Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1916. május 20 Hatékonyság III. A sikernek nincs titka Döntött a Legfelsőbb Bíróság A díjazásban előre kell megállapodni! Az idősebbektől sűrűn hallha­tunk történeteket, melyek a va­lamikori varrónő arany kezéről, a -sarki hentes mérte gyönyörű húsokról, a szomszéd utcabeli pék feledhetetlen ízű cipójáról szólnak. Vonjuk le ebből a meg­szépítő messzeség hatását, ám még akkor is marad valóságmag- va az elbeszéléseknek. Mégpedig az, hogy a varrónő, a hentes, a pék — persze, nem mindegyik — igazodott a vevő igényeihez, munkájának, termékének minő­sége nagyjából azonos volt, be­tartotta a maga vállalta határ­időket, azaz megbízhattunk ben­ne. Szó. sincs arról, hogy egyenlő­ségjelet tegyünk a varrónő s mondjuk, a ruházati ipar közé, ahol — sok más . mellett — pél­dául februárban 664 ezer női kosztümöt és ruhát készítettek. Azt a megállapítást azonban bátran vállalhatjuk, hogy min­denfajta termelésnek — és áru­jellegé szolgáltatásnak — vannak azonos jellemzői, s ezek egy - tú­szé sikert ígér, másik része a ku­darc lehetőségére figyelmeztet. A vállalati eredmény — ahogy ar­ról előző cikkünkben szóltunk — függ a ráfordítás és a hozam ará­nyától, azaz a termelési költsé­gek alakulásától, de nagy hiba lenne azt gondolni, hogy más tényezők nem hatnak közre. A termelőmunka hasznának — nyereségének — kereteit a szabá­lyozó rendszer — az árvetéstől az adózásig, az elvonásoktól a támogatásokig — adja meg. Azon belül azonban a termelő dolga, hogy miként él lehetőségeivel, fölismeri-e az eredmény gyara­pításának sokféle módját, mit hasznosít, s mit hagy veszni azokból. Tetszetős és kelendő a kötött­holmi. Aki ilyet készít, számít­hat az üzleti sikerre. Csakhogy: a fazon, a színezés, . az anyag bolyhosodása stb. mind-mind be­folyásolja a vevő magatartását. Azaz előfordulhat, hogy a ter­mék ugyan korszerű — anyaga, technológiája is az —, de a ki­készítési mulasztások, a konzer­vatív fazon miatt használati ér­téke és ára csökken, s nem nyújt akkora hasznot, amennyit reméltek. Másfajta, de végered­ményében azonos eset: a silány csomagolás miatt az exportra ' szállított áru úgy érkezett meg a vevőhöz, hogy csupán a kikö­tött ár felét adta meg érte. Foly­tathatjuk: a kiváló fogyasztási cikk azonnal elveszti vonzerejét, ha a gyártó nem ad folyamato­san DÓtalkatrészeket, s így ver­senyképes áruját versenyképte­lenné teszi. Az ilyen termelő rö­vid időn belül elveszti megbíz­hatóságát is, ahogy az szintén, aki a megszabottnál gyengébb anyagot használ fel, vagy nem tartja be a szállítási határidőket Beszédek, újságcikkek, televí­zió- és rádióriportok visszatérően szokványos kérdése, hogy mi a siker titka? Nos, -a sikernek — ahogy a kudarcnak úgyszintén — nincs titka, nincs semmiféle ki­deríthetetlen oka. Magyarázata, feltárható eredője annál inkább van. Sűrűn a közgondolkozásban is, a termelők magatartásában Is — s nem kevésbé a kereskedők­nél — az a látszat uralkodik, hogy „szeszélyes” meg „kiszámít­hatatlan” a siker, nem tudni, mi válik be s mi nem. Kétségtelen, akármilyen * fejlesztésről, terme­lési lépésről legyen szó, a. kocká­zat jelenlétét nem. vitathatjuk, s ezt a kockázatot vállalni kell. Aligha következik azonban ebből, hogy a termelés és érté­kesítés összefüggő folyamata pusztán kockázatok tömegéből áll. Ha ez igaz lenne, akkor se­hol semmiféle tervet nem készít­hetnének, akkor — az abszurdu­mig menve — fejleszteni sem ér­demes, s beruházni még kevésbé. Vannak előre látható, kiszá­mítható tényezői a sikernek, az üzleti eredménynek, s akadnak bizonytalan, tehát többféle mó­don figyelembe veendő mozzana­tok. E kettő elegyítése, egészsé­ges aránya a feltétele annak, hogy a termelő kialakíthassa megfelelő stratégiáját és takti­káját, azaz, hosszú távon is biz­tosan alapozhasson az erkölcsi és pénzbeli elismertségre. A nem­zetközi kereskedelem „goodwill" kifejezése — üzleti jóhírnév — azt sűríti magába, amit a fej­lesztés első pillanatától az áru eladásáig, a termelő tevékenység egésze átfog. Ma még a vállalati magatar­tás nem igazodik eléggé á siker sokféle, s egymással bonyolult kölcsönhatásban álló összetevői­hez. Jogos követelmény ezért, hogy növekedjék a vállalatok ér­zékenysége mind a költségekkel, mind az értékesítési lehetőségek­kel szemben. A szabályozó rend­szer változása ebbe az irányba mutat. Ahhoz azonban, hogy hatása nagy erejű legyen, elen­gedhetetlen a vállalati tevékeny­ség tökéletesítése is. Mégpedig úgy, hogy nemcsak kívánják a termelők a sikert — mert ez ma sem hiányzik —, hanem tudják, jól megfontolt konkrét tervek, távlati programok alapján, hogy mit kell tenniük érte. (KS) Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet egyik tagjának, aki adminisztrátorként dolgozott, a vezetőség havi 2500 forint mun­kadijat állapított meg. Egy nap közölték vele: a tsz-ben a mun­kabér-felhasználás eltér a terve­zettől, ezért az év végéig hátra­levő négy hónapra fizetésének 25 százalékát visszatartják és a kü- lönbözetet — az eredményesség­től függően — csak a zárszáma­dás után lehet kiutalni. A tiszt­viselő azonban a különbözetet nem kapta meg, sőt, a következő évben havi 2200, ezt követően pedig havi 2300 forint fizetésben részesült, majd munkaviszonya megszűnt. Amikor a szövetkezet vezetőségétől münkadíjának visz- szamenőlegesen Havi 2500 forint­ra való kiegészítését kérte, eluta­sították, mire á szövetkezeti dön­tőbizottsághoz fordult. A bizott­ság kimondta: a munkaviszony kezdetekor a fizetést havi 2500 forintban állapították meg. Ettől eltérő határozatot később sem hoztak, ilyet vele nem közöltek, ezért teljes munkadíja megilleti, s a szövetkezet a követelt fize­téskiegészítést megtéríteni tarto­zik. A határozat hatályon kívül helyezéséért a tsz a járásbíróság­hoz fordult, de eredménytelenül. Fellebbezésre a megyei bíróság, a járásbíróság ítéletét megváltoz­tatva, a tsz keresetének helyt, adott és a tisztviselő panaszát el­utasította. Döntését azzal indo­kolta, hogy a munkadíj összegé­Kisemmiznék a feltalálókat? Egy vidéki vállalat az egyik tudományos intézettel kutatási és hasznosítási szerződést kötött. Ebben megállapodtak, amennyi­ben az intézetben szabadalmaz­tatható eljárást dolgoznak ki, azt 250 000 forint ellenében kötele­sek a vállalatra átruházni. A ku­tatás eredményeként az intézet több mérnöke szolgálati találmá­nyára szabadalmi oltalmat kapott. A felfedezésért a vállalat 250 000 forintot fizetett, s az intézet a feltalálók részére ennek nyolc százalékát, azaz 20 ezer forintot ajánlott, fej. Az egyik n^rnök . — aki a találmánynak & százalé­káig volt a szerzője —, az ösz- szeget kevesellte, és 43 ezer fo­rint megfizetéséért az intézet el­len pert indított. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé keT rült, amely a keresetnek helyt adott és a követelt összeget meg­ítélte. Mint az ítélet indokolásából kiderül, a Legfelsőbb Bíróság nek megállapítására a bíróságnak nincs hatásköre. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amely­nek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a tsz fellebbezését elutasította. A ha­tározat iránymutatóul szolgáló indoklása szerint a szóban forgó tagsági vita tárgya a munka dí­jazásának mértéke, tehát az ügy járásbírósági ' hatáskörbe tarto­zik, amelynek ítélete ellen nem lehet fellebbezni. A továbbiakban rámutatott ar­ra, hogy a tsz állapítja meg, va­jon a munkát teljesítményelő­írással, (munkanormával), a mun­kában töltött idővel, vagy a ter­més (hozam) meghatározott ré­szével, illetve annak mértékével díjazza-e. A vezetőség a teljesít- ményelöí fásokat és díjtételeket, időbeli korlátozás nélkül, illetve meghatározott időre vagy mun­kára is megállapíthatja. Az elő­írást és díjtételt azonban előre még kell határozni! A munka más módon történő értékelésében és ; díjazásában a taggal előre meg kell állapodni. Ebben az esetben a tsz a tisztviselő 2500 forintos munkadíja megváltozta­tásában nemcsak, hogy előre nem állapodott meg, hanem azt nem is közölte vele. Ezért a szö­vetkezeti döntőbizottság határo­zata és a járásbíróság ítélete he­lyes. szakértőket hallgatott meg, akik szerint a szolgálati találmány több éves kutatómunka eredmé­nye, amelynek során a feltalálók jelentős és bonyolult munkát vé­geztek. A találmány szellemi szín­vonala átlagon felüli, bonyolult szellemi munka eredményeként jött létre, mert a feltalálók egy erősen körülbástyázott területen, igen ötletes megoldást alkalmaz­tak. Minthogy a vállalat szellemi tulajdont vásárolt, a szóban for­gó összeg jelentős része a felta­lálókat'Illeti meg. Tekintve, hogy az intézet lényegében ráfordítási költség nélkül, kockázatmente­sen jutott a találmány tulajdon­jogához, és az átruházásból szár­mazó 250 000 forinthoz, a mér­nök jogszerűen tarthat igényt a keresetlevélben megjelölt össze­gű találmányi díjra. • H. E. Tanyavillamosítási ünnepség — petróleumlámpánál A legkiterjedtebb bócsai kül­területről. Zöldhalomból érkezett szerkesztőségünkbe a levél. Negy­venkét család panaszát tartal­mazza!.‘A részletek: Több mint egy évvel ezelőtt kezdődött minden, amikor a kör­nyékbeliek úgy döntöttek, hogy villamosíttafják otthonaikat. A községi tanács támogatta az ügyet, bekapcsolódott a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vál­lalat területi kirendeltségével va­ló tárgyalásokba, melyek, sikere­sen fejeződtek be. Ennek során a kivitelező vállalta, hogy 1975. december 31-re elvégzi a mun­kát, s kigyullad a villany az ösz- szesen 58 tanyában. A lakosok időben befizették a költséget, a személyenként 20 ezer forintot, s vártak. Sokáig vártak ... Mert a szerelők csak az átadá­si hónap elejétől kezdtek nagyobb lendülettel dolgozni a hálózat ki­építésén. (Addigra már jórészt a helyükre kerültek a, lakások bel­ső vezetékei.) Csakhamar segítsé­gükre siettek a zöldHalmi férfiak, akik talán kétezernél is több munkaórában ástak gödröket, fu­varoztak oszlopokat és légvezeté­ket. De az asszonyok is haszno­san közreműködtek: naponta ké­szítettek forró teát, ebédet — a DÉMÁSZ embereinek is, akik kö­zül többen, mármint az otthoniak­tól távol levők, ingyenesen kap­tak szállást. Szóval, példás volt az együttműködés, ám a határidős kötelezettségnek már nem lehe­tett eleget tenni. Sőt ahhoz a ja­nuár és február sem .volt elegen­dő. Az árambekapcsolás új idő­pontját végül is a március eleji egyik napra kellett módosítani. Akkor azonban műszaki hiba bukkant elő hirtelen, s ezért csak tizenhat tanyában gyulladhatott ki az elektromos fény. Azt ígér­ték azonban a szakemberek, hogy haladéktalanul végzik el a javí­tást, s a többi család is nagyon rövid időn belül élvezheti a tech­nika ezen 'nélkülözhetetlen „ál­dását”. Sejthető, hogy az emberek mennyire örültek, így nem is le­het véletlen, hogy sokan elmen­tek a hivatalosan szervezett, ren­dezett tanyavillamosítási ünnep­ségre. A helyszínen, az iskola tan­termében volt is szép beszéd, az­tán enni- és innivaló, csak „jegy hiányzott, a villanyvilágítás. Az ott-tartózkodók a petróleumlámpa fényénél tudhatták meg, hogy a vezetékrendszert niég néhol hely­re kell hozni, mert a műszaki ál­lapota nem felel meg a követel­ményeknek. És ígéretet is kaptak a gyors intézkedésre. Azóta hetek múltak el, de minden változatlan. Vajon miért? — kérdezik a zöld­halmiak. És ezt kérdezzük mi is. Egy­idejűleg megjegyezzük: a ta­nyaiak az előre befizetett sok százezer forintjukért, meg az ön­zetlen segítségükért cserébe fe­lelősségteljesebb, pontosabb mun­kát vártak a DÉMÁSZ-tól. Amely reméljük, mielőbb pótolja mu­lasztását ! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Útburkolásra kevés a pénz A Sajtóposta rovatban tettük szóvá, hogy a kecskeméti Tél ut­ca lakói hosszú évek' óta kérik, követelik az útjuk portalanítását, de hiába. Pedig csapadékos idő­ben tengelyig süpped a sárba az arra közlekedő gépjármű és a gyaloglás is megannyi bosszúsá­got jelent. A közöltekre levélben válaszolt a Kecskeméti Városi Tanács V. B műszaki osztályának vezetője. Hegyes'Ferenc. Mint írta, a szű­kös pénzügyi fedezet sajnos, csak korlátozott mértékben teszi lehe­tővé az utcák — nem kis költ­séggel járó — kiépítését. Ez az oka, hogy a Máriavárosban levő útvonalak fele rendelkezik még csak szilárd burkolattal. De ez is kedvező arány, hisz másutt, pél­dáiul a Műkertvárosban sokkal kevesebb a portalanított utca. In­dokolt hát, hogy az ötödik ötéves terv során a többi városrészben végezzenek ilyen munkálatokat. Következésképp a Tél utca csak 1980 után kerülhet sorra. A szerk. megjegyzése: Vitatha­tatlanul helyes törekvése a ta­nácsnak, hogy egyenletesen fej­leszti a városrészeket. Emellett azonban módot kellene találnia arra, hogy a Tél utcai, meg a hozzá hasonló állapotokat vala­melyest enyhítse. Megítélésünk szerint .már könnyíteni lehetne az ott lakók gondjain azáltal is, hogy az úttestet salakkal töltenék fel, amely bizonyos mértékig gátolná a sárosodást. Talán az utca lakói társadalmi munkában " is vállal­nák a helyszínre szállított anya­gok szétterítését... Összeállította: Velkci Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a Telefon: 12-516 SZEZONKEZDET ELŐTT Lakitelek, Tőserdő A megye egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb üdülőte­rülete a Tőserdő. A Holt-Tisza partjára és a melegvizes strandra a legtöbben Kecskemétről és Kiskunfélegyházáról járnak, de egyre inkább túlnő jelentősége a megye határain: ceglédiek, nagykőrösiek, sőt, szentesiek is egyre nagyobb számban vásárolnak telket Lakiteleken, vagy töltik nyári szabadságukat itt. A magán-üdülőtelkek száma 996, mintegy kétharmad részben beépítettek: nagyságuk viszont a kívántnál kisebb; átlagosan nyolc­vanhárom négyszögöl egy-egy. A közületi telkek száma 52, de még vásárlóra vár 15—20, üdü­lő építésére alkalmas terület. Az erre vonatkozó jogszabályok azonban igen szigorúak: a válla­latoknak rendkívül precíz, az Or­szágos Tervező Iroda által jóvá­hagyott terveket kell bemutat­niuk. Ezek a telkek már megfe­lelnek a nagyság iránt támasz­tott követelményeknek: a legki­sebb 112 négyszögöl (ebből kevés van, s csupán néhány személy elhelyezésére alkalmas ház emel­kedik rajta) á legnagyobb 470 négyszögöles. Mi az, ami Redveltté teszi a lakiteleki üdülőterületet? Első­sorban a vadregényes táj: a Holt-Tisza ártéri erdeje, titok­zatos alakú fák, levegőben teker­gő gyökerek, buja aljnövényzet; több méter átmérőjű fűzfák. (Az ártéri erdő egy része a Kiskun­sági Nemzeti Park területe is.) A horgászok a nagyszerű lehe­tőségek miatt keresik fel egyre nagyobb számban a Holt-Tiszát. A víz természetesen lehetőséget nyújt a csónakázásra is: 1972-es adat szerint kétszáz magántulaj­donban levő vízijármű volt. A Lakiteleki Nagyközségi Tanács elnökétől, Dékány Istvántól ka­pott tájékoztatás szerint a ta­valyi 8 kölcsönözhető csónak he­lyett az idén tizennyolc áll a ki­rándulók rendelkezésére, s biz­tonságosabbá tették a „kikötőt’.’ is. A jelennel — s főként a ha­marosan kezdődő idegenforgalmi­üdülési szezonnal —■ kapcsolat­ban persze nem elég az, ha ked­vet csinálunk a tőserdei kirándu­láshoz; hiszen enni-inni is kell valahol még az i egy-két napos kikapcsolódásra ideérkezőknek is, s a nagy számú „ős-nyaraló” nyári ellátása is fontos. Annál, is inkább az, mert a megye má­sodik leglátogatottabb üdülő- területe Tőserdő, az összes für­dővendégek száma tavaly 131 ezer volt, kánikulai szombatokon-va- sárnapokon nem ritkán 7—8 ezer emberrel növekszik a nagyközség lélekszáma. — A zöldség-gyümölcs ellátás javul a tavalyihoz képest: a MEZÖTERMÉK három üzleté­ben lehet beszerezni a levesbeva- lót vagy a csemegéznivalót — mondta Dékány .István tanács­elnök. — Most olyan propagan­dát folytatunk, hogy a község lakói a kiskertek gyümölcsét- zöldségét vigyék a piacra, ezzel is javítsák az ellátást. — Hol vehet húst az, akinek már van zöldsége? — Vehet is, ehet is, készen. Kétszerte több árut tudnak tá­rolni és kiszolgálni az UNIVER ÁFÉSZ kibővített, korszerűsített boltjában. Megnövekedett a hű­tőterület is. S a kész: folyamat­ban van egy magánszemély ré­szére hurka-kolbász-pecsenye- sütési engedély kiadása. Sok ki­ránduló a csárdákban, vendéglők­ben ebédel, vácsorázik; általában mindegyik egységet felújították, korszerűsítették üzembentartóik a télen. — Mi a helyzet -a szemét el­szállításával? — A DUTIB segítségével a Ti- szakécskei Nagyközségi Tanács megvalósította á szemét- és hul­ladékgyűjtést. A költségvetési üzem hetente kétszer gépkocsi­val szállítja majd el az általunk kiadott fémkukákba gyűjtött fe­lesleges dolgokat. Ezért a szol­gáltatásért az érintetteknek havi 25 forintot kell fizetniük. Lakiteleken ütemterv alapján vezetik be a villanyt és a vizet a telkekre; az áramot már bekö­tötték, a vízhálózat is ebben az évben készül el. Gond viszont, hogy éjjel, baj esetén csak a községből tudnak telefonálni a rászorulók. A posta dolgozói a múlt évben ugyan kiásták a ká­belárkot, de az ígért „kiváló mi­nőségű’’ telefonvonalakat mind a mai napig nem. kötötték be az igénylőknek, akik pedig jócskán volnának. Másik megoldásra vá­ró kérdés a fürdő területén egy hide gvizes nagymedence építé­se. Két éve húzódik ez, pedig a fiatalok idegenkednek a me­leg víztől, nem szólva arról, hogy a meglevő medencékbe sem fér­nének be. — Milyen a közlekedési lehe­tőség a vasútállomás és a sza­badstrand, valamint a fürdő kö­zött? — Tekintve, hogy legtöbben vasúton érkeznek a községbe, a • A kirándulók az idén már tizennyolc két- vagy négyszemélyes csónakot kölcsönözhetnek, biz­tonságosabb a tavalyinál a „kikötő”. 9 Baloldalt: kapásra várva. 6 A szikrai megállótól a fürdőig nyolcszáztiz méte­res járdát építenek. A kockák közét fűvel vetet­ték be, a szélére cédrusokat ültettek. Képünkön a már kész járda oldalán a végső simításokat végzik az útfenntartó' szervezet dolgozói. (Tóth Sándor felvételei.) kecskeméti járási útfenntartó szervezet brigádja a napokban már ét is gdja azt a nyolcszáz­tíz méter hosszú járdát, amelyen a zöldterületen át lehet majd sé­tálni a szikrai megállótól a strandfürdőig. A gépkocsival ér­kezők számára nyolcvan férőhe­lyes betonozott parkolóhely, s ennél sokkalta több egyéb terü­let áll rendelkezésre — fejezte be a beszélgetést Dékány István. A helyszíni kép nyarat felidé­ző: bikinis lányok-asszonyok süt- tették magukat a délutáni nap­pal, többen csónakjukat tették rendbe, a Holt-Tiszán horgászok vártak a kapásra. A vendéglők előtt számos jármű parkolt, mindenfelé az idényre készülődés apró, de jellemző jelei látszottak. Ballal József

Next

/
Thumbnails
Contents