Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

/ 1076. április 14. • PETŐFI NÉPE • 5 HÁROM ARC EGY KIÁLLÍTÁSRÓL • A budapesti Műcsarnokban megnyílt Hemző Károly fotóművész „Találkozásaim“ című kiállítása. Felvételűnkön az „Arcok” című képösszeállítás. (MTI-fotó — Tóth István felvétele — KS) Nem tartozott az elsők közé Kissé törődött az arca. Zsebé­ből cigarettát kotort elő, rágyúj­tott. Szeméből fáradtsága ellené, re is makacsságot lehetett kiol­vasni. Ez már sokszor keresztül. segítette a nehézségeken az akasztói születésű 26 éves fiatal­embert, Kupsza Benjámint, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bi. zottság munkatársát, aki most Budapesten tanul. Előkészítő nyelvtanfolyamon és politikai to­vábbképzésen vesz részt a köz­ponti KISZ-iskolán. Utána egy évre a Szovjetunióba utazik és a Komszomol Főiskolán folytatja tanulmányait. — Az intenzív tanulástól va. gyök kissé fáradt — mondja. — Reggel 8-tól este 5-ig előadás, utána tanulás éjszaka egy-két óráig. Gyarapítóm a tudásom, hogy kint Moszkvában könnyebb legyen... Az általános iskolában nem tartozott az elsők közé. Szülei nem ösztönözték a tanulásra, s természetesen hátrány volt az is, hogy a család állandóan változ­tatta a lakhelyét. — Gyermekkoromban a csol- noki évek voltak a legszebbek — folytatja mosolyogva. — Az alsó tagozatot osztatlan osztály­ban jártam végig, együtt voltak az elsősök a negyedikesekkel. — A fiatal fiúban még ha ösztö­nösen is, de már kisiskolás ko­rában éledezett/ a közösségi élét utáni vágy, a tenniakarás. Tágja volt az úttörőszervezetnek, Kun- szentmiklóson a növényvédő és gépszerelő szakközépiskolában pe­dig megválasztották a diáktanács tagjának. — Utólag visszagondolva — ráncolja össze homlokát emlékei közt kutatva — a diáktanácstagi tevékenységem nagyon jó iskola volt. Megtanultam bánni az em­berekkel. Az érettségi és a szak­munkás-bizonyítvány megszerzése után egy időre mintha minden megszakadt volna. Egyetemre je­lentkeztem. sikertelenül. Nem ta­láltam a helyemet, hiányzott a megszokott közösségi élet. Az ál­lampusztai célgazdaságban vállal, tam munkát. Ott kerültem szo­ros kapcsolatba a KISZ-szel. Kezdetben oktatási felelős vol­tam, majd klubtitkár. Politikai előadásokat szerveztem, közben elvégezte ma marxista-leninista középiskolát. 1972-ben pedig hat­hetes továbbképzésen vettem részt Szegeden. Kupsza Benjámin pályája ez­után gyorsan ívelt felfelé, 1973- ban megválasztották a kalocsai járás KISZ-vb tagjává, amely­nek ugyanabban az évben a mun­katársa lett. Megkapta a Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst fokozatát. Az 1973-as Szelidi tavi kis-VIT rendezéséből aktívan ki­vette részét. A következő évben Budapesten tanult a központi KISZ-iskolán, amelynek elvégzé­se után a megyei KlSZ-bizottsá- ra került mezőgazdasági és falu­si felelősnek. — A kecskeméti élet minden­ben újat - hozott — magyarázza.-. — Kapcsolatot '’terémtettertl . aM társszervekkel, akik segítettek. Xif utóbbi másfél évben*' sokat fej­lődött a mezőgazdasági fiatalok munkája. Ezt bizonyítják a szán­tóversenyeken elért eredmények, a falun élő fiatalok rendszeres találkozói, amelyek közül az egyik legsikerültebb összejövetel a bácsalmási volt. — Az elmúlt időszakban a KISZ-alapszervezetek egész évre szóló munkaprogramot dolgoztak ki, aminek megvan az eredmé­nye — mondja. — A ladánybe- nei fiatalok már háromszor a fajsziak kétszer, a Kiskunhalasi Állami Gazdadság KISZ-esei pe­dig az idén először nyerték el a KISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját. A fásítási ver­senyben tavaly a Bács-Kiskun megyei fiatalok ötödikek lettek az országban, még említhetném az eredményeket, mellette