Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

I pv /C « r n r n Várható időjárás ma estié: időn* II (lal A K A S ként megnövekszik a felhőzet, legfel­^w ^ jebb egy-két helyen alakul ki zápor, zivatar, éjszaka gyenge, napközben kissé élénkebb lesz a változó irányú szel. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—12, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 22—26 fok között. (MTI) VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 117. szám Ára: 90 fillér 1976. május 19. szerda Megkezdődött az NSZEP kongresszusa Tegnap délelőtt Berlinben, a Német De­mokratikus Köztársaság fővárosában meg­kezdte munkáját a Német Szocialista Egy­ségpárt IX. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 2500 küldött vesz részt. A legmagasabb pártfórumot 'Willi Stoph a PB tagja, az Államtanács elnöke nyitotta meg. Javaslatára egyperces néma felállással emlékeztek meg a nemzetközi • kommunista és munkásmozgalom 1971 óta el­hunyt kiemelkedő harcosairól, köztük Komócsin Zoltánról, Andrej Grecskóról, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteréről és Salvador Allendéről, a chilei egységkormány meggyilkolt ve­zetőjéről. Willi Stoph meleg szavakkal üdvözölte a kongresszuson részt vevő 102 kommunista és mun­káspárt, továbbá szocialista, nemzeti demokratikus párt és mozgalom delegációját. A kongresszuson az SZKP kül­döttségét Mihail Szuszlov, a PB tagja, a KB titkára, az MSZMP­A megnyitó után elfogadták a kongresszus napirendjét és meg­választották vezető szerveit. A tanácskozás napirendje a következő: 1. Az NSZEP Központi Bizott­ságának beszámolója a két kong­resszus között végzett munká­járól. Előadó: Erich Honecker, a KB első titkára. (Folytatás a 2. oldalon.) • Az MSZMP küldöttsége. Kádár János vezetésével Berlinben megkoszorúzta' a szovjet hősök treptowi emlékművét- (Telefoto — ADNZB- MTI—KS) ét Kádár János, a KB első titká­ra, a LEMP-et Edward Gierek, a KB első titkára, a CSKP-ét Gus- tás Husák, a KB főtitkára, a BKP-ét Todor Zsivkov, a KB el­ső titkára vezeti. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS 1RÁNYEL VEI AZ V. ÖTÉVES TER VBEN Termelési rendszerek az erdőgazdálkodásban A Bács-Kiskun megyei műsza­ki hetek rendezvénysorozata ke­retében több előadás és termé­keny vita jelezte Baján, Hogy az erdésztársadalom sokkal tájéko­zottabban lát hozzá az V. ötéves terv feladatainak a megvalósítá­sához, mint korábban bármikor. Az ország, valamint a megye er-, dőgazdálködásában 1980-ig néev termelési rendszer valósul meg. Mindenekelőtt a szaDorítóanyag- termelésben, az erdősítésben, mű­velésben, valamint a fakiterme­lésben oldják meg a tennivaló­kat iparszerű szervezettséggel, úgy, hogy az egyes munkaműve­letek gépesítését mind a né»v ágazatban felváltja maid a ^fo­lyamatok gépesítése. A fakitermelés hatékonyságá­nak fokozását a világon minde­nütt a rövidfa-termelés korszerű» sítésében, a hosszúfás anyagmoz­gatás technológiájának tökélete­sítésében, a teljesfa-feldolgozás- ban újabban az apríték-termelés tökéletesítésében is keresik. A gyakorlati erdőgazda a felsorolt fakitermelési J rendszerek közül azt választja ki, amelyhez meg­vannak a technikai eszközei, megfelel az üzem termelési fel­adatának, az út- valamint a fa­állományviszonyoknak. Ha kis választékot kell termelni ipari fából, például a cellulóznyára- ■ sokban, ahol minél több papírfa a cél, akkor a rövidfás termelési rendszer gépeit, termelő- és szál­lító gépsorait célszerű alkalmaz­ni. Ilyen esetben a faanyag 1—2 méter hosszú darabokban jut el a vágástérről a MÁV vagy az uszályrakó feladóállomására. A hosszúfás termelési rendszer, amelyet a Gemenci Erdő- és Vad­gazdaság fakitermelési feladatá­nak 50 százalékában alkalmaz, más technikát igényel. Ennek a réndszernek a lényege, hogy a vágástéren csak a gallyakat és a koronát távolítják el az erdőgaz­dasági dolgozók, a fa törzsét tel­jes, vagy részleges hosszában el­vontatják a továbbfeldolgozó te­lepre, legtöbbször a víziúr vagy az erdei vasút mellé. A teljes fás terrpelési rendszert a kiskoroná- jú, főleg a fenyőfa állományban alkalmazzák. A rendszer Alapgé­pe .a fatermelő kombájn. A fa­törzs a koronával együtt kerül olyan végtermék feldolgozó te­lepre, ahol a fenyőtűket is hasz­nosítják vegyi feltárással. Ennek a termelési rendszernek hazánk­ban még nincsenek meg a tech­nikai feltételei. ’ A fagazdaság országos célja a fakitermelési rendszerek elter­jesztése, az iparszerű munkafo­lyamat-gépesítés technikai felté­teleinek a megteremtése. Az ál­lam jelentős támogatást nyújt az V. ötéves tervben a hosszúfás ter­melési rendszer alkalmazásához, emellett ugyancsak állami támo­gatással megkezdődik 1980-’" az aprítéktermelés is Magyarorszá­gon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az egész faállományt a vágásté­ren megfelelő célgépsorral há­rom-négy centiméter hosszú és néhány milliméter vastag fafor­gáccsá aprítják, majd cellulóz­gyártásra vagy forgácslap készí­tésére alkalmas aprítékként szál­lítják a továbbfeldolgozó üzem­be. E termelési rendszer alapgé­pét hazánkban először - május 22-én, az erdő- és fagazdasági műszaki napokon mutatja be egy külföldi cég. A korszerű fatermelési rend­szerek térhódítása következtében az V. ötéves terv végére hazánk­ban országos átlagban 6 óráról 4.7 órára csökken egy köbméter hengeres fa előállításélő­munkája. Ez is jelzi, rriilyen naev mértékben növekszik a hatékony­ság. Ugyanakkpr a fakitermelés közismerten nehéz fizikai igény- bevételét az embertől égvre na­gyobb mértékben veszik át a gé­pek. Még inkább megnő a mun­ka- és üzemszervezés jelentősé­ge, amely az új technikával együtt fejlődik, tökéletesedik az V. ötéves teryben és az utána kö­vetkező időszakban is. G. J. Különös, hogy'az 1961-ben kiadott Helyesírási Tanácsadó Szótárban ez a szóösszetétel: környe­zetvédelem — még meg sem található. Napja­inkban pedig már igen gyakran használt kife­jezés. Hazánkban — sok más fejlettebb országot is megelőzve — az ez évi második törvénnyel ál­lami szinten is megfogalmazásra került az em­beri környezet védelmének alapvető szabályza­ta. Az országgyűlésen elfogadott törvény — te­hát nemcsak óhajok gyűjteménye — foglalja össze és írja elő mindazokat az állampolgári kö­telmeket és hatósági, tennivalókat, melyeket végrehajtani elsőrendű érdekünk, el nem odáz­ható sürgető feladatunk. Pártunk XI. kongresszusán elfogadott prog­ramnyilatkozatban ezt olvashatjuk Az életkö­rülmények javításában növekszik a természet- védelemnek, a munkahelyi és lakóhelyi környe­zet ápolásának jelentősége. Az iparfejlődés kü­lönösen a kemizálás, valamint az autóközleke­dés környezetszennyező hatása szükségessé te­szi a hatékonyabb állami környezetvédelmi in­tézkedéseket. Az állami, vállalati és a társadal- I mi szervek, valamint a lakosság összefogásával fokozzuk a természet védelmét. Létrehozzuk a környezetvédelemnek olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja. Ennél markánsabban, tömörebben nehéz is volna összefoglalni a jelent és a távlatokat, s az emberi környezet védelmének szükségességét. A törvény részletesen is kifejti a környezetvéde- leni körét, amely kiterjed a föld, a vizek, a le­vegő, az élővilág, nemkülönben a táj és a tele­pülési környezet védelmére. Tartalmazza és rög­zíti a felelősséget, vagyis a rendelkezések ki­játszása vagy be nem tartása miatt bekövetke­ző büntetések, bírságok lehetőségét, súlyosabb esetben a bűncselekmény tényét, a büntethető­ség mértékét is. Végül a környezetvédelem irá­nyítása és szervezete is meghatározásra kerül ebben a dokumentumban. Annyira friss még ez a törvény — alig másfél hónap telt el a kihirdetése óta —, hogy alkal­mazásának eredményeiről bizonyára nem lehet beszélni. Azt is mondhatnánk, hogy előbb a törvény széles körű megismertetése, a törvény szelleméből következő gondolkodásmód kiala­kítása a feladat. Annál is inkább szükség van erre, mert — ahogyan felelős fórumokon is el­hangzott — hazánkban még „van mit megvéde­ni”. Még nem mehetett végbe a technikai fejlő­dés és urbanizáció olyanféle robbanásszerű ,és nagymérvű károsodása, mint amit egyes nyu­• Tájrészlet a Kiskunsági Nemzeti Park körze. téből. (Pásztor Zoltán felvétele.) gáti országokban tapasztalhdtunk. De már van nak figyelmeztető jelek, amelyek arra intenek bogy gyorsan kell közbelépni. Közbelépni és in tézkedni, hogy a tavak és folyóvizek ne szeny nyeződjenek tovább, hogy az üzemek füstje, gá za ne mérgezze a lakónegyedeket, hogy a tele pülési környezet valóban emberhez méltó le gyen és maradjon. S tovább is kell lépni, mint egyszerűen csal védekezni. Tervszerűen építeni, fejleszteni, fü-ma vesiteni, parkosítani, erdősíteni, fákat ültetniSa telepíteni, a szabad idő kulturált eltöltésének! lehetőségeit egyre fokozni. Növelni kell a köz-U tisztasági létesítmények arányát. Kialakítani azt a tevékenységet, amely hatóságilag és társadal-{ mi úton is fékezi,' gátolja a környezeti szennye-^ ződést, csökkenti az ártalmakat, s gondoskodik a környezetvédelem ellátásáról. A társadalmi felelősség növelésének igen hasz-| nos fórumaként ma kerül sor Kecskeméten II. országos környezetvédelmi tanácskozásra! Bízunk benne. Hogy megyénk nemcsak jó Tiázi-j gazdája lesz a konferenciának, hanem a jövőben ■is eredményeket mutat fel, e témához is ícap-l csolódva az otthonteremtő, szép feladatok meg-\ valósításában. T. P. —BH—aggRaHBaaaa Számadás az elmúlt évről a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége küldöttközgyűlésén Lázár György ausztriai üzemlátogatáson Oltványi Ottó, az MTI tudósí­tója jelenti: Ausztriai hivatalos látogatásán levő Lázár György miniszterel­nök, és kísérete kedden a kora délelőtti órákban különvonattal Bécsből Kapfenbergbe utazott. Lázár György megtekinti az Egyesült Acélipari Műveket, amely Ausztria jelentős üzeme, s amelynek kiterjedt kapcsolatai vannak hazánkkal. A látogatás is része annak a törekvésnek, hogy a két ország a gazdasági élet széles területén kívánja az együttműködést továbbfolytatni és elmélyíteni. * lázár György ausztriai látoga­tásáról az osztrák' sajtó kedden is vezető helyen számolt be. Va­lamennyi lap kiemelte, hogy a két ország között kedvezően fej­lődik a jószomszédi viszony, s, hogy Magyarország és Ausztria között nincs, „nyitott politikai kérdés".' Rámutattak' a " beszá­molókban, hogy Kreisky kancel­lár a hétfői tárgyaláson kijelen­tette: nincs olyan probléma a két ország között, amely teher­tétel lenne kapcsolataira és a viszony már évekkel ezelőtt nor­malizálódott. A Die Presse az első oldalon fényképet közölt Lázár György parlamenti látogatásáról. A Wie­ner Zeitung ugyancsak közölt képet, amely kormányelnökünket Kirchschläger elnök és Kreisky kancellár társaságában ábrázol­ta. A Volksstimme—hasonlókép­pen az első oldalon — a két kor­mányfőt mutatta be. A legbő­vebb beszámolót a Wiener Zei­tung adta közre, a lap külön ki­emelte: a tárgyalások baráti lég­körben, a megértés jegyében kez­dődtek. A lap nagy jelentőségű­nek tulajdonította a kulturális területen megvalósuló még szo­rosabb kapcsolatot. miután Bécsben a két ország közötti kul­turális szerződést írtak alá. Az Arbeiter Zeitung, a Kurier­• Magyar—osztrák kormányfői tárgyalások a szövetségi kancellári hivatalban. Balról a második Lázár György, jobbról a második Bruno Kreisky. (Telefoto — AP — MTI — KS.) és több más lap kiemelte Uzár György miniszterelnök nyilatko­zatát, aki-a hivatalos tárgyaláso­kon a magyar fél készségét nyil­vánította a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez. Figyelemreméltónak tartották,­hogy fejlődik a jövőben a ma­gyar—osztrák idegenforgalom. A bécsi rádió közreadta Lázár György rövid . nyilatkozatát, az osztrák televízió hétfő esti adá­sában ugyancsak foglalkozott mi­niszterelnökünk látogatásával. Hasonlóképpen valamennyi vi­déki lap hírt adott arról, hogy a magyar miniszterelnök Bécsbe érkezett és tárgyal a két ország együttműködésének fejlesztéséről. (MTI) v • Lázár Györgyöt, a Miniszter- tanács elnökéi és kíséretét a Hofburgban fogadta dr. Rudolf Kirschläger szövetségi elnök. A képen: dr. Rudolf Kirschläger köszönti Lázár Györgyöt. (MTl-foto — Pap Jenő felv. — KS.) Kecskeméten a Tudomány és Technika Háza volt a színhelye tegnap a 1 Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége 1976. évi küldöttközgyű­lésének. A tanácskozás résztve­vőit — 95 tagszövetkezet 140 képviselőjét — Pesir István, a szövetség elnöke üdvözölte, 'majd a küldöttek egyhangúlag megsza­vazták a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz-nek a szövetségbe való felvé­telét. Ezután került sor a szövetség elnöksége által az 1975-ös évre meghirdetett munkaverseny érté­kelésére és az oklevelek, illetve pénzjutalmak átadására. A hat kategória első helyezettjei: város- földi-nyárlőrinci Egyesült Dózsa Tsz (szántóföldi növénytermelés) kiskunfélegyházi Petőfi Tsz (ál­lattenyésztés), tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz (zöldségterme­lés) keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezet (szőlőtermelés és borgazda­ság), lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezet (gyümölcstermelés), kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet (háztáji termelés és áruértékesí­tés). Az ülés fő napirendi pontja az 1975-ös zárszámadások tükrében a gazdasági hatékonyság fokozá­sára hozott intézkedések eredmé­nyeit összegző beszámoló volt, amelyet a terv- és közgazdasági bizottság készített, s amelyhez dr. Vedres Ferenc bizottsági elnök fűzött kiegészítést. A szántóföldi , növénytermesz­tés vetésszerkezetében — ha csak a legelterjedtebbekre: a kalászo­sokra és a kukoricára gondolunk — alapvétő változások következ­tek be. E két növényfaj 1970-ben még az összes szántó 44,6 1975- "ben már 52,3 százalékát foglalta el. A korábbi évekhez képest ugyancsak nagyobb területen termeltek cukorrépát, lucernát és a silókukoricát. Változatlanul csökkenő tendenciát mutat vi­szont a zöldségfélék termőterü­lete. É kedvezőtlen jelenség oka elsődlegesen a fajtaleromlás, a növényvédelem sok problémája és a gépesítés elmaradottsága. 1975- ben a kalászosok esetében nem sikerült elérni az előző évi kie­melkedő hozamokat. A szőlőtermesztés helyzetét kedvezőtlennek ítéli meg a beszá­moló. A szövetségben nyilván­tartott szőlőtábláknak (30 757 hektár) csupán 25 százalékán fo­lyik üzemi közös gazdálkodás. A 44,1 mázsás össz-átlagtermés kö­zepesnek mondható, ám kielégí­tő jövedelem szerzéséhez ez alig elegendő. A közös gazdaságokban egy hektárról 63,7 mázsát szüre­teltek, ami 30 százalékos fejlő­dést jelent, azonban az elérhető 90—100 mázsától még mindig messze, van. Bács-Kiskun megye szövetke­zeti gyümölcsöseinek 81 százalé­ka a kiskunsági szövetség térsé­gében helyezkedik el. Ennek na­gyobb hányadát tsz-ek kezelik. Az ültetvények 29 százalékán al­ma-, 35 százalékán kajszibarack­fák találhatók. Az 1975-ös 81 má­zsás almatermés csupán egyhar- mada a jól, és fele a közepesen gondozott kertek hozamának. Eb­ben az ágazatban az agrotechni­kai vonatkozású pótolnivalók mellett a betakarítás adja a leg­több nehézséget — állapítja meg a terv- és közgazdasági bizott­ság. A továbbiakban a zöldségter­mesztés és az állattenyésztés termelési eredményeit, illetve jö­vedelmezőségi mutatóit vizsgálja, majd a mérlegeredményeket öszT szesíti "a jelentés. Eszerint tavaly a szövetség tsz-einek fele, szak­szövetkezeteinek pedig 45 száza­léka — az említett gondok elle­nére is — elérte vagy túl szár4- nyalta a megelőző évek nyere­ségeit ' A küldöttközgyűlés ezenkívül meghallgatta és jóváhagyólag el­fogadta a revizori iroda, valamint a szövetség nöbizottsága 1975. évi tevékenységét és idei tennivalóit összefoglaló jelentéseket. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents