Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 26. KECSKEMÉTI CÉLOK 1976—1980 Egészségügyi és szociális intézmények Mint az a közvélemény előtt már jó- ideje ismeretes, az V. ötéves tervidőszakban a legnagyobb egészségügyi beruházást Kecskeméten a 680 ágyas, új megyei kórház építése jelenti. A megyei tanács finanszírozásában — várhatóan 1980-ban megvalósuló intézmény jelentős mértékben javítja majd a megyeszékhely és vonzáskörzete lakosságának egészségügyi ellátását. Nézzük azonban, hogy ezen túlmenően, milyen egészségügyi és szociális intézmények létrehozását irányozza elő a városi tanács terve. Talán szükségtelen is megemlíteni, hogy a megvalósítandó létesítmények a lakásépítéshez kapcsolódva, az új lakótelepek ellátására hivatottak. A Széche- nvivárosban a tervidőszak első felében megépül a három munkahelyes — 2 felnőtt- és egy gyermekorvosi körzeti — rendelő, valamint a gyógyszertár. Alapozzák Kecskeméten az új, megyei kórházat. Ugyancsak az új lakótelepek tartozékaként valósul meg az előirányzott 260 bölcsődei hely. A Széchen.vivárosban már formálódó 120 személyes bölcsőde mellett egy további 80 személyes is épül. A fennmaradó 60 hely a Hunyadivárosban felépülő bölcsődében szolgál majd rendeltetésének. A legifjabb állampolgárok elhelyezése iránti igény — az említett lehetőségen felül — még legalább száz bölcsődei hely létrehozását indokolná. Épp ezért, a gond megoldásában, változatlanul nagy a jelentősége a tanács és a vállalatok összefogásának. Dolgozóinak gyermekelhelyezé(Tóth Sándor felvétele) sében érdekelt vállalatok közül nem egy jelezte már hozzájárulási készségét a bölcsőde létrehozásához. A Baromfifeldolgozó Vállalat, és a Zománcipari Művek kecskeméti gyára, valamint a városi tanács között például több millió forint ilyen célú hozzájárulásra jött létre megállapodás. Végül említsük meg: az idős- korúakról történő intézményi gondoskodás fejlesztését célozza a város 230 személyes szociális otthonának további 100 hellyel való bővítése. Egyidejűleg az otthon teljes felújítására is sor kerül a mostani tervidőszakban. P. I. A gyógyító narzánvíz Évente 235 000 szív- és légzőszervi betegségben szenvedő embert gyógyítanak a grúziai Kisz- lovodszkban, a Kaukázus hegyei között. A város narzánvíz — kaukázusi ásványvíz — forrásairól vált híressé. A kilencedik ötéves terv alatt 1600-zal nőtt a szanatóriumi és szállodai férőhelyek száma. Fokozódott a gyógyvízfogyasztás is. Üjabb csővezetéket kellett építeni a hegyi forrásoktól a városba. Elkészült Kiszlovodszk további fejlesztési térve, amely szerint újabb szanatóriumok, turistabázisok és szállodák épülnek. Kisz- lovodszkban hamarosan 8300 ember üdülhet egyidőben. Több ezer vendéghellyel' bővül az éttermi hálózat. Felújítják, rendezik a szépségükről eddig is méltán híres kiszlovodszki parkokat. (BUDAPRESS— APN) Halló Prága, itt Havanna beszél... Mesterséges hold segítségével közvetlen telefon-összeköttetést létesítettek Prága és Havanna között. A Szovjetunió után Csehszlovákia az első európai ország, amely a távbeszélő „Interszput- nyik” rendszerbe bekapcsolódott. (BUDAPRESS—PRÄGOPRESS) Dr. Horn Artúr akadémikusnak az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető tanárának minden perce összefonódik a biológiával. Szabad idejében kertész, virágjainak, dísznövényeinek gondozója. Tudományos munkássága a különböző állatfajok tulajdonságainak kutatásával, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának bevezetésével telik. Beszélgetés Dr. Honi Artúr akadémikussal Es tanít. „Szeretek tanítani, kitűnő munkatársaim, tanítványaim vannak. Örülök, hogy amit eddig feltártam, dolgoztam, át tudom adni, s lesz folytatója munkámnak” — mondotta beszélgetésünkkor, amikor is arra kértem, foglalja össze a szarvasmarhatartással kapcsolatos kutatási tapasztalatait. — Tartósan, gazdaságosan és világszínvonalon . kell megoldani a tejtermelést, nemcsak a hazai ellátás érdekében, hanem gondolni kell az exportlehetőségekre is — mondotta Horn professzor. — Ezért tevékenykedtem húsz éven keresztül. Ügy vélem ma már reális alapja van a megvalósításnak is. Eleinte a dán jersey, s több mint tíz éve a tengerentúli holstein ' friz fájtával kereszteztük a hazai szarvasmarhákat a cél érdekében. — Mind ez ideig azt bizonygattuk, hogy a magyar tarka képes egy laktációban a 4 ezer literes tejtermelésre. Ehhez viszont megfelelő tartási, takarmányozási módra van szükség, valamint céltudatosabb tenyésztésre többek között a jó egyedek kiválogatására és szaporítására, vagyis a szelekcióra. Másrészt mindig előtérbe kerüli a magyar tarka kiváló minőségű húsa, amit nem szívesen „áldoztak" fel a más fajtákkal való keresztezésből származó utódok kedvezőtlen hústermelői képességéért még akkor sem, ha lényegesen magasabb ezek tejhozama. — Évtizedek óta uralkodó szemlélet az. amit vázolt. Vi-, szont ma már nem tekinthető haladónak. Van hazánkban olyan magyar tarka állományú tehenészet, ahol az egy tehénre jutó tejtermelés éves átlaga 5—6 ezer liter közötti. A modern genetikai szemlélet birtokában nem elégedhetünk meg azzal, hogy a hazánkban levő állományból kiválogatunk néhányat, amelyik nagymennyiségű tejet ad. | ezt lekintjük az egész fajtára nézve iiányadónak. A perdöntő végeredményben — s ez népgazdasági szempontból is a legfontosabb —. hogy mire képes a fajta, vagyis az egész populáció. Sajnos ■ csak 2500—3000 liter közötti tejtermelésre. Mivel vegyes hasznú — tejet és húst is termelő — állatról van' szó. nem meglepő, hogy vannak 2500, illetve 6 ezer litert adók. Ez egyben azt. is mutatja, hogy nagy az ingadozás a fajtán belül a tejtermelést illetően, amit a nagyüzem nem bír .el. Olyan tehenet tartani nem érdemes, amelyik nem ad elegendő tejet, s borjúja sem születik. A magyar tarka ugyanis nagytestű, késői ivarérésű, legtöbbször nehéz ellés jelentkezik, s az emiatti károsodások sem ritkák. Ezért a fajta anyatehénné tö-ténő átminősítését felfüggeszteném. Ami a húst illeti: a lakosság állati fehérjével való ellátása 2—-3-szorta drágább a húsból mint a tejből. A hús és a tej élettanilag csaknem azonos jelentőségű, az emberi szervezet fehérje-utánpótlását szolgaija. Másrészt holstein friz keresztezésekből származó utódok és a tiszta vérű magyar tarka húsmi- nósége között nincs lényeges különbség. Ezt többször bizonyítottuk is. Végül pedig belátható, hogy előnytelen és gazdaságtalan lábon elszállítani vagy a húsát feldolgozatlanul külföldön értékesíteni a szarvasmarháknak. Évről évre több és korszerűbb húsüzemben kezdődik a munka, s így egyre több húst tu.dunk feldolgozva exportálni. A jövőben ez lesz a meghatározó. Feldolgozott állapotban pedig a húsok közötti minimális különbség sem mutatható ki. — Ebben a helyzetben miben látja az ágazat fejlesztésének lehr tőségét? Mik a legsürgősebben megoldandó feladatok? — Mindenekelőtt maradéktalanul és gyorsan végre kell hajtani a szarvasmarha-programot, az ezzel kapcsolatos 1972-es pártós kormányhatározatot. Végeredményben hazánkban az 5—6 ezer literes átlagos tejtermelés elérése a cél. Nyilvánvaló, hogy ez a vegyes hasznú magyar tarkával nem valósítható meg. csak , speciális fajtával. Az USA-kana- , dai holstein friz alkalmas a hazai állomány fajtaátalakító keresztezéséhez. Először 1966-ban — többek között a Városföldi Állami Gazdaságban is — végeztünk keresztezést, s az utódok. az első tejtermelési ciklusban mái -5400 liter tejet adtak. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy az ilyen keresztezésekből származó egyedek minden tartási körülmény között a magyar tarkánál 20—30 százalékkal magasabb tejhozamra kepések. Helyesnek tartanám, ha rövid időn belül hazánkban minden magyar tarkát egyszer holstein frízzel kereszteznének. A háztájiban levőket is. A gazdák a 4—5 ezer liter tejet adó teheneket szívesen tartanák, mert ez már ió jövedelmet is hozna. Meg lehetne állítani a háztáji tehénállomány csökkenését, sőt megnőne a tartási kedv. Meggyőződésem, hogy a tejelő típusú anyaállatból lehet haszon-keresztezéssel kialakítani a hústermelésre specializált fajtát. Ennek igen sok biológiai és egyéb előnye van. Egyensúlyi helyzet alakulhat ki az ágazaton belül, vagyis lenne fajtánk, amelyre világszínvonalon, ugyanakkor gazdaságosan lehetne a tejtermelést alapozni, másrészt ez alapja volna a minőségi marhahúst előállító haszonállatnak. Természetes, amit vázoltam nem valósítható meg máról holnapra, de a kormányprogram gyorsított végrehajtásával mintegy 8— 10 év múlva elérhetjük a világ- színvonalat. — Professzor úr igen sokat említi a világszínvonalú szarvas- marhatartást. Elérésének megvannak-e a fajtán kívüli, tehát az egyéb feltételei? — Akik úgy vélik, utópisztikus elképzelés amit mondok, azokat úgy érzem meg tudom győzni, hogy reális, teljesíthető tervről van szó. Alelnöke vagyok az Állattenyésztők Európai Szövetségének és így módomban van figyelemmel kísérni a legkorszerűbb módszereket, s azt, hogy milyen irányban halad a többi országban a szarvasmarha-tenyésztés és a -tartás. Nézzük a folyamatot, s közben néhány ösz- szehasonlítást is teszek. Állíthatom. hogy a mi nagyüzemeinkben jobbak az adottságok, mint a nyugati kisüzemekben, s az állattartás gépesítettsége miatt sincs szégyenkeznivalónk, nem vagyunk elmaradva. A Nyugat- Európában élenjáró állattartók, a svájci, a holland, a dél-angol farmerek korábban takarmánybázisukat a legelőre alapozták, de ma már mindinkább a szán- tólöldön termelik meg a takarmányt. Senki sem vitathatja, hogy szántóföldön viszont mi magyarok tudunk jobban és olcsóbban termelni silókukoricát, s egyéb tömegtakarmányt. Az ENSZ megbízásából három évig dolgoztam egy kutatócsoporttal, s a szarvasmarhatartás jövőjét vizsgáltuk. Megállapíthattuk, hogy az elkövetkező tíz évben Nyugat-Európában rohamosan csökken azoknak a száma, .akik tehenet hajlandók tartani. Viszont egyre többen akarnak majd tejel és húst vásárolni, gondoljunk elsősorban a fejlődő országokra. A vázolt helyzet szinte követeli tőlünk, hogy a mostani lehetőségeket ne szalasszuk el, adottságainkat kiaknázva felkészüljünk a világszínvonalú szarvasmarhatartásra. A megvalósulás érdekében még több tennivalónk van. Elsőként említem a legfontosabbat: meg kell teremteni az állattenyésztő és takarmánytermelő ágazat egységét, azt. hogy akik a tömeglakar- mányt termelik, az állati termékben — vagyis a végtermékben — legyenek érdekeltek. Nem szabad megengedni, hogy továbbra is az úgynevezett mázsaszemlélet uralkodjon, nevezetesen az, hogy hány mázsa takarmányt adott a növénytermesztő, nem pedig, hogy milyen minőségűt. s abból mennyi/ tejet vagy húst ltehet előállítani. Fontos még az is, hogy megváltozzon a korábbi üszőnevelési módszer, a tenyésztés és technológia. Itt is szemléletbeli változásra. van szükség. A keresztezett állatok, a holstein friz, a hungarofriz borjúk felnevelésénél nem arra kell törekedni, hogy nagy, hanem hogy optimális napi súly- gyarapodást érjenek el, s ez 6—700 gramm. A tenyészállatot másképp kell takarmányozni, mint a hízót. A későbbi helyes takarmányozásukra is kidol- zott módszer áll az állattartók rendelkezésére. Ezek alkalmazásával tudják elérni a várt. nagy tejtermelést, a könnyű ellést, stb. Tehát azt mondhatom, a hazai adottságok megvannak, a lehetőségek nagyok, s az említett szemléletbeli és tartástechnológiái változás mielőbbi megvalósítása után a világszínvonalú tejtermelés a szarvasmarha-ágazat gazdaságos működése belátható időn belül elérhető. , — Köszönöm a beszélgetést. Cs. 1. EGY RENDELET HÁTTERE: Az alkalmazotti létszám alakulása a megyében a negyedik ötéves terv idején Ma mór meglehetősen közismert az a rendelet, amely 1976. január elsején lépett életbe, s amely az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámzárlatról intézkedett. Különféle magánbeszélgetések, véleménynyilvánítások során nem egyszer felvetődött az a kérdés, hogy miért volt erre szükség. Abban általában megegyeztek a vélemények, hogy itt-ott bizony sok az „irodai” dolgozó, s példákat említettek, amelyekből kiderült, hogy néhol bizony többen dolgoznak az íróasztalok mellett, mint a munkapadoknál, a termelésben. Mi a valóságos helyzet, hogyan alakult az alkalmazotti létszám és a munkások száma Bács-Kiskun megyében 1970—75 között, vagvis a negyedik ötéves terv folyamán. Erre a kérdésre igyekszünk választ adni az alábbi cikkben. Több mint, húsz százalék Nemzetközi adatok bizonyítják, hogy az aktív keresők körén belül fokozatosan csökken a fizikai és növekszik a szellemi munkakörben foglalkoztatottak száma. Hazánkban a műszaki színvonal fejlődése, a vidéki iparfejlesztés, az információk iránti igény — s tegyük hozzá, hogy nem egyszer az irodai munka alacsony hatékonysága — sokszor indokolatlanul is növelte az alkalmazottak számát. Bács-Kiskun megyében a negyedik ötéves terv során a munkásokénál jobban emelkedett az alkalmazottak száma. Á munkások és az alkalmazottak arányának változása között legnagyobb az eltérés a mezőgazdaságban, a személyi és a lakásszolgáltatási ágazatban. Az iparban és az építőiparban — az all. In azoíti lé számon belül — a műszakiak létszámnövekedése meghaladta az adminisztratív dolgozók:számának emelkedését. A többi népgazdasági ágazatban azonban éppen fordított a helyzet. Külön említést érdemel ebből a szempontból a 9. sz. Volán Vállalat, ahol a műszakiak jelentős csökkenését az adminiszt- ratívok több, mint húszszázalékos növelése kísérte. A megye iparában a tervidőszak folyamán létesített új ipartelepek működése szinte törvényszerűen maga után vonta az ezek ellátásához szükséges munkaerő — elsősorban az alkalmazottak — számának emelkedését. Azonban a munkásokét jóval meghaladó alkalmazotti létszám növekedése károsan hatott a gazdálkodás eredményességére. A munkások száma a megyében — az országosan tapasztalható stagnálással szemben — a negyedik ötéves terv során évenként átlagosan 2,3 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az alkalmazottaké 3.9 százalékkal — ezen belül az adminisztratívoké 4.4 .százalékkal. Ez utóbbi arány országosan csupán 2,7 százalékot tesz ki. Kétszeres növekedés Az adminisztratív és műszaki alkalmazottak létszámának a munkásokénál jóval nagyobb arányú növekedése minden szektorra jellemző, de legjobban a szövetkezeti iparra. A negyedik ötéves terv négy esztendeje alatt harminckettővel gyarapodott a megyében az ipartelepek száma, s ez némileg indokolja az alkalmazotti aránv növekedését.. Ha összességében nézzük az ezer munkásra jutó műszaki alkalmazottak számát a megyében, akkor megállapíthatjuk, hogy az csupán kétharmada az országosnak — 79. Annak ellenére van ez, hogy a tervidőszak folyamán közel négyszeres a megyei növekedés az országos ütemhez képest. Például a megyei székhelyű kivitelező építőiparban a munkások és alkalmazottak létszámnövekedési üteme alacsonyabb volt, mint országosan, de az aránytalanságok itt is szembetűnőek. Az állami építőiparon belül a tanácsi szektorban — ahol már 1970-ben is kirívóan magas volt az adminisztratívok száma — a munkóslétszám növekedését több mint kétszeres adminisztratív létszámemelkedés követte. Ha az ezer munkásra jutó műszaki és adminisztratív alkalmazottak számát vizsgáljuk a megyében, azt tapasztaljuk, hogy az megközelíti az országos arányt, de a szövetkezeti szektorban alacsonyabb. Annak ellenére... Az állami mező— erdő- és víz- gazdálkodás területén — az országos tendenciával szemben — emelkedett a munkások létszáma. Ezt azonban kiugróan magas műszaki és főleg adminisztratív létszámnövekedés kísérte. Az aránykülönbség országosan is tapasztalható, de a megyeinél lényegesen kisebb mértékben. Annak ellenére hogy a tervidőszak folyamán ebben az ágazatban emelkedett legjobban az adminisztratív dolgozók száma — arányaiban mégis itt a legalacsonyabb. A vezetésben és az adminisztrációban dolgozók arányának növekedése a szövetkezeti mezőgazdaságra is jellemző volt. Míg arányuk — az országoshoz hasonlóan — 8-ról 11 százalékra nőtt, ad lig a ;i'.:ikai dolgoz óké 11 százalékkal csökkent. A személyi és lakásszolgáltatásban a munkás- lé'sz'ím állandósulása mellett az alkalmazotti — főleg az adminisztratív —■ létszám erőteljesen emelkedett. Az ezer munkásra jutó adminisztratívok létszáma itt 126, vagyis legmagasabb a? említett gazdasági ágazatok között. A növekvő lakossági igények jobb kielégítése azonban — talán mondanunk sem kell — elsősorban a munkáslétszám emelésével lenne megoldható. Lényeges változás még nincs Összességében megállapíthatjuk, hogy az említett népgazdasági ágazatokban a negyedik ötéves terv folyamán az alkalmazotti létszám lényegesen gyorsabban emelkedett a megyében, s ezt nem tudták fékezni az időközben megjelent jogszabályok és különféle intézkedések sem. Az ötödik ötéves terv célkitűzéseit azonban már lényegében változatlan létszámmal, a nemzeti jövedelem emelését pedig a termelékenység fokozásával kell elérni. A cikk elején említett, január 1-én életbe lépett igazgatási és adminisztratív ügyviteli létszámzárlatról intézkedő jogszabály egy negyedév alatt lényeges eredményeket még nem hozhatott. A kereskedelmen és a szállításon kívül mindössze az építőiparban nőtt még a fizikai dolgozók aránya. Természetes, hogy három hónap adatai alapján messzemenő következtetéseket levonni még nem lehet. A rendeletek végrehajtásának eredményei csak a későbbiek során jelentkeznek. Wolfárt Mária a KSH közgazdásza Terepjáró gépkocsiszerelvények a BAM-nál A *Minszki Autógyárban immár 30 éve gyártanak nagy teljesítményű tehergépkocsikat és dömpereket. A bölény-emblémát viselő kocsik a Szovjetunióban és számos külföldi országban arattak nagy sikert. A Szibéria és Távol-Kelet meghódításának hallatlan méretű munkálatai, kőolaj- és föld- gázvezetékek lefektetése, a BAM kiépítése — mégpedig a kiépítetlen útvonalakon —, szükségessé tette terepjáró tulajdonságokkal rendelkező gépkocsiszerelvények kialakítását. Ezt a feladatot a Minszki Autógyár kollektívája sikeresen megoldotta. Ez év február végén már megkezdik az újtípusú tehergépkocsik sorozatgyártását. A legalább 18 tonna teherbírású — pótkocsival 38 tonnás — tehergépkocsik ömlesztett árút, nagy méretű, osztatlan terheket, gázvezetékcsöveket egyaránt továbbíthatnak. Ezeknek a négy0 A Minszki Autógyár új, 38 tonnás MÁZ—7310— 8385 típusú gépkocsi-, szerelvénye. (APN-fotó: J. Ivanov (elv. — KS) tengelyes kocsiknak minden kereke meghajtott. Az első két tengely kerekei kormányozhatok. A kormány és a berendezések kezelését szervóáttétellel köny- nyíti. Ezeknek 'az óriásoknak a vezetése nem nehezebb, mintegy személygépkocsié. A kiváló tervezői megoldások nyomán kitűnő a terepjáró képességük, és a teherbírásúk, ugyanakkor saját osztályukban a maximális sebes- séget érik el. APN — KS iKliiHIH
