Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA í ■ ' , • r • ■** * ■ ■ ; ;■ ■■,■ 1976. június 25. • PETŐFI NÉPE • 3 A törvényjavaslatban előírt műszaki, technikai feltételek megteremtése időt vesz igénybe, amit a rekonstrukciók várható, an rövidíteni tudnak. A 'gyárt­mány- és gyártásfejlesztéssel ar­ra törekszünk, hogy a mezőgaz­daságban' megtermelt alapanya­gok belső tartalmi értékét job­ban megőrizzük. A' termékek minőségének ja­vítását bizonyára elősegíti, hogy növelni kívánjuk a minőség sze­rinti műszeres átvételt és ennek megfelelő árrendszert alkalma­zunk. Azt tervezzük, hogy meg­gyorsítjuk a következő években a speciális készítmények, az úgy7 nevezett cél-élelmiszerek előál­lítását. Ennek megfelelően bő­vítjük a vitaminokkal és ásvá­nyi anyagokkal, illetve különít le eredetű fehérjékkel dúsított, kalóriaszegény élelmiszerek és a diabetikus készítmények, vala­mint a gyermektápszerek körét. A bel- és külkereskedelmi kö­vetelményeket figyelembe véve törekszünk az eltarthatósági, mikrobiológiai, egyszóval minő­ségi előírások következetes ér­vényesítésére. Az élelmiszerek­nek az emberek táplálkozásában betöltött szerepe indokolja, hogy ne tűrjünk ' semmiféle felületes- •séget, lazaságot és a jó minősé­get — ha kell —, az állam aka­ratával is biztosítsuk. Az enge­délyezési eljárás, az ellenőrzés ennek fontos és hasznos eszköze. Külön figyelmet fordítunk a fogyasztói igényekhez jobban igazodó csomagolási módok és adag-méretek választékának bő­vítésére, a közétkeztetés és a korszerű árusítási formák előse­gítésére. Fel kell készülnünk a 80-as évek fogyasztójának igé­nyére, amely legfontosabb jel­lemzőivel ma már ismert előt­tünk. Nagyobb ütemben kell fejleszteni az élelmiszeripart Az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari exportot 40 . százalékkal tervezzük növelni. Ez igen jelen­tős feladat, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy egyik-má­sik élelmiszeripari ágazatban a külkereskedelmi részarány igen tetemes. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek külkereske­delmében a korábbi évek gya­korlatához hasonlóan fontos he­lyet foglalnak el a szocialista or­szágok. Közöttük is a legjelen­tősebb a Szovjetunió, amellyel a közelmúltban írtunk alá hosszú- lejáratú szerződést mezőgazdasá­gi' és élelmiszeripari termékek — zöldség és gyümölcs, konzerv, alma, bor, gabona, vágómarha, vetőmag- szaporítóanyag — szál­lítására. Mind belföldi, mind nemzet­közi kötelezettségeink teljesíté­sében fontos feltétel a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari terme­lés közötti összhang. Az élelmiszeripari termelés növelésének ilyen üteme és ará­nya az elmúlt években hazánk­ban nem valósult meg. * A me­zőgazdasági termelés és az élel­miszeripari feldolgozás között — különösen egyes ágazatokban az összhang hiányos. Az- V: ötéves terv arra törekszik, hogy oldód­janak a feszültségek, mérséklőd­jenek az összhang hiányából eredő, zavarok. A beruházási le­hetőségek megteremtésével az élelmiszeripari termelés a me­zőgazdasági termelés tervezett üteménél gyorsabban növekszik majd. Az új feldolgozó üzeme­ket a szállító mezőgazdasági üze­mek bázisára telepítjük. Űj cu­korgyár a Tiszántúlon, a cukor­gyár nélküli Hajdúság térségé­ben épül, az új növényolaj-gyár pedig a Közép-Alföldre, a ter­melési körzet súlypontjába ke­rül. A kertészeti ágazat fejlesztése mind az élelmiszeripari termelés nyersanyaggal való ellátása, mind a fogyasztói szükségletek, valamint a kiviteli lehetőségek kielégítése szempontjából elma­radt a népgazdaság igényeitől. A törvény előírása szerint 1980-ig összességében í 40 százalékkal — egyes ágazatokban ennél , na­gyobb mértékben —. kell nevel­ni a zöldségtermelést. A kerté­szet más ágazataiban, így a gyü­mölcs-, a szőlőtermelésben is új telepítéseket kell végrehajta­nunk, hogy 1980 után a régi, kiöregedő ültetvények helyett új, korszerű ültetvényeink legyenek. A hús- és állati termékek ter­melése nagy és halaszthatatlan feladatot jelent a mezőgazdasági üzemek számára, de az ellátás csak a -háztáji gazdaságokkal együtt oldható meg. Különösen fontos, hogy az évek óta alacsony színvonalú tej. és tejtermék-fo­gyasztás mezőgazdasági termelési hátterét, a tejtermelést számot­tevően növeljük, az állomány genetikai képességét jobban ki­használjuk. A mezőgazdaság dolgozóinak, szövetkezeti parasztságunknak szorgalma, a kapcsolódó ipar­ágak tevékenységének részvéte­le kellő alapot nyújt - ahhoz, hogy mezőgazdaságunk megfe­lelő mennyiségben és minőség­ben szállítsa az élelmiszeripari feldolgozáshoz szükséges árut. Az élelmiszertörvény életbelépé­se pedig az ipar soron követke­ző nagy feladataihoz, a kor kö­vetelményeinek megfelelő táp­lálkozási és kereskedelmi célok eléréséhez szolgálhat segítségül. A mezőgazdaság iránt meg­nyilvánuló igények nagyok, a megtett út, az eddig elért ered­mények, a szocialista gazdaság ereje nem kevésbé. E nemes fel­adatok sikeres elvégzéséhez sok­sok erőfeszítésre és összehangolt munkára van szükség. A Minisztertanács nevében ké­rem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvény- tervezetet vitassa meg és fogad­ja el. * Dr. Romány Pál expozéjához Kovács István, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tit­kára fűzött kiegészítést, ismertet­ve a törvényjavaslattal kapcsolat­ban elhangzott bizottsági javasla­tokat, észrevételeket. Felszólalt a vjtában Bori Gyuláné Bács-Kis- kun megyei képviselő is. A termelés és feldolgozás összhangjáról Bori Gyuláné felszólalása Bács-Kiskun megyében, így Kecskeméten is, jelentős a sze­repe az élelmiszer-feldolgozás­nak. Mint a Kecskeméti Kon­zervgyár. dolgozója jól tudom, hogy az élelmiszergyártás alap­anyagának csaknem egészét ■ a mezőgazdaság adja. A mezőgazda­ság ma már rendelkezik a ter­melés korszerű feltételeivel. s mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg évről évre nagyobb termelésre képes. A törvényjavaslat meghatároz­za a közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek előállításának. az előállított élelmiszerek és a természetes állapotukban fo­gyasztható! tehát nyers élelmi­szerek forgalomba hozatalának feltételeit. Ezt a célt csak úgy lehet maradéktalanul elérni, ha a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás között megte­remtődnek azok a feltételek, amelyek biztosítják a megfelelő mennyiségi és minőségi összhan­got. Ennek véleményem szerint alapvető feltétele, hogy az élel­miszer-feldolgozás is korszerű­södjön. mert csak így tudunk eleget tenni a törvényjavaslatban megfogni mazot t követelmények- fiek. Tapasztalatom szerint az élel­miszeripar eddigi fejlődése meg­felelő. Hiszen az utóbbi tíz év­ben megyénkben is korszerűsö­dött a baromfifeldolgozás —: Kö- zép-Európa legkorszerűbb válla­lata van Kecskeméten —, tej- feldolgo?ás, újjá épült a sütő­ipar, fejlődött a Kecskeméti Konzervgyár és a Kalocsai Fű- szerpaprika és Konzervipari Vál­lalat. E vállalatok termékei a hazai és. külföldi piacon egyaránt ismerlek és kedveltek. Az élel­miszeripar azonban nem kapott és nem kap annyi fejlesztést, hogy az egyre növekvő követel­ményeknek meg tudjon felelni. Szeretném a tisztelt ország- gyűlést tájékoztatni, hogy Bács- Kiskun megyében is számotte­vőek a mezőgazdasági termelés eredményei. Ezek részletezése nélkül csak arra utalok, hogy a termelésszerkezet alapvetően megváltozott, az egyes növények termésátlaga pedig többszöröse a tíz évvel korábbinak. A mező- gazdasági termelésben bekövet­kezett változásokat azonban csak részben tudta követni az élel­miszer-feldolgozás. Az országgyűlés megtárgyalta az V. ötéves tervet, és igyeke­zett a korábban tapasztalt aránytalanságokat szűkíteni. A fejlesztések terén maradlak egyé­néi lenségek. amelyeket a terv végrehajtása során ki tehet egye­nesíteni. Mi. munkások fontosnak tart­juk. hogy gondjainkon magunk is segítsünk. Tudjuk, hogy még nem használunk ki minden lehe­tőséget. amely a gyárkapun belül adott. A gépek hem termelnek mindig folyamatosan. akad