Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 150. szám Ára: 90 fillér 1976. június 26. szombat Az ülést Inokai János, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. A képviselők — az elfogadott na­pirendnek megfelelően — foly­tatták a vitát az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat felett. A tegnapi napon ezzel kapcso­latban öt képviselő mondotta el véleményét, majd dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter foglalta össze a felszólalásokat, s válaszolt a mó­dosító indítványokra. Napi 8 ezer tonna termény a felvásárló telepeken Péter-Pálkor már kombájnnal aratnak Cél: az ötödik Ötéves terv teljesítése Bá'cs-Kiskunnak az országossal összhangban álló gazdaságpoliti­kai célkitűzéseit az V. ötéves terv­időszakra január 9-i ülésén rög­zítette határozatban az MSZMP megyei bizottsága. Az ipari ter­melés növekedését évi 1—1-,6 szá­zalékban irányozza elő a doku­mentum, ami az országos ütem­nél is nagyobb. A megye. építő­iparának termelését 50 százalék­kal kell növelni' öt év alatt, s az ehhez szükséges fejlődési tempó szintén gyorsabb az országos elő­irányzatnál. A célbajutás eszközei között a termékszerkezet gazdaságosabbá tételét, a termelőeszközök és a munkaidő jobb kihasználását, az irányító-szervező munka színvo­nalának emelését, jobb termelési együttműködés kialakítását, a ha­tékonyság fokozását, a szélesebb és gyümölcsözőbb exporttevé­kenységet, a minőség javítását,, továbbá az ésszerűbb anyag- és energiafelhasználást szorgalmaz­za a határozat. Az ipari és építőipari vállala­tok, üzemek kollektívái számára nem kis feladatot hozott tehát az az új tervidőszak. A gazdaságno- . litikai célok helyi megvalósításá- ,hoz széles körű összefogásra, a termelő közösségek aktivitásának növelésére van szükség. A veze­tők feladata, hogy az V. ötéves terv sikeres megvalósítását seeí- . tő újabb munkaverseny kereté­Az idén több mint 130 ezer hektárról kell a gabonát betakarítani Bács-Kiskonban. A termés ígéretes, így bőven lesz munkája a megye gazdaságaiban levő 900 kombájnnak. Elöljáróban közölte, hogy a vitában érintett három nagy té­makörrel — a mezőgazdaság fej­lesztésével, az élelmiszeripari feldolgozás és tárolás kapacitá­sának bővítésével, s a törvény majdani végrehajtásával — a kormány munkatervében is szá­molnak, foglalkoznak. A mezőgazdasági termelés fej­lesztése kapcsán a miniszter nyomatékkai felhívta a figyel-! met — a technikai, anyagi esz­közök, pénzügyi feltételek és közgazdasági szabályozók mellett — az emberi tényezőre, arra, hogy a kétkezi munkásokon és a vezetőkön ma sokkal több mú­lik, mint öt vagy tíz évvel ez­előtt. A szaktudásnak, a jó szervezésnek felelősségérzettel kell párosulnia'. Elengedhetetle­nül szükséges, hogy az eddigi­nél sokkal jobb összhangot te­remtsünk a termelés, a feldolgo­zás és a kereskedelem között. Bővíteni kell a mezőgazdaságnak szánt termelési, technikai, mű­szaki eszközök kínálatát. Az új gépek, berendezések in­kább a kereskedelem raktáraiban feküdjenek egy ideig, mintsem, hogy a szükség idején akármi­lyen rövid ideig hiányozzanak a termelésből.' Megelégedéssel nyugtázta dr. Romány Pál, hogyt általánosság­ban egyetértés mutatkozott a törvényjavaslattal a plenáris vitában és az ülésszakot meg­előző bizottsági tanácskozásokon is. Hasonlóképpen reagált a közvélemény, tehát megvannak az előfeltételei az új törvény gyakorlati megvalósításának is. Az élelmiszercikkek eltarthatósá­gát jelző dátumozással, felirato­zással kapcsolatban közölte, hogy 1977. január 1-ig adtak ha­táridőt a gyáraknak a jogos ké­rés megfelelő teljesítésére, ami — a műszaki feltételek megte­remtésével párhuzamosan — fo­kozatosan történik majd. Végül a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a kormány nevében kérte, hogy a törvényja­vaslatot — a felmerült módosító indítványok figyelembe vételével — az országgyűlés emelje tör­vényerőre. Határozathozatal következett. Az országgyűlés — jogi, igazga­tási és igazságügyi, valamint me­zőgazdasági bizottságának együt­tesen jelentésbe foglalt módosító indítványainak, majd egy kép­viselői módosító javaslat elfoga­dása után — az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben egy­hangúlag elfogadta. Napirend szerint a munkaügyi' miniszter beszámolója követkei zeti. Az Alkotmányban előírt kötelességé a Minisztertanács tagjainak, hogy tevékenységük* ről, területük munkájáról tájé­koztatást adjanak az országgyű­lésnek. Erre utalással adta meg a szót az elnök Karakas László munkaügyi miniszternek. (A miniszter beszámolóját la­punk 3. oldalán ismertetjük-) Karakas László tájékoztatója után a témával kapcsolatban ti­zenegy képviselő szólalt fel, ma'jd a munkaügyi miniszter adott választ a vitában elhang­zott véleményekre. Ismét határozathozatal követ­kezett. Az országgyűlés a mun­kaügyi miniszter beszámolóját és a felszólalásokra adott vála­szát jóváhagyólag tudomásul vet-; te. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka véget ért. (MTI) • Munkában a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet vise­lő Kossuth raiűköves brigád a BÁCSÉP-nél. (Pásztor Zoltán felvétele) ben kedvező feltételeket teremt­senek a szocialista brigádok te- . vékenységéhez. Azoknál a vállalatoknál, ahol idejében tájékoztatták a dolgozó­kat az ez évi célkitűzésekről, és az idei terv teljesítését segítő szempontokat adtak a brigádvál- " látásokhoz, már lendületet vett az új szocialista munkaverseny, így történt például a Miniszter- tanács és a SZOT Elnöksége Vö­rös Zászlajával kitüntetett Bács­Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A versenyező kollek­tívák közül kiemelkedik a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címet viselő Kossuth mű­köves brigád, valamint az arany- koszorús vasbetonszerelő Május 1. és a kiváló címet viselő ács-áll­ványozó November 7.* kollektíva. Vállalták —és eddig teljesítették is —, hogy a tervidőszakban min­(Folytatás a 2. oldalonj Az alkatrész-ellátás nehézségei ellenére, ezeket a gépeket álta­lában kijavították a mezőgaz­dasági üzemek. Az AGROKER emellett a tavalyinál több beta­karítógépet szállított a gazdasá­goknak, lényegesen olcsóbban, mint 1975-ben. Az SZK—5-ös és SZK—6-os arató-cséplőgépekből még min­dig van raktáron a kereskedelmi vállalatnál. Helyesen teszik azok a szövetkezetek, amelyek a régi kombájnokat nem tudták töké­letesen helyrehozatni, ha új gé­pekkel egészítik ki az arató- cséplőgép-parkjukat. Pár ezer hektárt még kaszával vágnak le a kisgazdaságokban, valamint a szakszövetkezetek szétszórt táb­láin. A mezőgazdasági üzemeknél megyei átlagban egy kombájnnak 133 hektárt kell learatnia, a szak- szövetkezetekben azonban 200 hektárnál is többet. Ezért szük­ség van arra, hogy az üzemek sokkal jobban összehangolják munkájukat. A munka zavartalan lebonyo­lítása érdekében a betakarítás időszaka alatt a kecskeméti ME­ZŐGÉP, az AGROKER, az ÁFOR, valamint a Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat ügyeletet tart. Az ÁFOR tájé­koztatása szerint az egész idő­szakban több mint húsz tank­autó szállítja a gáz- és fűtő­olajat. A különböző vállalatok ügye­letéinek megszervezésével nem­csak a hibás gépek kijavítása válik könnyebbé, hanem a ter­ményfelvásárlás is. A megyében 82 helyen, naponta 8 ezer tonna "terményt tud átvenni a malom­ipari vállalat. Bár a gabonaipar­nak raktározási gondjai vannak, a megyei vállalat vezetői ígérik, hogy a szükségtárolókkal és a gazdaságokkal megkötött bértá­rolási szerződésekkel megoldható a termés elhelyezése. Egyelőre 10 ezer tonna ter- ménytárolótér-hiány van a ba­jai járásban. Kalocsán 8 ezer, • A bácsalmási Petőfi Tsz-bon a gabona levágása után nyomban megkezdik a talajmunkát. Képünkön a nagy teljesítményű erőgépet készítik elő a szántásra. Kecskeméten és Kiskunfélegyhá­zán 4—4 ezer, Kiskunhalason több mint 4 ezer, Kunszentmik- lóson pedig 2 ezer tonna termény ideiglenes elhelyezésére kell tá­rolót szerezni. Az esős időre is számítanak a mezőgazdasági üzemek és a vál­lalatok. A' gabonaipar 17 szlrí- tóberendezésének összteljesít­ménye 4 százalékos vízelvonás esetén több mint 80 tonna órán­ként. Ezeket, valamint az álla­mi és szövetkezeti gazdaságok terményszárítót mind üzembe helyezik, hogy a viaszérésben levő gabonával kezdhessék a kombájnolást. Mint ismeretes, e hét elején megkezdődött az aratás a me­gyében. Egyelőre a rendrevágó gépekkel dolgoznak., Vasárnap, hétfőn és a következő napok­ban már a kombájnokat is muh- kába állítják. Péter-Pálkor me- gyeszerte kombájnolják a ke­nyérgabonát. A betakarítás meggyorsítására összehangolják a munkát a me­zőgazdasági üzemek. Azok az ál­lami és szövetkezeti gazdaságok, amelyek előbb learatnak, gépei­ket nem állítják a szín alá, ha­nem segítenek a többi gazdaság­nak is. B. Z. 9 A tiszaalpári Tiszatáj Tsz-ben Veres László \ szerelő és Késmárki László traktoros a rendrevágó gép motolláját igazítja. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlament­ben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­vábbá a Központi Bizottság titkárai, valamint ‘ a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. ^/Képünk az drszág- gyűlésnyári ülésszakának , napján készült. (MTI-fotó Tornai A. felvétele) »É £ÉL:v ■ Ar Jogosan bírálták az egyik megye tanácselnök-helyettesét, amikor büszkén és elégedet­ten jelentette: - idén is meg­termeltük a megye gabona­szükségletét. Mi lenne — bosz- szankodtak e torz szemléletet ostorozók — ha a szomszédos megyében élhanyagolnák a szén­bányák fejlesztését, mivel így is elláthatják szilárd tüzelőanyag­gal az adott közigazgatási egységet. Napnál világosabb, hogy éppen ellenkező irányzat érvényesül. Még egy ország sem törekedhet teljes önellátásra. Mindenütt azt kell termelni, előállítani, amihez a legkedvezőbbek a feltételek. Politikai és termelési érdekek* egyaránt megkövetelik a külön­böző országrészek nagyjából egyenletes fejlődését, az életszínvonal hasonló alakulását. Ezért telepítettek különféle üzemeket iparban szegény vidékekre. Nincs itt ellentmondás7 Nincs! A szocializmus építésének bizonyos szakaszában a társadalom- politikai érdekek elhomályosították a gazdaságossági szemponto­kat. A teljes foglalkoztatottság megkövetelte, hogy olyan falvak­ban, kisvárosokban if létesítsenek gyárat, ahol nagyipari hagyo­mányokat hiába keresünk. '. - ' Ezek a területek saját forrásaikra támaszkodva képtelenek let­tek volna lényegesen változtatni gazdasági fejlettségükön. Csak igy lehetett megszüntetni a szükséges területfejlesztési célok és a rendelkezésre álló anyagi eszközök ellentmondását. Helyi adottságok., országos érdekek Most már a társadalompolitikai érdekek is azt követelik, hogy elsőbbséget kapjon a korszerű gazdaságpolitika. A változások a területi szempontok erősödését teszik kívánatossá. Nyilvánvaló, hogy a helyi lehetőségek még teljesebb kihasználása szolgálja legjobban a népgazdaság, az egész lakosság érdekeit. Tapasztal­ható, hogy a túlzott központosítás visszaszorítása, a helyi szer-' vek, testületek döntési hatáskörének bővítése, a szocialista de­mokratizmus szélesítése egyaránt szükségessé teszi a tudományos l igényű területfejlesztést. Szó sincs az országos irányelvek háttérbe szorításáról, az ága­zati szempontok elhanyagolásáról. Az eddiginél magasabb szín­vonalú érdekegyesités a cél. Bács-Kiskun megye új ötéves tervében, az irányításban, a ter­melési folyamatokban érzékelhető ez a felismerés. Már az első ötéves terveknél figyelembe vetiék a megye sajátos jellegét. A párt- és tanácsvezetés sokat tett a Speciális igények és lehe­tőségek érvényesítésére. A legutóbbi megyei pártértekezlet is hangsúlyozta az adottságok jobb kihasználásának a fontosságát. Utalt arra, hogy már most tekintetbe kell venni az új tiszai vízlépcső létesítéséből adódó ten­nivalókat. \ A gazdaság minden korábbinál tudatosabb fejlesztésének idő­szakában még következetesebben kell érvényesíteni a területi szem­pontokat. Van még tennivaló e téren Bács-Kiskun megyében is. Szakemberek véleménye szerint — például — csak a töredékét használjuk ki a Dunával adott szállítási lehetőségeknek. Az ipar­szerű termelés révén hatalmas mennyiségű kukoricát, gyümölcsöt kell az ország más vidékeire, külföldre szállítani a Bácskából. Most kutatják viziűt igénybevételének a lehetőségeit. Korszerű kikötő kellene. Viszonylag sok mezőgazdasági termék kerül el a megyéből cso- magolatlanul, ömlesztve. Az élelmiszeripari feldolgozás kereteinek a bővítése tekintélyes bevételhez juttathatná az itteni üzemeket. A példaként felhozott kikötőhöz, az élelmiszeripar fejlesztésé­hez sok minden szükséges. Sok pénz elsősorban és a helyi, or­szágos szervek, intézmények tudatos együttműködése. Odáig már eljutottunk, hogy az ágazati és helyi tervek készí­tői egy-egy ciklus előtt egyeztetik elgondolásaikat. . A nagyobb célok hosszabb nekifutást, tartósabb és elmélyültebb együttműködést kívánnak. Sajnos, a távlati, területfejlesztési, ága­zati, megyei és helyi szervek fogaskerekei még nem, illeszkednek pontosán. Időpont-ütközések nehezítik a felismert_helyi adottságok teljes kihasználását az ágazati és területi érdekek közös neve­zőjének a megtalálását.- Időszerű tennivalókról szóltunk. Annál fontosabb ugyanis a he­lyi szempontok érvényesítése, a helyi adottságok maximális ki­használása, minél erőteljesebb a népgazdaság növekedése. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents