Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

1976. június 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Sikeres első félévet zár a Petőfi Nyomda A megye sok más üzeméhez hasonlóan a Petőfi Nyomda is évről évre fejlődik. A hat telepen 1100 dolgozót foglalkoztató vállalat a múlt évben 261 millió forintos árbevételt ért el, ebben az esztendőben pedig a tervek szerint ezt az összeget 273 millió forintra növelik. Birkás Béla főmérnöktől arra kér­tünk választ, hogy eddigi eredményeik alap­ján várható-e a felemelt terv teljesítése. — Ha minden jól megy, a ter­vet túl is teljesítjük — mondotta a főmérnök. — Az első félévet ugyan még nem fejeztük be. min­den jel arra mutat azonban, hogy ez év közepéig többel termelünk az előirányzottnál. — Hogyan érték ezt el? — Elsősorban úgy. hogy ki­használjuk lehetőségeinket. Ve­gyünk csalk ezek közül néhányat. Az első az, hogy van elégendő munkánk. Részlegünk többsége a harmadik negyedév vegéig el van látva feladattal. A további meg­rendelések pedig egyre-másra ér­keznek. Terveink teljesítése szocialista munkaverseny nélkül nem követ­kezett volna be. Jelenleg 32 bri­gád 355 tagja vesz részt a nemes vetélkedőben. Az V. ötéves terv sikeres végrehajtására készülve pedig éppen most dolgozzuk át a versenyszabályokat. Ennek alap­ján tesznek a brigádok új válla­lásokat. Bízunk abban, hogy a mozgalom tovább szélesedik és e kollektívák segítségével sikeresen birkózunk meg az egyre növekvő feladatokkal. Vidéki telepeink kö­zül említésre méltó szorgalommal dolgoznak a kiskunfélegyházi, kiskunmajsai és a lajosmizsei brigádok. A telepek egymással is versenyben vannak és ez nö­veli eredményeinket. — Mit gyártottak az év első fe­lében? — Termékeink jórészt hagyo­mányosak. Partnereink közé tar­tozik a többi között nyolc könyv­kiadó vállalat, a részükre ebben az évben mintegy 600 tonna kü- lönböaő könyvet készítünk. A Tankönyvkiadó megrendelésére például mi gyártjuk az áltajános iskola hetedik osztályosainak ~a magyar nyelvtan, az első gim'ná­6 Vár kon yi Sándor gépmester munka közben. • öntapadós címkéket gyárt Harangozó Sándor gépmester. {Szilágyi Mihály felvételei) /istáknak a biológia, míg a dol­gozók szakközépiskolásainak a ké­miakönyvet. Emellett nehéz len­ne megszámolni, hogy mennyi ■ mßsekcinyy, kryül^ü tpiüqk-, « Ezenkívül igen jélentös csoma­golóeszköz-gyártásunk is. Színes, Intézkedések az állattartó kistermelők támogatására Az állami gazdaságok egész sor intézkedést hoztak az állattartó kistermelők támogatására. Főleg az állatok „kihelyezése” és a takarmányozásban nyújtott szolgáltatás jelentős a kisterme­lőknek. Az új intézkedésekkel több régebbi keletű tiltó rendel­kezést oldottak fel, s ezzel köny- nyítenek a kistermelők helyze­tén. Megszűnt például az a rendel­kezés, hogy állami gazdasági dol­gozó nem tarthat tehenet. Ezen­túl az állattartótelepek dolgozói­nak kivételével (állategészségügyi okok miatt) az állami nagyüze­mek dolgozói kötöttség nélkül foglalkozhatnak tehéntartással. Felkarolják a sertéstartókat is. Valamennyi megyében van olyan állami gazdaság, amely szerző­déses alapon kielégíti a kisterme­lők tenyészállatigényét. Saját Nyugdíjba - vagy sem ? Három napig tanácskoztak ha­zánkban a - szocialista