Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április 30.

V

$>

Talpra állt a gazdaság

A megyében még jó egy évvel ezelőtt is „eszem-iszom gazdaságnak” titulálták a kun- szentmiklósi Szabadság Termelőszövetkezetet. Nem is alaptalanul. Az előző vezetőség ugyanis többet törődött a külsőségekkel, mint tényleges feladatukkal: a gazdálkodással. Ennek az lett a vége, hogy az 1974-es esztendőt több mint 6 millió forintos alaphiánnyal zárták. A téesz fizetésképtelenné vált, szanálni kellett.

• Az elöregedett anyajuh- állományt a szövetkezet saját nevelésű bárányai váltják fel.

Komáromi István, akit a régi vezetőség távozása után választottak elnökhelyettesnek így emlékezik a történtekre.

— A szanáláskor nem kapott állami támogatást a szövetkezet. Ä tagoknak sem tudtunk fizetni rendszeresen, a külső számlákat pedig szinte lehetetlen volt kiegyenlíteni. Csak az, adóhivatalnak majdnem 2 millió forinttal tartoztunk. Gyorsan kellett intézkedni és ehhez erőskezű, a tagság által is elismert emberre volt szükség. Így a gazdaság első számú vezetését a szomszédos Egyetértés Termelőszövetkezet elnökére bízták. Selyem Zsigmond a közgyűlésen ismertette a teendőkét, a csődből kivezető utat a tagsággal, amit helyesléssel és megértéssel fogadtak az emberek, nekiláttak a munkának. A gazdálkodás helyreállítását. az alig tpbb mint 300 ezer forintos saját erőből, a csaknem másfél millió szanálási hitelből és a 4 millió 395 ezer forintos — löt év alatt visszatérítendő — állami hitelből kezdtük meg.

I— Az eredmény?

— Egy éve fizetőképes a termelőszövetkezet. A tavaly felvett 9 millió 100 ezer fórint rövidlejáratú hitelt időben visszafizettük és az év végén 10 millió 852 ezer forint mérleg szerinti nyereséget könyvelhettünk el. A bankszámlákon a gépvásárlások és egyéb beruházások után még most is több mint' félmillió forintunk van, és körülbelül eny- nyivel tartoznak a velünk kapcsolatban álló vállalatok.

— Mindez egy év alatt...?

— Az eredmény elsősorban a tagság odaadó munkájának és a jó szervezésnek köszönhető. Azokkal az emberekkel értük el az eredményt, akik a "szanálás előtt is itt dolgoztak.Egy, - sem, távn?, zott 'el közülük, csak a vezetet- váltották le. A gazdák megérteik, ték, ha élni akarnak, akkor nem tekinthetik csáki szalmájának a közöst. Dolgoztak hajnaltól .késő estig, napi 14—16 órát is. Mindenki alkalmazkodott az új követelményekhez. Az éred- ményt látva, a szövetkezetben

levő ötven alkalmazott is kérte felvételét a tagság közé. A termelési eredmények a búzát kivéve jók voltak, a gabona is csak azért termett gyengébben, mert a vetésével megkéstek és a vegyszerezést is elhanyagolta az előző vezetés. 1974 őszén több mint ezer hektáron a mélyszántást sem végezték el, így á. tavaszi szántásba kellett í elvetni a kukoricát, mégis 57 mázsás termésátlagot értünk i el hektáronként. A szőlő, arr|inek szintén elhanyagolták- a metszését 98 mázsát adott. Reméljük az idén sem lesz rosszabb a termés. A 70 hektáros szőlőültetvényünk metszését befejeztük, a bükköny, a mustár, a lucernamagot elvetettük és a kukorica egyharma- da is a földben van már.

— És az állattenyésztés?

—: A birkaállomány kiöregedett, pótlásukról gondoskodnunk kellett. A 2400 anyajuhot fokozatosan lecseréljük. Eddig 800 jerkét neveltünk fel, amiből 300 már le is. ellett. Tervezzük, hogy, a . hely,i Pgy^tértés Teremlőszö- vet kezet tel kooperálva létrehozunk egy bárányhizlaló társulást is. A csaknem 120 -=- tehénnek egyelőre a minőségi cseréjét tartjuk fő célunknak. De mintegy 100 darab hízómarhát is értékesítünk az idén.

— A termelőeszközök milyen állapotban vannak?

— A gazdálkodás fellendítéséhez több mint 3 millió forintért vásároltunk új eszközöket. Vettünk öt MTZ traktort, kettő E— 512-es gabonakombájnt, öt szer- vestrágyaszóró kocsit, szénabeta- karítót, ekéket. Befejeztük a sirokkó típusú szárító építését is, amit még az elmúlt esztendőben mintegy félmillió forint beruházási költség terhelt. Az idén tovább növeljük a gépparkunkat, másfél millió forintért újabb gépeket veszünk. A takarékosság elvét szem előtt tartva a kisebb gépjavításokat az üzemegységekben körzeti szerelőkkel végeztetjük, így a traktorosoknak nem kell sokszor tíz kilométerről is bejönni a központi gépműhelybe. A téli gépjavításokat a kombájnok- kivételével befejeztük, most a külső megrendelők részére végeznek bérmunkát a szerelők.

A- szövetkezet korábban „egy külön szigeten élt”. Az emberi kapcsolatokat a régi vezetés sem-' mibe vette, amit az újnak nem kis áldozatába került helyrehozni! . Az eredmények láttán azori'-v. ban" megváltozott á tagság hangulata és ez ösztönözte' őkét' - a" még jobb munkára. Bebizonyosodott, hogy szervezéssel, odaadással a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet is lehet nyereséges.

Béna ‘Zoltán

Találkozásom az erdők gazdájával

Ha „csak” azért akarnám bemutatni az olvasónak, mert nemes hivatásának megszállottja, közvetlen természeti, környezetünknek, a fáknak mentora-gyá- molítója, máris -több mint elegendő okom van, hogy írjak róla. Az igazság persze az, hogy mindez az irodájában eltöltött röpke óra' alatt derült ki. Valójában egy április 4-i újsághír kínálkozott apropóul: Ván Lászlót, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz7 daság erdőművelési és fásítási osztályának vezetőjét a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter Eötvös Lóránd-dijjal tüntette ki. Az emlékplakettet tavaly alapították a mezőgazdasági termelésben Huzamosabb ideje élenjárók elismerésére.

Életpályája főbb állomásairól ennyit tart érdekesnek:

— Kiskunhalas: ott gyökerezik csalódom, a városhoz kötődnek diákíveim. A Szilády Áron Gimnázium tudós biológia-természetrajz tanárai, de főként édesapám — aki kertész volt — nevelték belém , az élővilág iránti alázatot, tiszteletet és ragaszkodást. Az erdőmérnöki oklevelet Sopronban szereztem meg 1949-ben. Szülőföldeiben, a halasi erdőgondnokságon kezdődött pályafutásom, majd egy» rövid zalai kirándulás után 1954-ben ugyanott folytatódott, művelési előadói beosztásban. 1957 óta jelenlegi munka-: helyemen — eleinte, a csoport, később az osztály élén — keresem kenyerem. A kitüntetés — félreértés ne essék — elsősorban ennek a nagyszerű kollektívának szól.

Osztálya Ladánybenétől Kele- biáig, 60 ezer hektáron szétszórva, nyolc erdészetet' irányít. Tevékenységi körük igen széles: kezdve a csemeteneveléstől, a telepítésen, gondozáson, fakitermelésen keresztül, egészen a levágott erdők felújításáig, Jósz:- rével: végigkísérik a növényt a magtól a fűrészgépig. Ván László szerencsés, elégedett embernek vallja magát: életében eddig azt csinálhatta, amiért rajong, ami a szerelme, mindene. Fákat ültetett, ápolt, óvott és — a sorba nehezen illő szóval — termelt.

Abból kell kiindulni, bogy a fák az embert szolgálják. Gondoljunk hármas funkciójukra: ^védelmet nyújtanak, például a múltban vagy manapság a szelek, hóviharok ellen: szociális rendeltetésük van, lásd parkerdők, üdülőközpontok; s végül ipari nyersanyagok, elegendő, ha csak a papírgyártásra utalok. Óriási hasznot hoz, tehát kötelességünk — mert érdekünk — a kivágás is. Akár a megóvás, a folytonos, szakszerű utánpótlás.

Ami az ő érdeme is, | amire még feltétlenül büszke lehet — nem igy fejezte ki magát, ezt én írom le —, az az, hogy az alföldi, viszonylag kopár,, kietlen tájon eljutottak az 50-es években létező erdőterületek megduplázódásához. Bács-Kiskun megye fásított térségeinek aránya 16 százalék, megegyezik az országos átlaggal. 1947 óla 41 ezer hektáron végeztek erdősítést : ebből 15 ezer visszapótlás. 26 ezer új telepítés volt.. 1

Ülök vele szemben az asztalnál, s áhogv hallgatom, szerény tartózkodó lényéből — számomra megfoghatatlan elővel — őszinte-tiszta szenvedély, az j ügyért való tudatos elszántság, harcosság sugárzik. | Nem tudom, milyen az igazi erdész, rde érzem: ő ízig- vérig az.

Beszélgetésünk aktuális témára, a környezetvédelem sürgető feladataira terelődik. Szeméből az aggodalom és a bizakodás fényei tükröződnek Vissza. Eltűnődik, az ablakon át biztos pontot, talán egy fát keres tekintete.

— Mindennél fontosabh most, hogy felfedezzük és végre nagyon \ komolyan vegyük adottságunkat: természeti kincseinket. Mondjak példát? Kértem. A kunfehértói őstölgyesben található virginiai holdrutát vagy a bugaci, kunbaracsi ősborókást, ezeket a pártalan botanikai értékeket, állítom, a külföldiek jobban ismerik és értékelik, mint mi, helybeliek. Miért? Mert közel vannak és olyan könnyen elérhetők? És mit gondol, mennyire becsüljük meg a közelünkben megbújó vegetációt? Elszomorító, de semmivel sem ’jobban, mint önmagunkat, hétköznapi dolgainkat. És itt van a megoldás kulcsa... Változást legfeljebb akkor remélhetünk! ha majd senki sem akarja kihurcolni a szabadba mindazt, ami elől menekül- rádiót, benzingőzt, szemetet. Otthon-^ Kell éreznünk magunkat a természetben, ám sokkal gondosabban ügyelve . ajándékaira, melyeket csak ott és sajnos egyre ritkábban lelhetünk meg.

K. F.

Levegöhajtotfa autó

Qlaszországban olyan járművet dolgoztak ki, amely nemigen károsítja a környezetet. A fojtószelepes légmotorral hajtott modell 9 sűrített levegős palackkal szerelték fel.

A gépkocsik hogyományos hajtóművével szemben a sűrített levegős ijendszernek több előnye van, például a kisebb tömeg, a sebességszabályozás egyszerűsége, valamint a palackoknak sűrített levegővel való gyors feltöl- léáfer' 1 »-»»»•‘»iit, yfoggut «

Az olasz cég közlése szerint először könnyű -szállítókocsikat készítenek ebből a típusból. Gondolnak e járművek bevezetésére a városi forgalomban és az iDari üzemekben is. Jelenleg a meghajtórendszeri tökéletesítésén dol- doznak.

Nem csak a húszéveseké a világ

I £&sr«?? I

• Margetin Pista bácsi legújabb történetét meséli el a hallgatóságnak — és a magnónak . - (Opauszky László felvétele)

Szükség van a helységek névtábláira!

Lapunk egyik korábbi számában glosszát közöltünk arról, mennyire célszerűtlen, s a tájékoztatást adó jelzőtáblákra vonatkozó közúti szabályokkal is összeegyeztethetetlen intézkedés a helységnevek „Lakott terület” feliratra történő kicserélése. Megírtuk, a közlekedők tájékoztatását aligha szolgálja e módszer, hiszen ha épületsort, utcákat, iskolákat és sűrűn egymás után bicikliző, gyalogoló embereket lát a járművezető, már határozottan tudja, lakott területen halad, s annak megfelelően módosítja a sebességet. Az új, egységesített (?) „névtáblát” megpillantván azonban — ha csak nem ismerős a környéken — fogalma sincs, merre lehet. És a külföldi kapkodhatja csak a fejét igazán, aki a magával hozott térképen hiába keresi e két szót.