baj a több műszak-adta lehetőség kihasználásával. Erősítenünk kell a. munka- és' technológiai _ fe­gyelmet. mint ahogy akad ten­nivalónk a minőségjavítás terén is. Mindezekben nagy segítséget tudnak nyújtani a munkáskol­lektívák. a szocialista brigádok, amelyek munkája ma is megha­tározza eredményeinket. A tör­vényjavaslatban meghatározott célok eléréséhez azonban ezeken túlmenően, központi támogatás is szükséges. Mint országgyűlési képviselő, s mint gyerekkorom óta az élel­miszeriparban dolgozó, jól isme­rem a megye élelmiszeripari üze­meit. azok eredményeit, gondjait is. A fejlődés mellett, amelyre utaltam, vannak feszültségek is a- termelés és a feldolgozás kö­zött. Hadd bizonyítsam ezt né­hány példával. Bács-Kiskun megyében, az Ál­lat forgalmi és Húsipari vállalat 500—600 ezer sertést vásárol fel évente. E mennyiségből mind­össze körülbelül százezer dara­bot képes a felvásárlási helyhez viszonylag közel feldolgozni. A többit., jjz ország ..különböző ré­szein működő vágóhidakon dol­gozzák fel, jelentős szállítási költségtöbblettel és minőségi romlással. Egy másik példa: az ország bortermelésének mintegy 44 szá­zalékát Bács-Kiskun megye ad­ja. Ugyanakkor a helyben palac­kozott bor aránya alig éri el az iménti mennyiségnek a 14 száza­lékát. A többi feldolgozásának nincs meg a tárgyi feltétele. Évek óta visszatérő gondunk a megtermelt gabona tárolása. A szükség-tárolóhelyeken sok ga­bona tönkre megy, amely a •szakszerű tárolás tárgyi feltéte­leinek megteremtésével meg­menthető lenne. A szarvasmarha-program vég­rehajtása során mezőgazdasági üzemeinkben növekszik a tejter­melés, s reméljük, hogy ez to­vább fokozódik. De már a most megtermelt tejmennyiséget sem tudjuk kapacitás hiánya miatt, megfelelő minőségben feldolgoz­ni. Különösen a nyári csúcs­idényben jelent ez problémát. A fejlesztésekhez azonoan nem áll Rendelkezésre a szüksé­ges pénzeszköz, holott az ebben való előrelépés fontos feltétele a törvény végrehajtásának. Bács-Kiskun "megye élelmiszer- ipari üzemeinek többsége igen régi telepítésű. Akkor létesültek, amikor még csupa kisparaszti gazdaságból’ állt a megye, a me­zőgazdasági termelésben pedig korántsem voltak meg a ma már adott lehetőségek. Hogy véleményem szerint mi­lyen következtetéseket kell ezek­ből levonni? Az élelmiszeripar­ban megvalósítandó új beruházá­sokat, bővítéseket közelebb kell vinni a termőhelyhez. Ez esetben joggal remélhetjük, hogy* Bács- Kiskun megyében bővül majd az élelmiszerfeldolgozó kapacitás és több olyan létesítmény is meg­valósul. mint például az állami húsipari üzem, vagy az állami gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek összefogásával épü­lő bajai húskombinát. Szükségesnek érzem megemlí­teni azt is, hogy az elmúlt évek­ben hazánkban is megkezdődött a folyamat, amely jelentősen megváltoztatta a fogyasztás szer­kezetét. A háztartásokban ma lényegesen több a különféle mó­don tartósított élelmiszer, mint korábban. A friss, illetve a tar­tósított zöldség- és gyümölcsfo­gyasztás aránya még mindig 89— 29 százalékos, ez ntessze elma­rad a fejlett országokban kiala­kult fogyasztási szokásoktól. Sajnálatos, hogy feldolgozó- iparunk nincs kellően fölkészül­ve énnek az aránynak a jelen­tős javítására. Lényeges bővítés­re szorul a meglevő kapacitás és a korábban elhatározott üzemi korszerűsítéseket is gyorsabbá kell tennünk. A feldolgozóipar fejlesztése bizonyára kihat a zöldség- és gyümölcstermelés gépesítésére is, ami a mezőgaz­daságban egyre csökkenő mun­kaerő pótlásának egyetlen le­hetséges útja. Mindannyiunk előtt egyértelmű, hogy a jobb zöldségellátáshoz nagyobb termés kell, nagyobb termés viszont csak nagyobb gépesítéssel érhető el. A gépesí­tett termelésből adódó termék nagyobb része pedig csak ipari feldolgozásra alkalmas. Kézenfek­vő tehát, hogy rövid idő alatt és lényegesen szükséges bővíteni a konzervipari kapacitást/ mivel eredményt elsősorban ettől vár­hatunk. í". A törvényjavaslat 34. parag­rafusa a szabályozás körébe