Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-20 / 118. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1916. május 20 Hatékonyság III. A sikernek nincs titka Döntött a Legfelsőbb Bíróság A díjazásban előre kell megállapodni! Az idősebbektől sűrűn hallhatunk történeteket, melyek a valamikori varrónő arany kezéről, a -sarki hentes mérte gyönyörű húsokról, a szomszéd utcabeli pék feledhetetlen ízű cipójáról szólnak. Vonjuk le ebből a megszépítő messzeség hatását, ám még akkor is marad valóságmag- va az elbeszéléseknek. Mégpedig az, hogy a varrónő, a hentes, a pék — persze, nem mindegyik — igazodott a vevő igényeihez, munkájának, termékének minősége nagyjából azonos volt, betartotta a maga vállalta határidőket, azaz megbízhattunk benne. Szó. sincs arról, hogy egyenlőségjelet tegyünk a varrónő s mondjuk, a ruházati ipar közé, ahol — sok más . mellett — például februárban 664 ezer női kosztümöt és ruhát készítettek. Azt a megállapítást azonban bátran vállalhatjuk, hogy mindenfajta termelésnek — és árujellegé szolgáltatásnak — vannak azonos jellemzői, s ezek egy - túszé sikert ígér, másik része a kudarc lehetőségére figyelmeztet. A vállalati eredmény — ahogy arról előző cikkünkben szóltunk — függ a ráfordítás és a hozam arányától, azaz a termelési költségek alakulásától, de nagy hiba lenne azt gondolni, hogy más tényezők nem hatnak közre. A termelőmunka hasznának — nyereségének — kereteit a szabályozó rendszer — az árvetéstől az adózásig, az elvonásoktól a támogatásokig — adja meg. Azon belül azonban a termelő dolga, hogy miként él lehetőségeivel, fölismeri-e az eredmény gyarapításának sokféle módját, mit hasznosít, s mit hagy veszni azokból. Tetszetős és kelendő a kötöttholmi. Aki ilyet készít, számíthat az üzleti sikerre. Csakhogy: a fazon, a színezés, . az anyag bolyhosodása stb. mind-mind befolyásolja a vevő magatartását. Azaz előfordulhat, hogy a termék ugyan korszerű — anyaga, technológiája is az —, de a kikészítési mulasztások, a konzervatív fazon miatt használati értéke és ára csökken, s nem nyújt akkora hasznot, amennyit reméltek. Másfajta, de végeredményében azonos eset: a silány csomagolás miatt az exportra ' szállított áru úgy érkezett meg a vevőhöz, hogy csupán a kikötött ár felét adta meg érte. Folytathatjuk: a kiváló fogyasztási cikk azonnal elveszti vonzerejét, ha a gyártó nem ad folyamatosan DÓtalkatrészeket, s így versenyképes áruját versenyképtelenné teszi. Az ilyen termelő rövid időn belül elveszti megbízhatóságát is, ahogy az szintén, aki a megszabottnál gyengébb anyagot használ fel, vagy nem tartja be a szállítási határidőket Beszédek, újságcikkek, televízió- és rádióriportok visszatérően szokványos kérdése, hogy mi a siker titka? Nos, -a sikernek — ahogy a kudarcnak úgyszintén — nincs titka, nincs semmiféle kideríthetetlen oka. Magyarázata, feltárható eredője annál inkább van. Sűrűn a közgondolkozásban is, a termelők magatartásában Is — s nem kevésbé a kereskedőknél — az a látszat uralkodik, hogy „szeszélyes” meg „kiszámíthatatlan” a siker, nem tudni, mi válik be s mi nem. Kétségtelen, akármilyen * fejlesztésről, termelési lépésről legyen szó, a. kockázat jelenlétét nem. vitathatjuk, s ezt a kockázatot vállalni kell. Aligha következik azonban ebből, hogy a termelés és értékesítés összefüggő folyamata pusztán kockázatok tömegéből áll. Ha ez igaz lenne, akkor sehol semmiféle tervet nem készíthetnének, akkor — az abszurdumig menve — fejleszteni sem érdemes, s beruházni még kevésbé. Vannak előre látható, kiszámítható tényezői a sikernek, az üzleti eredménynek, s akadnak bizonytalan, tehát többféle módon figyelembe veendő mozzanatok. E