Sorainkra nem érkezett hivatalos reagálás. De olvasóink közül igen sokan fejezték ki egyetértésüket. Gráner Gyula Kiskőrös, Petőfi u. 17. szám alatti lakos például azt írja, a KRESZ alapvető tudnivalóinak egyike épp a járművek kötelezően betartandó sebességi előírásait taglalja. E szabállyal minden sofőr tisztában van. Nem indokolt hát az említett tábla rendszeresítése. Szükség van viszont a helységnevek közlésére. Hiszen ha a szű- kebb környezetét elhagyja az ember jelenleg csak találgathatja, melyik községben vagy egyéb településen jár. Nevetséges, hogy egy magyarnak a saját hazájában is kérdezősködnie kell, nehogy eltévedjen.

Olvasónk végezetül tesz egy megfontolandó javaslatot, miszerint ha a „Lakott terület” feliratot érintetlenül is hagyják, de ugyanott függesszék ki a helységnév tábláját is.

Nyugalomra vágynak ...

Tóth Sándorné kecskeméti olvasónk arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a helyi Egyesült Szakszövetkezet Bethlen körút ‘ menti géptelepe nagyon sok bosszúságot okoz a közelben. lakóknak, akiket már kora reggel felriaszt álmukból a traktorok és tehergépkocsik zaja. A műhelyekben végzett munkák hangja is messzire h'allik. Hétköznapokon tehát szinte^ nincs nyugalmuk az arra lakóknak, meg a közeli tüdőkórház betegeinek, (illetve a csecsemőotthon neveltjeinek. A_ gyakori hegesztés pedig a tv- műsorok vételét teszi csaknem lehetetlenné.

„Tudomásom szerint, hatósági engedély nélkül működik — s a jelenlegi építkezéseiből következtetve nyilvánvalóan hosszabb időre rendezkedik ott be — a géptelep. Szerepe kétségkívül fontos lehet a gazdaság termelőmunkájában. Csakhogy e közérdekű tevékenységnek nem lehet ára a csendrendelet szabályainak módszeres semmibevétele, a környéki lakók nyugalmának elűzése

__” —

f

ejezi be olvasónk a sokak nevében írott levelét, amelynek tartalmával egyetértünk. Reméljük, hogy a megoldás — pl. a gépek zajának mérséklése, legvégsői esetbe% pedig a telep lakott területen túlra történő el- költöztetése — nem várat sokáig magára !

Koromfelhő a cipőgyár környékén is...

Amióta az országgyűlés leutób- bi ülésszakán törvényt alkottak a környezet védelméről, á megye- székhely központjában és annak közelében lakók közül egyre többen fordulnak szerkesztőségünkhöz, megjelölve, hol, s milyen

létesítmény kéményei szennyezik leggyakrabban, legintenzívebben a levegőt. A napokban is ilyen tartalmú levelet kaptunk, amit Dudás Tiborné és még sok más írt alá.

A közérdekű sorokból megtudjuk, hogy az Alföldi Cipőgyár kecskeméti üzemének kéménye is vigasztalanul ontja nap mint nap a füstöt. A korom beszeny- nyezi a lakóházak udvarait, erkélyeit, loggiáit, sőt a nyitott ablakon, ajtón át a szobákba is behatol. Hogy mindez mennyi kellemetlenséget okoz az embereknek — köztük zömmel a kisgyermekes családoknak —, arról oldalakat lehetne írni. Olvasóink e nyilvánosság révén szeretnék felhívni az illetékesek figyelmét az áldatlan állapotra, melynek» megszüntetéséről mielőbb kívánnak tájékozódni.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK

„Munkás” jelige, Kecskemét: Vállalati felmondás esetén a | kollektív szerződésben meghatározott időtartamra mentesíthető a munkavégzés alól a dolgozó, akit ilyenkor az átlagkereset illeti meg. Fontos tudni, hogy a munkában töltött utolsó napján kell Mkifizetni bérét, egyéb járandóságára valamint átadni részére munkakönyvét a hozzátartozó okmányokkal együtt. Ezek birtokában akár a következő napon is elhelyezkedhet másutt, függetlenül attól, hogy ugyanazon időre már folyósított neki bért a korábbi vállalata. Így történik meg. áz, amikor a dolgozó több napra, hétre, esetleg egy hónapra is törvényesen vehet fel. lényegében kétszeres fizetést. Ha ezzel kapcsolatban önt sérelem érte, forduljon jogorvoslatért a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, s< ameny- nyiben annak határozatát is kedvezőtlennek tartja, íellebezhet a megyei munkaügyi bírósághoz.

„Szövetkezeti tag” jelige, Baja: A munkások és alkalmazottak alapbérbesorolását szabályozza a munkaügyi miniszter 7/1971-es számú rendelete. amelyben foglaltakat egészíti ki, teszi konkrétabbá az úgynevezett ár. nyéktarifa-rendszer, vagyis az Országos szakmai Bértáblázat. Ez érvényes az ipari szövetkezetekre is. Ahol szintén kategorizálni kell a különböző fizikai munkaköröket, mégpedig az említett jogszabályban előirt c szak- képzettség és szakmai gyakorlat szerint. Ha ön nem tartja megfelelőnek jelenlegi besorolását, az' ügyet a szövetkezet munkaügyesei tisztázhatják, rendezhetik. Amennyiben elége- S detlen az intézkedésükkel, javasoljuk, kezdeményezzen munkaügyi vitát a Városi Közös Munkaügyi Döntőbizottságon. Végezetül arról tájékoztatjuk, hogy á munkaköri besorolás megváltoztatásával járó béremelés hatálya visszamenőleg csak a dolgozói panasz hivatalba való benyújtását megelőző hat hónapra terjed ki.

Tóvíz! László, Kiskunhalas: Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszteri 1974. július 1-én életbelépett együttes rendelete

értelmében csak akkor értékesíthetők az állami támogatással épült, de személyi tulajdonban levő szövetkezeti, illetve munkáslakások, ha azok dotációját előzőleg visszafizették. Az adásvételt némileg korlátozó intézkedésekre azért volt szükség, hogy megszüntessék az olcsón szerzett modern otthonok drága áron, tehát busásan jövedelmező módon történő szabad forgalmazását. A jogszabály végrehajtásának jelenlegi gyakorlata szerint az említett lakások elajándékozását, vagy eladását taglaló szerződések mindaddig érvénytelenek, s a telekkönyvi átírásra sem kerülhet sor, amíg az iratokhoz nincs csatolva az Illetékes pénzügyi hatóság igazolása az állami támogatás összegének visszafizetéséről, esetleg-* az az alóli mentesítésről.

Lényeges tudnivaló,' hogy a fizetési kötelezettség az olyan lakásokra vonatkozik, amelyekét az OTP-től való vásárlástól" számított 15 éven belül először ajándékoznak, vagy adnak el — akár életjáradéki szerződéssel Is. A szövetkezeti — másnéven tanácsi értékesftésü — lakásnál az évenként egy százalékkal csökkentett eredeti eladási ár 40 százalékát, munkáslakásoknál pedig a nagyságá. tói fjlggően kb 40—90 ezer forint közötti összeget kell visszafizetni. Ajándékozásnál a megajándékozottnak, adásvételnél az eladónál^ az életjáradék esetében pedig az eltartásra kötelezettnek kell a tartozást kiegyenlíteni. A rendelkezés természetesen tartalmazza mindazon feltételeket Is, melyek megléte esetén nem kell a pénzt megtéríteni. Ha önt az utóbbiak részlete is érdekli, javasoljuk, kérjen tájékoztatást a helyi tanács pénzügyi hatóságától.

U. L.-né, Kunszentmiklós: Az érvényben levő pénzügyminiszteri rendelet előírja, hogy illetékfizetésre kötelezett az a személy, aki 100 ezer forintnál nagyobb értékű ingóságot örököl. E forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az örökhagyó ruházatát, a személyes használatú vagyontárgyait, de a gépjárművet is, amelyért külön számítanak fel úgynevezett okirati ille- ket.

önkéntelenül is a régi sláger jut eszembe, amikor belépek La- josmizsén az öregek napközi otthonába. Látszólag egyszerűi, sarokra épült családi házban tölti idejét reggel nyolctól délután négyig harminc idős férfi és nő.

— Van amikor többen vágyunk, van amikor kevesebben — mondja Szabó Márkné, az idős emberek „Manyika nénije”- (Illemből nem kérdeztem meg ,;Manyika néni” életkorát,. de biztos vagyok abbán, hogy az otthon nem egy látogatójának unokája is lehetne.) Vasárnap és ünnepnapon zárva az otthon s többen elmondták már, — különösen a teljesen egyedül élők, hogy ezek a napok a „legborzalmasabbak.”

Az otthon ízlésesen berendezett legnagyobb szobájában beszélgetünk. Kényelmes bútorok, rádió, televízió, könyvek, újságok, az asztalodon friss virág.

—I Ez a legújabb kincsünk — mutatja büszkén az otthon vezetője az új magnetofont. — A napokban .kaptuk a megyei Gel- ka-szervizek szocialista brigádjaitól amelyek a " kommunista szombatok béréből vásárolták nekünk ajándékba. Már előrte tudtuk, hogy látogatókat kapunk s azt kellett volna látni, hogy a nénik, sőt még a bácsik közül is többen milyen szorgalmasan sürgölődtek a konyhában. Almás- és túröslepényt sütöttünk a vendégek tiszteletére s bizony, nagyon örültünk annak, hogy mennyire ízlett nekik... Bognár Lajosné, a Hazafias Népfront kecskeméti bizottságának munkatársa és Mészáros Ferenp a Gelka-kirendeltség vezetője jöttek ki munkatargpikkal hozzánk. Kedves szavak kíséretében adták át a magnót, amit mindjárt ki is próbáltunk. Volt nagy csodálkozás, amikor ki-ki visszahallotta a hangját.

— Nem is akartam elhinni, hogy én beszélek — mondja özv. Paska Imréné, aki néhány otthonlakóval kíváncsian hallgatja a beszélgetésünket. — A többiek mondták, hogy bizony ez az én hangom...

— Nagyon érdekes szerkentyű, az biztos — teszi hozzá a 78 éves Margetin Pista bácsi, aki már öt éve tölti itt napjait. — Valamikor nem is hittem volna, hogy ilyen szép napokat élhetek meg idős koromban. Azelőtt például sosem jutott időm arra, hogy világot lássak. Most meg minden évben „elcsavargunk” valamerre^

— Nagyon sok segítséget kapunk a nagyközségi tanácstól — morjdja Manyika néni, — Havas elvtárs, a tanácselnök sokszor ellátogat hozzánk, legutóbb a közösen tartott névnapon feleségével együtt ünnepelte itt a Juliannákat. A tanács sportkörének az autóbuszát szoktuk megkapni, azzal járjuk az ország legszebb tájait. Voltunk már Budapesten az Állatkertben, Szarvason, Gyulán, Esztergomban is szinte fel sem tudnánk sorolni, hogy hol nem.

— Én már nagyon szeretném megkóstolni a híres egri bort — szól közbe Margetin Pista bácsi — Ugye, Manyika néni, eljutunk az idén Egerbe is?

— Szeretnénk csák, Pista bácsi. Sajnos —, fordul hozzám Szabó- né, — nagyon nehéz járműhöz jutni. A sportköri busz a hétvégeken foglalt, de hétközben is van szaladgálnivalója.- Nagyon örülnénk, ha valamelyik tsz, üzem vagy vállalat néha segíteni tudna rajtunk s bármelyik hétköznapon „kölcsönadná” az autóbuszát.

Űjabb és úflabb otthonlakók érkeznek, nagyot köszönnek s leülnek a megterített asztalhoz, ahol hatalmas bögre tej várja őket- Az egyik sarokban a rádiót hallgatják néhányan s előkerül a magnó mikrofonja is.

— Majd elfelejtettem — nnond- ja az otthon vezetője büszkén — néhány nap múlva vadonatúj varrógépünk is lesz, már megkaptuk rá a pénzt. A nénik közül többen értik a kezelését sv itt majd jó alkalmunk lesz a kisebb munkák elvégzésére — ezzel is gyorsabban telik majd az idő...

m O. L.