Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-18 / 116. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 18. Hatékonyság /. A beruházással kezdődik Az elismerés rangot hoz öt év alatt négyszer lettek kiválók íme egy kitüntetéssorozat, mely sok mindent elárul, s mellyel, úgy vélem, kevesen dicsekedhetnek Bács-Kiskun- ban: 1971 — Kiváló szövetkezet cím; 1972 — úgyszintén, plusz a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ elnökségének vándorzászlaja; 1973 — Kiváló szövetkezet; 1974 — dicsérő oklevél; 1975 — Kiváló szövetkezet. Bátran állíthatjuk: a IV. ötéves terv nem várt — esetleg csak titkon remélt — sikereket hozott a Kecel és Vidéke ÁFÉSZ-nek. A TANÁCSI MUNKA FÓRUMA Gyámhatóság a gyermek érdekében Fejleszteni, bővíteni, korszerűsíteni, versenyképesebbé vál- ni, azaz — beruházni. A vál- <■ lalati gondolkodásmód sémája- így írható le még napjainkban > is, bár sok minden történt, hogy- e séma a tényleges társadalmi -érdekekhez jobban igazodjék. Hatalmas summát költenek 1 ugyanis a népgazdaság különbö- -ző területein bcruházásoKra, a -szocialista szektor ilyesfajta kiadásainak teljes összege 1975- ben 141,4 milliárd forintra rúgott. A léptékre fényt vet, ha hozzátesszük: 1970-ben még 89,5 ^.milliárd forintnál tartottunk. *■' Baj-e, hogy évről .évre nagyobbak a fejlesztési ráfordítások? Ez természetes kísérője a gazdasági növekedésnek, s előfeltétele a társadalompolitikai, g.életszínvonal-politikai célok elkérésének. A gond ott van, hogy sűrűn nem áll arányban a ráfordítással a hozam, azaz olyasmire is költöttek, költenek, ami kamatként alig valamit vagy semmit sem fizet. Az új kórház, az iskola csak közvetve lehet — . de lehet! — gazdaságos. A ter- _ mélőtevékenységben azonban .alapvető, hogy a beruházási esz- , közöket ott kell összpontosítani, ahol a befektetés a legtöbb hasz- í not hozza. ' Ez az elvi követelmény nem -érvényesült megfelelő mérték ■ ben a beruházási tevékenység- .' ben. Az ismert gondok — a határidők és a költségek túllépéssé, a befejezetlen állomány nö- i vekedése, a megtérülés idejének háttérbe szorulása stb. — végül -is a központi szabályozás mó- Jdosítását tették szükségessé. -il976-tól megszűnt a nyereség — -merevnek bizonyult — kötelező -kettéosztásának előírása. Fokozódik tehát a vállalat döntési ön- dúllósága — ne feledjük, tavaly -77,1 milliárd forintot vállalati döntési körben költöttek beruhá- zásokra —, s a fejlesztésre fordított nyereség adómentességet «élvez. Több területen, így például az építőanyag-iparban, az -élelmiszeriparban a teljes értékcsökkenési leírást is fejlesztésre fordíthatják. Ugyanakkor -áz állami irányítás arra ösztö- -kéli a vállalatok^PüX&ték között a fejlesztési, alapból leroi. yafiQp gpítési acfóV,^. ,75* hogy a -rekonstrukciós jellegű beruházá- sokat helyezzék előtérbe. A gépi -beruházások megtérülése ugyanis gyorsabb, mint az építési és gépi fejlesztést együttesen tartalmazóké, s érthetően az idő- szükséglet is szerényebb, azaz a befektetés rövidesen kamatozni kezd. Hiba lenne azonban úgy vélni, hogy az említett — s a hozzájuk kapcsolódó — rendelkezések „rendet tesznek”, s úgy1 fog menni a beruházási munka, mint a karikacsapás. Az ipar állóeszköz-állománya öt év alatt — összehasonlító árakon számolva — 47 százalékkal bővült. Ezzel azonbah koránt sincsenek zsinórban a gazdaságossági eredmények, bár javultak a korábbi időszakhoz mérten. Fényt vet a tartalékokra az az exportfejlesztési célokat szolgáló, s pályázati alapon megadásra kerülő 45 milliárd forintnyi hitel, amelyért ugyancsak nagy a „nyújtózás”. Bebizonyosodott, hogy vállalatok sora képes rövid idő alatt jelentős fejlesztéseket megvalósítani, mégpedig olyanokat, ahol a hozamok az átlagosnál magasabbak — pl. a közúti járműgyártásban —, vagy a megtérüléshez — így a vákuumtechnikai iparban — igen rövid idő kell. Miért nem tették meg eddig a fejlesztési lépéseket? Azon egyszerű oknál, fogva, hogy nem volt rá pénzük. Bátran levonthatjuk tehát a következtetést: a fejlesztési források nem okvetlen ott képződtek, ahol azok felhasználása a legnagyobb eredmény,- nyel járt volna, s hogy az állami támogatások sem mindenkor azt segítették napvilágra, ami a ráfordítás nézőpontjából kifizetődőnek látszott. * Túlzás lenne a beruházási munkánál alapvető fordulatról beszélni. A nagy megrázkódtatásokat az egész gazdaság — s vele a társadalom — megérezné, A folyamatosságon és a fokozatosságon van a hangsúly, de mindenképpen a változáson. Igazság rejlik abban a vélekedésben, hogy a fejlesztések többségének gazdaságossága már akkor eldől, amikor a végrehajtást még el sem kezdték. A rosszul megválasztott beruházási célt. a silány és késedelmes kivitelekést, a közepes minőségű, s csakis^ belföldön értékesíthető termékét: ugyanis semmiféle varázslat crpiigSjfljarázslo . nem változtathatja a ráfordítások bőven buzgó kamatforrásává, azaz nyereséggé. (KS) Ha az ember tudomást szerez efféle kiugró teljesítményekről és . hamarjában találkozhat a legilletékesebbekkel, hát rettentő egyszerűen tud fogalmazni: ezt meg ugyan hogy csinálták? A színhely ezúttal a szövetkezet központi irodája, | aki vállalkozik a tájékoztatásra, Király Mihály elnök. — Azt kérdi, hogyan történt? Elmondhatom, bár ettől aligha lesz okosabb.. Dolgoztunk, elküldtük szép rendben a pályázatokat. szítán megtartottuk a szolid kis évzáró ünnepségeket. Így szóban, persze, nehéz bizonygatni, mennyire egységes, remek közösség a miénk. Dolgozóink 85—90 százaléka megfelelő szakmai felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező törzsgárdatag, akik közé nagyszerűen illeszkedtek be a fiatalok. Tudjuk milyen sok összetevő, feltétel szükséges á jó munkahelyi légkörhöz és közszellemhez. Azt hiszem, sikerült ezeket megteremtenünk és szinkronba hoznunk. Kereskedelmünkben az élelmiszerekre tolódik a hangsúly. A tervidőszak elején rengeteg problémát okozott a környéken a zavartalannak egyáltalán nem nevezhető hús- és töltelékáruellátás. A gondok enyhítésére 1971-ben létrehoztak egy sertéshizlaló szakcsoportot, mely tavaly már 4785 jószágot küldött a szövetkezet vágóhidjára. Mélyhűtő pultok beszerzésével öt év alatt a duplájára növelték a konyhakész baromfi értékesítését is. A tej és tejtermékek tárolására ugyanakkor valameny- nyi élelmiszer-vegyes boltjukat hűtőszekrénnyel látták el. A legjelentősebb forgalmi felfutást — 26,7 millióról 40,6-re viszont a vegyes iparcikkeknél érték el. E mutató Kecelen is az életszínvonal meglehetősen gyors fejlődését sejteti. A vendéglátás .területén, legfontosabb céljuk minél több sajátkészítésű étel és szeszmentes ital forgalmazása tolt. Az előbbi tervüket 166, az utóbbit 377 százalékra teljesítették. Csupán az elmúlt évben 735 ezer forint értékben főztek előfizetéses menüket. Az 1973-ban Imrehegyen átadott melegkonyhás italbolt — melyet presszógéppel, hűtővitrinnel és fagylaltpulttal is felszereltek — a kisközségben is kielégíti az éttermi és cukrász-, dai igényeket. A szövetkezet felvásárlási programjában a, gyümölcsnek jutott a főszerep (tavaly 298 vagon volt). A nagyközségben hagyományos. • meggytermesztés fellendítésére 1972-ben két mintakertet létesítettek, ahol ültetéssel, metszéssel, koronakialakítással kapcsolatos szakmai bemutatókat tartottak a kistermelők részére. Gyümölcstermesztő szakcsoportjuk tagjainak összesen 12 ezer meggyfacsemetét adtak el, előnyös feltételek mellett. Minden évben megszervezték a térítésmentes repülőgépes permetezést, melynek következményeként a gyümölcs 80 százaléka exportminőségű lett. A tarlós elismerés rangot Hoz, a rang pedig már kötelez, újabb kimagasló eredményekre kell, hogy sarkalljon. Erről mit mond az* elnök? — Igen, ez1 így igaz. Minden igyekezetünkkel továbbra is a lakosság kulturált kiszolgálásán fáradozunk. Január 1-től hozzánk tartozik Császártöltés és Imrehegy is. Császártöltésről „kaptunk" egy sertéshizlaló és egy méhész szakcsoportot, s még az idén építünk a faluban egy TÜZÉP-telepet. Itt, Kecelen a kisvendéglő korszerűsítését májusban befejezzük, jövőre pedig sor kerül a presszó átköltöztetésére. A helyén tej- és zöldségbolt nyílik. Az ötödik ötéves tervidőszak végén új élelmiszervegyes üzlettel gazdagodunk. Meggytermelő szakcsoportunk létszámát is szeretnénk a jelen- !eai.,^äö--XÖl.«200-ra növelni-,. Ha a felsoroltak megvalósulnak :. — márpedig ebben hiszek —, nem kétséges az előrelépés — válaszol Király Mihály. K. F. A gyermekre döntő hatással van a családi élet, amelyben felnő, amely formálja jellemét és befolyásolja felnőtt korban tanúsítandó magatartását. Törvényeink védik és szilárdítják a család intézményét. Ezt a célt szolgálj^ a családi kapcsolatok jogi szabályozást, a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása is. SA gyámhatóság feladata a kiskorúak, valamint a testi vagy értelmi fogyatékosságuk miatt cselekvőképtelen, illette korlátozottan cselekvőképes személyek érdekeinek védelme, s a jogszabályok által meghatározott egyéb ügyek intézése. E feladatokat első fokon községi, nagyközségi ügyintézők, városi gyámhatósá- ' gok, s a járási hivatalok igazgatási osztályán működő gyámhatóságok látják el. Szakmai felügyeletüket és irányításukat — a megye egész területére kiterjedően •— a megyei tanács vb igazgatási osztálya gyakorolja. A gyámhatóság eljárásáról szóló rendelet a községek és nagyközségek hatáskörét jelentős mértékben növelte, így a dolgozók leggyakrabban előforduló, vagy gyors intézkedést igénylő ügyek nagy részét lakóhelyükön intézhetik. Az ügyfelek a gyámhatóságot írásban, v.agy személyesen kereshetik meg. Az éljárás illetékmentes. Az 1974. évben hatályba lépett gyámügyi eljárásra vonatkozó rendeletek, az eddigieknél is határozottabban hangsúlyozzák a szülők felelősségét, amellett lehetőséget adnak a gyámhatóságoknak differenciáltabb intézkedések alkalmazására. A gyámhatóságok az új jogszabályok megjelenéséig is biztosították a kiskorúak és gondnokoltak képviseletét (gyámot, gondnokot rendeltek ki), személyi érdekeinek védelmét (szabályozták a kiskorúak láthatását, döntöttek a szülői ház elhagyásával, a kiskorúak tartásával kapcsolatos ügyekben, védő- és óvintézkedéseket alkalmaztak, állami gondozási ügyeket intéztek), vagyonjogi és egyéb érdé-, keinek védelmét (öröklési, kiskorúak ingatlanával, szülő, gyám, gondnok vagyonkezelésével kapcsolatos intézkedéseket etetlek), intézkedték 'a kiskól'úak családi jogállásának rendezésével, örökbefogadásával és házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyeket. Az új gyám- hatósági eljárási jogszabályok azonban raz intézkedések kereteit kibővítették, az állami gondoskodás eddig még nem alkalmazott formáinak bevezetésével. Mivel indokolt az állami gondoskodás e formáinak szélesebb- fcörű alkalmazása, szükséges e kérdések közvélemény előtti ismertetése. A gyámhatóságok korábban gyakran rákényszerültek azoknak a gyermekeknek az állalmi gondozásba vételére, akiknek az egészséges fejlődését anyagi eszközök hiánya, a szülők — önhibáján kívül kialakult — kedvezőtlen szociális körülményei veszélyeztették. Az állami gondozásba vétel gyakran a szülő és gyermek között meglevő jó kapcsolat, s a szülő nevelésbe való alkalmassága ellenére is megtörtént, s együtt jár a szülői felügyeleti jog szünetelésével. Az állami gondoskodás új tor- * mái közül a legjelentősebbek bátrabb alkalmazása lehetővé teszi, hogy a gyámhatóság csak akkor rendelje el az állami gondozásba vételt, ha a gyermek nevelése szempontjából veszélyeztető helyzet kialakulása a szülőknek felróható. Amennyiben a szülők önhibájukon kívül, olyan alacsony keresettel, vagy jövedelemmel rendelkeznek, amely a gyermek megfelelő anyagiakkal való ellátását veszélyezteti, de a szülők környezete egyébként alkalmas a gyermek nevelésére, a gyámhatóság a család kiskorú gyermekeit, havonként folyósított rendszeres nevelési segélyben részesíti. A gyermek állami gondozásba vételének mellőzésével történő intézeti elhelyezésre akkor van lehetőség, ha a család egészség- ügyi körülményei, kedvezőtlen lakáshelyzete, szociális helyzete ezt indokolja, feltéve, ha a körülmények kialakulása nem a szülők hibájából történt. A gyámhatósági munka körébe tartozó ügyek rendkívül változatosak. E rövid ismertetés célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra a jogi lehetőségekre, amelyek a gyermek családi körben való nevelését, a nevelésre alkalmas szülők és kiskorú rendezett kapcsolatának fenntartását kívánják elősegíteni, gyermekeink egészséges _ testi,- értelmi és erkölcsi .fejlődése .érdekében. • Dr. Bán Izabella a Kecskemét Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának csoportvezetője Biililiiii .? Sultvadkert határúban nem messze a müútto! traktorok küszködtek a nádas között a süppe ■ dékes, lápos talajjal. Hol egyik, hol másik rugaszkodott neki a sárnak erőteljes zúgással, majd visszahuppant. A kerekek nagy árkot ástak, a traktorok „hasa” a földet érte. SS — Gyere már, koma, akaszd gfá a gépedet az enyémre — szól r-Lakatos János, a soltvadkerti .Szőlőskert Szakszövetkezet traktorosa Hirs Istvánnak, akinek. ^Közben sikerült kiszabadítani a fogságból a pótkocsiját. Az ülés alól gyorsan előkerült a drótkötél... 'és a traktor újból a szilárd talajon állt. Kö- - vetkezhetett az újabb fuvar. — Ezt a vizesárkot szeretnénk betölteni — mondja Lakatos János. — Balfelől a gyümölcsös, amott, meg a hűtőház, ahol az almát tárolják. Szüret idején mindig a közúton kellett szállítani a gyümölcsöt. Ennek a lapos résznek a feltöltésével lerövidítjük az utat. — Le bizony — kapcsolódik a beszélgetésbe Hirs István, miután a drótkötelet újból a helyére rakta. — Ezzel időt és üzemanyagot takarítunk meg. Igaz, én csak két hónapja dől-, gozom a szakszövetkezetben, de a pocsékolásnak soha nem voltam híve. A kiskőrösi traktoros iskolában is a gazdaságos gépüzemeltetésre tanítottak a tanáraim. Az erőgép rendszeres karbantartásával, az üresjáratok csökkentésével jelentős üzemanyagot lehet megtakarítani —, igazít a svájcisapkáján a vézna fiatalember. — Ezt már a gyakorlatból is tudom. , — Tulajdonképpen mi a növényvédelemre vagyunk beosztva, veszi át a szót Lakatos János. — A gyümölcsös permetezését befejeztük és most más munkát kaptunk. Így van ez mindig, hogy ne vesszen kárba az időnk. A feltöltést talán a mai napon befejezzük, de már azt is tudjuk, hová megyünk utána. A hűtőháznál most épül egy új benzinkút, oda hordjuk majd a földet. Ha azzal végzünk, megint megkezdjük a gyümölcsfák per- metezését. Két traktoros, az egyik 21, a Is ém tanítottak • Az elsüllyedi erőgép a pótkocsival együtt. 0 Lakatos János traktoros a sárból kiszabadított erőgépről leszereli a drótkötelet. másik 22 éves. Nem régóta dolgoznak a szakszövetkezetben, mégis érzik, hogy munkájukra szükség van, és amit csinálnak, hasznos. B. Z. Térhatású képek Elektronsugarakkal tapogató mikroszkóp Az embert mindig lázba hozzák az ismeretlennel való találkozások. Szeretné eloszlatni a titkokat takaró homályt. Az emberi szellem nem nyugszik, mert nem akar ismerni megoldatlan kérdéseket, feltáratlan területeket. Tökéletesíti a technikát, mert a természettudományban előrelépni többnyire csak a megfigyelési eszközök finomításával lehet: A technika tökéletesedése ugyanakkor következménye is a természettudományok fejlődésének. Ez az egymást segítő kapcsolat jól látható a mikroszkópok fejlődésében. A mikroszkópok családjának legnagyobb teljesítő- képességű tagja napjainkban a scanning (ejtsd: szkenning) elektronmikroszkópl. Működési elve eltér „elődeitől”, a fénymikroszkóptól és a hagyományos (átvilágító) elektronmikroszkóptól. A fénymikroszkópban. egy gyűjtőlencse rendszer összpontosítja (fókuszálja) a fényt a tárgyra (metszetre), melynek képét a tárgylencse rendszer nagyítja tovább. A lencserendszer felbontóképessége 1—2 mikron. A hagyományos elektronmikroszkóp működése hasonló, itt azonban a tárgy nagyított képét a fénysugár helyett elektromágnesek fókuszálják. Az elektronsugár hullámhossza sokkal 'rövidebb a látható fényénél, ezért az elektronmikroszkóp felbontóképessége is nagyobb, kb. 10 000-szérese az előzőnek. E két mikroszkópra jellemző, hogy a vizsgált tárgy minden pontjáról egyidejűleg adnak nagyított képet a metszet átvilágítása után. Hátrányuk is ebben rejlik, hiszen emiatt a vizsgált anyagból igen vékony szeleteket kell készíteni (fénymikroszkópnál kb. 4—5 mikron, az elektronmikroszkópnál pedig néhány .század mikron vastagságút). Emiatt a térszerkezetről nem kapunk információt. A scanning elektronmikroszkóp mentes ezektől a hibáktól. Itt a megvilágításhoz szükséges elektronnyalábot egy felizzított wolf- ramszál adja. Az elektronsugarat felgyorsítják, majd elektromágnesekkel a tárgyra fókuszálják. Lényeges különbség most következik, ugyanis mielőtt az elektronnyaláb elérné a vizsgálandó anyag felszínét, eltérítőtekercsekkel úgynevezett pásztázó mozgásra kényszerítik. Az elektronnyaláb így soronként tapogatja le a tárgy felszínét. A becsapódó elektronsugár hatására a felszín különböző pontjaiból eltérő számú és energiájú úgynevezett másodlagos elektronok lépnek ki. . Egy érzékelő műszer összegyűjti ezeket és váltakozó erősségű elektromos jellé alakítja. E jelek modulálják a képcső (katódsugárcső) elektronsugarát, amely a mikroszkóp elektronnyalábjával szinkronban szintén pásztázó mozgást végez. Így a — televízió képernyőjéhez hasonlóan —, a katódsugárcső fluoreszkáló ernyőjén megjelenik a tárgy letapogatott részének a képe. A nagyítás mértéke így adott képernyőnagyság mellett a letapogatott terület nagyságától függ. A nagyítás elérheti a 150 000-szerest is. Képzeljük csak el mit jelent ez: például egy miL liméteres távolság 150 méterre nő! A scanning elektronmikroszkóp a nagy felbontóképesség mellett részletgazdag, nagy mélységéles- ségű, térhatású képet ad. A tárgyfelszínt pontonként tapogatja le • A japán gyártmányú scanning- elektron- mikroszkóp. • Aranylemezbe maratott barázdák (A) hagyományos és (B) sc an n ing- elektron- mikroszkópos képe. és a képalkotást időben széthúzza, ezért alkalmas az adatok könnyebb tárolására és lehetővé teszi a gépi feldolgozást is. A scanning elektronmikroszkóp alkalmazási terüle rohamosan bővül. A szilárdtest-kutatásnak (fémfelületek vizsgálata, félvezető anyagok kutatása stb.), ma már nélkülözhetetlen eszköze. Napjainkban egyre bővül az orvosi, biológiai alkalmazási köre is. Itt kisebb nehézséget az okoz, hogy a mikroszkóp belsejében légüres tér van, ezért a vizsgálandó mintát ki kell szárítani a felület elváltozása nélkül. A légüres térben elpárolgó víz ugyanis szétrobbantaná a sejteket. A schanning elektron- mikroszkóppal újabb és újajüb információkat kapunk a sejtek felszínéről, sőt kémiai összetételéről is. Staar Gyula