kettő elegyítése, egészséges aránya a feltétele annak, hogy a termelő kialakíthassa megfelelő stratégiáját és taktikáját, azaz, hosszú távon is biztosan alapozhasson az erkölcsi és pénzbeli elismertségre. A nemzetközi kereskedelem „goodwill" kifejezése — üzleti jóhírnév — azt sűríti magába, amit a fejlesztés első pillanatától az áru eladásáig, a termelő tevékenység egésze átfog. Ma még a vállalati magatartás nem igazodik eléggé á siker sokféle, s egymással bonyolult kölcsönhatásban álló összetevőihez. Jogos követelmény ezért, hogy növekedjék a vállalatok érzékenysége mind a költségekkel, mind az értékesítési lehetőségekkel szemben. A szabályozó rendszer változása ebbe az irányba mutat. Ahhoz azonban, hogy hatása nagy erejű legyen, elengedhetetlen a vállalati tevékenység tökéletesítése is. Mégpedig úgy, hogy nemcsak kívánják a termelők a sikert — mert ez ma sem hiányzik —, hanem tudják, jól megfontolt konkrét tervek, távlati programok alapján, hogy mit kell tenniük érte. (KS) Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet egyik tagjának, aki adminisztrátorként dolgozott, a vezetőség havi 2500 forint munkadijat állapított meg. Egy nap közölték vele: a tsz-ben a munkabér-felhasználás eltér a tervezettől, ezért az év végéig hátralevő négy hónapra fizetésének 25 százalékát visszatartják és a kü- lönbözetet — az eredményességtől függően — csak a zárszámadás után lehet kiutalni. A tisztviselő azonban a különbözetet nem kapta meg, sőt, a következő évben havi 2200, ezt követően pedig havi 2300 forint fizetésben részesült, majd munkaviszonya megszűnt. Amikor a szövetkezet vezetőségétől münkadíjának visz- szamenőlegesen Havi 2500 forintra való kiegészítését kérte, elutasították, mire á szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult. A bizottság kimondta: a munkaviszony kezdetekor a fizetést havi 2500 forintban állapították meg. Ettől eltérő határozatot később sem hoztak, ilyet vele nem közöltek, ezért teljes munkadíja megilleti, s a szövetkezet a követelt fizetéskiegészítést megtéríteni tartozik. A határozat hatályon kívül helyezéséért a tsz a járásbírósághoz fordult, de eredménytelenül. Fellebbezésre a megyei bíróság, a járásbíróság ítéletét megváltoztatva, a tsz keresetének helyt, adott és a tisztviselő panaszát elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a munkadíj összegéKisemmiznék a feltalálókat? Egy vidéki vállalat az egyik tudományos intézettel kutatási és hasznosítási szerződést kötött. Ebben megállapodtak, amennyiben az intézetben szabadalmaztatható eljárást dolgoznak ki, azt 250 000 forint ellenében kötelesek a vállalatra átruházni. A kutatás eredményeként az intézet több mérnöke szolgálati találmányára szabadalmi oltalmat kapott. A felfedezésért a vállalat 250 000 forintot fizetett, s az intézet a feltalálók részére ennek nyolc százalékát, azaz 20 ezer forintot ajánlott, fej. Az egyik n^rnök . — aki a találmánynak & százalékáig volt a szerzője —, az ösz- szeget kevesellte, és 43 ezer forint megfizetéséért az intézet ellen pert indított. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé keT rült, amely a keresetnek helyt adott és a követelt összeget megítélte. Mint az ítélet indokolásából kiderül, a Legfelsőbb Bíróság nek megállapítására a bíróságnak nincs hatásköre. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a tsz fellebbezését elutasította. A határozat iránymutatóul szolgáló indoklása szerint a szóban forgó tagsági vita tárgya a munka díjazásának mértéke, tehát az ügy járásbírósági ' hatáskörbe tartozik, amelynek ítélete ellen nem lehet fellebbezni. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a tsz állapítja meg, vajon a munkát teljesítményelőírással, (munkanormával), a munkában töltött idővel, vagy a termés (hozam) meghatározott részével, illetve annak mértékével díjazza-e. A vezetőség a teljesít- ményelöí fásokat és díjtételeket, időbeli korlátozás nélkül, illetve meghatározott időre vagy munkára is megállapíthatja. Az előírást és díjtételt azonban előre még kell határozni! A munka más módon történő értékelésében és ; díjazásában a taggal előre meg kell állapodni. Ebben az esetben a tsz a tisztviselő 2500 forintos munkadíja megváltoztatásában nemcsak, hogy előre nem állapodott meg, hanem azt nem is közölte vele. Ezért a szövetkezeti döntőbizottság határozata és a járásbíróság ítélete helyes. szakértőket hallgatott meg, akik szerint a szolgálati találmány több éves kutatómunka eredménye, amelynek során a feltalálók jelentős és bonyolult munkát végeztek. A találmány szellemi színvonala átlagon felüli, bonyolult szellemi munka eredményeként jött létre, mert a feltalálók egy erősen körülbástyázott területen, igen ötletes megoldást alkalmaztak. Minthogy a vállalat szellemi tulajdont vásárolt, a szóban forgó összeg jelentős része a feltalálókat'Illeti meg. Tekintve, hogy az intézet lényegében ráfordítási költség nélkül, kockázatmentesen jutott a találmány tulajdonjogához, és az átruházásból származó 250 000 forinthoz, a mérnök jogszerűen tarthat igényt a keresetlevélben megjelölt összegű találmányi díjra. • H. E. Tanyavillamosítási ünnepség — petróleumlámpánál A legkiterjedtebb bócsai külterületről. Zöldhalomból érkezett szerkesztőségünkbe a levél. Negyvenkét család panaszát tartalmazza!.‘A részletek: Több mint egy évvel ezelőtt kezdődött minden, amikor a környékbeliek úgy döntöttek, hogy villamosíttafják otthonaikat. A községi tanács támogatta az ügyet, bekapcsolódott a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat területi kirendeltségével való tárgyalásokba, melyek, sikeresen fejeződtek be. Ennek során a kivitelező vállalta, hogy 1975. december 31-re elvégzi a munkát, s kigyullad a villany az ösz- szesen 58 tanyában. A lakosok időben befizették a költséget, a személyenként 20 ezer forintot, s vártak. Sokáig vártak ... Mert a szerelők csak az átadási hónap elejétől kezdtek nagyobb lendülettel dolgozni a hálózat kiépítésén. (Addigra már jórészt a helyükre kerültek a, lakások belső vezetékei.) Csakhamar segítségükre siettek a zöldHalmi férfiak, akik talán kétezernél is több munkaórában ástak gödröket, fuvaroztak oszlopokat és légvezetéket. De az asszonyok is hasznosan közreműködtek: naponta készítettek forró teát, ebédet — a DÉMÁSZ embereinek is, akik közül többen, mármint az otthoniaktól távol levők, ingyenesen kaptak szállást. Szóval, példás volt az együttműködés, ám a határidős kötelezettségnek már nem lehetett eleget tenni. Sőt ahhoz a január és február sem .volt elegendő. Az árambekapcsolás új időpontját végül is a március eleji egyik napra kellett módosítani. Akkor azonban műszaki hiba bukkant elő hirtelen, s ezért csak tizenhat tanyában gyulladhatott ki az elektromos fény. Azt ígérték azonban a szakemberek, hogy haladéktalanul végzik el a javítást, s a többi család is nagyon rövid időn belül élvezheti a technika ezen 'nélkülözhetetlen „áldását”. Sejthető, hogy az emberek mennyire örültek, így nem is lehet véletlen, hogy sokan elmentek a hivatalosan szervezett, rendezett tanyavillamosítási ünnepségre. A helyszínen, az iskola tantermében volt is szép beszéd, aztán enni- és innivaló, csak „jegy hiányzott, a villanyvilágítás. Az ott-tartózkodók a petróleumlámpa fényénél tudhatták meg, hogy a vezetékrendszert niég néhol helyre kell hozni, mert a műszaki állapota nem felel meg a követelményeknek. És ígéretet is kaptak a gyors intézkedésre. Azóta hetek múltak el, de minden változatlan. Vajon miért? — kérdezik a zöldhalmiak. És ezt kérdezzük mi is. Egyidejűleg megjegyezzük: a tanyaiak az előre befizetett sok százezer forintjukért, meg az önzetlen segítségükért cserébe felelősségteljesebb, pontosabb munkát vártak a DÉMÁSZ-tól. Amely reméljük, mielőbb pótolja mulasztását ! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Útburkolásra kevés a pénz A Sajtóposta rovatban tettük szóvá, hogy a kecskeméti Tél utca lakói hosszú évek' óta kérik, követelik az útjuk portalanítását, de hiába. Pedig csapadékos időben tengelyig süpped a sárba az arra közlekedő gépjármű és a gyaloglás is megannyi bosszúságot jelent. A közöltekre levélben válaszolt a Kecskeméti Városi Tanács V. B műszaki osztályának vezetője. Hegyes'Ferenc. Mint írta, a szűkös pénzügyi fedezet sajnos, csak korlátozott mértékben teszi lehetővé az utcák — nem kis költséggel járó — kiépítését. Ez az oka, hogy a Máriavárosban levő útvonalak fele rendelkezik még csak szilárd burkolattal. De ez is kedvező arány, hisz másutt, példáiul a Műkertvárosban sokkal kevesebb a portalanított utca. Indokolt hát, hogy az ötödik ötéves terv során a többi városrészben végezzenek ilyen munkálatokat. Következésképp a Tél utca csak 1980 után kerülhet sorra. A szerk. megjegyzése: Vitathatatlanul helyes törekvése a tanácsnak, hogy egyenletesen fejleszti a városrészeket. Emellett azonban módot kellene találnia arra, hogy a Tél utcai, meg a hozzá hasonló állapotokat valamelyest enyhítse. Megítélésünk szerint .már könnyíteni lehetne az ott lakók gondjain azáltal is, hogy az úttestet salakkal töltenék fel, amely bizonyos mértékig gátolná a sárosodást. Talán az utca lakói társadalmi munkában " is vállalnák a helyszínre szállított anyagok szétterítését... Összeállította: Velkci Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a Telefon: 12-516 SZEZONKEZDET ELŐTT Lakitelek, Tőserdő A megye egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb üdülőterülete a Tőserdő. A Holt-Tisza partjára és a melegvizes strandra a legtöbben Kecskemétről és Kiskunfélegyházáról járnak, de egyre inkább túlnő jelentősége a megye határain: ceglédiek, nagykőrösiek, sőt, szentesiek is egyre nagyobb számban vásárolnak telket Lakiteleken, vagy töltik nyári szabadságukat itt. A magán-üdülőtelkek száma 996, mintegy kétharmad részben beépítettek: nagyságuk viszont a kívántnál kisebb; átlagosan nyolcvanhárom négyszögöl egy-egy. A közületi telkek száma 52, de még vásárlóra vár 15—20, üdülő építésére alkalmas terület. Az erre vonatkozó jogszabályok azonban igen szigorúak: a vállalatoknak rendkívül precíz, az Országos Tervező Iroda által jóváhagyott terveket kell bemutatniuk. Ezek a telkek már megfelelnek a nagyság iránt támasztott követelményeknek: a legkisebb 112 négyszögöl (ebből kevés van, s csupán néhány személy elhelyezésére alkalmas ház emelkedik rajta) á legnagyobb 470 négyszögöles. Mi az, ami Redveltté teszi a lakiteleki üdülőterületet? Elsősorban a vadregényes táj: a Holt-Tisza ártéri erdeje, titokzatos alakú fák, levegőben tekergő gyökerek, buja aljnövényzet; több méter átmérőjű fűzfák. (Az ártéri erdő egy része a Kiskunsági Nemzeti Park területe is.) A horgászok a nagyszerű lehetőségek miatt keresik fel egyre nagyobb számban a Holt-Tiszát. A víz természetesen lehetőséget nyújt a csónakázásra is: 1972-es adat szerint kétszáz magántulajdonban levő vízijármű volt. A Lakiteleki Nagyközségi Tanács elnökétől, Dékány Istvántól kapott tájékoztatás szerint a tavalyi 8 kölcsönözhető csónak helyett az idén tizennyolc áll a kirándulók rendelkezésére, s biztonságosabbá tették a „kikötőt’.’ is. A jelennel — s főként a hamarosan kezdődő idegenforgalmiüdülési szezonnal —■ kapcsolatban persze nem elég az, ha kedvet csinálunk a tőserdei kiránduláshoz; hiszen enni-inni is kell valahol még az i egy-két napos kikapcsolódásra ideérkezőknek is, s a nagy számú „ős-nyaraló” nyári ellátása is fontos. Annál, is inkább az, mert a megye második leglátogatottabb üdülő- területe Tőserdő, az összes fürdővendégek száma tavaly 131 ezer volt, kánikulai szombatokon-va- sárnapokon nem ritkán 7—8 ezer emberrel növekszik a nagyközség lélekszáma. — A zöldség-gyümölcs ellátás javul a tavalyihoz képest: a MEZÖTERMÉK három üzletében lehet beszerezni a levesbeva- lót vagy a csemegéznivalót — mondta Dékány .István tanácselnök. — Most olyan propagandát folytatunk, hogy a község lakói a kiskertek gyümölcsét- zöldségét vigyék a piacra, ezzel is javítsák az ellátást. — Hol vehet húst az, akinek már van zöldsége? — Vehet is, ehet is, készen. Kétszerte több árut tudnak tárolni és kiszolgálni az UNIVER ÁFÉSZ kibővített, korszerűsített boltjában. Megnövekedett a hűtőterület is. S a kész: folyamatban van egy magánszemély részére hurka-kolbász-pecsenye- sütési engedély kiadása. Sok kiránduló a csárdákban, vendéglőkben ebédel, vácsorázik; általában mindegyik egységet felújították, korszerűsítették üzembentartóik a télen. — Mi a helyzet -a szemét elszállításával? — A DUTIB segítségével a Ti- szakécskei Nagyközségi Tanács megvalósította á szemét- és hulladékgyűjtést. A költségvetési üzem hetente kétszer gépkocsival szállítja majd el az általunk kiadott fémkukákba gyűjtött felesleges dolgokat. Ezért a szolgáltatásért az érintetteknek havi 25 forintot kell fizetniük. Lakiteleken ütemterv alapján vezetik be a villanyt és a vizet a telkekre; az áramot már bekötötték, a vízhálózat is ebben az évben készül el. Gond viszont, hogy éjjel, baj esetén csak a községből tudnak telefonálni a rászorulók. A posta dolgozói a múlt évben ugyan kiásták a kábelárkot, de az ígért „kiváló minőségű’’ telefonvonalakat mind a mai napig nem. kötötték be az igénylőknek, akik pedig jócskán volnának. Másik megoldásra váró kérdés a fürdő területén egy hide gvizes nagymedence építése. Két éve húzódik ez, pedig a fiatalok idegenkednek a meleg víztől, nem szólva arról, hogy a meglevő medencékbe sem férnének be. — Milyen a közlekedési lehetőség a vasútállomás és a szabadstrand, valamint a fürdő között? — Tekintve, hogy legtöbben vasúton érkeznek a községbe, a • A kirándulók az idén már tizennyolc két- vagy négyszemélyes csónakot kölcsönözhetnek, biztonságosabb a tavalyinál a „kikötő”. 9 Baloldalt: kapásra várva. 6 A szikrai megállótól a fürdőig nyolcszáztiz méteres járdát építenek. A kockák közét fűvel vetették be, a szélére cédrusokat ültettek. Képünkön a már kész járda oldalán a végső simításokat végzik az útfenntartó' szervezet dolgozói. (Tóth Sándor felvételei.) kecskeméti járási útfenntartó szervezet brigádja a napokban már ét is gdja azt a nyolcszáztíz méter hosszú járdát, amelyen a zöldterületen át lehet majd sétálni a szikrai megállótól a strandfürdőig. A gépkocsival érkezők számára nyolcvan férőhelyes betonozott parkolóhely, s ennél sokkalta több egyéb terület áll rendelkezésre — fejezte be a beszélgetést Dékány István. A helyszíni kép nyarat felidéző: bikinis lányok-asszonyok süt- tették magukat a délutáni nappal, többen csónakjukat tették rendbe, a Holt-Tiszán horgászok vártak a kapásra. A vendéglők előtt számos jármű parkolt, mindenfelé az idényre készülődés apró, de jellemző jelei látszottak. Ballal József
