Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
1976. június 2. • PETŐFI NÉPE • 5 DRÁMAÍRÓK ÉS SZÍNHÁZAK MiiilÉilttpiiiiiiiBii Rivalda ’74—75 Naponta találkozunk szinte a TIT munkásságára utaló hír rekkel lapunkban. Ritkán jut hely és idő arra, hogy tevékenységük egyes mozzanataira külön is kitérjünk. A 1 IT az üzemekben Az óhaj könnyebb a megváló- i sításnál. Kívánatos az üzemi dolgozók ismereteinek szüntelen gyarapítása. Következőleg a TIT-előadá- sok rendezése egyéni és közérdek. A statisztikák, az elmarasztaló megállapítások szerint Kecskeméten — majd mindenütt az országban — viszonylag kevés ismeretterjesztő rendezvényre kerül sor a gyárakban, a vállalatoknál. Több tucatnyi oktatási forma található akár egy közepes nagyságú üzemben. Soroljam? Teszi a dolgát a Vöröskereszt, a munkavédelem, a Közlekedésbiztonsági Tanács, sokan vesznek részt politikai oktatáson, szakmai továbbképzéseken, tanulnak általános vagy középiskola esti tagozatain. Gazdag választékot kínál a színház, a két mozi, a művelődési központ. Még nem beszéltünk a televízióról, a rádióról, a könyvtárakról, az otthon gyűlendő olvasnivalóról. Említsem a kiskerttel, háztájival, a lakással járó tennivalókat. Ki hallgatja meg az üzemi TIT-előadásokat? Általában a ráérős idősebbek vagy a könnyebben befolyásolható egészen fiatalok. Közülük is viszonylag kevesen. Mégis többen, mint néhány esztendeje. A TIT jobban ódafigyelt, vállalta az előkészítéssel járó többletmunkát, Kecskeméten tavaly az előadások 37 százalékát 'az üzemekben rendezték. Tudom, tapasztaltam: alig-alig ültek néhányan a klubszobában, s egyik-másik előadó unalmasan, rutinjára hagyatkozva szólt nem túl érdekes témájáról. Éppen az ismertetett nehézségek miatt örvendetes a statisztikában is tükröződő változás. A BÁCSÉP, a Mezőgép, a ZIM, a Fémmunkás mellett, m^r újabj^ üzemek sizerzfisjart tudományos ismeretterjesztő tár? sulattal. Az örvendetes siker biztassa további erőfeszítésekre az érdekelteket: a SZOT és a TIT megállapodása, a városi pártbizottság ösztönzése a színvonal további emelésére, élményszerű — a sokfajta vonzással verseny- képes — formák alkalmazására, a figyelemfelkeltés még hatékonyabb módszereinek az alkalmazására. Kívánatos, hogy a tavaly tapasztalható javulás egy hosszabb folyamat kezdetének bizonyuljon. Így is lesz, ha a TIT nem vár az igények felbukkanására, hanem maga is igényt kelt. Mi történt 1975-ben? Mostanában készítette el a megyei szervezet az elmúlt évi Összesítést. A városok közül Kecskemét, Baja, Kiskunhalas hivatkozhat a legtöbb előadásra. Az aktivitás különösen Kiskunhalas esetében örvendetes: korábban eléggé lagymatagon dolgozott az ottani TIT-szérvezet.. A kalocsaiakra sem lehet panasz. A falusi ismeretterjesztésben a bajai és a kiskőrösi járás jeleskedik. Az előadások számát tekintve a kecskeméti áll a második helyen. A kedvezőtlen települési adottságokkal magyarázható, hogy az ezer lakosra jutó rendezvények tekintetében nem érték el az átlagot. Vigyázzunk a számokkal, írom gyorsan személyes tapasztalataimat a kimutatásokkal összehasonlítva. Hallhattam néhány olyan előadást, amelynek hatása tíz szokványossal felér. A mennyiség és minőség összevont értékelése nem tartozik a köz- művelődés legkönnyebb feladatai közé. A kiskunhalasi járás mindenféle szempontból a TIT leggyengébb területe. Biztosra veszem, hogy ott is akadnak dicséretes mozzanatok, ügyes, törekvő szervezők, jól fölkészült előadók. A szerény eredményekre alapozva lehetne kilódítani mostani állapotából a kulturális tevékenység más vonatkozásaiban dicséretes sikerekkel büszkélkedő járásban az ismeretek terjesztését. Fórumok teremtése Elfoglalt emberek ülték körül a Tudomány és Technika Háza egyik tanácstermének asztalait. Órákig hallgatták a hozzászólásokat, a Tohai László bevezetője után kialakult vitát. A megyei tanács elnökhelyettese Bács-Kis- kun új ötéves tervét ismertette a TIT és az MTESZ közös elnökségi ülésén. A két értelmiségi szervezet vezetőit nagyon „ösz- szehozta” a közös töprengés. Kitűnő közérzettel (hagyták el a résztvevők a tanácskozás színhelyét. Alapos tájékoztatást ka-, .-PPÜ ’Yniifüenki,,, bätki fTlmondhat- l^i£í|ᣠ^cégjegyzéseit. Tucatnyi javaslat került a tanácskozás vezetőjének noteszébe. Egyik-másik megvalósítása — már most látható — több százezres megtakarítást jelenthet. A jelenlevők kölcsönösen tanultak egymástól. A tudományos kutatásban mind fontosabbak a határesetek, amikor két vagy több tudományág összefogása révén jut előre az emberi ismeret. Észrevehettük, hogy majd mindig hasznosak azok a tanácskozások, amikor különböző rétegek képviselői találkoznak. A mérnök bepillantást kap az orvos munkájába, az ügyvéd .a közgazdász szemszögéből is vizsgálja az adott közügyet. Hasonló összejövetelek szorgalmazása a TIT egyik szép feladata. Heltal Nándor A papírszínház kifejezés eredete a homályba vész. E furcsa szó- összetétel azt a sajátos magyar jelenséget van hivatva tükrözni, hogy míg az utóbbi években sokfelé megmozdultak, korszerű törekvéseknek nyitottak utat a színházak, addig a jelenkori magyar drámairodalom ügye korántsem mondható megnyugtatónak a mai társadalmi témák fölvetésében és kidolgozásában. A szerzők műveinek következetes és rendszeres istápolására, a drámaíró-avatásra kevés színházi társulat, dramaturgia kötelezte el magát. Pedig e sajátos műfaj legalapvetőbb szükséglete az írók és a színházak jól sikerült, tartós házassága.^ ' Csupán egy-két éve tűnik úgy, hogy megváltozik a helyzet. Örkény István mellett Hernádi Gyula- Páskándi Géza, Száraz György, Kocsis István mintha sajátos, drámai életművet hoznának létre. A színházak műsortervében is szaporodnak a mai szerzők alkotásai; úgy tűnik, felvirágzóban van az együttműködés, és alkonyodik a papír- színRáz kényszerű divatja. □ □ n A Magvető Kiadó Rivalda című antológiájának szerkesztői idestova tíz éve küzdenek sajátos eszközökkel a jelenkori magyar dráma uralomra jutásáért a színházi dobogókon. Az 1967—68- as első kötet nyolc drámájától az idei, könyvhétre megjelent válogatásig a sorozat jó és lényegében átfogó képet ad színpadi irodalmunk helyzetéről, törekvéseiről és változékony szinvonalá- ról is#SS5HBH8SB5SS5K3C55SSS5 A szerkesztés- alapéivá! szerint a Rivalda csak színpadi bemutatót megélt műveket közöl. A könyv ilyenformán terjeszti is a drámákat. Ezzel nemcsak esetleges újrarendezésükre biztatja a társulatokat, rendezőket, hanem alapvető tájékoztatást is nyújt az olvasó, színházszerető közönség számára a fővárosban és vidéken bemutatott darabokról. Ezáltal időről időre — a lehetőséghez mérten — keresztmetszetei ad drámairodalmunk helyzetéről. A Rivalda ’74—75 a szokáshoz hiven ezúttal is nyolc alkotást közöl. Illés Endre Egyszárnyú madarak és Karinthy Ferenc Hetvenes évek című darabjainak bemutatója két évvel ezelőtt volt, a többi hat alkotásé tavaly. Ez az arány is jelzi a társulatok megélénkülő érdeklődését a hazai szerzők művei iránt. Pécsett Hernádi Gyula: Vérkeresztség és Illyés Gyula: Dupla vagy semmi című műveit- Veszprémben Ka• Raffai Sarolta Vasderes című drámáját a kecskeméti Katona József Színház társulata mutatta be. rinthy drámáját, Győrben pedig Sántha Ferenc Húsz óráját mutatták be. A Nemzeti Színház két rangos szerző művével szerepel az antológiában: Németh László VII. Gergelyét és Illés Endre darabját állították színpadra. A kecskeméti Katona József Színház által bemutatott két jelentős mű: Raffai Sarolta Vasderes és Kocsis István Magellán című drámája kapott helyet a kötetben. □ | □ Hogy a magyar dráma és színjátszás valódi tükrét mutatja-e fel a Rivalda — ezen lehet vitatkozni. Hiszen Páskándi Géza, Gyurkó László, Örkény István, Sütő András ismert nevei éppen úgy hiányoznak az antológiából, mint Koppányi György, Gáspár Margit vagy Schwajda György drámái. Az is kérdéses, hogy valóban azok a társulatok tettek-e legtöbbet az ügy érdekében, azok léptek-e igazi, alkotó házasságra a szerzőkkel, akik ezúttal szerepelnek a könyv-ben?.-.. A szerkesztők elsősorban a drámatermés minősége, színvona- la felől és nem az eaves bemu- TgWHfSikenjh'eír1^’irányából“ közeli*- tették' meg "feladatúkat: a: nyolc* legjobbnak illetve legjellemzőbbnek ítélt színpadi mű kiválasztását ... Ez a „színházon kívüli”, irodalomközpontú felfogás az írók készségének bizonyságaként is értelmezhető; érdemes és nem hálátlan feladat „életközösségre” lépni velük. Ezt tanúsítja többek között .Raffai Sarolta és a kecskeméti színház, Illyés Gyula és a pécsi társulat, vagy korábban Németh László és a budapesti Nemzeti Színház folyamatos együttműködése is, hiszen a Rivalda nem először közöl olyan darabot, amelyek e jól sikerült házasság gyermekei... Remélhető, hogy a kötet tovább egyengeti a színműírók rögösnek látszó útját a világot jelentő deszkák felé, és hatására mind több rendező kíváncsisága élénkül meg a mai magyar valóság kérdéseivel foglalkozó színpadi szerzők munkái iránt. Pavlovits Miklós HEGEDŰS GÉZA: Jóbarátaim, az évek |Wem félek az évektől: az J.N évek jó barátaim, j Nyugodt szívvel tudok mindent befejezni, mert kíváncsi izgalommal kezdek valamit. És az új mindig többnek, érdekesebbnek, értékesebbnek ígérkezik, mint ami volt. Úgy készülök minden pillanatban az új tennivalóra, hogy élem saját elmúlt évtizedeimet, nemzetem évszázadjait, az emberiség ezeréveit, és időről időre, hogy ennen magamat értsem, számvetést csinálok a személyes és az öröklött múltról. . Minden, amit tanultam, tapasztaltam, tettem, elgondoltam, gazdagabbá tett, mert a múló évek gazdagítanak. Szeretek íróasztalnál ülni és szavakbafor- málni, amit érteni vélek, szeretem a szavak szépségét és okosságát, szeretek a szavak által gyönyörködtetni és tanítani, de még játszani is. És szeretek ott állni a katedrán, bölcsebb idősként úgy tanítani a köröttem évről évre jelentkező ifjúságot, hogy amit mondok okos mulatságul szolgáljon a számukra, s emlékezetes élménnyé váljék bennük a tananyag. Miért is féljen a múló évektől, aki éleme- detten is úgy szólhat, hogy ifjak nemzedékei megértik? Szeretek utazni a nagyvilágban, s megadatott, hogy járhattam a távoli országokat. Otthon vagyok Európában. De ezt itthon érzem a legjobban. Elegendő egyszerre két vagy három hét a távoli tájon, azután sietek haza, hogy gazdagító emlékké váljék az útilátvány. Itt vagyok itthon, nem kívánnék külföldi lenni, anyanyelvem közege a hazám, a magyar irodalom és a nemzeti múlt a hazám, a bontakozó itthoni jelen a hazám: itt szeretek külföldjáró honpolgár lenni. Szeretem az otthonomat, amelyet saját ízlésem szerint rendeztem be, s ahol családfőként meleg biztonságban érzem az életemet. Létem formáját adja a hitvesi szerelem, amelynek érzelemgazdaságát nem tudták kikezdeni a múló évtizedek közös gondjai, közös örömei, közös bánatai. Ez a harmónia ad erőt a megpróbáltatásokhoz, mert hiszen nincsen emberélet megpróbáltatások nélkül, s a legboldogabb embernek is van annyi bánata, hogy el lehetne szomori- tani velük egy ország lakosságát. Czeretem az embereket, ~ együttesen is, külön-külön is. És mindenek fölött szeretem a nőket, a szép és okos asszonyokat, a kedves és vidám leányokat, nélkülük oly színtelen és kopár volna az élet Szerelmes vagyok magába a női nembe. S hálás vagyok a sorsnak, hogy még hetedik évtizedemben sem nógat az értelmét vesztett ösztön szerelmes" igénnyel futni fiatal leányok után, és sokkal inkább érzem a női lét varázást azokban az asszonyokban, akik mögött már megélt évtizedek értetik meg az élet szépségeit Felfrissít, ha rámosolygok egy fiatal leányra, még - csak azt sem igénylem, hogy visszamosolyogjon rám; de testem-lelkem fel- ajzza egy érett asszonyka okos szava és szavaknál is okosabb mosolya. Köszönöm I nekik, hogy vannak. Űs szeretem a könyveket, amelyek immár hosszú évtizedek óta ajándékozzák nekem a szépséget és a tudást. Életem körülveszik a költemények, a szépprózák, a drámák, az esz- szék és a különböző tudományok tanulmányai. A könyv ablakokat tár a jobban látott valóság felé és megvéd a valóság fenyegetéseitől. Olvasóember vagyok életformámnál fogva, személyes viszonyom van a nyomtatott oldalakkal, szeretem a könyvespolcok poros papírszagát. Még a többi művészétek felé is az irodalom mutatja nekem az utat, holott min- diglen is zenével élő és képek- ben-szobrokban gyönyörűséget találó ember vagyok. Így élek immáron hetedik évtizede. A történelem olykor kirángatott életformámból, megismertem az élet kényelmetlenségeit, veszélyeit és szörnyűségeit. De akkor is tudtam: író ember akkor politizál legjobban, ha íróasztalánál ül és ír, tanító ember akkor politizál a legjobban, ha a katedrán áll és tanít. Csak az emberségért legyen az, amit ír és ami tanít. Az évek pedig segítettek, hogy egyre inkább az legyek, aki vagyok, és szüntelenül gazdagították lelkemet. Ezért nem akartam soha fiatalabbnak tűnni, mint amennyi éppen vagyok. Miért félne az évektől, aki élni tudja és élni akarja a felgyülekezett évek méltóságát, aki megélt múltjának alapjáról, szüntelenül készül a jövendőre? Aki így él, annak az évek jóbarátai, növekvő múlt és elébejáruló jövő közt szakadatlanul éli a jelent, amely ma gazdagabb, mint tegnap, holnapra gazdagabb lesz, mint ma, habár közben gyűlnek a gyászok is, a csalódások is. Hanem aki ezekre nincs felkészülve, az képtelen élni az élet örömeit. A hetedik évtizedben ezt ** már jól érti az ember, és tudja azt is — közeli-távoli példákon tapasztalhatta —, hogy elmehetek holnap és élhetek a pátriárkák koráig; a valószínűség a kettő között van. De addig önmagam szeretnék maradni, tevékeny, alkotó, a szépet élvező embernek, aki úgy távozik, hogy nyomot hagyott maga után e Földön. /I MOHÉI’, illetve a Veszprém és a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat a nyári hónapokban az eddigieknél célszerűbben szervezi meg a nyaralók és a filmalkotások rendszeres találkozását. A balatoni filmhetek alkalmával nyári, könnyű hangulatú, elsősorban szórakoztató műsorösszeállításokat vetítenek az északi és a déli part nagyobb településeinek mozijaiban. A filmsorozat szervezői az üdülők közönségének kéthetes cserélődésére is ügyelve időszakonként újra vetítik az egyes alkotásokat. A műsorrendben kiemelkedő szerepet kap a magyar filmművészet és a vígjáték. A Makk Károly műveinek sorozatában a régi nagy sikerek; a Bolondos vakáció, a Fűre lépni szabad, a Liliomfi, a Mese a 12 találatról című alkotás is szerepel. Műsorra tűzik Keleti Márton műveit is — Mágnás Miska, Butaságom története• Hattyúdal — és összeállításokat vetítenek a felszabadulás óta készült legjobb magyar szórakoztató filmekből is. (2x2 néha 5, Meztelen diplomata, A veréb is madár.) A balatoni filmhetek rendezvényeinek sorában augusztus 17. és 19. között kétnapos tanácskozást hívnak össze a hazai filmvígjáték témakörében. Ez alkalommal kritikusok, rendezők és a filmforgalmazás szakemberei vitatják meg a szórakoztató alkotások különböző kérdéseit. A rangos eszmecserével egyidőben filmplakát- kiállítást is rendeznek, és a szocialista országok újabban készült, eddig még be nem mutatott több vígjátékával is megismertetik a tanácskozás résztvevőit. A nyári hónapokban több friss ilkotást is műsorra tűznek a balatoni mozikban. Az országos bemutató előtt lesz látható egyebek között az Éjfélkor indul útjára a gyönyör című olasz, A kék katona című amerikai, az Egykoronás románc című csehszlovák és a Tavasz van, őrmester úr című lengyel film is. Kolostort keresnek 9 Berettyóújfalu határában, az egykori Herpályi nemzetség monostoránál, 1972 óta folytatnak ásatásokat a debreceni Déry Múzeum munkatársai. A. kutatás során feltárták az 1250-es években épült, a Tiszántúl egyetlen fennmaradt háromhajós nemzetiségi monostor maradványait.^A feltevések. szerint- - a - monostor, szomszédságában kolostor is létezik, s a jelenlegi ásatások célja, ennek feltárása. Képünkön: a monostor helyreállított maradványai és a Déli torony látható. (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS.) Szupersztereo lemezjátszó A Martin nevű szlovákiai város rádióamatőrjei eredeti berendezést állítottak elő, amelynek segítségével a magános zenehallgató kvadrofonikus muzsikát élvezhet. Tenyérre emlékeztető alakú fotelról van szó, amelynek „középső ujja’’ az ülés támlája, a másik négy „ujjban” pedig rendkívül jó minőségű hangszórókat helyeztek el. A fotelt úgy alakították ki, hogy a zenehallgató ember feje az akusztikus rendszer fókuszában legyen. L AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András — RAJZ: Greskovits L J- vornus aatasltvSaa / ee MAMtr* /hfAonó vrfu ~ -- --------i - M/A/&£-Afr 9etrT ZZZé. '**'' ** tvoow: re* uea ha a haladás ma■* t0a rfn/iK, a*. A nAATttí wmefero, ____________ maa— áhtTev tv éíT f- Mioret jaladásaak xeu. Mea-SZ.A KÜtAONn tvkbm. -HATALMAS. N€M LÁTH! a véaéf. 1