vonja a must és a bor minőségi feltételeinek megállapítását. E szerint mustot és bort csak, sző­lőből szabad előállítani. Szerin­tem a végrehajtási rendelet meg­fogalmazásakor célszerű lenné a szőlő és must forgalmazásában olyan szabályokat kialakítani, amelyek — ellentétben a jelen­legi gyakorlattal — nem a bor hamisítására, hanem a minőségi termelésre vonatkozna. A must- és borforgalmazás során szigo­rítani kell az állami ellenőrzést és szükség szerint következetesen felelősségre vonni a hamisítókat. Végül asszonytársaim nevében üdvözlöm azt a kezdeményezést, hogy végre törvény tiltja majd azt a propaganda-tevékenységet amellyel minél több alkohol to- '-gyasztására -biztatták állampol­gárainkat. Javaslom ennek haté­konyabb kiszélesítését: az ital­mérőhelyek számának, csökkenté­sével gátoljuk ennek lehetőségét is. * Ezzel az országgyűlés csütörtö­ki ülése befejeződött. A képvise­lők ma délelőtt folytatják a mun­kát. (MTI) * Összeült Vietnam az egyseges nemzetgyűlése HANOI Hanoiban csütörtökön összeült az egységes Vietnam nemzetgyű­lése. A tanácskozáson első napi­rendi pontként Truong Chin, az összvietnami választási bizottság elnöke tartott beszámolót az áp­rilis 25-én megtartott választások végeredményéről. A második napirendi pont Le Duannak, a VDP Központi Bi­zottsága első titkárának nagy ér­deklődéssel várt politikai beszá­molója volt az egységes Vietnam bel- és külpolitikai feladatairól. Ezután döntenek az egységes ország elnevezéséről, címéről, himnuszáról, zászlajáról, főváro­sáról és Saigon új elnevezéséről. Ezt a napirendi pontot az or­szág államformájának, állami rendjének, működési elvének a megvitatása követi, s végül meg­választják az egységes állam tisztségviselőit. A történelmi jelentőségű ta­nácskozás tizennégy óra harminc perckor (helyi idő szerint) kezdő­dött meg. Felhangzott a VDK himnusza, | DNFF indulója, maid az egységes Vietnamért vívott három évtizedes küzdelem elesett hőseinek emlékezetére gyászzene hangjai töltötték- be az üléster­met. Ezután a hanoi úttörők vi­rággal köszöntötték az elnökség tagjait. Ezt követően Nguyen Huu Tho megnyitotta az egységes nemzet- gyűlés első ülését. Köszöntötte a padsorokban helyet foglaló 492 képviselőt, és a meghívott vendé­geket. Az egységes vietnami nemzet- gyűlés pénteken reggel nyolc óra­kor folytatja munkáját.! MTI) Továbbra is harcolnak Libanonban Szerdán éjjel is változatlan he­vességgel folytak a harcok a Bej- rút mellett fekvő két palesztin menekülttábor körzetében. Pa­lesztin források szerint a PFSZ harcosainak a jobboldali erők több támadását kellett visszaver­niük, erős tüzérségi és rakétatűz közepette. Tüzérségi lövedékek eltalálták a fővárost árammal ellátó magas- feszültségű távvezeték több tartó­oszlopát, így a bejrüti élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz csaknem teljes áramhiány is járult. Nem­hivatalos jelentések szSWota szer­dai harcok folyamán száznál töb­ben vesztették életüket és 225-én sebesültek meg. Miközben Bejrút külvárosai­ban ismét fellángoltak a harci cselekmények, diplomáciai síkon újabb lépés történt a feszültség enyhítése érdekében. Szerdán éj­jel a PFSZ szabadon bocsátott hat katonai vezetőt, akik az el­múlt hetek összetűzései során a szíriai egységek segítségére vol­tak és akiket néhány napja saját bajtársaik vették őrizetbe. Most . valamennyiük számára biztosítot­ták a szabad távozást Szíriába. (Reuter, UPI, DPA) Véget ért a varsói találkozó • A szocialista országok kUldöttscgvczctöi a szolidaritási nagygyillc- . sen. A képen beloldalt dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára és J. Tyazselnyikov, a Komszomol KB első titkára. Pietsch Lajos, az' MTI kiküldött tudósítója jelenti: Csütörtökön a lengyel főváros­ban véget ért Európa ifjúságának nagyszabású találkozója. Varsó ezekben a napokban olyan ren­dezvénynek adott otthont, amely munkájával, légkörével hozzájá­rult a kontinens békéjének és biztonságának elmélyítéséhez és új, távlatokat nyitott az európai fiatalok együttműködése előtt. A nap folyamán még egy ple­náris ülést tartottak, amelyen nyilvánosságra l\ozták a konferen­cia záródokumentumát, valamint a világ ifjúságához és diákságá­hoz intézett felhívást. Az egyes bizottságok szerdán a késő éjsza­kai órákig — a tervezettnél jó­val tovább — tanácskoztak, és va- lamenriyi napirendi pontban meg­egyezés jött létre a különböző po­litikai, ideológiai és valjási néze­teket képviselő fiatalok között. Ennek értékét nem csökkenti az sem, hogy az elfogadott ajánlások néhány komprorrÄsszumos megál­lapodást is tartalmaznak, hiszen ezek közös cél, a béke és az együttműködés szellemében szűr lettek. * Néha nem volt könnyű megta­lálni a közöd nevezőt a kommu­nista és szocialista, szociáldemok­rata és liberális, radikális és kon­zervatív ifjúsági szervezetek kép­viselői között, de a közös érdekek jóáan felismerése átsegített a ne­hézségeken. A Helsinkiben elfo­gadott alapelvek megvalósításá­nak szükségességében, az ifjúság szerepének és felelősségének fo­kozásában, a szolidaritási akciók perspektíváiban egyetértettek az itt összegyűlt európai fiatalok. Több ízben elhangzott az a fel­hívás, hogy az évek óta tartó pár­beszédet folytatni kell. Az eddigi állomások, Helsinki, Balatonalmá­di és most Varsó, jó alapul szol­gáltak ehhez a törekvéshez. (MTI) Üdvözlő táviratok Bulgáriába Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Közpbnti Bi­zottságának első titkára és Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ■táviratban üdvözölte Todor Zsiv- kovot, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság minisz­tertanácsa elnökének. Apró An- tjil, az országgyűlés elnöke nedig Vladimir Bonevnek, a bolgár nemzetgyűlés elnökének küldött üdvözlő táviratot újra választásúk alkalmából. * Léonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Nyikolaj Podgbrnij. a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke üdvözletét inté­zett Todor Zsivkovhoz abból az alkalomból, hogy a Bolgár KP Központi Bizottságának első tit­kárát, a bolgár államtanács elnö­két Dimitrov-díjjal tüntették ki. V *f(MEz a magas kitüntetés an­nak elismerése, hogy ön, a Bolgár KP Központi Bizottsága első tit­kári és a bolgár államtanács el­nöki tisztségében, jelentős érde­meket szerzett a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége, a láng- lelkű internacionalista és a szov­jet nép hű barátja, Georgi Dimit­rov szellemi örökének valóravál- tásában — hangzik a szovjet ve­zetők üdvözlete. (TASZSZ, MTI) Az USA megakadályozta Angola felvételét az ENSZ-be NEW YORK Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerda es­ti ülésén vétójával élve megaka­dályozta az Angolai Népi Köztár­saság felvételét a világszervezet­be A tanács 15 tagja közül 13 fel­vételt javasló határozat mellett szavazott, Kína távolmaradt a sza­vazástól. A szavazást a Biztonsági Tanács tagfelvételi bizottságának ülése előzte meg. Ezen az Egyesült Ál­lamok képviselője azt javasolta, hogy a kérdés eldöntését augusz­tus közepéig halasszák el. A nyu­gati tagországok által is támoga­tott amerikai javaslatot azonban elvetették, és ezt követte az ame­rikai vétó a Biztonsági Tanács es­ti ülésén. Albert Sherer, aki az afrikai körúton levő William Scranton helyett képviseli az Egyesült Ál­lamokat az ENSZ-ben. a vétót az Angolában1 érvényesülő állítólagos kubai beavatkozással igyekezett indokolni. Ricardo Alarcon Quesada nagy­követ, Kuba képviselője kijelen­tette: nevetséges, hogy egy olyan ország, amely a belső felforgatás mestere, veszi magának a bátor­ságot. hogy kioktasson egv kis ál­lamot, amely a segítség szerzésé­hez való jogát igyekszik gyakorol­ni. Alarcon emlékeztetett Fidel Castro szavaira, aki korábban kö­zölte: a kubai csapatok csak ad­dig maradnak Angolában, amed­dig ezt az angolai katonák kikép­zése és felszerelése szükségessé teszi, hogy az országot megvéd- hessék a külső betolakodóktól. (TASZSZ, UPJ,, AFP, Reuter)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents