Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
/ 1976. április 90. • PETŐFI NlPE • 5 Mindenki a színpadon. A Csendes Don nyitójelenete. A Csendes Don a kecskeméti színházban „A színház virágkorában mindig mélységesen összekapcsolódott a néppel. Ma pedig, amikbr a széles néptömegek politikai életre ébredtek, és joggal követelik, hogy az állam formáját a saját tartalmukkal töltsék meg, a színház sorsa — mihelyt nem kell a felső tízezer kedvéért mesterkéltnek lennie — jóra-rosszra összekapcsolódik ennek a tömegnek szükségleteivel, követelései;- vei és fájdalmaival. Végeredményben csak az a feladata, hogy a színházba özönlő emberek számára tudatossá tegye mindazt, ami még többé^kevésbé tisztázatlanul és kuszáltan szunnyad tudatuk mélyén.” Erwin Piscatornak.i az 1929- ben írott A politikai'színház című könyvéből idézettek vajon aktualitásukat veszitétték-e ma? Elmondhatjuk-e, hogy színházamból végleg kiseprűztük jjnes£_ terkéltséget, az^’üres szórakoztál' tást és a színpad művészete ma?" radéEtalánuT betölti mflvéffii^1 politikai tudatosító hivatását? Bizonyára nem. Kevés az olyan darab és társulat, amely következetesen vállalja az 1920-as évek forradalmi színházművészetének követését, a rendezők közül kevesen vallják magukat a német Piscator vagy a szovjet Meyerhold törekvései folytatójának. A kecskeméti Katona Józséf Színház Csendes Don-előadása a politikai színház hagyományaira épül. A regény színreállítása jórészt előzmények nélküli 'kísérlet századunk társadalmi alapkérdéseinek ábrázolására. A társulat ily módon az elkötelezett színjátszás legnemesebb forrásaihoz kívánt kapcsolódni. □ □ □ A Nobel-díjas Mihail Solohov műve a műveltség kötelező olvasmányainak jegyzékén szerepel. A Csendes Don a szocialista forradalom talán legteljesebb eposza. A maga teljességében és meztelenségében mutatja fel azt a vajúdási folyamatot, véres, könyörtelen történelmi szükség- szerűséget, amelyben egy addig nem létező társadalmi rend megszületett.. Nem a tézis elvontságában, hanem a nyers valóságban. A regény hősei azok az emberek, akik szinte ösztöneik alapján tájékozódtak & történelem viharában, fogalmaik az enyém- tied-mindenkié egyszerű tulajdonviszonyai körében mozogtak. De mégis ők döntötték el a harc végső kimenetelét. A Csendes Don ezért mélyebb, igazabb, teljesebb a kort feldolgozó valamennyi tu- i dományos értekezésnél. A kecskeméti társulat vállalkozásának súlyát a solohovi mondanivaló máig nem' szűnő érvényessége határozza meg. □ □ □ Az átdolgozásra vállalkozó Ruszt Józsefnek ezerhatszáz oldal hömpölygő mondatfolyam bonyolult politikai, harcászati, emberi eseményanyagát kellett színpadra tömöríteni. E kísérlet szinte a lehetetlenséggel határos. A' tér és az idő korlátáit“* äcsak a- műfaj megváltoztatása -oldhatta f-el —az epikából való-« ságos drámát kellett szerkesztenie. A kérdés azonban mégsem ennyire egyszerű. A színház ugyanis az egyéni történések mű- vlészete, az egyes szereplők drámája rajzolja ki a mondanivaló lényegét. A Csendes Don viszont a forradalom, illetve a kozákság regénye, amelyben nemcsak egyes személyek, hanem a közös sorsuk tükrözi az írói mondanivalót. Az átdolgozásnak tehát közösségi drámát kellett megjelenítenie, amelynek főszereplője maga a történelem. A historikús regény«Színpadra állításának kísérletei közül talán a Piscator-féle Háború , és béke volt a legsikerültebb. A Csendes Don azonban bonyolultabb feladványt kínál. A solohovi „színpadon” nem csupán hatalmas eseményanyag és emberi tömeg, érzékeltetése szükséges, hanem az egymást felváltó társadalmi berendezések áttűné- sét is szerepeltetni kell. A golgota keresztjét — filmes szakkifejezéssel — úgy kell „átúsztatni” az ötágú csillag vörös fényébe, hogy' az írói mondanivaló érvényesülését a. drámai lényeg és ne külső hatások szolgálják. Ruszt József átdolgozásában érré a feladatra összpontosította a figyelmét. A színpadi cselekmény szerkezetét egyéni drámák és a társadalmi erők összecsapásai rajzolják ki. □ □ □ A rendező Ruszt József a solohovi világkép teljességében igazította szándékait. Játékterén, — amelyet elképzelésed nyomán Orosz István és Szászfay György érzékletesen és gazdagon töltött meg tárgyi valósággal — bonyolult kölcsönhatások és jelzés- rendszerek felépítménye valósult meg. A háttérfüggönyre vetített vörös csillag előtt fakereszt áll. A golgota előterében Asztahov, illetve Melehovék házának belseje. Az előszínpad a lüktető' cselekménynek ad teret; lövészár- kok, hadikórház, legelő és csatatér színhelyei váltogatják itt egymást. A függöny mellett jobbról és balról dobogó, e két gondolati szfbPÚdpP az időből és térből kiemelt szereplők mondják el véleményüket. E beszámoló terjedelmének korlátái nem adnak lehetőséget ama sokrétű jelzésrendszer elemzésére, amely segítségével a rendező kifejti mondandóját. A tömegek, az embercsoportok tervszerű mozgásviszonyai, a hangsúlyos beállítások (például a szülési jelenetek, a halál és a megújulás vissza-visszatérő motívumai), a lírai, a drámai és az epikus részek váltakozásai a So- lohov-regény technikájának színpadi megfelelői. Az érdekes, szemléletes, részleteiben kimunkált előadás a nézőktől nem csekély figyelmet követel. De miért is várnánk el, hogy a világot megforgató tíz évnyi történelemmel szellemi erőfeszítés nélkül nézzünk szembe? » □ □ □ „Vigyáznunk kell, hogy az igazság, amelyet megragadunk, he legyen egyoldalú, — teljes igazság legyen, nem pedig igazság idézőjelben.” — E solohovi tétel színpadi „előadója” Farády István. Narrátorként hármas feladatkört kell betöltenie. Kulcsfigura abban az értelemben, hogy személyisége a ma emberének tudati tükre, általa elevenedik meg a cselekmény. Karmester, akinek tempóérzékétől az előadás ritmusa függ, és egyben a regény leíró, magyarázó részeinek közvetítője is. Két „énekes” társa (Popov István és Forgács Péter) segít az atmoszféra, a doni táj hangulatának megteremtésében, általuk töltődik fel solohovi színekkel a színpad. Trókán Péter Grigorij-alakí- tá’sát élőbb a belső fények plasztikus játéka, később az önpusztítóvá lett talajtalanság keserűsége jellemzi. Akszinya — Szakács Eszter. Mindketten a szó valóságos értelmében élnek a színpadon. Egyedül Grigorij és Natalja — Soproni Ági játssza — viszonyában érződik kevesebb érzelmi gazdaság, mint a regény eredetijében. Hetényi Pál Aszta- hovja súlyos. Ugyancsak hiteles hús-vér alakokat 'keltett életre Gumik Ilona — Jljinyicsna és Baranyi László — Pantyelej-Pro- fQkjevics szerepében. Pedig nem. könnyű a helyzetük. A tablószerű képek, a rövid tömör jelentek és szituációk gyors változásai a színészek mindegyikétől a megszokottnál nagyobb figyelem-összpontosítást követeltek Ennek ellenére, vagy talán épp ezért, az előadás kitűnően szervezett „csapatmunka” volt, valamennyi szereplő ké-) pességeinek legjavát nyújtotta. Kölgyesi György Prohor, Juhász Tibor Korsunov, Hídvégi Miklós Kosevoj, Sára Bernadette Du- nyaska, vagy Géczy József Liszt- nyickij alakításában is a regény alakjaival való lényegi azonosulás érezhető. Ugyancsak szokatlan - feladatot vállaltak azok a színészek, akik egy-egy figurát (illetve többet is) csak a történelemhez való „egyedi” viszályában jelenítettek meg. Fekete "fibor, Major Pál, Mezey Lajos vagy Lengyel János epizódalakítása a forradalom freskójának sajátos karakterrel megrajzolt jellemző háttéralakjait. A kisebb szerepekben György János, Kiss P. Ernő, Basa István, Morva Ernő, Kemecsi Ferenc és Bars József játszott. Az egységes stüusú és kifejező jelmezeket Rimanóczy Yvonne tervezte. * Pavlovits Miklós NEGYVENEZER MŰ — SZÁZ NYELVEN. A legtöbb nyelvre lefordított könyvek A világ legtöbb nyelvére a Bibliát' fordították le (100 fordítása jelent meg 1972-ben). Sorrendben következnek: Marx (62), Engels (59), és Lenin (57) müvei. A fenti és a következő 'adatokat az UNESCO Párizsban megjelenő 390 oldalas Index Trans- lationumából idézzük. A további sorrend a következőképpen alakul: Dosztojevszkij (44), Tolsztoj (43), Jules Verne (41), Gorkij (40), Pearl Buck (38), Balzac (37), Shakespeare (35) és Agatha Chritie (30). 1972-ben a legtöbb fordítást megjelentető országok sorrendje a következő volt: Szovjetunió (4463), Spanyolország (3204), a Német Szövetségi Köztársaság (2767), az Egyesült Államok (2189), Japán (2180), Franciaország (2176) és Olaszország (1886). Hans Christian Andersen 33 nyelven, s utána Turgenyév következik (32), 31 új kiadásbah jelent meg: A. J. Cronin, Simenon, Jack London, Dickens, Csehov, Platón, Puskin és a Time- life kiadványok. Az irodalmi müvek fordításai (1706) meghaladják a jogi, társadalomtudományi és pedagógiai munkák fordításainak számát (5208). A még mindig gyakran fordított hagyományos görög és latin klasszikusokat Arisztophanész, Arisztotelési, Cicero, Homérosz, Ovidius, Platón, Plutarkhosz, Szophoklész és Vergilius képviseli. Sokat szerepelnek a XIX. és a XX. századi írók is: Hemingway, Steinbeck és Remarque egyenként 29-szer, Maugham és Moravia 28-szor, Zola és Camus 27-szer, Edgar Alland Poe és Pablo Neruda ,26-szor, Gogol 24-szer, Walter Scott és Victor Hugo 23-szor, Brecht 22-szer, Lewis Carroll 21-szer, Thomas Mann, Stephan Zweig és Graham Greene 20-szor, j Kipling, Oscar Wilde, St. Exupéry és Simone de Beauvoir 19-szer, Flaubert és Norman Mailer 18- szor, Tagore, Mihail Bulgakov, Henry Miller és Heinrich Boll 17-szer, Stendhal, Henry James, Kaffka, Mauoris és Borges 16- szor, Charlotte Bronte és Samuel Beckett 15-ször. A felsorolt 39 382 alkotás között mindenféle műfaj előfordult — kalandregény és detek-. tivregény, humor, tudományos- fantasztikusok és a gyermekirodalom is. A lista élén a Szovjetunió áll mind a természettudományok (364), mind az alkalmazott tudományok területén (410), utána Japán következik 240, ill, 241 fordítással, majd az NSZK (301 és 173) és az Egyesült Államok (197 és 157). A művészetről, a játékokról és a sportról szóló munkák fordításában azonban az Egyesült Államok vezet. Éhség a világban I „Ha a mezőgazdaságban alkalmaznánk minden tudományos eredményt, megkétszerezhetnénk az élelmiszertermelést a világon” — jelentette ki dr. J. Harrar a mezőgazdasággal és a vegyészetitel I foglalkozó amerikai kémikusok társáságának évi konferenciáján. A tudósok azt tartják, hogy a világot fenyegető éhínség elkerülésének legjobb módja az, ha mikroorganizmusok segítségével proteint állítanak elő a hulladékokból. Egyedül az Egyesült Államokban évente egymilliárd tonna hulladékot lehet olyan termékekké alakítani, melyek helyettesíthetnék; a húst vagy a gabonaféléket. Szinte minden szakember beszélt arról a kongresszuson, hogy nem elegendő csupán a tudomás nyos eredmények alkalmazása; szükséges a termelők és a fogyasztók szokásainak átalakítása is. Pajtások! Bizonyára sokan ismeritek, szeretitek, olvassátok a ‘Kincskereső-t, a Magyar Úttörők Szövetségének irodalmi folyóiratát, amelyben mindig sok érdekes olvasnivalót, jó elbeszéléseket, szép verseket találtok. Ilyenformán a havonta megjelenő folyóiratot forgatva gyarapíthatjátok tudásotokat, sok mindent megismerhettek ami a tananyaghoz kapcsolódik, de a tankönyvekben nem mindig szerepel. Ennek ismeretében a Kincskereső szerkesztői, terjesztői a tanév elején előfizetésgyűjtő versenyt kezdeményeztek, hiszen tudták, minden pajtás, aki a lapot olvassa nyertes lesz, szellemi kincsekkel gazdagszik! Azokat a pajtásokat, illetve iskolákat pedig ahol, a legtöbb előfizetőt gyűjtötték, különböző jutalmakban részesítette a Kincskereső szerkesztősége. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskola és a fajszi általános iskola úttörői közül ösz- szesen' nyolcán utazhattak Kincskereső táborba! Kaptak 1—1 zsebrádiót és 1—1 kézilabdát is. Jó munkát végeztek a kiskunfélegyházi József Attila iskola úttörői — teleszkópot kaptak —míg a kecskeméti, Leninvárosi iskola pajtásainak munkáját egy látcsővel jutalmazták. A bajai II. Rákóczi Ferenc általános i iskola úttörőcsapatának tagjai expandert, a dunavecsei pajtások asztalitenisz-készletet, a kásszállásiak gumikötelet, a mátételkiek tollaslabda-készletet, a garaiak pedig: Felelj, ha tudsz — társasjátékot kaptak. Valamennyi pajtást, aki részt vett ebben a nemes vetélkedőben szívből köszöntünk, a jutalmazot- taknak pedig gratulálunk! • Izgalmas, jól megrendezett eseményről kaptunk híradást páhi- ból, Ba Zsuzsanna úttörőtanácselnöktől. Amint a szépen fogalmazott levélből kiderült az elmúlt napokban az egész úttörő- csapat résztvételével rendezték meg a tavaszi akadályversenyt. Tizenkét állomáson haladtak át az úttörők és nyolcon a kisdobosok. Az ifi vezetők is kivették részüket a munkából, ők voltak az állomásvezetők. (Ilyenformán a csapatvezetőn kívül felnőttvezető nem vett részt az akcióban.) Bizony néhány feladattal nehezen birkóztak meg a pajtások, de végül valamennyien célba értek, az útközben szedett virágokat, gallyakat II. Rákóczi Ferenc képe alatt helyezték el,' hiszen őrá is emlékeznek az úttörők, születésének 300. évfordulója alkalmából. Győztes a 7- es Pitypang és a kisdobosok Nemecsek őrse. A Kispáhin tanuló kisdobosok is. dicséretet érdemeltek. • Közeledik; a megyei úttörőtá- lálkozó ideje május 28, 29, és 30-ä. A találkozó részletes „menetrendjét” május 21-én az Úttörőéletben közöljük! * „A jó szokás hagyománnyá vált” — ezt a címet adta levelének Berger Teréz és Váradi Ildikó, a császártöltési úttörő- csapat két krónikása. A tavaszi szünet idején a. csapat minden tagja részt vett az „Egy nap lakóhelyünkért” — akcióban. A kisdobosok az iskola környékét, az úttörők a felszabadulási emlékparkot, és a játszóteret hozták rendbe. A pajtások munkájáért a község vezetői elismerésüket fejezték ki, valamennyiü- ket megdicsérték! ♦ Kisdobos-tudósító, Karsai Kornélia küldött beszámolót Jász- szentlászlóról. Tompán, illetve Mélykúton szerepeltek Nellíke csapatának bábosai, versmondói, táncosai. Arany- és ezüst okleveleket hoztak haza- jónéhányan! Rendeztek sportvetélkedőt is az elmúlt napokban, de ezután minden szabad idejüket új bábjelenetek betanulására szentelik. Azt tervezik, hogy még a tanítás befejezése előtt a helyi művelődési házban a kicsinyek számára teljes műsorukat bemutatják. • Két Ildikó — Virág Ildikó és Sz. Kiss Ildikó — a Kecskemét— leninvárosi iskola Tudósítói személyesen hozták el tudósításukat az Úttörőéletnek. „Hagyományos, hogy minden évben, Kecskemét Úttörő-honvédelmi szakkörének tagjai megtekintik a budapesti Hadtörténeti Múzeumot — írják. — Az elmúlt napokban a Kecskeméti Úttörő-Honvédelmi Szakbizottság és a Magyar Néphadsereg egyik KlSZ-alap- szervezete tagságának irányításával, az MHSZ területi tartalékos klub fiataljaival együtt több mint kétszázan vettünk részt ezen a tanulmányi kiránduláson! A múzeum képanyaga és eszköztára, de különösen a sokféle puska és pisztolv nagyon tetszett mindenkinek. Áhítattal _ néztük hős elődeink harci lobogóit. Nagy öröm volt számunkra, hogy a múzeum- udvarában a különféle harci járművek előtt fotósaink: sók felvételt1 készítettek, ezeket a csapátnaplíSba beraaasrtiuk. Nagyon értékes, élményekben gazdag tanulmányi kirándulásban- volt részünk!: Selfneci Katalin • A kecskeméti honvédelmi szakkörök tagjai a díszes réz-ágyúkat is megtekintették. A kép a kirándulók egy csoportját örökítette meg a Hadtörténeti Múzeum előtt. Űttörőrejtvény Az itt látható ábra egyik betűjéből induljatok el, úgy, hogy meghatározott sorrendben haladva egy Vörösmarty-mü címét kapjátok megfejtésül. A megfejtéseket ' május 10-ig levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe Szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.). A levelezőlap címoldalára írjátok rá: Üttörő- rejtvény. A helyes megfejtők között a Diákkönyvtár 1—1 kötetét sorsoljuk ki, címükre postázzuk. Légszennyeződés az ókori Egyiptomban Mint ismeretes, a régi egyiptomiak különféle mumifikálási módszereket alkalmaztak. Ezek egyikét csak a közelmúltban tárták fel. Amikor az NDK-beli Riesa múzeumában leltárba vették a múzeum archeológiái készleteit, olyan múmiákat találtak, amelyeket a XIX. iszázad közepén vittek az utazók Németországba. A riesai múmiák tanulmányozása során a régészek meglepő tényt fedeztek fel: a régi egyiptomiak ezeknek a halottaknak a testéből nem távolították el az agyvelőt, a májat, a tüdőt. A bebalzsamozott részek alatt remekül megmaradták a 3300 esztendővel ezelőtt élt egyiptomi polgárok ruhái is! Az egyiptológusok az egyik múmiát az NDK és Csehszlovákia paleomedikusainak ajándékozták. Ezek pedig újabb érdekességre jöttek rá: arra, hogy az egyiptomiak tüdejét a mai emberénél nem kisebb mértékben károsította a légkör szennyezettsége. A légköri szennyeződésnek csupán az oka volt más az ókorban, mint manapság: a sivatag felől fújó szél apró szemű homokkal szórta tele az emberek tüdejét, s éhhez a rossz levegőhöz még hozzájárult az olajmécsesek zsíros füstje. \
