Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

1976. június 2. • PETŐFI NÉPE • 5 DRÁMAÍRÓK ÉS SZÍNHÁZAK MiiilÉilttpiiiiiiiBii Rivalda ’74—75 Naponta találkozunk szinte a TIT munkásságára utaló hír rekkel lapunkban. Ritkán jut hely és idő arra, hogy tevé­kenységük egyes mozzanataira külön is kitérjünk. A 1 IT az üzemekben Az óhaj könnyebb a megváló- i sításnál. Kívánatos az üzemi dolgozók ismereteinek szüntelen gyarapí­tása. Következőleg a TIT-előadá- sok rendezése egyéni és közér­dek. A statisztikák, az elmarasztaló megállapítások szerint Kecskemé­ten — majd mindenütt az or­szágban — viszonylag kevés is­meretterjesztő rendezvényre ke­rül sor a gyárakban, a vállala­toknál. Több tucatnyi oktatási forma található akár egy közepes nagy­ságú üzemben. Soroljam? Teszi a dolgát a Vöröskereszt, a mun­kavédelem, a Közlekedésbizton­sági Tanács, sokan vesznek részt politikai oktatáson, szakmai to­vábbképzéseken, tanulnak általá­nos vagy középiskola esti tago­zatain. Gazdag választékot kínál a színház, a két mozi, a művelő­dési központ. Még nem beszél­tünk a televízióról, a rádióról, a könyvtárakról, az otthon gyű­lendő olvasnivalóról. Említsem a kiskerttel, háztáji­val, a lakással járó tennivalókat. Ki hallgatja meg az üzemi TIT-előadásokat? Általában a rá­érős idősebbek vagy a könnyeb­ben befolyásolható egészen fia­talok. Közülük is viszonylag ke­vesen. Mégis többen, mint né­hány esztendeje. A TIT jobban ódafigyelt, vállalta az előkészí­téssel járó többletmunkát, Kecs­keméten tavaly az előadások 37 százalékát 'az üzemekben ren­dezték. Tudom, tapasztaltam: alig-alig ültek néhányan a klub­szobában, s egyik-másik előadó unalmasan, rutinjára hagyatkoz­va szólt nem túl érdekes témá­járól. Éppen az ismertetett nehézsé­gek miatt örvendetes a statisz­tikában is tükröződő változás. A BÁCSÉP, a Mezőgép, a ZIM, a Fémmunkás mellett, m^r újabj^ üzemek sizerzfisjart tudományos ismeretterjesztő tár? sulattal. Az örvendetes siker biz­tassa további erőfeszítésekre az ér­dekelteket: a SZOT és a TIT megállapodása, a városi pártbi­zottság ösztönzése a színvonal további emelésére, élményszerű — a sokfajta vonzással verseny- képes — formák alkalmazására, a figyelemfelkeltés még hatéko­nyabb módszereinek az alkalma­zására. Kívánatos, hogy a tavaly ta­pasztalható javulás egy hosszabb folyamat kezdetének bizonyuljon. Így is lesz, ha a TIT nem vár az igények felbukkanására, hanem maga is igényt kelt. Mi történt 1975-ben? Mostanában készítette el a megyei szervezet az elmúlt évi Összesítést. A városok közül Kecskemét, Baja, Kiskunhalas hivatkozhat a legtöbb előadásra. Az aktivitás különösen Kiskun­halas esetében örvendetes: ko­rábban eléggé lagymatagon dol­gozott az ottani TIT-szérvezet.. A kalocsaiakra sem lehet panasz. A falusi ismeretterjesztésben a bajai és a kiskőrösi járás jeles­kedik. Az előadások számát te­kintve a kecskeméti áll a má­sodik helyen. A kedvezőtlen te­lepülési adottságokkal magyaráz­ható, hogy az ezer lakosra jutó rendezvények tekintetében nem érték el az átlagot. Vigyázzunk a számokkal, írom gyorsan személyes tapasztalatai­mat a kimutatásokkal összeha­sonlítva. Hallhattam néhány olyan előadást, amelynek hatá­sa tíz szokványossal felér. A mennyiség és minőség összevont értékelése nem tartozik a köz- művelődés legkönnyebb feladatai közé. A kiskunhalasi járás minden­féle szempontból a TIT leggyen­gébb területe. Biztosra veszem, hogy ott is akadnak dicséretes mozzanatok, ügyes, törekvő szer­vezők, jól fölkészült előadók. A szerény eredményekre alapozva lehetne kilódítani mostani álla­potából a kulturális tevékenység más vonatkozásaiban dicséretes sikerekkel büszkélkedő járásban az ismeretek terjesztését. Fórumok teremtése Elfoglalt emberek ülték körül a Tudomány és Technika Háza egyik tanácstermének asztalait. Órákig hallgatták a hozzászólá­sokat, a Tohai László bevezetője után kialakult vitát. A megyei tanács elnökhelyettese Bács-Kis- kun új ötéves tervét ismertette a TIT és az MTESZ közös elnök­ségi ülésén. A két értelmiségi szervezet vezetőit nagyon „ösz- szehozta” a közös töprengés. Kitűnő közérzettel (hagyták el a résztvevők a tanácskozás szín­helyét. Alapos tájékoztatást ka-, .-PPÜ ’Yniifüenki,,, bätki fTlmondhat- l^i£í|ᣠ^cégjegyzése­it. Tucatnyi javaslat került a ta­nácskozás vezetőjének noteszé­be. Egyik-másik megvalósítása — már most látható — több százez­res megtakarítást jelenthet. A jelenlevők kölcsönösen tanultak egymástól. A tudományos kuta­tásban mind fontosabbak a ha­táresetek, amikor két vagy több tudományág összefogása révén jut előre az emberi ismeret. Ész­revehettük, hogy majd mindig hasznosak azok a tanácskozások, amikor különböző rétegek kép­viselői találkoznak. A mérnök bepillantást kap az orvos munká­jába, az ügyvéd .a közgazdász szemszögéből is vizsgálja az adott közügyet. Hasonló összejövetelek szor­galmazása a TIT egyik szép fel­adata. Heltal Nándor A papírszín­ház kifejezés eredete a ho­mályba vész. E furcsa szó- összetétel azt a sajátos ma­gyar jelenséget van hivatva tükrözni, hogy míg az utóbbi években sok­felé megmoz­dultak, korsze­rű törekvések­nek nyitottak utat a színhá­zak, addig a jelenkori ma­gyar drámairo­dalom ügye ko­rántsem mond­ható megnyug­tatónak a mai társadalmi té­mák fölvetésé­ben és kidol­gozásában. A szerzők művei­nek következe­tes és rendsze­res istápolásá­ra, a drámaíró-avatásra kevés színházi társulat, dramaturgia kötelezte el magát. Pedig e sa­játos műfaj legalapvetőbb szük­séglete az írók és a színházak jól sikerült, tartós házassága.^ ' Csupán egy-két éve tűnik úgy, hogy megváltozik a helyzet. Ör­kény István mellett Hernádi Gyula- Páskándi Géza, Száraz György, Kocsis István mintha sajátos, drámai életművet hozná­nak létre. A színházak műsor­tervében is szaporodnak a mai szerzők alkotásai; úgy tűnik, felvirágzóban van az együttmű­ködés, és alkonyodik a papír- színRáz kényszerű divatja. □ □ n A Magvető Kiadó Rivalda cí­mű antológiájának szerkesztői idestova tíz éve küzdenek sajá­tos eszközökkel a jelenkori ma­gyar dráma uralomra jutásáért a színházi dobogókon. Az 1967—68- as első kötet nyolc drámájától az idei, könyvhétre megjelent vá­logatásig a sorozat jó és lénye­gében átfogó képet ad színpadi irodalmunk helyzetéről, törekvé­seiről és változékony szinvonalá- ról is#SS5HBH8SB5SS5K3C55SSS5 A szerkesztés- alapéivá! szerint a Rivalda csak színpadi bemuta­tót megélt műveket közöl. A könyv ilyenformán terjeszti is a drámákat. Ezzel nemcsak esetle­ges újrarendezésükre biztatja a társulatokat, rendezőket, hanem alapvető tájékoztatást is nyújt az olvasó, színházszerető közönség számára a fővárosban és vidé­ken bemutatott darabokról. Ez­által időről időre — a lehetőség­hez mérten — keresztmetszetei ad drámairodalmunk helyzetéről. A Rivalda ’74—75 a szokáshoz hiven ezúttal is nyolc alkotást közöl. Illés Endre Egyszárnyú madarak és Karinthy Ferenc Hetvenes évek című darabjainak bemutatója két évvel ezelőtt volt, a többi hat alkotásé tavaly. Ez az arány is jelzi a társulatok meg­élénkülő érdeklődését a hazai szerzők művei iránt. Pécsett Her­nádi Gyula: Vérkeresztség és Illyés Gyula: Dupla vagy semmi című műveit- Veszprémben Ka­• Raffai Sarolta Vasderes című drámáját a kecske­méti Katona József Színház társulata mutatta be. rinthy drámáját, Győrben pedig Sántha Ferenc Húsz óráját mu­tatták be. A Nemzeti Színház két rangos szerző művével szerepel az antológiában: Németh László VII. Gergelyét és Illés Endre da­rabját állították színpadra. A kecskeméti Katona József Szín­ház által bemutatott két jelen­tős mű: Raffai Sarolta Vasderes és Kocsis István Magellán című drámája kapott helyet a kötetben. □ | □ Hogy a magyar dráma és szín­játszás valódi tükrét mutatja-e fel a Rivalda — ezen lehet vi­tatkozni. Hiszen Páskándi Géza, Gyurkó László, Örkény István, Sütő András ismert nevei éppen úgy hiányoznak az antológiából, mint Koppányi György, Gáspár Margit vagy Schwajda György drámái. Az is kérdéses, hogy va­lóban azok a társulatok tettek-e legtöbbet az ügy érdekében, azok léptek-e igazi, alkotó házasság­ra a szerzőkkel, akik ezúttal sze­repelnek a könyv-ben?.-.. A szerkesztők elsősorban a drámatermés minősége, színvona- la felől és nem az eaves bemu­- TgWHfSikenjh'eír1^’irányából“ közeli*- tették' meg "feladatúkat: a: nyolc* legjobbnak illetve legjellemzőbb­nek ítélt színpadi mű kiválasz­tását ... Ez a „színházon kívüli”, irodalomközpontú felfogás az írók készségének bizonyságaként is értelmezhető; érdemes és nem hálátlan feladat „életközösségre” lépni velük. Ezt tanúsítja töb­bek között .Raffai Sarolta és a kecskeméti színház, Illyés Gyu­la és a pécsi társulat, vagy ko­rábban Németh László és a bu­dapesti Nemzeti Színház folya­matos együttműködése is, hiszen a Rivalda nem először közöl olyan darabot, amelyek e jól si­került házasság gyermekei... Remélhető, hogy a kötet to­vább egyengeti a színműírók rö­gösnek látszó útját a világot je­lentő deszkák felé, és hatására mind több rendező kíváncsisága élénkül meg a mai magyar va­lóság kérdéseivel foglalkozó szín­padi szerzők munkái iránt. Pavlovits Miklós HEGEDŰS GÉZA: Jóbarátaim, az évek |Wem félek az évektől: az J.N évek jó barátaim, j Nyugodt szívvel tudok mindent befejezni, mert kíváncsi izgalom­mal kezdek valamit. És az új mindig többnek, érdekesebbnek, értékesebbnek ígérkezik, mint ami volt. Úgy készülök minden pillanatban az új tennivalóra, hogy élem saját elmúlt évtizedei­met, nemzetem évszázadjait, az emberiség ezeréveit, és időről időre, hogy ennen magamat ért­sem, számvetést csinálok a sze­mélyes és az öröklött múltról. . Minden, amit tanultam, ta­pasztaltam, tettem, elgondoltam, gazdagabbá tett, mert a múló évek gazdagítanak. Szeretek író­asztalnál ülni és szavakbafor- málni, amit érteni vélek, szere­tem a szavak szépségét és okos­ságát, szeretek a szavak által gyönyörködtetni és tanítani, de még játszani is. És szeretek ott állni a katedrán, bölcsebb idős­ként úgy tanítani a köröttem év­ről évre jelentkező ifjúságot, hogy amit mondok okos mulat­ságul szolgáljon a számukra, s emlékezetes élménnyé váljék bennük a tananyag. Miért is fél­jen a múló évektől, aki éleme- detten is úgy szólhat, hogy ifjak nemzedékei megértik? Szeretek utazni a nagyvilág­ban, s megadatott, hogy járhat­tam a távoli országokat. Otthon vagyok Európában. De ezt itt­hon érzem a legjobban. Elegen­dő egyszerre két vagy három hét a távoli tájon, azután sietek ha­za, hogy gazdagító emlékké vál­jék az útilátvány. Itt vagyok itt­hon, nem kívánnék külföldi len­ni, anyanyelvem közege a ha­zám, a magyar irodalom és a nemzeti múlt a hazám, a bonta­kozó itthoni jelen a hazám: itt szeretek külföldjáró honpolgár lenni. Szeretem az otthonomat, ame­lyet saját ízlésem szerint ren­deztem be, s ahol családfőként meleg biztonságban érzem az életemet. Létem formáját adja a hitvesi szerelem, amelynek ér­zelemgazdaságát nem tudták ki­kezdeni a múló évtizedek kö­zös gondjai, közös örömei, közös bánatai. Ez a harmónia ad erőt a megpróbáltatásokhoz, mert hi­szen nincsen emberélet megpró­báltatások nélkül, s a legboldo­gabb embernek is van annyi bá­nata, hogy el lehetne szomori- tani velük egy ország lakossá­gát. Czeretem az embereket, ~ együttesen is, külön-külön is. És mindenek fölött szeretem a nőket, a szép és okos asszo­nyokat, a kedves és vidám leá­nyokat, nélkülük oly színtelen és kopár volna az élet Szerelmes vagyok magába a női nembe. S hálás vagyok a sorsnak, hogy még hetedik évtizedemben sem nógat az értelmét vesztett ösz­tön szerelmes" igénnyel futni fia­tal leányok után, és sokkal in­kább érzem a női lét varázást azokban az asszonyokban, akik mögött már megélt évtizedek ér­tetik meg az élet szépségeit Fel­frissít, ha rámosolygok egy fia­tal leányra, még - csak azt sem igénylem, hogy visszamosolyog­jon rám; de testem-lelkem fel- ajzza egy érett asszonyka okos szava és szavaknál is okosabb mosolya. Köszönöm I nekik, hogy vannak. Űs szeretem a könyveket, amelyek immár hosszú év­tizedek óta ajándékozzák nekem a szépséget és a tudást. Életem körülveszik a költemények, a szépprózák, a drámák, az esz- szék és a különböző tudományok tanulmányai. A könyv ablakokat tár a job­ban látott valóság felé és meg­véd a valóság fenyegetéseitől. Olvasóember vagyok életformám­nál fogva, személyes viszonyom van a nyomtatott oldalakkal, sze­retem a könyvespolcok poros papírszagát. Még a többi művé­szétek felé is az irodalom mu­tatja nekem az utat, holott min- diglen is zenével élő és képek- ben-szobrokban gyönyörűséget találó ember vagyok. Így élek immáron hetedik év­tizede. A történelem olykor ki­rángatott életformámból, megis­mertem az élet kényelmetlensé­geit, veszélyeit és szörnyűségeit. De akkor is tudtam: író ember akkor politizál legjobban, ha író­asztalánál ül és ír, tanító em­ber akkor politizál a legjobban, ha a katedrán áll és tanít. Csak az emberségért legyen az, amit ír és ami tanít. Az évek pedig segítettek, hogy egyre inkább az legyek, aki va­gyok, és szüntelenül gazdagítot­ták lelkemet. Ezért nem akar­tam soha fiatalabbnak tűnni, mint amennyi éppen vagyok. Miért félne az évektől, aki élni tudja és élni akarja a felgyüle­kezett évek méltóságát, aki meg­élt múltjának alapjáról, szünte­lenül készül a jövendőre? Aki így él, annak az évek jóbarátai, növekvő múlt és elébejáruló jö­vő közt szakadatlanul éli a je­lent, amely ma gazdagabb, mint tegnap, holnapra gazdagabb lesz, mint ma, habár közben gyűlnek a gyászok is, a csalódások is. Hanem aki ezekre nincs felké­szülve, az képtelen élni az élet örömeit. A hetedik évtizedben ezt ** már jól érti az ember, és tudja azt is — közeli-távoli pél­dákon tapasztalhatta —, hogy elmehetek holnap és élhetek a pátriárkák koráig; a valószínű­ség a kettő között van. De ad­dig önmagam szeretnék marad­ni, tevékeny, alkotó, a szépet él­vező embernek, aki úgy távozik, hogy nyomot hagyott maga után e Földön. /I MOHÉI’, illetve a Veszprém és a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat a nyári hónapokban az eddigieknél célszerűbben szer­vezi meg a nyaralók és a film­alkotások rendszeres találkozását. A balatoni filmhetek alkalmával nyári, könnyű hangulatú, elsősor­ban szórakoztató műsorösszeállí­tásokat vetítenek az északi és a déli part nagyobb településeinek mozijaiban. A filmsorozat szervezői az üdü­lők közönségének kéthetes cse­rélődésére is ügyelve időszakon­ként újra vetítik az egyes alkotá­sokat. A műsorrendben kiemel­kedő szerepet kap a magyar filmművészet és a vígjáték. A Makk Károly műveinek soroza­tában a régi nagy sikerek; a Bolondos vakáció, a Fűre lépni szabad, a Liliomfi, a Mese a 12 találatról című alkotás is szere­pel. Műsorra tűzik Keleti Márton műveit is — Mágnás Miska, Bu­taságom története• Hattyúdal — és összeállításokat vetítenek a felszabadulás óta készült legjobb magyar szórakoztató filmekből is. (2x2 néha 5, Meztelen dip­lomata, A veréb is madár.) A balatoni filmhetek rendezvé­nyeinek sorában augusztus 17. és 19. között kétnapos tanácskozást hívnak össze a hazai filmvígjáték témakörében. Ez alkalommal kritikusok, rendezők és a film­forgalmazás szakemberei vitatják meg a szórakoztató alkotások kü­lönböző kérdéseit. A rangos esz­mecserével egyidőben filmplakát- kiállítást is rendeznek, és a szo­cialista országok újabban ké­szült, eddig még be nem muta­tott több vígjátékával is megis­mertetik a tanácskozás résztve­vőit. A nyári hónapokban több friss ilkotást is műsorra tűznek a ba­latoni mozikban. Az országos be­mutató előtt lesz látható egyebek között az Éjfélkor indul útjára a gyönyör című olasz, A kék kato­na című amerikai, az Egykoronás románc című csehszlovák és a Tavasz van, őrmester úr című lengyel film is. Kolostort keresnek 9 Berettyóújfalu határában, az egykori Herpályi nemzetség monosto­ránál, 1972 óta folytatnak ásatásokat a debreceni Déry Múzeum munkatársai. A. kutatás során feltárták az 1250-es években épült, a Tiszántúl egyetlen fennmaradt háromhajós nemzetiségi monostor maradványait.^A feltevések. szerint- - a - monostor, szomszédságában kolostor is létezik, s a jelenlegi ásatások célja, ennek feltárása. Képünkön: a monostor helyreállított maradványai és a Déli torony látható. (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS.) Szupersztereo lemezjátszó A Martin nevű szlovákiai vá­ros rádióamatőrjei eredeti be­rendezést állítottak elő, amelynek segítségével a magános zenehall­gató kvadrofonikus muzsikát él­vezhet. Tenyérre emlékeztető alakú fotelról van szó, amelynek „középső ujja’’ az ülés támlája, a másik négy „ujjban” pedig rend­kívül jó minőségű hangszórókat helyeztek el. A fotelt úgy alakí­tották ki, hogy a zenehallgató ember feje az akusztikus rend­szer fókuszában legyen. L AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András — RAJZ: Greskovits L J- vornus aatasltvSaa / ee MAMtr* /hfAonó vrfu ~ -- --------i - M/A/&£-Afr 9etr­T ZZZé. '**'' ** tvoow: re* uea ha a haladás ma■* t0a rfn/iK, a*. A nAATttí wmefero, ____________ maa­— áhtTev tv éíT f- Mioret jaladásaak xeu. Mea­-SZ.A KÜtAONn tvkbm. -HATALMAS. N€M LÁTH! a véaéf. 1

Next

/
Thumbnails
Contents