Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

Befejeződött a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa Ismét dr. Maróthy László a KISZ KB első titkára VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 101. szám Ára: 90 fillér 1976. május 12. szerda AAA./tUn*. Losonczi Pál fogadta a holland parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, kedden az Országházban fogadta a holland parlamenti küldöttséget, amely dr. L. M. Thur- lingsnak, az I. kamara elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Jan Kneppelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Ugyancsak kedden a délelőtt folyamán fogadta a küldöttséget dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisztériumi államtitkár. (MTI) Kisdobosok és úttörők ajándékai várták a KISZ IX. kong­resszusának részvevőit kedden, a negyedik munkanapon, az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A tanácskozás plenáris üléssel kezdődött. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Övári Miklós és Pul- lai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai. Elsőként az úttörők kaptak szót — háromszázan vettek részt a kongresszus negyedik munka­napján —, köszöntve a tanács­kozást, s elmondták, hogy meny­nyire fontosnak tartják a KISZ- esek jelenlétét aZ úttörőéletben, beszámoltak az úttörőfelajánlá­sok teljesítéséről. Végül meghív­ták a jelenlevőket: legyenek az Az idegenforgalom támogatása Eredmények és tervek a DUT1B plenáris ülésén Tegnap délelőtt Baján, dr. Sá­giig Vilmos államtitkár elnökle­tével ülést tartott a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság elnöksége, amely megtárgyalta az 1975. év­re nyújtott támogatások felhasz­nálásának tapasztalatait és dön­tött az idei támogatásokat ille­tően. Amint a tájékoztató megállapí­totta, az elmúlt évben a DUTIB összesen p millió 800 ezer forint támogatási keretet kapott az Or­szágos Idegenforgalmi Tanácstól és azt kilenc különböző, az ide­genforgalom kulturáltságát, kor­szerűségét, egészségügyi és ellá­tási igényeit szolgáló célok meg­valósításéra osztotta szét. Ebből 1976. április 30-ig megjavították a Szelidi-tónál a szemétgyűjtés feltételeit, Kecskeméten hozzá­járultak a Kodály Intézet kör­nyezetének rendezéséhez és a romkert kialakításához, Kunfe- hértón autóparkolót építettek, Tiszakécskén, a Tisza menti üdü­lőterületen megvalósították az összehangolt szemét- és hulladék- gyűjtést. A közeljövőben számol «1 Baja, Dunavecse, Kalocsa, Kis­kunfélegyháza és a Kiskunsági Nemzeti Park a részükre nyújtott 1975-ös támogatási összeg felhasz­nálásáról. Az elnökségi ülés — miután meghallgatta az ellenőrző bizott­ság beszámolóját és a legközeleb­bi ülésre tett javaslatot — befe­jezte munkáját. Szünet után a Duna—Tisza közi Intéző Bizott­ság plenáris ülésére került sor. Ezen az ülésen — ahol ugyancsak dr. Sághy Vilmos államtitkár el­nökölt — tájékoztatót hallgattak meg a DUTIB tagjai a Kiskunsá­gi Nemzeti Park eddigi működé­séről, eredményeiről és további céljairól, különös figyelemmel az idegenforgalom kérdéseire, a na­pirendi pont előadója dr. Tóth Károly, a KNPv igazgatója volt Ezután került sor annak a tájé­koztatónak a megbeszélésére, amely megyénkben az idegenfor­galom terén 1975-ben elért főbb eredményekről és a további ten­nivalókról szólt. A DUTib plenáris ülése a kö­vetkezőkben elfogadta az elnök­ségnek az 1976. évi vissza nem térítendő támogatások odaítélé­sére tett javaslatát. Ennek meg­felelően, az Országos Idegenfor­galmi Tanács által erre az évre adott 1 millió 900 ezer forintból Dunapatajnak 900 ezret ítéltek oda a Szelidi-tónál levő üdülőte­rület vízhálózatának kiépítéséhez — hozzájárulásként.' Kecskemét az új kempingnél kialakítandó parkoló építésére és átrendezés»« 400 ezer forintot. Lakitelek egy tőserdei sátorozóhely kialakításá­hoz 200 ezer forintot, Soltvadkert a Vadkerti-tónál történő felhasz­nálásra ugyancsak 200 ezer forin­tot kapott. Tiszakécske szintén 200 ezer forintos támogatásban részesült, amelyet á Tisza-parti üdülőtelep útjainak portalanítá­sára használhat fel. Ezek a támogatások a kivite­lezési költségeknek mintegy öt­ven százalékát jelentik, a további szükséges összeget egyrészt tár- > sadalmi munkával, saját anyagok felhasználásával, helyi erőkből kell pótolni. Egyetértett az inté­ző bizottság azzal a javaslattal, hogy az év harmadik negyedében a támogatási összegek átcsopor­tosíthatók onnan, ahol már nyil­vánvalóan nem tudják a kitűzött célt megvalósítani. Az összeget ebben az esetben oda adják, ahol viszont van kapacitás a munkák­ra, ugyanakkor szükség is mutat­kozik a támogatásra. G. S. Gépesített csemegekukorica-termesztés A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban 600 hektáron napokon belül befejezik a csemegekukorica vetését A mezőgazdasági nagyüzem mintegy 500 vagon térmés átadására kötött megállapodást a feldol­gozó üzemmel. Képünkön: a kiürült vetőgépet töltik fel isnjét . A Kecskeméti Konzervgyárban kielégítően halad a csemegeku­korica-feldolgozó építése. A sze­relésben a lajosmizsei gépjavító szövetkezeti társulás szakemberei is segítenek. Az irányításban (amerikai gépsorról van szó), részt vesz Floyd Rex Shelton, az FMC gépgyár mérnöke is. Bagi Sándorral, a konzervgyár műsza­ki ellenőrével a soronlevő teen­dőket határozzák meg. Üttörőszövetség idei 30. szüle­tésnapi ünnepségeinek vendégei'. Ezután ismét a kongresszusi küldöttek, a meghívottak és a külföldi vendégek kaptak Szót, közöttük Nagy Judit, a Kiskun- halasi Állami Gazdaság fejőnője. A vita befejeztével Barabás János, a KISZ KB titkára ter­jesztette elő a szerkesztőbizott­ság jelentését és javaslatait. Elmondotta: — Nehézzé, de széppé tette a bizottság munkáját az, hogy a kongresszus plenáris és szekció­ülésein 123 küldött kapott szót, 67-en pedig írásban adták be ja­vaslataikat. Az ifjúság és a tár­sadalom úgyszólván minden te­rületével kapcsolatban érett, fe­lelősségteljes, megfontolandó ja­vaslatok százait sorakoztatták fel. Az újonnan megválasztandó köz­ponti bizottság a javaslatokat ta­nulmányozni fogja, hogy intéz­kedési tervekbe foglalhassa. Ezt követően dr. Maróthy Lász­ló mondott vitazárót, megvonva a kongresszus munkájának mér­legét. Nagy tapssal fogadott szavai után határozathozatal követke­zett. A kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a köz­ponti bizottság beszámolóját és a központi pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését. Ugyancsak egyhangúlag, fogad­ták el a küldöttek a KISZ IX. kongresszusának határozatát, amelyben a „Forradalmi felada­tunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése” jelszóval mozgósítja az ifjúságot: becsülettel, legjobb képességei szerint álljon Helyt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. A határozat sorra veszi, mit tehetnek, mit kell tenniük a fia­taloknak a népgazdaság fejlesz­téséért, a korszerű általános és szakmai képzésért, a szocialista haza védelméért, s kifejti, mi­lyen teendők várnak az új nem­zedékre a politikai nevelőmunka a közművelődési tevékenység erő­sítésében. a testnevelés, a sport fejlesztésében, az ifjúsági • szö­vetség akcióképességének erősí­tésében. az új nemzedék kom­munista nevelésében. A kongresszus elfogadta a szövetség szervezeti szabályzatá­nak módosítására tett javaslatot.- s a KISZ IX. kongresszusának a magyar ifjúsághoz szóló felhí­vását. A KISZ kongresszusa délután zárt ülésen választotta meg a 105 tagú központi bizottságot. Valamint a 17 tagú központi pénz- I ügyi ellenőrző bizottságot. Ezt követően a KISZ Központi Bi­zottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága megtartotta első ülését. A KB megválasztotta a 17 tagú intéző bizottságot és a 10 tagú titkárságot. A központi bizottság első tit­kára ismét dr. Maróthy László. A KB titkárai: Barabás János, Borbély Gábor. Deák Gábor, Fej­ti György, dr. Nagy Sándor és Pásztor Gabriella. Rajtuk kí­vül a titkárság tagja lett még Boros Béla. Szabó János és Szűcs Istvánné. A központi bizottság tisztségé­ben megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. A KISZ IX. kongresszusának tanácskozása a DlVSZ-induló el- éneklésével ért véget. Felhívás a magyar fiatalokhoz „Mi, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresz- szusának küldöttei hozzátok for­dulunk: a KISZ tagjaihoz és rhin- deh ifjú társunkhoz! Embert pró­báló, országos feladatok várnak ránk. Közös, nagy munkára hí­vunk benneteket: a fejlett szocia­lista társadalom építésére, amely közös boldogulásunkat, gazdago­dásunkat, képességeink és tehet­ségünk kibontakoztatásának- lehe­tőségét kínálja, s amely — éppen ezért — közös forradalmi felada­tunk, együttes történelmi felelős­ségünk. Kongresszusunk alkalom volt további tennivalóink kijelölésére. Mi nemcsak szövetségünk tag­jaiért érezzük magunkat felelős­nek, hanem mindazokért, akik együtt gondolkodnak, cseleked­nek velünk, és akiket hívunk és várunk sorainkba. Azért dolgo­zunk, hogy pártunk programját magáénak vallja és vállalja min­den magyar fiatal. A társadalom megkülönbözte­tett figyelmet fordít ránk, fiata­lokra. Bizalmat és lehetőséget, támogatást és kedvezményeket Elmúltak azok az idők, ami­kor a művelődés ügye csak a „kultúros reszortja” volt. A közművelődésről szóló közpon­ti bizottsági határozat és a megyei pártértekezlet is meg­erősítette, hogy „az állami közművelődési intézmények mellett a társadalmi szerve­zetek és gazdasági egységek is vállaljanak fokozottabb fele­lősséget tagjaik, dolgozóik mű­velődéséért”. Legutóbb Alap­elvek jelentek meg a vállalati és szövetkezeti kulturális alap célszerű felhasználásáról Ma­darast Attila pénzügyi állam­titkár és Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes aláírásával. A dokumentum fellapozható . a' Határozatok Tárd XXV. évfolyamának 5. számában, és napvilágot látott a Népművelés című folyóirat májusi összeállításában is. Itt az irás! — hívta fel a já­rókelők figyelmét az ■' egyik századeleji Népszava-plakát. „Itt. az irás, forgassátok" — 'ajánlotta már'- jóval ■ előbb Kölcsey Ferenc. A közművelő­désről szólva: az ,,irás" tetsző­legesen behelyettesíthető a művészetek sokféle ágával, vagy épp a műkedvelő csopor­tok, szakkörök, klubok . él­ményt adó foglalkozásaival wa képesség és hajlam, a szabad idő és körülmények szerint. Saját magunkért, embersé­günkért, további benső gaz­dagodásunkért. Persze a kül­ső gazdagodás sem utolsó do­log. De kevés. Az egyik klasz­szikűs hasonlat értelmében nem elég felépíteni a szocia­lizmus házát, hanem — foly­tatva a példázatot — be is kell rendezni azt. Nálunk az érté­küknél jóval olcsóbbak a könyvek, a színház-, mozi- és múzeumjegyek, egyáltalán a művelődéshez szükséges tárgyi előfeltételek. A kultúra szinte felkínálja magát épülő házunk berendezésére. „Csak” törődni kell vele. Mit ismernek a vállalatok­nál, szövetkezetekben, gazda­ságokban a törődés újabb le­hetőségeiből? Az elmúlt év végétől ismerik a közlönyök­ben megjelent rendelkezést a jóléti és kulturális alapról. Az­óta pártbizottsági üléseken és több más fórumon is szó esik róla.' Mert változás történt. Korábban a kulturális cé­lokra felhasználható összeg egyértelműen a vállalati nye­reség alakulásától függött. Ha zavar támadt a piacon, meg­billent a bevételi egyensúly, sok helyütt nyomban hozzá­nyúltak a kulturális kiadások keretéhez. A vélt vagy valósá­gos veszélyhelyzetekben mű­ködésbe lendült a piros ceru­za. Mondani sem kell, hogy ez méltánytalan volt, és állandó bizonytalanságot váltott ki. A művelődésre ■ fordítható anya­giak az idei évtől kezdve füg­getlenné váltak a nyereség nagyságától. A költségek so­rában számolhatók el a lét­szám arányában, ami azt a felismerést tükrözi, hogy a kapunk. Viszonzásul azt várja tőlünk az ország; hogy becsület­tel teljesítsük kötelességeinket és felelősséggel éljünk jogainkkal. Adjuk képességeink és tudásunk legjavát! A mi társadalmunk a munka társadalma. Nálunk a tisztesség­gel végzett munka állampolgári kötelesség. Értékmérőnk, hogy milyen részt vállalunk a társada­lom építéséből, mit teszünk az ország asztalára. Az V. ötéves terv feladatainak Végrehajtásához a népgazdaság tervszerű, ütemes fejlesztéséhez a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez szükség van az ifjú­ság tudására és lendületére. Ezek a feladatok valamennyiünktől jobb munkát, fegyelmet, ésszerű­séget és okos takarékosságot, a- tudományos kutatás és a műsza- ’ki fejlesztés eredményeinek gyors és rugalmas alkalmazását, alkotó kedvünk és életrevaló ötleteink kibontakoztatását várják. Számítunk rátok a munkahe­lyeken, az iskolákban, az élet (Folytatás a 2. oldalon.). műveltebb ember a munkahe­lyén is jobban helyt tud áll­ni. Az új forma mindenképp biztonságérzetet ad, nem kell tartani a váratlan tényezők­től. És igazságosabb az elődjé­nél, mert közelebb hozza egy­máshoz a kulturálódás lehető­ségeit az egyébként eltérő nyereségű üzemekben is. Most ki kell alakítani a kul­turális és jóléti ' felhasználás olyan arányát, amely nem ha­nyagolja el a közművelődési párthatározat érvényesítését. Nagyon fontos a tervszerűség és annak tudata, hogy a lakó­helyen más művelődési intéz­ményekkel is lehet, sőt érde­mes együttműködni. A kulturális keret terhére már nem egyenlithetök ki kü­lönböző reprezentációs szám­lák. És jó lenne, ha nem fel­tétlenül a kulturális alap fe­dezné a kirándulások és tár­sasutazások költségét sem. Tartalmas programokra van szükség. A tervezéssel Bács- Kiskunban előbbre járnak ott, ahol a megyehatárokon belül működik a vállalati központ. A gyáregységek, üzemrészek mostohább helyzetben vannak, mivel több áttétel lép az el­képzelések és a valóság közé, ami persze nem ment fel a művelődési lehetőségek és al­kalmak megtervezésének, il­letve szervezésének kötelezett­sége alól. Tényle'g, most mdr ki-ki leg­jobb lelkiismerete szerint tö­rődik a vállalati és szövetke­zeti kulturális alappal, az ipa­ri és mezőgazdasági dolgozók művelödéséngk munkahelyi forrásával, és annak felhasz­nálásával? fisak azért kérdez­zük, mert itt lenne az ideje. H. F. IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: nappali felhőképződés, elszórtan záporral, ziva­tarral. Mirsókelt, napközben meg­élénkülő változó Irányú szél. Zivatar idején átmenetileg szólerősö- dés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet (—11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között, (MTI) A megyében a hosszúhegyi és a Kalocsai Állami Gazdaság együtt csaknem ezer hektáron termeszt az idén csemege- kukoricát. A növény művelését teljesen gépesítették, a sze­dést is kombájnnal végzik. A termést a Kecskeméti Kon-

Next

/
Thumbnails
Contents