Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

1976. április t. • PETŐFI NEPE • 11 SPORT-SPORT - SPORT KIK IRÁNYÍTJÁK NAGYOBB EG YES ÜL El EIN KÉT: Üj elnök a Kiskunhalasi MEDOSZ élén E cikksorozat méltán tart, és tarthat érdeklődésre számot a megye sportkedvelő közönsége előtt. A jelenleg már folyó' sportköri munkák egyik érdekes­sége, hogy a február végére lezajlott vezetőségvá­lasztás során több sportkörben részleges őrségvál­tás is történt és általában olyan sportemberek kap­tak bizalmat a tagságtól, akiktől kedvenc szakosz­tályaik fellendítését várja a közvélemény. Most megyénk egyik legré­gibb sportköréről a Kiskunhala­si MEDOSZ-ról számolunk be olvasóinknak. Az 1903-ban ala­kult majd több éven át Kinizsi néven működött klub utódja a MEDOSZ, február 33-án tartot­ta meg nagy érdeklődéstől kí­sért vezetőségválasztó és beszá­moló közgyűlését. A tagság 9 tagú elnökséget, választott, új el­nökkel. Busch János ugyanis be­tegség után nyugállományba vo­nult és helyette egyhangúlag Katona Istvánt, az állami gazda­ság igazgatóját választották a MEDOSZ SC elnökévé. Az el­MONTREAL ELŐTT (I.) Készülünk az MINTHA MA lett volna. Münchenben a Stadionban ki­aludt az olimpiai láng és a két hatalmas eredményjelző táblán ez a felirat volt olvasható: „Vi­szontlátásra Montrealban!” Mily gyorsan röppen el ez a négy esztendő. Alig három hó­nap múlva ismét elindul Görög­országból a Nap sugaraiból nyert láng, s-Montrealban július 17-én a hatalmas kandeláberben fellobban a tűz, amely jelképe a békének, hiszen olimpia csak bé­kében lehetséges. Két héten át a figyelem Montrealra szegező- dik. Várjuk az érkező híreket, a győztesek, á helyezettek névso­rát. Vajon kinek sikerül a 'leg­nagyobb sportdicsőséget, az olim­piai bajnokságot megszerezni ? Á bajnoknak egyéni' dicsőség a győ­zelem, de hazájának is felemelő érzést jelent fiainak, - lányainak sikere. A jó ‘ olimpiai szereplés egyben fokmérője is egy-egy nemzet kultúrájának, ezért szer­te az egész világon, kis és nagy népek egyaránt hatalmas anya­gi áldozatokat hoznak, hogy leg­jobb sportolóik felkészültségét segítsék, hogy = a világ sportolói­nak legnagyobb találkozóján —• az olimpián — méltóképpen kép­viselhessék hazájukat. Mi, magyarok is készülünk a montreali olimpiára, hiszen a magyar sport az elmúlt három­negyed évszázadban mindig ott volt azok sorában, ahol az olim­piai eszmét szolgálták. A magyar sport képviseltette magáí és ott volt, amikor nyolcvankét évvel ezelőtt 1894. június 23-án Pá­rizsban valóra vált a francia Pierre de Coubertin irodalmár­történész álma, és megalakítot­ták a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottságot. A MAGYAR SPORT élharco­sa volt az olimpiai mozgalom­nak és nyugodt szívvel elmond­hatjuk, hogy most, amikor újra olimpia előtt állunk, a magyar sportolók mindent megkapnak államunktól, hogy felkészülésük zavartalan legyen, hogy a ma válogatott versenyzői méltókép­pen képviselhessék hazánkat. Több évtizedes hagyomány az is, hogy a magyar sportolók egy téli vasárnap délelőtt össze­jönnek és ünnepélyes keretek között megfogadják, hogy az olimpiára felkészülitek és, ott igyekeznek helytállni. így volt ez most is, amikor február 29- én a Vígszínházban jöttek össze ái magyar sport vezetői, válamint a sportolók edzőikkel, s ott a többi között e szavakat mondták nökség korábbi 8, a város köz­életében és a sport terén eddig is lelkesen tevékenykedő sport­ember került megválasztásra. El­nökhelyettese Faragó István, az ÁG osztályvezető-helyettese, Pintér Imre az ÁG párttitkára, dr. Szabó Miklós, az MSZMP városi bizottsága első titkára, Táhczos Sándor a városi tanács elnöke, Szalai László a posta nyugalmazott vezetőhelyettese és Sebők Géza üzletvezető Jettek az elnökség tagjai. A számvizs­gáló bizottság elnöke dr. Fodor József a városi tanács vb-titká- ra, tagjai dr. Bognár István az olimpiára fennhangon: „Fogadóm, hogy a felkészülés és a versenyek során magatartásomat és minden te­vékenységemet a népem és ha­zám iránti szeretet és hűség hatja át.. jjf Meggyőződésünk, hogy a je­lenlevő kétszáz olimpiai kerettag ennek szellemében készül a hát­ralevő hetekben. Természetesen igen fontos szerep jut az edzők­nek, sportvezetőknek is, akik tanítványaikat nemcsak , fizikai­lag, de lelkileg is felkészítik a várható, minden eddiginél na­gyobb igénybevételt jelenítő küz­delemsorozatra. Ebben a hallat­lanul kiélezett harcban, amikor már másodpercek és milliméte­rekben alig kifejezhető mérté­kek döntik el a helyezéseket, a lelki tényezőknek, a küzdőszel­lemnek jut igen nagy szerep. NINCS OKUNK kételkedni abban, hogy legjobbjaink Mont­realban érik el csúcsformáju­kat és ott jól. szerepelnek/ s kö­zülük ismét lesznek olyanok, akik a legnagyobb dicsőséget, az olimpiai babért jelképező arany­érmet jiyerilj el, j s ..ezzel dicső­séget szereznek a nagy múltú, szép olimpiai hagyományokkal rendelkező magyar sportnak. Ilyenkor, olimpia előtt, min­dig felvetődik a kérdés, melyik sportágban, kikitől várhatunk jó szereplést? Természetesen első­sorban azokban a sportágakban bízhatunk, amelyekben az el­múlt évtizedekben és a közel­múltban is hagyományosan jól szerepeltünk a nemzetközi po­rondon. Vannak' olyan sportágak amelyektől a magyar sport­közvélemény elvárja, szinte meg­követeli, hogy az olimpián baj­nokságot nyerjen. A magyar ví­zilabdázóktól például senki sem vár második helyet, vagy az öt­tusázóktól szinte „megköveteli” az aranyérmet. S így vagyunk a vívással is. Pedig ma már köz­tudott, hogy vízilabdázni, vívni, vagy öttusázni mások is megta­nultak. E SOROZAT célja, hogy rö­vid esélylatolgatást végezzen azokban a sportágakban, ame­lyekben legjobbjaink ott lesznek Montrealban. Elkerülhetetlen, hogy jóslásokba ne bocsátkoz­zunk. Természetesen csak játék — bár komoly jálték —, s aki­nek van 1976. augusztus 1-én, amikor Montrealban véget ér az olimpia küzdeíemsorozala, ellen­őrizheti, vajon valóra váltak-e reményeink. (Folytatjuk.) M. I. ÁG közgazdásza, Wendler Antal az ÁG tanácsadója. A jelenlegi négy szakosztálynál Keszthelyi Tibor a labdarúgó, Hegedűs Jó­zsef á sakk, Jónás Péter a teke és dr. Bognár István a tömeg­sport-szakosztály élén végzik az irányítói és szervezői tevékenysé­güket. Az új vezetőség, a spor­tolók és nem utolsósorban a szurkolók azt várják jogos re­ménykedéssel, hogy a Népsport az idény végén is megírhatja j majd: A Kiskunhalasi MEDOSZ teljesítménye a legjobb. Szalai László Magyar siker az EB selejtezőben Jól kezdődött az év a magyar sakkválogatott számára. A svájci Montanában rendezett Európa- bajnoki selejtezőn valamennyi el­lenfelét legyőzve, csoportelsőként jutott tovább együttesünk. A részeredmények: Románia ellen 4,5:3,5, Dánia ellen 5:3, Belgium ellen 6,5:1,5 és Svájc ellen 5,5:2,5 arányban győztünk. ígv a vég­eredmény; Magyarország 21,5, Románia 20, Svájc 16,5, Dánia . 13,5, Belgium 8,5. Az első két he­lyezett jutott a döntőbe, amelyet Moszkvában rendeznek, 1977. első felében. A magyar'csapat legjobb pont­szerzői Adorján és Csőm naw- mesterek 4-ből 3,5 ponttal. Por- tisch és Vadász 4-ből 3-at szer­zett. Portisch érte el a legjobb egyéni versenyt az elsőtáblás ver­senyzők között. Ribli 4-ből 2,5 pontot szerzett. Kezdettől fogva várható volt, hogy a továbbjutó ebben a cso­portban a két szocialista ország csapata lesz. Különösen nagy volt" a magyar csapat előnye nemzet­közi minősítések tekintetében: hat nemzetközi nagymesterrel áll­tunk ki, míg a románok csapatá­ban csupán egy nagymester volt, a többiben egy sem. A másfél pontelőnnyel kivívott elsőség ezt a fölényt nem is tükrözi. íme Portisch Lajos nyolcszoros ma­gyar bajnok egyik győzelme. Nimzoindiai védelem Svend Hamann (dán) Portisch L. Montana, 1976. 1. d4. Hf6 2. c4, e6 3. Hc3, Fb4 4. e3, c5 ,5. Fd3, Hc6 6. de: (Igénytelen folytatás, jobb 6. Hf3 vagy He2) 6. —, 0—0 7. Hf3, Fc5: 8. 0—0, d5 9. a3, de: 10. Fc4:, Ve7 ll. e4, Vc7 (12. es ellen) 12. Hb5, Vb8 13. b4, Fe7 14. Ve2, a6 15. Hc3, Hg4! (Ezzel sötét átveszi a kezdeményezést. Máris fenyeget 16. ‘ , Hd4! és a huszár nem üthető Vh2:f és matt miatt) 16. g3, Hce5 17. He5:. He5: 18; Pa2, b5 19. Ff4, Ff6 20. Babl (Logikusabb 20. Badl) 20. —, Fb7 21. Hdl, Bd8 22. f3, Vc7 23. Bel, Ve7 24. Hf2, Bac8 25. Fe3, Ve8 26. Fb6? (Ez a látszólag aktív lépés azon­nali veszTésre vezet. A világos bábok tervszerűtlen felállítása megbosszulja magát) 26. —| Bd21! világos feladta. 27. VU2:-re Hf3:-j- vezérvesztés, más lépésre elvész az a2 futár. Flórián Tibor nemzetközi mester . \ Kalocsai birkózósikerek és gondok ;; ‘ Fábri Sándor, a kalocsaiak egy­kori országos ijfúsági birkózó­bajnoka 1972-ben átvette Deák Ferenctől az edzői tisztet és az­óta Elek Béla szakosztályvezető­vel ők a mindenesek. Mindkettő­jüket meg lehet találni nap mint nap a KSE-pálya kis birkózóíer- mében, ahol 30—40 fiatal birkó­zóval foglalkoznak. Az egykor szép hagyományokkal rendelkező kalocsai birkózósport az utóbbi években nem sokat hallátott ma­gáról, hiszen a fiatal edző útke­resése során számos akadályba ütközött. Az elmúlt évben aztán végre' megszületett a várva várt siker; Serdülő birkózóink az or­szágos élvonalban küzdötték fel magukat. Megnyerték az 1975-ben alapított serdülő kötöttfogású „Piros Arany Kupát”, Oláh Jó­zsef a szabadfogásúak 67 kg-os csoportjában országos bajnok lett, Katus György ugyanebben a súlycsoportban, de kötött fogás­ban az országos bajnokságé, he­lyén végzett Kálóczi Gusztáv és Valkai László is az 5—6. helye­zett. Az ifjúságiak és felnőttek korosztályában Risai László, Mu­hi András és Fábri János értek el említésre méltó sikereket. Az év elején öt versenyből kettőt megnyert, egyen második lett, az­tán szép „csendesen” kihagyta az egész évet. Kár! Könnyen meg­szerezhette volna az I. o. minő­sítést is. Az úttörők még most kezdenek csak érlelődni. Közülük a kiscsoportban a 38 kg-os Nagy Ferenc, 32 kg-os Csefkó Zoltán és a 35 kg-os Baksa Lajos ered­ményei biztatóak. A nagycsoport­ban a 45 kg-os Demsa András, a 35 kg-os Magyar József és a 41 kg-os Csefkó György jutott el az úttörőolimpiai területi döntőjéig. Reméljük, ebben az évben már ezt az akadályt is sikerrel meg­oldják, és bejutnak az országos döntőbe. 1975-ben a kalocsai ser­dülő birkózók összesen 15 olim­piai pontot szereztek az országos bajnokságon — az idén szeretnék megduplázni. Ez elsősorban a versenyzők szorgalmán múlik. Fábri Sándor edzővel beszélge­tünk a szakosztály gondjairól is. — Sajnos, igen nagy a.lemor­zsolódás — mondja némi nosz­talgiával — jó, ha száz kezdő gyerekből 6—8 megmarad birkó­zónak, és minden 20—30 birkózó közül kerül ki egy —, aki a leg­jobb. Nem könnyű edzőnek len­ni, ha azt számolom, hogy telje­sen egyedül foglalkozom két fo­gásnemben, öt korosztállyal. Risai László, a segítőtársam ugyanis el­költözött Jászberénybe, Romsics Imre családi problémák 1 miatt hagyta abba az edzősködést. Az úttörőknél most Demsa András segít, akinek oroszlánrésze volt a tavalyi sikerekben. ' A továbbiakban elmondja,^hogy Elek Béla szakosztályvezető a Bp. Csepel SC-vel vette ^fel a kapcsolatot. Félő azonban,, .hogy a fővárosiak úgy értelmezik majd a „patronálást”, hogy minden évben elcsalnak egy-két tehetsé­ges versenyzőt. A problémákat inkább otthon kellene megolda­ni. Feltétlenül be kellene j még egy mellékfoglalkozású edzőt ál­lítani és létre kelléne Kalocsán is hozni a birkózók sportiskolái oktatását. — Biztos vagyok benne - mondotta búcsúzóul Fábri Sport­társ — ha az 1975-ös évhez ha­sonló „mérleggel zárjuk” az idei évet is, akkor a városi sportszer­vek továbbra sem tagadják; meg tőlünk a maximális támogatást. Mindehhez még azt szeretnénk hozzátenni, nem ártana a két bir­kózószakosztály erejét összevon­ni, akkor talán még eredménye­sebb lehetne, a múltjáról orszá­gosan is híres kalocsai birkózó- sport. K. S. Ercsényi Antal a BSK fiatal cselgáncsozója nem tartozik 'a kirobbanó tehetségek közé. Amit eddig sikerült elérnie, azt céltu­datos, komoly munkájának kö­szönheti. 1969-ben, amikor az úttörő ­olimpián a nyakába akasztották a bronzérmet, még senki sem tartotta a jövő nagy ígéretének. A nagy szavak és tettek vala­hogy kimaradtak az életéből. Más sodrásba való ö természeténél és környezeténél fogva egyaránt. Aztán, ha lapozunk néhányat a naptárban, akkor kiderül, hogy a kis Ercsényi nem hagyta' ma­gát leírni a sportág élvonalából. Sőt! Előbbre lépett. 1973-ban, a 64 kg-os súlycsoportban serdülő magyar bajnok lett. Az azt kö­vető egy év alatt pedig kereken 15 kg-ot lépett előbbre — o mér­legen. Ezért tavaly már a 75 kg- os súlycsoportban láthattuk új­ra a tatami. Ismét újoncként- Mert az új súlycsoportban is­mét kezdő volt, még akkor is, ha néhány jelentősebb versenyen már letette névjegyét. Az egy­kori ellenfelek örültek, hogy megszabadultak Ercsényi vas­markától, ő meg bosszankodott. De eredményesen megvívta har­cát, előbb önmagával, később az ellenfelekkel is. A ranglétrán való lépegetés nem volt zökkenőmentes. Auszt­riában, nemzetközi versenyen kihúzták a karját. Fel kellett adni a mérkőzést. Ez még ma is bosszantja. Nem olyan fából fa­ragták, aki csak úgy félvállról feladja a meccseket. Tavaly se kerülte el a balsze­rencse. Jól kezdődött az év (áp­rilisban megnyerte az ifi magyart 85 kg-ban) aztán a 93 kg-ban dobást indított, ráesett a kezére és eltört. Nem adta fél. Legutóbbi talál­kozásunk alkalmával azon sirán­kozott, hogy kevés a napi két­szer két óra edzés. Mint mondta rátesz még kettőt — a szabad­időből. Koreába készül az IBV- re, ahol nyerni szeretne. Bármilyen furcsán is hangzik Ercsényit a küzdelem élvezete hajtja-űzi, készteti lemondások­ra, a' szabad idő szinte teljes le­faragására. Cselgáncsozó is azért lett, mert győzni akart. Megso­kallta, hogy kis vézna gyerek lé­tére neki mindig a futás jutott. Ellenkező esetben meg a verés. • Edzéstervet egyeztet Ercsényi Antal (balról) és Gyűrő-László vezetőedző. Az erősebbektől. Aztán a . tata­min, nemes vetélkedésben ismer­te meg a becsületes küzdelem, a győzelem felemelő érzését. Azó­ta csak egy cél vezérli: megmé­retni az erősebbel, akitől kikap­ni nem szégyen, győzni meg egyenesen — élvezet.' — bi — 3pyagggggggggggggggggg3Efl333Eagoggggaaguaggs>:gggagagaagagaggaaggggggggggggga MAI MŰSOR Vasárnap TELEVÍZIÓ 9.53: Tévétorna. (Ism.) 10.00: Játsszunk bábszínházát! (Színes!) XIII/10. rész: Át­alakulások. 10.40: Hírek. 10.45: Forradalmi ifjúsági napok (színes!) Helyszíni közve­títés a Gellérthegyi Jubi­leumi Parkból a budapesti fiatalok nagygyűléséről. 11.45: Sopotf Dalfesztivál ’75. Intervízió-átvétel a Len­gyel Televízió műsorából. 14.33: Balthazár professzor (szí­nes !) Jugoszláv rajzfilm­sorozat. XVin. rész: Bal­kezes fajankó. 14.45: Fiúk a térről. Magyar film 16.35: Delta. 17.00: Telesport: 1. Nemzetközi ökölvívóverseny. A döntők I. részének közvetítése a Budapesti Sportcsarnok­ból. 2. Asztalitenisz EB (színes!). Egyéni döntők. Közvetítés Prágából. 18.15: Műsorainkat ajánljuk! 18.40: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. ' 18.45: Esti mese. 19.00: A Hét. 20.00: Hírek. 20.05: Tévétorna. 20.10: Rideg Sándor: Daruszégi vasárnapok. Tv-film. 21.50: Hírek. 21.55: Telesport: 1. Nemzetközi ökölvívóverseny. A döntők H. részének közvetítése a Budapesti Sportcsarnok­ból, felvételről. 2. Asztali- tenisz EB. (Színes!) Egyé­ni döntők. Közvetítés Prá­gából, felvételről. 3. Sport­hírek. KOSSUTH 6.10: Kellemes ünnepet! 7.23: Testvérlátogató a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. ­8.05: Ot kontinens hét napja. 8.21: Dalok a felszabadulásról. 8.37: Magyarország, 1945. Szov­jet költők versei. 8.46: Giulietta Simionato éne­kel. 9.09: Emlékiratok — noteszla­pok. 10.03: A Gyermekrádió műsora. 11.07: Szimfonikus zene. Közben: 12.10: Édes anyanyelvűnk. 12.15: A hangversenyközvetítés folytatása. 12.36: Tisztelet az embernek. 12.46: Klasszikus operettek — magyar előadók. 13.14: Változatok a változásra. 13.54: Népdalkörök országszerte. 14.14: Maurice André új lemezei­ből. 15.08: Hangképek és tudósítások a Jubileumi Parkból. 15.38: Magyar .operaénekesek. 16.28: Életutak. Riportműsor. 17.05: Nótáig. Molnár Júlia és Győri Szabó József énekel. 17.23: Találkozásaim. Kardos . László vallomása. 18.40: Verdi Műveltségi Verseny. 20.10: A mii Briglnszkij: A kine­vezés. Zenés játék. 21.39: Monteverdi-kórusok — magyar énekkarok előadá­sában. 22.20: Emil Gilelsz zongoraestje. 0.10: A Tolcsvay-fivérek tánc- dalaiból. PETŐFI 7.30: Sebestyén János orgonái. 8.05: M!t hallunk? 8.33: Miska bácsi lemezesládá­ja. 9.00: Szívesen hallgattuk (ism.). 10.33: Böngészde. 11.40: Láttuk, hallottuk — a kiál­lítótermekben. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Ravasvili, az agyafúrt bí­ró. Mesejáték. 14.00: Táskarádió. 15.00: Huszka Jenő: Bob herceg. Részletek az operettből­15.33: /Mikrofon előtt az irodalmi ' szerkesztő. 15.43: Többszemközt a Kossuth Klubban. 16.15: Schubert: G-dúr fantázia­szonáta. 16.48« Ötórai tea. 17.50: Sanzonszemle. 19.00: A vasárnap sportja. Totó. 19.33: Kritikusok fóruma. 19.43: Nyolc rádió nyolc dala. 20.13: Ferencsik János vezényel. 20.58: Honnan hová elsőosztályo­sok? 21.28: Népdalok, néptáncok. 22.33: Könnyűzene, éjfélig. 3. MŰSOR 8.08: Zenekari muzsika. 10.00: Üj Zenei Üjság. 10.35: Ránk! Dezső zongorázik. 1L05: Klimits Lajos: Szúnyog­puszta. Rádiójáték. 12.10: Verdi-áriák. Birgit Nilsson énekel. 12.50: Bach-művek. 13.56: Kis jnagyar néprajz. 14.01: Bartók felvételeinkből. 15.08: Az Ifjúsági Rádió műsora 15.48: Csak fiataloknak! 16.48: Petőfi-emlékek Pápán. 17.03: Művészlemezek. 18.03: Tarján! Ferenc kürtestje. Közben: 18.38: Világlíra. 19.33: Rádiószínház. Jaroslav Malit: A sorból az ötödik. Eseményjáték. 20.25: Mozart: A varázsfüvola. Részletek az operából. Hétfő KOSSUTH 8.25: Nóták. 9.00: A Költészet Hete. 9.10: A hét zenemüve. 9.40: Tücsök koma... 10.05: Nemzetközi mesefesztivál. 10.20: Óvodások dalkincse. 10.30: Zenekari muzsika. 11.19: A Normafa históriája. 11.39: Laczkó Géza: Rákóczi. XIII. rész. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.35: Népi zene. Déki Lakatos Sándor zenekara játszik. 13.58: Ezeregy délután. 14.28: Székely Endre dalaiból. 14.39: A Költészet Hete. 15.10: Édes anyanyelvűnk. 15.15: Kónya Sándor könnyűzenei felvételeiből. 15.28: Az élő népdal. 15.38: Kóruspódium. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Rádióiskola. 16.35: Verdi: Aida — Amneris és Radames kettőse és jelenet a IV. felvonásból. 17.05: Szeműnk világa. Beszélge­tés az Egészségügyi Világ- szervezet ez éld témájáról. 17.20: Bemutatjuk új felvételűn­ket. 17.43: Népzenei Magazin. 19.15: A Rádió Kabarészính&za. 20.30: Verdi műveltségi verseny. 22.20: Egy otthon három nemze­déknek. 22.30: Mi férfiak. 23.00: Hándel-művek. 0.10: Novai Gábor táncdalaiból PETŐFI 8.05: Basszus áriák. 8.33: Daljátékokból. 9.10: A Budapesti Koncertfúvós­zenekar játszik. 9.23: Délelőtti torna. 9.33: Két otthon között. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Verbunkosok, katonadalok 12.33: Csengő. Iskoláról pedagó­gusokról. 12.50: Mozart és Schubert kama­razenéjéből. 13.33: Japán gyerekek énekelnek 14.00: Kettőtől ötig ... 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Utazás az agy körül. 18.33: Tánczenei hangverseny a Szentendrei Művelődési Házból. 20.33: Kettesben ... Szokolay Sándor és Szilágyi János. 21.33: Irodalmi évfordulónaptár. 22.00: Népi muzsika. 23.00: Angot asszony lánya. 3. MŰSOR 14.05: Az i Musici dl Roma ka­marazenekar játszik.;. 15.05: A Költészet Hete. 16.03: Beethoven: Hat vonósné­gyes. 16.51: Láttuk, hallottuk — a szín­házban és a moziban. 17.06: Melis György énekel; 17.35: Huszonöt perc beat. 16.03: Zsebrádiószínház. 18.22: A Magyar Állami Hangver­senyzenekar hangverse­nye. Kb. 19.25: A Költészet Hete. Kb. 19.45: A hang verseny közve­títés folytatása. Kb. 20.20: DzsesszfelvételeinkböL 21.00: HShgfelvételek felsőfokon. 21.38: Magyar zeneszerzők. 22.09: Mirella Freni énekel. 22.30: A hét zeneműve. • A képen egy fitt a Kalocsai SE és a Szamuely SE birkózói. Álló sor: Fábri, Katus, Markó, Fábri Sán­dor vezetőedző, Elek Béla szakosztályvezető, Risai László edző, Kálóczi L, Szabó, Rudolf, Kónya. Alsó sor: Csóti, Baksa, Nagy, Fegyvári, Sebők, Tóth, Herceg, ifj. Demsa, Cselik, Mácsaj, Kálóczi II., Kiss.

Next

/
Thumbnails
Contents