Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

1976. június 22. • PETŐFI NÉPE • 3

Bútor exportra

A Keceli Vas- és Építőipari Szövetkezet az idén svájci megrendelésre boróka-garnitúrákat készít. Ez évi szerződésük 750 garnitúrára szól, de jövőre újabb megrendeléseket várnak. Beszák Gábor é$ Sebők József szállításra készítik elő az asztalokat és padokat. Hollandiai megrendelőjüknek pedig 8 ezer bárszéket és 1200 ülőkét gyártanak. Zsember Jánosné a bárszékek lábait csiszolja.

(Pásztor Zoltán felvételei.)

Sikeres tanévet „zárt” a szakszervezeti oktatás

A közelmúltban értékelte az SZMT elnöksége a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás és a szak- szervezeti tisztségviselők képzésének 1975—76. évi tapasztalatait*. Néhány tényt, megállapítást érdemes felidézni a színvonalasan elemző, ^ előremutató és tárgyszerűen kritikus számadásból. 1976-ban 878 oktatási csoportban 21 800 dolgozó vett részt politikai tömegoktatásban. A munkások körében a munkahelyi élet időszerű kérdéséi, az alkalmazotti és értelmiségi réteg körében társadalmunk és a wilág- politika időszerű kérdései iránt nyilvánult meg fokozott érdeklődés.

Az. oktatásban jelentős helyet kaptak a gazdaságpolitikai kérdések, az ötödik ötéves terv országos és megyei feladatainak megismertetése, illetve az ebből adódó üzemi tennivalók. A munkásság többsége helyesli és sürgeti a munkafegyelem megszilárdítását, az üzem- és munkaszervezéssel összefüggő feladatok ütemesebb megoldását. Egyetért azokkal az intézkedésekkel is, amelyek az ésszerű munkaerő- gazdálkodást, a fluktuáció csökkentését segítik. Változatlanul az érdeklődés homlokterében volt a munkahelyi demokrácia kérdése. A hallgatókban az a vélemény alakult ki, hogy a demokrácia gyakorlására elegendő szervezeti

forma, fórum áll rendelkezésre, s ezeket egyre inkább ki is használják a dolgozók. Jelentősebb lehetne azonban a fejlődés, ha a tanácskozások előkészítése alaposabb, a résztvevők tájékozottsága pedig szélesebb körű Volna a vitatott kérdésekkel összefüggésben. Több . helyen úgy fogalmaztak, hogy a demokrácia érvényesülésének elengedhetetlen feltétele a vezetői példamutatás, a munkások és vezetők közvetlen kapcsolata. Élénk vitákat folytattak a szocialista erkölcs elveiről és gyakorlatáról. Mélyen elítélték a szocialista társadalom lényegétől idegen jelenségeket.

• Ez az oktatási forma mind tartalmilag, mind szervezetileg fejlődött, amely a párt- és a szak- szervezeti szervek által felkért 900 propagandista ~ áldozatos munkájának' is 'erdánVé.“"

Különböző tanfolyamokon 753 tisztségviselő vett részt, zömmel újonnan megválasztottak.

Mind a tömegpolitikai oktatáson, mind a tanfolyamokon nyílt, bátor, oldott, eivtársias «volt a légkör. S hogy a többi megyével való összehasonlításban is kiemelkedő színvonalú oktatási, képzési munka fejlődése töretlen legyen, ehhez sok segíséget ad az új tanévre összeállított, konkrét feladatterv.

T. I.

KÉPERNYŐ

Tudósítások, filmek külföldről

A külpolitikai hírek a múlt század utolsó évtizedéig többnyire egzotikus színesítő anyagként kerültek az újságokba. ^Ait törődtek azzal a Duna mentén, hogy mi történik távoli tengereknél.

Ma sokszor nagyobb érdeklődéssel várjuk a határainkon túlról érkező tudósításokat a honi híradásoknál. Az emberek általában jobban kedvelik a sok távoli riportot tartalmazó Hét- számot a hazai tudósításokkal zsúfoltaknál. (Megér egy misét ,a jelenség okainak felderítése. Sort kerítünk rá.)

A magyar televízió felismerte a világ összezsugorodásából, a távolságok csökkenéséből adódó tennivalóit. Rajta tartja szemét az átalakuló Földön. Frissen, gyorsan, megbízhatóan tájékoztat a nagyvilág eseményeiről. Dicséret illetné ezért is, de ők többre vállalkoznak. Legtöbbször sikerrel próbálkoznak a dolgok összefüggésének érzékeltetésével; a felszíni' jelenségek mögött a lényeget keresik, mutatják.

Ügyesen gazdálkodnak pénzükkel. a szükségesnél mindig soványabb ..kerettel"’. Jó érzékkel választják ki munkatársaik úticéljait. Hadd emeljük ki Sugár András kitűnő angolai riportját. Meglátta, s i a nézőkkel is. elfogadtatta, hogy itt nem 13 gonosztevő, gátlástalan férfi ül a vádlottak padján: égy szemlélet, egy ideológia. Az ítéletet föl— jegyzi a történelem, mint . a gyarmatosítás korszakának egyik záróokmányát. A magyar újságíró érzékeltette az egyediben az általánost, -éreztette az ügy jelképes jelentőségét. Egy pillanatig sem titkolta véleményét, de a krónikás tárgyilagosságával számolt be az eseményekről.

Mas műfajokban is egyre több a külföldi — magyar tévések által készített vagy átvett -r műsor. Vasárnap délelőtt Lipcse jelentkezett tánczenei műsorral. Kora délután A Stülpner-legenda utolsó előtti folytatását láthattuk, majd a párizsi Olympia, színpadról hallhattuk Charles Azna- vour-t. A Delta is szétnézett a nagyvilágban, majd a Horizont szerkesztőségének jóvoltából arról kaptunk érdekes és lelkesítő információkat, hogy milyen gyárakkal, ‘ energiatovábbítókkal gazdagodtak a KGST-államok negyed század alatt.

Münchenből is láttunk valamit a Felügyelő jóvoltából. A történet jóindulatúan sem sorolható a klasszikus értékű krimifilmek közé.

Belgrádból búcsúztatta a televízió a kitartó sportkedvelőket. Bevallom én csak egy félidőt néztem meg. örültem a két csapat férfias, iramos, okos játékának és szorgalmasan gyűjtögettem a riporter aranymondásait.

A vasárnapi műsor áttekintése majd eltérített eredeti cé-, lomtól, két keddi műsor dicséretétől. A tegnapelőttből a hol- naputánba — ötletes, kifejező cím! — Mongóliába kalauzolta a nézőket. Alkalmi riportfilmet láttunk a hasonló jellegű filmek sablonos hibái nélkül. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusának tiszteletére készített jelentésben a tények és nem a kísérőszöveg jelzői lelkesítettek. A szédítő ellentétek, a gyors fejlődés örvendetes tényeinek a bemutatása mellett sejttették, hogy még töméntelen a tennivaló. Megfelelő hangsúlyt kapott a népünket és a mongolokat ösz- szekötő barátság, a kölcsönös segítség sok szép megnyilvánulása.

A CIA felemelkedése és bukása ... című film egy világméretű szervezet, a nagyüzemi kémkedés gondosan takart kulisszatitkait lebbentette fel. Érdekes és tanulságos műsor volt. Műsor? Figyelmeztetés, leleplezés. Heltai Nándor

Gépi fejők versenye

Ünnepélyes, eredményhirdetéssel zárult vasárnap" az Agárdi Állami Gazdaságban az ifjú gépi fejők országos versenye. A KISZ Fejér megyei Bizottságának kezdeményezésére a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett versenyen az ország 56 legjobb ifjú fejő szakmunkása vett részt.

A legjobbaknak jani díjakat az Agárdi Állami Gazdaság központjában megrendezett záróünnepségen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át. Hangsúlyozta' az V. ötéves tervben fontos feladat' a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a tejtermelés fokozása. 1980-ra évi 2,5 "milliárd liter tejtermelésre számít a népgazdaság. Ennek megvalósításához ' nagy segítséget nyújtott a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett verseny.

A háromnapos versenyben az első helyezést Fejér megye háromtagú csapata érte el. A második helyet Szolnok megye, a harmadik helyei Győr-Sopron megye csapata szerezte meg ? (MTI)

Hiányzó lépcsőfok

0 Dicsérjük, olykor ünneoel- jük az új, a korszerű technikát, ám bánnii vele még nem mindenkor és mindenben tudunk, pedig a modern gép, berendezés, eljárás sokat lendíthet a . gyár, a vállalat, az iparág fejlesztésén. A befogadásnak, a zavartalan beillesztésnek ugyanis feltételei vannak. Ami általában ki is derül, csak az a baj, hogy sűrűn utólag. Akkor, amikor beváltatlanul maradnak az új eszközhöz, eljáráshoz, fűzött remények, amikor a portékáért fizetni kell, de az sehogysem akarja meghozni az árát.

Népi ellenőrök vizsgálata mutatott rá: az útépítő és útjavító gépláncok teljesítményét lényegesen befolyásolja. az előkészítő és kiegészítő berendezések hiánya, elavultsága. Minisztériumi elemzés bizonyította: a nagy termelékenységű építőipari ‘»-»-ek kihasználtsága a naptári időalao- nak mindössze húsz, huszonöt százalékát teszi ki. A textilinar egyre növekvő gondja: a gyárakba tömegesen beáramló '" technikához, technológiához nincsen elegendő képzett ember. Folytathatjuk: a számítástechnikai eszközök tetemes része képességeinek csupán töredékét nyújtja, mert a felhasználók nem teremtették meg az ügyvitelben, a termelésirányításban az elektronika alkalmazásának feltételeit.

0 Az érintettek ilyenkor magyarázatot keresnek, s ha következetesek, ha~valóban szembenéznek a tényekkel, meghökkenve látják: lépcsőt építettek a föld felszínéről az első emeletre, onnét a másodikra, csak éppen itt- ott hiányoznak a lépcsőfokok. Mert valamiként elfelejtődött vagy a tervezés lázában mellékesnek tűnt, hogy az úi berendezéshez nem felel meg a korábban használt nyersanyag: a kezelőszemélyzet technikai ismeretei elavultak, a legkisebb üzemzavar elhárításához sem elegendőek' a továbbfeldolgozó eéDek, szalagok nem győzik azt a tempót, ame- lyet a megelőző gyártócí fázisok diktálnak .,. Szinte kimeríthetetlen a példatár, bizonyságául annak, hogy a legkorszerűbb eszköz vagy eljárás is csődöt mondhat, ha nem készítették elő, nem szervezték meg beillesztését a termelési folyamatokba, ha nem gondoskodtak arról, hogy a logikai lánc ne szakadjon meg. S ilyenkor a- tegnapi csodavárók egyszeriben az új technika, a fejlesztés kárhoztatói lesznek, mondván, „akkor már jobbak voltak az öreg masinák". Nem akariák vagy nem tudják belátni.; a kudarcokért nem hibáztathatok a holt eszközök;

Tavaly' 141 milliárd forintot költöttek el a szocialista szektorban beruházásokra, s ennek az összegnek nagyobb részét. 77 mil- liárdot a vállalatok, a szövetkezetek saját hatáskörükben adták ki. Bizonyára rengeteg olyasmire, ami nagy haszonnal és együttesen szolgálja az össztársadalmi és a helyi érdekeket. Olyasmikre, amik beszédesen tanúsítják a tudomány, a technika friss eredményeit. A közúti járműgyártás néhány területén, a vegyiparban, a műszeriparban, a villamos-energetikai gépgyártásban kézzel fogható bizonyítékait találhatjuk meg annak, mit ér a hiánytalanul megépített lépcső, azaz a befogadási képességgel összehangolt új technika. Ezeken a termelőhelyeken ugyanolyan vezetők és beosztottak dolgoznak, mint másutt vagv mégsem ugyanolyanok. Nem lehetőségeik, hanem ered- ményeik különböztetik rneg okét. Ök ugyanis nem pusztán tenni akartak," hanem úgy tenni, hogy annak haszna mielőbb mérhető legyen. Ha kellett — az egészséges határig — kockáztattak, ha úgy hozta a feladatok sora, akkor félretolták előzetes elképzeléseiket, s újakat alakítottak ki, azaz nem célnak, hanem eszköznek tekintették a fejlesztést.

