Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

\ 2 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 14. ESEMÉNYEK SOROKBAN 'HELSINKI A finn külügyminisztérium kü­lönleges bizottságot hivott életre, amely figyelemmel kiséri majd az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia határozatai­nak megvalósítását. A bizottság tagjai parlamenti képviselők, tu­dósok és a sajtó munkatársai. , (TASZSZ) BELGRAD Jnszip Broz Tito jugoszláv ál­lamfő Görögországban tett há­romnapos hivatalos látogatása be- I fejeztével csütörtökön visszaérke- ' zett Belgrádba. Athénban a két­oldalú együttműködés fejleszté­séről tárgyalt a görög vezetőkkel. A BT folytatja a ciszjordániai vitát A felszólalók elítélték az izraeli fegyveres terrort A Biztonsági Tanács szerdán folytatta az Izraiel által megszállt arab területek helyzetének megvi­tatását A vitában felszólalt arab és afrikai küldöttek határozottan elítélték az erőszak és az önkény fajgyűlölő politikáját, amelyet az izraeli hatóságok követnek a Jor­dán folyó nyugati partvidékén és a gazai övezetben. Hangsúlyozták, a közel-keleti válság átfogó poli­tikai rendezésének szükségességét. Musztafa Medani, Szudán ál­landó BNSZ-képviselője felszó­lalásában hangoztatta, hogy Iz­raelnek az összes arab megszállt területekről való kivonulása el­engedhetetlen feltétel a tartós kö­zel-keleti béke megteremtéséhez. Abdrizak Hadzsi Husszein, Szomália képviselője rámutatott: a Biztonsági Tanácsnak köteles­sége, hogy aktív támogatást nyújt­son az izraeli agresszió áldozatai­nak. Felszólalásában a szomáli delegátus megbélyegezte az izrae­li kormány összeesküvését a dél­afrikai fajgyűlölőkkel, hangsú­lyozva, hogy az mindenekelőtt e Közel-Kelet és Dél-Afrika népei felszabadító harcának eltiprására irányul. Jakov Malik, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője felszóla­lásában megbélyegezte a fegyve­res terrort folytató cionizmust, és emlékeztetett arra, hogy az ENSZ a cionizmust elítélte, mint a fajgyűlölet és a faji megkülön­böztetés formáját. Malik rámu­tatott, hogy a szovjet kormány közel-keleti nyilatkozata megái-1 lapította: a közel-keleti konflik­tus radikális politikai rendezését annak alapján lehet elérni, hogy kivonják az izraeli csapatokat az összes megszállt arab területek­ről, és kielégítik a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti követelé­seit, beleértve az önálló állam létrehozására vonatkozó elidege­níthetetlen jogát. Chaim Hercog izraeli nagykö­vet, felszólalásában a libanoni helyzetről, az arab államok kö­zötti ellentétről beszélt, megke­rülve a vita tulajdonképpeni kér­dését, az izraeli hatóságoknak a megszállt arab területeken tanú­sított magatartását. MADRID Madridban ,szovjet—spanyol légügyi megállapodást 'írtak alá. Az egyezmény értelmében az AEROFLOT szovjet és az IBE­RIA spanyol légitársaság rend­szeres légijáratokat közlekedtet majd a két ország, között DAR ES SALAAM Kéthetes észak- és nyugat-euró­pai körútja befejeztével csütörtö­kön hazaérkezett Julius Nyerere. A tanzániai elnök Norvégiát, Dá­niát Svédországot, Finnországot és az NSZK-t kereste fel. (Reu­ter) ÜJ-DELHI Űj-Delhiben bejelentették, hogy az állami tulajdonban levő Bha­rat Alumínium Company meg­állapodást kötött a Szovjetunió­val 40 ezer tonna timföld szál­lítására. (Reuter) BRÜSSZEL Ma kétnapos zártkörű megbe­szélésre ülnek össze Luxemburg­ban a közös piaci államok kül­ügyminiszterei. A kilenc minisz­ter a luxemburgi Gaston Thorn elnökletével bizalmas, politikai konzultációt folytat az időszerű kérdésekről. Vannak-e kubaiak Guyanában? > • Egy idő óta imperialista kam-Ml pány célpontja lett a Dél-Ame- * rika északkeleti részén fekvő (Guyana. A címére érkező fenye- getőzések szerzői főleg az Egye­sült Államokban és Brazíliában találhatók. Annak „bizonyításá­ra", hogy a szocialista Kuba be­avatkozik Latin-Amérika ’orszá­gainak belügyeibe, egyes nyugati hírügynökségek olyan tendenció­zus híreszteléseket terjesztenek,. hogy kubai tisztek képezik ki a guyanai katonákat. Ez persze tlhég akkor sem bizonyítana sem­mit, ha igaz lenne. Hiszel} ame­rikai - oktatók legalább két' tucat­nyi országban tevékenykednek, (jnégpedig nem csak szűk szak- jnai téren. Guyanában azonban egyik eset sem,áll fenn: Frederick Wills, az ^ország külügyminisztere most • kormánya nevében határozottan visszautasította a nyugati kút- mérgezők híreszteléseit Kuba ál­lítólagos felforgató tevékenysé­géről. A külügyminiszter ugyan­akkor nem rejtette véka alá, hogy Guyana szilárdan a szocia­lizmus felé halad, hozzátéve: a nép 90 százaléka támogatja ezt folyamatot. Keveset tudunk erről az egy- ,.kori brit gyarmatról, amely 1966-ban nyerte el függetlensé- jgét. Területe mintegy 215 ezer [Négyzetkilométert tesz ki, lako­sainak száma egymillió. Főváro­sa Georgetown. A népesség fele indiai nemzetiségű, a 19. század­ban olcsó munkaerőként impor­tált kulik leszármazottjai. A la­kosság további 33 százaléka né­ger és mulatt, a többiek meszti- cek és indiánok. Gazdaságilag ma is elmaradott monokulTúrás or­szág; területének 66 százalékát tropikus erdő borítja. A cukor­kád, a rizs, a kávé és a kakaó a legfontosabb mezőgazdasági 'termékek. Ásványi kincsei közül a legjelentősebb a bauxit — Gu­yana a világ harmadik bauxit- termelő országa. Ennek döntő részét azonban nyersen szállít­ják a tőkés államokba. Az ország legjelentősebb poli­tikai ereje a Cheddy Jagan ve­zette Guyanai Népi Haladó Párt, >iamely marxista alapokon áll. Az ‘ Imperialista mesterkedések kö­vetkeztében ebből a pártból vált ki még 1957-ben a Népi Nemze­ti Kongresszus Párt, élén Forbes Burnham-mal. Az ellenzékbe szorult haladó párt azonban ren­delkezett annyi tömegbefolyással, hogy a nem kapitalista fejlődés htjára terelje az országot. Guya­na aktív el nem kötelezettségi politikát folytat s — mint leg­utóbb külügyminisztere leszögez­te —.azok táborába tartozik, akik a függetlenségért és a kizsákmá­nyolás nélküli társadalomért har­colnak. Ez pedig elég ok arra, hogy imperialista nyomás cél­pontjává váljék. Sík Endre kitüntetése I Sík Endre nyugalmazott külügy­miniszternek, az Országos Béketanács elnökének a Népek Barátsága Érdemrend kitüntetést adományozta ‘ a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A kitüntetést V. I. Pavlov szovjet nagykövet nyújtotta át. OLASZORSZÁG Esőzés, sátorhiány és fosztogatás súlyosbítja a földrengés utáni helyzetet Üjabb esőzések teszik még sú­lyosabbá a helyzetet Észak-Olasz- országban, ahol egy hete mozog a föld, a halálos áldozatok száma meghaladja az ezret, és még több mint háromszáz személy sorsa nem ismeretes. További földlökésektől tartva Udine és más városok lakói te­reken és parkokban felvert sát­raikban „töltik ,?z éjszakát, A sát­rakat árusító sp^tboltok^valósá- ggos ostrom alatt- állnak, -többsé­gük árukészlete hamar elfogyott és kénytelenek, voltak bezárni. A hatóságok az esőzések miatt nagyarányú földcsuszamlásoktól tartanak, 'ezért parancsot adtak négy falu teljes kiürítésére, 2259. ember kitelepítésére, összesen már több mint százötvenezreit vannak hajléktalanul a kataszt­rófa sújtotta területeken. Csütörtökön érkezett a körzet­be Nelson. Rockefeller amerikai alelnöki és felesége, hogy megte­kintse a földrengés súlytotta tele­püléseket. Az amerikai szenátus nagyobb összeget szavazott meg a károsultak megsegítésére. Olaszországi tudósítások szerint azonban elsősorban nem pénzre, hanem sátrakra és a felajzott ide­gek megnyugtatására van szük­ség. Felelőtlen elemek ugyanis röpcédulákon és. hangszórók se­gítségév^ azzal rémítgptik.a la- -kpssagot; .hogy" ‘napokon • "belül újabb nagy erősségű rengések várhatók. A rendőrség feltétele­zése szerint az akció alvilági ele­mek műve, akik így akarják tá­vozásra bírni otthonaikból az ola­szokat, hogy azután az őrizetle­nül maradt lakásokban szabadon garázdálkodhassanak. A hatósá­gok máris tucatnál több bűnö­zőt tartóztattak le, akik az üre­sen hagyott lakásokat fosztogat­ták. (AP, UPI) Két év összes eredménye a szocialista országok bécsi javaslataiban Alekszej Petrov, a TASZSZ politikai kommentátora írja: Május 17-én Bécsben folyta­tódnak a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csök­kentésével kapcsolatos tárgyalá­sok. Mindenki, aki érdekelt a feszültség enyhülésének elmé­lyítésében az európai földrészen, a politikai enyhülésnek, a kato­nai szembenállás csökkentésére és a leszerelés elősegítésére irá­nyuló intézkedésekkel való ki­egészítésében, azt várja, hogy a bécsi tárgyalások végül is el­mozdulnak a holtpontról, és le­hetővé válik a reális előrehala­dás a megbeszélések résztvevői előtt álló problémák megoldása irányában. Ehhez most kedvező feltételek alakultak ki. Az európai biz­tonsági értekezlet sikere megte­remtette az európai leszerelés kérdései megoldásának politikai előfeltételeit. A leglényegesebb pedig az, hogy a tárgyalóasztalon feksze­nek a Szovjetunió, az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia 1976. február 19-én előterjesztett kons­truktív javaslatai, amelyek ma­gukban foglalják a bécsi meg­beszélések kétéves időtartama alatt elért összes pozitívumokat. Ezek az indítványok szigprúan figyelembe veszik azt az elvet, hogy egyik.«fél biztonsága se szenvedjen „csorbát. A javasla­tok világosan rámutatnak arra, hogyan, milyen módon kell to­vább haladni annak érdekében, hogy csökkenjen a közép-euró­pai katonai szembenállás szint­je, ugyanakkor ne boruljanak fel az ebben a térségben kiala­kult erőviszonyok, vagyis a fenn­álló egyensúly. Ezek az indítvá­nyok az őket előterjesztő szo­cialista országok álláspontjának rugalmas jellegét tükrözik, fi­gyelembe veszik a nyugati álla­mok számos olyan fontos elgon­dolását, amelyeknek azok a tár­gyalások egész menetének tanú­sága szerint igen nagy jelentő­séget tulajdonítanak. Először is, a szocialista orszá­gok beleegyeztek abba, hogy az első szakaszban csak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok Közép-Eörópában állomásozó fegyveres erőit csökkentsék. Az ebben a térségben csapatokkal rendelkező többi állam a máso­dik szakaszban hajtana végre csökkentést. ' Másodszor, a szocialista orszá­gok elfogadták azt az álláspon­tot, hogy a megállapodásban csak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok számára lehet rész­letezni a csökkentési kötelezett­ségeket. A többi állam konkrét kötelezettségeit — ezek a máso­dik szakaszban fogják csökken­teni fegyveres erőiket — a to­vábbi megbeszélések során lehet kidolgozni. Most ezeknek az ál­lamoknak csak a legáltaláno­sabb jellegű kötelezettségeket kell vállalniuk, amelyek a csök­kentés végleges mértékét és ha­táridőit foglalják magukban. Harmadszor, az új javaslatok előirányozzák, hogy a szovjet és az amerikai csapatok csökkenté­sének időszakában a megálla­podást aláíró többi állam befa­gyasztja fegyveres erői létszá­mát Közép-Európában. A tár­gyalások nyugati résztvevői már Dr. Szekér Gyula Ottawában Dr Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese, aki a kanadai kormány meghívására kedden es­te hivatalos látogatásra Ottawá­ba érkezett, szerdán találkozott Pierre Elliott Trudeau miniszter- elnökkel. Ezt megelőzően tárgya­lásokat folytatott Donald Jamie­son kereskedelem- és iparügyi miniszterrel ai magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokról. A szívé­lyes légkörű eszmecserén kölcsö­nösen megállapították, hogy szá­mos lehetőség kínálkozik a két ország közötti gazdasági együtt­működés és ipari kooperáció fej­lesztésére. A VSZ a béke fontos tényezője A Varsói Szerződés a béke és a stabilitás fontos tényezője az európai földrészen — jelentette ki a TASZSZ munkatársának adott nyilatkozatában Konsztan- tyin Pasuk altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői törzse főnökének első helyet­tese. A szocialista védelmi szövetség szilárd egységének alapja a kom­munista és munkáspártok szoros együttműködése volt és marad. Ezek a pártok kollektíván és egyez­hetve- határozzák meg: a külpo­litikai irányvonalat és a közösség védelmi ereje erősítésével kap­csolatos feladatokat — mondotta Pasuk tábornok, majd rámuta­tott, hogy a szerződés tagállamai­nak hadseregei új, magasabb fo­kot értek’ el, hatalmas katonai­gazdasági potenciál alapján fej­lődnek, maximálisan kihasználva azokat az előnyöket, amelyeket a szocialista gazdasági integráció programja nyújt. (TASZSZ) régen síkraszálltak emellett is. Negyedszer, a szocialista or­szágok új indítványaikba v figye­lembe veszik, hogy a csökkentés alá eső külföldi csapatokat nem­csak visszavonják Közép-Euró- pából, 'a nemzeti határok mögé, hanem ott le’is szerelik őkét. Ez megfelel sok európai állam (köz­tük a iközép-európai csökkentési övezettől északra és délre fekvő semleges és el nem kötelezett országok) ama óhajának, hogy a fegyveres erők csökkentése eb­ben a térségben ne vezethessen növelésükhöz Eszak-és Dél-Euró- pában. Mindezek nagyon jelentős lé­pések a nyugati országok állás­pontjának irányában. Fontos, ki­vételesen fontos, hogy ezeket a lépeseket kellőképpen értékel­jék, és akkor a bécsi tárgyalá­sokon tényleges előrehaladás ér­hető el. Éppen erre törekszenek a szocialista államok, amelyek február 19-i új javaslataikban oly s.ok jóakaratot tanúsítottak. A szocialista országok Bécs­ben nem a minimumát, hanem a maximumát terjesztették elő az olyan adatoknak, amelyek szükségesek a problémák konst­ruktív tanulmányozásához. A bécsi megbeszélések előre­haladásának jelenleg az a leg­fontosabb előfeltétele, hogy a tárgyalások nyugati résztvevői komolyan, felelősségteljesen fogr lalkozzanak az 1976. február 19- én előterjesztett javaslatokkal. Ezeket az indítványokat ilyen álláspontra alapozva tették meg és azok megérdemlik a hasonló' hozzáállást. Ha az ilyen állás­pont nyilvánul meg a nyugati résztvevők részéről, akkor a tárgyalások teljesen új szaka­szukba léphetnek: a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentésére vonatkozó megállapodás-tervezet közös ki­dolgozásának szakaszába. Ezt várják' az európai népek, ezt kí­vánják az európaiak milliói és tízmilliói. , És ehhez adva „van­nak a reális lehetőségek. (TASZSZ) Tennivalók északon és délen Hanoi sajtótájékoztató HANOI Kékesdi Gyula, az MTI tudó­sítója jelenti: Xuan Thuy, a VDP KB tit­kára szerdán délután a nemzet­közi klubban beszélgetést foly­tatott a Hanoiban dolgozó kül­földi tudósítókkal, és válaszolt kérdéseikre. A kérdések többsége az egye­sült Vietnam politikai és gazda­sági tennivalóira vonatkozott. Xuan Thuy válaszában elmon­dotta, hogy az egyesült ország tennivalóit az április -25-én meg­választott nemzetgyűlés hatá­rozza meg, figyelembe véve a két országrész gazdasági' szer­kezetében meglevő különbsége­ket. — Észak gazdasági életére, a szocialista és a kollektív szek­tor, a jellemző — mondotta —, délen pedig még ötféle szektor létezik. A két országrész gazda­sági lehetőségei viszont jól ki­egészítik egymást és a gazdasági szerkezet mai eltérései is ki­egyenlítődnek a szocializmus építése közben. Dél az első lé­péseket teszi a szocializmus út­ján, s még a népi demokratikus forradalom befejezésénél tart. Északon viszont húsz éve épül a szocializmus. Bőven van tapasz­talatunk, ezt most átadjuk dél­nek. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a három forradalmi fel­adat, nevezetesen a termelési vi­szonyok átalakítása, a tudomány és a technika, valamint az ideo­lógia és- a kulturális élet forra­dalmának megvitatása is a két országrész közeledését szolgálja. A kiegyenlítődés, azonban csak fokozatosan, a színvonalbeli kü­lönbségek figyelembevételével képzelhető el. A Népszabadság és az MTI tudósítója azt a kérdést intézte Xuan Thuy-hoz, hogy a két or­szágrészben tapasztalható társa­dalmi jellegű különbségek, az életforma, a szokások, a nevel­tetés eltérései mennyiben érin­tik az egyesítés munkáját. — Van ellentmondás az északi szocialista életstílus és a neo- kolonialista propagandán nevelő­dött déli tömegek felfogása kö­zött — válaszolta Xuan Thuy —, de a szocializmus útja világos. A sajtó, az iskolák, a társadal­mi szervezetek munkája máris eredménnyel járt. A választások sikere is igazolja, hogy a déliek túlnyomó többsége jó vietnami hazafi, akik kiábrándulva az el­nyomó rendszerekből az ország új életének a megteremtését sür­getik. Példaként említette az ifjúság mozgalmait, amelyek „kidobni a rosszat’’/ jelszóval indítottak hadjáratot, a régebben divatos kábítószer-élvezet, a pornográf és a politikai szennyirodalom el­len. — A déli fiatalok is értik már — fűzte hozzá —, hogy az ide­gen, alantas, „kultúra” leala­csonyította, emberségükben aláz­ta meg őket, s ezzel a befolyás-' sál kíméletlenül le kell számol­niuk. Egy másik kérdésre adott vá­laszában a délen még észlelhető burzsoá próbálkozásokat, a spe- • kulációt, a felvásárlásokat, az árak mesterséges felsrófolását említette meg, aláhúzva, hogy a másik országrészben még sok a magánkezdeményezés. De nem az elfojtásuk a cél, hanem az, hogy ezek ne sértsék a közösség ér­dekeit. Befejezésül arról szólt, hogy a, déli országrész felszabadítása óta az egész vietnami nép a háború és a neokolonialista múlt ma­radványainak a felszámolására törekszik. A külpolitikában a szocialista országokkal való szo­lidaritás elmélyítése, a békesze- rető ' népekkel való jó együtt­működés a cél. — Mi minden figyelmünket a békés alkotó munkára összpon­tosítjuk. Élelmet, ruhát, gépeket, gyógyszert akarunk gyártani, ke­reskedni a kölcsönös előnyök, a be nem avatkozás elve alapján. — mondotta Xuan Thuy. (MTI) mmmmmmmmmmamm. A Hazafias Népfront kecskeméti küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) alá az első tanyai óvodát... S miként a beszámoló befejező mondataiból is kicsendül, a jö­vőben ’ is ez az útja a szocialista nemzeti egység kibontakozásé-, nak. A beszámolót követő vita so­rán sokszor ismétlődtek a tiszte­let és köszönet meleg szavai azokért az önzetlen tettekért, ak­ciókért, amelyekkel a megye- székhely és a külterületek la­kossága, az űzetnek, intézmé­nyek városuk iránti szeretetük- nek ragaszkodásuknak adták ta­nújelét. Sok konkrét vélemény, javaslat jelentetfe már a nép­frontmunka továbbvitelét, hi­szen ezeket már az új városi bizottságnak, elnökségnek, mun­kabizottságainak adták útravaló- ul. Felszólalt: Joós Ferenc, Bartha Károly, Kádast László, Kollá Tiborné, Gódor József, Fenyvessi Jenöné, Agud Károly, Pólyák Péter, Nagy László, Kö- pöczi Lajos. Valamennyiük arról beszélt, hogy az eddigi jó ta­pasztalatokkal élve, mit kell tenni,' amivel még szebb, még jobb lesz az élet a szűkebb ha­zában, s még teljesebb az egy­ség a közös érdekek szolgálatá­ban. Meleg szavakkal köszöntötte a küldöttgyűlést, és elismerését fe­jezte 'ki a tanácskozás tartal­masságáért Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának 4agja, a Hazafiais Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. Mind a beszámoló, mind a Vita hű képet adott arról az élénk társadalmi mozgásról, aminek révén a számbavett eredmények, sikerek születtek. Igen nagy fi­gyelem kísérte fejtegetését, ahogy új, érdekes vonatkozásokban szólt a szövetségi politikáról, a nemzeti egységről, a rétegek egymás közötti egyenrangúsági állapotáról, - a szocialista bri­gádmozgalom hármas követel­ményéről. Illetve arról, hogy mi a népfront szerepe, tennivalója e fontos kérdések új módon való megközelítésében. Olyan munka­morál kialakítását segítve pél­dául és többek közt, amikor a ma még csak a szocialista bri­gádokra értelmezett hármas kö­vetelmény társadalmi méretek­ben, tehát a „brigádokon kívü­lieknél” is általánossá válik. A vita összefoglalása után megválasztották a 80 tagú vá­rosi népfrontbizottságot, s a 15 tagú elnökséget, valamint a tiszt­ségviselőket; elnökként Fehér Sándort, titkárrá pedig Bartha Imrénét. A megyei újjáválasztó nagygyűlésre 42 küldöttet dele­gáltak. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Kádár János fogadta Gerhard Danéliust Lapzártakén' érkezett képünkön: Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnökét. (Hírünk az 1. oldalon.) (MTT-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents