Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
t 1976. május 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Tanév végi j Küzdés önmagunkkal ismétlések A LAKOSSÁG 50,2 SZÁZALÉKA VÁROSLAKÓ (fpRA) 1 r. / Sopr&no 40.1 53 Kapuvár* 11 27.5 32 Sírvár Ajka ll.S 14 14.2 26* o' Balatonlüred 6.012* f O Szombathely 53.71b 7-^-Zalaegerszeg Tapolca. <-~’j 29.0 49 o as 14* Nagykanizsa Miskolctapolca 10 km '“Vili-,. — x Balassagyarmat r^l3,4UG - // } Mosonmagyaróvár Esztergom • I) 20.128 - 23.530 v oGyönayös Komárom Szentendreol/ ■Hatvan2~’236 • W.012 .'2Í15 11 »Gödöllő '9.923 fio?b,?nya® '6725 I 50.3 71 “ BUDAPEST Jászberény '783.; 2065 30 '31 ■ O .., __. " Százhalombatta/ \ e ogiéd Szolnok Sátoraljaújhely 16.2 19 Kazincbarcika.. • . *?\ jj j jo J Sárospatak' ^ Ozd*''^^^V f 15.315 Klsvárda 39... . [ S '4,315 MiskolcC'\J ) . Salgótarján LeninvárWNyfr®Wh*" . 34.2 44 Eger 3.317 '^sj 612 3,0 f 38,656° Mezőkövesd OHajdúnánás,Nyírbél0-'’ Mátészalkái • ",9 16 / • 18.9 ib '3218 Hajdúböszörmányo ■ 32.131 Keszthelyi 14.2 20 q36.0 45 Kaposvár 48.5 69 ° • Nagyatád Várpalota' ,,rí 2,Vesínrén? Székesfehérvár affi 56.295 IA Dunaújváros * 26.9 54 O Székszárd 18.2 30 Karcag ° 25.8 24 C3S2°7 «691119 * Oroszlány páPao ... ,2 8 20 Százhalombatta ___RjH _T oKisújszáTlás 3 7.93t°4S nI(^24 2^5 nrV3 Nagykőrös. l. f25 °T,uík,?ve 25,6 28 ° jMeztílur0 Kecskemét o .2 23£±í^-' \ .J 66.8 90 (Szarvas* BékésX / Kiskunfélegyháza 20_,,, - 22-3ll 33.136 o OÍ Békéscsaba o . .Kiskőrös Csongrád *7« 13.414 20520,0 • Orosháza ,5 OKalocsa Szentes 3',735 j '3.818 0 92.6 341 oHódmezövásárhéTy Kiskunhalas S 53.7 55 «•>* 25.4 28 _ cr^----^nMak^3?7'30 Ba ja r’"' V.z-SzegedA J J o Debrecen 0 '3'.6187 Hajdúszoboszló '8.623 ! I . t' nsn" Dombóvár • 75./18 Ml Szigetvár ' 9.312 ♦Komló 26.9 29 Pécso '20.4 163 T. Törökszentmiklós 30.7 38 . "9.3)70 Mohácsi) '6.6 20» 50 km 86.1 A városi lakosság száma (ezer fő) 1960-ban 119 A városi lakosság száma (ezer fő) 1976-ban • A felszabadulás óta alakult város ♦ Szocialista város A Miskóc-nemzetség egykori tulajdona, a török- és a Habsburg-ellenes szabadságmozgalmak bástyája, a század elejétől iparosodó Miskolc lakossága elérte a 200 ezer főt. Az 1944. december 3-án felszabadult, akkor 65 ezer lakosú város gyors ütemű fejlődésével az ország nehézipari bázisává alakult. Hasonlóan gyors a növekedés hazánk más iparilag fontos körzeteiben is. Magyarország 10 572 000 lakosának 50,2 °,u-o városokban él, az összlakosság 19,2" „-a pedig a fővárosban. 1941-.ben a népesség 38, 1960-ban 44,2n/„-a volt városlakó. A felszabadulás után alakult új városok szoros kapcsolatban álltak a vidék iparosításával. Bányák, üzemek, erőművek építése új munkaerő foglalkoztatását követelte, így kis településedből új szocialista iparvárosok jöttek létre. — TERRA — BEMUTATÓ ELŐTT Hernádi Gyula: Csillagszóró Sikeres kiállítások, irodalmi műsorok, hangversenyek cáfolják évek óta azt a téves hiedelmet, hogy a hőmérséklet növekedésével arányosan csökken a némi odafigyelést, érzelmi azonosulást igénylő művészi alkotások látogatottsága. Viszonylag S3 színházakban tartja legerősebben magát a „szezon végén valami .könnyűt” nézet. Hernádi Gyuia Csillagszóró című- játékának mai bemutatója ezért is merész kezdeményezés. Nem árulunk el titkot, ha megírjuk, hogy a próbákon sokat töprengtek a valóságos és groteszk elemeket vegyítő mű hi-, teles ’tolmácsolására, a fontos mondandó leghatékonyabb továbbítására alkalmas stílus, forma kidolgozására. Angyal Mária rendező is hangoztatta, hogy az évad végén szokatlanul nagy erőfeszítést kő-» vetel a művészektől Hernádi sajátos formanyelvének elsajátítása. — Hernádi a mai kor jelenségeinek, problémáinak a krónikása. A sokszor bizonyos megnyilvánulásokban érthetetlennek látszó dolgokat a maguk bonyolultságában ábrázolja. A világ képtelenségeit, vagy a legképtelenebb helyzetek lehetőségeit a művészi ábrázolás során nem tünteti el, sőt különösen fogékony az abszurd, vagy efelé hajló tünetekre. Ezeket a művész jogán felnagyítja a fantázia játékával és legtöbbször az emberiség szemszögéből vizsgálja a választott helyzetek lehetőségeit, követelményeit. — A Csillagszórót az egyik jeles kritikus a legjobb Hernádiműnek minősítette és biztatta a színházakat, hogy mutassák be. örvendetes, hogy megjelenése után másfél évvel láthatjuk az Oj Írásban közölt kétrészes játékot. — A Csillagszóró alaphelyzete reális. Napjainkban az újsághír szintjén levő esemény. Hernádi az eltérített Boeing 747-es Jumbo-Jet utasterében egy olyan helyzetet teremt, melyben a géprabló nem saját bőrét menti vagy pénzt akar. A géprablás része, eszköze nagy tervének, az őrült fantaszta által „ideálisnak" vélt társadalom megalapításának. Ebből az alaphelyzetből a lehetséges társadalmi magatartás- formák sok variációját mutatja föl. A mindenre kész fegyveresek előtt, a halál árnyékában élesen kirajzolódnak a jellemek, világnézeti különböségek. Ilyenolyan ember is akad a Földet szimbolizáló . Jumbo fedélzetén, Hernádi optimizmusát, humanizmusát jelzi, hogy néhányan hősökké válnak az emberiség megmentéséért. Szándékosan kerül mindenfajta pszichológizálást. A. világot fenyegető őrültet mártsak azért is kénytelenek vagyunk komolyan- venni, mert ideológiájának megdöbbentően racionális, s éppen ezért megtévesztő rooz- zanatai, elemei is vannak. — Mi volt a rendező legfőbb törekvése? A dolog lényege az, hogy a közönség váljék a színpadi események részesévé, érezze, hogy mindezek bárkivel megtörténhetnek. • • Mindent összevetve: a mű szokatlansága, - technikai és egyéb nehézségei ellenére örömmel készültünk a bemutatóra. Fontosnak érezzük a Csillagszóró mondandóját. Az emberek végül is lefogják, a fegyvergyárosok kezét és pusztító bombából csillagszórót csinálnak. Üjra és újra. A főbb szerepeket Szakács Eszter, Forgács Tibor, Soproni Ági, Trokán Péter, Pécsi Ildikó alakítja. A díszleteket Najményi László tervezte. H. N. Megkezdődtek az iskolákban a tanév végi ismétlések: a tanulók a pedagógusok irányításával áttekintik a tanult anyagot, rendszerezik ismereteiket. A pedagógusok ismét számba veszik azokat a gyerekeket, akik a tanév eredményes befejezése érdekében fokozott figyelmet, segítséget igényelnek. A gyengébb tanulókkal a pedagógusok a tanítási órákon tervszerűen, differenciáltan foglalkoznak, s e munkához kérik a napközi otthonok vezetőinek és a szülői háznak az általuk megjelölt támogatását is. A tanítás befejezését követően kezdődik meg a pótló foglalkozások második szakasza, ez az általános iskolákban 11 munkanap. A pedagógusok azokat a gyerekeket jelölik ki a részvételre, akik a tanítás befejezésekor egy vagy két tantárgyból elégtelenre állnak. A tanulóknak a részvétel kötelező. Az elmúlt tanévben az ország általános iskoláinak 57 százalékában szerveztek pótló foglalkozásokat és az azokon rész vevő tanulóknak mintegy 80 százaléka sikerrel fejezte be a tanévet. A 11 nap természetesen nem csodaszer. A pótló foglalkozások sem tudnak csodát művelni azokkal a gyerekekkel, akik valamilyen okból egész évben nem tanulták. Ezeknek a foglalkozásoknak elsősorban az a közvetlen céljuk, hogy pótolják a tanulók ismereteiben levő hiányokat, erre utal az elnevezés is. Szélesebben értelmezett céljuk, hogy a segítségnyújtással csökkentsék a javítóvizsgát tevők, s annak esetleges kudarca miatt a tanévvesztők számát. Nem haszontalanok ezek a foglalkozások végső soron azoknak sem, akik nem tudtak megbirkózni a követelményekkel, így könnyebben készülnek fel a javító vizsgára. Az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben — az érintett tanulók számára — ezek előírt foglalkozások, de szervezhetők gimnáziumokban az 1—111. évfolyamok egy vagy két tárgyból bukásra álló tanulóinak is. Ez a harmadik éve érvényben levő rendelkezés szerves része annak az 1972-es oktatási párthatározatot követő intézkedéssorozatnak, amely az iskolai munka színvonalát hivatott emelni (MTI) Hozamnövelő mikroelemek A Péti Nitrogén Műveknél a •gyorsan ismertté és népszerűvé vált levéltrágya, a Mikramid után a kutatók most újabb levéltáplálék kikísérletezéséhez kezdtek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából magnéziummal és káliummal dúsított mikroelem-kon- centrátumokat állítanak elő. A magnézium egyébként egyre népszerűbb a mezőgazdászok körében, mert nagymértékben segíti a levelekben a klorofil- képződést, a káliumdús levéltrágya pedig főleg a cukorrépatermesztésben növeli majd a hozamokat. (MTI) 9 Kétféle szándék, s akarat, kétfajta magatartás tusakodik bennünk. Nem a bibliabeli jó és gonosz, hanem a nyughatatlan, s a könnyen beletörődő. Az igazat százszor megrágó, s a hamisra gyorsan bólintó. Á dolgát hévvel tevő, s.a kötelességét immel-ám- mal teljesítő. A jónál is jobbat akaró, s a gyatrát természetesnek tartó. A nagy, közös érdekek tiszta szívű őre, s az, ki legyint, mint semmiségre, a magáért-törtetésre. Hol meghúzódik egyik mögött a másik, hol egyszerre mutatkoznak. Van, ihogy kibékíthetetlen ellenfeleknek tűnnek, s azután összeborulnak, mintha testvérek lennének. A társadalmi változások hordozója az ember,' de melyik kerekedik felül a kettő közül? Az-e, aki képes félretolni egyéni érdekeit, hogy előnyt adjon másokénak, vagy az, akinek mindig és mindenben a saját ügye a fontos, a többi előtt álló? Felelhetünk erre is, arra is igennel. Nem azért, mert az igazság arcvonásai kivehetetlenek; hanem mert e vonások folyamatosan átrajzolódnak. Vonzóra és taszító- ra, komorra, s mosolygósra. Holnapot építeni annyi, mint mássá tenni magunkat. Csakhop-- ez nem megy parancsszóra, s az elhatározás sem elegendő. Maroknyi mindennel szemben állót, törvényt semmiben nem tisztelőt,’ magát társadalmon kívülre helyezőt leszámítva valamennyi emberben ott a tisztes- séjg, a becsület. S mivel a munka, az értelmes cselekvés, a jobbító szándék nem egyik, hanem alapvető jellemzője, s mércéje az emberi értékeknek, a tisztesség, a becsület legfőbb talaja sem lehet más, csak ez. Okosabbak, s tehetősebbek vagyunk elődeinknél, mert amit ránkhagytak, azt a tudomány, a technika nagy seregnyi vívmányával gyarapítottuk. Űj felfedezésekre jutottunk, s feltaláltunk képtelenségnek tartott dolgokat. A szabadság fogalmához eltéphetetlenül hozzáfűztük az internacionalizmust, a humanitáshoz a szolidaritást, a béke óhajához a békéért való küzdést, a munkához a tudatosságot, az országhoz a miénk birtokos névmást. Ennek általános, tehát meghatározó érvényét nem vonja kétségbe senki sem, ám miféle önáltatásként' hihetnék, hogy mindenkor, s a társadalmat alkotó egyedek mindegyikében ez, s csakis ez van*jelen?! • Ott van bizony ezek mellett, s olykor fölébük kerekedve a köz iránti közömbösség, az összegező célokkal szembeni restség a cselekedeteket másokra haevó tunyaság. Aki kiemelkedik társai közül, az sem teszi dolgát örökösen hibátlanul, s még kevésbé tökéletesen. Hogyan várhatná el bárki ezt az átlagtól?! a mérnök elnagyolt rajza, a dudva leote föld, a selejlhalomva lökött termék, a pecsétéit az embernél fontosabbnak tartó tisztviselő, a csak jogokat ismerő állampolgár ma még nem szabályt erősítő kivétel, de vigyázzunk, nem is szabály! Hanem tükre egy változó társadalom kisebb, s nagvobb ellentmondásainak, megjelenítője annak az emberi egyenetlenségnek, mely mindannyiunkban meglelhető. Szavaink szárnyán könnyen repülünk előre, ám lassabban mozdul lábunk. Olykor megoldottnak véljük azt, ami még elvégzésre vár, mert türelmetlenül kívánjuk a jobbat, szebbet, emberiD- bet, de el-elféledjük, hogv e sietség elsősorban nem mások noszogatása, hanem a magunk őszt tökélése. Tiszta, másokat, s bennünket egyaránt szolgáló tettekre, póldaadásra, társadalmat és egyént összeforrasztó cselekedetekre. A maga helyén minden ember fontos, csupán testmagasságban vannak kicsik és naevok. Amúgy képletesen kicsivé — ahogyan naggyá! — mi tesszük magunkat. Akkor, ha el sem kezdjük, vagy könnyen föladjuk a küzdést, ha beletörődünk abba, hogy ami kikerül kezünk alól. az silány, semmit nem ér, senkinek nem használ. • Van, hogy beletörődünk. Fejünket elfordítva tűrjük a pazarlást, s magunk is pocsékolunk. Elfogadjuk az elfogadhatatlant, fontossá emeljük a lényegtelent, s a sor végére lökjük azt,-ami döntő. Hol azért, mert így kényelmesebbnek látszik, hol mert kedvünket szegik, mert mások is ezt csinálják. Azután föltárjad bennünk a gazda indulata, jogérzése, s elkezdjük csapkodni az asztalt, hogy ez így tovább nem mehet. S megmutatjuk, mit tudunk, mi telik tőlünk, -ha akarjuk, mi mindenre vagyunk képesek. Nagyszájú, mindenből viccet csináló legények festenek csodálatot az idősebbek arcára, amikor1 fele idő alatt, mint ahogy a program előírja, megcsinálják a nagyjavítást. Az örökös fegyelmezet- lenkedőt ráncba szedi — mert ígv fogadja be — a brigád, s a mér-,, nők, aki unt rutinnal tervezett, egyszer csak rálel a nagybetűs Feladatra, mely fölössé teszi az órát, összemos nappalt és éjjelt. Ilyenek vagyunk. Bevallva magunknak, vagy csak sejtve, két arc néz a tükörből ránk. Erényeink és gyengeségeink ülnek ki e két arcra, s akkor sem tűnnek el, ha behunyjuk egyik vaev mindkét szemünket. Együtt, erényeinkkel és gyengéinkkel vagyunk igaziak, emberek, valónkat megmutatok. Most is, amikor ai munkát, a teremtést köszöntjük, ünnepeljük, amikor közösségek és egyének - a társadalmi elismerést megtestesítő kitüntetést vették, veszik át, a jutalmat, mert úw cselekedtek, úgy dolgoztak, hogy- elsősorban saját gyengéiket gyűrték le, magukkal küzdöttek més. Ez sikereik magyarázata, ala--a, s forrása is, a jövőt tekintve. Holnapra a jók mellé újak sorakoznak, s egyetlen eredmény sem* örök, hanem mindig frissítést, gyarapítást kívánó. Társadalmi haladásunk mértéke ezer dologtól függ, de végső soron mégis1 attól, miként alakul a küzdés, önmagunkkal. Attól. szembené-. zünk-e gyengéinkkel, s azokkal együtt szemléljük-e azt, amit elértünk. • Sok mindent elértünk. Sok mindent kell még elérnünk. M. O. Hogyan csinálják? Mi az, ami nincs a pénzintézeteknél a megyében? — így kezdődhetne egy keresztkérdés, amire a jól felkészült válaszoló felelhetne úgy is: a brigádmozgalom. De nem lenne teljesen igaza, ugyanis az OTP megyei fiókjainál, ki- rendeltségein, és a kecskeméti igazgatóságon is vannak szocialista brigádok, sőt, nem is akármilyenek: Bács-Kiskun megyében 25 brigád 284 tagja tevékenykedik magasabb fokozat, kitüntető cím elnyeréséért. Egy szocialista brigád, Tóth László nevét viseli Kecskeméten. A megyei igazgatóság számviteli osztályán dolgozókat tömörítő kollektíva pedig a huszonöt közül is kiemelkedő eredményt ért el: tavalyi munkájuk elismeréseképpen az „Aranykoszorús szocialista brigád” címet kapták meg. Ami, ha megemlítjük) azt is, hogy csupán két éve alakultak, nem kis dolog. Hogyan sikerült, milyen jó mód- szérfeket találtak ki; milyenek a vállalásaik? — ezt kérdeztük a Tóth László brigád vezetőjétől, Fischer Róbertnétől. t — Még mielőtt belefognánk az események ismertetésébe, hadd mondjam el, hogy a (kollektívát) a vállalat kiváló brigádja címre terjesztettük fel — mondja büszkén Lakos Kálmán, az OTP megyéi igazgatósága szakszervezeti bizottságának titkára. JTischer Róbertné hirtelenjében nem is tud mit mondani, ezért az asztalra teszi az önértékelés egy példányát és a múlt év két félévéről készített beszámolókat. Persze: szűkszavúak ezek a papírok. Például tavaly áprilisban — először az OTP megyei igazgatóságának történetében — a szülési szabadságon és gyermek- gondozási szabadságon levő kismamákat látták vendégül, gyermekeikkel együtt; felhasználva arra is az alkalmat, hogy a kollégákat tájékoztassák a munkahely eseményeiről, ■ és az őket érintő, időközben megjelent rendelkezésekről. „Mikor megtudták a kismamák, hogy a Tóth László brigád szervezi a találkozót, mondták: akkor biztos hogy eljönnek. Nagy sikere volt a tizenötféle házisüteménynek, amit erre az alkalomra sütöttek a brigád tagjai — mivel hogy tizenöten vagyunk.” Sokat dolgoztak a megyeszékhely felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére is; Kecskemét város díszoklevele volt a jutalmuk. Elvállalták, hogy a műkertvárosi óvoda kerítését befestik. „Már egy hete dolgoztunk — meséli a brigád vezetője — mikor rájöttünk:* nem is olyan kis munka ez. Ettől aztán fellelkesültünk, és újult erővel festettünk. Szinte mindenki eljött, ami arra is bizonyíték, hogy van közösségi érzés a kollektívában." Ha valaki átböngészné a megyei művelődési központ vendégkönyvét, meglepődve tapasztalná, hogy* szinte minden kiállítás után ott szerepel a Tóth László brigád bejegyzése is. Tapasztalatcserére hívták a bajai OTP-fiók Türr István szocialista brigádját, üt autóval meg is érkeztek, még városnézésre is sor került. Ha már a tapasztalatcserére terelődött a szó, az sem lényegtelen, hogy milyen gazdasági vállalásokat tett a Fischerné által vezetett kollektíva Kétszázötvenezer forint betét „szerzése” helyett majdnem a dupláját teljesítették, 42 ifjúsági takarékbetéttulajdonost is „beszerveztek”. Okmányaik naprakészsége egy fő előadói ellenőrzés szerint jobb volt az országos átlagnál. A számviteli osztály három dolgozóját a könyvelési munkák zavartalanná tátele érdekében megtanították gépkönyvelni. Javult a munkahelyi légkön azáltal, hogy a szabadságon levő kollégáikat jól helyettesítették — állapítja meg egy másik jelentés. Esetenként még szabadszombatokat is cseréltek emiatt A Tóth László brigád tagjai — amint az a fentiekből is kitűnik — örökké jobbat, szebbet akaró lányok-asszonyok. És férfiak — ketten. Most megint nagy fába vágták a fejszéjüket: olyan eseményt szerveztek, amire eddig a pénzintézetek gyakorlatában nem volt példa: tizenegy gyermek számára tartottak névadó ünnepsé9 Az aranykoszorús brigád vezetője: Fischer Róbertné. 9 S egy felvétel a brigád legutóbbi eseményéről, a tizenegyes névadóról: Szőlős! Lajosné az édesanya, Végh Józsefné a névadó szülő — a kisfiú: Zsolt. ' get. A szendvicsek, kávé, üdítők felszolgálása előtt, az illően szép beszéd után az OTP, mint in-, tézmény is kedveskedett a kismamáknak, illetőleg az apróságoknak: betétkönyvet nyitottak számukra a szakszervezettel közösen. Amiből kitűnik, hogy az. OTP is pluszt akart adni a kismamáknak, ha már a brigád is azt tette. — Hogyan csináljuk, hogy havonta tartunk* brigádgyűlést, teljesítjük a vállalásainkat? Ezt szokták kérdezni tőlem — moso- lyodik el Fischer Róbertné. — Nincs titkunk. Valahogy úgy, hogy mindenki érezze: összetartozunk. Vitáik persze vannak, de ettől csak gazdagabbak leszünk: tapasztalatokban. Hát így csináljuk... Rövidke részlet egy jelentésből, amelyet Lakos Kálmán szb-titkár, és Kárpáti András, a megyei versenybizottság elnöke írt alá: „Igen jónak tartjuk azt, hogy a számviteli osztályon sokat javult a munkahelyi légkör, összeforrot- tabb, egymást támogató kollektíva alakult ki. Ezzel az osztály tevékenysége. gazdasági munkája is jobb lett” Mi van az OTP-nél? — így is kezdődhetne egy keresztkérdés. Amire egy jól felkészült válaszadó felelhetne úgy is: olyan brigádmozgalom,-ami az egész intézmény munkáját előrelenditi, hatékonyabbá, jobbá teszi. S a válasz: igaz lenne. v B. J. \
