Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
1976. június 20. • PETŐFI NÉPE • 3 A RIPORTER VISSZATÉR ___________Népes családok a lakásvárományosok listáján HETI KOMMENTÁR ________________ R endhagyó zárszámadás Mint azt annak idején, 1975. december 16-i lapszámunkban hírül adtuk, a Kecskeméti Városi Tanács körültekintő tájékozódás, a folyamodók körülményeinek helyszíni megvizsgálása. a munkáltató vállalatok vezetőivel való tárgyalás stb. — alapján külön névjegyzékbe foglalta a lakásra szoruló három-, s ennél többgyermekes családokat. Ugyanakkor számításba véve a várható lehetőségeket, s a megoldás szükséges módját, ütemtervet is készített. Ennek lényege, hogy a múlt év szeptember 1-én nyilvántartott 193 kecskeméti rászoruló népes család 1978 végéig bizton számíthat lakáskérelme teljesítésére. ^Ezúttal afelől tudakozódtunk a városi tanácsnál, mi valósult meg napjainkig az ez évre szóló programból, amely 66 sokgyermekes családnak vállalati támogatással OTP-s, 35 családnak pedig tanácsi bérlakás juttatását határozta el. Dr. Nagy József, a városi tanács igazgatási osztályának illetékes csoportvezetője pedig a következő felvilágosítással szolgált: — Megkülönböztetett figyelemmel törekszünk . a határozat végrehajtására. A lakásgonddal küszködő nagycsaládok névsora állandóan a kezünk ügyében van. Jólesőn mondhatom, hogy a vállalati támogatással előirányzott hatv&nhat közül harminchat család gondja már megoldódott. Hamarosan további harmincöt rászoruló család részesül tanácsi bérlakás kiutalásban. Az esetlegesen megüresedő, nagyméretű bérlakások odaítélésében szintén elsősorban a nagycsaládosok névjegyzéke mérvadó a számunkra. Minthogy dr. Nagy Józsefnek a szóbanforgó névjegyzék ezúttal is a keze ügyében van, szemrevételezhetem a közeljövőben kiutalandó lakásokra jelöltek neveit. A lista jobb szélén a lakásvárományos család gyermekeinek száma szerepel. Feltűnik azonban, hogy három egymás alatt szereplő név előtt ott* a jelzés arról, hogy megkapja a lakást, holott háromgyermekes folyamodókról van szó, az előttük feltüntetett hétgyermekes kérelmező neve előtt pedig nincs hasonló megjelölés. — Vajon milyen szempontok figyelembevételével történt a jelölés a hamarosan kiutalandó lakqsokra? — A' kérelmező“ tsáládok nely^" zetének közvetlen ismerete alapján, amihez nagy segítséget ad a társadalmi lakásbizottság. Maradjunk azonban Vígh Lászlóné, özvegy Gyóni Zoltánná és özvegy Dobosi Károlyné nevénél. Helyzetük, szociális körülményeik nehezebbek, mint a hétgyermekes családé, ahol nevezetesen három kereső van. Ezt is szükséges figyelembe venni — magyarázza dr. Nagy József. Majd hpzzáteszi: hogy a népes családok névjegyzéke összeállításakor tanácsi bérlakás juttatására csak 1977. évben volt kilátás. Külön örvendetes tehát, hogy erre 35 család számára az idén, méghozzá a közeljövőben lehetőség nyílik: A tájékoztatás szerint tehát a sokgyermekes családok lakásgondjának megoldásában következetesen érvényesíti az erre vonatkozó határozatát a városi tanács. Nem egy népes család lakáspanasza eljutott a szerkesztőségünkbe is az évek folyamán. Irattárunkból elővett néhány ilyen levél birtokában, megkérdeztem dr. Nagy József csoportvezetőt: vajon a mi panaszosaink rajta szerepelnek-e az említett jegyzéken, illetve teljesült-e a kérésük? Például a háromgyermekes segédmunkás Garaczi Istvánná, akinek ügyét Tizenöt éves lakáskérelem címmel 1974. december 22-én taglaltuk lapunkban. — Konkrét kérdésre.'" konkrét válasz“1— jégyzi meg Nagy József, s emlékezetből tájékoztat: Garaczi István a népes családok tavaly összeállított jegyzékén a munkáltató támogatásával lakáshoz juttatandók sorában, az ez évre előirányzottak között szerepelt. Időközben azonban munkahelye, a VOSZK kecskeméti kirendeltsége jelezte, hogy sajnos, mégsincs lehetősége a támogatásra. Garaczi Istvánékat ezért a tanácsi bérlakáshoz juttatandók közé kellett átsorolni. A család egyike a fentebb említett harmincötnek, akik a közeljövőben számíthatnak kiutalásra. (Csaknem. 17 év után tehát végre elhárul Garacziék nehéz gondja! A szerk.) — A következő panaszos levelet özvegy Jelen Károlyné, a reszelőgyár betanított esztergályosa, négygyermekes édesanya írta még 1974. december 11-én, Vajon hányadán áll az ügye? — Lakáskérelmét 1972. október 27-én adta be. Valóban igen rossz körülmények között, egyetlen helyiségben él családjával; legkisebb gyermeke egyébként beteg. Gondját csak tanácsi bérlakás juttatásával lehetne megoldani, így özvegy Jelen Károlyné is várományosa a legközelebb átadandó ilyen lakások egyikének. — Kállai Istvánék — férj és a feleség is konzervgyári dolgozó — tiz gyermekkel zsúfolódnak egy kisszobás tanácsi bérlakásban. A Kállai család helyzetét lapunk egyik olvasója, Rácz Pálné tette szóvá szerkesztőségünknek küldött ‘1975. december 19-i levelében. S Vajon az ö ügyük? — Szintén ,,sínen’' van, pótlólag került a tanácsi bérlakáshoz juttatandók szóban forgó jegyzékére, és már az idén várhalják az értesítést, — hangzott dr. Nagy József válasza. A megyeszékhely meglehetősen nehéz lakáshelyzetének ismeretében megnyugvással vehettük tudomásul, hogy a városi tanács illetékes hatósága valóban megkülönböztetett figyelemmel törekszik a népes családok megfelelő lakáshoz juttatására. Tájékozódásunk eredménye, _is arra,, utal, hogy a sok-sok súlyos gond közül a legsúlyosabbak nyernek orvoslást meg az” idén. ' Perny Irén Rendhagyó módon kezdődött a megyei tanács ülése csütörtökön. Hagyományos volt, hogy a tanácstagoknak előre kiküldött írásbeli jelentés kiegészítésére vitaindító előadás hangzott el. Ami viszont a szokástól eltérő, illetve új dolog volt, annak jelét már a terembe belépők mindjárt láthatták. Az elnökségi asztal közelében a széksorok felé fordítva, vetítőpult helyezkedett el, egy másik kisebb készülék pedig — mint valami televíziós képernyő — az elnökséggel szemben kapott helyet. — Mi lesz itt, televíziós közvetítés? — tréfálkoztak az érkezők, aztán hamarosan híre futott, hogy újításra készül a végrehajtó bizottság. Saját gyakorlatában már nem újság, a nő-napirendek tárgyalásánál kipróbálták — legutóbb például a vízművállalatok munkájának értékelésénél — a szemléltető eszköz, a diavetítés használatát. Volt azért némi szorongás, hátha a technika felmondja a szolgálatot. Aztán annak veszélyével is számoltak — talán ezért is nevezte az elnöki bevezető kísérletnek —, hogy esetleg a látvány megzavarja a mondanivalót, megosztja a figyelmet. Mindenesetre a megyei vezetők jó témát választottak a „kísérlethez”. A IV. ötéves terv költségvetési és • fejlesztési feladatainak összegezése hálás téma volt ennek a módszernek a kipróbálására. Anélkül, hogy. eltúloznánk a technika bevonulásának a/jelen- tőségét — hiszen a magnós jegyzőkönyv már régen elfogadottá vált ezen a helyen —, el kell ismerni, hogy többet nyújtott az illusztráció révén a szóbeli beszámoló is, mint máskor. A grafikonok talán nem sokat mondtak, de a színes totók annál inkább. A száznál is több fényAz Ültetvénytervező Vállalat balatonfüredi területi központja irányításával június elején megkezdték az első nagyüzemi te- nyészedényes szőlőoltványok telepítését,' a ‘Balatoniéi vidékén1.' ' A technológia alapja, hogy a frissen oltott vesszőket tápsókkal, képfelvétel a vitaindító szövegével jól összehangolva, szinte végig kalauzolta a tanácstagokat a megyén. Szerencsére a kép tényleg csak kísérő volt, nem nyomta el a mondanivalót, a helyenkénti jogos bírálatot, a gondok és problémák felvetését sem. Megyénk történetének legsikeresebb fél évtizedét hagytuk magunk mögött — állapította meg a bevezető mondatok egyike. Mintegy erre felelgettek a' felvonuló képek: az épülő és már elkészült lakások, egészségügyi és szociális létesítmények, tanyai kollégiumok, óvodák, virágos parkok, csatornák és vízművek, korszerű oktatási berendezések, a felépült művelődési házak és sportlétesítmények. Az eredmények valóban azt tükrözik, hogy ha sok nehézség legyűrése árán is, de a megye szinte minden területen fejlődött, gyarapodott. Néhol egészen imponáló mértékben, másutt szerényebben léptünk előre, s néhány vonatkozásban sajnos, még mindig elmaradással küszködünk, örvendetes, hogy megalapozott volt a gazdálkodás anyagi oldala. Magyarán szólva, sikerült előteremteni azokat a pénzeszközöket, melyek a tervek teljesítését, sőt túlteljesítését tették lehetővé. Ehhez igen jelentős mértékben járult hozzá az üzemekkel, vállalatokkal és más gazdálkodó egységekkel való együttműködés. Nemkülönben a lakosság egyéni és kollektív segítsége, a 839 millió forintot kitevő társadalmi munka. Ez utóbbinál a forintértéken túl az erkölcsi tényező is ..aranyat ér”, mqrt fokozza a felelősségérzetet. a közös vagyon iránti tulajdonosi érzületet, a szűkebb haza szeretetét. Gondot, furcsa módon, leginkább az el nem költhető pénnyomelemekkel dúsított táptalajjal teli dobozokba helyezik, s melegházi körülmények között május végéig hajtatják. A telepítésnél a megeredt, 40—50 cen- timéteres hajtással ‘ rendelkéző oltványokat a tenyészedénnyel zek, a maradványok jelentették. Van ahol az átcsoportosítás lehetővé és szükségessé vált, de vajon vigasztalja-e az egyik intézmény gazdáját, ha azt látja, hogy helyette a másik gyarapodik? . Ami nem épült meg — mindegy mi okból —, az mindenképpen veszteség a megye számára. Hiányzik például a bajai és kecskeméti középiskolai kollégium is, bár a tervben szerepeltek, de az építőipari kapacitás hiánya és más okok folytán nem készültek el. Tanulság ez a jövőre nézve. A rendhagyó tanácsülésen ezekről és más gondokról is szó esett, s várható, hogy az ilyen jellegű feszültségek — a megvalósításhoz -szükséges és meglevő anyagiak és a kivitelezés hiányzó eszközei közötti ellentmondás — feloldása egyik legfontosabb feladata lesz a mostani időszaknak. Az eredményekre emlékeztető képek vetítése ugyan magában hordja annak veszélyét, hogy „csak a szépre emlékezünk” — jegyezte még tréfásan az elnöki zárszó is, de ahogy mondani szokták, ezúttal mégsem ez volt itt a jellemző. Az öt esztendő zárszámadása nem nélkülözte a tanulságok levonását, de az is nyilvánvaló, hogy nem hallgathatjuk el eredményeinket. A közelmúlt tanulságainak összegezése végül is így ad teljes képet, ez teszi lehetővé a továbblépést, az előre tekintést. Abban a reményben, hogy a mostani, az új tervidőszak nem lesz szegényebb a mostaninál, s öt esztendő elmúltával az újabb zárszámadás során, ha a színes diaképek ismét vetítésre kerülnek, újabb létesítmények panorámáját festik a tanácstagok és a megye közvéleménye elé. együtt már júniusban a termő- területre helyezik. A sikeres telepítések láttán az Ultetvénytervező Vállalat jövőre már mintegy 200 ezer tenyészedé- nyes szőlőoltványt állít elő, amelyekből a nagyüzemeken kívül már jut a házikert-tulajdonosok- nak is. (MTI) T. P. Szőlőültetés új módon - tenyészedényes oltványokkal Kecskemét színesben Ismerősöm fölkapja a fejét. Ez lenne a Tudomány és Technika Háza? Naponta jár errefelé, de most látja a bejárati kapuk finom tagolódását, most hallja a ritmikusan elhelyezett ablakok és falmezők összehangzó muzsikáját.’ Gyönyörködik az éjféli tüneményben. Messze jár az égi vándor, • mégis vakító fényárban pompáznak a mór-arabeszk motívumok. Órákig dolgoztak a Művészeti Magazint készítő műszakiak, míg a fényzuhatag elöntötte az épület homlokzatát. Hiába gyártják különlegesen érzékenyre a felvételrögzitő képcsöveit, a szokottnál erősebb megvilágításnál jönnek ki a színek. Mennyi erőfeszítés eredménye a televízió június 30-i műsorában jó esetben néhány percig gyönyörködtető látvány. Még nem is szóltam a közvetítőkocsiról. Féltve őrzik. A Thomson—CSF szinte mindent tud, ami efféle masinától várható. Saját áramfejlesztője, képmagnója segítségével akár sivatagban dolgozhat. Bármilyen korszerű is a technika, képzett a műszaki gárda a magazin kecskeméti számát a lát- ható-hallható műsor színvonala minősíti. Eck T. Imre rendezőtől tudjuk, hogy másodszor látogatnak vidékre. A rendelkezésükre álló egy órában igyekszenek felvillantani a hírős város művészeti értékeit. A műsor jellegéből következően elsősorban a képzőművészeti alkotásokat mutatják be. A képernyőn megjelenik majd a Naiv festők múzeuma, a Kodály-em- lékmű. A kunbábonyi fejédelmi leletek ismét elkápráztatják a nézőket, akik tájékoztatást kapnak a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műterméről, Bozsó János gyűjteményéről. Rapcsányi László rövid riportjaival gazdagítja a képek információit. Buda Ferenc egy versének elmondásával járul a műsor remélhető sikeréhez. Hétfőtől csütörtök délig tartózkodott Kecskeméten a hetventa- gú stáb. Nem sajnáltak sem időt, sem energiát az adott feladattól. Bőriis Gyula vezető operatőr irányításával gyönyörű képeket komponáltak a romantikus Kéttemp- lom közről, a kőcsipkés városházáról. Szívesen megnézném valahol a Művészeti Magazin kecskeméti számát színesben. • A tévé- és fotóriporter kollégám együttműködésének köszönhető ez a szép felvétel. Így néz ki a Tudomány és Technika Háza homlokzata. yt Nappali fényben este 9 órakor: dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Herényi József építész (a műsor házigazdája) és Rapcsányi László. • Ódon falak, friss fények: hangulatos kép a Kodály Intézetről. Nándor 6 Stílusos környezetben a kecskeméti zenekar. Vezényel: Kemény Endre. 9 Bozsó János oly nyugodtan szőtte mondandóját, mintha naponta szerepelne a képernyőn.
