Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

Ismerkedés a munkával i Kukoricát címereztünk a Tisza melletti egyik építőtábor­bán. A feladat egyszerűnek lát­szott, a másfél-két méter magas­ra nőtt kukoricaszárak tetejét egymáshoz kellett verni. Az első délelőtt rájöttünk, hogy nem is olyan könnyű ez a munka. Az iskolapadban élkényelmesedett izmaink sajogni kezdtek, délben az .ebédnél remegett kezünkben a kanál, pirosra sült hátunkat niintha millió tűvel szúrták vol­na. De azért a délutáni pihenő­időben megtartottuk a focimér­kőzést, s este sokáig beszélget­tünk a tábortűz mellett Az utolsó nap kiderült hogy a két­hetes táborozás végefelé már majdnem négyszer akkora terü­leten címereztünk, mint az első napokban. Nagyon örültünk en­nek, illetve annak, hogy a gaz­dasági vezetők elégedettek vol­tak velünk. A munkával való első talál­kozás, ismerkedés ugyanolyan élményt jelent azoknak, akik an­nak idején a hansági mocsár le- csapolásánál dolgoztak, vagy a hatvanas évek elején kukoricát címereztek, s most a növénye­ket ápolják, gyümölcsöt szednek. A munka örömét érezték, érez­tük, s érzik a mostani táborla­kók is. Igaz ugyan, hogy a ta­nulás sem tartozik a könnyű feladatok közé, de a fizikai mun­ka mégis más. Többször beszél­gettem olyan emberekkel, akik nem két hétig táborozta^ ha­nem az egész nyarat a dunaúj­városi építkezéseken töltötték. Kifogyhatatlanok az akkori tör­ténetekből. Elmondták például, hogy az egyik társuk kis vézna fiú volt, az első napokban a la­pát is majd elhúzta, szeptem­berben jól kifejlett karizmokkal ült vissza az iskolapadba. t Az épftőtáborozásról szóló történeteket évről évre új és új diákok folytatják. Izgalmat je­lent a munkaverseny, a délutá­nonkénti vetélkedő, s nagyobb teljesítményre ösztönző szégyen­érzetet a lemaradás. A Bács-Kiskun megyei önkén­tes nyári ifjúsági építőtáborok első turnusában csaknem kétezer diák ismerkedett a munkával. Köztük vannak olyanok, akik már tavaly is segítettek a mező- gazdaságban. Ok rutinosabbak. Az újoncok viszont szégyenük, ha lemaradnak. Egészséges ver­seny alakul ki az építőtáborok lakói között. Az első turnusban dolgozó diákok mielőtt a hét .végén búcsút vesznek a gazda­ságoktól, értékelik saját munká­jukat; hány hektárnyi szőlőt ápoltak, mennyi gyümölcsöt szedtek a napi hatórás munka­idő alatt A munkaversenyben legjobb eredményt elérő brigá­dok jutalmat kapnak. • Nemcsak a fiataloknak, a népgazdaságnak is nagyon hasz­nos a diákok segítése. Ezt bizo­nyítja, hogy az országban évről évre egyre több gazdaság nyitja meg kapuját 'a fiatalok előtt A Duna—Tisza közén régi hagyomá­nya van a mozgalomnak, hiszen 19 évvel ezelőtt Bács-Kiskun me­gyében szervezték az első építő­táborokat A jelenleg működő 15 építőtáborban nyaranta 12—14 ezer diák dolgozik. Az első tur­nusban dolgozó diákok Helvé­cián, Kunbaracson, Tajón, Kí­gyóspusztán, Balotaszálláson, Kunfehértón, Laki teleken, Üjbö- gön, Izsákon, Vaskúton, Mátéhá- zán, Hosszúhegyen, Tabdin, Kun­baján és Kiskunfélegyházán több száz hektáron végezték el a szükséges zöldmunkákat s szed­ték le idejében az érett gyümöl­csöt Ez a nagy érték milliókban fejezhető ki, de talán ennél is je­lentősebb az, amit az építőtábo­rozás a fiataloknak ad rangot tekintélyt megbecsülést Tárnái László Virágkarnevál Elkészült az idei debreceni vi­rágkarnevál kompozícióinak és felvonulásának terve. Az előké­szítő bizottság jóváhagyta a prog­ramot Ez évben 17 virágkocsi vonul végig Debrecenen a nagy­állomástól a 'Nagyerdőig, Az augusztus 20-i karneválon a 'hajdúsági népi együttesek mel­lett ez évben a nagyváradi népi együttes, a pilseni népi együttes, a brandenburgi e.sztrád- és va­rieté együttes, a bukaresti népi: együttes tánccsoportja kíséri a kompozíciókat. A karnevál keretében az idén is megrendezik a virágkötészeti bemutatót 4 1976. június 27. • PETŐFI NEPE • , 3 S Művészeti Magazin Kecskemétről Mit ígér a televízió a jövő hétre? Június 29-én kedden esté 20 órakor kezdődő Kisfilmek a nagyvilágból című sorozatban ke­rül vetítésre a Századok sodrá­ban című magyar rövidfilm, amely a budai Várpalota histó­riáját vázolja fel múzeumi tár­gyak, archív fotók, filmrészletek és a ma képeinek szembesítésé­vel. 21 órakor fejeződik be az olasz televízió Változó Ázsia cí­mű dokumentumfilm-sorozata. A X. epizódban Pakisztán históriája elevenedik meg, de ugyanakkor ízelítőt kaphatunk abból is, ho­gyan alakul ma az ország sorsa. 21.35- kor Gondolatok Ázsiáról címmel kerekasztal-beszélgetés következik, amely az eddig látot­tak összegzésére vállalkozik. Június 30-án, szerdán délután 18.35- kor egy ősi mesterség, a'mé- hészet világa tárul a nézők elé. Rácz Gábor Kas, köpű. kaptár cí­mű produkciójában öreg Borsod megyei méhészeket vallat szak­májuk szeretetéről, eszközeikről. 20 órakor a 30-as évek hajdani nagy sikerű amerikai filmje, a Száz férfi, egy kislány kerül kép­ernyőre. 21.25-kor ezúttal Kecs­kemétről jelentkezik a Művészeti Magazin. Az alföldi város híres műemlékei között Kerényi József építész segítségével tájékozódunk. Július 1-én, csütörtökön a falu­járás-sorozat Győr-Soprbn me­gyébe látogat 18.20-kor. Téma: Aratók. Július 2-án, pénteken többek között a pécsi országos úttörő­színjátszó találkozó eseményei­ről, a vakáció terveiről és néhány könyvújdonságról számol be a fiataloknak a Tízen Túliak Társa­sága. 20 órakor Útközben élünk címmel több mint egyórás doku­mentumfilm kerül képernyőre Radványi Dezső szerkesztésében az Amerikai Egyesült Államok­ban élő magyarok sorsáról, hely­zetéről. Július 3-án, délután 15.55-kor új sorozat kezdődik, amely a gye­rekeket kívánja megtanítani a víz szeretetére, az úszás titkaira. Az első műsor címe „Mint a hal a vízben”. Július 4-én vasárnap 15.55-kor kalandos lengyel történelmi filmsorozat kezdődik Fekete fel­hők címmel. 20.30-kor. G. B. Shaw „Tőrbecsalt Blanco Posnet” című drámája kel életre Ungvári Tamás fordításában és Ádám Ottó adaptálásában^ rendezésé­ben. (MTI) HETI KOMMENTÁR A nyári ülésszak A z országgyűlés nyári ülés­A1 szaka egyáltalán nem volt * „nyárias”, a szó köznapi értelmében. A napirendre tűzött témák mindegyike megérdemelte a fokozott figyelmet, s odafigye­lésben, vitában, őszinte véle­ménymondásban nem is volt hiány. Az elmúlt év költségvetési zár­számadása bővelkedett tapaszta­latokban, tanulságokban. Mint Faluvégi Lajos előterjesztésében \ mondotta: A nemzeti jövedelem­nek az előző évit öt százalékkal meghaladó növekedése nemzetkö­zi összehasonlításban is elisme­résre méltó, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST-or- szágok többsége elért. De ha a munkát okosabban szerveznénk, ugyanannyi erőforrással többet és értékesebbet termelhetnénk, s több elosztható vállalati és költ­ségvetési jövedelmünk lehetne. A beszámolóban is elhangzott ta­nulságok közé tartozik az is, hogy az ipari készletek gyorsab­ban nőttek, mint az ipari terme­lés, a 1kereskedelmi készletek pe­dig — összetételük miatt — nem mindenben alkalmasak a szük­ségletek folyamatos kielégítésére. A viszonylag kedvezőbb költség- vetési egyensúlyt jelzi, hogy ne­hézségeink és gondjaink ellené­re gazdálkodásunkban kedvezőbb irányú változások vannak kiala­kulóban — hangsúlyozta a pénz­ügyminiszter. ‘TtTagyjából ez a józanul mér­/ V legelő állásfoglalás volt a jellemző a felszólalások­ban is, bár helyenként „sarko- sabban” fogalmaztak, mint a mi­niszteri jelentés. Ez érthető is, hiszen a saját üzemi, vállalati, területi tapasztalataikat hozták magukkal a képviselőki tetézve a munkáskollektívák megbízatásá­val. észrevételeivel. Ugyanez az őszinte és önkri­tikus hangvétel, bírálókészség volt a jellemző az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat vitájára is. Számunkra külön öröm, hogy Bács-ltiskun megyei képviselő is szót kapott e törvény parlamenti vitájában. Bori Gyuláné, a Kecs­keméti Konzervgyár dolgozóig úgy beszélt, ahogy azt választói és munkatársai elvárták tőle. A megye gondjait tette szóvá, ösz- szekapcsolva az országos érde­kekkel. A törvényjavaslatot elő­terjesztő miniszter a mezögaz-1' daság és az élelmiszertermelésr közötti összhang szükségességéről’ beszélt. Ezt feszegette képvise­lőnk is, amikor kimondta: Az élelmiszeripar nem kapott és nem kap annyi fejlesztést, hogy az egyre növekvő követelmények­nek meg tudjon felelni. Mintegy erre adott választ a 'beszámolónak ez a mondata: A beruházási le­hetőségek megteremtésével az élelmiszeripari termelés a me­zőgazdaságban .tervezett ütemnél gyorsabban növekszik majd. fjasonlóképpen kapott vá­ri laszt az a felvetés is, gl . amely azt tette szóvá,-1 hogy a feldolgozás helyszíne sok­szor messzi esik a termelőhely­től. Vonatkozik ez a megyében felvásárolt sertésre éppúgy, mint a bortermésre. Az 500—600 ezer sertésből mindössze százezer da3 rabot dolgoznak fel a megyében, a bortermésnek alig egynegyed dél palackozzák a megyei ter­melőhelyen. Talán képviselőnk sem gondolta, hogy a későbbiek ben elhangzó beszéde már a bei számolóban választ kap. „Az úi► feldolgozó üzemeket a szállító, mezőgazdasági üzemek bázisára telepítjük, hogy ezáltal is erősöd­jék az’ együttműködés." — mons detta a miniszter. rf. Persze belemagyarázás lentiéi azt állítani, hogy ez az összhang szinte magától értetődő a mi töra vényhozásunkban, de azért nerrf is véletlen. Hiszen a képviselők­nek már az előkészítés szakaszán ban módjuk van megismerni & törvényjavaslatot, sőt hozzá is szólhatnak a különböző bízottá Ságokban. Csak így lehetségesi hogy a megszülető törvény az élő. gondokra felel és azok megoldás sái segíti, mint a mostani új élelmiszertörvény is. Amely ter­mészetesen annyit ér majd —i * 3 mint minden törvény és rended let —, amennyit megvalósítanak belőle. Ez viszont már nem csu­pán a törvényhozók feladata. X J nyári ülésszak, elmond- hatjuk, jelentős munkái * végzett, fontos ügyekben, országos kérdésekben döntött. Talán mindannyiunk nevében kívánhatjuk a jó munka után megérdemeli kellemes nyári pi­henést is a képviselőknek, . most már a szó igazi és általános, je­lentésének megfelelően. T. P. Eredményes volt a rajvezetőképző tábor Ä mezőgazdaság segítői * Havonta ezer hektoliter ecet a kiskőrösi gyárból A savanyúságok tartósításához a háziasszonyok és a konzervipari vállalatok nagymennyiségű ecetet használnak fel. A Budapesti Szeszipari Vállalat kiskőrösi gyára havonta ezer hektoliter, 10 száza­lékos ecetet készít a tartósító üzemek számára. * A kiskőrösi ecetgyár legnagyobb megrendelője a kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat, a Nagykőrösi Konzervgyár, valamint a bugaci Szőlő- mező Szakszövetkezet tartósító üzeme. A kiskőrösi ecetgyárban 8, egyenként 160 hekto­literes erjesztő kád van, amelyeknek zavartalan működésére hatan ügyelnek. A hatalmas kádakban a bükkfaforgács ecetágyon 4—5 nap alatt készül egy-egy adag ecet. Az ott dolgozók a rendszeres felöntésen kívül, a* hőmér­sékletet vigyázzák.. Ne emelkedjen a megengedett fölé a legnagyobb külső forróság idején sem, mert akkor elpusztulnak az erjesztő baktériumok. • A képen: Kovács Istvánná ellenőrzi a kád hő­mérsékletét. (Pásztor Zoltán felvétele) Egy hétig adott otthont a Ba­jai Tanítóképző Intézet rajveze­tőképző táborának a Petőfi-szi- geten a KISZ-vezetőképző tábor. A tábor vezetője Fodor László- né a Bokányi Dezső Űttörőház igazgatója. A hallgatók elméleti és gya­korlati foglalkozáson sajátíthat­ták el a rajvezetés feltételeit. Csányi Anikó megyei úttörőel­nök előadást tartott az úttörő- vezetők IV. országos konferen­ciáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Várnagy István, a városi pártbizottság osztályveze­tője pedig az MSZMP IX. kong­resszusáról, a Magyar Üttörő Szö­vetségének szerepe a szocialista nevelés rendszerében címmel tar­tott nagy érdeklődés mellett kí­sért előadást. . A 115 résztvevő, csoportfoglal­kozáson ismerkedett a mozgalmi munka alapismereteivel, miköz­ben olyan készségeket sajátítot­tak el, amelyek további piunká- juk során nélkülözhetetlenek. A gyakorlati foglalkozásokon sze­repelt többek között báb- és játékkészítés, elsősegélynyújtás, sátorverés, tűzrakás. Megismerték az egyenruházati szabályzatot, útjelzéseket, sipje­9 Az első éves tanítóképzősök a bábkészitést gyakorolják. leket és részt vettek akadály- versenyeken. A sok dal és já­ték, amelyet majd továbbadnak az úttörőknek,'' a hallgatókat is lekötötték. Az egyhetes gazdag program­mal teli kiképzés június 25-én ért véget, színvonalas műsorral egy­bekötött tábortűzzel. • — Ez aztán fülke — mondja elégedetten Eles László a szakmári Alkotmány Termelő- szövetkezet traktorosa, aki MTZ-t cserél ezért a hatalmas erőgépért. n I Német Ferenc, a fajszi Kék Duna Termelő­szövetkezet traktorosa, figyelemmel hallgatja Fischof Tibor művezető magyarázatát a traktor hidraulikájáról. Hatalmas citromsárga trakto­rok. ácsorognak a Bács megyei MEZŐGÉP Vállalat klskunmaj- sai gyáregységének udvarán, messziről látszik rajtuk, hogy még „nem kóstoltak bele” a munkába. — A környező öt megye mező- gazdasági nagyüzemei által vá­sárolt Rába-Steigerek először hozzánk érkeznek — tájékoztat Matos András, a gyáregység igazgatója. — Garanciális szol­gálatunk feladata ugyanis ezek­nek az erőgépeknek a bejáratása, majd 1500 üzemórán keresztül a garanciális felülvizsgálat elvég­zése. A több mint másfél millió forint értékű, 240 lóerős korsze­rű traktor kezelése nem egysze­rű feladat, nem lehet elvégezni előtanulmány nélkül. Az űj gé­pek vezetői, mielőtt átveszik őket háromnapos tanfolyamon ismer­kednek meg velük. Fischof Tibor művezető és Kiss Pál, a garanciá­lis szolgálat vezetője foglalkozik a tanfolyam résztvevőivel és megismerteti velük a legfonto­sabb elméleti és' gyakorlati tud­nivalókat. A bejáratás után már „lábon” viszik haza traktoraikat a vezetőik. — Milyen tapasztalatokat sze­reztek eddig az üzemeltetők és a garanciális szolgálat szerelői a Rába-Steigerekkél kapcsolatban? — Egyre inkább megszeretik ezeket a korszerű erőgépeket. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg mint­egy 80-at használnak az öt me­gyében és az év végére már 160- nak a garanciális szolgálata lesz a feladatunk. Megyénkben alig öt—hat ilyen gépet használnak, december 31-re számuk már 39- re növekszik. Ezek közül is há­rom megyénkben marad, vezetőik igen szorgalmasan tanulnak. — A garanciális szolgálat egyéb feladata? » • Kiss Pal, a garanciális' szolgálat vezetője Bozsó Jánossal, a sükös- di Május I. Termelőszövetkezet fiatal traktorosával ismerteti a Rába Steigert. — Az SZK 5 és SZK 6, vala­mint az E 512 jelű NDK gabona- kombájnok és mintegy 110 tí­pusú takarmány-betakarítógép — összesen kb. 4 ezer darab tartozik szerelőink hatáskörébe, ötven­hat szerelőnk tizenkilenc kocsi­val járja a megyét. — mert csak a Rába-Steigerek „után” mennek más megyébe. — Fel­adataik nagyságát néhány szám­mal jól lehet érzékeltetni és ez. azt is mutatja, hogy a Bács me­gyei mezőgazdasági nagyüzemek gépesítése milyen ütemben fej­lődik. A hamarosan kezdődd ga­bona-betakarításban a régebbi gépeken kívül részt vesz 55 SZK 5-ös, 23 SZK 6-os és 27 E 512-es új kombájn, valamint hatvan új különböző takarmány-betaka- rító gép is most lát munkához. Ezeken kívül még 90 korábban vásárolt, de még garanciális kombájn ad — remélhetőleg mi­nél kevesebb — gondot a szere­lőknek. Megszerveztük az ügyeleti szolgálatot is a betakarítás idejé­re. Munka- és pihenőnapokon, éj­jel-nappal nyolc szerelőnk lesz készenlétben. Az alkatrész-ellátás nem valami biztató, de az újak mellett sokfélét magunk gyár­tottunk és rendelkezünk különbö­ző felújított alkatrésszel is. Bí­zunk abban, hogy „rajtunk nem múlik” a betakarítás sikere. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents