Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

1976. május 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Űj módszer a cipőgyártás hibáinak feltárására j_| g ^ g kezdték hét 6VC Volt olyan esztendő — az 1973- as |—, amelyben nem kevesebb, mii^t 400, újságcikk foglalko­zott a cipők minőségével. A pub­likációk száma — a vásárlói pa­naszokkal arányban — azóta mérséklődött, de a cipőbolti el­adók a megmondhatói, hogy rek­lamáció ma is akad bőven. A cipők minősége azonban ma már mégsem olyan „nemzeti iigy", mint amikor még a par­lamentben is elhangzott inter­pelláció . e tárgyban. Pedig a termelés feltételei csak részben javulhattak. Az ipar egyik leg­főbb gondja, hogy csökkenő munkáslélekszám mellett, mind több árut kell termelni, s emel­lett az országba érkező nyers­bőr minősége sem javul. Már­pedig a jogos reklamációk felét az alapanyag hibái, másik felél a megmunkálás, a gyártás hiá­nyosságai okozzák. Ami a .nyersbőrt illeti. - a kö­zeljövőben aligha lesz . népgaz­daságunk olyan helyzetben, hogy jobb minőségűt vásároljon a világpiacon. A gyárak ebben a tervidőszakban 20—25 százalék­kal kívánják fokozni- a terme­lést, és nem számíthatnak arra, hogy munkaerő-ellátottságuk ja­vul. Alighanem ez a helyzet is késztette Dőlle Attilát, a Bőr­ipari Kutató Intézet igazgatóját hogy a közelmúltban megtartott előadásában a hibaforrások ku­tatásának új módszerét mutassa be a szakembereknek. Olyan matematika'-statisztikai mód­szert, amely számítógépes adat- feldolgozás segítségével mulatja ki, hogy a gyárakban, üzemegy­ségekben. szalagoknál pontosan hol. miként követik el azokat a hibákat, amelyek a vásárlói pa­naszokat okozzák. Ma a cipők túlnyomó többsé­ge ragasztásos technológiával készül, s ebből ered a" reklamá­ciók java is, amely a talp levá­lását teszi — jogosan — szóvá. A vizsgálat két esztendőre visz- szamenően, kilenc gyár adatait táplálta be a kutatóintézet szá­mítógépébe. I mutatta ki a hi­bahelyeket, Közelebbről azt, hogy milyen technológiánál, mi­lyen ragasztó alkalmazásánál ki­sebb. vagy nagyobb a hiba le­hetősége. milyen típusú cipőt le­het a jobb minőség reményében gyártani. Ez a módszer új a cipőipar­ban. s ennek köszönhető a szak­emberek nagy érdeklődése is. Az előadást követő vitában & részt­vevők megállapították, hogy a számítógépes adatfeldolgozás a gyártás hibáinak, pontosabban hibahelyeinek feltárására is al­kalmas, és maguk a termelők is képesek magukat ilyen módon , ellenőrizni. S éppen ez volt az előadás célja: felhívni a figyel­met a matematikai-statisztikai módszerek hasznosságára, ame­lyek a cipők minőségének javí­tásában is segítségül hívhatók. Elvégre a hibahelyek gondos feltárása utat nyit a’1 minőséget javító intézkedéseknek. Ezek az intézkedések egyéb­ként távolról sem csupán ne­künk. cipőkoptató vásárlóknak kívánatosak, hanem a termelők­nek. sőt a kereskedelmi vállala­toknak is. A rossz minőségre ugyanis mindenki ráfizet. Mert mit kezdhet a gyár. a termelő, mikor visszakapja hi­bás áruját? Ráfizet, mert a ve­vőt kártalanítani kell. Könnyen belátható,, hogy a rossz minőségű cipő gyártása, forgalmazása senkinek sem áll érdekében. Ellenkezőleg. Éppen ezért kutatják azokat a módsze­reket, , amelyek segítségével, vál­tozatlan adottságok mellett is, javítható a technológia, javít­ható a minőség. Hogy ne kell­jen a vásárlónak hóna alatt i a cipősdobozzal találgatnia: vajon leválik, vagy nem válik le az új cipő talpa? G. Zs. Hét évvel ezelőtt alapította meg Lajosmizsén három szak- szövetkezet — a helyi Kossuth és