0 Fogalmazásbeli csupán a kü- inbség? Aligha. Ott. ahol a fej- sztés függetlenedik a féltetektől ahol a korszerűség elvont, iert a tárgyi környezettel nem éreztetett fogalommá önnyen vélik célnak az úiat. o a megvan, ha elérték, zavartan ipasztalják: nem tudnak mihez ezdeni vele. Raktárak, gyarud- arok, műhelysarkok válnak yenkor temetővé, jobb esetben tmeneti szállássá, bizonyítva; énzt költeni könnyű, jól tenni , már felkészültséget követel. ;e tagadjuk; gazdasági életünk émely részterepén még csak az lőbbihez értenek*Költik a pénzt, üszkélkednek az újdonsaeok- al. majd igyekeznek — a a- orlati kudarcok láttán — azegesz gyet mielőbb elfeledtetni. Ma- varázat persze mindig akad. de

0 Az ötödik ötéves terv nem tesz lehetővé nagy iramú haladást az állóeszköz-fejlesztesben. S ezért hallatlanul megnő a leocso- fokok. a hiánytalan lépcsőfokok jelentősége. Azaz az összehangoltságé. az előkészítő szervezésé. ami felöleli a dolgozok továbbképzését éppúgy, mint a technológia felülvizsgálatát, a termelési folyamat csomópontjainak kritikus elemzését, rőindazt. amit egyeztetett fejlesztésnek és termelésirányításnak nevezünk. Először fejleszteni, s azután igazgatni az akadozó, súrlódó részeket _ nos. ebben, már elegendő tapasztalatot szereztünk. A‘ tapasztalatokért a tandíjat is megfizettük. Indokolt tehát, hogy a szervezettség magasabb osztályába lépjünk. Természetesen, hiánytalan lépcsőfokokon.

M

. O.

Szlovákiai utazás e->

0 Az ócska iaházak helyére ezek az új lakások épülnek.

T- Valaki ezt mondja közülünk; „Úristen, még csak három napja jöttünk el otthonról! Pedig mintha évek teltek volna el! mennyi látvány, mennyi • élmény!"’ Ezek a szavak megnyitják a zsilipeket: ettől kezdve egy ideig az otthoni dolgokról folyik a szó. A gyerekekről, a családról, a munkahelyekről. Egyik útitársunk így sűríti .mondandóját: „Lesz miről mesélni odahaza.”

Elefánt cseppekből

Poprád után a Magas-Tatra havas csúcsainak kígyózó vonalát követjük további utunkon. Nézem a buszunk utasait: nem akad senki olyan, aki le tudná venni a szemét a borzongató- szép hegyekről. Megyünk, szá- guldunk — és a havasok velünk jönnek sokáig, kísérnek bennünket érdekes utunkon. Majd balra egy romantikus fekvésű falut találunk, a neve Vazsec. Egy patak folyik keresztül rajta, a partján mosnak a lányok, asz- szonyok. Nem tehetünk róla. hogy ismét Petőfi jut eszünkbe; a János vitéz sorait mondogatjuk: „Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva, mivelhogy ruhákat mos a friss patakban".

Kicsi hidak kötik össze a víz két partját. Régi, rozoga faházak — a múlt áruló jelei ékelődnek be a büszke, kétszintes új házak közé. „Egy iszonyúan sokat szenvedett nép végre emberi életet élhet” — gondolom magamban. Az emberek kedvesek, előzékenyek. Kijönnek az

utcára, s magyarázzák többen, hol találjuk a barlangot, a „Va- zsecka Jaskinát”.

Közben a hegyoldalon egy középkorú férfire lelünk, aki egy, számunkra furcsa hangszeren — okarinán — játszik. Szívszagga- tóan száll a Hangja. Mikhail Grünwald a neve, tagja a harmincnyolc tagú helyi tánccsoportnak. Most a kedvünkért nem csak zenél, de különös, rekedtes hangján énekel, sőt táncra is perdül.

S ki örülne jobban közülünk a találkozásnak, mint Bodor Sándor bácsi, a lakiteleki citera- készítő mester, akinek hangszerein szerte az országban — sőt külföldön is — játszanak. Ha már összebarátkoznak, a népek, századok rrtuvészetének őrzői, hordozói tolmács nélkül is megértik egymást. Újdonsült barátunk az itteni állami gazdaság

kocsisa. A háza — mutatja —. itt áll a hegy lábánál, néhány lépésre a barlang bejáratától. Biztat bennünket a 46 éves táncos férfi: nézzük meg a hegy belsejét, gyönyörű!

Erre ä barlangra 1922-ben egy Ondreado Huska nevű egyetemi hallgató talált rá véletlenül. Bátorság kellett hozzá, hogy a hegy roppant kőrengetében hason- csúszva háladjön befelé a vaksötétben vagy száz métert. . A tágas és " csodálatos barlangtermek, üregek azonban kárpótlást nyújtottak félelemért, fáradtságért.

Az egyenletes hőmérsékletű, ám nyirkos, nedves, szűk folyosókon megyünk beljebb a hegy belsejébe. "Kétszázezer esztendős medvecsontokat látunk. (Van belőle a budapesti múzeumban is). Mészkőből természet-formálla madonna; lenyűgözően szép. Fecskepár, elefánt. lányalak, Buddha-szobor cseppekből. Azután kígyó, kastély, templom, gólya. szerelmespár. És "gondoljuk el az alkotó természet türelmét:

tizenöt esztendő telik el, míg egy-egy darab mészkő a ritkán hulló cseppekből egyetlen milliméterrel növekedik". Számítsuk ki hány év volt szükséges a kétméteres oszlophoz?

Mesekert., kastély-terem, törpék szobája, csontvázak terme, folyosók, oldalüregek: lenyűgöző és félelmetes a látvány. Ki ne örülne ezután a tündöklő napsütésnek?

Szobrok a szabadban

■ Mielőtt elindulunk tovább, neki a fel-(eltünedező Alacsony- Tálrának, a kicsi Vazsec egyik szélső, házánál megállunk; valaki vizet kér a háziasszonytól. S ekkor egészen íurcsa dolog történik. A szlovák asszony, Joc- ka Oánielné két kicsi lányával

elénk jön: csal bennünkét. hogy menjünk be az udvarra. A tolmács fordítja: szeretne megkínálni minket kenyérrel, kalácscsal.. harapnivaióval. örülünk a kedveskedésnek, de köszönjük, sietünk. Megtudjuk, hogy az édesanyja Szolnokon született. Sokáig integet utánunk.

Mikor a zord, havas csúcsokat messze magunk mögött hagytuk, egyszeresük különös látvány tárul a szemünk élé. Az úttól balra hatalmas szabadtéri színpad fából. Szép díszítések, s a nézőtérre vezető széles bejárati út oldalán életnagyságúnál nagyobb szobrok, fából kifaragva.

Vyhodna falu: itt tartják évente a szlovákiai népi együttesek találkozóját. Akik ezen a tágas, szép színpadon, itt a hegyektől övezett szabadtéren a legjobban szerepelnek, azok mehetnek külföldi bemutatókra, fesztiválokra.

A Garam völgyében, a zöld pázsitokon kicsi, takaros fekete faházikókat látunk. „Ezek a kalibák; szénaraktárak" — mondja Vilma, a kísérőnk. S azután szlovák költők verseiből idéz, melyben a kiváló lírikusok a vidék gyönyörűségét zengték. „Sehol szebb éneket, mint a Garam mentén, nem találsz!" Ez a mondat visszhangzik bennem.

Közben a folyó hol egyik, hol pedig a másik oldalán folyik az útnak. Játékosan kanyarog ide- oda, minta meg akarna tréfálni minket. Míg egvszercsak előttünk terem egy nagy felirat: .,Üdvözli önöket a Szlovák Nemzeti Felkelés városa!"

Megérkeztünk Besztercebányára. (Folytatjuk.)

Varga Mihály

0 Rögtönzött hangverseny a szabadban.