Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
Az egység, a béke, írta: Borsódi György, az SZMT vezető titkára ájus elseje immár 86 esztendeje a nemzetközi munkásosztály ünnepe, a haladásért küzdő' erők nagy sé- regszemléje. 1890 óta.ezen a napon földünk minden kontinensén a munkások, a dolgozó tömegek vörös zászlók alatt felvonulnak, gyűléseket tartanak. Kifejezik óhajukat a társadalmi megújulásért, az embert haladásért, a nemzetközi együvétártozáseri, a békéért. Kezdetben — május elsején a munkások a 8 órás munkanapot, a munka végzéséhez szükséges elemi létfeltételek megteremtését, a tisztességes emberi bánásmód rAegvalósítását követelték, tíuszonhét évvel később, az első május elsejei tüntetések megszervezése után megvalósult a munkáshatalom Oroszországban és háromnegyed évszázaddal később a szocializmus építése három földrészen is valósággá vált. E három földrész szocialista országaiban már nem kizsákmányolás ellen küzdő bérmunkások ünnepelnek, hanem — az összes dolgozókkal együtt — a hatalomra jutott munkásosztály emeli magasba a szabad munka zászlaját. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok korunk meghatározó erejébé váltak. A szocializmus felépítésével vonzó példát mutatnak a még kizsákmányolás alatt élő osztály-testvéreinek, valamint a fejlődő országok népeinek, akik e napon szintén vörös zászlók alatt menetelnek, ünnepelnek — velünk együtt. Ma már csak kevés olyan ország van a világon — s ez a nemzetközi munkásosztály nagy diadala —, ahol csendőrszuronyokkal meg tudják akadályozni, a tömegek május elsejei felvonulását. Az önkény, a terror ellenére Spanyolország, Chile és még néhány ország munkásai is szivünkben velünk ünnepelnek, — és mi is szolidaritást vállalunk küzdelmükkel a fasiszta és önkényuralmi elnyomással szemben. ligha véletlen, hogy a munkásmozgalom, a kommunista mozgalom akkor nőtt világformáló erővé, amikor a munkásosztály éretté vált a nemzetközi összefogásra, amikor a történelmi tanulságokat levonta és ráeszmélt arra, hogy a hazafiság és a proletár internacionalizmus olyan elv, amely szorosan egybetartozik. A pro- letán internacionalizmus, a proletariátus nemzetközi összefogása napjainkban is az emberi haladás biztosítéka, a nemzetközi tőke r ellen vívott sikeres harc alapvető kérdése. Nap mint nap tanúi lehetünk annak, hogy a béke, a szocializmus ellenségei a munkásmozgalom megosztására, a szovjetellenesség terjesztésére helyezik a fő hangsúlyt. Nagy tragédiája a nemzetközi munkásmozgalomnak, hogy a magukat kommunistának tartó kínai maoista -vezetők ebben azonos nézeteket vallanak és gyakorlatot folytatnak a legszélsőségesebb jobboldali amerikai reakciós erőkkel, a chilei és dél-afrikai fasiszta vezetőkkel, a Közel- Kelet reakciós köreivel. A vad szovjetellenesség hirdetésében esetenként még azokat is felülmúlják. Napjainkban az internacionalizmus fő összetevője a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő baráti viszony, a kommunista pártok, a nemzetközi munkásmozgalom egysége, összehangolt tevékenysége„ Ez a törekvés és cél fogalmazódott meg áz SZKP XXV. kongresz- szusán és a többi testvérpárt, valamint az MSZMP XI. kongresz- szusin is. Az egység, az összefogás szükségességét igazolják azok az eredmények is, amelyeknek az utóbbi időben a világ különböző ■ térségeiben szemtanúi lehetünk: Indokína népeinek győzelmei Ázsiában; Afrikában, Dél- Anierikában a haladásért küzdő erők ebből merítenek hatalmas ösztönzést küzdelmükhöz. A vietnami háború győzelmes befejezése, az európai országok tartós békéjét szolgáló sikeres helsinki konferencia napnál világosabban bizonyítja a nemzetközi összefogás, az internacionalizmus nagy erejét. ártunk vezetésével — a nemzetközi• munkásosztály nagy ünnepén újból hitet teszünk a nemzetközi összefogás mellett. Megbonthatatlan egységben menetelünk azokkal, akik velünk együtt rátértek az új szocialista társadalom építésére, ■ azokkal, akik most térnek rá az emberi haladás útjára, s azokkal is, akik még csak ezután kezdhetik meg saját sorsuk formálását. Május elseje a magyar munkások, dolgozók számára a szabad munka, az alkotó tevékenység ürínepe, egyben számvetés is arról, hol tartunk az épltőmun- kában. Ekkor kerül sor a termelésben élenjáró kollektívák és dolgozók kitüntetésére. Ma már a dolgozók nagy többsége érti és érzi, hogy a munkáshatalom erősítésének gazdasági alapját, népünk anyagi, szociális és kulturális színvonal Iának további emelését jó és fegyelmezett munkával lehet valóra váltani. Ez jutott érvényre abban a széles körű kezdeményezésben, azokban a tettekben, amelyek a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben megyénkben is kibontakoztak. A példamutatásban élenjárt az az 55 000 dolgozó, aki a szocialista címet elnyerte, vagy a kitüntető címért küzdő brigádokban tevékenykedik. ' A verseny tömegességében kifejezésre jut a munkaKóz való megváltozott viszony, az ebből fakadó alkotókedv, amit csak a szocialista társadalmi rend tud kibontakoztatni és megvalósítani. A munka társadalmi megbecsülését és eredményességét az is tükrözi, hogy ezekben a napokban 35 vállalati és szövetkezeti kollektíva veszi át jó munkájáért a magas szintű állami és minisztériumi kitüntetést, számos dolgozó pedig a kiváló munkáért járó kitüntetést. A Bács. megyei Állami Építőipari Vállalat megkapta a Minisztertanács és a SZOT "Vörös Zászlaját. A vállalat Kossuth szocialista brigádja pedig a megyében elsőként vehette át a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést. zen a napon mindenekelőtt a kitüntetett kollektívákat, dolgozókat köszöntjük elsőnek, akik jó munkájukkal példát mutattak egész népünknek. Tisztelettel és" megbecsüléssel köszöntjük ma azokat a munkásokat, parasztokat, értelmiségi dolgozókat és alkalmazottakat, akik fegyelmezetten, odaadóan végzik feladatukat, annak tudatában, hogy az emberi élet legfőbb értelme és fejlődésünk legfőbb forrása a teremtő munka. Büszkék vagyunk arra. hogy hazánkban a munkásosztály eszméi valóra .válnak, s olyan társadalmi rendet építünk, amely a munka ünnepén VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évt. 103. szám Ára 1,20 Ft 1976. május 1. szombat vonzó példaként állhat a nemzetközi munkásosztály előtt. A munkások, parasztok, értelmiségiek alkotó munkája nyomán jelentős eredmények születtek megyénkben is a gazdasági é's társadalmi élet valamennyi területén. A megye két. legjelentősebb gazdasági ágazata, az ipar és a mezőgazdaság a negyedik ötéves tervben megjelölt ütemnél nagyobb mértékben növelte termelését. Korszerűsödött iparunk szerkezete, kezdetét vette mezőgazdaságunk iparosodása. Gazdasági fejlődésünkkel párhuzamosan emelkedett megyénk lakosságának életszínvonala. szociális és kulturális ellátottsága. Megszűnt a másfél évtizede még jelentős gondot okozó részleges munkanélküliség és a megyéből történő elvándorlás. Az iparfejlesztés biztos megélhetést teremtett a mezőgazdaságból felszabadult és más területekről jelentkező új munkaerők számára. a már a megye csaknem teljes lakosságára kitér-- jed a társadalombiztosítás, ingyenes, állampolgári joggá lett az egészségügyi ellátás. A foglalkoztatás bővülése, az egy főre jutó keresetek rendszeres növekedése következtében jelentős mértékben emelkedett a családok jövedelme. Növekedtek a szociális juttatások, javultak a munkakörülmények, és tovább folytatódott a munkaidő csökkentése. Jelentős eredményeket vehetünk számba a lakásépítésben, a gyermekintézményi hálózat fejlesztésében. A fejlődés eredményeképp a megye lakossága kulturáltabban él, jobban tálplálko- zik, szebben öltözködik, mint bármikor ezelőtt. Már eddig is sokat megvalósítottunk céljainkból, de még nem mindent. Még sokkal többet akarunk elérni, hogy minden becsületes dolgozó embernek még szebb, még gondtalanabb legyen az élete. A párt XI. kongresszusa meghatározta a gazdaságfejlesztés további feladatait. A párt megyei vezető testületet kijelölték a megyére vonatkozó célkitűzéseket. A jövő küátásai összegészében szintén kedvezőek. Igaz az is, hogy — elsősorban a népgazda■* Ságunkat éri" külső hatások miatt — a következő időkben még szervezettebben, keményebben kell dolgoznunk, hogy elképzeléseinket minden ■ vonatkozásban teljesíteni tudjuk. ő célunk, a népgazdaság hatékonyságának növelése érdekében minden szinten ki kell dolgozni azokat a konkrét intézkedéseket,, amelyek előmozdítják a munka- és üzem- szervezés színvonalának emelését, az állóeszközök gazdaságos kihasználását, a beruházások, fejlesztések tervszerű megvalósítását. Mindehhez javítani kell a vezetés színvonalát, erősíteni a munkafegyelmet, a szocialista munkaerkölcsöt mind £ vezetőknél, mind a beosztottaknál. Különösen sok múlik a vezetőkön. Olyan vezetői tevékenységre van szükség, amely elősegíti a bátor kezdeményezést, fogékony az új, a korszerű módszerek bevezetésére, minden, jelen-. tös kérdésben támaszkodik a dolgozó tömegekre, s ezáltal mozgósítani tudja a dolgozó kollektívákat a nagyobb gazdasági feladatok elvégzésére. Igaz, a feltételek nehezebbek lettek, de minden okunk megvan arra, hogy bizalommal nézzünk a jövő elé. T.erveink reálisak, s a történelmi tapasztalatok bizonyítják: dolgozó népünk szorgalma, alkotó kezdeményezése, jó munkája biztosíték arra, hogy azok valóra válnak, közelebb jutunk nagy célunk, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez hazánkban. Nagy biztonságot jelent számunkra, hogy e törekvéseinkben bizton támaszkodhatunk a Szovjetunióra, a szocialista nemzetközi gazdasági összefogásban rejlő lehetőség felhasználására, a világ minden becsufk- tes dolgozójának rokonszenvére. nagy ünnepen kívánunk megyénk minden dolgozójának sok sikert ■ közös nagy ügyünk, a szocialista társadalom építéséhez, megyénk további fejlesztéséhez. Kívánjuk, hogy egyéni életükben szorgalmuk, tehetségük szerint boldoguljanak, s békében, boldogságban éljenek. A fenti címképet Pásztor Zoltán készítette. Timmer József rádió- és televízióbeszéde 3« oldal Egy este a kismamák klubjában 5. oldal Művelődés, irodalom, művészet f. oldal Heti rádió- és televízióműsor 9« oldal \ Ünnepség a Kék Duna Tsz-ben A fajszi Kék Duna Termelőszövetkézet az elmúlt évi, kiváló termelési eredményeiért elnyerte a Minisztertanács Vörös Zászlaját. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget csütörtökön este tartották a községi müvel'cdcsi házban, ahol dr. Berta Jenő elnök adott áttekintést az elmúlt esztendő gazdálkodásáról. Ezt követően Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra, elismerő szavak kíséretében adta át a kitüntetést a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében a termelőszövetkezet tagságának. (Tóth Sándor felvétele) Vörös zászlós vállalat a BÁCSÉP Felavatták a Kecskeméti Házgyárat Pénteken délután a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskeméti Házgyárában bensőséges ünnepség zajlott le, amelyen resztvettek a megye és a város párt-, állami és tömegszervezeti. vezetői is. Kókai Ferenc, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte a vendégeket és a vállalat dolgozóit, majd dr. Szabó . János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében méltatta május t. — a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe — jelentőségét, majd így folytatta: — Megtisztelő megbízatás számomra, hogy részt vehetek mai ünnepségükön. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat azok közé a gazdálkodó egységek közé tartozik, amelyek a legsikeresebben hajtották végre a IV. ötéves tervben rájuk háruló feladatokat. Az 1970. évi 677 millióval szemben 1975-ben már 1,2 milliárd forint értékű munkát végeztek, ami 76,8 százalékos termelésnövekedést jelent. Az egy munkásra jutó termelés értéke 218 ezerről 310 ezer forintra emelkedett. A tervidőszakra előirányzott 5200 lakás helyett 5750-et építettek, s az elmúlt év- > ben is 105 lakással teljesítették túl tervüket. Sikerrel vesznek rész sok létesítmény építésében — közöttük olyan nagyberuházás. mint a Kiskunhalasi Kötöttáru- gyár, a solti 2000 v kilowattos Kossuth adó — kivitelezésében. Mindemellett vállalatuk termelő kapacitásának fejlesztésére is volt erejük. Az ilyen jellegű saját beruházásaik közül legjelentősebb a Kecskeméti Házgyár, amely három műszakos termelés esetén évente 2500 lakás paneljeit tudja elkészíteni. Szociális (Folytatás a 3. oldalon.)
