet, törölhet, törölhet... míg csak el nem borítják kitekert nyakú jelzői, dialógústöredékei és vérző mondatai. Dürrenmatt csak Claire Zacha- nassian műlábát, alabástrom kezét, múmiaéveit és halált kívánó bosszúját törölte — kétszázezerért De még ő is ingyen törli a fattyúsorokat ha a könyveit korrigálja. Mert a Tipográfia fejedelme nyelvek és nemzetek fölötti hatalom. Amikor Maupassant novelláit fordítottam magyarra, négy francia kiadást tettem magam elé, az Havard-t, a Flammariont, a Conard-t és az Albin Michelt. Időnként négyfelől állítottam ösz- sze a teljes mondatot Mert a szerencsétlen fattyúsorok és a megcsonkított mondatok természetesen kiadásonként változtak. Es aki belelapoz Mikszáth Kálmán műveinek kritikai kiadásába, a bő és pontos jegyzetekbe, csodálkozva találgathatja: ugyan miért maradtak el az előző kiadásokból itt is, ott is szavak, félmondatok, egész mondatok. A Különös házasság — öt kiadása során — az újabb és újabb kiirtott fattyúsorok miatt úgy megrövidült, hogy egy gyanakvó filológusunk nyomozni kezdett: vajon nem a klerikális reakció törölte-e a kényes részeket? Ha már Dürrenmatt kétszázezer dolláros öncsonkítását nem hallgatta el a kritika, végre halkan fel kellett valakinek jajdulnl a pusztuló, vérző fattyúsorok ügyében is. Csóka a cseresznyésben nem csipeget szorgalmasabban, róka a tyúkólban nem pusztít véresebben. Egy egészen egyszerű kérdés: miért ne lehetne egy-egy könyvoldal egy sorral hosszabb vagy rövidebb? TASNÁDI VARGA ÉVA: A mályvák mind aludnak Január fut a háztetőkön, és szélben röpköd fagy-kabátja, halott szőlőfürt ring a tőkén, folyondár sem kúszik a házra. Anyám, a mályvák mind aludnak, a kút öblében jégcsap táncol, s barnasapkás gesztenyegubók nem hullanak többé a fákról. Anyám, ott állsz most egymagádban, s a pincegádor vert lakatja beszélget veled csak a csöndben, nem emlékszik a gyerekhadra. Olajfa ága térdepélget, átnézel rajta, a halálra, arcod ezüstjén tükröződik a búcsúzás szép mosolygása. Két karod holdat ringat este, főkötőd hulló csillag fénye, már nem méred a percek ivét, és messze nézel, ki a télbe. 0 Pólyák Ferenc fafaragása: Duhajkodók. PARDIANNA: Ha... Ha ölellek: sérülést, zúzódást sebeket ölelek benned. Bár mindezt tagadod. Mintha el lehetne kerülni egyetlen kelepcét is: annyi szirénnel zúg, s oly kevés helyen hívnak tengerek. Csak annyit tudsz: harminc éves vagy. Vagy annyi se. Valaki elindult feléd: félarca árnyékban. Árnyékba húzódsz hát te is. De várod. 0 Bozsó János: A művész tanyája.
