Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 25. ESEMÉNYEK SOROKBAN BUDAPEST. Kádár János, a I Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Ti- tónak, a' Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökének 84. születés­napja alkalmából. (MTI) VATIKÁNVAROS. VI. Pál pá­pa hétfőre összehívta a bíborosi testületet, majd a vatikáni palo­tában ünnepélyes szertartás kere­tében beiktatta a 19 újonnan ki­nevezett bíborost, köztük dr. Lé­kai László esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kar el­nökét. A szertartáson — eleget té­ve a Vatikán meghívásának — jelen volt Miklós Imre államtit­kár. az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke és Palotás Rezső, a Ma­gyar Népköztársaság római nagy­követe. (MTI) MOSZKVA. Hétfőn Moszkvá­ban hivatalosan bejelentették, hogy Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, miniszterelnök június elején hivatalos baráti látogatás­ra Szíriába utazik. A szovjet mi­niszterelnököt az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártjának vezető­sége, és a szír kormány hívta meg (TASZSZ) TOKIÖ. A japán parlament fel­sőháza jóváhagyta a magyar—ja­pán kereskedelmi és hajózási egyezmény ratifikálására vonat­kozó törvényjavaslatot. Ezzel tör­vényerőre emelkedett az egyez­mény, amelyet dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Rli- jazava Kiicsi,. japán külügymi­niszter irt alá 1975. október 20-án. Mint ismeretes, a magyar— japán kereskedelmi és hajózási egyezmény az első, amelyet ha­zánk kötött nem szocialista or­szággal a második világháború befejezése óta. (MTI) TEHERÁN. Abbas Hoveida irá­ni kormányfő hétfőn Teheránból Párizsba utazott ötnapos hivata­los látogatásra. Megbeszélést foly­tat Giscard d’Estalng francia el­nökkel, Chirac miniszterelnökkel két nukleáris erőmű vásárlásá­ról. (AP) NEW YORK. Edward Kennedy amerikai szenátor vasárnap ismé­telten cáfolta, hogy szándékában állna bekapcsolódni az elnökvá­lasztási küzdelembe. A Newsweek című hetilapnak adott nyilatkoza­tában utalt arra, hogy családi kö­rülményei lehetetlenné teszik szá- - mára az eddiginél aktívabb poli­tikai tevékenységet. (DPA) HELSINKI. Helsinkiben befe­jezte munkáját a Finn Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség XI. kong­resszusa. Az ország legjelentősebb, ifjúsági politikai szervezetének ta­nácskozásában 1023 küldött vett részt, 17 ország testvérszervezete képviseltette magát. (TASZSZ) BELFAST. Ismeretlen fegyve­resek a nyílt utcán közvetlen kö­zelről életveszélyesen megsebesí- ' tettek egy segédrendőrnőt és könnyebben egy fiatal rendőrt Londonderryben. A rendőrnő édesapját a mostani merénylet színhelyétől nem messze lőtték agyon tavaly januárban. (AP) PÁRIZS. Hét tonna döglött ha­lat emeltek ki vasárnap Párizs­nál a Szajnából. A nagyarányú halpusztulás a hosszas csapadék- hiánnyal magyarázható; nagymér­tékben csökkent ugyanis a víz oxigéntartalma. (AP) Moszkvában az angolai miniszterelnök Marketing szakosztály alakul Lopo do Nascimento, az Ango­lai Népi Köztársaság miniszter­elnöke a szovjet kormány meghí­vására hétfőn hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett. Az angolai és szovjet állami zászlókkal feldíszített moszkvai repülőtéren a vendéget Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Dmilrij Usztyinov, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere, Borisz Pono- marjov, az SZKP KB titkára és más hivatalos személyiségek fo­gadták. A repülőtéren jelen vol­tak a moszkvai munkások kép­viselői is. Az angolai és a szovjet him­nusz elhangzása után Alekszej Koszigin és Lopo dó Nascimento ellépett a díszszázad előtt. Az ünnepélyes repülőtéri fo­gadtatás után a vendégek dísz­kíséret mellett szálláshelyükre hajttattak. Az útvonalakat üdvöz­lő feliratok, valamint angolai és szovjet zászlók díszítették. A TASZSZ hírügynökség luan- da: tudósítjával folytatott beszél­getése során az angolai minisz­terelnök elutazása előtt kijelen­tette, hogy megítélése szerint a látogatás módot nyújt majd a Szovjetunióban folyó szocialista épílőmijinka „kivételesen gazdag tapasztalataival'’ való megismer­kedésre. A kormányfő elismerés­sel szólt arról a segítségről, me­lyet az Angolai Népi Köztársa­ság kapott a szocialista orszá­goktól szabadságharca idején, s kijelentette, hogy e támogatás „a proletár internacionalizmus szellemének konkrét megnyilat­kozása volt”. Az Angolai Népi Köztársaság kormánya — mutat rá a Pravda hétfői száma .— az ország nem­zeti függetlenségének megszilár­dítását. a társadalmi haladást pélzó politikát folytat. Külpoliti­kájában aktívan és következete­sen antiimperialista. Az angolai nép a fajgyűlölő és imperialista erők fegyveres intervenciója el­leni hősies harcával nagymér­tékben hozzájárult a gyarmati rendszer és a fajüldözés marad­ványainak felszámolásához az afrikai földrészen. Lopo do Nascimento több al­kalommal síkraszállt az Angolai Népi Köztársaság, valamint a Szovjetunió és a /többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműltódés. fej­lesztéséért. A Pravda végezetül kifejezi a szovjet közvéleménynek azt a meggyőződését, hogy az angolai kormány elnökének, az Angolai Nemzeti Felszabadító Mozgalom kiemelkedő személyiségének első s/ovjetunióbeli látogatása előse-j gíti a szovjet—angolai barátság további erősítését, a Szovjetunió és az Angolai Népi Köztársaság közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését. (MTI) BEJRUT: HARCOK ÉS VITÁK Elutasítják Giscard d’Estaing javaslatát B e j r ú t. Néhány napos vi­szonylagos nyugalom után va­sárnap este ismét • fellángoltak a harcok Bejrút kereskedelmi ne­gyedében. Hétfőn a kora reggeli órákban összecsapásokról érke­zett hír Zahléból és a hegyvidé­kekről. A politikai színtéren az első­rendű téma Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök ja­vaslata francia csapatok Libanon­ba küldéséről. Karami minisz­terelnök kategorikusan elutasít tóttá az indítványt. Hasonlókép­pen foglalt állást a baloldali pártok szövetsége is, amely Ká­rnál Dzsumblatt vezetésével va­sárnap este tanácskozott e kér­désről. A találkozóról kiadott nyilatkozat szerint a baloldali pártokat a francia javaslattal kapcsolatban külön aggasztja az a tény, hogy az az Egyesült Ál­lamokban hangzott el. Az indít­vány egyfajta invázióval fenye­get — hangoztatja a nyilatkozat. A francia javaslat realizálása a baloldali politikusok véleménye szerint csupán, bonyolítaná a helyzetet és a biztonság további romlásához vezetne. A baloldali pártok 48 órán belül küldöttsé­get meresztenek Franciaország bejrúti nagykövetségére' hogy előterjesszék álláspontjukat. A francié javaslat kapcsán a baloldali pártok ismételten le­szögezték, hogy mindenfajta arab, vagy külföldi beavatkozást, elleneznek és nem tartják he­lyesnek idegen csapatok jelenlé­tét libanoni földön. A biztonság kérdése kizárólag libanoni prob­léma. Hasonlóképpen foglaltak állást a Palesztinái Felszabadítási Moz­galom képviselői is. A francia indítvány egyedül a jobboldali Falangista párt vezetőjénél talált kedvező fogadtatásra. Bár Pierre Gemayel, a párt vezetője sietett leszögezni, hogy „senki sem fo­gadja szívesen idegen csapatok jelenlétét hazája földjén”, de hozzáfűzte: ostoba dolog lenne elutasítani a nem libanoni erő­ket egy olyan helyzetben, ami­kor az országot a rombolás és a megosztottság sújtja. Gemayel nyilatkozatában azt bizonygatta, hogy a mai Franciaország de Gaulle tábornok Franciaor­szága, amelyet történelmi barát­ság fűz Libanonhoz, támogatja az arabokat és a nyugati orszá­gok közül a legmesszebb megy a palesztinok ügyének pártfogo- lásában. A francia csapatok Libanonba küldése ellen foglalt állást a ku­vaiti kormány is. Mint az UPI amerikai hírügy­nökség jelenti Stockholmból, egy magas rangú amerikai kormány- tisztviselő, aki Kissinger külügy­miniszter különgépén utazik (in- kognitójának megőrzése céljá­ból, magát a külügyminisztert szokták így jelölni), kijelentette: az Egyesült Államok Izraellel és több más közel-keleti állammal tanáoskozik a francia javaslatról, A nyilatkozó ugyanakkor hang­súlyozta, hogy . a megbeszéléseket kizárólag közel-keleti országok­kal folytatják. V a 1 e t a . Kadhafi, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Taná­csának elnöke máltai látogatása során adott televíziónyilatkozatá­ban elítélte a francia kormány javaslatát. A líbiai államfő sze­rint Franciaország csapatainak Libanonba küldésével katonai intervenciót követne el egy arab Kissinger Stockholmban tárgyal Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter hétfőn a svéd fő­városban megkezdte tárgyalásait Olof Palme miniszterelnökkel és Sven Andersson külügyminisz- tterrel. A két és fél órás megbe­szélés középpontjában a kelet— nyugati kapcsolatok és az enyhü­lési politika állt. Afrikai és la­tin-amerikai problémákat is érintettek.’Kissinger szigorú biz­tonsági rendszabályok mellett vasárnap érkezett a svéd fővá­rosba. Megérkezése, előtt mint­egy 13 ezren tüntettek ellené Stockholm utcáin. (UPI, DPA) MAGYAR—LENGYEL EGYÜTTMŰKÖDÉS Látogatás a magyar kereskedelmi kirendeltségen Katowicében Katowice — Lengyelország leg­nagyobb iparvidékének fővárosa különleges helyet foglal el a len­gyel—magyar kapcsolatokban. Itt alakították meg az első lengyel— magyar vállalatot, a „Haldex”-et, itt van Lengyelország egyetlen olyan középiskolája, ahol ma­gyart is tanítanak, s végül itt magyar kereskedelmi kirendelt­ség tevékenykedik. — Lengyelországban két ma­gyar kereskedelmi kirendeltség működik — Varsóban és itt, Ka­towicében. Miért éppen itt? — Tesszük fel a kérdést dr. Győző Gábornak, a kirendeltség vezető­jének. — Jelenlétünk Katowicében többszörösen is indokolt — mond­ta — hiszen itt van a Bányaipari Minisztérium, a Vas- és Acélko­hók Egyesülése, és több külke­reskedelmi vállalat központja. A Magyar Népköztársaság szenet, kokszot, hengerelt árukat, bányá­szati gépeket és öntödei berende­zéseket importál Lengyelország­ból. Ezeknek a többsége innen, a katowicei vajdaság területéről származik. És az ezzel kapcsola­tos mindennapi problémákat sok­kal egyszerűbb itt, helyben elin­tézni, mint az innen 300 km-re levő Varsóból. Kirendeltségünk tevékenysége különben nem csu­pán egy vajdaságot ölel fel. Egész Dél- és Nyugat-Lengyelország összesen 18 vajdasága tartozik a hatáskörünkbe. — Ügy tudjuk, ön nem régóta, 1974 ősze óta tartózkodik Len­gyelországban. Eddigi munkáia során mivel a legelégedettebb? — Mindenekelőtt azzal, hogy igazán jó kapcsolatokat sikerült kialakítanunk. A vajdasági párt­ós gazdasági szervekkel, kereske­I delmi kamarákkal és a lengyel iparvállalatok képviselőivel soro­zatos konzultációkat tartottunk, hogy felmérjük a lengyel és a ma­gyar gazdaság közötti együttmű-- ködés kiszélesítésének a lehető­ségeit. — Milyen tervei vannak a ki- rendeltségnek »a jövőre vonatko­zóan ? — Mindenekelőtt növelni sze­I retnénk a lengyel kohó- és öntő-. dei berendezések exportiát Ma­gyarországra. Ennek jegyében. magyar kohó és Öntödei szakem­berek csoportja jön majd Kato­wicébe, később pedig ■ ugyanígy lengyel szakembérek látogatnak Magyarországra, hogy részlete­sebben megismerkedhessenek az együttműködés lehetőségeivel. — Milyen lépéseket kíván még tenni a lengyel—magyar kapcso­latok fejlesztése érdekében? — Szeretném, ha, minél tóob honfitársam megismerkedhetne Lengyelországnak ezzel az érde­kes részével. A magyarok főleg Krakkóba, Zakopánéba, néha Varsóba járnak, néhananián a tengerhez, vagy a Mazuri-tavak- hoZ is eljutnak. Pedig Szilézia nem csupán iparvidék, sok itt az értékes műemlék, a szép vidék, érdekes a folklór. — Ami pedig a magam és mun­katársaimnak a gazdasági életen kívijl eső kapcsolatait illeti, el kell még mondanom, hogy nagy örömet jelentenek számunkra a katowicei A. Zawadzki Gimná- zum tanulóival rendezett találko­zók. A fiataloknak az országunk irányában tanúsított őszinte ér­deklődése, és nagyszerű előmene­telük a magyar nyelv tanulásá­ban azt a meggyőződésünket ér­lelték meg, hogy a jövőberv Js sok odaadó barátra lelünk bennük. Varsó, 1976. május. Andrzej Salamon (P. A. INTERPRÉSS — KS) A Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezetének elnök­sége még az elmúlt év. novem­berében elhatározta, hogy létre­hozza a marketing szakosztályt, melynek szervezését és irányítá­sát Vörös Jánosra, a Középma­gyarországi Pincegazdaság mar­keting csoportjának vezetőjére bízta. Eddig csaknem száz vál­lalat, illetve’ MKT-tag jelezte, hogy tagja kíván lenni az ■ új' szakosztálynak, amely egyébként az országban az első lenne a Magyar Közgazdásági Társaság vidéki szervezetein belül. Teg­nap Kecskeméten első ízben ült össze megbeszélésre a jelentke­zők egy része, hogy meghallgas­sa Vörös János marketing-tevé­kenységről szóló előadását. Ez­után a résztvevők úgy döntöttek, hogy az MKT megyei szervezeté­nek őszi közgyűlésére megalakít­ják a szakosztályt és megválaszt­ják annak vezetőségét. Ennek előkészítésére bizottságot alakí­tottak, amelynek elnökévé Góró Imrét, az UNIVER ÁFÉSZ mar­keting-osztályának vezetőjét vá­lasztották. tagjaiyá: dr. Major Györgynél, a, kecskeméti MEZŐ­GÉP Vállalat kereskedelmi osz­tályának vezetőjét, dr. Bányai Endréné, a TÜZÉP marketing­osztályának vezetőjét, és Mit- c.si Istvánt, az AGROKER ’válla­lat marketing-előadóját. Afrikai szolidaritási hét országban, amit senki sem kért, és ami elítélendő. Ha Franciaor­szág megvalósítja e tervét, ma­gára vonja az arab világ harag­ját — mondotta. Párizs. Franciaországban is megrökönyödést, a baloldali köz­véleményben pedig élénk tiltako­zást keltett Giscard d’Estaing el­nöknek az a bejelentése, hogy a francia kormány kész csapatokat küldeni Libanonba, ha „azt a libanoni hatóságok kérik”. Kormánypárti körökben is meglepetést keltett az elnöknek ez a bejelentése, s néhány kor­mánytámogató lap is fenntartá­sokat hangoztat azzal kapcsolat­ban. Francois Mitterrand, a Szocia­lista Párt első titkára „nyugta­lanságát” hangoztatta a beavat­kozási terv miatt, s kijelentette, olyan rögtönzött tervről van szó, amely végül is hatástalannak bizonyulna, sőt a libanoni hely­zet súlyosbodásához vezetne. Az FKP nyilatkozatában éle­sen elítélte és „hidegháborús nyi­latkozatnak” minősítette az el­nök bejelentését, s hangsúlyozta, hogy a libanoni beavatkozás ter­ve, valamint az elnöknek Ame- j rikában tett egyéb nyilatkozatai . nem tükrözik * a fraticlá1 ■ nép'" vé­leményét. Ez a terv, valamint az a tény, hogy az elnök ame­rikai útja során állandóan az Egyesült Áramokhoz és az At­lanti Szövetséghez való hűséget hangoztatja, azt mutatja, hogy az elnök „újabb lépést tett az amerikai imperializmus céljai­hoz és követeléseihez való alkal­mazkodás útján” és teljesen há­tat fordított a francia függet­lenség politikájának. (AP, UPI. Reuter, AFP) Caracasi értekezlet Caracasban, Venezuela főváro­sában folytatja munkáját a latin­amerikai, a Karib-tengeri és az ■ európai szocialista és szociálde­mokrata pártok vasárnap kezdő­dött értekezlete. A négynapos ta­nácskozás napirendjén olyan kér­dések szerepelnek, mint az iparo­sodott nyugati és a fejlődő orszá­gok együttműködése, a szocialis­ta és szociáldemokrata pártok vi­szonya Latin-Amerika katonai kormányaihoz. Carlos. Andres. Perez, venezue­lai elnök beszédében kijelentette, az iparosodott nyugati országok továbbra' is ragaszkodnak koráb­bi előjogaikhoz, amelyek egyrészt tarthatatlanok, másrészt pedig ir­racionálisak. Hangoztatta, hogy negatív álláspontjuk, miátt nem történt előrehaladás a francia kezdeményezésre összehívott nemzetközi gazdasági együttmű­ködési konferencián sem. A ve­nezuelai elnök rámutatott, a fej­lődő országok nem engednek, a zsarolásnak és megőrzik teljes ' szuverenitásukat természeti kin­cseik fölött. Romulo Betancourt volt vene­zuelai elnök élesén bírálta az Egyesült Államok latin-amerikai szerepét, s emlékezteted arra, hogy Washington álcázott és nyílt formában számos latin-amerikai ország ellen folytat felforgató te­vékenységet. Részt vesz a caracasi értekez­leten Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára is. Újságíróknak adott nyilatkoza­tában állást foglalt amellett, hogy Portugália építsen ki szorosabb kapcsolatot a kelet-európai szo­cialista országokkal, de rögtön hozzátette, hogy Portugália „nyu- gáti ország” s ezért meg kell őriz­nie „hagyományos viszonyát” az Egyesült Államokhoz. (Reuter, AP, MTI) H május 25-én, a hagyományos Afrika napjával megkezdődött szolidaritási hét a szocialista vi­lág számára korántsem jelenti azt, hogy erre az egy hétre kor­látozódik a nemzeti felszabadu- lásukéri_ vagy a függetlenségük megszilárdításáért és társadal­mi haladásért küzdő afrikai né­pekkel kialakult cselekvő együtt­érzése. A legújabbkori történelem minden komoly kutatója egyet­ért abban, hogy a szocialista . közösség megszületése és meg­erősödése az a tényező, amelyre támaszkodva az eddig felszaba­dult országok kiharcolták a gyar­matosítókkal szemben a függet­lenségüket. Mégis most már fél esztendeje a nyugat reakciós körei úgy tün­tetik fel. mintha új .jelenségről lenne szó. Amint a szovjet kor mány május 21-i nyilatkozata: a békeprogramról és az enyhülés­ről méltán állapította meg: ,a nemzeti felszabadító mozgalom bármilyen sikerét ürügyként használják • fel arra, hogy a a Szovjetunió külpolitikáját ex- panzionizmussal, ideológiai ko- lonializmussal, más államok ügyeibe való beavatkozással vá­dolják". i Mindenki tudja, hogy ezt. a dnifwdt propagandakam­pányt elsősorban az a vereség keltette, amelyet az imperializ­mus erői Angolában szenvedték el. Mi volt a tét ebben az olajban, nemesfémekben és más termé­szeti kincsekben oly gazdag, volt portugál: -gyarmaton!? " Nemcsak az a közvetlen anyagi haszon, amelyet a nagy nyugati mono­póliumok zavartalanul élveztek Angolában, s amely nagy. részétől azóta a megszilárdult népi ha­talom megfosztotta őket. Az igazi tét az afrikai kontinens dé­li részén megkapaszkodott fehér uralom jövője volt. A londoni Times már tavaly november 11-én, Angola függetlenné válá­sának napján megírta, hogy en­nek az országnak a „szerencsét­lensége” kulcsfontosságú■ straté­giai helyzetében rejlik. Aki bir­tokolja Argólát, az könnyen el­lenőrizheti az Atlanti-óceánon a Fokföld felé irányuló kereske­delmi és haditengerészeti hajó- forgalmat. Angola határország a felszabadult és a még faji és gyarmati elnyomás alatt élő afri- . kai területek között. Ezért létesített a CIA annak idején légihidat, hogy Zairén ke­resztül felfegyverezze és ellássa a törvényes népi kormányra tá­madó szakadár szervezeteket és fegyveres erőiket. Ezért lépte át a Dél-Afrikai Köztársaság regu­láris hadserege Namíbián ke­resztül az angolai határi, Válsá­gos napok köszöntöttek akkor a fiatal népi rendszerre. . Luanda csak a tenger felöl remélhetett segítséget, és ez a segítség nem késlekedett. A Szov­jetunió és más szocialista orszá­gok, elsősorban Kuba, mindent megtettek, hogy a fiatal népi' kormány átvészelje a súlyos órá­kat, ellentámadást szervezhessen, amelyet kimélyítve, néhány hét alatt, felszabadította az ország kulcsfontosságú városait, kikötőit és nem egészen két és fél hónap alatt Angola egész területét. Ez a segítség folytatása volt annak a minden oldalú támogatásnak, amelyet az MPLA a portugál gyarmatosítók ellen vívott liosz- szú és elkeseredett harc eszten­deiben kapott a szocialista világ­tól. Az angolai győzelem forduló­pontnak bizonyult az afrikai né­pek szabadságküzdelmében. A stratégiai helyzet úgy alakult, hogy a gyarmatosítók fontos erődországa, a fehér telepesek Rhodesiája beszorult a független afrikai államok gyűrűjébe és ezzel elkezdődhetett a törvény­telen Smith-rendszer ostroma. Távolabbi perspektívában el­mondhatjuk, hogy Zimbabwe (Rhodesia ősi afrikai neve) né­pének győzelme elszigeteli és végveszélybe dönti Dél-Afrikát, amihez pedig különösen az Egyesült Államoknak életbevágó érdekei fűződnek. Csak egyetlen jellemző adat álljon itt arról, milyen mértékben elégíti ki az Egyesült Államok a ritkafém- szükségletét a Dél-Afrikai Köz­társaságból: vanádium-, platina- és mangánimportja az 1969. évi 246. millió dollárról 1975-re 880 millió dollárra .emelkedett. A különféle amerikai monopóliu­mok több mint hárommilliárd dollárral érdekeltek Dél-Afriká- ban. Ha a gyarmatosításnak ez az utolsó afrikai bástyája is el­esik, akkor befejeződne Afrika felszabadításának sok évtizedes nagy műve. Az afrikai szolidaritás heten elmondhatjuk, hogy a gyarmati rendszer a végóráit, éli ezen a kontinensen. Minél erősebb a szocialista országok és a haladó világ szolidaritása a szabadsá­gukért harcoló afrikai népekkel, annál hamarabb születik meg a. független afrikai országok eqy- séges, békés világa és valósul meg végleg az a jelszó. hogy „Afrika legyen az afrikaiaké!” Szabó L. István LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Beszámolnak az NSZEP IX. kongresszusának küldöttei A Német Demokratikus Köz­társaság valamennyi részében hétfőn gyűléseken, összejövetele­ken találkoztak az NSZEP IX. kongresszusának küldöttei mun­kakollektívájuk tagjaival, s be­számoltak a köngresgzus lefolyá­sáról, a referátumokról, a hatá­rozatokról és, személyes élmé­nyeikről. Együtt tárgyalták mee. hogyan lehet a jövőben-is egyesí­teni a párt gazdasági és szociális politikáját, azaz miként lehet még jobb munkával alátámasz­tani az anyagi és kulturális élet- színvonal további emelését. (MTI) 9 Több tízezren tüntettek a fegyverkezési hajsza ellen Bonnban, köztük a képünkön látható haladó nyugatnémet újságíró, Günter Wallraff, aki beszédet is mondott. Az NSZK államtitkára Budapesten 9 Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter hivatalában fogadta dr. Otto Schlecht-et az NSZK gazdasági miniszté- riumánák államtitkárát. (Teléfoto — MTI: Tóth István felvétele — KS) I

Next

/
Thumbnails
Contents