Béke, valamint a ladány- benei Zrínyi — a gépjavító közös vállalkozást... Az együtt­működés legfőbb célja, mint nevéből is kitűnik, elsősorban a gépjavítás megoldása, ezenfelül olyan berendezések készí­tése, amelyeket az ipar nem gyárt, valamint az építkezések gépesítésével kapcsolatos feladatok. NÉPGAZDASÁGI ÉS HONVÉDELMI ÉRDEK Gépjárművezető-képzés az MHSZ-ben A korszerű termelésnek egyik, előfeltétele a magas szin­tű motorizáció, de előfeltétele ez a korszerű hadseregnek is. ‘A Magyar Néphadseregben az elmúlt években növekedett a különböző gép- és harcjárművek száma, s ma már majdnem minden harmadik katona harc-, vagy gépjárművezető. A Magyar Honvédelmi Szövetségben a gépjárművezető-képzés elsőrendű és közvetlen célja a néphadsereg számára szük­séges gépjárművezetők biztosítása, illetőleg a népgazdasági igények kielégítése, a magán-gépjárművezetők képzése. Csu­pán egyetlen számadatot erre vonatkozóan: a hivatásos gép- járművezetők 78.5 százaléka az MHSZ-ben szerzett vezetői engedélyt. Varga Sándorral, az MHSZ megyei gépjárműve­zető-képző iskola vezetőjével ezekről beszélgettünk. — A sorköteles gépjárműveze­tők nevelésénél a közlekedésre való felkészítés mellett azonos súllyal, jelentkezik a ' katonai szolgálatra való előkészítés. K kettős nevelési feladat jól - ki egészíti egymást, hiszen a köz­lekedési fegyelemre való oki a tás, a szabályok, betartása egy­ben az általános katonai fegye­lem megtartására, a katonai szabályzatok szerinti életre ké­szíti elő a fiatalokat. Kérdés, hogy a nevelés, az ok­tatás, a katonai életre való elő­készítés lehétséges-e egy rövid tanfolyam keretében ? — Igen, az oktatók és a ta­nulók- 66 órát töltenek együtt. Ennyi egyéni foglalkozásba nem jút idő a fiatal számára például a 8. általános iskola elvégzése , alatt, de a katonai szolgálat so­rán sem. Ebben tehát nagy le­hetőség rejlik a honvédelmi és ’ a közlekedési nevelés számára. Már ebből is kitűnik, hogy a gépjárművezető-képzés központi alakja az oktató, mindenek előtt a gyakorlati oktató. Jelenleg 61 főfoglalkozású és 82 társadalmi oktató-előadó áll rendelkezé­sünkre. Szakoktatói tanfolyama­ink, amelyek 1968 óta folyama­tosan működnek, olyan képzett oktatókat bocsátanak rendelkezé­sünkre, akik neveléselméletből, pedagógiából, didaktikából, pszi­chológiából, a gyakorlati veze­tés módszertanából bizonyították felkészültségüket. Sokan érdeklődnek, kikből le­het ^sorköteles gépjárművezető? — A sorköteles gépjárműve­zetők kiképzésébe kizárólagosan a Hadkiegészítő és Területvédel­mi 'Parancsnokság által engedé­lyezett sorkötelesek vonhatók be. A katonai összeírás alkalmával a fiatalok tájékoztatást kapnak az MHSZ-nél levő előképzési formákról, s katonai alkalmas­ságuk elbírálása után szakmai, iskolai végzettségük alapján vá­laszthatnak ezek közül. A ki­képzésre jelentkezettek mintegy 58 százaléka ném rendelkezik 'Szakképesítéssel és ezért is je­lentkezik gápjárművezetőnek. A _ hallgatók áldozatvállalása igen ‘ nagy, hiszen 379 foglalkozási órán kell részt venniök és ehhez még 66 óra gyakorlati vezetés jön. Ez összesen 445 óra. és a hatósági vizsgával eltöltött idő még csák emeli az órák számát. Tulajdonképpen a képzés három és fél, négy hónap alatt zajlik le. A hallgatók 45 százaléka nem helyben lakik, s ez azt eredmé­nyezi, hogy amikor a tanfolya­mom részt vesznek, 13—14 órát töltenek távol otthonuktól. En­nek ellenére az eredmények jó­nak mondhatók, a bukási száza­lék az országos átlag alatt van. Néhány számadatot: A KRESZ bukási átlag országosan 10,4, a megyében 6.8 százalék. Gyakor­lati vezetésből a sikertelen vizs­gák országos átlaga 9.2, a me­0 Varga Sándor, az MHSZ me­gyei gépjárművezető-képző is­kola vezetője. Herczeg István igazgató el­mondja: — Alapításkor heten voltunk. Az első esztendőben másfél mil­lió forint termelési értéket ál­lítottunk elő. Jelenleg 170-en dolgoznak üzemünkben és az elmúlt esztendőben 35 millió fo­rint termelési értéket állítottunk elő. A rideg számok ‘ mögött sok erőfeszítés, kezdeményezés, al­kotó munka van. Ennek legéke­sebb bizonyítéka, hogy a társu­lás immár harmadszor nyerte el a Kiváló címet, mégpedig egy­más után. Tegyük hozzá, amióta a közös vállalkoz.ások részt ve­hetnek az országos termelési ver­senyben. Az igazgatóval és Ócsai Imre főmérnökkel együtt járjuk a mű­helyeket, figyeljük a telepen fo­lyó szorgos munkát. Szinte va­lamennyi gépük, berendezésük olyan, amire rendkívül nagy szüksége van a mezőgazdaság­nak és a feldolgozó iparnak. Említsünk meg néhányat: zöld- ség-gvümölcsmosó berendezések, zöldbabtisztító gépek, anyag- mozgató masinák. Az érdeklődést bizonyítja, hogy a Konzervipari Tröszttel 10 millió, a hűtőipar­ral 8 millió forint értékű gép­ié, berendezésre kötöttek eddig megállapodást. Egyik legkereset­tebb kisgépük a Kecskemét—E— 04 típusú, kiskonténer-rakodó be­rendezés, amely olcsó, megbíz­ható, praktikus eszköze az anyag- mozgatásnak. Az igazgató nem kis, büszke­séggel mutatja a legújabb szol­gálati szabadalmukat. Ez az úgy­nevezett esernyőtartós, könnyű­betonból épült tároló, amely vi­szonylag könnyen felépíthető bárhol. Nemcsak olcsóbb, mint a -hagyományos építkezés, ha- nem sokkal gyorsabban felállít­ható. Hosszú lenne felsorolni gyárt­mányaikat és szerelési munkái­kat. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a vállalkozás szakember- gárdája a korszerűt, az újat ke­resi. és az olcsóbb, hatékonyabb termelés lehetőségeit kutatja, így is segíti áz alapító szakszó-' vetkezetek gazdálkodását. A vál­lalkozás jövedelmének jelentős részét ugyanis a kedvezőtlen kö­rülmények között gazdálkodó alapítók a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére fordítják. Az idén 40 millió forint ter­melési értéket terveztek. Munká­juk továbbra is szorosan kapcso­lódik a mezőgazdasági termelés­hez és az élelmiszeriparhoz. Ne hagyjuk említés -nélkül. C Nagy Sándor szocialista brigád-tag egy alkatrész hegesztését végzi. 0 A képen látható darut is az üzem kollektívája hozta rendbe. Az általuk gyártott mosóberen­dezés egyik részét emeli éppen. hogy 420 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett a vál­lalkozás kollektívája az elmúlt esztendőben. Segítette a nagy­község szépítését, a gyermekek részére tornaparkot épített, tanyai iskoíát és két óvodát p; rónáinak. A napi munka mell még erre is jut idejük. K. S r Mesterszakmunkás-továbbképzés a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban 0 Rutinpályán gyakorolnak a hallgatók gyében 7,06 százalék. Kiemelke­dő eredménnyel dicsekedhet Kis kőrös és Kiskunfclegvháza, ahol a bukási arány non:- éri el a 3 százalékot sem. Az oktatási esz­közök fejlesztésében négy év alatt jelentős volt az előrehala­dás, hiszen erre a célra 900 ezer forintot költöttünk. Magángép- jármfl-vezetőt 1973-ban ezerhat- százat. 1975-ben pedig 3258-at képeztünk ki. A számok arra engednek kö­vetkeztetni, hogy» jó az oktatás. színvonala, mégis mivel magya­rázható ez az eredményesség? — Az oktatói munkával szem­ben a követelmények állandóan növekednek, ebből eredően ki­emelt gondot fordítunk az ok­tatók módszeres továbbképzésére, -szakmai, politikai,: pedagógiai ismereteinek növelésére. Az eredményességet biztosítja az oktatási eszközök állandó fej­lesztése. a korszerű oktatási for- ,mák alkalmazása, az audio-vi­zuális képzés kiszélesítése. Ezzel a berendezéssel válarhennyi ki- rendeltségünk rendelkezik, ösz­tönző hatású a sorköteles tan­folyamoknál a Vezess kiválóan versenymozgalom, amely osz­tály versenyekkel kezdődik és or­szágos döntőig tart. Az első díj az osztályverseny győztesének annyit jelent, hogy a tanfolyam teljes díját visszakapja. A Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei gépjárművezető-kép­ző iskolája nyolc kirendeltségén soros, hivatásos és magángép- jármtűvezető-képzést, öt * kiren­deltségen pedig magángépjármű- vezető-képzést végez. Mindez a beszélgetésből is kitűnt, ezzel nemcsak a népgazdaság, az egyén érdekét veszi tekintetbe igen magas szinten, de a honvédelem erősítésének is egyik fontos in­tézménye. Gémes Gábor A következő években 12 szak­mában kerül sor mesterszakmun- kás-továbbképzésre, illetne . vizs­gára a mezőgazdasági, az erdő- gazdasági és az élelmiszeripari dolgozók számára. 1976-ban a dísznövénykertészek részére a budapesti Bercsényi Miklós Me­zőgazdasági Szakmunkásképző In­tézetben szerveznek továbbképző tanfolyamot. A sütőipari szakmában a du­nántúli megyékben dolgozó szak­munkásoknak a szombathelyi Hevesi Ákos Mezőgazdasági es Élelmiszeripari Szakközépiskola es Szakmunkásképző Intézet, a. Duna—Tisza közi megvekben dolgozó szakemberek számára a budapesti Resti Barnabás Élel­miszeripari Szakközéin úé la Szakmunkáskéozö Intézel. az észak-magyarországi, valamint a tisztántúli megyék szakmunkásai­nak a debreceni intézet szervez mesterszakmunkás-vizsgát. A tervek szerint jövőre a nö­vénytermesztő gépészeknek Vé- pen és Kétegyhazán, a húsfeldol­gozó szakmunkásoknak a Szegedi Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben, a tejtermékgyártóknak a cserma­jori Újhelyi Imre Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézetben tartanak mes- terszakmunkás-képzést. 1978-ban az erdőművelö-íakitermelőknek Mátrafüreden. a szarvasmarha- tenyésztőknek Gyomán és Péce- len. a borászoknak Budapesten, a konzervgyáriaknak Nagykőrö­sön adnak lehetőséget a tanulás­ra Sor kerül a halászok, a va­dászok és a vadtenyésztők to­vábbképzésére is. (MTI) PÁRTKONGRESSZUSRA KÉSZÜL AZ NDK (?.) Megoldják a lakáskérdést A rövid idő alatt Berlin egyik jelképévé vált tv-torony alatt, a berlini információs központ na­gyon csinos idegenvezetőnöje a hivatalos kedvességen messze túl- tevő lelkesedéssel magyarázta az épülő főváros makettje felett: „Berlin egyre szebb és egyre fia­talabb". A második világháború­ban 70 százalékig leromholt vá­ros újjáépítésének Szakaszait is­mertetve jutott el a mostani nagyarányú lakásépítésig, ami legfőbb fiatalitója Berlinnek is. 750 ezer új otthon A NSZEP IX. kongresszusának irányelvei szerint 1976 és 1980 között a lakáskörülményeket 750 ezer lakás építésével, illetve át­építésével. korszerűsítésével kell megjavítani. Ez a szám 250 ezer­rel nagyobb, mint a legutóbbi öt évre tervezett, és 140 ezerrel na­gyobb, mint a megvalósított la­kásépítések száma. Az 1980-ig megépülő 750 ezer lakásból 75— 77 ezret Berlin lakossága kap. Egy mondat kívánkozik ide a népgazdaság fejlesztésének kong­resszusi irányelveiből: „Különle­ges jelentősége van Berlin, az NDK fővárosa, az NDK politikai, gazdasági és kulturális központja további, fejlesztésének.” E számok ismeretében egyálta­lán nem furcsa az embernek, ha a tv-toronyból körülnézve,, a fő­város nagyrészt már kialakult központja' körül valóságos építő­daru-erdőt lát, magasodó házak­kal. Üj lakótelepek, színes, tet­szetős, 20—25 szintes épületei nő­nek ki a hajdani bérkaszárnyák szürke, egyhangú tömegéből. Ta­lán valamely, a jelképeket tisz­telő szándék alakította úgv, hogy a IX. kongresszust megelőző he­tekben éppen a IX. kerületben kezdődött egy új városrész épí­tése, ahol 1980-ig 20 ezer lakás készül el. Biztosan elkészül-e, biztosan betartják-e a tervet? — kérdez­tük Heinz Geldnertől, a lichten- bergi kerületi tanács titkárától, akit ugyancsak a lakásépítés üte­méről, arányairól és módjairól faggattunk. Geldner elvtárs elő­ször nem nagyon értette a kér­dést; ha egyszer megtervezték, a pártkongresszus irányelveiben is benne van. hogy a 750 ezerből 75—77 ezer lakás Berlinben, s ezek közül 15 585 Lichtcnbergben. az ő kerületükben épül meg. mi tehetné kérdésessé, hogy 1980 vé­géig ezekbe az otthonokba be is költözhetnek a lakók.. j Egv nagyon szép tavas, erdős rész körül, tulajdonképpen egy­befüggően. mégis különállóan há­rom lakótelep épül itt. Berlin egyik munkáskerületében. A la­kás ugyan alapvető, de csak egyik alkotóeleme a lakótelepnek. Minden gyerek óvodás A titkár idézte a IX. kongresz- 6ZUS irányelveit, amely kimond­ja, hogy a lakásokkal együtt és egy időben létre kell hozni a szükséges iskolákat, tornaterme­ket, óvodákat, bölcsődéket, kul­turális és klubhelyiségeket, fiók- könyvtárakat. kereskedelmi in­tézményeket. rendelőintézeteket és szolgáltató j létesítményeket. Az 1972-ben kezdődött nagyarányú lakásépítéssel párhuzamosan ed­dig is úgy építették például a gyermekintézményeket, hogy min­den gyereket fel tudtak venni a lakótelep egyik vagy- másik óvo­dájába. Hetvenkettő óta megépült még két vásárcsarnok, az idén átadjak a harmadikat. §zolgálta- tóház épült. I ebben posta, virág­üzlet, egy szolgáltafóv(elvevöhely, női és férfifodrászat, kozmetika létesült. A klubvendéglöben na­ponta 2500 adag ebédet főznek, 2000 adagot az iskolások részére. A IX. kongresszust megelőző na­pokban adják át rendeltetésének a lakótelep új egészségügyi köz­pontját, ahol 50 orvos dolgozik majd. A munkásoké az elsőbbség A lakáspolitikáról váltottunk aztán szót: kik kapják a lakáso­kat és mennyi ideig kell várni ar­ra, hogy egy-egv család új ott­honhoz jusson? A munkáscsaládoké az elsőbb- - ség, íhondják ki az elvek, és va­lóban ... A legutóbbi öt évben Lichtenbergben átadott lakások 70 százalékát munkások kapták, elsősorban több műszakban dol­gozó munkások. Előnyt élveznek a sokgyerekes családok és a fia­tal házasok. Ebben a kerületben az új lakásoki 60 százalékát a munkáslakás-épitö szövetkezetek létesítik, a munkahely támogatá­sával és a leendő lakók szemé­lyes részvételével a munkában. Sajnos, Berlinben, az NDK-ban is sok az új lakásra váró család, . s a várakozási idő 6—7 év. A jo­gos igény elismerése után a ta­nács mindenkivel közli, hogy mi­kor és hol jutnak lakáshoz. Ez az ígéret aztán — ahogy hálunk mi ndani szokták — holtbiztos! Rövidebb a várakozási idő a mun- káslakás-építő szövetkezeteknél, itt általában 3—4 év. A Német Szocialista Munkás­pártnak, a német munkás-paraszt államnak elhatározott szándéka, hogy 1990-ig megoldják a lakás­kérdést; addigra minden család önálló lakáshoz juthat. Nincs oka senkinek kételkedni abban, hogy ez az elhatározás is maradékta­lanul megvalósul. . F. Fábián Ferenc (Következik; A szakosítás szö­vetkezete.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents