Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az or­szág északi felében elszórtan zápo­rok, egy-két helyen zivatar, máshol kevés felhő, csapadék nem valószínű. A mérsékelt délnyugati, nyu­gati szél napközben megélénkül. A legalacsonyabb hajnali hőmér­séklet 6—11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI BERUHÁZÁSI VÁLLAI AT ÉS A MEDICOR SZERZŐDÉSE Az új kórház építésének fontos állomása 0 Csányi Sándor aláírásával hi­telesíti a szerződést. Vele szemben Vágd István. Az avatási ünnepségre gondoltak már tegnap délelőtt a megyei kórház klubjában jó néhányain, amikor Vágó István, a Medicor Művek kereskedelmi igazgatója és Csányi Sándor, a Bács megyei Beruházási Vállalat igazgatója aláírta az új egészségügyi intézmény technológiai szerelési munkáira kö­tött szerződést. MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 105. szám Ára: 90 fillér 1976. május 5. szerda Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese is kife­jezte azt a reményét, hogy telje­sítik a megállapodásban foglalta­kat és 1980-ban elkészül a 680 ágyas kórház. Régóta várják, hi­szen az utóbbi évek fejlődése el­lenére a megye egészségügyi el­látottsága kissé elmarad az orszá­gos átlagtól és különösen Kecs­kemét körzetében rossz a helyzet. A vezető megyei párt- és tanácsi testületek ezért tekintik az épülő kórházat az egyik legfontosabb új létesítménynek. Megállapította, hogy a korábbi szocialista szer­ződések, a KISZ-sZervezetek vál­Két hét múlva nyit a tavaszi BNV Harmadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzet­közi Vásár-központban a beruházási javak nemzetközi se­regszemléjét a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely két hét múlva, május 19-én nyitja meg kapuit. A kiállítók már minden rendelkezésre álló területet lefoglaltak: a hazai­akkal együtt négy világrész 26 országának és Nyugat-Ber- linnek 1828 vállalata, cége mutatja be legkorszerűbb termé­keit a vásáron. A kapunyitás előkészületeként jelenleg főként az építők dolgoz­nak, elsősorban a 40-es számú csarnokot — a mezőgazdasági kiállítás egyik régi épületét — korszerűsítik, szépítik, s így újabb 5000 négyzetméter fedett területhez jut a nemzetközi szak­vásár. A legnehezebb gépek, be­rendezések kiállítási pavilonjá­ban, a C-jelű csarnokban a két 12,5 tonnás futódaru pályáját a csarnok teljes hosszúságában ki­építik, 24 méterről 150 méterre hosszabbítják. Az őszi BNV kapuinak bezá­rása óta csaknem 70 millió fo­rintot költött a HUNGEXPO a vásárközpont fejlesztésére. A legjelentősebb külföldi kiál­lítók ezúttal is a szocialista or­szágok, amelyeknek legtöbb vállalata a fémmegmunkálás és a kohászat árucsöportjában vesz részt, de sokan állítanak ki a híradástechnikai, az irodagép- és számítástechnikai árucsoportban is. A legnagyobb kiállító a Szovjetunió, amely több mint 1700 négyzetméternyi fedett te­' rületen vonultatja fel termékeit. A szabadtéri kiállítási területből a szocialista országok járműipa­ri termékei foglalják el majd a legnagyobb helyet, s ezen belül Lengyelország a legnagyobb ki­állító. A tőkés országok, közül Ausztriából hozta el termékeit a legtöbb cég, csaknem száz kiál­lító, s több mint 70 cég vonul­tatja fel áruit az NSZK-ból. Az idén különösen sok cég vesz részt kollektív kiállítással a vásáron. A vásárközpont szakmai prog­ramjának zavartalan lebonyolí­tása érdekében öt alkalommal, május 20., 21., 24., 25. és 26-án tartanak szakmai napot, amikor az üzleti tárgyalásokon kívül sor kerül különböző konferenciákra, szakelőadásokra, műszaki tapasz­talatcserékre, bemutatókra. A (hagyományoknak megfelelően ezúttal is a 21-es számú pavilon­ban kapott helyet a külföldiek klubja. (MTI) Az V. ötéves terv idején is folytatódik Bács-Kiskun me­gyében az a nagyszabású, talajjavító és környezetformáló munka, amelynek célja a föld termőképességének növelése, az okszerű földhasználat, a mezőgazdasági termesztést ért káros hatások kiiktatása, valamint az öntözés fejlesztése. Az 1976—80-as évekre szóló, úgynevezett meliorációs terv el­készült. öt esztendő alatt Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szö­vetkezeteiben 11 ezer hektár homoktalajt javítanak meg, mélyforgatással, szerves anyaggal és műtrágyával. Mivel ez a munka elég költséges, hektáronként 17 ezer forintba ke­rül, csak a belterjes kertészeti ágazatokban, a szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermesztésben térül meg. Bács-Kiskun megye mezőgaz­dasági művelés alatt álló terüle­téből 467 ezer hektárra készült tanulmányterv a sok irányú fej­lesztésre. Ennek része az olyan sekély termőrétegű talajok javí­tása is, amelyek, a Duna" mentén és a Homokhátságon is megtalál­hatók, s viszonylag kis költséggel helyrehozhatók. 1980-ig ötezer hektár ilyen talajt hasznosítanak legelőgazdálkodással és szántó­földi takarmánytermesztéssel. A Duna—Tisza köze éghajlata, csapdékeloszlása szélsőséges. Van olyan esztendő, amikor az aszály pusztítja el a termés nagy részét, más években pedig a sok csapa­dék tesz kárt a mezőgazdasági művelésű területeken, 1970-ben az ország belvízzel borított terü­letének 33 százaléka volt Bács- Kiskun megyében. Akkor 60 ezer hektárt árasztott el tartósan a belvíz és százezer hektáron oko­zott kisebb-nagyobb kárt. A szélsőséges időjáráson kívül a belvíz rendszeres pusztításának oka, hogy kevés a levezető csa­torna. Bács-Kiskun megyében négyzetkilométerenként egy kilo­méter vízlevezető csatornára len­ne szükség, valójában ennek csu­pán a fele van meg, de a Homok­hátságon még ritkább a csator­nahálózat. Az V. ötéves tervben az előző tervidőszakhoz hasonló ütemben végzik ezt a munkát- A lalásai teremtették meg a most véglegesített megállapodás felté­teleit. A BÁCSBER igazgatója ismer­tette, hogy mi mindent szállít, szerel föl a Medicor az új kór­házban. Hat műtőegységet, csak­nem 3000 adagos konyhát, 2700 kg-os napi teljesítményű mosodát, központi radiológia^ osztályt, a be­tegszobák, diagnosztikai épületek felszerelését. Az első szállítás 1978. január 2-án esedékes. Nagy figyélemmel hallgatták a megyei tanács, a kórház vezető munkatársai, a kivitelezésben részt vevő vállalatok képviselői a Medicor kereskedelmi igazgató­jának tájékoztatóját. A nemzet­közileg elismert cég eddig ötven­nél több nagy létesítmény kivite­lezésénél szerzett tapasztalatait Kecskeméten is kamatoztatja. Olyan kórházat szeretnének átad­ni, amely az adott időpontban mi­nél tökéletesebben megfelel a korszerűség oly gyorsan változó követelményeinek. Mivel impor­tálnak, külföldre szállítanak, gyár­tanak, összeszerelnek, ismerik a lehetőségeket. Állandó kapcsolat­ban vannak a tudományos kuta­tóintézetekkel. A Bács megyei Állami Építőipa­ri Vállalat nevében Kanyó Miklós műszakiigazgató-helyettes ígérte, hogy mindent elkövetnek a kiala­kult határidők betartásáért, bár munkájukat külső feltételek is erősen befolyásolják. A BÁÉV is hasznosítja a kiskunhalasi, ceg­lédi kórház építése során felgyü­lemlett ismereteket. Az aláíráson megjelentek dr. Gubacsi Lászlónak, a megyei kór­ház főigazgató-főorvosának a ka­lauzolásával megtekintették a meglevő intézményben idén elké­szülő új szemészeti pavilont. Közben valaki kiszámította: ha minden jól halad, 1500 nap múl­va korszerű körülmények között fogad betegeket a megyei kór­ház. Az új, melynek létesítésében fontos állomás a Medicorral teg­nap kötött szerződés. H. N. Szombaton délután kezdi meg tanácskozását a KISZ IX. kongresszusa \ vízelvezető főműveket a Közép- Tiszavidéki, az Alsó-Tiszavidéki és az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi- Igazgatóság építi, a mezőgazda- sági üzemek közötti csatornahá­lózatot pedig a hét vízgazdálko­dási társulat A IV. ötéves terv idején kez­dődött a Kalocsától északra fek­vő községek határában terepren­dezés, nagyüzemi táblakialakítás, gazdasági útépítés, amelynek cél­ja az öntözhető szántóföldek te­rületének további növelése. Az öntözés a mezőgazdasági terme­lés biztonságát növeli. A Duna mentén szinte korlátlan a víz­szerzési lehetőség. A Tisza men­tén a csongrádi vízlépcső meg­építése tesz lehetővé nagyobb arányú fejlesztést. Az V. ötéves tervben hat-hét­ezer hektárral növekszik az ön­tözhető terület a két folyó men­tén és a hozzátartozó csatorna­rendszerek körzetében. Az úgy­nevezett Kalocsa II. északi öntö­zőfürt '2705 hektárra szolgáltat vizet, a dunavecse—szalkszent- mártoni öntözőmű 3300 hektár, a bácsbokodi pedig 575 hektár szántó öntözését teszi lehetővé- Folytatódik az öntözőtelepek bő­vítése Tiszakécskén és a kör­nyékbeli szövetkezetekben is. K. A. Az Építők Rózsa Ferenc Szék­házában szombaton délután megkezdi munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. A városok és falvak mintegy 800 000 kommu­nista fiataljának képviseletében 907 küldött vesz részt a tanács­kozáson. s helyet foglal majd a kongresszusi teremben 350 meg­hívott, köztük a munkásmozga­lom és az ifjúsági mozgalom veteránjai is. Ott lesz politikai, gazdasági és kulturális életünk sok ismert személyisége, a KISZ 34 külföldi testvérszervezetének delegációja, -továbbá a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség több vezetője. Győri Margit, az MTI hírma­gyarázója írja: Az ügyrendi javaslat szerint a megnyitó napon elhangzik a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának beszá­molója. Vasárnap plenáris ülé­sen folytatja munkáját a kong­resszus, hétfőn pedig szekció­ülésekre kerül sor; délután, majd . kedden ugyancsak plenáris ülé­sen folytatódik a vita a beszá­moló és a szervezeti szabályzat módosítása felett. A határozat- hozatalok után újjáválasztják a KISZ Központi Bizottságát és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságát. Amint a napirendi javaslatból is kitűnik, felelősségteljes munka vár a KISZ legmagasabb fóru­mának küldötteire: összegezniük, értékelniük kell az ifjúsági szö­vetség négy és fél éves tevékeny­ségének legfontosabb tapasztala­tait. állást kell foglalniük az if­júság helyzetét érintő főbb kér­désekben, s meg kell jelölniük a következő öt esztendő tennivaló­it. A sokoldalú .elemző munkát kedvező társadalmi feltételek segítik: népünk bizalmát és gon- . doskodását élvezve készülhettek a fiatalok a szövetség IX. kong­resszusára. Az előkészítő munka sikerében nemcsak a KISZ erő­feszítéseinek van nagy szerepe, hanem a kedvező társadalmi lég­körnek, a párt ifjúságpolitikai állásfoglalása erőteljesebb érvé­nyesülésének, az ifjúságról al­kotott társadalmi kép reálisabbá válásának, a fiatalok nevelésében kialakuló egyre szélesebb körű felelősségvállalásnak is. Immár hagyomány, hogy az ifjúsági mozgalom legmagasabb fórumának tanácskozása előtt a központi bizottság kikéri a tag­ság véleményét a fiatalok éle1- tének. munkájának legfontosabb "kérdéséiről, a közös gondokról és teendőkről. Vitára bocsátott kongresszusi levele, valamint a szervezeti szabályzat módosítá­sára vonatkozó javaslatok szín­vonalas politikai vitára serken­tették a fiatalokat. Mindez jó ala­pot adott ahhoz, hogy minden KISZ-tag megismerkedjen a sző-* vétség közeli és távlati terveivel, kialakítsa saját egyéni tervét, a többiekkel együtt az alapszerve­zet akcióprogramját. „Forradalmi feladatunk és tör­ténelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése” — ez, a kongresszusi terem falára kerülő jelszó az ifjúkommunis­táknak pártunk politikája mellet­ti elkötelezettségét, hazánk felvi­rágoztatásáért érzett felelősségét tükrözi. A becsülettel tanuló és dolgozó, alkotó, a munkahelyen és a közéletben egyaránt helyt­álló fiatalok élete, tetteik ' soka­sága tölti meg tartalommal'e lel­kesítő szavakat. Hiszeii väla- (Folytatás a 2. oldalon.) < Az oktatáspolitikai pártha­tározatok, illetve az MSZMP XI. kongresszusa állásfoglalá­sainak hatása egyre többfe­lé érezhető az iskolák életé­ben. Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi években tár­sadalmunk figyelme az eddi­gieknél fokozottabb mérték­ben irányult az oktatási in­tézmények munkájára, a fia­tal nemzedékek képzésének feladataira. Ez év elején látott napvi­lágot az oktatási miniszter utasítása, amely a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­séggel egyetértésben szabá­lyozza a főiskolák és az egye­temek általános közművelő­dési tevékenységét. A minisz­teri utasítás mellékleteként részlettes irányelveket is köz­rebocsátottak, amelyben meg­határozzák a felsőoktatási in­tézmények közművelődésé­nek célját, feladatait, tartal­mát és módszereit. „A közművelődési tevé­kenység célja, hogy hozzá­járuljon a kommunista szak­emberképzés eredményessé­géhez, a közösségi ember sze­mélyiségjegyeinek kifejlődé­séhez, a marxista—leninista világnézet elsajátításához, a szocialista életmód kialakítá­sához és uralkodóvá válásá­hoz, felébressze a fiatalok közéleti érdeklődését, társa­dalmi felelősségtudatát; hogy hozzájáruljon a hallgatók po­litikai. ideológiai műveltségé­nek fejlesztéséhez; hogy a képzés és a mozgalmi tevé­kenység együttesen képessé tegye őket a közművelődés­ben rájuk váró feladatok megoldására” — fogalmazzák meg az irányelvek. Miért van erre szükség? — kérdezhetik sokan, akik a kö­zeli években kaptak diplomát az ország egyetemein vagy főiskoláin és több-kevesebb rendszerességgel bekapcsolód­tak az intézmények kulturá­lis életébe. Mi szükség vau az eddig is jól dolgozó kul­turális bizottságok átszervezé­sére, nevük átkeresztelésére közművelődési bizottsággá? ... Hiszen ^munkakörük, céljaik és feladataik nem változtak. A kérdés felvetése annyi­ban jogos, hogy a bizottságok alapvető feladatai valóban változatlanok maradnak a jö­vőben — a különbség csupán az, hogy szerepük és tevé­kenységük köre jelentős mér­tékben kibővült. Az önképzés, az általános és szakmai mű­veltség fejlesztése mellett a felsőoktatási intézményeknek a jövőben igen nagy figyel­met kell szentelniük a hall­gatók felkészítésére, a köz­művelődési feladatok válla­lására, és a főiskolák, egye­temek — azaz a diákság és a tanári-oktatói kar közösségé­nek — kapcsolatait az eddi­gieknél szorosabbra kell fűz­ni a települések üzemeivel, intézményeivel. A fokozódó társadalmi elvárások követ­keztében megnövekedett fel­adatokat pedig csak tudato­sabb tervezéssel, alaposabb, átgondoltabb, szervezettebb munkával lehet megvalósíta­ni. Ez indokolja a közműve­lődési bizottságok életrehivá- sát. jAz irányelvek helyesen utal­nak arra, hogy a felsőoktatási intézmények közművelődési életét nem az oktatói—hallga­tói, azaz az aktív előadó és a passzív befogadó viszony ha­tározza meg, hanem a diák­ság „felnőttség tudata” és cselekvési készsége. A főisko­lai művelődés legfontosabb alapját ezért az intézményi KISZ-szervezetek tagjainak egyéni feladatvállalásai és az éves akcióprogramok képezik. Megyénk öt felsőoktatási intézményében az irányelvek megjelenését követő hetek­ben, mindenütt átszervezték a kulturális bizottságokat. A főiskolákon Sokfelé már a miniszteri utasítást megelő­zőén, tehát a valóságos, az élet által támasztott igények­nek engedve idejekorán ki­bővítették a szervezésre és a munka koordinálására életre hivott testületek feladatkörét, így az intézkedés nem érte őket váratlanul. A kecskeméti Gépipari és Automatizál' si . Műszaki Főiskolán például már több mint egy évvel ez­előtt főfoglalkozású közmű­velődési főelőadót neveztek ki, a kisebb intézményekben pedig, így a bajai vízgazdál­kodási főiskolai karon, nö­velték a bizottságok tagjainak létszámút Az intézmények vezetőinek és a diákság képviselőinek közös véleménye az, hogy az oktatási minisztériumi sza­bályozás nem formalista in­tézkedés. Egyrészt a társa­dalmi valóság, a mindennapi élet által támasztott igények realizálására, másrészt a jö­vő célkitűzéseit az eddigiek­nél hatékonyabban elősegítő új, szervezeti és nypzga1ml formák létrehozására irányul. P. M. • Cj telepítésű legelőt öntöznek a kiskunfélegyházi határban. (Szilágyi Mihály felvétele.) Talajjavítás, vízrendezés, több ezer hektár új öntözött terület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents