Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-27 / 124. szám
Lajosmizsei számvetés Néhány perc egy pártbizottsági ülésről Pártbizottsági ülés •— még az év elején. Napirenden a nagyközség V. ötéves tervére vonatkozó felkészülésről, s az 1976. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló jelentés szerepel. Szemelvények az előterjesztésből, illetve a vitából egyetlen témakörben, az. ipariban. Természetesen annák is csupán egyik fontos részkérdésében. Amely azonban mégis á fejlődés lényeges előfeltétele. Az ipari fejlődés V. ötéves tervéből. A nagyközség ipari termelése mintegy 25—30 százalékkal növekszik, ami évi 5—6 százaléknak felel meg. A termelés emelkedését elsősorban a műszaki fejlesztés, korszerűsítés, a kapacitások jobb kihasználása útján valósíthatjuk meg. — Üj üzem telepítésével nem számolunk. A termelés növelését a munka intenzitásának célszerű, ésszerű fokozásával kell megoldani... Az 1976. évi gazdaságpolitikai feladattervről. Megállapítás: Az ipar termelése a községben a tervezettnek megfelelően fejlődött. A termelési és gyártmányszerkezet azonban , lényegesen nem változott- Annak ellenére sem, hogy a gépesítésben, a technikában volt bizonyos haladás. A vitából. Kérdések, vélemények. G.: — Sok kis üzem van a községben. Külön- külön egyik sem rentábilis- Gondolkozni kell azon, hogyan lehetne őket összevonni. Van-e ilyen elképzelés? ■ P-: — Decemberben a párt vb úgy foglalt állást, hogy ki kell dolgozni egy iparfejlesztési tervet. Ez a terv 'a közeljövőben kerül a tanács vb elé. Egy bázislétesítményt kell alapul venni, amely gaz- • daságilag erős, hosszú távon fejlődőképes. Tehát megalapozott > fejlesztési programot kell kimunkálniA.: — A jelenlegi kisüzemek létrehozásakor arról volt szó, hogy később — iparfejlesztés keretében — összevonják őket. Erre illetékes gazdasági vezetők akkor Ígéretet is tettek. Ny.: — A kisüzemekben dolgozók munkakörülményei mostohák. A gépi berendezések elavultak, korszerűtlenek, a munkahely egészségtelen- A korábbi ígéreteket nem váltották be. A pártbizottság kezdeményezze az illetékes vezetők összehívását a problémák tisztázására, majd megfelelő intézkedések elhatározására. P.: — Sokáig nem lehet fenntartani a jelenlegi korszerűtlen kisüzemeket. Egyetértek az előző véleményekkel. Javasolom a vállalatközpontok vezetőinek összehívását •.. Üzemünkből 38-an mentek el máshová dolgozni. A gépek egy része áll... .. • A felvillantott részletek elenyésző hányadát adják annak, ami a szóbanforgó — s a többi hasonló — tanácskozáson történik, elhangzik. A szűkszavúságig tömörített megállapításokból, észrevételekből, javaslatokból is szemléletesen kitűnik, hogy milyen felelősségtudattal, körültekintéssel, a következmények alapos mérlegelésével kell munkálkodnia egy nagyközség párt- és tanácsi vezetésének a továbblépés útjainak-módjainak eldöntésén. Hogy — miként Szabadszálláson — úgy másutt is a dolgozók érdekeinek, jövőjének messzemenő szem előtt tartásával lássanak hozzá olyan feladat elvégzéséhez, mint például egy ilyen ipari rendezés. T. I. „A járás IV. ötéves tervét a párt határozatai alapján teljesítette. Tovább bővültek a termelőerők, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. Javult a termelés hatékonysága. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, a kulturális és egészségügyi ellátás gyors ütemben fejlődött. A több évtizede tartó népességcsökkenés megállt. Növekedett a nagyközségek ellátó szerepe vonzáskörzetükben. Dinamikusan fejlődött a lakosság életszínvonala, tovább javultak életkörülményei” — így summázta négy esztendő legfontosabb eredményeit a járási pártbizottság. mintegy 15 -százalékkal lesz löbb az előzőnél. Nagyarányú beruházást valósít meg az ipari szövetkezet, amely 6 millióért famű- hc-lyt, másfél millió forintért pedig szemétégető kazánt épít. A Vízgépészeti Vállalat 3. sz. gyáregysége két és félmillió forintot költ új gépek beszerzésére. Az Almavirág Mezőgazdasági Szak- szövetkezet kialakítja új majorját. a Népfront Termelőszövetkezet növeli juhállományát, javítja gyepgazdálkodását, de a fejlesztésekből nem marad ki a Kossuth és a Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet, valamint a helyi ÁFÉSZ sem. A tervidőszak célkitűzései közé tartozik a hatékonyság javítása, a tartalékok feltárása az üzemekben. Gyorsítják a megkezdett beruházások befejezését és törekednek az olcsóbb építkezésekre. Ugyanakkor a szolgáltatások javítására és a szociális ellátottság növelésére is figyelmet fordítanak. A mezőgazdasági üzemek termelési értéküket várhatóan 50 százalékkal növelik 1980-ra. Ezen belül a növénytermelés 3—5 százalékkal, az állattenyésztés hozama 5—7 százalékkal nő évente. Az eddig elért eredményekre alapozva ' a szakszövetkezetek közös földterülete várhatóan 30 százalékkal nő a tervidőszak végére. A község vezetői külön figyelmet fordítanak a'rét-es'legelőgazdálkodás hatékonyságának további növelésére, a fóliás kertészetek megteremtésére. Nagyobb szőlő- és gyümölcstelepítéseket azonban nem terveznek, csak a Kossuth Szakszövetkezet ültet be mintegy 50 hektárt. Mivel az elhagyott szőlőkkel az elkövetkező időszakban is számolni kell, a terméskiesés ellensúlyozására a gazdaságok korszerűsítik ültetvényeiket. A növénytermesztés és a kertészet mellett nagy hangsúlyt kap az állattenyésztés. A közös szarvasmarhaállomány 1980-ra a tervek szerint 70 százalékkal nő és a tehenek fejési átlaga eléri a 3 ezer litert. Ugyancsak 70 százalékkal nő a juhállomány és hússzal a kocaállomány. Az ismertetett célkitűzéseken kívül még sok egyéb is szerepel Lajosmizse fejlesztési tervében. A község kereskedelmi forgalmát 24 százalékkal növelik, felépítenek 540 lakást, segítik a nagycsaládosokat és még hosszan lehetne sorolni terveiket. A teljesség igénye nélkül még csak annyit, hogy a jól zárult IV. ötéves terv teljesítésével megvan a reális lehetősége annak, hogy az új ötéves terv célkitűzései is valóra váljanak. B. Z. Állami Gazdaság és a Dózsa Termelőszövetkezet 2900 hektáron 39—40 mázsáról a múlt évre 75— 80 mázsára növelte a kukorica átlagtermését, májusi morzsolt- ban számítva. Hasonló eredmények születtek a bajai kukoricatermesztési rendszerhez 1100 hektárral társult kunpeszéri Parasztbecsület és a szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezetben. Mindez indokolja, hogy a következő években — főleg a Tisza mentén, Szabadszállás és Kunszentmiklós körzetében — újabb négyezer hektárnyi' terüLezártunk egy ötéves tervet, é^ már benne vagyunk az új1- ban.- Így az előző eredményei már adottak, de a mostani megvalósításáért még sokat kell dolgozni országszerte. Lajosmizsén a többi magyar faluhoz és városhoz hasonlóan a nagyközségi pártbizottság által elfogadott IV. ötéves terv teljesült, nagyobb mértékben a tervezettnél. Az elmúlt pt év alatt a társadalmi, a politikai, a gazdasági élet minden területére a gyorsütemű fejlődés von a jellemző. A célkitűzések megvalósulását segítette az eredmények évenkénti értékelése, s az elkövetkező feladatok pontos meghatározása. Az elmúlt tervidőszakban a nagyközség ipari beruházásának előirányzata alig haladta meg a 8 millió forintot, ezzel szemben 20 millió forintos beruházás valósult meg. Legszámottevőbb a változás az ipari szövetkezetnél, amely már 550 dolgozónak nyújt állandó és biztos megélhetést. Megkezdte működését a .Május 1. Ruhagyár varrodája és teljesen új telephelyet épített a gépjavító közös vállalkozás. Javultak a munka- körülményeit a Petőfi Nyomda lajosmizsei telephelyén is. Ezeknek köszönhető, hogy az ipari termelés az elmúlt tervidőszakban 33 százalékkal növekedett, és 1976. január 1-évél már elérte az 530 millió forintot. Az ipari szövetkezet termelési érteicét öt év alatt 80 százalékkal növelte, a szolgáltatás fejlődése azonban elmaradt a kívánt ütemtől. A lakosság igényeinek kielégítése ezen a területen elsősorban az építőipar kapacitáshiánya miatt nem valósult meg. Ennek, az' is oka, hogy a szövetkezetek sem kellő mértékben fejlesztették szolgáltató tevékenységüket. A kisiparosság pedig, amely erre hivatott, kiöregedőben van és utánpótlás nincs a községben. Az elmúlt tervidőszakban a mezőgazdasági szövetkezetek beruházása is jelentős volt. Az előirányzott 42 millióval szemben 75 millió forintot fordítottak a termelés növelését segítő épületekre, eszközökre, berert^izések- i e. A gazdaságok fejlődése gyorsult, ami azzal is mérhető, hogy eredményeik jobbak a járási átlagnál. Ez részben a szövetkezetek megalapozott összevonásának eredményé. Amíg 1970-ben a gazdaságok össz-termelési ‘ -^értéke- alig "haladta meg az 520 millió forintot, 1975 végére már elérte a 800 milliót. Nagy ütemben fejlődött a növénytermesztés, növekedtek a termésátlagok. Ez tapasztalható az állattenyésztésben is. Lajosmizse ugyanis közismer- ten a kecskeméti járás egyik legintenzívebb állattenyésztési körzete. Növekedett a közsé« szarvasmarha-állományg, de saj• Vendéglátó kombinát. 9 A lajosmizsei szociális otthon. 0 nos a tehénlétszám 1970-hez viszonyítva csökkent. Ezzel együtt a tejtermelés is. Viszont megfelelően alakult a seríéstenyés ú ■ :*. A szövetkezetek sokat tettek a férőhelyek jobb kihasználásáért, az állatgondozók munkakörülményeinek javításáért. A Népfront Mezőgazdasági Termelőszövetkezet például az állategészségügyi helyzet javítására 1975-től üzemi állatorvost alkalmaz. Az árutermelés szempontjából fontos háztáji gazdaságok az elmúlt öt esztendőben is jelentős árumennyiséget termellek. Tevékenységüket segítik a szövetkezetek különböző társulásai és szakcsoportjai. Elmondható, hogy az elmúlt tervidőszakban Lajosmizse lakosságának emelkedett az életszínvonala, ennek következteben a kiskereskedelmi forgalom. Ezért tudta az ÁFÉSZ 9 Százalékkal túlteljesíteni tervét. Elkészült az új Kakukk Vendéglő, a kecskeméti Kossuth Tsz pedig korszerű húsboltot létesített. A településfejlesztés keretében üt év alatt elkészült 385 lakás, 320 tanyát villamosítottak, megépült 19 kilométer vízhálózat, másfél kilométer szennyvíz és 2 kilométer csapadékelvezető csatorna valamint 13 kilométer út. Megkezdte működését a száz idős személynek otthont adó szociális létesítmény és az új, ugyancsak száz- ■ személyes óvoda, központi orvosi rendelő, ' egészségház, stb. A ..Legyen Lajosmizse a megye virágoskertje'’ mozgalom keretében öt év alatt a község lakossága, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények 58 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. 1 2,2 milliárd forint beruházásokra Milyen változások hitelesítik e tömör megfogalmazást? Érdemes sorravenni, hiszen a tények nemcsak elismerésre késztetnek, hanem cselekvésre, újabb tettekre is serkentenek. A termelőerők bővítését például a tervezett 1,5 milliárd forint értékű beruházás helyett 2,2 milliárdos, megvalósított beruházás szolgálta. Ezen belül a mezőgazdasági beruházások értéke 1,2 milliárd forint volt, az ipari beruházásoké 500 miiló forint — a tervezett 143 millió helyett —, a tanácsi beruházások pedig elérték a 300 millió forintot. A IV. ötéves tervidőszakban épült a többi között a várpsföldi sertéskombinát és három szakosított szarvasmarha- telep; olyan új üzemekben kezdődött meg a munka, mint a kunszentmiklósi TEMAFORG, a tiszakécskei REMIX és a cola- üzem, s az elmúlt tervidőszak szülötte a Tisza-menti regionális vízmű is. Az újabb ötéves tervidőszakra a beruházások mintegy 30—35 százalékos növekedését irányozták elő a járásban. Ebből az ipar mintegy 650 millió forinttal, a mezőgazdaság pedig 1,5 milliárd forinttal részesedik. Amellett, hogy az iparban most már a gépi és egyéb eszközök korszerűsítése került előtérbe, tovább fejlesztik a tiszakécskei cola-üze- met, a kunszentmiklósi VÁV gyárat, valamint az Akkumulátor Gyárat. Mintegy 200 millió forintos termelésbővítő beruházásra kerül sor a kunszentmiklósi TEMAFORG Vállalatnál, s nagyobb arányú műszaki fejlesztés valósul meg a lajosmizsei Víz- gépészeti Vállalatnál. A mező- gazdasági beruházások elsősorban a termelőkapacitás korszerűsítését, a műszaki színvonal fejlesztését segítik elő. • A kerekdombi Üj Élet Tsz üvegházában már basznositják a termálvíz hőenergiáját. Az V. ötéves terv időszakában 230 millió forintos beruházással számolnak a község vezetői. Ez Megkétszereződött a mezőgazdasági termelés Hogyan kamatoztak az elmúlt tervidőszakban a termelésfejlesztést szolgáló forintok, s miképpen hatott a számokkal csak közvetetten mérhető céltudatos gazdaságpolitikai irányítás, a nagyobb szaktudás és a szorgalom a járás legfontosabb termelő ágazatában, a mezőgazdaságban ? A gyorsütemű fejlődést a legszemléletesebben jellemzi, hogy a mezőgazdaság termelési értéke a IV. ötéves tervidőszakban megkétszereződött, elérte a 3,1 milliárd forintot. A növénytermesztésben a termelés szervezettségének magasabb foka, a korszerű eljárások széles körű alkalmazása, a műszaki bázis növekedése, a termelési rendszerekbe való bekapcsolódás kedvező feltételeket teremtett :a" téi'm'ésátlagok növeléséhez, öt év alatt a búza hektáronkénti hozama járási átlagban 17,9 mázsáról 33,2 mázsára, a kukorica hozama 24,5 mázsáról 42 mázsára, a szőlő 36,3 mázsáról 55,9 mázsára nőtt. A járásban évente 30 millió üveg bort palackoznak, ami jelentős exportot tesz lehetővé. Űj termékük a vermuth és a pezsgő — ez utóbbiból már 5 millió palack készül. Az állattenyésztés fejlődése szempontjából nagy jelentőségű, hogy a tervidőszakban elkészült az évente 40 ezer hízót kibocsátó városföldi sertéskombinát, a ti- szaalpári Tiszatáj, a lakiteleki Szikra és a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövekezet szakosított szarvasmarha-telepe. Többek között e beruházások és a szakértelemmel végzett tenyésztői munka eredményeként nem csupán az állatlétszám növekedett — a szarvasmarha 28 százalékkal, minteev 40 ezerre, a sertés 25 százalékkal 175 ezerre —, hanem az állattenyésztés hozamai, az állat- és állati termékek értékesítése is. Példamutatóan és eredményesen dolgoztak az állami gazdaságokban, amit jól- illusztrál, hogv vállalati eredményük háromszorosan múlia felül az öt évvel korábbit.. Úttörő szerepet vállaltak a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazásában. s tapasztalataikkal, termelési és fel- dolgozási együttműködéssel segítették a termelőszövetkezeteket, amelvek gazdálkodására ugyancsak a gyorsütemű fejlődés volt a iellemző. S az. hogy az. 1975- ben lezárult ötéves tervidőszakban a tnvábbléDés fontos feltételét is megteremtették az opti- mális üzemméretek kialakításával. A gazdaságok egyesülésével ugyanis a termelőszövetkezetek száma 35-ről 24-re csökkent, az átlagos területnagyságuk viszont ?500 hektárról 3500 hektárra nőtt. (Hasonló folyamat tanúi lehettünk a szakszövetkezetekben is, amelvek száma a iárásban 24- ről 13-re csökkent, s így 4000 hektárt elérő, vagy azj megközelítő szakszövetkezeti gazdaságok alakultak ki A Ezek az üzemméretek már lehetővé teszik, hogv méeinkább a helyi adottságokhoz alakítsák a termelési szerkezetet — s mint azt a iárás új ötéves terve is tartalmazza —, a hatékonyabb munka és a termelésnövekedés érdekében tovább fei'ődíön a specializáció és szakosodás. az üzemek közötti együttműködés, nagyobb szerephez jussanak a több terméket előállító., termelési rendszerek. A IV. ötéves terv ideién kialakult iparszerű, szakosított termelési rendszerekhez egyébként a járás húsz mezőgazdasági üzeme csatlakozott. A bábolnai iparszerű kukoricatermesztési rendszer tagjaként például a Városföldi létén valósítsák meg a kukorica iparszerű termelését. S nem csupán a kukorica-, hanem a búza- termesztésben, a rét- és legelő- gazdálkodásban, s a nagy hagyományú szőlő-gyümölcstermesztésben is indokolt a hasonló előrelépés. A következő években a járásban várhatóan tovább csökken a szőlő-gyümölcs termőterület, amit előreláthatóan az újabb telepítések sem pótolhak. Éppen ezért a termelési színvonal javítása, a nagyüzemi ültetvények korszerűsítése és korszerű termelési eljárások alkalmazása eredményezheti azt, hogy a járásból több szőlő és gyümölcs jusson a hazai vásárlóknak, a feldolgozó üzemekbe és az export is növekedjen. A járás ötéves tervében ezért kapott hangsúlyt a Szikrai Állami Gazdaság szőlőtermesztési rendszerének fejlesztése, valamint a járás három állami gazdaságára épülő szőlőfeldolgozó, tároló és értékesítő együttműködés fejlesztése. A szőlő és gyümölcs mellett e táj hagyományos termékei a zöldségfélék, melyeknek termesztéséhez a hasznosítható, jó tapasztalatok éppúgy megvannak, mint a természeti lehetőségek. Ebben az évben például már elérte a 30 hektárt a fólia alatti zöldség- termesztés, a háztájiban pedig 2000 hektáron — a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb területen termelnek zöldségfélét. Az új tervidőszakban — a nép- gazdasági igényeknek megfelelően — különösen nagy gondot fordítanak a fejlesztésre. Egyaránt sürgető feladattá vált a termő- terület és az átlagtermések növelése, mely utóbbi a termelés gazdaságosságának is egyik fontos feltétele. Ezért elsősorban a paradicsom, az étkezési- és fű9 A szőlő- és gyümölcstermesztéséről nevezetes. Izsákon év elején üzemet nyitott az Aranyhomok Tsz, A közös gazdaságban dolgozók hozzátartozóinak foglalkoztatására ágynemű varró, kikészítő munkahely létesült január 1-én. ahol száz asz- szony és leány dolgozik. Az Aranyhomok Termelőszövetkezet a Pamutnyomóipari vállalattal lépett kapcsolatba, s az onnan kapott alapanvngbó! készített ágyneműgarnitúrák 8fl százalékát a nyugati országokba exportálják. Az Izsáki lá- nyok-asszonyok gyorsan elsajátították az igényes munka szakmai ismereteit. Ha a betanulás befejeződik, az üzemben jelenleg használt régebbi gépeket a legújabb típusú TEXTIMA varrógépekre cserélik ki, amelyekkel nagyobb teljesítményt lehet elérni. MEGVALÓSULT TERVEK, ÚJ CÉLOK