országok szakszervezeti központjainak társadalombiztosítási vezetői. Legidőszerűbb közös szociálpoli­tikai gondjainkat — rehabilitá­ciót, nyugdíjas kérdéseket — tűz­ve napirendre. ,.A nyugdíjasok munkába bevonásának hatékony­sága, anyagi, erkölcsi ösztönzői” című napirendi pont különösen méltán tart igényt figyelemre. Hiszen ahogyan az előadó, N. Trofimjuk, szovjet társadalom- biztosítási vezető szakember hangsúlyozta — a nyugdíjasok­kal való törődés társadalmi, gaz­dasági jelentőségű. Ennek megfe­lelően a Szovjeunióban a kilen­cedik ötéves tervben kétszer any- nyit fordítottak e célra, mint az előző két tervidőszakban együtt­véve. A nyugdíjasok munkára ösz­tönzésének időszerűségét társa­dalmi és egyéni szempontok egyaránt aláhúzzák. Indokolja egyrészt a szocialista országokra általa iellemző munkaerő- hiány, másrészt az aktivitás fon­tos élettani, életmeghosszabbító szerepe. Az idős korúak helyze­tének javítása — a konferencia tanúsága szerint — azonos cél­ja valamennyi szocialista or­szágnak. Hasonlóképpen minde­nütt igyekeznek a munkába be­vonáshoz szükséges anyagi érde­keltséget megteremteni. Érthető tehát, az utóbbi évek­ben gyakorlattá vált a szocialis­ta országokban, hogy bizonyos munkakörökben a teljes nyugdíj folyósítása mellett dolgozhatnak az emberek. Más'módon szolgál­ja a célt a tnvábbdolgozásra ösz­tönző nyuguijuxi.wii. amely or­szágonként eltérő mértékben nö­veli a nyugdijat. Magyarországon — köztudomásúan — évi 3—7, Bulgáriában 6, Csehszlovákiában 7 százalékkal. A Szovjetunióban anyagi kedvezményekkel és er­kölcsi elismeréssel befolyásolják az aktivitást, a termelésben való részvétel folyamatosságát. Az idén nyugdíjba vonulóknak pél­dául több mint 60 százaléka to­vább dolgozik. A módszerek tehát változato­sak. Ide sorolható | szocialista országokban mind szélesebb kö­rű „bedolgozás”, vagy az NDK- ban gyakorolt jövedelemadó-ked­vezmény, a Lengyelországban meghonosított elsőbbség a szana­tóriumi beutalóhoz, a Szovjet­unióban rendszeresített munka­idő-kedvezmény és pótszabadság. És hogy mennyire egybevágóan egyéni és társadalmi érdek a nyugdíjasok termelő munkája, ar­ra jellemző a konferencián el­hangzott hazai példa: Magyar- országon tavaly 45,1 millió forint ösztönző nyugdíjpótlékot állapi- tottak meg, ami személyenként havi 248 forint pluszt jelent. A mérleg másik oldalán pedig több mint 3 milliárd forint értékű termelési érték mutatkozik. L. M. BAJAI KIÁLLÍTÁSOK BÉCS MELLETT ÉS SZABADKÁN ÜJ MECÉNÁSOK — OLTVÁNYI GYŰJTEMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Látszólag csendes délelőtt a bajai múzeumban nyomott dobozokat készítünk a gyógyszer- és édesiparnak, I még sok más megrendelőnek. A múlt évben szovjet megrendelésre mintegy 40 tonnányi színes koz­metikai és édesipari termék cso­magolására alkalmas dobozt szál­lítottunk. Elégedettségüket bizo­nyítja. hogy az idén újabb 200 tonnára jelentették be igényüket. Alig másfél éve kezdtük meg az öntapadós címkék gyártását. A si­kerére jellemző, hogy az idén mintegy 30 millió forint értékűt rendeltek ebből a termékből. — Bővítik-e az idén a vállalat üzemeit? — Folyamatban van egy 800 négyzetméteres alapterületű új üzemcsarnok építése, amelyet re­mélhetően a negyedik negyedév­ben vehetünk használatba. Ide költözik majd a kötészet, amely­nek helyén gépműhelyt rende­zünk be. Jövőre ugyanis mintegy 85 millió forint értékű új gép érkezik. Még az idén egy uj, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok épí­tése is megkezdődik, s ennek se­gítségével számításaink szerint 1978-ban megoldódnak elhelyezési gondjaink. O. L. A Sugovica felől fújdogáló szel­lő sem csökkenti a hőséget. A hirtelen melegben kihalt a bajai főtér, amikor a déli órákban be­kopogtatok a Türr István- Mú­zeumba. Mit csinálnak ilyenkor a mu­zeológusok? Dr. Sólymos Eide leveleket ol­vas. A nyilvánosságot érdeklő hí­reket tartalmaznak. A Bécs mel­letti Ort an der Donau halászati múzeuma az ott levő bajai gyűj­temény nagy sikeréről értesíti a kollégákat, és kéri a kiállítás meg­hosszabbításának az engedélyezé­sét. Hamarosan megkapják a ked­vező választ és elmegy a levél Zomborba is: az Ausztriából „ha­zatérő” halászati eszközöket az ősz folyamán bemutathatják. Élénkülnek a déli szomszéddal a kapcsolatok. Szabadkán még áll a Baja környéki magyar nép­művészetet ismertető kiállítás. Eddig Zomborban nézhették meg az érdeklődők a színvonalas válo­gatást. A vendégkönyv tanúsága szerint kétezren látták. Szeptembertől a zomboriak kül­dik el megyénk legdélibb városá­ba a délszláv népművészeti ösz- szeállításukat. Készülnek az Oltványi-gyűjte­mény bemutatására. Június 29-én, kedden dr. Szijj Rezső nyitja meg a jelentősnek ígérkező tárlatot. Oltványinak sokat köszönhet Ba­ja, hiszen őt tekinthetjük a mú­zeum egyik alapítójának. — Az egykori könyvkereskedő-segéd pá­ratlan szorgalommal művelte rit­ka adottságait. Már a két világ­háború között a magyar művé­szeti élet kiemelkedő személyisé­gei közé tartozott. Felhívására, baráti unszolására több kitűnő művész adományozott képet a leendő bajai közgyűjtemény szá­mára. A teljes anyagot helyszű­ke miatt csak ritkán élvezheti a közönség. Most a falra kerül mind a 66 alkotás: Aba-Novák, Bar- csay, Dési-Huber, Egri, Rippl-Ró- naí. Hatvani Ferenc, Kmetty, Martyn, Uitz és mások művei. örvendetes, hogy napjainkban mind több a • mecénás. A bajaiak jó személyes kapcsolatainak kö­szönhető, hogy gyarapodnak az ajándékozási szándékot bejelentő levelek. Jönnek a küldemények, Teles Ede tanítványaitól. Mészá­ros Andor (az ausztrál dollár ter­vezője) a távoli földrészről jut­tatott el egy szép érmet. Az Os- car-díjas Hallgass Jenő profesz­Hegesztő a Gemenc brigádban dolgozóik igényeit a gazdaságok közvetlenül fedezik, ami azt je­lenti, ' hogy a vemhes. kocasüldő eladásától kezdve a bérhizlalásig a kapcsolatok széles skáláját alakíthatják ki a partnerek az előzetes megállapodás alapján. A gazdaságokban lakó és ba­romfitartással foglalkozó dolgozó­kat az üzemek naposcsibével — libával, kacsával — közvetlenül látják el, és újadban lehetőség van tenyésztojás kiadására is. Ifjúsági k ép zőmüv észtábor A KISZ Csongrád megyei Bi­zottsága augusztus 1-től augusz­tus 15-ig a Mártély melleti Ti- sza-parton rendezi meg a XI. or­szágos ifjúsági képzőművésztá­bort. A találkozón a megyei ta­nácsok művelődésügyi osztályai és a megyei KISZ-bizottságok javaslatára a művészeti szakkö­rökben dolgozó tehetséges fia­talok vesznek részt. (MTI) A „műszak” a Gemenci Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság éle­tében olyan, mint az élőlénynek a levegő. Ha jól működik a gaz­daság gépjavító és karbantartó központja, azt sem lehet tudni róla, hogy létezik. Ámde, ha mű­szaki hiba van, azonnal akado­zik az erdőművelés, a fakiter­melés, a vadgazdálkodás is. Ti­zenhét esztendő alatt, amióta Berger József, a műszakiaknál dolgozik, jól megtanulta ezt. A bajai műszaki erdészet Ge­menc szocialista brigádjának tag­ja 46 éves, és három gyerek ap­ja. Két szakmunkás-bizonyítványt is szerzett. Ez mindenképpen kí­vánkozik a mondandó élére, hogy megértsük, Berger Józsefnek nem tudnak olyan feladatot ad­ni, amit ne végezne el szaksze­rűen és pontosan. — Tetszik nekem ez a munka, bármilyen nehéz is — mondja Berger József. — Alig két hete történt az eset. Kivittem a daru megjavított futómacskáját az ér- sekcsanádi fűrészüzembe. Zuho­gott az eső, de sorbaálltak a ra­kodásra váró tehergépkocsik. Na­gyon hiányzott a daru. Az em­berek, hogy haladjanak, kézzel rakták a súlyos rönköt a szállí­tó járművekre. Nem tudtam to­vább nézni a küszködésüket. A szakadó esőben nekiláttam a sze­relésnek. A gép segítségével gyorsan haladt a rakodás. Berger József irányításával egy leendő úszódarunak a lemezla- . katos munkáját végzi a Gemenc brigád három tagja, a többiek máshol dolgoznak. Az úszódaru egészen új dolog. Ilyen még nem vmt az erdőgazdaságnál. Az úszótestre szerelt emelő majd a hidraulikus markolóval fogja meg és rakja az uszályba a hatalmas rönköket. Ha elké­szül az alkalmatosság, nehéz fi­zikai munkától kiméli meg az embereket. — Augusztus 20-ra készen kell lennie az úszórakodónak — mondja Horváth Adolf, a brigád másik tagja. — így irtuk alá a felajánlást. Teljesíteni akarjuk. Berger József még nem kifo­gásolta, hogy \ a karbantartás vagy javítás miatt tovább kellgtt maradni műszakban. Ha a gép elromlik, nyomban meg kell csi­nálni. Másnap tíz ember áll a munkaeszköz hiánya miatt. — Az pedig nem jó — magyaráz­za —, amikor az ember nem ha­ladhat, mert hiányzik a vasanyag vagy a gáz a hegesztéshez. A kereset is elkel a családnak, a három gyerek közül kettő még tanul, a nagyobbik fiú az egye­temen, a kisebbik lány a közép­iskolában. — Ha valaki nem tud dolgoz­ni, mert nincs meg a munkafel­tétele, akkor leül. Ha leül, le is fekhet. Ha lefekszik, el is al­hat. Nem mondhatom az embe­reknek, hogy ne tegyék, hiszen a szervezetlenség, az anyaghi­ány altatja az embereket. Az sem dicséretes dolog, hogy naponta két órát elvesz a munkaidőből a raktárhiány. Minden reggel par­kolunk a kocsira. Visszük a szer­számot, az anyagot, a gázpalac­kot, a munkahelyre este meg vissza. Ha lenne valami egy­szerű, de jól zárható helyiségünk, ott, ahol hónapokig dolgozunk, sok időt tudnánk megtakarítani a naponkénti ki- és beszállítás megszüntetésével. Ezen is múlik a termelékenység. Berger József és társai nem­csak akkqf szocialistabrigád-ta- gok, amikor a napi termelésről van szó, hanem akkor is, ami­kor a munka további javításá­nak a feltételeit elemezgetik. A közős tevékenység sokirányú ta­pasztalata, összehangolt cselek­vése adja ezt. Berger József ezért a törekvésért éooó" ; megérdemelte a szakma kiváló dolgozója kitüntetést, mint aho­gyan a lakatos- és hegesztő munkájáért. Gulyás Jenő Aratás előtt 0 Aratásra készen állnak ^ a kombájnok a felső­szen ti váni Üj Elel Termelő- szövetkezetben A kombájnokhoz szükséges alkatrészek . ellátásáról is gondos, kodtak. (Szabó Ferene felvétele) szór több festményét, rajzát ke­rámiáját ígéri. A Rómában élő idős művész így is kifejezi elis­merését a bajaiak művészetpárto­lásáért. Vincze Pál is jelentkezett. A neves londoni érmész ajándé­ka is a Türr István Múzeumot gazdagítja. Látogatásom napján kézbesí­tette a posta Rudnay Gyula ro­mán állami díjas tanítványának sorait. Megtiszteltetésnek tekin­tené. ha néhány képét elfogad­ná a bajai közgyűjtemény. A múzeum gyarapodását termé­szetesen nem bízzák a véletlenre. Elsősorban a környező tájak néprajzi emlékeit vásárolják és a különféle mesterségek eszkö­zeit kutatják, szerzik be. Meg­vették egy ezüstműves szer­számkészletét, tulajdonukba ke­rül egy régi 'kádárműhely. Tár­gyalnak Risztics Miklós cukorka­készítő híres műhelyének a meg­vásárlásáról Az igazgató és Kőhegyi Mihály régész közben folytatja tudo­mányos kutatómunkáját, és ellátja a napi feladatokat. A kiállító termek is ritkán ma­radnak látogató nélkül. H. N. MAI KRÓNIKA A zöldség .Számos újságcikk, s még több eszmecsere tár- - gya napjainkban a zöldség. Sajnos, okkal. Mert a kel- . léténél \zvesebb van be­lőle, s mert épp ezért drá­ga. A gond taglalása, ön­magában semmit meg nem oldó fejtegetése helyett hadd adjak közre ezzel összefüggő, két aprócska történetet. Béni bácsi kritikája — Azt kérdi, hogy va­gyok, Béni bácsi? Most éppen mérgesen. Tessék nézni ezt a fonnyadt péti rezselyemcsomót! Nem elég, hogy minden gezemi- ce olyan drága, ráadásul ilyet eladni... — sorolja a szomszéd bácsi szokvány kérdésére a jól ápolt, ke- rekded menyecske. Mire Béni bácsi huncutul hu­nyorítva megjegyzi: — Reggel óta hogyne hervadt volna el az a sze­gény gyökérzöldje!... De nem haragszik meg. Kati­ka. ha mondok valamit? — s választ nem várva, máris mondja: — Lássa be Kati­s ka, igazság szerint ilyen fonnyadtat érdemel. Meg­mondom én azt is, hogy mi­ért. Mert én a maga he­lyében már csak . felásat- tam volna az urammal azt a gazos földcsíkot ott, a ház előtt; elférne benne egy-két sor zöldség. Csak különb az, mint a gaz! Meg osztán az igazi gaz- dasszonynak egy cserép föld is elég hozzá, hogy tie kelljen gyökérzöldjéért a boltba futni __ Nég y forint árú retekmagocska — Képzeld el, mekkora öröm ért: százhuszonhét forintot kerestem a piacon! Tudod, hogy milyen jól jött ez két nappal a fizetés előtt?! ■— újságolta lel­kendezve a minap mérleg­képes könyvelőként dolgo­zó barátnőm. — Mióta kereskedsz te a piacon? — kérdeztem, mi­re ő: — Tudod, amikor ve- teményezni készültem a hobbyn, vettem én egy ta- sak retekmagot is. Szinte véletlenül, csak azért, mert a kezembe került. Négy fo­rint volt az egész. Aztán mintegy unaloműzésül Andris fiamra bíztam: húz­zál gyerekem egy sort a kerítés 'mentén, vessél te ~is.... És tudod, milyen gyönyörű retek lett!? Szom­baton kinn jártunk, fel­szedtük az egész sort. Negyvenvalahány csomót kötöttünk belőle, vasárnap kora reggel pedig kivittük a piacra... Hát mondd, négy forint áru retekma- gocskának ekkora hasz­— y — n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents