Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
IDŐJÁRÁS Várható Idójár&s ma estig: felhóát- vonulások szórványos záporral. A többfelé élénk, Időnként erős észa ki, északnyugati szél csak lassan mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19—23 fok között. A hét végére és a Jövő hét elejére a hőmérséklet emelkedése várható. (MTI) VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 143. szám Ára: 90 fillér 1976.- június 18. péntek Zöldborsó a feldolgozó üzemekben A termés érésének elhúzódása miatt a tavalyinál 10—12 nappal később kezdték meg a zöldborsó betakarítását Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági nagyüzemek. Eleinte a kiskunfélegyházi, a tiszakécskei, a tassi, a bátyai és a Kecskemét környéki szövetkezetek szállították a termést a Kecskeméti Konzervgyárba, Jelenleg a megye valamennyi zöldborsótermesztő gazdaságában gyűjtik a legkorábban érő borsó- ' fajták termését és . szállítják a frissen kifejtett borsószemet, amiből naponta 200 tonna érkezik a feldolgozó üzembe. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz1 a legnagyobb borsótermesztő partnere a tartósítóiparnak. A kiskun város határában az Egyesült Lenin Tsz telepén nyolc fejtőgép csépeli a szárastól betakarított zöldborsót. Nyolc szövetkezet, közöttük a ti- szakécskei, a bátyai, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz négy-négy borsófejtő gépet működtet. A kecskeméti Magvar—Szovjet Barátság Tsz három nappal ezelőtt kezdte meg a borsó betakarítását. A legelőször elvetett, a legkorábban érő fajták igen sokat szenvedtek az áprilisi—májusi hidegben, s hektáronként mindössze 12—13 mázsás termést adnak. A kecskeméti szövetkezet hektáronként 30 mázsás termést irányzott elő az üzemtervben, de csak a később érő fajtáknál számíthat a tervben előirányzott mennyiségre. Még ilyen termésátlag mellett sem jövedelmező a termesztése, hiszen egy hektár ágazati költsége 16 800 forint. A különböző szemnagyságú és minőségű zöldborsó értékesítésének kilogrammonként 5 forint 50 filléres átlagárát számolva, még abban az esetben is csupán 16 500 forint a Magyar—Szovjet Barátság Tsz árbevétele, ha a termésátlag eléri a hektáronkénti 30 mázsát, A kecskeméti szövetkezet éppen ezért már az üzemtervben 228 ezer forintos veszteséggel számolt a zöldborsóágazatban. K. A. A kicsépelt és nagyság szerint osztályozott zöldborsószemet szállító- szalag továbbítja a gyűjtőtartályba. Felvételűnk a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz telepén készült. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS A tanácsi költségvetés és fej- lesztésialap-gazdálkodás végrehajtásáról szóló jelentés előterjesztője Tokai László, általános tanácselnök-helyettes volt, aki az írásos anyagot kiegészítő, diavetítéssel egybekötött bevezetőt mondott. Tohai László beszámolója öt év telt el azóta, hogy a megyei tanács testületé elfogadta a megye tanácsainak IV. ötéves költségvetési és fejlesztési tervét, kijelölte a fejlesztési célokat, meghatározta a feladatokat, és ezek pénzügyi feltételeit biztosította. Másfél ezer dolgos hétköznap áll mögöttünk azóta, teli gondokkal, küszködéssel, de a munka és az alkotás örömével is. Agysejtek milliárdjai, sok tízezer munkáskéz, tervezők, kivitelezők, közéleti emberek és egyszerű állampolgárok formálták valósággá azt, ami öt éve még csak terv, vagy szép gondolat volt. Mai tanácsülésünkön számot adunk arról, hogy miként sáfárkodtak tanácsaink a rájuk bízott javakkal, hogyan valósították meg legfontosabb és legszebb kötelességüket, a lakosságról való gondoskodást, a nép életkörülményeinek állandó javítását, örömteli a számadás, ha eredményes munkáról, jelentős , fejlődésről szólhatunk, és ez most feltétlenül így van. Azt hiszem, nem túlzás azt mondani, hogy megyénk történetének eddigi legsikeresebb félévtizedét hagytuk magunk mögött. A X. kongresz- szus és a megyei pártértekezlet célkitűzéseit a magunk területén valóra váltottuk. A tanácsi terveket döntő többségében teljesítettük, s néhány nagyon fontos területen túlteljesítettük. Nincs a megyének egyetlen települése sem, ahol ne történt volna olyan jelentős fejlesztés, amelynek hatására mérséklődött, vagy megszűnt valamilyen jelentős társadalmi gond. Így volt ez a megyeszékhelyen és a legkisebb községben is, csupán a léptékek eltérőek. És ez így van rendjén! Szocialista rendszerünk, tervgazdálkodásunk lényegéhez tartozik az ágazatok és a települések arányos és állandó fejlesztése. Elmondhatjuk, hogy ezt az alapvető célt sikeresen teljesítettük. Beszélnünk kell gondjainkról is. Nem azért, hogy a jó mellett rosszat is mondjunk, s különösen nem ünneprontásként. Életünk valóságához tartozik, hogy erőfeszítéseink és eredményeink mellett az élet sok területén más, jobb adottságú és fejlettebb megyékhez képest rosszabb helyzetben vagyunk. A történelmi múlt örökségeként néhol a mostoha gazdasági adottságok miatt olyan terheket cipelünk magunkkal, amelyek miatt az elmaradás megszüntetése hosszabb időt, kitartó és megfeszített munkát igényel. Nem vagyunk mentesek a végrehajtás hibáitól sem, amelyek fékezik előrehaladásunkat. Mindezekkel a következtetések, tanulságok levonása, a hibák kijavítása, munkánk tökéletesítése érdekében kell foglalkoznunk, s ez_ hozzátartozik egy Ötéves tervidőszak zárszámadásához. A pénzügyi megalapozásról A tervek valóra váltásának egyik alapvető feltétele a pénzügyi bevételi tervek teljesítése, s a terven felüli fejlesztéseket csak többletbevételekkel lehet megalapozni. A bevételek alakulása egyben tükrözi a városok, községek, gazdasági helyzetét, hiszen nagyrészt a gazdálkodás eredményességétől függ a tanácsok bevétele. Természetesen a tanácsok jó munkája is szükséges a bevételi tervek — különösen a többlet- bevételek — realizálásához. Elegendő itt a lakossági adózásra, vagy a koordinációs fejlesztésekre utalni. Mindezt figyelembe véve, különösen örvendetes, hogy mind a költségvetési, mind a fejlesztési alap bevételi tervét jelentősen túlteljesítették tanácsaink. Költségvetésünk^ eredeti 5418 millió forint bevételi előirányzatát, főleg új feladatok átvétele miatt, az évek során 6632 millió forintra módosítottuk, s ténylegesen 7004 millió forintra teljesítettük. A fejlesztési alapra pedig a tervezett 2607 millió heA Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Jacques Chiracnak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására június 13 —16. között Franciaországban tett hivatalos látogatásáról és a francia kormányfővel folytatott tárgyalásairól. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének jelentésiát a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság május 31—június 3. között, valamint a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság június 8—10. között Budapesten tartott üléseiről. A kormány tudomásul vette Borbándi Jánosnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének jelentését a magyar—koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság június 2—5. között Budapesten tartott üléséről. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a külügyminiszter jelentését Oskar Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének június. 10— 12. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A külügyminiszter jelentést tett június 7—9. között a Finn Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. A nehézipari, illetve a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta a villamosenergia-hálózati létesítmények és a gabonatároló hálózat fejlesztésére, az erdőszerkezet átalakítására, az erdőtelepítésre és fásításra, továbbá a mezőgazdasági bekötőútépítésére vonatkozó, az ötödik ötéves terv időszakára szóló célcsoportos beruházási javallatokat. Az oktatási és a munkaügy] miniszter javaslatára a kormány szabályozta a szakközépiskolák (Folytatás a 2. oldalon.) lyett 4089 millió forintot tudtunk fordítani. Érdemes megnézni, hogy honnan származtak ezek a bevételek? Költségvetésünk 32 százalékát fedezték a saját bevételek, amelyek beszedése a tanácsok feladata és teljes egészében náluk is marad. Közel felét azok a bevételek tették ki, amelyek egy része a tanácsokat, más része a központi költségvetést illeti. Az állami hozzájárulással kiadásainknak mindössze 18,9 százalékát kellett pótolni. A fejlesztési alapunk forrásának összetétele alaposan eltér az előbbi képtől. A saját bevételek itt 22,9, a megosztott bevételek mindössze 5,8 százalékot tesznek ki, s lényegesen nagyobb, 31,8 százalék az állami hozzájárulás mértéke. Ezek mellett a fejlesztési álipot más források is táplálták. A bankhitelek 9,8, az átvett beruházási pénzek igen jelentős, 19,4, míg a költségvetési többletekből fejlesztésre átcsoportosított pénzek szintén nagyon számottevő, 10,3 százalékos arányt képviselnek. Külön szeretnék rámutatni a költségvetési bevételeink részletesebb „származási” helyére. A legnagyobb összegeket az állami vállalatok fizették be, s ez adta a bevételeink egy negyedét. Ezt követik nagyságrendben a lakossági adók, amelyek a bevétel 23,8, majd a mezőgazdasági szövetkezetek befizetései 19,5 százalékos részaránnyal. Rendkívül tanulságos a többletbevételeink forrását elemezni. A költségvetési alap módosított tervéhez mérten 372 millió forint többletbevétél keletkezett. Ennek legnagyobb része — 44,3 százaléka — a mezőgazdasági szövetkezetek terven felüli befizetéseiből származott, ami mezőgazdasági nagyüzemeink örvendetes megerősödését jelzi ugyanúgy, mint az a tény, hogy évről évre kevesebb veszteséges és alaphiányos szövetkezet pénzügyi rendezésével kellett foglalkoznia végrehajtó bizottságunknak. Igen jelentős a működési bevételek többlete is. Ez egyrészt azt mutatja, hogy szaporodnak á tanácsi irányítású intézmények, másrészt a lakosság jövedelme a tervezettnél gyorsabban nőtt, ami maga után vonta a térítési díjak növekedését is. A fejlesztési alap közel másfél milliárdos bevételi többletének csaknem felét a koordinációval összefüggő átvett beruházási pénzeszközök teszik ki. Ez egyértelműen tanácsaink aktív szervező munkáját és a gazdasági egységek együttműködési készségét mutatja. A több mint 750 millió forint keretátvétel nagy mértékben járult hozzá terveink'sikeres teljesítéséhez. Csak elismerően szólhatunk a saját bevételi tervek túlteljesítéséről, ami csaknem 22 százalékban járult hozzá a többletbevételek kialakulásához. Sokat vitatott, de úgy gondolom, a mi helyzetünkben szükségszerű gyakorlat. volt a költségvetési pénzmaradványok egy részének fejlesztési célokra történő felhasználása. A mennyiségi hiány feloldása ugyanis égetőbb társadalmi probléma volt, mint a már működő intézmények ellátási színvonalnövelésének gyorsítása. 9 A tanácsülés szünetében. Külön kívánom kiemelni a lakosság és az üzemek társadalmi- munka-végzését, amelynek értéke az öt év alatt 839 millió forintot tesz ki. Egy megyei lakosra tehát — a csecsemőket is beszámítva — 1477 forint értékű társadalmi munka jutott a negyedik ötéves tervben. Az önzetlenül végzett munka eredményeit óvodák, szépen rendbehozott iskolák, a tanyai iskolákból a sötétséget örökre száműző villanyfények, tanyai diákotthonok, a sártól, kátyútól megszabadított utak és járdák, vízvezetékek kilométerei, virágos parkok és utcák, és egész megyénk egyre szépülő, féjlődő képe hirdeti. Köszönet érte mindenkinek, aki agyát, szívét és munkáját hozzáadta e nemes célok valóraváltá- sához. Az évről évre növekvő bevételek pénzügyi oldalról lehetővé tették a felhasználás folyamatosnövekedését is. Az 1975. évi ki-, adások a költségvetésnél 69, a fejlesztési alapnál 28,5 százalékkal nagyobbak az 1971. évinél. A bevételi források és a felhasználás között — különösen a fejlesztési alapnál — az évek során egyre nagyobb volt a különbség. Az 1975. évi fel nem használt fejlesztési alap közel 400 millió forint — az 1971. évinek kétszerese, s az elkölthető források több mint 30 százaléka. Ez a tény nagyon komolyan kell, hogy figyelmeztessen bennünket az építőipari kapacitás kiemelt fejlesztésére. Erre minden tanácsi szinten jelentős anyagi eszközöket is áldozni kell. Ellenkező esetben tovább szaporodnak az elköltet- len pénzeink, a létesítmények üzembe helyezése időben eltolódik, a pénzek jelentős részét az áremelkedés viszi el. Olyan határozott cselekvésre van most szükség, mint annak idején a mezőgazdaság átszervezéséhez, vagy a megye iparosítási programjának végrehajtásához. A költségvetési kiadások ágazati megoszlásában a legnagyobb- összeget, 2,5 milliárd forintot a kulturális ágazat működtetésére fordítottuk, s ez az összes kiadás 35,8 százalékát teszi ki. Ezt követi az egészségügyi intézmény- hálózat működtetésével kapcsolatos közel 2 milliárd; forint kiadás 28,2 százalékos részaránynyal. A fejlesztési alapból legnagyobb összeget, 1334 millió forintot lakásépítésre használtunk fel. Ez teszi ki a kiadások 34,9 százalékát. Ezt követik nagyságrendben a kulturális (14,1 százalék) és az egészségügyi-szociális (12,4 százalék) ágazati fejlesztések. E négy legnagyobb ágazatnál használtuk fel összes fejlesztési lehetőségünk háromnegyed részét. Mind a költségvetésnél, mind a fejlesztési alapnál a kulturális ágazat tervét teljesítettük túl legnagyobb mértékben. Az előbbinél 26,7, az utóbbinál 64 százalékkal. Igen jelentős a víz-csatorna beruházások tervének 62,4 százalékos túlteljesítése i$. Mindkét túlteljesítéshez nagy mértékben járultak hozzá a koordinációs keretátvételek, és a társadalmi akciók óvodaépítésnél, tanyai kollégiumok létesítésénél, vízellátásnál stb. Az egészségügyi beruházások tervtől való kisebb mérvű, öt- százalékos lemaradásának oka, hogy a kecskeméti megyei kórház beruházásának jóváhagyása elhúzódott, a terveket teljesen át kellett dolgozni, s a kivitelezés is csaknem három évvel később indulhatott Az üröm mellett örömet jelenthet számunkra, hogy .az így felszabadult pénzügyi keretekből jelentős rekonstrukciós bővítéseket valósíthattunk meg Baján és Kalocsán, s fedezni tudtuk a kiskunhalasi kórház többletköltségeit. (Folytatás a 3. oldalon.) " .»J "1 ......................... ......... —— , 1 — ■' , N apirenden a költségvetés és gazdálkodás A településfejlesztési verseny értékelése Tegnap, székházának nagytermében, ülést JS tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács. A tanácsülésen részt vett Horváth István, az A MSZMP Központi i Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A tanács- tagokat, országgyűlési képviselőket és meg- F hívott vendégeket dr. Gajdőcsi István megyei tanácselnök üdvözölte. Bejelentette, hogy Baja városban időközi választásra került I sor, ahol Szép Károlyt választották megyei tanácstagnak. A megyei tanács az ügyrendi bizottság javaslata alapján törvényesnek nyilvánította Szép Károly megválasztását. I Gajdőcsi elvtárs ezután a végrehajtó bizottság nevében javaslatot tett a napirendre. Az indítványt elfogadva, a megyei tanács a következő napirendet tárgyalta meg: Jelentés a tanácsi költségvetés és fejlesztési- I a lap-gazdálkodás 1975. évi negyedik ötéves I tervi végrehajtásáról. A IV. ötéves tervidőszak és az 1975. évi településfejlesztési verseny értékelése. Az V. I ötéves tervidőszak településfejlesztési versenyének meghirdetése. Jelentes • a megyei tanács kalocsai járási hivatalának irányító, ellenőrző tevékenységéről. Bejelentések és interpellációk.
