Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

8 • PETŐFI NEPE • 1976. április 4. Képek és tények Lapradiátor üzem a Hajdú-Bihar megyei Tégláson. Az iparfejlesz- tés gyökeresen megváltoztatta a magyar ipar topográfiáját, területi elosztását. Megszűnt az ipar Budapest-centrikussága, a főváros ipari- nák részesedése a korábbi 50 százalékról mintegy 34—36 százalékra csökkent, s a vidéki városok — s gyakran falvak — gyárai, üzemei Állítják efő hazánk ipari termelésének majd kétharmadát. A vegyipar egyidejűleg szolgálja a társadalmi munkd javuló haté­konyságát és a gazdaság műszaki-technikai haladását, a kemizálást. Hazánk ipari-termelésének ma már csaknem 13 százalékát a vegyipar termékei alkotják. Ennek az iparágnak egyik legkorszerűbb üzeme a TVK olefingyára, amely a modem szerkezeti anyagok — a különféle műanyagok —- alapanyagait kőolajból, illetve vegyipari benzinből ál­lítja elő. A vágósertés-termelés nagyüzemei az állami gazdaságok és termelő­szövetkezetek elmúlt tervidőszakban épített hústermelő telepei, ser­téskombinátjai. A Bajai Állami Gazdaság — ké­pünkön látható — ser- téskombinátja évi 85 000 darab sertés hizlalására alkalmas. 1950-ben a lakosság 47 százaléka részesült társadalombiztosításban, 1975 óta minden magyar állampolgár. A lakosság egészségügyi ellátását körzeti, üzemi, rendelő­intézeti, kórházi és kli­nikai hálózatában mint­egy 125 000 egészségügyi dolgozó — köztük 27 100 orvos — látja el. Magnóznak az óvodá­sok, annak segítségével tanulják az új dalo­kat. A IV. ötéves terv időszakában a tanácsok pénzéből, a vállalatok és gyakran a lakosság segítségével majd 100 000 férőhellyel gyarapodott az ország óvodahálóza­ta, amelyben jelenleg több mint 300 000 gye­rek — az óvodáskorúak 76 százaléka — játéko­san tanulva készül az életre, az általános is­kolára. Ércbányászok lakásai Pécsett. A félszabadu­lástól napjainkig 1,6 millió új lakás épült a városokban és falvak­ban. Az életszínvonal e fontos tartozéka — a kényelmes és komfortos lakás — még nincs bő- viben, a lakásépítés el­múlt tervidőszakbeli re- kordméreteit — 1971— 1975-ben összesen kb. 440 000 lakás épült — az V. ötéves tervidő­szakban is fenntartjuk. 1,8, millió diák — ennyien tanulnak a különböző oktatási fokozato­kon, intézményekben. Az általános iskolákból kikerülő fiatotok 84 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt, 39 százaléka pedig szak­munkástanuló. Az oktatásképzés felső fokára — az egyetemekre 'és főiskolákra — a 18—22 éves fiatalok mintegy 7 százaléka — jut éti Valamikor — egy-másfél évtizeddel korábban — a napi tápanyag- fogyasztás fejadagja volt az életszínvonal alapvető jelzőszáma — újabban a tartós fogyasztási cikkek — a televízió, a háztartási villa­mosgépek, járművek — 1000 lakosra jutó állományának gyarapodása tükrözi a lakosság növekvő jövedelmét, vásárlóerejét és anyagi fo­gyasztását. (KS) \ * A magyarországi népi demokratikus forradalom jellegéről A népi demokratikus korszak elvi és történeti kérdéseiről tör­ténész körökben a 60-as évek de­rekán nagyszabású ■ vita zajlott le. Az eszmecsere középpontjában — egyebek mellett — a népi de­mokratikus forradalom jellegének és szakaszainak . tisztázása állt Lényegében háromféle álláspont alakult ki. Az egyik szerint a népi demok­ratikus forradalom kezdettől szo­cialista forradalomnak tekinthető. A másik felfogás szerint a né­pi demokratikus forradalom két forradalomnak, az általános de-: mokratikus és a szocialista forra­dalom egymással szorosan ösz- szefonódó egysége. E felfogás képviselői szerint a népi demok­ratikus forradalom két szakasza nem vált élesen ketté, a demok­ratikus és szocialista feladatok összefonódása jellemezte a kor­szakot. Végül a harmadik álláspont hí­vei ügy vélték, hogy a népi de­mokratikus forradalom „új típusú egységes forradalom, a demokra­tikus és a szocialista forradalmai egyesítő új típusú permanens for­radalom”. □ □ □ Bár a történeti irodalomban a két utóbbi álláspont valamelyike fordult elő leginkább, továbbra is tisztázatlan maradt az alapkérdés: a népi demokratikus forradalom új típusú forradalom-e, vagy két egymással szorosan összefonódó de egymástól jól megkülönböztet­hető forradalom egysége. Hogy s felvetett kérdésre válaszoljunk a következőket kell figyelembe vennünk. A társadalmi forradalmak tí­pusát (jellegét) általánosságban az határozza meg, hogy mely tár­sadalmi rendszer felszámolását tűzi ki célul, és milyen új társa­dalmi formációt kíván teremteni helyette. S kik, mely osztályok és rétegek vezetik a forradalmat, s az miként megy végbe. Az újkor­ban (XVII. század közepétől) a forradalmaknak két típusa ala­kult ki, a polgári, illetve a szo­cialista forradalom. A polgári for­radalmak feladata a feudalizmus megsemmisítése, és tőkés terme­lési mód szabad fejlődésének-biz­tosítása volt. Vezető erejét a bur­zsoázia, vagy mint náluk: a pol­gárosodó középnemesség képezte. A szocialista forradalom viszont a kapitalizmus megdöntését és a tőkés kizsákmányolás eltörlését tűzte ki célul. Benne már a mun­kásosztály játszotta a főszerepet. □ □ □ Ha most ebből kiindulva meg­vizsgáljuk, hogy a népi demok­ratikus forradalom Magyaror­szágon a felszabadulás utón mi­lyen feladatokat oldott meg, ak­kor a következőket látjuk: 1948 nyarára a politikai hatalom át­ment a munkásosztály és szö­vetségesei kezébe, a burzsoázia képviselői' kiszorultak a hata­lomból. A népi demokratikus rendszer átalakult;, a többpárt­rendszert egypártrendszer vál­totta fel, a társadalmi, gazdasá­gi, politikai élet minden terüle­tén a Magyar Dolgozók Pártjá­nak vezető szerepe érvényesült. A földreform szétzúzta a régi birtokviszonyokat, s földhöz jut­tatta az agrárproletariátus és a szegényparasztság nagy részét. A sorozatos államosításokkal a bá­nyák, a nagyüzemek és a tőkés pénzintézetek köztulajdonba ke­rültek. 1948 nyarán az ipari munkások 83 százaléka már az állami szektorban dolgozott. Be­fejeződött az ország újjáépítése, az ipari termelés 1948-ra 3 szá­zalékkal meghaladta, a mezőgaz­dasági termelés megközelítette a háború előtti szintet. A társada­lom osztályszerkezete lényegesen megváltozott: a földbirtokos osz­tály és a nagyburzsoázia eltűnt, csökkent az agrárszegénység lét­száma, a kis- és középparaszttság számbelileg megerősödött. A munkásosztályon belül növeke­dett az ipari munkásság rész­aránya. Megtört a volt uralkodó osztályok műveltségi monopó­liuma; az iskolák, államosításával az egyház elvesztette évszázados privilégiumát a közoktatásban. Magyarország a népi demokrati­kus országok közösségének szi­lárd tagja lett. A népi demokra­tikus forradalom felszámolta a tőkés társadalmi berendezkedést, azaz egy szociálist^ forradalom, funkcióját töltötte be. A népi de­mokratikus forradalom tehát jellegét (típusát) tekintve szo­cialista forradalom. . □ □ □ * Ebből egyrészt következik,, hogy a magyarországi népi de­mokratikus forradalom nem „új típusú permanens” forradalom. Csak abban az. esetben tekint­hetnénk annak, ha valamiféle új eddig nem- ismert, társadalmi rendszert hozott volna létre, olyat, amely sem nem kapita­lizmus, sem nem szocializmus, nem is azok keveréke, hanem azoktól valami lényegesen külön­böző. Erről* azonban nincs szó. A történeti kutatások másrészt azt sem támasztják alá, hogy a fel- j szabad u lás utáni fejlődésben tar­talmi szempontból egymástól el- j térő szakaszok lennének kimu­tathatóak. Inkább az tűnik bizo- | nyitottnak, hogy a népi demok­ratikus forradalom folyamat volt,, amely — a mindenkori pártpoli­tikai erőviszonyok függvényében — egyszerre oldott meg polgári és szocialista feladatokat. □ □ □ * A népi demokratikus forrada­lom azonban bár lényegét te­kintve szocialista forradalom, számos vonásában különbözött a szocialista forradalomnak attól a formájától, amely - 1917-ben Oroszországban zajlott le. A ka­pitalizmus általános válságának talaján alakult ki, nem korlá- tozódott egy országra,*! hanem ki­terjedt Közép- és Délkelet— Európa (és Ázsia) számos álla­mára. Nemzetközi fettételeit a fasizmus világméretű veresége^ [ a Szovjetunió katonai győzelme' biztosította. Csaknem mindenütt ' a fasizmus elleni harc, a nem­zeti felszabadító háború nőtt át társadalmi forradalommá. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomtól eltérően a munkásosz­tály a hatalmat nem fegyveres felkeléssel, hanem békés úton, demokratikus eszközökkel ra- j gadita magához. A kommunista ! pártok a hatalomért vívott harc- í ban a szövetségesek széles köré­re támaszkodtak, a szegénypa- ’ rasztság mellett bevonták, a kis- j és- középparasztság, valamint a kispolgárság jelentős részét, s az ; értelmiségi-alkalmazotti rétegek j számottevő hányadát is. Különb- : ség volt az is, hogy amíg az orosz forradalom szétzúzta a ré- gi burzsoá államapparátust, s újat hozott létre: a munkás-, paraszt- és katonatanácsok rend- ; szerét, addig a második világhá­ború után kialakult népi demok- ; ratikus rendszerek nem számol- : ták fel azonnal. a régi államgé- ; pezetet, hanem tisztogatásokkal, . leépítésekkel, s új demokratikus > gondolkodású emberek bevonásá- ■ val eleinte többnyire csak sze­mélyi összetételét alakították át.. , Emellett azonban kialakították saját demokratikus intézményei- J két is. □ □ P j A népi demokratikus forrada­lom tehát szocialista forradalom, de a szocializmusba való átme­netnek új útja, formája. Kezdet­től fogva több a polgári demok­ratikus forradalomnál, de f nem teremti meg azonnal a proleta-- riátus hatalmát. Lényeges felté­tele azonban, hogy a munkás- osztály pártja, (vagy pártjai) irá­nyítják a forradalmi átalakulását, és fokról fokra hódítja meg a kulcspozíciókat. Következetesen végrehajtja a polgári demokra­tikus jellegű változásokat, ugyan­akkor megindulásával egyidejű­leg korlátozza, majd fokozatosan megszünteti a nagytőke gazdasági és politikai hatalmát, és győzel­mével megteremti a proletárdik­tatúra alapjait. Viía István kandidátus, MTA Történettudományi Intézet Folyót találtunk!... .. •' Azaz folyóvölgyet, mégpe­dig a kazah sztyeppékét átszelő Isim folyó régi völgyét derítette fel Mauhida Abdulkabirova, e délkeleti köztársaság fővárosá­ban élő geológus. Kutatásai be­bizonyították, hogy az Isim, ami most az Irtiszbe torkollik, s az Északi-Jeges-tenger vízgyűjtő te­rületéhez tartozik, körülbelül öt­millió évvel ezelőtt az Arai-tóba ömlött, A szakemberek véleménye, sze­rint a felfedezésnek igen fontos gyakorlati jelentősége van. A ho­moktömeg alatt húzódó ősi Isim- völgy — valószínű — beleillik 1 abba a szovjet tudósok által ter­vezett csatornarendszerbe; ame­lyen át a bővizű szibériai folyók, az Ob és a Jenyiszej vizét akar­ják a kiszáradt Arai—Kaszpi me­dencébe terelni. Ha ez sikerül,- jelentősen csökkennek a csatorna- építés költségei, s lehetővé válik, hogy szibériai vízzel öntözzék szovjet Közép-Ázsia ^s Kazah­sztán sivatagjait. (AFN—KS) í k Éj, x i I- __________d

Next

/
Thumbnails
Contents