Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
1976. május 26. • PETŐFI NÉPE • 6 A megyei közművelődési bizottság legutóbbi ülésére készítették el azt a beszámolót, amelyből világosan kirajzolódik a bajai gyárakban, vállalatoknál folyó kulturális, művelődési tevékenység képe. Nagy részt tesz ki ebben a beszámolóban mindaz a sokirányú és változatos munka, állandó és alkalmi program, amelynek segítségével a városban dolgozók világlátása, általános- és politikai műveltsége erősödik, a korszerű ízlés helyes irányban formálódik. Baján aiz iparosodás következtében a bérből és fizetésből élők száma az utóbbi öt esztendő alatt tizenkét százalékkal növekédett. Már egy évvel ezelőtt több mint tizennégyezreri dolgoztak a legkülönfélébb munkahelyeken. Egyik — még sokáig meglevő — gondja a városnak a bejáró dolgozók számának magas aránya. Nagyjából minden harmadik munkás vidékről utazik bajai munkahelyére. Ez a tény meglehetősen nehézzé és vontatorttá te- tízi a rendszeres és tervszerű művelődést. Ami viszont biztató: a nők és a fiatalok aránya kedvezően alakult mostanra. Az ösz- szes dolgozóknak mintegy a felét teszik ki. □ □ □ Többször volt alkalmunk már beszámolni róla, hogy az egyes munkahelyeken hányféle törekvés és milyen eredmény tapasztalható a kulturális életben. Különösen a Finomposztó és a GANZ hallatott sokat magáról ilyen tekintetben. Ezúttal arról ejtünk néhány szót, ami a szakszervezeti művelődési házat jellemzi Azzal kell kezdeni, hogy minden nemes törekvés, jó elgondolás egyik legfőbb akadályozója a rossz, elégtelen elhelyezés, az elavult épület. Ez mindenki előtt meglehetősén világos; keresik is a megfelelő megoldást. A város vezetőinek helyzetét ezzel kapcsolatban nehezíti, hogy Baja első számú kulturális intézménye, a József Attila Művelődési Központ ugyancsak leromlott állapotban van: éppen eleget fáj a fejük emiatt is. ^ A szakszervezeti művelődési ház nemcsak egészségtelen és esztétikailag kifogásolható épületben van, de ami ennél is hátráltatóbb: minden szempontból szűknek bizonyul. Kinőtték régen, n''gazdagodó kulturális tevékenység számára ma már nem felél meg. íme, egy újabb, fejlődés okozta gond! □ nb Munkájuk egyik alapja: segíteni, napi támogatást nyújtani a munkahelyi művelődéshez. S ez nemcsak tanácsadásból, javaslatokból áll; sokkal többről van szó. Például arról, hogy esetenként közösen szerveznek, bonyolítanak le rendezvényeket. Közreműködnek a szakszervezeti politikai oktatásban is. Külön figyelmet fordítanak a szocialista brigádok művelődési lehetőségeinek bővítésére. Nem véletlen bizonyára, hogy a vízügyi igazgatóság egyik brigádja a megyei vetélkedőn, második lett. A városi művelődési központtal közösen létrehozták a brigádvezetők fórumát. □ □ □ Az általános iskolai végzettség rra még sok kívánnivalót hagy maga után Baján mintegy ezer olvan negyven éven aluli férfi és nődolgozó található, aki nem végezte el a nyolc általános iskolát. Ám szerencsére ebbe a helyzetbe az illetékesek — többek között éppen a szakszervezeti művelődési ház munkatársai — nem nyugszanak bele. Felmérést, végeztek, a pontosan meghatározták a soron következő feladatokat. Az elgondolást cselekvés követte. Kihelyezett általános iskolai osztályok működnek a város területén levő üzemekben. □ □ □ . Az intézmény egyik fő feladatának tartja az ismeretek terjesztését. A TIT helyi szervével közösen alkalmazzák a közművelődés ezen ágának jól bevált módszereit a gyakorlatban. S együttműködési szerződést kötöttek a KISZ városi bizottságával. így az elmúlt esztendőben összesen kétszáznál több előadást tartottak. Ezenkívül kiállításokat, termékbemutatókat rendeztek, és támogatást nyújtották az üzemi kiállításokhoz is. '€3"0'CIA könyvek,,^az -iropLakwn szerettetését, az olvasás megked- veltetését külön és fontos feladatuknak érzik. A város területén összesen csaknem harmincezer kötet áll a munkahelyek dolgozóinak rendelkezésére. Az üzemi könyvtáraknak összesen háromezer-ötszáz beiratkozott olvasójuk van. Néhol a munkahelyek vezetői megfelelően támogatják a könyvtári munkát, a könyvtárak fejlesztését. A Ganz Villamossági Művek bajai gyárában például tavaly százhuszonnégyezer forintot fordítottak állománygyarapításra. Hasonló célra a városi könyvtár is csaknem ennyi összeget szánt egy esztendő alatt... Szaporodott az utóbbi időben az író—olvasó találkozóki száma. Szorgalmazták — nem is eredménytelenül — az „Olvasó munkásért” országos mozgalomba való bekapcsolódást. Ebben a Ganz könyvtára országos első helyezést ért el Ugyanakkor a Finomposztó Rudnay Gyula brigádja „A Volgától az Elbáig” elnevezésű pályázaton ötödik helyezést ért el az országos értékeléskor. A városi .szavalóverseny sikere is arról tanúskodik. -hogy az irodalmat, a verseket sokan megszerették. □ n □ A művelődés más formáit is sikerül tartalommal megtölteniük. Három klub él> négy szakkör hallatott magáról az elmúlt esztendőkben. A munkásklubjuk csaknem száz taggal dicsekedhet: ám a működése még mindig akadozik. Egyelőre több a kártyázás és egyéb tartálmatlan szórakozás, mint a műveltséget fokozó foglalatosság. A nyugdíjas klub döcög. de az ifjúsági klub — negyven taggal — figyelmet érdemlően dolgozik. Elsősorban az irodalom népszerűsítésén fáradoznak. Tartalmi munkájuk az átlagosnál jobbnak mondható. A díszítőművész szakkör a Baja környéki hímzések hagyományainak ébrentartásával foglalkozik. Tagjai kiállításokon szerepelnek sikerrel. Néha mozdul a fotószakkörük is. S a természetvédő szakkor, valamint az alkoholellenes baráti kör egészíti ki az intézmény falain belüli munkát. □ □ □ A fentiekből egyrészt az derül ki, hogy a bajai szakszervezeti művelődési házban több irányú kulturális nevelő tevékenység folyik. Másrészt, az, hogy az intézmény gondokkal küzd. Világos ma már. hogy meglevő problémáikon saját erőből képtelenek segíteni. Szükséges ehhez ■ a városi tanács illetékes szerveinek rendszeres es alapos-támogatása. Ha az épületet megjavítják, szépítik, ha a technikai és egyéb berendezést az igényekhez igazítják, ha képesek lesznek külső segítséggel otthonosabba tenni az intézményt, akkor jogosan várhatja el tőlük bárki az eddiginél is jobb, tartalmasabb munkát. Varga Mihály Film, mozi, közönség HÉT ÜJ TANSZÉK, HATÉKONYABB SZERVEZETI KERETEK Útban a főiskolai rang felé A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 13. számú törvényerejű rendeleté kimondja: „A bajai, a budapesti, a debreceni, az esztergomi, a győri, a jászberényi, a kaposvári és a sárospataki tanítóképző intézetet — változatlan képzési feladattal — fokozatosan tanítóképző főiskolává kell átAz új óratervek alapján Baján a közelmúltban intézeti tanácsülésen vitatták meg az átszervezést, az első főiskolai tanév előkészületeinek menetét, és egyben meghatározták a soronkövetkező feladatokat is. A beszámoló jelentés átfogó képet adott az eddig végzett munkáról. Előkészítették a két új: a közművelődési és a test- nevelési tanszék létesítését és a régiek átszervezését. A szakcsoportok vezetői foglalkoztak valamennyi lényeges szervezeti, tartalmi ^ es személyi kérdéssel. Az új, főiskolai óratervek és programok alapján elkészültek a tantárgyfelosztási tervezetek, és • ennek megfelelően döntöttek a testületek létszámának bővítéséről. Az intézmény tíz oktatói álláshelyet hirdetett meg. A neveléstudományi-, irodalmi-, és a testnevelési tanszékek két-két, a természet- tudományi egy, az új közművelődési tanszék létszáma pedig három pedagógussal gyarapszik. A személyzeti munka eredményességét jelzi, hogy a beérkezett pályázatok értékelését követően kilenc állásra már meg is találták a megfelelő szakembert. Laboratórium és „tv-lánc” A múlt év őszén kidolgozott „menetrend” szerint javítják, korszerűsítik az intézmény felszereltségét is. Az intézeti könyvtár meggyorsította az állomány tervszerű gyarapítását, és megr kezdték a szükséges jegyzetek, tanári segédkönyvek és a szak- irodalom kiadványainak beszerzését. A pszichológiai laboratórium és a pedagógiai kabinet fejlesztését célzó vásárlások is megindultak. A tervezett oktatás- technikai csoport kialakítására a szaktanárok külföldi" és hazai társintézményeket kerestek fel tapasztalatok szerzése céljából. A gyakorlati képzés hatékonyszervezni.” A határozatot követő intézkedési terveknek megfelelően az átszervezést két nagy ütemben valósítják meg. Megyei oktatási intézményünk, a bajai, Í976. szeptember/ 1-én, a debreceni, esztergomi és sárospataki tanítóképzőkkel közösen, a második lépésben kapja meg a főiskolai rangot. ságának növelésére a nyíregyházi oktatástechnikai központ segítségével tervezték meg és építették ki a két, egymástól független, záitláncú televíziós rendszert. Az egyik a gyakorló iskolában, a másik az intézet főépületében teszi lehetővé, hogy a hallgatók a tanórák, illetve a foglalkozások zavarása nélkül követhessék az oktatás menetét, és visszajátsz- szanak egy-egy didaktikailag érdekes, tanulságos jelenetet a képmagnó segítségével. A tartalmi munka A felsőfokú tanítóképző intézetek rendszerét 1959-ben szervezték meg országszerte. Az elmúlt másfél évtized dinamikus fejlődése nyomán a képzők ma már a Jfő_iskolaij követelmények;: „ nek is megfelelnek. Az intézmények új „rangja” azonban mégsem egyszerű névcsere eredménye, hanem mélyreható tartalmi változásokat tükröz. Ez elsősorban a szakcsoportok, illetve a tanszékek iránt támasztótt magasabb tudományos és pedagógiai követelményeken keresztül valósul meg. A bajai tanítóképző vezető pedagógusai az elmúlt ősszel vitatták meg az új főiskolai tanterv és követelményrendszer életbelépéséből következő tennivalókat. A határozatok azóta jórészt már a megvalósítás útján haladnak. Januárban intézeti tanácsülés is . foglalkozott a nyelvoktatás helyzetének kérdéseivel. Az orosz, illetve a nemzetiségi nyelvek tanításának fejlesztése és a nyelvi laboratórium bővítése a szeptemberi tanévkezdésre befejeződik. A matematikai munka- csoport új oktatási eszközeinek beszerzését folyamatosan végzik. A művészeti nevelés tanszéket az eddigi ének-zenei és a rajz szakcsoport összevonásával alakítják ki; az új szervezeti forma az oktatás egységesebb és hatékonyabb lehetőségeire kínál módot. A neveléstudományi tanszék irányítása alatt fejlesztik az audio-vizuális szemléltetési eszközök megismertetésére hivatott csoportot. A marxizmus—leninizmus tanszéken pedig nemcsak a világnézeti nevelés hatékonyságának erősítése a feladat, hanem meg kell oldani a főiskolai ok- .lalásjaarig kötelező etika tárgyának tanítását is. Az új főiskola hét „felfrissített” tanszéke és a kisegítők,. a technikai személyzet ugyancsak megnövekedett létszámú csoportja hatékony szervezeti- kereteket teremt a magasabb színvonalú oktató-nevelő munkára. Az év elején elfogadták a főiskola tanári testületének az 1976—80-as esztendőkre vonatkozó kutatási tervezetét is, amely alapját képezheti annak, hogy megyénk új főiskolája az intézmény múltjához és jelentőségéhez méltó szerepet töltsön be a tudományos életben is. Pavlovits Miklós • A filmet nézni kell, nem pedig beszélni róla. Pontosabban szólva: először meg kell nézni, s utá- na lehet beszélni róla. Ha érdemes. Úgy tűnik azonban, hogy az utóbbi időkben inkább beszéltünk a magyar filmekről, mintsem néz- | tűk őket. S annál többet beszéltünk, minél kevésbé ültük tele a mozik nézőterét. Persze akik nem mentek be a moziba, azok voltak a nézők, akik pedig tanácskozva, tiltakozva kutatták, mi lehet ennek az érdeklődéshiánynak az oka, azok voltak a filmművészek, a filmkritikusok és a filmforgalmazás szakemberei. Volt az elmúlt hónapokban néhány szű- kebb körű eszmecsere, januárban pedig Pécsett, a VIII. Magyar Játékfilmszemle beszélgetésein is ez jelentette az egyik legfontosabb, leghosszabban tárgyalt témát. A köztudatban így él a sommás ítélet: „A magyar filmek nem érdeklik a közönséget”. S ebből az Ítéletből mindjárt adódik a következtetés: a magyar filmek azért nem érdeklik a közönséget, mert a magyar filmek „nem jók”. Vajon így igaz-e az ítélet, helyes-e a következtetés? Ilyen általánosságban semmiképpen sem. Való, hogy akadt az elmúlt esztendő magyar filmtermésében néhány olyan alkotás, amelynek feltűnően csekély volt a nézőszáma, ám ugyanakkor a hasonlóan tavaly készült Kengurut, a kiváló operatőr, Zsombolyai János első rendezését, telt házak előtt vetítették országszerte. A dolog másik oldala pedig az, hogy a közönség- siker nem minden esetben hiteles mércéje a művészi rangnak. Jó például kínálkozik ezt bizonyítani Dárday István Jutalomutazás című filmje. 5 Ez a mű volt — vitán felül — az 1975. év leg-' jobb magyar filmje. Az egységesen elismerő hazai kritikai fogadtatás és a Mannheimi Filmfesztivál fődíja egyképpen ezt bizonyítja. Ám a Jutalom- utazás mégsem olyan alkotás, amelynek jegyeiért „verekednének” a nézők. Olyan munka, amelynek értékei csak egy számban csekélyebb, a filmművészet esztétikai rendszerében tájékozottabb, a művészi kísérletezés iránt fogékony nézőréteg előtt tetszenek fel igazán: És ezzel a megállapítással máris eljutottunk egy nagyon fontos kérdéshez: a forgalmazás problematikájához. Vajon egy-egy film azok elé a nézők elé kerül-e, akik felfogják, értékelik, szeretik? Á jelen gyakorlata szerint korántsem mindig. Sokakban ma még az a felfogás él, hogy a filmnézés, a moziba járás, „csak” szórakozás. S akik a színházban hajlandók végigülni mélyen elgondolkodtató, komoly szellemi erőfeszítést igénylő darabokat, a hasonló jellegű filmeket elvetik. A filmvászon előtt csak szórakozni és főképpen nevetni akarnak. Mások viszont azt tartják, hogy moziba menni: program. A televízióban látott film más élményt jelent. Csak meg kell nyomni a gombot, és le kell ülni a képernyő elé. A moziba készülni kell. S mivel az ember rendszerint ném egyedül jár moziba, meg kell beszélni, előtte találkozni, vagy utána még együtt lenni, beszélgetni valakivel, vagy valakikkel. A kettős mozilátogatási hagyomány tehát még sokáig élni fog, s éppen ezért kell megteremteni annak lehetőségét, hogy a hagyományos moziba nem illő filmek a maguk nézőihez eljussanak. • Két útja van épülőben ennek napjainkban. Az egyik — a már kialákult'abb — az úgynevezett Filmbarátok Köre mozihálózat. A köznyelv egyszerűen csak stúdiómoziknak hívja azokat a filmszínházakat, amelyekben az úgynevezett „művészfilmeket”, magyarán a nem a legszélesebb közönséghez szóló alkotásokat vetítik. Jól bevált forma ez, csak nagyon gondos műsorválogatás szükséges valóban „rendeltetésszerű” működéséhez. S bizony volna még javitani való! Éppen napjainkban. került például a stúdiómozik műsorára ar Homokvár című japán szupergiccs, ott semmi keresnivalója. A másik utat, amely éppen csak a kezdeténél tart, jobb kifejezés híján „társadalmi forgalmazásnak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy a filmeket azokhoz a nézőkhöz viszik el, akiket a téma miatt feltehetőleg leginkább érdekel. A Balázs Béla stúdióban készült Pedagógiai sorozat pedagógusok közötti „forgalmazásának” sikere bizonyítja, hogy helyes ez az út. Amíg azonban a rendszer kialakul, működési feltételei megteremtődnek, addig ijjgég nagyon sokat kell tenni az ügy érdekében. Ne feledkezzünk meg azonban a hagyományos moziról! Azt hiszem a legkülönbözőbb felmérések adataiból két igazán fontos van. Az egyik az, hogy a magyar mozinézők mintegy fele csak nyolc általánost végzett, a másik pedig az, hogy a látogatók kétharmada harminc éven aluli. Ezt a két adatot nem hagyhatják figyelmen kívül serh a filmművészek, sem a filmgyártók, sem a filmforgalmazók. A Minden alkotásnak saját törvényei vannak, korántsem kívánom ezeket sérteni. De a filmtörténetből — akár a közelmúlt terméséből is —, számtalan példát lehetne sorolni arra, hogy igazán komoly mondanivaló közérthető formában a legszélesebb nézőközönséghez jútott el. Akinek az ilyen film nem műfaja, ne művelje. A filmgyártás irányítóinak azonban ügyelniük kell arra, hogy ilyen filmek minél nagyobb számban készüljenek. M. I. Csekkért könyvet AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András — RAJZ: Greskovits L A Müveit Nép sajtószolgálatától értesültünk a vállalat új — ahogyan manapság mondani szokás —I szolgáltatásáról. A sajnálatosan pongyolán, magyartalanul megfogalmazott tájékoztatóból kiokoskodtuk, hogy tulajdonképpen a részletvásárlást könnyíti a május 14-én bevezetett könyvcsekk. A könyvterjesztés a művelődéspolitika fontos része, ezért vártuk kíváncsian az első tapasztalatokat. A szándék dicséretes: az eddiginél többen vegyenek kedvezményesen, részletre könyvet. Mellékesen az adminisztráció is csökken, mert a hitelügyeket az OTP kikapcsolásától közvetlenül a vállalat intézi. Az első héten harminc csekkfüzetet kértek a Katona József kecskeméti könyvesboltban. Kezdetnek nem rossz, de átütő sikernek sem tekinthető. A rendszer további finomításra szorul. Külső szemlélő számára fölfoghatatlan, hogy a csekkszelvények értékét miért határozzák meg előre. Három szelvényt kell kitölteni, aláírni stb. — például — ha valaki 350 Ft értékben vásárol. Jónéhányan helytelenítik a csekk személy- hez-kötöttségét. A feleség, csak akkor használhatja a férj csekkfüzetét, ha 6 szabályosan, írásban ehhez hozzájárul. Fordított esetben is ez az eljárás. Reméljük, hogy tartós lesz ez a részletvásárlási forma és a kezdeményező Művelt Nép tökéletesíti a könyvcsekkek kezelését. H. N. . v~-.- .. . ...':. '. • . ■ ■ . rsÄÄi® «rákásök művelődéséért I SZAKSZERVEZETI Mt)VELŐDÉSI HÁZ • A pszichológiai laboratóriumban. A zsinórtábla a megfigyelőképesség és a monotóniatűrés vizsgálatára .szolgál. V-. .Cm
