Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

Tanyasirató, arcképpel

Szabadszállás és Szalkszentmárton között, mielőtt cifaút a Kígyós csatornával találkoznak, szórvány- tarákat lát az ember.

Elindulok a Kígyós partján, abba a szemközti tá- nyába, ahol az „öregúr” lakik feleségével. A Kígyós e szakaszának törzshorgászai nevezték el örjegúrnak a serénymozgású, szép arcú öregembert, akit különben Nagy Antalnak hívnak, s nemcsak a htQakról meg a vízről, hanem a mindenről, mindent tüff} Ha valaki, hát akkor a városlakó az, aki előtte egyáltalán nem rejtély. Nagy Antal abban a házban született, ahol most is él.

Apja is ebben a házban született. Tőle hallotta még kisgyermekkorában, hogy már az ö nagyapjának is itt volt a tanyája, s ő is ezen a helyen született.

Állunk a tanyaudvaron, amely kerítés híján a vízparton ér véget. Másik irányban meg Szabad- szálláson, illetve Homokszentlörincen — ha kitágítja a képzeletet. Nagy Antal különös hangsúllyal tudja mondani, mint errefelé az öregek, hogy „bizony, változik a világ." Aztán hozzáteszi a nagyobb nyomaték kedvéért; „változik”.

Tekintete élkalandozik Büdösszék felé, ahol talán nem régen kísérte el utolsó útjára gyermekkori jópajtását, aki mindent tudott a bürgékről, a legelőkről, meg a kunpuszták életéről, s az embereket két nagy osztályba sorolta ő is: „böcsületes — nem böcsületes".

— Jön a gazdaság — így mondja Nagy Antal azt, hogy terjeszkedik, korszerűsödik — a szomszédok meg mengek. Elmennek. Petrovics Ferenc Soltra költözött, Jáború Ábel pedig Kunszentmiklósra a gyerekeihez. Ez lesz az egész Bosztör sorsa. Már nincs postás sem, csak a ládák; tudja, minden tanyának egy; ott Homokszentlörincen a vasútállomásnál. Oda kell elmenni, innen nyolc kilométer. Mi is beköltözünk Szentmiklósra a gyerekekhez. Nem tudom mit fogunk csinálni? Dolog nem lesz. Én nem járok kocsmába, mert nem iszom a bort, akkor meg minek? Kártyázni nem tudok, s már meg sem tanulom, ha eddig nem kellett, eztán is jó lesz már akkor így. Mit csinálok, mondja meg? Itt van ez a viz, ezt ismerem, ezt szeretem. Régen is szerettem, akkor még ki szokott száradni. Most már nem. A zsilipekkel föltöltik a Dunáról. Nem is horgászhatok ott Miklóson, akkor mit csinatbk? Hát, majd valami lesz, az biztos. Ezért is — műtőt a tanyára — jó, ha kapok húsz—harmincezer forintot. Megvennék a horgászegyesületek drágábban, mert itt van ugye a parton, de nem adhatjuk el nekik, csak a gazdaságnak. Az meg azért veszi meg, hogy rámehessen a traktorral, aztán jó- ércakát.

Modern meséskönyvek

ILLYÉS GYULA ÁTIGAZÍTÁSÁBAN

a Bánk bán Pécsett

— Látja, itt mögöttünk, azokban a tanyákban már nem is laknak. Amelyik erre van — az a meszelt — az volt a Somodi Istvánnéé. Egyedül élt benne, mióta meghalt az ura. Jött érte a lánya, hogy elviszi. Hát, volt nagy tanyasirató, ölelte, csókolgatta a falat. Aztán meg is halt szegény nemsokára. Erre nagy tanyasiratók vannak. Itt is lesz majd, nálunk, és isten veled Bösztör hetven, megyünk be Miklósra unatkozni...

És az öregúr elindul a csatornaparton. Lentebb eay bőrkabátos férfi horgászik. O is ismeri az Oregurat, kezet fognak. Nagy Antal fölnéz a napra, utána a vízre, s azt mondja a bőrkabátosnak, hogy majd egy óra múlva horgásszon, amikor a kanyarral egyvonalba lesz a nap, akkor jön a csuka. Mindenki tudja, hogy úgy lesz; mert Nagy Antal méa az az ember, aki a természet nyelvin is beszél.

Csató Károly

GYURIS ISTVÁN:

Kiskőrös- ÍJMai íróink közül jó né,hányán kísérleteznek azzal, hogy a mese évszázadok óta kialakult, hagyó mányos .formáját mai, korunkat is kifejező tartalommal töltsék meg.

A. varázslatos csoda — a mese ősidők óta egyik legfontosabb alapeleme — tovább él, de korszerűsödött, modernné vált. A mése cselekménye a mai világ képét tükrözi, hősei korunk emberei, akik jórészt a tudományos- technikai forradalom alkotta tárgyak« között mozognak* íTermé- szetesen ezek a mesék Távol állnak a tudományos- fantasztikus irodalomtól.)

A modernség jegyében született írói próbálkozások közül egyik legsikeresebb — öt éven felüli gyerekeknek javasolt — munka Végh Györgytől, A Nyugalmazott Elefánt Ür Birodalma.

Elefánt Ür mesebirodalma a nagy Erdő — következetesen nagybetűvel, mert így országot jelent —, amelyet érdekes hősök és szereplők népesítenek be: Bagoly Tivadar Tihamér, Légyváry Csongor Tünde, Cicafalvi Móci Maca, Málnási Laci Maci és hasonszőrű társaik, akikkel mindig történik valami különleges, valami humoros esemény.

Bagoly Tivadar Tihamérról. az örökösen kiküldött erdei külön- tudósí tóról kiderül, hogy tehetséges költő, mert remekbe faragott hősi éneket tud zengeni egy csorba uborkatortáról.

A Nyugalmazott Elefánt Ür ugyan kissé késleltetve jelenik meg Birodalmában, illetve a könyvben, ám érdemes várni rá, hiszen olyan sok mulatságos kalandot élt át cirkuszi kötéltáncos korában. Vízi balettja a levegő- \ ben valóban világszenzáció! A többi szereplő élménysorozata szintén páratlan teljesítmény.

A mesés, regényes cselekményü •^műfaját tekintve mégsem iga- áfpmeseregényt — verses betétek- kél, találós kérdésekkel, tréfás Kiszámolóval és játékos, cseppnyi ismeretterjesztéssel szolgáló szójegyzékkel gazdagította a szerző.

Lázár Ervin Bikfi-bukfenc- btikferenc című — nyolc éven felülieknek ajánlott — kötete hasonló szereplőgárdát vonultat fel. Á!lmű hőse Mikkamakka, egy pi- ros inges, farmernadrágos, macskaforma kis figura, s méltó társai: Bruckner Szigfrid, a nyugalmazott cirkuszi oroszlán, Lp Sze- rafin, a kék paripa, Aromo, a íékezhetetlen agyvelejű ugrifü- les, Vacskamati, Dömdödöm meg Szörnyeteg Lajos és Nagy Zoárd,, a, világjáró, lépegető fenyőfa. Bizony különös társasága Hát még a kalandjaik! Csupa tréfás, pompás képzelettel bonyolított história, remek gyermekismerettel létrehozott mesevilág, amely a valóságból indul el, s a szabadon szárnyaló fantázia csapongásából visszatér a földre, a megszokott hétköznapi életformához.

A két író könyvében sűrítetten jelentkezik mindaz, ami a modern gyermekirodalmi alkotásoktól ma várható: a könnyen követhető, mégis fordulatos cselekmény. a sztereotip ismétlődések, az erőteljes tulajdonságokkal felruházott hősök, a költői- nyelvi eszközök változatossága és szemléletessége. Megteremtik 'azt a sajátosan groteszk humorú,' vidám' hangulatú, líraisággal át- . szőtt mesevilágot, ahova minden gyermek vágyakozik,' s ahol minden gyermek jól érzi magát.

Réber László néhány vonallal is sokat kifejező rajzai mindkét kötetben fokozzák a groteszk szöveg komikus hatását.

Tordon Ákos, a televízióból, a rádióból és a bábszínpadról ismert gyermekműsorok alkotójának legújabb- kötete a Mesebeszéd, amely újból felvillantja korábbi könyveinek — Az utolsó oroszlán, a. Skatulyácska — irodalmi és esztétikai értékeit.

Meséinek derűs nyugalma, tömör stílusa a népi mesemondók módján szemléletes és egyszerű, de nem leegyszerűsített. Kerül minden hivalkodó cifrálkodást, mégsem torkollik szürkeségbe, monoton egyhangúságba.

Műveiben jól megfér egymással mese és valóság, ezért a mesetudattal rendelkező gyermek különösebb nehézség nélkül, nagy élvezettel igazodik el a reális és képzeletbeli elemek között. Ugyanis a szerző — a hagyományos mesemotívumok és a népmeséi hangvétel megtartása mellett — korunk gyermekéhez szól a mát kifejező formában.

Szelíd és költői mélységeket is érintő világában olykor meglepő, elgondolkodtató fordulatokat teremt, s ehhez igazítja nemesen veretes eszközeit is. Heinzelmann Emma lila tónusú illusztrációi még élőbbé varázsolják az élményt.

A majd félszáz mesét tartalmazó kötetből — ízelítőül — így szól a Diókirály című írás:

„Dióhéj a palotája, diólevél a subája, diófa a birodalma — jó lenne, ha betoppanna!

Koppan, toppan, itt van nyomban, ebben a szent minutum- ban.

Megemeli koronáját, kifordítja tarisznyáját, Hull a dió, froll a fáról, gyémánt hull a koronáról.

Neked is jut egy marékka!, játssz a diógyémántokkal!"

Dr. Losonci Mlhályné

harangoznak

itt mindig az ünnep

lefejezett rózsák, a forradalmak

tenyérnyi térre gyűlnek

s a mészárszékhez este

— ami már rég nem áll —

táltos parázs lovát

köti a naplemente

lányok jönnek szépek

a térre

irigylem a zászlót viszik szívhezérve

MÁTYÁS FERENC:

Esőisten

Esöisten sóhajt a tájon, mint szerelmes, ki ölbe vágy, erdő, mező leveti ingét, s pucéran kínálja magát.

Áznak a bokrok

gyöngy buborékban, felémkacsint egy körteszem, s piros bőréből kicsattanva szwárványt gyújt kil egemen.

Honnét tudnám, hogy milliónyi éve minden gyümölcs remek, ha nem látnám —,

bölcs esőisten — minden él, mig öntöz kezed.

De körtefám gyümölcse széthull, levél csörög az avaron, szélmankóin az öreg ősz jár, sárban sir a virágszirom.

Zöld gyík surran egy kis fűszálon, vele törpül az ősuiiáo, a véges végtelen osztódik, s csak az elmúlás lesz szilárd.

..Csak annyi történt, hogy az élő halandó halhatatlan kihúzta a ’halott halandó halhatatlan csontvázát a gyökeres homoksírból ..." írja Juhász Ferenc az * Uj írás áprilisi számának borítóján Katona József Bánk bán című drámája Illyés Gyula által átigazított szövegének előszavaként. A nemzeti remekművünk szinszerűsége körül évtizedek óta meg-megélénkülő viták lezárási kísérleteként elkészült a Bánknak a színpad törvényeihez az eddigieknél jobban alkalmazkodó változata, sőt a Pécsi Nemzeti Színház közönség elé is vitte a darabot.

„A kísérlettől, hogy a Bánk bán ne csak könyvtári, hanem méltó nézőtéri siker is legyen, a múltban nem egy jó szándékú vállalkozó visszahőkölt. Ez rögtön a fölzúdulás miatt; az, mert a kiitika egyöntetűen ellene lett volna, amaz, mert épp nagyon is mellette; a harmadik, mert hátha föllűnés-vágyat mondanak rá ... Amit én végeztem: ajánlat. Elutasítható és folytatható. Az eredetit nem kisebbítheti, csak emelheti ...” írja maga az átigazítás szerzője bevezetőjében, és soraival nyílt vitára serkent irodalom- történészeket és színházi szakembereket.

Véleményében sokan osztoznak.

A termékeny eszmecsere és az átgondolt javaslatok nem ártanak, sőt, inkább használnak a remekmű színpadi életének.* Hiszen míg az eredeti szöveg válj tozatLanúl mindig hozzáférhető lesz a Katona-kötetekben, addig nem ártunk a darabnak, ha a színházakban a színi-játék dramaturgiai törvényeihez az eddigieknél alkalmazkodóbb változatot adnak elő — a szerző szellemének. mondanivalójának megcsonkítása nélkül.

□ □ □

Czimer József, a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgja évék óta serénykedik az új magyar dráma színpadi érvényesüléséért. Az Uj írás tavaly novemberi számában írt egy alapos, részletekben gazdag tanulmányt .Katcma; művének

színpadi problémáiról. Eszmefuttatása Illyés Gyula szerkezeti változtatásainak is alapjául szolgált.

Az átigazítás abban különbözik a szokásos rendezői „húzásoktól”, hogy nem csak elhagy bizonyos szövegrészeket, tömörít, átrendez-átcsoportosít jeleneteket. amelyek a zavaró, belső ellentmondások feloldását szolgálják. Illyés Gyula a korabeli költészet kifejezési eszközeihez és Katona költői nyelvezetéhez való tökéletes azonosulással bele is ír a dráma szövegébe.

A legdöntőbb, leglényegesebb változások az első és az utolsó szakaszt érintik. A Bánk sokat kifogásolt, hosszú „hallgatózási” jelenetét követő monológja az új változatban megelőzi Ottó és Bi- berach kettősét, és így a bán nem értesülhet előre Melinda elcsábításának tervéről. Elsősorban dramaturgiai szerepe van a harmadik szakaszban, a Tibor és az Izidora jelenetek felcserélésének is.

Előbbre, az ötödikből a negyedik szakasz elejére került Di Cruce a zendülésről tudósító levelének felolvasása is. Szövegét igy a színházi nézők idejekorán megismerhetik, és érthetőbbé válik Gertrudisnak Mikhál bánt börtönbe zárató elhatározása. Az utolsó felvonás elejéről Illyés elhagyja az udvomik hangulati és érzelmi bevezetőjét, a fájdalmában könnyező királyt és „in médiás res”, a véres karddal indítja az eseményeket Tiborc az

GOÓR IMRE:

Kapaszkodom

(Nagy István emlékére)*

bükk szil fenyő rejtette szálmagas tető porzsálló hamvas harmatokkal hintett hazám jegeddel bársonyoddal zord és szelíd Erdély zengő havat

virággal bár alföldi táj havas veled élek halandó a halottal etengő ér 'area-köd sziklaoldal vándorportára rendelt tél s tavass

fölmutatom lelked a megtaláltat ártéri bokrok arca-sugarában átdöfött boglyák szétcsapott hajában

lágyan pólyáit kendőknek kosarában kapaszkodom mindenbe hogy megállják előttetek mint anyjavesztett állat

* Május 16-ig tart nyitva a Nagy István-emlékkiállitás Kalocsán, az I. István úti bemutatóteremben.

9 Ottó és Melinda (Pogány György és Miklósy Judit).

eredetinél korábban érkezik a helyszínre, Melinda holtteste helyett Bánk fiát, a kis Solomont hozza magával. Ugyancsak az egyszerűsítést, a tempósabb cselekményt szolgálja Mikhál és Simon bán, illetve ä zászlós úr szerepeinek kihúzása is.

A színszerűség követelményeit szem előtt tartó Illyés Gyula ugyanakkor bele is nyúl a tragédia belső összefüggéseibe. A dialógusok megváltoztatása olykor a szereplők tulajdonságaira is érezhető „hatást” tesz.

Katona drámájának egyik erényéül — avagy fogyatékosságaként — igen sokan a szereplők körüli homályosságot, mondataik többértelműségét szokták felróni. Illyés Gyula egyik törekvése az volt, hogy az eredetinél ponto- sabbá tegye az elhangzott szövegrészeket. Amikor a dialógusokon változtat, akkor „rendezőként” elemzi is a darabot; szűkíti a lehetséges értelmezések körét; egyszóval világosabbá és egyszerűbbé teszi Bánk történem tét.

Melinda^ alakja ^mindenokétsé- get kizáró hűséggel és ártatlansággal itatódik át, bár a szerep így megfosztódik. attól a lehetőségtől, hogy az erényes asszony arcképe mögött mindazonáltal érződhessen az örök nő portréja is. Az új változat ugyanis általában szövegben is megfogalmazza a szituációkat. Ottó szerelmi vallomására például Katona Melindája csak annyit válaszol: „Ó, hogy én csak sírhatok!" — Illyésnél viszont a következőket mondja: „Kétségbeejtő, hogy mibe nem kever bennünket a szánalom S mintha még mi lehetnénk vétekesek, meri , akaratlanul másnak bajt okoztunk. Mintha most itt még nekem kellene jóvátennem valamit; téged itt megengesztelnem... Oh, kétségbeejtő!"

Gertrudis alakja, egyénisége is körülhatároltabb lett — elsősorban Ottóval szembeni viszonyában. „Hát itt vagy herceg? Kéret a királyné” — mondja^ Myska bán a Biberach meggyilkolását követő jelenetben Illyésnél, mig Katonánál: „Rejtsd el magad herceg, kér a királyné”. E mondat értelmét az ötödik szakasz legelején mindjárt Gertrudis is megerősíti: „De hol van Ottó? — törnek őrá; mert öcsém.” Az átigazított változatban Gertrudis kevésbé cinkos, inkább megértőén anyai: „De hol van Ottó már? Miért nem / jő búcsúzni. Üldözik. Végül is . elüldözik, mert az öcsém. Nem is oly / rossz fiú... 7 Bánkkal szemben

9 Bánk bán: Holl István.

(Erb János felvételei.)

viszont a hatalomra vágyó, azzal betelni nem tudó asszony jel-'- lemvonásai teljesednek ki.

Az ötödik szakasz, amely min7 denekelőtt Bánk és Endre király az eredetinél szikrázóbb öSszÉS csapását hozza Illyés Gyula átiga- zításában, szervesebben is kötődik a dráma egészéhez. Az ország két első emberének küzdelme elsősorban intellektuális jelleget kap, a pergő jelenetek a nézők érzelmi azonosulását nehezítik meg. Egyikük sem képes a másik fölé kerekedni, így ketten osztoznak a drámai hős szerepéh'. Nem halványul el Endre emberi gyengesége, megnőtt viszont Tiborc szerepköre. A drámát Gertrudis sirbeszédeként Kossuth-dí- jas költőnk szép sorai zárják: „Tegyük le őt oly sírba, mely körül a gyász csöndet mond a viszálynak is, hazánkat oly békére szelídítve amely minden bajt orvosolni kezd.”

□ □ □

A Pécsi Nemzeti Színház Bánk bán bemutatója komor, fenséges, a drámai lényegre törő tiszta . előadás. Jánosa Lajos zárt, öt oldaltól c*körbehatárolt rideg disz- leftere meghatározza a játék egészét. Gertrudis udvarának pompája hideg a szürke, a barna, « a zöld színek uralkodnak mindenütt. Nógrádi Róbert ~ rendező elsősorban a dráma tiszta sodrásának megteremtésére,, az érthető szövegmondásra, a cselekmény követhetőségére törekedett. Nem hagyja el Bánk első szakaszbéli problematikus hallgatózási jelenetét — ő spanyolfal mögé rejti a bánt. Kevés jelzéssel követi a színhelyek változásait, a mozgalmas részeket (például az első részbeli mulatságot) állóképszerűvé merevíti.

Holl István alakítja Bánkot, ideges, nyugtalansággal indokolva a bán gyötrődő vívódását. Melinda (Miklósy Judit) bűntelensé- géhez a gyanúnak árnyéka sem férhet — igaz viszont, hogy így egy kissé indokolatlannak tetszik a megőrülése. Gertrudis (Pásztor Erzsi) királynői palástjába burkolózva rideg egyedüllétet, a-.har tálam megszállottjának magányát teremti meg maga körül. Biberach (Bárány Frigyes) eley gáns és nagystílű, Tiborc (Győry Emil) fiatalsága következtében egy kissé súlytalan, Endre (ifj.

■ Kőműves Sándor) pedig tanácstalan, egyéniség nélküli király.

Illyés Gyula Bánk bán átiga- zitásának bemutatása a -Pécsi Nemzeti Színház társulatának minden tekintetben figyelemre méltó színpadi kísérlete.

Pavlovit* Miklós

9 Nagy István: Ssántás Erdélyben (1927).

(Pásztor Zoltán (elvétele.)

M IJV ÉLODÉS í* ÍRÓ DA L O M^MUVÍ S ZTE T • IRODALOM