Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
1976. április 28. • PETŐFI NÉPE • 9 JXETSORSOK ... i a ■ Gyárból főiskolára A „Háromszög” krónikája A Műszaki Kiadó gondozásában jelent meg két esztendeje a Technológiai folyamatok automatizálása a gépiparban című vaskos főiskolai jegyzet. Elkerülte eddig a helyi Vonatkozású szép- és szakirodalmat leltározó figyelmünket, noha szerzője egy évtizede Kecskeméten dolgozik. Keveset tudunk írójáról, dr. Lontai Tiborról, a felsőoktatás megbecsült szakemberéről. Negyedszázados gyakorlati tapasztalatait alapos elméleti felkészültséggel, jó pedagógiai képességekkel adja tovább növendékeinek. Lontai Tibor műhelyében A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolában beszélgettünk. Illetékesebbtől aligha kérdez-. hetnénk, hogy a főiskolákon nem jelent-e valamilyen hátrányt, hogy sokan közvetlenül a tér-, melésből jöttek. — Az üzemi tapasztalat oktatóknál nehezen túlbecsülhető előny. -Amikor 1967-ben ide kerültem, jól tudtam — például —, hogy milyen képzettségű, iá- jékozottságú szakemberek hiányzanak az iparból. Mivel különféle beosztásokban dolgoztam, ismertem az igényeket, a fejlesztési terveket. — Meggyőzőek az érvei, különösen, ha figyelembe vesszük, dr. Lontai Tibor egy pillanatra sem feledkezett meg a szüntelen továbbképzésről. Esti tagozaton szerezte meg a mérnöki diplomát, doktorált, s mindezt betetőzte egy szakmérnöki képesítés. Úgy tudom, hogy általában az adódó műszaki feladatok minél jobb teljesítése érdekében, tehát meghatározott irányban, célért bővítette, mélyítette ismereteit. Tapasztalat minden mennyiségben — Van ebben igazság. A Ganz Villamossági Gyárban 15 esztendőt töltöttem a felsőipari elvégzése után. Viszonylag gyorsan megbíztak a szerkesztési osztály vezetéséveL Speciális tennivalóim közé tartozott a revolver- és hosszeszterga automaták vezérgörbéinek tervezése, számítása és gyártáselőkészítése, valamint a kismodulú fogaskerekek gyártásának előkészítése. A gyártás és a gyártmányfejlesztés összehangolásában, az ezzel kapcsolatos üzemszervezési folyamatokban a Búvárszivattyú Gyárban, majd a Fémáru- és Szerszámgépgyárnál szereztem tapasztalatokat. Később a Ganz- MÁVAG Hajtóműgyáregységében részt vettem egy üzemátszervezés kidolgozásában és kutatómérnökként a mozdonyhajtóművek továbbfejlesztésében. Az úgynevezett erőzáró kötések — oldható zsugorkötések 1— kidolgozásával sikerült a korábban használt bördáskötések hátrányait megszüntetni. Erről írtam doktori diszertációmat. — Milyen útmutatás kapott kecskeméti megbízatásához? — Akkoriban még a szakminisztériumokhoz tartoztak a műszaki felsőfokú technikumok. A minisztérium párttitkára közölte, hogy milyen terveik vannak velem. Talán azért gondoltak rám, mert mellékállásban 3 évig a Bánki Donát felsőfokú technikumban tanítottam. Miből lesi a főiskola? Az 1964-ben létesített felsőfokú intézet „felfejlesztése” várt rám és munkatársaimra. Jelenlegi szakirányai közül csak a gépgyártás-technológia volt meg. A felsőbb tervekkel összhangban kialakítottuk a gépipari automatizálási szakot és a műanyag ágazatot. A 4 műhely és laboratórium helyett néhány esztendő múltán már 22 állt az oktatókés a növendékek rendelkezésére. Mondani sem kell: a főhatóságok és a helyi vezető testületek cselekvőén támogatták törekvéseinket. — ön volt az intézet vezetője, amikor ezt főiskolává minősítették ... f - jj j ? — Nehéz háícot vívtunk. Egyszerre intézkedett az oktatási reform a felsőfokú technikumok csökkentéséről és új főiskolákról. Kezdetben nem tudtuk, hogy ÜJ KÖNYVEK A nagy honvédő háború története Fábián Ferenc Párizstól-Korzikáig A KOSSUTH Könyvkiadó újdonságai között találjuk, a magyár— szovjet— csehszlovák közös kiadásban megjelent összefoglaló, művet, címe A Nagy Honvédő Háború történet,e, szovjet szerzőkollek. tiva munkája. A marxizmus —leninizmus klasszikusainak kiskönyvtárában látott napvilágot Kari Marx és Friedrich Engels közös munkája, a Levelek a történelmi materializmusról. Hoós Jánosnak a gazdaságirányítás aktuí)lis kérdéseivel foglalkozó könyve a műszaki fejlődést és a struktúraváltozást vizsgálja. A Közgazdasági ismeretek sorozatban jelent meg a Közgazdasági szabályozórendszerünk 1976-ban, Gadó Qttó tollából. A kiadó népszerű riportkönyveinek sorozata Fábián Ferenc könyvével gazdagodott. A Párizstól Korzikáig című könyvben a Népszabadság éveken át volt párizsi tudósítója a francia hétköznapokkal ismerteti meg az olvasót, érdekesen, sok jólsikerült fotóval. A MÓRA Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette Hannes Hüttner és Gonrad Golz közös munkáját, mely verseket, meséket, találás kérdéseket tartal- maz, Megállók a magam lábán címmel, sok rajzzal. Újabb kiadásban került a könyvesboltokba a Mondák könyve; a hun és magyar mondákat Komjáthy István dolgozta át, foglalta kötetbe.' Eric Linklater ifjúsági regénye a Szél fúj a Holdon. Lőrincz L. László regényének címe Az éjszaka doktora. A Delfin könyvek sorozatában ismét megjelent A sós sziklák völgye; a könyvben (Sat- Okh) Hosszú toll egy indián törzs viszontagságaival ismerteti mega gyerekeket. Nagyon szép kiadásban látott napvilágot — közös gondozásban a prágai Artia kiadóval — Oscar Wilde: A boldog herceg című műve. Ismét megjelent Hunyady Józsefnek az ifjúság számára írt történelmi regénye, A fekete lovag. Új Panoráma képeskönyv A kisautó, szerzője V. Kubasta. Gyermekversek kötete a Kergetődzö négy testvér; Csanádi Imre verseit Kass János rajzai kísérik. Daniel Defoe ifjúsági regénye a Bob kapitány. A Mi mozog? című ismeretterjesztő képeskönyvet Mezei Éva írta, és Gaál Éva rajzai díszítik. A népszerű így élt... sorozatban látott napvilágot az így élt Pasteur. A KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI Könyvkiadó — a miniatűr kiadványok gyűjtőinek örömére — megjelentette A magyar városok cimprei kötetét; a bevezető orosz, német, francia és angol nyelven is ismerteti a kis kötet tartalmát. Kozma Ferenc a szerzője a Gazdasági integráció és gazdasági stratégia című könyvnek. A kisszámítógépes vállalati információrendszer moduláris felépítését ismerteti a Management Modul-rendszpr, melyet munka- közösség írt, Siklaky István veze. tésével. (A kötet a SZÁMKI- könyvek sorozatában jelent meg.) Érdekes összefoglaló jogi munka A bűnözés kriminálstatisztikai jellemzői; a kötetben Vavró István hűlsz esztendő (1951—1-971) tapasztalatait dolgozza fel statisztikai alapon. (KS) melyik csoportba kerülünk. Lépéshátrányban voltunk, s körülményeink sem voltak a legkedvezőbbek. Szerencsére bíztak gyors előrehaladásunkban. Mindegyikünk számára nyilvánvalóvá vált hogy a rang csak lehetőségeket teremt. Es kötelezettséget: legyünk igazi főiskola. Közreműködtünk az üzemmérnöki képzés távlati terveinek kidolgozásában, népgazdásági feladatok megoldásában. Példaként a számítógép és az NC-laboratórium létrehozását említem. Aműszaki ismeretterjesztésiért — Jutott ideje a műszaki ismeretek népszerűsítésére, tevékeny szerepet ^kapott és vállalt a műszaki értelmiség egyesületeiben. Hat évig volt a MTESZ megyei elnökségi tagja és a Gépipari Tudományos Egyesület megyei alelnöke. — Az egyesületi tevékenységet mindig is a tüdományos és oktatói tevékenység kiegészítésének és nagyon fontos tényezőjének tartottam. Jelenleg a GTE országos vezetőségében dolgozom és a Központi Oktatási Bizottság elnöki teendőit Játom el. — Felsőfokú oktatási intézményekben természetes, hogy időnként másnak kell vállalni az igazgatással járó, az alkotó munkát nehezítő terheket. Ennek tudatában is nyilvánvaló, hogy nehéz „beosztottként” dolgozni ott, ahol korábban irányító poszton tevékenykedett valaki. A közösség támogatásával — Én ennek az állapotnak csak az ^előnyeit érzem. Tanszékvezetőként több az időm, noha ezzel is akad elég gond. Örülök az intézet fejlődésének, melyet a múltban is, most is elsősorban a párt és a kormányzat politikájának, és a kiváló munkatársi közösségeknek tulajdonítok. Persze, hol nincsenek kisebb elvi viták. De itt én alkotónak érzem a légkört, megfelelő feladatokat és önállóságot kapnak a tanszékek. Jelenleg például az intézeti átszervezés modelljeinek, elveinek a kidolgozásán munkálkodunk a főigazgató teljes egyetértésével. Ennek az átszervezésnek sok-sók előnye - külön téma. Előre ném látható körülmények is közrejátszottak -abban, hogy Kecskemétre kerültem, hozzájárulhattam a főiskola kialakításához. folytathattam a Kovács Ervin, Schilling János által megkezdett munkát. A helyi párt- és tanácsvezetésnek, a főhatóságoknak is nagy része van abban, hogy ott tart a kecskeméti műszaki főiskola ahol és ilyen biztató . a jövője. Továbbra is megteszek minden tőlem telhetőt az oktatás korszerűsítéséért, s közvetve az ország, a megye ipari előrehaladásáért. Befejezésül arra kér, hogy minél kevesebbet írjak róla és minél többet kollégáiról, az intézményről. Érzem, hogy őszinte egyéniségéből fakadó ez a kívánság, ezért szorítkoztam többnyire a tényekre. Eléggé meggyőzőek. Heítai Nándor Az elmúlt három évtizedben több hiteles tudósítást olvashattunk az első világháború szörnyűségeiről, illetve a vérzivatar közepette érlelődő, új világ teremtésére induló forradalmi mozgalmakról, fgy mindenekelőtt természetesen a korabeli magyarországi eseményekről: tragikus háborús részvételről, nyomorról, majd a reményeket indító őszirózsás forradalomról és a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napjáról. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy a történeti vizsgálódás elhanyagolta volna az 1919. augusztus 1-ét közvetlenül követő időszakot, a fehérterror legszörnyűbb éveit, de kétségtelenül mind a mai napig igen komoly hiányosságokkal, nemegyszer sematikus általánosításokkal kell az érdeklődő olvasónak szembenéznie 1919— 1922 hazai problematikáját illetőéi). Különösen érvényes ez egyes olyan területekre, amelyeknek sorsa az első világháború után sajátosan alakult. Éppen ezért megkülönböztetett érdeklődéssel fogadtuk Gergely Ferenc és Kőhegyi Mihály „A Pécs.7'BaraPya—Baja háromszög történelmi problémái 1918-1—1921 között” című művét, amely mintegy 15 éves, szerteágazó kutatómunka eredményeként a „Bajai dolgozatok” elnevezésű sorozatot nyitotta meg. A kötet a Bács-Kiskun megyei Tanács és a baja\ járási hivatal támogatásával jelent meg. Levéltári iratok, korabeli sajtótermékek és plakátok, szakirodalmi feldolgozások; forráskiadványok, sőt kortársi közlések segítségét vették igénybe a könyv szerzői a „Háromszög” alig pár- éves történelmének megelevenítéséhez. □ □ □ Mit is fed tulajdonképpen a „Hároszög” elnevezés? A mű első fejezete kimerítő választ ad a kérdésre. Alighogy bizonyossá lett a Monarchia katonai összeomlása után a polgári demokratikus forradalom 1918. októberi győzelme, amikor a Károlyi Mihály vezette magyar delegáció az antanttal folytatott belgrádi tárgyalásain nem tudta .elérni a páduai fegyverszüneti egyezmény érvényesítését, amely hallgatólagosan az 1914 előtti határokat jelölte ki demarkációs vonalként. A Bel- grádban megállapított demarkációs vonal mélyen ■az úgynevezett történelmi Magyarország testében húzódott. Az egyezmény hatására, s mert a Monarchia szétesése ténnyé vált, a súlyos bel- és külpolitikai problémái miatt óvatos szerb kormány 1,918. november 13—15 között megszállta az ország déli részét, a Pécs—Baja—Dráva közötti területet, a Pécs—Baranya—Baja háromszöget. Az újvidéki szerb népgyűlés után hamarosan sor került a körzet — éppen a polgári forradalom szervei kiépülésének stádiumában levő — magyar közigazgatásának teljes felszámolására is. Külföldi példákkal párhuzamba állítva a bizonyítékok sora tárul elénk, hogy a délszláv királyság — ^melynek af el tárt széntelepei ekkor j még csekélyek voltak —‘ mindenekelőtt a mecseki szén birtoklása érdekében hajtotta végre a ■ „Háromszög” megszállását, ugyanakkor a magyar kormányokat is döntően a háború után különösen fontossá vált szén ösztönözte, mikor a terület mielőbbi visszacsatolását akarták elérni. A békeszerződésnek e kérdésben Magyarország számára kedvező döntése sem tántorította el végérvényesen tervétől a szerb burzsoáziát, hogy éppen szénszükséglete kielégítése érdekében bekebelezze a „Há- romszög”-et. □ □ □ Külön fejezet foglalkozik mindazzal, ami a Tanácsköztársaság idején történt la körzetben. Többek között fogalmat alkothatnak arról, miként támogatták a baranyai munkások a proletárdiktatúra államát, és hogy miért nem vett részt a délszláv hadsereg annak megdöntésében. A szerzők elemzik az anyaországban dühöngd fehérterror hatásait is. Megtudjuk, hogy a menekülő kommunisták egyik célja a „Háromszög” volt. Ez számukra csupán a kisebbik rosszat jelentette. A megszállt terület társadalmi Osztályainak, rétegeinek álláspontja különbözőképpen ..alakult. A magyar polgárság a visszacsatolási kívánta, a munkásság viszont — míg a Horthy-rezsim van uralmon — a megszállás fenntartását. A Szerb—Horvát—Szlovén Királyság ezt a helyzetet igyekezett kihasználni, amikor a polgársággal szemben foganatosított megtorló intézkedésekkel párhuzamosan felemás módon ugyan, de a munkásság megnyerésére törekedett. A taktikának eleinte alig mutatkoztak eredményei. A növekvő nyomor miatti elkeseredés gyakran sztrájkokba, tüntetésekbe csapott át. A Linder Béla pécsi polgármester (A Károlyi-kormány volt hadügyminisztere) köré csoportosuló polgári és szociáldemokrata elemek már 1920 őszén tárgyalásokba bocsátkoztak egy szerb támogatással tervezett „Baranyai Köztársaság” létrehozásáról. Ugyanakkor az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázist szeretett volna teremteni a közeledő visszacsatolás idejére. Számítását a munkát megtagadó régi tisztviselőkre alapozta, titokban még a fizetésüket is folyósították. □ □ □ „A bizonytalanság hónapjai” című fejezet foglalkozik az 1921-es év problémáival. Bár a béke- szerződés ratifikálása megtörtént, a közbejött ki- rálypuccsok miatt az ellenforradalmi Magyarország elleni közös cseh—délszláv intervenció lehetősége is fennállt. Nyomon követhetjük a munkás- mozgalom további alakulását, az egyes csoportok közötti ellentétek kiéleződésének okait, a Horthy- rezsim előkészületeit a visszacsatoláshoz. 1921: augusztus 14-éh, amikor a „Háromszög” .MagyarpfszgigJyK történő v^iss^té^ése nap^^kéj^ dése vol t,a, Beesett! ülésez». téruJéti szakszgtvezeti kongresszHSi kikiáltÓtta a Baranyai Köztársaság”-’ ot. A szerzők szerencsére mértéktartók maradtak a lépés társadalmi, politikai és személyi mozgatóerőiről szólva. A zűrzavaros eseményeket jól érzékelteti a leírásuk. Értékes adatokat kapunk a kiürítés, illetve a visszacsatolás eseményeiről. Meggyőző a válasz arra a kérdésre is, hogy vajon a bevonuló ellenforradalmi rendszer mennyire tartotta be fennen hangoztatott békejobb-nyújtási szándékát. Szívesen vettünk volna viszont egy rövid általános értékelést a mű végén, s örültünk volna a nemzetiségi kérdés bővebb érintésének. □ □ □ Mindent összevetve, Gergely Ferenc és Kőhegyi Mihály kitűnő könyvet adott kezünkbe. A mű nemcsak gazdagítja a baranyai kérdésről eddig szerzett ismereteinket, hanem a múlt tanulságainak levonásával hozzásegít a terület népeinek tartalmasabb testvéri együttéléséhez is. A könyv értékét tovább növeli a bajai múzeumban őrzött, az eseményekkel kapcsolatos 25 plakát közlése, valamint a térképvázlatokat is tartalmazó képanyag. Lakos János A. PORTER: Korai házasság ehivattak az iskolába. — Már megint műveltél valamit? — kérdeztem a fiamtól. f — Ugyan, mit képzelsz, semmi különöset. Egyszerűen megnősültem .*. — Mi-i-it? — Csak megnősültem... — Hogy értsem azt, hogy csak megnősültél? — Bensőmben valami megszakadt, egész lényem egy szempillantás alatt elhült. — Kit vettél el? — Az osztályunkból Tánya Murzikovát — válaszolta fiam, mintha mi sem történt volna, miközben megtépázott tankönyveit gyömöszölte a táskájába. — Állj meg fiam, állj meg, valahogy semmit sem értek. Magyarázd meg kérlek, mit jelentsen ez! — Ugyan mit kell ezen magyarázni! Nehéz egyedül, igy hát megnősültem. — Mi az, hogy nehéz egyedül? Ugyan, piilyen nehézségeid lehetnek? — Hétköznapi nehézségek. Tudod te, milyen nehéz manapság a tanulás? Nem úgy, mint neked, meg a mamának. Nektek például a 'fizika az Ohm törvényével befejeződött. Van arról fogalmad, hogy utána mennyi mindenféle felfedezés jött még? — Ni-i-incs. — Látod, neked fogalmad sincs, nekem pedig tudnom kell! Egyedül a relativitással úgy ki- ké'szül az ember negyedév alatt, hogy azután mindenbe belemegy! — Én azért, fiam, nem ériem — mondtam a lehetőségekhez képest a legszelídebben — mi köze van az iskolai elfoglaltságodnak ehhez a ... te ... hogy is nevezhetném... — Ha csak az iskola lenne — legyintett a fiam —, azzal még egyedül is megkiizködne az ember! Dehát az úttörőolimpiára menni kell? Kell! önképzőkörbe járni? Kell! Gyűjtsük az ócskavasat? Gyűjtsük! A papírhulladékot? Azt is! Próbáljon az ember egyedül megbirkózni mindennel. Ráadásul ezeket a fakultatív foglalkozásokat is kitalálták, igy azután Tányával együtt egészen belegabalyodtunk a dolgainkba. Míg ö elszalad művészi tornára, alig érek rá megcsinálni a matematikai feladatunkat. .Mit kezdhetnénk igy egyedül? — Jó, ezt megértem, segíteni kell egymásnak... De nem hiszem, hogy ne ,lehetne csak úgy egyszerűen barátkozni. Feltétlenül szükség van erre a... — Ne-e-em! Barátságról szó sem lehet. Ismerjük az efféle barátságokat! Először barátság, azután mindenféle szerelem, le- velezgetés és egyáltalán nem marad idő semmire. Itt. mindent komolyan kell venni, úgy, mint ti a mamával, mindenkinek meg kell lennie a maga kötelességének ... — E-e-gen — nyögtem, nem találván semmilyen ellenérvet. — Tehát, úgy néz ki, hogy érdekházasságot kötöttél? Jól értettem? — •Ugyan miféle érdek? A Szanyka Puzirev az tényleg érdekből csinálja! Tudod, kik Nyi- nának a szülei? Az apja kémia- professzor az anyja pedig igazgatóhelyettes. Tudod, mennyit segítenek nekik? így még az is mellékes, hogy ez a Nyina olyan szeplős, mint egy pulykatojás. — Fiam kisé elgondolkodott, majd folytatta: — Igaz én is jól jártam Tányával. Nagyszerű lány! A múlt csütörtökön a mig azokat az átkozott integrálokat számit gattam, a járási versenyen tudod milyen jól dobott helyettem gránátot? Talpraesett, helyes lány az én Tányám! Végleg megzavarodtam, azt sem tudtam már, mit mondjak, mit kérdezzek. — No, és mik a további terveitek? — csúszott ki a számon önkéntelenül. — Nincsenek különösebb terveink, befejezzük az iskolát. No, meg a srácot is a saját lábára kell állítanunk __ — Miféle srácot Jurtk? ... Kiről beszélsz? — nyelvem a szájpadlásomhoz tapadt. — Csak a kis Vováról, a harmadik „B”-ből. Magunkhoz vettük ezt a kisdobost Tányával. — De.’., miért kell nektek ez a Vova? — Különös vagy te, apa! Hogy-hogy miért? Azt hiszed, a kicsiknek könnyebb,. rá int nekünk? Ezért határoztuk el Tányával, hogy patronáljuk. Mert még majd fogja magát és megnősül. Ez meg mire lenne jó ilyen fiatalon?... No, jól Kvan apa — fiam az órájára pillantott — mennem kell. Oda kell még adnom Tányának az oroszt, hogy átírja, hiszen tegnap egész este a kórusban énekelt helyettem. Gyorsan a táskájába dugta a könyveit, és elrohant. — Csak azt nem értem — torpant meg az ajtóban —, mi a csodáért házasodnak a felnőttek? Se leckéjük, se társadalmi munkájuk, még hulladékbt sem Kell gyűjteniök... Hogy kiszaladgálhatnák magukat, milyen jót focizhatnának... A Junoszty folyóiratból fordította: Savóit Béla