ter­mészetesen a gondokat is. Igen, lehetne sorolni mindeze­ket. A dicsekvés nem kenyere Kupsza Benjáminnak, akit mun­kája elismeréseként a megyei KISZ-bizottság a Komszomol fő­iskolára küldött, amelyen a vi­lág 53 országának fiataljai tanul­nak a szovjet fővárosban. Béna Zoltán SZÍVÜGYÜK A FELNŐTTOKTATÁS — GOND A BEJÁRÓK MŰVELŐDÉSE ÉLETKÉPESEK A MUNKÁSKLUBOK — SZÍNESÍTENI KELL A PROGRAMOT A munkahelyi közművelődés két bajai üzemben A Bács-Kiskun megyei Tanács közművelődési bizottsága legutóbbi ülésén a két legnagyobb bajai gyár — a Finom­posztó Vállalat és a Ganz Villamossági Művek bajai készü­lékgyára — kulturális életét elemezte. A tanácskozás érde­kessége és újszerűsége, hogy mindkét munkahely első szá­mú vezetője — Kossár Lajos, illetve Szabó Lajos igazgató — számolt be személyesen az üzemben folyó kulturális mun­káról. Ez a tény is bizonyítja, hogy ezeken a helyeken szem előtt tartják az MSZMP XI. kongresszusának határozatát, mely leszögezi: „Fordítsunk különös gondot a munkásosz­tály tudatának gazdagítására, kulturálódására. Érjük el, hogy mind többen folyamatosan művelődjenek, részt vegyenek ál­talános és szakmai oktatásban, továbbképzésben, önképzés­ben.” A leginkább figyelmet érdemlő e két munkahelyen az, hogy egy. formán sokat törődnek a felnőtt- oktatással. A kulturális bizottság ülésén az igazgatók hangsúlyoz­ták: egyáltalán nem mindegy számukra — s a jövőben még inkább így lesz —. hogy milyen emberekkel dolgoznak együtt. Jól tudják: minél műveltebb va­laki, annál jobban képes a mun­kahelyi törekvések, célok egészét látni, s saját munkáját is annál tökéletesebben tudja elvégezni. Örvendetesen megnőtt az utób­bi esztendőkben az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Ma már a Finomposztó Vállalatnál negyvenegyen, a Ganz bajai gyá­rában negyvenhatan rendelkez­nek valamilyen diplomával. Ez utóbbi helyen a középiskolás bi­zonyítvánnyal rendelkezők száma meghaladja a háromszázat. ‘ S közben állandóan arra töreksze­nek. hogy akik még nem vé­gezték el a nyolc általánost, mi­előbb pótolják a lemaradást. Ilyen tekintetben sok még a ten­nivaló. A Finomposztóban példá­ul évente csak 35—40 dolgozót képesek beszervezni az általános iskolai osztályokba; ám sajnos, ezeknek legalább a fele év köz­ben lemorzsolódik. A GANZ-ban részbe^ á^zal" is ^arjfak' sejte­ni ezen, hogy kihelyezett osztá­lyokat szerveznek a tanulás köny- nyítésére. Ez annál is inkább fontos, mert mindkét munkahe­lyen több száz a nyolc általános­sal nem rendelkezők száma. Szervezetten gondoskodnak a politikai oktatásról is. A két gyár­ban összesen mintegy ezerötszá- zan bővítik ismereteiket valami­lyen formában. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik dolgozó részt vesz a párt-, szakszervezeti, vagy KISZ-oktatásban. Az ifjú­ság részére szervezett politikai vitakörök is az ideológiai politi­kai műveltség fokozódását céloz­zák. □ □ □ Mindkét igazgató egyaránt han. goztatta beszámolójában, hogy a rendszeres olvasást, az irodalom megszerettetését fokozottan igye­keznek elősegíteni. A Finomposz­tó Vállalatnál csaknem nyolc­ezer kötet könyv áll a művelődni vágyók rendelkezésére. S a GANZ-ban a hatezer kötetes mű. szaki könyvtár segíti a rendsze­res szakmai művelődést. A két üzem vezetősége egya­ránt szívügyének tartja, hogy szervezze dolgozóit az olvasási versenyekben való részvételre. Ennek köszönhető nagyrészt, hogy a Finomposztóban az Országos Szakszervezeti Olvasópályázaton, a GANZ-ban az „Olvasó munká­sokért” országos mozgalomban tudtak elérni figyelmet érdemlő eredményt. 5 ezekhez kapcsoló­dik a könyvterjesztés vonalán el­könyvelhető siker is: sok tíz­ezer forint értékű értékes poli­tikai és szépirodalmi mű talál gazdára a dolgozók között éven­te. ' Sok' • egyéb, .ierüléiéh is igyek­szik kitenni1 magaért iPkéiPbajái gyár. A Finomposztóban rend­szeresen tartanak ismeretterjesz­tő előadásokat. A csillagászati, egészségügyi, irodalmi és politi­kai témájú előadásokon egy-esgy alkalommal húsz—harminc em­ber megjelenik. Az érdeklődés — habár lehetne szélesebb körű is — mindig megmutatkozik. Égy idő óta mindkét gyárban működik munkásklub. A prog­ram ugyan nem eléggé színes, változatos még, az igényeket sem sikerült alaposan felmérni ez­ideig, de a tartalmi munkára mégis érdemes felfigyelni. A Fi­nomposztóban külön ifjúsági klu­bot is sikerült létrehozniuk. A fiatalok érdeklődése nem is ma­rad el, úgy látszik. Legfeljebb a következetesebb munkát lehetne még számonkémi tőlük. A GANZ-ban évente megszer­vezik a kulturális politikai tan­folyamok Többek között azt kí­vánják ezzel élérni, hogy az ott dolgozók kerüljenek közelebb a közművelődési témákhoz. Ugyan­itt rendszeresen szerveznek bri­gádvetélkedőket is. Ezek nagy­mértékben hozzájárulnak a dol­gozók műveltségének fokozásá­hoz. S ide sorolható az is, hogy mindkét üzemben biztatják a dol­gozókat: fizessenek elő minél több lapra, folyóiratra. □ □ □ A két legnagyobb bajái gyár­ban különös gondot fordítanak a bejáró dolgozók művelődésére. Ugyanakkor azt is kénytelenek megállapítani: idáig nem sike­rült elérni, hogy ezen a téren minden rendben legyen. A Fi­nomposztóban például így nyi­latkozott az igazgató az említett ülésen: „A művelődés szempont­jából hátráltató tényezőként hat” a sok bejáró munkás. A GANZ bajai gyárában kétszázötven dol­gozó jár be naponként távolabb­ról a munkahelyére: ez is meg­oldatlan probléma egyelőre. □ □ □ Az ide vonatkozó párthatáro­zatok szellemében a két bajai gyárban fontos feladatuknak tart­ják a nők és a fiatal dolgozók művelődésének az ügyét. A Fi­nomposztóban csaknem kétezer nődolgozó van; érthető hát, ha ezt a kérdést külön is fontosnak tartják. A fiatalok aránya mind­két üzemben jelentfis. Ezért csak helyeselni tudjuk hogy a nők és a fiatalok művelődésére külön is gondot fordítanak a gyárak ve­zetői. A Finomposztóban például a továbbtanulók (húsfe, százaléka nődolgozó. S a GANZ-ban több év óta^ ifjúságpolitikai/*.'bizottság működik a fiatal dolgozók segíté. sére. □ □ □ íme, két bájai gyár közműve­lődési eredményei, gondjai. Amit velük kapcsolatban elmondot­tunk, azt sok más megyénkben működő munkahellyel kapcsola­tosan megemlíthettük volna. Re­méljük, hogy cikkünk közlésével hasznosan szolgálunk jó ügyet. Varga Mihály BUDAPEST— KECSKEMÉT — NYÍREGYHÁZA — PÉCS A kécskei bábosok az élvonalban Hetek óta bábcsoportok szere­pelnek vasárnap délelőttönként a képernyőn. A IV. tv-bábfesztivál legjobb 24 együttese mutatja be legjobb produkcióját. A befejező, 13. adásbari húsvét-hétfőn láthat­juk a tiszakécskeieket. A selejtezők és az elődöntők után csak ők jutottak a Bács­Kiskun megyei csoportok közül á döntőbe. A tanyai kollégisták­ból álló bábosok József Attila Betlehemi királyok című versé­nek bábfeldolgozását adják elő dr. Tóth Géza betanításában. A jóhírű csoport részt vesz a Tiszántúli bábjátékos napok nyír. egyházi rendezvényein, majd má­jusban lépnek színpadra az út­törőmozgalom 30. évfordulója tiszteletére szervezett műsorban Kecskeméten. A nyáron is próbálnak időn­ként, mert szeretnék megállni He­lyüket az őszi pécsi nemzetközi fesztiválon. RÉVÉSZ TIBOR Illatszerek krónikája Ilyenkor húsvét előtt sokan vá. súrolnak illatszert. Mert évezre­dek óta az illatszer az egyik leg­kedveltebb ajándék: mindenki mindenkor szívesen Jogadja ezernyi varázslatos illatát. Bár a parfüm szó latin ere­detű (per gumum annyi mint füst útján), nem a rómaiak talál­mánya és nem is Aphrodité, a szerelem istennője találta fel, mint ahogyan a görögök állnot- ták. g rí Görögországba keletről került, valószínűleg Kis-Azsiából, ahol az illatszer eredeti formájában, tömjénfüst, balzsam és illatok formájában időtlen idők óta kí­sérte a vallási és temetési szer­tartásokat. Kleopátra. amikor Marcus An- toniust elcsábította, haját töm­jénnel illatosította, keblét sáf­ránnyal, fahéjjal, írisszel, lótusz- szál és az istenek tudják, mi mindennel még.' ' A görögök által összeállított „illatkóder" azt tanította, hogy a test minden része más illatszert igényéi: a karok és kezek illat­szere a menta, a kebleké a pál- maolaj a nyaké és a térdé a ka­kukkfű, a lábaké a narancsolaj, a hajé a majoránna. A görögöktől a rómaiak is örö. költék az illatszerek iránti ra­jongást. Mértéktelenül illatosítot­ták magukat, szőnyegeiket, für­dővizüket, de még ételeiket és boraikat is! A rómaiak után azonban a ha­gyaték sokáig gazdátlanul ma­radt. A középkor szigorú erköl­csei elítélték „a testi gyönyörök illatozó forrásait”, és csak a re­neszánsz támasztotta fel újra. A Lajosok Franciaországa azután már képtelen lett volna meglenni parfümök nélkül. Az illatszerek diadalútjának kezdete eléggé dicstelen volt Franciaországban. A nagyszerű Versailles-ban a Napkirály ide­jén csak egyetlen királyi fürdő­szoba volt, amin senki sem cso­dálkozott .és senki sem botrán- kozott meg, hiszen a viz a szap- jien Lés,,a fürdő általános Ameg- vetés tárgya volt. ' Az' ilyen körülmények között elkerülhetetlen bántó szagokat igyekeztek elfojtani a parfümök illatával és mértéktelenül locsol­ták magukra az illatszereket. Mint Alexandre Dumas írja étről a korszakról: „Mindenki parfümözte magát, kivéve a fi­lozófusokat, akik azzal igyekez­tek kitűnni, hogy büdösek vol­tak. De még az ö táborukban is akadtak árulók...” Bármennyire is elterjedt Euró- pa-szerte az illatszerek használa­ta, fogyasztóként és termelőként egyaránt mindig Franciaország maradt élen. — Miben alszik ön, pizsamád­ban, vagy hálóingben? — kér­dezte az újságíró az Édes élet cí­mű híres olasz filmben a Ró­mába érkezett filmcsillagot. — Két csepp francia parfümé­ben — felelte a színésznő. Két csepp francia parfüm — és benne van az egész illatszertör­ténet. 10. És ekkor odakint valami lárma támadt Mindketten az ajtó felé figyeltek. Valaki be akar jönni, ám az őr. aki odakint az ajtó elé keresztben vetett magának} ágyat a földre — így biztos, hogy senki nem tud észrevétlenül be­jutni a fejedelemhez —, ádázul tiltakozik. A fejedelem odalépett valósággal feltépte az ajtót. Ma- jos állt a pisla mécsvilágban, a nagyszájú Majos, meg egy is­meretlen kuruc. — Ez itten... — intett dühö­sen Majos az ajtót őrzőre — út­ját állja a becsületes embernek. Hírhozóknak. — Jöjjenek kegyelmetek. — Na, mondjad — szólt Majos bent a szobában a kuruchoz. — A fejedelem előtt állasz, min­dent pontosan, ahogy igaz. — A jövevény azonban nem a fejedel­met hanem kapitányát nézte. Annak beszélt, nem mert legfőbb urára pillantani. — Ügy szólt a parancsolat hogy menjünk be Beregszászba, merthogy setét az este, lehető­leg úgy, hogy... szóval... lap­pangva. Meg, hogy ha lehet, hoz­zunk őnagyságának — a fejede­lemre mutatott mintha csak Majosnak beszélne a fejedelem távollétében, Majos minden szó­ra helyeselve bólogatott' — pa­pot, lehetőleg katolikusát... — Csakis — mordult közbe Majos. — Hát ez majdhogynem sike­redett csak éppen mégsem si­keredett Nagy lélegzetet vett a hírhozó, teste súlyát a másik lábára bil­lentette. — Megmondtuk annak a pá­ternek, csakis az lehetett, pá­ter, mert pilis, volt a fején — kört rajzolt ujjaival a feje tete­jére —, a páternek van pilis a lején. Na, hogy az elején kezd­jem, a hátulsó kerítésen mász­tunk be az udvarba, irányítot­tunk, éppen kosztolódott, nagy darab húsok meg minden... Mink aztán megmondtuk neki, hogy a fejedelem parancsára szedje össze a himmi-hummiját, kertésztet, csilingelőit, mert el­jön hozzánk papnak, ezt üzeni a mi urunk; Rákóczi Ferenc. Eztet ő megértette, azt mondta, hogy mivelhogy mink őrá nagyon rá­ijesztettünk, előbb, azt mondja, neki el kell végezni a dolgát, de máris, mert rájött a kimehetnék. Jól van mondtuk, neki, menjen ki, végezze. el, itter. megvárjuk. Kiment. Vártuk. Közben persze mink is nekiláttunk, jó nagy da­rab húsok, meg minden... Már mindent megettünk, de a páter sehol. Vágjuk, várjuk. 6ehol. Hát az történt, er ged elmet, mert osztán megtudtuk mink hogy pontosan ott, ahol mi bemász­tunk ő ottan, a kerítésen kimá­szott, otthagyott minket. így hát a papszerzés nem sikeredett. A fejedelem mosolyogva ingat­ta a fejét — micsoda vitézek! Amíg ők felfalják a páter va­csoráját, a páter megszökik. — Mondjad csak tovább — biztatta a kurucot Majos —, mert ami most jön, fontosabb a papnál. A kuruc most mert ránézni először a fejedelemre. Bátran, merőn nézett rá, és neki mondta egyenesen. — Teli van némettel Bereg­szász, nagyságos uram. — Mit beszélsz? — A fejede­lem megdermedt a hírre, a le­gény helyett Majos folytatta a jelentést. — A Montecuccoli ezred, amelyről eddig, azt tudtuk volt, hogy elvonult, valamerre arra­felé jár, ahol a jászok laknak, meg a kunok, az visszafordult; és tele van velük Beregszász. Ezek a legények azzal jöttek vissza, hogy ezt az ottani lakók mondták nekik. így volt? — kérdezte a legénytől. Az rábólin- tott. Fontosán így. Ekkor már Bercsényi is felkelt, magára rángatta nadrágját, fel­húzta csizmáját. — Racionális konzekvencia — mondta, hogy a többiek ne ért­sék. — Ez minden? — Kérdezte a fejedelem. — Vagy van még más is? — Szorongó izgalommal várta, mi jöhet még. — Több nincs — mondta Ma­jos. — Elmehetnek kegyelmetek. Örökét állítsanak. Kettőzött őrö­ket a falu szélére. Erős vigyá­zassál legyenek. Küldjön kegyel­med újabb figyelőket Bereg­szászba. A hidat pedig amin át­jöttünk, le kell rombolni. Ne tudjanak utánunk vonulni. A borsóval hidat Érti kegyelmed? Elmentek. A fejedelem is felhúzta imént levetett csizmáját leült az asztal mellé.. A vacsora maradékót — hosszú tálpn őzgerinc — félre­tolta. Lenézte á borivókat, nésze- geskedöket, de most öntött ma­gának az ónkupába, felhajtotta, elhúzta a száját: savanyúnak ta­lálta a bort Bercsényi is az asz­tal mellé ült ő is öntött ivott A fejedelem húzott egy vonalat az ujja hegyével az asztal lap­jára. — Ez itt a Tisza. Kissé távolabbra bökött egy, megfeketült görcsre. — Ez meg itt Beregszász. Megint egy bökés, az imént húzott vonalhoz. A Tiszához. — Ez meg itt Vári. Most itt vagyunk. Sokáig nézegették a láthatat­lan, csak elképzelt térképetlAz asztal gyalult lapján az erezése$, a megfeketült görcsök segítettén a tájékozódást Szépen elfért az asztalon Vári, ahol most éjsza­káznak, egy kicsit északabbra Beregszász, ahoVa a németek fészkelték be magukat attól me­gint majdnem pontosan észak­nak Munkács, s legfölül Zavad­ka, ahonnan elindultak. Déli irányban 'pedig iifte, a Tisza, túlsó partján a vármegyei neme­sek, meg a szatmári német őr­ség csapata, de ott, túl a folyón kezdődik az igazi Alföld. Szat- már, Szabolcs. Majd még tovább a hajdúk földje, aztán Debrecen, vagyis a Tiszántúl, ahova ezek a katonák vágynak. A fejedelem mondta ki először mit gondolt ki a láthatatlan térkép fölött — At kell menni a Tiszán. Nincsen más mód: át kell mennL­(Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents