Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

Mi«, május 13. • PETŐFI NÉPE • 8 KÖNYVESPOLCON Európa - két kötetben Évről évre mind többen töltik utazással, a szomszédos, vagy távoli országok megismerésével szabadságukat és a világjárás ör­vendetes kísérőjelensége a szé­les körű tájékozódás igénye. Igaz, még ma is szép számmal talál­kozhatunk úgynevezett „beszerző turistákkal”, akiket csupán az érdekel, hogy hol, mire lehet el­költeni a pénzüket és minden fi­gyelmüket a vásárlásra összpon­tosítják. De mellettük biztatóan gyarapodik a másik tábor, az ismereteket, élményeket gyűjtö­gető utazók száma, akik már ar­ra is gondot fordítanak, hogy ala­posan „készüljenek” az úticélul kijelölt ország anyagából. Az érdeklődés azon is lemér­hető, hogy a könyvesboltokban nagyon kelendők a leglátogatot­tabb országokat, városokat bemu­tató útikönyvek, sőt az igazán alapos turisták már ezeknél is részletesebb, átfogóbb művekre tartanak igényt. Bizonyára öröm­mel fogadják majd a Gondolat Kiadó világrészeket ismertető so­rozatának két új kötetét, amely ezúttal Európa országaiba kalau­zolja el az olvasókat. A kontinensünket rendkívül sokoldalúan ismertető munká­nak ez egyébként már a harma- di kiadása. Üjbóli megjelentetését éppen az olvasók széles körű ér­deklődése, sűrű kérelmei tették szükségessé. Mivel csak néhány év telt el a megelőző kiadás óta, a teljes átdolgozásra nem kerül­hetett sor, mégis a két kötet anyaga jelentős változásokon ment keresztül. Ez ,érthető, hi­szen az elmúlt évek eseményei több helyen is megkérdőjelezték a korábban leírtakat. Különösen az egyes államok gazdasági fej­lődésében, vagy politikai helyze­tében bekövetkezett lényegesebb változások igényeltek új megvi­lágítást. Ilyen megfontolásokból íródtak teljesen újjá a Svédor­szágot, a két német államot, Csehszlovákiát, Svájcot és Gö­rögországot tárgyaló fejezetek, s természetesen a statisztikai ösz- szefoglalás. Az első kötet elején a földrész földtörténeti múltja, a mai dom­borzat kialakulása, az éghajlat, a víz, a növényzet és az állat­világ földrajza kapott helyet. A természetrajzi áttekintést követő­en a kontinens benépesülésének több évezredes folyamatát, né­peinek jelenlegi elhelyezkedését, Európa gazdaságának alapvető vonásait ismertetik. A nagy természeti tájak felvá­zolását követi az egyes országok gazdaságföldrajzi jellemzése. Az északi országok nyitják meg a sort, Finnországtól Izlandig, majd Nyugat-Európa államai következ­nek a Brit-szigetektől a Benelux- á Homokig. A második kötet Közép-Európa országainak bemutatásával kez­dődik: az alpi országok, a két német állam, az északi szláv ál­lamok, valamint Magyarország és Románia földrajzával. Ezt köve­tően pedig Dél-Európa három nagy félszigetén, az Ibériai-, az Appenini- és a Balkán-félszigeten elhelyezkedő országok kerülnek tárgyalásra. A szöveget gazdag statisztikai függelék, továbbá név- és tárgy­mutató egészíti ki, ezenkívül sok színes ábra, térkép és fénykép- felvétel színesíti, könnyíti az ol­vasók tájékozódását. V. Mikor hagy fel Dali a festészettel? Salvador Dali egy amerikai gyűjtőnek 5000 dollárért adta el egyetlen 6zál bajüszát. „Igazán baráti áron számítottam meg-’ — tette hozzá. Egy interjú során, amikor megkérdezték, nem óhajt-e felhagyni a festészettel, hogy ezentúl a hajából éljen meg, az excentrikus katalán festő így válaszolt: „Igazán kecsegtető perspektíva, de ehhez méR vár­nom kell egy kicsit, amíg emel­kednek a hajárak”. Is ■^a.asaag-'gaiarr«' < th ETKEPÍÉI'm Ufawmmm -27»*5;íEm Az elmúlt év legsikerültebb fatóriportjaiból nyílt kiállítás a Magyar Távirati Iroda „Vadas Ernő” termében Budapesten a Tanács körúton. Képein­ket a fotótárlat anyagából válogattuk. f Jobbra: Vezényel: Ferencsik János. (MTI-fotó — Molnár Edit felv. — KS) 9 Lenn: Női foci. (MTI-fotó — Balaton József felv. — KS) A Megyei Művelődési Központ műsora május 17-től 21-ig KIÁLLÍTÁSOK^ Molnár János népművészeti ki­állítása a kaiparateremben. Né­meth János Keramikus kiállítása az emeleti $lőc$arnokbán. Ter­mészetvédelmi kiállítás a föld­szinti előcsarnokban. Megnyitó: május 18-án. 9 órákor. HETI MOSOK Május 17-én, hétfőn 17 órakor a színháztereidben Közlekedési fó­rum. Minden érdeklődőt - szere­tettel várunk. Május 18-án, kedden T8 órakor a felnőttklubban A magyar térké. pészet helyzete. Előadó: Radő Sándor egyetemi tanár. Május 18-án, kedden 19 órakor a színházteremben A Garai-trió és az Interbrass jazz-hangversenye. Ének: Berki Tamás. Belépődíj: 30 Ft. Május 19-én, szerdán 18 órakór•' a felnőttklubban Singapurtól a Korall-tengerig. Dr. Móczár Lász­ló tanszékvezető egyetemi tanár előadása. Május 19-én, szerdán 17 és 29 órakor: Korda-show. Május 20-án, csütörtökön 18 óra­kor a felnőttklubban Cj-Guineá- ban a pápuák között. Dr. Móczár László tanszékvezető egyetemi ta­nár előadása. Május 21-én, pénteken 19 órakor a színházteremben A Traditional csehszlovák jazz-egyfittes kon­certje 888 Neolitkori település Közép-Európában Az NDK régészei Quenstadt városa közelében feltártak egy 2500 éves kőkorszaki települést. Ez az egyetlen, bizonyíthatóan a neolit korból származó település Közép-Éurópában a Neues Dcut­Mit esznek a diákok? I. A konyhák túlterheltek A gyermekes szülők köré­ben gyakori beszédtéma, hogy fiaik, lányaik mit és mennyit kapnak enni az általános is­kolákban, gimnáziumokban, a diákotthonokban, a szak­munkásképző intézetekben. Gyakran aggodalommal, nem egyszer pedig felháborodással szólnak a gyerekek által ta­pasztaltakról, esetleg saját meggyőződésük alapján mon­danak nem éppen hízelgő vé­leményt a témáról. Ennek el­lenére úgyszólván valameny- nyi szülő arra törekszik, hogy iskolás gyerekét nap­köziben tudja elhelyezni, ahol egész nap vigyáznak rá, tö­rődnek vele, míg ő nyugod­tan végezheti munkáját a gyárban, hivatalban, kereske­delemben, a mezőgazdaság­ban. Mi az igazság a diákélel­mezés körüli véleményekből? Erre a kérdésre keresett vá­laszt a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkacso­portja, amikor megyénk hat ál­talános iskolájában, hat gimná­ziumában és szakmunkásképző intézetében, négy kollégiumában és diákotthonában, valamint a diákélelmezést ellátó Dunavidéki Vendéglátó Vállalatnál — össze­sen tehát 17 egységnél — tájé­kozódott. Naponta negyvenezer adag A gyermek- és diákélelmezés, a megvalósuló szocialista társada­lomban állami jellegű népegész­ségügyi feladatot jelent. Me­gyénkben jelenleg 45 óvodai, 84 napközis, 21 közép- és szakmun­kásképző iskolában látja el a di- ákélelmezést, s ezeken a helyeken naponta 40 ezer 150 adag ételt szolgálnak fel összesen. Az ada­gok száma túlterhelést fejez ki, de az igény- tovább növekszik, amit sajnos a jelenlegi adottsá­gok mellett kielégíteni már nem lehet. Szükségszerűen jelentke­zik a konyhák fejlesztésének és korszerűsítésének ai fontossága. Az engedélyezett napi ételadag a megyében ugyanis 33 ezer 750, s az említett negVvenezret meg­haladó mennyiség már 18 száza­íplrt-t - -a ^ veszélyt hordozza magában, hogy a higiénikus előírásokat nem tudják betartani, s előfordulhat ételmérgezés, a konyhai dolgozók képtelenek az ételek melegítésé­re stb. A NEB által vizsgált intézmé­nyeknél a túlterhelésen kívül ki­csik és hiányosak az úgynevezett kiszolgáló helyiségek. Így példá­ul a kecskeméti Széchenyiváros- ban az általános iskola konyhá­jának húselőkészítőjét használ­ják uzsonnakészítésre és tárolás­ra is. Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnázium leánykollégi­umában a konyhában tisztítják a földesárut is. Ezeken a ténye­ken az sem változtat, -hogy a konyhák eredetileg nem erre a célra épültek — a széchenyi- városit kivéve — hanem megle­vő épületekből alakították ki azokat. Kevés konyha felel meg az előírásoknak, ezért a köz­egészségügyi vizsgálatoknak ál­landó témája a tárgyi feltételek megteremtésének követelése. Étkezés nyolc turnusban Melyek azok a tárgyi feltéte­lek, amelyeket lépten-nyomon kifogásol, hiányol a KÖJÁL? Vannak .technikailag jói felsze­relt konytyák, de olyanok is, amelyeknek hiányos, vagy éppen nincs felszerelésé: konyhagépek, burgonyahámozó, szeletelők, tésztanyújtó stb. Kiemelkedően jó például a kis­kunhalasi mezőgazdasági szak­iskola konyhájának a felszerelé­se, ugyanígy jó a halasi, már em­lített leánykollégium konyhája is, ahol többek között egy nyolc műveletet végző Savaria robot­géppel rendelkeznek. De Rémen, Mélykúton az általános iskolák napközijében semmiféle gép pines. Ahol van, ott is gondot okoz a rendszeres,' megelőzd karbantartás hiánya, az alkat­részellátás akadozása, s emiatt sok gép hosszú ideje használha­tatlan. Számos helyen kevés az edény, az evőeszköz. A kiskun- halasi leánykollégiumban példá­ul, ahol naponta átlagosan 270 diák étkezik, összesen 60 vizes­pohár található, és néhány ko­pott bögre. Fokozza a gondokat az étkező- helyiségek — ebédlők — kis mé­rete,', s több helyen előfordul, hogy még a- folyosókon is eszní-k a gyerekek. Kecskeméten, a Szé- chenyivárosban, ahol 580 gyere­ket étkeztetnek- egy 40 személyes váltja egymást, de ők is csak úgy férnek el, ha a folyosóra is asz­talokat állítanak. Mindenki egyetért abban, hogy így kultú­ráltan étkezni nem lehet, főleg ha olyan tényezők is járulnak a körülményekhez, mint a hideg, fűtetlen helyiség, a silány evő­eszköz, az alumínium kanál, vil­la. a műanyag tányér stb. Az ebéd késve érkezik Kecskeméten és Kiskőrösön központi konyhákon főznek és onnan szállítják az ebédet az is­kolákba, kollégiumokba. Ezek a központi konyhák a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat kezelésében vannak. A szállítási feltételek általában jók, arról most nem beszélve, hogy maga a szállítás rontja az ételek minőségét, és fokozza az étel-eredetű megbete­gedések lehetőségét is. Az előírt szállítási idő egy óra. Ezután — tehát fél kettő, kettő körül — szállítani már szigorúan tilos. Az ételeket csak zárt gépkocsin sza­bad vinni, s olyankor más — például nyersanyag —, nem le­het a kocsin. Mégis előfordult, hogy a kecskeméti Kurucz téri iskolához egy ponyvával takart autón vitték az ebédet, a kocsi belseje sáros volt, mire* megér­keztek, a sütemények deformá­lódtak, összeragadtak. Ugyan­csak Kecskeméten, az ének-zenei iskolához rendszerint késve ér­kezik az ebéd. A kiszállított ételek mennyisé­gét nem ellenőrzik. Szemrevéte­lezik és becsléssel állapítják meg, hogy eleget hoztak, vagy nem. A sült húsokat, vagdalt készít­ményeket szeletelés nélkül, egy­ben adják át, így az ellenőrzés még számolással sem volna le­hetséges. Ez a kiskőrösi közpon­ti konyhára jellemző. Sajnos azonban az elosztás sem a leg­tökéletesebb. Ki tudja miért, to­vábbra is az a gyakorlat, hogy az alsótagozatosok kevesebbet, a felsőtagozatosok többet kapnak az ételből. A vizsgálatok során a népi el­lenőrök több helyen kifogásol­ták, hogy az iskolák nem ren­delkeznek normatáblázattal. így aztán ellenőrizhetetlen az anyag­felhasználás, és az adagok kaló- rialartaíma. / A , széchenyivárosi ■általános iskolánál például a kö­telező öt dekás sülthús-adagok helyett . csak 2,9 dekás adagokat kapnak a diákok. Gál Sándor Üj park a moszkvaiaknak A szovjet főváros lakosai éo vendégei hamarosan kirándulhat­nak majd. • a Szarvas-sziget nevű természetes parkba. A park tíz­ezer hektárnyi területen * fekszik és Szokolnyikitől — a Moszkva északi részén fekvő régi zöldöve­zettől —> egészen Mityiscsiig és Kalinyinig húzódik. Ezek a vá­rosok 25—30 kilométernyire fekr szenek a fővárostól. A fenyvesekből, tölgyesekből és nyíresekből álló páratlan erdő- masszívum több mint kétszáz féle vadnak — állatnák és madárnak — nyújt otthont. A Szarvas-szi­getet már . rég védett területté nyilvánították, a rövidesen még szebb . lesz, mint valaha is volt. • Ä víziszárnyasok birodalmává változnak például a Jauza forrás­vidéke körül újjávarázsolt mi-'- tyiscsi tavak, a Jauzába ömlő pa­takokban pedig a hódok találnak otthonra. A legszebb helyeken felállított kilátókból a természetbarátok az orosz erdők ősi Lakóinak életét fi­gyelhetik meg, természetes kö­rülmények között. (BUDAPRESS —APN) schland szerint. 54 “ települést fakerítések ve­szik körül, kör alakban. Ez ha­sonlít a Nagy-Britanniában ta­lálható ún. „Sanctuarys” telepü- ■ léshiez. Nyilvánvaló, hangsúlyoz­zák a régészek, ez a település so­hasem szolgált védelmi célokát. Korábban ugyanezen a régé­szeti lelőhelyen feltárták a kő­korszakból származó ember csontvázát. Ez a csontváz, né­hány agyagdob társaságában bi­zonyítja, hogy ezen a helyen haj­danában rituális táncokat jártak. A Big Ben London jelképének számit. De mi is valójában a Big Ben? London kormányzati negyede tulajdonképpen két történelmi tér — a Trafalgar tér és a Parlament tér — között helyezkedik el, kö­zel a Temze partjához. Éjien a területen van az Admiralitás, a miniszterelnök szerény külsejű rezidenciája, a pénzügyminisz­térium, a rendőrség központja, a Scotian Yard. S London szivében, a Parlament téren található a par­lament épülete, amelynek száz lépcsőháza és ezer szobája van. Az épületet 1840-ben kezdték építeni, s Viktória királynő nyi­totta meg 1852-ben az első par­lamenti ülésszakot. Viktória királynőről nevezték el az épület déli részén az ún. perpendikuláris stílusú angol ka- tedrálisok tornyainak mintájára épült 103 m magas tornyot, amely a világ legmagasabb négyszögle­tes tornya. Az épület másik szár­nyán van a 6 m-rel alacsonyabb óratorony, amelynek hires ha­rangja, a Big Ben dallamosan üti az órákat. A Big Ben tehát nem a torony, nem a hires óra, ha­nem <r harang neve. Képünkön a harangot működ­tető szerkezet látható. r AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András — RAJZ: Greskovits L r A ftOßORKte /tBPÖLOafPMUYAH-AüÓ CLfNOuLT KÉT HÓNAPOS ÚTJÁRA a FCOA/OA! PARTOKTÓL- AHA TÁVOLODNAK A4K SZÁZ MÁKFÖLDET. <VaK£ZŰOONeK A R.UTIA!GYAKORLATOK. Aí UTOLSÓ VADÁSZGÉP fS HAZAFELÉ TART AZ ŐRJÁRATRÓL. FRANK, A GÉP KAP/rÁNYÁ,SZABÁLYOSA* eeoecsNTKezfK a rpborue irányítótornyának . i 9 Balra: MegszSlcietl. • Az alsó kép: Tine. (MTI-fotó — Benkő Imre felvételei — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents