Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-29 / 101. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. április *9. Egyharmaduk kiváló dolgozó • Három Kiváló dolgozó kislány: Vincze Erzsébet, Németh Erzsébet és a végén Patay Éva gépész- technikus. Éva — KlSZ-vezetőségi tag, április 4-én kapta meg a KISZ KB dicsérő oklevelét. A takaros üzem neve: PNYV _ Magyar Pamutipar kiskunhalasi gyáregysége. Avagy népszerűén: PANYOVA. Amiért ugyan szó érte már a szerkesztőség háza elejét, amikor 1. oldalon így hoztuk le. Holott már országosan is létjogosultságot nyert ez fone- tizált elnevezés. És miért ne? PANYOVA — van benne valami a textíliák omlé- konyságából. Ván József telepvezetőre várva, egy tálcára vetett valamit gusztálunk irodájában. Színe — mint. a soktojásos csőtésztáé.. Alakra nézve meg' egymáshoz forrasztott pásztorsípokhoz hasonlít Nagysága — olyan jó tenyérnyi. Mindenesetre gusztusos holmi. Talán csakugyan valami különleges száraz sütemény — ropog- tatásra, dupla meg üdítőital mellé. Hozzányúlni illetlenség volna, még ha nem látják is, majd kiderül, ha itt lesz a telepvezető. Ha falatozni való, biztosan megkínál vele Ván József. Itt is van már, s benne tartunk a beszélgetésben is, de a kínálás elmarad. De ne fúrja már tovább oldalunkat a kíváncsiság. Megkérdezzük, mit tiszteljünk azokban az összenőtt sárga csövecskékben? _ — Szűrőszövet. Egyik termékünk. Ipari célokra, akkumulá-' torokhoz készítjük. No szépen befürdünk vele, ha távollétében falatozni kezdünk a tálcáról. Azt viszont nem hall-' gátjuk el, hogy ez a gyártmányuk „ennivalóan” vonzó. Ugyancsak a szövődében készül másik '— s fő — termékük, a ruhaflanell. — Ezt — a PANYOVA-n belül — csak a mi üzemünk szövi — emeli ki a telepvezető. — Elmagyarázza, hogy náluk félkész- termék-gyártás folyik. A flanelt mint nyersszövet, amúgy „színtelenül” más üzemékoe kerül további feldolgozásra. Fonalcsévélést is végeznek, ami ugyancsak közbeeső folyamat — Hogy sikerült az első negyedév? —A szövőüzemben 102,1, a csévélőknél 108,8 százalékra teljesítettük a tervet — Simán ment minden? — Mint általában év elején, itt Is voltak zökkenők az első hónapban. Akkor cirka 80 százalékra sikerült csak a terv. Fonalellátási zavar miatt. ’ — Mi volt az ok? — A fonodák alapanyagellátása is döcögött. Az meg nagyrészt importból jön, s az évkezdet ott is évkezdet... Fontos az, hogy februárban már megszűnt a gépállás és „hoztuk” a negyedévet. — Gépállás: ez azt is jelentette, hogy aki mellette dolgozott volna... — Egy-egy esetben fordult ez elő januárban, s két-három napról volt szó. A kollektívák döntötték el, kinek jön jól akkor az a kis szabadság. De a gépek dolgában sem ' tétlenkedtünk, előrehoztuk az éves középjavításukat... Februárban, márciusban aztán jól összpontosítottunk. Hét éve működik az üzem. Háromszáz dolgozójából közel 260 — nő. Az átlagéletkor 23—24 év. Nyolcvanan érdemelték ki eddig a vállalati kiváló dolgozó kitüntetést. Szinte a gárda egyharma- da. — Mostmár nem csodálkozom, hogy a karácsony előtti szép ösz- szegű jutalomosztásról azt írtuk a Petőfi Népében, hogy: „Ilyen még nem volt” a PANYOVA-nál. — Igen. Én mondtam úgy akkor ... De most is hasonló történt nálunk. Április 4-én 82 ezer forint jutalmat osztottunk ki. Ilyen se volt még. Úgyszólván mindenki kapott — és 300 forintnál kevesebbet senki sem..-. Kilenc szocialista brigádunk van 'már. KözÉHült egy-egy' most kapta meg az ezüst, illetve bronz fokozatot. A „bronzos”, az „Allende” téemkás brigád nemrég alakult; „soronkívüli előléptetésként” érte őket a megtiszteltetés. Rajtuk ' is sok múlott, hogy príma állapotban levő gépekkel pótolni tudtuk az első havi lemaradást. — Eddig csupa jót hallottunk. Mindenütt olyan flottul, kifogástalanul ment a munka?... Persze, ha nincs ok önkritikára... Ván József már eközben aprókat bólogat. Jelzi, hogy ezt sem kívánja kihagyni. — A csévélőkkel — berakók- kal, de még a művezetővel szemben is volt ok a bírálatra. Minőségi kifogások merültek fel náluk. Hét fye indult ez a részleg, s hát a rutin egymagában nem mindig vezet sikerre. Kezdtek egy s mást úgy „félkézzel” csinálni. Jöttek a jelzések. A hibás keresztorsókon nemcsak azt tudtuk megállapítani, miből adódtak a bajok, hanem személyekig könnyen kiderítettük, kik követték el. — Következett a bírálat... — Ami „zsebre” is ment... Hogy őszinte legyek, én sem úsztam meg szárazon... De már is érezhető a javulás. A második félévben biztosan rendbejön mindéi} náluk is. Erős kollektíva van ott. — ök teljesítették az első negyedévi tervet 108,8 százalékra? — ök, ők... Csak ugye most már a meny- nyiség nem minden. Tétb István • As Allende szocialista brigád négy tagja nyersáru-szállító kocsit készít. Orbán Károly- fest, Tegzes László köszörül, Pásztor Lajos, Süveges József hegeszt. • Keresztorsó-rakomány indul Budapestre. Mintegy S tonna fonal van a ládákban. (Szilágyi Mihály felvételei) KISZ-esek társadalmi munkában vállalták. A fenti példa jelentősebb annál az egyszerű fénynél, hogy szabad napjukon háromszázan bementek a műhelyekbe, felkeresték a közös gazdaságokat, s mint más hétköznapokon, dolgoztak a fiatalok. Az akció ugyanis a korábban nehézkes, meglehetősen lassú szervezeti élet . fellendülését jelzi. Mint azt a kongresszusi küldött elmondta, a lajosmizsei fiatalok munkájában szemmel látható a fejlődés. Egy-egy vitaest, közös beszélgetés, szellemi vetélkedő, vagy kirándulás megrendezése Körösi István néhány évig egy kecskeméti gyárban szakmunkásként dolgozott, aztán, felvették a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára. — A gyárban, ahol dolgoztam, . jól működő KISZ-szervezetek voltak, a főiskolán kissé csalódtam, többet vártam a KISZ-től — magyarázta a kongresszusi küldött. — Szerintem kissé lassú, nehézkes az itteni mozgalom, noha két év alatt erősödött a szervezeti élet. — Véleményem szerint a tanárok ,és a hallgatók között jobb, elmélyültebb kapcsolatra lenne szükség. A huszonkét hallgatóból álló tanköröket egy-egy tanár patronálja. Dei vannak olyan patronáló tanárók, akik csak ritkán találkoznak a tankör hallgatóival, s a KISZ-taggyűlésekre sem mennek el. Annak viszont nagyon örülünk, hogy a tanszékkel egyre, közvetlenebb a kapcsolatunk. Az alapszervezeti KISZ-titkárok rendszeresen részt vesznek a tanszéki értekezleteken, s ott elmondják a többi főiskolás véleményét, javaslatát. A vizsgák időpontjait is például a hallgatók véleményének megkérdezése után határozzák meg. Mint azt Körösi István elmondta, a főiskola a harmadéveseket rendszeresen tájékoztatja az elhelyezkedési lehetőségekről, azaz a hirdetőtáblára mindig kifüggesztik a vállalatok ajánlatait. A gyárak, ütemek azonban szervezzenek üzemlátogatásokat, hogy ezáltal is segítsék a végzős főiskolások elhelyezkedését. azonban még mindig igen nagy probléma. A tizenegy KlSZ-alap- szervezet jelenleg is ott tart, ahol évekkel ezelőtt: havonta megtartják a KISZ-taggyűléseket, befizetik a tagdíjakat... Esténként gyakran csupán egy-.két vendége van a két ifjúsági klubnak. Nincsenek sokan, mindössze négy- | száz ifjúkommunista dolgozik La- , josmizsén. De ők sem ismerik egy- i mást. Pedig alapszervezetüknek tapasztalatcserék, községi fórumok, politikai előadások, viták i rendezésére megvan minden lehetősége. Rajtuk múlik, terveiket, elképzeléseiket hogyan valósítják meg... A KISZ megyei küldöttgyűlésének beszámolójában a többi kö- : zött van egy nagyon jelentős j megállapítás: „Az ifjúság az idősebb nemzedékkel együtt helytállt a munkában. A KISZ-szerveze- 1 tek, a KISZ-tagok és a fiatalok jelentősen hozzájárultak munka- |j helyük tervfeladatainak megváló- ! sításához." Az ifjúkommunisták 1 további munkájához a KISZ IX. !; kongresszusának dokumentumai ' adnak majd helyes útmutatót. Tárnái László Kincsünk a Péteri-tó 3. Nyugalom liléknek, cankóknak... Európa rohanásának zaja az 5-ös számú főútvonalról a tóparti halászházig nem hallatszik el. Ha egy percre megáll az ember és a táj hangjaira figyel, akkor tudatosul benne igazán, hogy milyen gazdag is itt a madárvilág. Ezerhangú kórus hallatszik hol erősebben, hol gyengébben: rikol- tozás, csivitelés, gőgicsélés, kelepelés és még száz olyan hang, amelyre a nyelvben alig akad szó. Amikor Jaksa Ferenc főállattenyésztő eligazította a halászmestert, hogy másnap miként állítsák be a dongéri zsilipeket és mire ügyeljenek, a halakról kérdeztem a napcserzette arcú embert. . • — Legtöbb pontyból van, de akad szép számban kárász és csuka is. Volt már nem egyszer a hálóban kapitális nagyságú, 18— 19 kilós ponty is — újságolta. □ □ □ Eltűnődöm azon, amit Szűcs János, a Keleti Fény Termelőszövetkezet elnökhelyettese mondott, hogy a tó már a hatvanas évek közepén elöregedett, eliszaposodott, s a halhullást csak magasabb vízszinttel lehetett megakadályozni. Azóta bizonyára nem fiatalodott a tó, s mi lesz ha teljesen eliszaposodik, s nem él meg a hal, nem találnak táplálékot a halászmadarak? Vajon nem attól iszapoSodik el, hogy megépítették a zsiliprendszert, s évenként leeresztik a vizet lehalászáskor, majd felduzzasztják ismét s ezzel több száz köbméter homok és más hordalék kerül újra és újra a tóba? A nádkitermelés korlátozása vajon nenf azzal jár majd, hogy- az évről évre megmaradó nád is elkorhadva a medret tölti? A tó közvetlen környékének tanyásgazdái földjeiken nem alkalmazhatják, a legfejlettebb művelési módszereket, sémi a kemizálást, márpedig a többlet- termelésnek ez egyik alapfeltétele? Mennyi kérdés, mennyi ellentmondás, amit a jövőnek kell majd megválaszolni, megoldani. Egy viszont biztos, a Péteri-tó megmentéséré az első intézkedések megszülettek, mégpedig időben, s hiszem,s hogy ezzel mindenki egyetért) aki felelősséget érez az iránt, hogy a szocialista társadalomnak- szükségszerűen erősíteni kell természetvédő, természetalkotó tevékenységét. , □ □ □ A halászház és környéke a tó gazdasági hasznosításának központja. Zsiliprendszerek zárják le a feltöltő csatornát, a telelte- tőket, a legkülönbözőbb nagyságú tározókat, amelyekben ivadékokat nevelnek. Látom, az egyik elvezető árok partján kárászok százai fekszenek, s a sekély vízben több ezer kiéhezett kishal úszkál. Betegség, vagy kiéhezés miatt pusztultak el? A főállattenyésztő kitérő válaszaiból nem tudom meß, de lehet az is) hogy itt ilyen a káló, a megengedett veszteség. Pedig fél a szövetkezet a hal- pusztulástól, hogy „beüt” valami halbetegség, s akkor a takarmányba drága gyógyszereket kell keverni, s az csökkenti az igen kis ráfordítású ágazat jövedelmezőségét. Az ország nagyobb — de hasonló szépségű — természeti kin• Gólyafészek a halásztanya udvarán. • Baloldalt: Foltozzák a hálót. cse a Velencei-tó, ott beszüntették a halgazdálkodást, a szövetkezeti halászatot és átadták az egész területet a Magyar Horgászok Országos Szövetségének, s a csendes pecások birodalma lett, s mindebben nem kis szerepet játszott az, hogy a víz effajta hasznosítása jobban illeszkedik a természetvédelemhez. A Péteri-tóval kapcsolatban — ami a hasznosítást illeti — hasonló gondolataim támadtak, s igencsak a horgászok javára billen a mérleg, de erről még soksok oldalt lehetne írni. ODD Állok a halászház mögötti zsilipnél. Az udvaron hálót foltoznak négyen, mert csütörtököt! halászat lesz. Nézem ezt a gyönyörű, nagy, szikes tavat Nádaslakói számára háborítatlan nyugalmat írt elő a törvény. Kétszáz madárfaj fészkel itt, vagy száll meg költözéskor. A nevük is gyönyörű: széki lile, nagy go'da, gulipán, gólyatöcs, feketenyakú vöcsök, vörösgém, kabasólyom, kék vércse, (a gólyatöcs európai ritkaság). Itt száll meg az üstökös gém, a nagykócsag, a kiskó- csag, a fekete gólya, az üstökös réce, a halászsas, a tavi cankó, a fattyú cerkő, a kiscsér, a lócsér, s itt még él a réti csík, a homoki gyík. Igen. Itt vannak ők a civilizált ember tudatában, áld már óvja, félti őket. (Vége) Csaté Károly A gémek kedvelt helye ez a terület. í Néhány héttel ezelőtt a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlésén a fiatalok harmincegy kongresszusi küldöttet választottak. Felelősségteljes a feladatuk: Bács-Kiskun megye csaknem 30 ezer ifjúkommunistáját képviselik a KISZ IX. kongresszusán. A megyei küldöttgyűlésen a következő évek legfontosabb ifjúságmozgalmi feladataival kapcsolatban sok okos javaslat, megvalósítható ötlet hangzott el. A véleményeket a küldöttek jól tudják majd hasznosítani a kongresszus munkájában, hiszen mint azt nemrég egyik ^nyilatkozatában dr. Maróthy László, a Politikai Bizottság tágjává, KISZ Központi Bizottságának első titkára mondta, a KISZ IX. kongresszusa elsősorban a feladatmeghatározás fóruma lesz. A kongresszusi küldöttek közül felkerestük Czégai Valéria országgyűlési képviselőt, a lajosmizsei ÁFÉSZ bolti eladóját és Körösi István főiskolai hallgatót, s beszélgettünk velük a KISZ-esek munkájáról, eredményeikről, a feladatokról. Czégai Valéria a Parlamentben a legfiatalabb képviselő, de a KISZ-esek között sem számít idősnek; Huszonegy éves. Három évvel ezelőtt kapta meg a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásbizonyítványát. A lajosmizsei ÁFÉSZ vas-műszaki üzletében bolti eladó. Á kereskedelmi szakközépiskola levelező tagozatán jövőre érettségizik. — A megyei küldöttgyűlésen Érsek György hozzászólása nagyon tetszett — mondta beszélgetésünk elején. — A kecskeméti városi KlSZ-bizott- ság titkára arról számolt be, hogy a megyeszékhely KISZ-esei társadalmi munkában felépítenek egy óvodát. Ez a nagyszerű vállalás is egyik jó bizonyítéka a fiatalok kezdeményező készségének, ‘ aktivitásának. Hasonló példa: a lajosmizsei fiatalok április 24-én, illetve 25-én kommunista műszakot tartottak munkahelyeiken. Több mint háromszázan ‘csaknem 50 ezer forint értékű munkát végeztek, s a pénzt a lajosmizsei óvoda bővítésére fizették be. A nagyközségben nemsokára átadják rendeltetésének a száz személyes tanyai kollégiumot. Az épület takarítását, a környék rendbehozását, a parkosítást a
