Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

1976. május 28. • PETŐFI NÉPE • 3 EGYRE NÉPSZERŰBB Gyorsuló idő” m • Tajó: az utolsó simításokat végzik a parkban és a sétányon. Halasról Tájó irányába fut ve­lünk az autó, s miközben elszó­rakoztat az ablaktörlő játéka, az­zal vígasztalom magam: sebaj, három hét múlva bizonyára ra­gyogó nyár telepszik a vidékre. Amire nagy szükség is lesz, hisz 200 fiatal kedélyállapota, s vég­sősoron — ha közvetve is — munkateljesítménye függ majd tőle. A műútról két végeláthatatlan szőlőtábla közé kanyarodunk, a tábor a homokút végén, gazda­sági, szociális épületek, szolgála­ti lakások mögül bukkan elénk. A négy szálló három oldalról foglalja keretbe az üdén zöldelő,' nagyszerűen kezelt parkot. Kö­zépen hátul, a szabadtéri színpa­don egyelőre székek gúlája lát­ható, balra, a pázsit szélén hár­man szorgoskodnak. Legelső be­nyomásom: itt már minden ké­szen áll a diákbrigádók fogadá­sára. Csík Balázs kerületi ren­dész szerint: — Azért nem egészen. Most ért véget egy munkásőr-tanfo- lyam, s máris kezdjük a falak meszelését, az ajtók, ablakok mázolását,, a takarítást. Egy hét alatt végzünk vele. Június 13-án.' érkeznek az első vendégek: két­száz kislány Bács-Kiskun és Tol­na megyéből. A dolguk a szoká­sos lesz: szőlőbújtatás és -kötö­zés, illetve később, a harmadik­negyedik turnusnak baracksze­dés. — Történt-e valamilyen válto­zás a telepen ősz óta? — Hogyne. Teljesen új munka­ruha-garnitúrákat — farmernad­rágot, pólóinget, fejkendőt — szereztünk be. Ezzel együtt a felszerelés .pótlására-cseréjére 3Ö0 ezer forintot fordítottunk. Komplett erősítőberendezéssel, hangszórókkal, lemezjátszóval és különféle sportszerekkel egészí­tettük ki ,a készletet. — Tajó távol esik a várostól. Hol és hogyan szórakozhatnak majd a lányok? — Rendbehoztuk a színpadot, Tolcsvayék rendszeresen fellép­nek itt. de más együttesekkel is lekötöttünk már több előadást. A legkiválóbbakat' színházba visszük Szegedre — : máris meg­vannak a jegyek — és természe­tesen kunfehértói fürdés is szere­pel a programban. A Hámán Katóról elnevezett építőtáborba a gazdaság kunfe­hértói kerületének ligetes köz­pontján keresztül tudunk ' bejut­ni. Pintér Kérölyné, ákj idestova' , tizenöt éve gondoskodik g.-mun- kára jelentkező KlSZ-ese^fő] — szavaiból ítélve —. igetusjáji szí- vén viseli a 'komfort ót,; «|ailata- ' ■ lók majdani hangutétátVjjnébyel-' >y mét. Sajnálkozva njiltatjá, mi- • lyen szikes az udvar talaja: nem akar kialakulni a kert." AVkét tá­gas lakóépület egyikéfegrt nagy ; -a felfordulás már javáliáii folyik ■ . á festés, ^tisztogatás, .a -^ásiktyil viszont még .rtem^áü^Bctkodtak' ■ ki-a jánoshalmi g£p6äfcefi szak'-.;- középiskolá tan Utói. akik utolsó, kéthetes ^tskörlátulfat töltik itt.; Kunfehértóra *eH idén Bacs-Kis- kunból toboroz t a k lányokáípmég- hozzá négy “csoportban 2w—-200- • at. az ő feladatuk szlntertla sző- - lőültetvényhéz . kapcsolódik; / kötözés, bújtatás, kacsolás. — Jól érzik itt magukat a gyerekek — faggatom Piniérnét? — Azt hiszem igen. Ideális he­lyen létesült ez a tábor, közvet­lenül a munkahely- szomszédsá­gában, egy nagy őspark ^.‘kellős közepén. Szinte mjndénféfe já­ték és sportm hetysárinényttehető, de közel van a víztfört^awngDs-;,,. és palacsintasütő payiljj^fe,- is...- Egy ugrás. a vasufyköz­lekedik elég sűrűn .l> ?aÍÉkhát a munka is meftjen.. í — Miért? Előfordul, hogy prob­lémák vannak a szorgalommal ? — Igen, bár nagyon ritkán. Ál­talában vidéki tanintézetekből-.jönnek ide- a valahogy kífr&qiifct- m Öfijfc. me- :§ga ii i iuijiir' infiSpíOTiiw'iinti ' .könnyebb veiijk.'-AfdfntlíSfe^ egy. angyalföldi társaság . X'/-. Mit mondjak, nem kívánom-, őket vissza. Aztán az is ráceifiencsés megoldás, ha vegyes: összetételű a tábor. Olyankor nyugodtabbak, nem csavarognák' el, * jófc -nhegér- 1 tik egymást, összeverődlk'ja kom­pánia. Ámbár fiatalos,- ‘ vérbeli diákélet színtere ez á környék mindig. Bács-Kiskun megye 1%- nyári • ifjúsági építőtábora. köZül'‘‘.kettöt kerestünk -fel. Ál£ah*ttos;tani ugyan nem merütiS^ íífe^ást. ál­líthatjuk: ’fájó és Kurrfetiértó if­jú látogatót, nem fognak Csalod- ni a fogadtatásban. A' munka mellett lesz alkalmuk ^tehető­ségük a szórakozásra, sportolás-., ra is. /; ‘ F­" A könyvesboltokban egyre töb­ben keresik a Magvető Könyvki­adó 1976-ban indult Gyorsuló idő című sorozatának köteteit. A nagyszabású vállalkozás, amely­nek egyes kötetei 50—200 oldal terjedelmű esszékben tájékoztat­ják az olvasót a különböző tudo­mányágak legaktuálisabb kérdé­seiről — további köteteket kínál az ünnepi könyvhéten. Ezek közt van Illyés Gyula: Hattyúdal éb­reszt, avagy lehet-e a népnek művészete című írása, amely a népművészet korunkra gyakorolt hatását, a műköltészetre gyako­rolt befolyását elemzi. Kósa László Néphagyományunk évszá­zadai című írása -a honfoglalás idejétől napjainkig ismerteti a 1 magyar néphagyományok történe- ,'tét. Bakos István Éhe kenyér- . nek ... című 1 tanulmánya a me- zőgazdasági termelés történetét és crnai helyzetét foglalja össze. Granasztói Pál „Városaink í sorsa” című írásában az - urba­nisztika felvetette ■ problémákat I elemzi. Művészettörténeti írás A. Sztriealjev Tatrin III. Tnterna- cionálé-emlékműtervérőr’ írott tanulmánya, amely bepillantást nyújt a húszas évek szovjet szel­lemi életébe. A sorozatban újdonság- a poli- tikai tudományok megjelentetése. Nemes Dezső: A fasizmus kér- „ déséhez című írása hozzászólás a | nemzetközi munkásmozgalomban hosszú idő óta gyűrűző vitához, a fasizmus komplex történeti je­lenségének elemzéséhez. Hogy több legyen a tej! Gondban vagyunk a szarvas­marha-tenyésztéssel. Nem új probléma, de súlyosodik és a ked­vező, valamint kedvezőtlen ten­denciák egybevetése nem mutat derűs képet. A tehénállomány az elmúlt esztendőben érzékenyen — több mint öt százalékkal — csök­kent és ez a tendencia mindmáig tart. Az országos tej hozam ala­csony. Jó tünet viszont, hogy, ez év első negyedében a terméke­nyítés növekszik, a borjú és te- hénvágás, valamint élőexport csökken. A tejfelvásárlás pedig az első negyedévben igaz, hogy mi­nimálisan, de több volt, mint az előző esztendő azonos időszaká­ban. • A termelőszövetkezetek ma na­gyon kevés kivétellel főkönyve- lói szemmel értékelik a szarvas- marhatartást. Csak azt látják, hogy nem hoz jövedelmet, inkább visz. Ha pedig úgyis ráfizetéses, akkor púpnak tekintik a hátukon és így is kezelik. Ez a szemlélet vezetett odáig, hogy a termelő- szövetkezetek felében az égy te­hénre jutó évi fejési átlag a 2400 litert sem éri el. Ilyen alacsony hozam mellett a termelés nem le­het jövedelmező. Van egy másik megközelítési mód is. A termelőszövetkezetek vagyonának negyede-ötöde álta­lában a szarvasmarha-ágazatban fekszik. Korántsem közömbös, hogy ez a vagyon a haszon, vagy a ráfizetés termelésében vesz részt Jó lenne- végre belátni, hogy a szarvasmarha: nemcsak te­jet és húst (csúnya szóval: fp- rintot) termel, hattém részt vesz a gazdálkodás körforgásában. A ta­karmánytermel«.. teszi lehetővé a produktív vetésforgók kialakítását. A tehén olyan melléktermékeket hasznosít, amelyek’egyébként kár­ba vesznének. Ilyen például á Cú- korrépafej, a kukoricaszár« az alomszalma. Végül pedig az istál­ló körül fel halmozódó trágyaiéife- szerű hasznosítása a növényter­mesztési hozamokat javítja. ■ , így szemlélve mér nem aftapi- ra ráfizetéses ez sí ágazat, ará­nyát tekintve pedig igazán meg­érdemli, hogy' legalább az úgy­nevezett „nullszaldőig” eljussa­nak, vágyis ha .nincs haszon, he legyen ráfizetés sem.ami a 280(1— 3000 liteies évá tejhoZamnát kö­vetkezik be. EZ Pádig elérhető, A kisemberek: tehenei adják ma az .ország tejtermelésének 42, hústermelésének 231 százalékát,’A nem nagyüzemi • állomány zömét azok az egy szem ;;Riska tehén­kék” adják, amelyeket Józsi bá­csi, Mari néni kegyeletből tart és ennek megfelelően etet, gondoz. (Tehát hozzájárulnak ahhoz,,hogy az országos fejési ' átlag tavaly csak 2341 liter volt.) Amint- a gazda leesik lábáról, ezeket 'a te­heneket eladják és helyükre. st#ia nem kerül thásik.. De a háztáji szarvasmarhatar­tás is korszerűsíthető. Vannak kistermelők, akik 3—4—5 tehenet tartanak, fejőgépet vesznek, hoz­záértéssel takarmányóznak és — mivel ők a munkaerő költségét nem számítják —, az állami tá­mogatás és a felvásárlási árak mellett megtalálják számításukat a szarvasmarha-tenyésztésben. Ez a közeljövő útja! Ha a kisterme­lőknél is bekövetkezik bizonyos koncentrálódás, akkor a nem nagyüzemi állomány megmarad, továbbra is hozzájárul az ország ellátásához. Csakhogy ehhez szintén szem­léletet kell változtatni, száműzni a „spekulatív tehén” fogalmát. Sokan ugyanis valamiféle üldö­zendő, adóztatandó jelenségnek •tartják azt, hogy egy-egy terme­lőszövetkezeti tag, ne adj’ isten vasutas, vagy naigycsaládú bejáró munkás 5—6 tehenet tart. Ha a tsz-ekben elérjük, hogy ne főkönyvelői szemmel nézzék a szarvasmarha-ágazatot, akkor menjünk nyomban tovább és ér­jük el azt is, hogy támogassák azokat, akik működési körzetük­ben szarvasmarhát tartanak, tehe­net fejnek. Támogassák minde­nekelőtt azzal, ami a kisembe­reknél a legnagyobb gond: fuvar« ral, tömegtakarmánnyal, legelővel. Ez nehezebb lecke, mint az ala­csony nagyüzemi hozamok eme­lése, de ha kellő figyelmet for­dítunk rá, ez is megoldható. F. B. Sörösüvegek a vezetőfülkében 6 Az idén száz esztendős kiskunhalasi baromfifeldolgozó gyárból a soványáru-feldolgozásból nyert termékek hatvan százalékát ex­portálják. Baja, Duiut-hfó. A pillértől mintegy 50 méterre az érd őszeién tartálygépkoesi Iái!. A vezetőfül­ke mindkét ajtaját nyitva hagy­ták, az indítókulcs ott fityeg zár­jában. A vezetőülés előtt hever a menetlevél, amelyen Szalontai Pál gépkocsivezető és Nagy Zsig- mond utas nevét -olvashatjuk/ A menetlevél mást is. elárul. A gén- kocsi Budapestről indult Simön- tornyára. Orman Kalocsa yplt'íaz irány, s délutánokét • órakor*-ni--r Kalocsára is ért a.; gépk ocsií azt. azonban sehogy sem lehetett? a menetlevélből kiokoskodni, ho­gyan került az ED—49—62. for­galmi rendszámú AEORT-tartály- kocsi a bajai Duna-híd mellé. To­vább vizsgálódtunk a vezetőfülké­ben. Teli sörösüvegek, cigaretta, rágógumi volt a;„z8ákmóny”. •­Hol vannak áz-utasok, csak nem érte őket “valami baj, sze­rencsétlenség? A tártálygépkocsi- tól kezdődött a „kutatás”, s száz méterre a folyam partján meg­leltük Szalontai Pált, a gépkocsi­vezetőt; s Nagy JZsigmondoty a gépkocsiszerelőt, amint éppen koc­cintottak a kezükben tartott sörös­üvegekkel. Nem SZ elsőnél tar­tottak, hiszen;- körülöttük már jó néhány üres hevert, s,ők maguk alaposan eláztak a komló tevétől. - ~ Igazoltatás, figyelmeztetés» fel­jelentés. Szaloiitái- Pál fogádko- zik, csak másnap, indul el,' mert úgy érzi, akkorra józanodik ■ ki igazán: Kéri,, ne jelentsék fel.: A rendőr azonban — nagyon he­lyesen— kérlelhetetlen. A fenti eset nem jellemző ál­talánosságban, de nem is egyedi. Ki ne találkozott volna már ha­sonló esettel az országúton, vagy elhagyott mellékútvonalon? Ez a zugivászat, a jármű — legyen az bármilyen — őrizetlenül hagyása óriási veszélyeket rejt magában. Az indítókulccsal „ott felejtett” ' gépkocsi csábító is, alkalom is a lopásra, a jogtalan használatra. A gyakorlatlan, kalandot kereső fia­tal egy ilyen járműbe beülve tö- megsizerencsétlenséget, emberek halálát okozhartja, de a gépkocsi- vezető is, aki ittas állapotban ül a volán mellé. Akadnak még ilyenek, de olyanok is, akik a jó­szándékú figyelmeztetést, a sza­bályok betartására történő uta­lást egy vállrándítással intézik el, s saját lelkiismeretüket azzal nyugtatják meg más is tesz ilyet. A vállalatok vezetőinek, a gép- kocsielőadóknak az ilyen gépko­csivezetőkről érkezett jelzést ko­molyan kell venniök, s a vállal at- nák kijáró fegyelmi jogkörrel él- niök kell. A megelőzést szolgál­hatja az is, hogy indulás előtt és megérkezés után a járművezető­ket alkoholszondával ellenőriz­zék, illetőleg alkalmasint a vál­lalatok illetékesei a fuvarban le­vő járműveket, menetleveleiket megvizsgálják. Ezzel a feketefu­varoknak is elejét vennék, s meg­óvnák a vállalati, a népgazdasági tulajdont. G. G. Vásár után | Négy világrész-31 országában A tavaszi és az őszi BNV ese­ményei az egész ország figyel" mének középpontjában álltak. Nemcsak a kőbányai vásárköz­pontban kapnak azonban nyilvá­nosságot legkiválóbb'- ipápílvés me- zógazdaságí termékeink, jfánem a;, ’világ minden részén,. Moszkvá­ban, Zágrábban' csakúgy, .. mint Hannoverben, Trípoli-ban-, -Bag­dadban, vagy Caraoasban. Egy év alatt - 14 millió A nemzetközi vásárok a' vi­lágkereskedelem fontos találko­zói, ahol milliók alkothatnak ké­pet a kiállító országok gazdasá­gi és kulturális színvonaláról. Fontosságuk azon is lemérhető, hogy a Minisztertanács ülése dönt az országhatáron túli ma­gyar kiállítások programjáról. — Az idén hány vásáron ve­szünk részt? — érdeklődtem dr. Kőrösvölgyi Lászlótól, a HUNG- EXPO vezérigazgató-helyettesé­től. — Ötvenöt rendezvényen, ösz- szesen 40 ezer négyzetméternél" területen. Négy világrész 31 or­szágába és 46 városába jutnak el termékeink. Az érdeklődésre sem lebet paAasSb’hk'. A'^műltf'áévbon 14 millió. '4átóg!átÖ-'-líere4^r-fel a 'külföldi magyar .. bemutatókat. Ügy is mofldhatnártk. ’hegé eny- nyíen tájékozódták szocialista társadalmunk fejlődéséről, : — Anyagilag mit nyerünk a vásárokon?, — Ilyen adatok nem állnak a rendelkezésünkre, már csak azért sem, mert az üzletek valójában nem a vásárokon kötődnek. Pél­dául a brazíliai kiállítástól sem várunk konkrét üzleti megállapo­dást, de számítunk rá, hogy ok­tatási berendezéseink tetszéssel találkoznak kégőbb, rétidéi nek ­is belőlük. A kiáUft&sók’jláisődle- . ges célja, hogy informáljanak. Alapot és ötletet adjanak a hosz- szabb távon realizálódó együtt­működésekhez. Ezért ma már a szakosított vásárok nem is any- nyira a nagyközönséghez szól­nak, inkább a műszaki informá­ciók világméretű cseréjét teszik •lehetővé. Most pedig lássuk, hol jutnak ! „világkirakathoz”, a magyar gé- :pek. textíliák, borok, konzervek, ■népművészeti termékek? Hagyo­mányos kiállítóként szerepelünk a tavaszi és őszi lipcsei vásáron, háromszor vonulnak fel a ma­gyar kiállítók Brünnben, kétszer Bukarestben és az idén sem hi­ányzunk majd a plovdivi vásár­iról, a pozsonyi vegyipari vásár­iról, a zágrábi nemzetközi sereg- I szemléről, vagy- a belgrádi mű­szaki vásárról. A szocialista or­szágokkal közösen veszünk részt Moszkvában, a Nemzetközi , Könnyűipari Gépkiállításon és Vásáron, de nem maradunk tá­vol az európai tőkés országok te­kintélyes nemzetközi szakkiállí­tásairól sem. Ott leszünk a frank­furti vegyipari vásáron, a düs­seldorfi bányagép-kiállításon, a stockholmi gépipari, a milánói szerszámgépipari, a hamburgi mezőgazdasági kiállításon, a pá­rizsi élelmiszervásáron és so- - Tolhatnánk. Mexikóban először A fejlődő és tengerentúli or­szágok közül az idén kétszer fo­gadnak magyar kiállítókat Algír­ban, először a nemzetközi vásá­ron, majd egy önálló műszerki­állítás keretében. Komoly ér­deklődésre számíthatunk a bag­dadi vásáron, a brazíliai Sao Paulóban rendezendő oktatási be­rendezések nemzetközi bemuta­tóján és a teheráni vásáron egya­ránt. Termékeink népszerűségét jel­zi, hogy egyre több önálló bemu­tatóra kapunk meghívást. A Szov­jetunióban szinte versenyeznek egymással a nagyvárosok, hogy ki legyen a házigazdája a két évenként sorrakerülő magyar ki­állításoknak? Két éve Kijev adott otthont, az idén Leningrád fo­gadja a mezőgazdasági és élel­miszeripari bemutatókat. A ve­nezuelai Caracasban már má- sorszor kaptunk meghívót. Me­xikóban az idén először nyitunk ablakot Magyarországra. Ahhoz, hogy egy bemutatkozás jól sikerüljön, sok minden szük­séges, a termékek kifogástalan minőségén kívül. Ismerni kell a vendéglátók ízlését, szokásait, gazdasági és földrajzi adottságai­kat, hiszen ezen is múlik, hogy a hangulatos ismerkedés tartós üzleti kapcsolattá szilárdul-e vagy sem? Előfordul, hogy a vé­letlen játszik a rendezők kezére, mint a tavalyt.génti kiállításon. Gergely István, a külföldi ki­állítások főépítésze felfedezte, hogy. a- nagy genti' szárnyaiéi já­rón — Van - Eyck világhírű alko­tásán —, Zíigmoíid, némefe—ró­mai császár és magyar király ar­ca is látható. Valószínűleg azért került rá, mert flamand nő volt a felesége. A főépítész élt a kí­nálkozó alkalommal és így tör­tént, hogy Zsigmond lefényképe­zett és nagyított portréja volt a genti kiállítás egyik szenzációja. Rotterdamban viszont azt hang­súlyozták, hogy a városnak is ré­sze volt iparosságunk kialakítá­sában, mivel a vándorló magyar céhlegények mindig útbaejtették. ,,Szakszervéteti tagkönyv kéretik!” A hazai közönség általában villanásnyi 5 híradó-felvételekből, rövid újsághírekből értesül a külföldi vásárpkori "való- magyar szereplésekről. A; távolt, egzoti­kus városnevek, hallatán, kicsit talán irigyli is .azokat, akik a termékek kísérőiként bejárhat­ják az egész világot. Pedig vá­rosnézésre alig, vagy egyáltalán nem is jut idejük. Ok bonyolí­tanak le mindent a pavilonok felépítésétől, berendezésétől, nyit- vatartásától kezdve a lebontásig, valamint az oda- és visszafuva- roztatásról is gondoskodnak. Izgalomban is bőven van ré­szük. Londonban, az Ideálisa Ott­hon kiállítási, területén például azért nem rakodhattak le na­pokig, mert senki sem hozta ma­gával a szakszervezeti tagköliy- vét Az angol munkások ugyan­is éppen sztrájkoltak, az angol szakszervezet meg csak akkor volt hajlandó engedélyezni a munkát a külföldieknek is, ha igazolják a tagságukat. Volt nagy ijedelem, lázas telefonálás haza, végül a tagsági könyvek meg­érkeztek repülőgépen! Osakába viszont, két nappal a megnyitó után futott be a de­korációs anyag. Mit volt mit ten­ni? A követségi dolgozók lakásá­ról összeszedték a magyaros hol­mikat, , átmenetileg ezzel pótol­ták a hiányt. Szerencsére, a kö­zönség nem vett észre semmit... Sőt a rendezők már egyenest úgy tartják, hogy minél rumli- sabban áll össze egy bemutató, annál nagyobb lesz a sikere. Vé- gülis, csak ez számít!... Vadas Zsuzsa VAKÁCIÓ ELŐTT AZ ÉPÍTŐ TÁÉ0BO^(^0 Várja a fiatalokat Tajó és Kunfehértó 1f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents