Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Készülődés az aratásra AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 128. szám. Ára: 90 fillér 1976. június 1. kedd A balotaszállási Kossuth Termelőszövetkezetben is készülődnek az aratásra. Június közepéig befejezik a gépek javítását. Előreláthatóan július elején kezdik meg a betakarítást két SZK—4-es szovjet és egy NDK E—512-es kombájnnal. Képünkön Mihály Gábor és Huszka An­tal szerelő munka közben. A háttérben épül már az új javítóműhely, amely a közös gazdaság építőbrigádjának kivitelezésében készül el. Előreláthatóan az év végén átadják. . IRÁNYELVEKET FOGADOTT EL A SZOT ELNÖKSÉGE a bizalmiak hatásköréről A SZOT elnöksége hétfői ülé­sén irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatás­köréről. Figyelembe vette, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszer­vezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érintő olyan eseti in­tézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a minisz­teri vagy magasabb szintű kitün­tetésre vonatkozó javaslat, a fi­zetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban része­sítés, vállalati > lakás vagy lakás- támogatás, továbbá szociális jut­tatás adása. Az ezekkel kapcso­latos egyetértési jogot a szak- szervezetek alapszabálya értel­mében a bizalmiakra, főbizalmi­akra ruházzák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmiak, illetve főbizalmiak egyetértése szükséges a vállalati, hivatali, intézményi és szakszervezeti kül­földi és hazai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, a beutalók térítésének részbeni vagy teljes, elengedéséhez, a szak- szervezeti segélyben részesülő személy meghatározásához, a szakszervezeti kitüntetésben ré­szesülők kiválasztásához is. A bizalmiak véleményét, javas­latát ki kell kérni a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő valamennyi kérdésben, s joga van a bizalminak arra, hogy e kérdéseket érintő felsőbb szintű rendeletek, előírások be­tartását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szak- szervezeti bizottságnál, ha a gaz­dasági vezető a csoportját, illet­ve egyes dolgozókat érintő tör­vénysértő intézkedéseket ter­vez, vagy ha a szocialista erköl­csöt sértő eljárást, hibás mód­szert tapasztal, és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudja rendezni. (Folytatás a 2. oldalon.) • A helvéciai Fekete-erdei Általános Iskola 4573. számú Kilián György úttörőcsapatának vasárnap délután Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára adta át a KISZ KB vörös selyemzászla­ját. (Karáth Imre felvétele.) A Duna—Tisza közi termőtala­jok ésszerű hasznosítási program­ja keretében a második ötéves tervtől kezdve 6100 hektár cellu­lóznyárt ültettek el az állami és erdőgazdaságok, valamint a szö­vetkezetek- a mezőgazdasági mű­velésre kevésbé alkalmas szántó- területeken. A gyorsan növő „pa­pírfa” néhány éven belül vágásra érik. Jelenleg a tisztító vágása folyik az 5x5 majd a 4x4 mé­teres sor- és tőtávolságra tele­pített cellulóznyár-ültetvények- nek. A Kiskunsági Területi Szövet­ség körzetében 91 mezőgazdasági szövetkezetnek az 1965-ben meg­Kisdobos- és úttörőavatás Horváth István kerekegyházi látogatása A megyei úttörőtalálkozó be­fejező rendezvényeivel tegyidő- ben nagy izgalommal készültek fiatal életük egyik maradandó eseményére odahaza a kerekegy­házi első és negyedik osztályos tanulók, összesen 135-en ’"sora­koztak fel a gyermeknap és a Magyar Úttörők Szövetsége 30. születési évfordulójának „előes­téjén”. Innen, a Lenin térről vo­nultak át a szomszédos központi általános iskola udvarába, ka­tonásan egyszerre lépve, a 24 ta­gú ifjú fúvószenekar taktusaira. Időközben helyet foglalt az elnöki asztalnál Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság első titkára, Németh Fe­renc, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára, valamint ott voltak a járási és a helyi párt- bizottság, a KISZ, a tanács, a mezőgazdasági gépgyártó és Hab­selyem üzem, az erdészet, az ál­lami és közös gazdaságok veze­tői. A vendégeket és a szülőket Szabó Istvánná, a KISZ Közpon­ti Bizottsága vörös selyem zász­lajával kitüntetett 3586. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat veze­tője üdvözölte. Majd jelentésre sorakoztak fel a rajtitkárok, be­hozták a díszszalagokkal lengő csapatzászlót. Rónai Tibor isko­laigazgató megnyitója után elkez­dődött a kisdobosok - és úttörők ünnepélyes avatása a kellemes kora alkonyati ragyogásban, az öreg dió- és nyárfák tövében. „Add a kezed úttörő”... — énekelték a gyerekek, és az Avatáskor című vers is elhang­zott, mielőtt a kisdobosok foga­dalmat tettek: „Én... a mai naptól... ” Idősebb társaik adták át a kék nyakkendőt és a kísé­rő ajándékokat, könyveket, játé­kokat. Barányi Anita nyakába Horváth István kötötte a kisdo­bosnyakkendőt. A kicsik kedves mosollyal és meghatott komoly­sággal élték át az avatás mozza­natait, ' és nyomban bemutatták első műsorukat, amely az újon­nan vállalt, hat pontból álló kö­telezettségeiket szemléltette. A végzős negyedikeseket a nagy­község KISZ-fiataljai fogadták úttörőkké. A csapat új tagjait Horváth István köszöntötte, Mint mondta, ezek a percek felejthetetlenek maradnak mindazoknak, akik összegyűltek a kerekegyházi isko­la udvarán. S ugyanígy felejthe­tetlenek hazánk más részein a sok tízezer kisdobos és úttörő számára. Az új pajtások életében a fogadalomtétel teszi emlékeze­tessé ezt a napot, amikor a na­gyobb közösség soraiba léptek. Az összetartozás ereje sok ember­formáló élményhez juttatja őket az elkövetkező időkben. Amilyen gazdag az úttörőmozgalom 30 esz­tendős múltja, olyan szép, biz­tató és ragyogó lesz a jövője is. MIHAIL LESZECSKO BUDAPESTEN Megkezdődött a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka A Bajai Nyár ’76 programja 3. oldal Kecskeméti célok í. oldal Visszhang Dunavecséről 4. oldal Dusnoki vállalkozás 4. oldal Fiatalok tárlata Kiskunhalason 5. oldal Hétfőn szovjet küldöttség ér­kezett Budapestre a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kor­mányközi bizottság 17. üléssza­kára. A delegációt Mihail Le- szecsko, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának el­nöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete. Tegnap megkezdődött a kor­mányközi bizottság ülésszaka. A magyar tárgyaló ‘ delegációt Sze­kér Gyula, a szovjet küldöttséget Mihail Leszecsko vezeti. (MTI) kezdett telepítéssel a IV. ötéves terv végéig., 4400 hektárra nőtt a papírnyárterülete. Számottevő a mezőgazdasági szövetkezetek cel- lulóznyár-ültetvénye Lászlófal- ván, Kiskunfélegyházán, Balota- szálláson, Kiskunmajsán, Csó- lyospáloson. A több, mint 4 ezer hektár nyárfa kitermelése előre­láthatóan 1990-re fejeződik be. A papírfarönkök feldolgozását a jugoszláviai Mitrovicán felépülő cellulózgyár végzi. Hazánk és a szomszédos or­szág közötti gazdasági együttmű­ködés keretében a magyar és a jugoszláv if avagy ónra alapuló cellulózgyár fejlesztéséhez Ma­tt Tízéves fák az akasztói határ ceUulóznyár-filtetvényén. gyarország jelentős összeggel hozzájárul. 1978-tól kezdve a kiskunsági szövetkezetekből ösz- szesen 23 ezer köbméter papírfa- rönköt szállítanak majd a ju­goszláviai üzembe. A munka nagyságát jelzi, hogy ilyen meny- nyiségű rönk előkészítéséhez mintegy 70 ezer köbméter fát kell kitermelni. A kivágott fa pótlására valamennyi gazdaság­ban újabb erdőket telepítenek, hogy a második évezredben még több ipari nyersanyag származzék a Duna—Tisza közéről. K. A. A megyei pártbizottság első tit­kára azzal fejezte be beszédét, hogy az új csapattagok érezzék jól magukat az úttörőszövetség­ben, és teljesítsék kötelességei­ket, ahogyan ígérték. A kerekegyházi ünnepségen ok­levelet, jutalmat és kitüntetést kaptak, akik átlagon felül vállal­tak munkát, felelősséget a moz­galmi év tennivalóiból. A kisdo­bosokat és úttörőket, avató össze­jövetel műsoros esttel ért véget az iskola előtt pattogó tábortűz lángjainál. H. F. Bács-Kiskun megyében húsz esztendővel fafeldolgozás nemzetközi együttműködéssel ezelőtt 120—130 ezer hektár olyan mező- gazdasági területet’ tartottak nyilván, amelyet megfelelően hasznosítani csak erdőtelepítéssel lehet. A második, harma­dik, majd a negyedik ötéves tervben elültetett cellulóznyár-, fenyő- és lomboserdők 80 ezer hektárra csökkentették a te­lepítésre váró területet. E nagy munka végrehajtására hosz- szútávú tervet dolgoztak ki, amelynek első ütemeként 1976- tól 80-ig 8—9 ezer hektáron végeznek erdősítést. Bács-Kis­kun megye sajátos helyzetére való tekintettel nagyobb arányban részesül az erdőtelepítéshez nyújtott állami támo­gatásból, mint az ország más vidékei. 1976-ban 27,2 millió forintos költséggel 1082 hektár erdőt ültetnek a mezőgazda- sági nagyüzemek. a tompái Szabadság • Fogadalom­tételre sorakoztak fel a kerekegyház! pajtások. • Az első-, osztályos Barányi Anitának a megyei pártbizottság első titkára, Horváth István köti fel a kék kisdobos­nyakkendőt. (Tóth Sándor felvételei.) Az ünnepi közgyűlés előtt Ko­vács Gergely elmondta: „1950-ben harminchétén, nincstelen agrár­proletárok megalakítottuk a köz­ségben az első termelőszövetke­zeti csoportot. Küszködtünk, de kitartottunk. Dolgoztunk, ahogy bírtunk. Jött derűre ború. Vol­tunk veszteséges, szanált tsz is nem olyan régen: az 1972-es esz­tendőt zártuk a legrosszabbul. Ki gondolta volna akár öt éve is, hogy most másodszor kapjuk meg a kiváló termelőszövetkezeti cí­met!?..” ' A tompái Szabadság Termelő- szövetkezetben a múlt hét végén megtartott ünnepi közgyűlésen Körmendi Géza elnök jelentős előrelépésről szólhatott. Három év alatt a halmozott termelési ér­ték 37 millióról több, mint 50 millióra emelkedett, nőtt az ár­bevétel, a tiszta vagyon, s a nye­reség, amelynek értéke tavaly meghaladta az 5 millió 700 ezer forintot. A taglétszámuk csök­kent, viszont a gépesítettség ja­vult. Több, mint 8 millió forin­tot költöttek gépekre 1973 óta. A termelési szerkezetben is vál­tozás történt Ma már csak négy növényt termesztenek, a kukori­cát és a búzát termelési rend­szerhez csatlakozva. Állatte­nyésztésük középpontjában .— a szarvasmarha-hizlalás mellett -—- a baromfitartás áll, s jövőre, amikor befejezik az ezzel kap­csolatos beruházásokat, évente egymillió csirkét adnak el. A téeszgazdák élet- és munka- körülményei is javultak. Jól fel­szerelt, új műhelyben dolgoznak a gépjavítók, elkészült csaknem 2 millió forintos költséggel az üzemi konyha és étkező is, ame­lyet a közgyűlés után avattak. A község életében kiemelkedik a téesz szerepe. Pénzzel és tár­sadalmi munkával segítették az óvoda és a művelődési ház elké­szítését, s elsőként adtak 50 ezer forintot a tompái uszoda építé­séhez. Az elnök elmondta: ami vál­tozás történt a téeszben, az a tagság, az egész közösség ér­deme. Azonban nem mulaszthat­juk el, hogy emlékezzünk az 1973 előtti évekre, amikoris az akkori vezetők hibájából került nehéz helyzetbe a téesz. A mos­tani új, fiatal, szakképzett ve­zetők, példát szolgáltatnak arra, hogy milyen gyorsan kimozdít­ható a kátyúból a téesz szekere, ha megvan az összhang a veze­tők és tagok között. Ez utóbbit hangsúlyozta az ün­nepi közgyűlésen mondott beszé­dében Katanics Sándor, ' az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára. S még hoz­zátette: dolgozni akaró és tudó, a Szabadság Tsz tagsága, ezt ed­dig bizonyították. Ha a jövőben is ezen a úton haladnak, s a hatékonyság javítására, a tarta­lékok még jobb kihasználására törekednek, a mostani szép ered­ményeiket is képesek lesznek túlszárnyalni. Katanics Sándor ezután átadta a kiváló termelő- szövetkezet címet igazoló okle­velet, valamint Körmendi Gézá­nak és kilenc téesztagnak- mi­niszteri, harminc dolgozónak pe­dig munkahelyi kitüntetést A gépműhely Ságvári Endre szocia­lista brigádjának Simon Gábor, a kiskunhalasi járási KISZ-bi- zottság titkára pedig a KISZ megyei bizottságának elismerő oklevelét adta át Cs. I. Több mint 6 ezer hektár cellulóznyár a megyében

Next

/
Thumbnails
Contents