Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

1976. április 23. • PETŐFI NÉPE • 3

Nyolcvan éve született Zalka Máté

Gazdaságosan,

exportképesen

Alkotó fiatalok|

Nevezhetnénk egyszerűen katonaírónak is. Volt ebből a dere- kas i példakép fajtából több is a magyar históriában és irodalomban. Csakhát életének teljességét — a teljes életet — ez a megnevezés alig fejezi ki. Volt idő, amikor hivatalosan gyártott legendák ködébe burkolták alakját, olyannyira, hogy egykori segédtisztje, Eisner német internacionalista lehangol tan írta: „Alakja lassan-lassan elmosódik, arcvonásai eltorzulnak, elferdülnek, s olyanná lesz, mint amikor e kontár fényképész nekifog, hogy egy kis fényképből, retusálva és akvareli festékkel össze- mázolva, mellképet készítsen.”

S bár a szépítés a mesterkéltség valóban nem illik különben joggal legendává nemesedett figurájához:, mégis van valami népmese! ízű abban, ahogyan Franki Bélából, a matolcsi mészáros legkisebb .gyermekéből Zalka Máté szovjetunióból! emig. ráns magyar író és Lukács tábornok, spanyolországi magyar internacionalista mártínhős lett.

□ □ □

Az életút látszólagos kacskaringói, logikus mozgással álltak össze egyenes vonallá. A kereskedelmi iskolát végzett, érettségizett és tiszti rangra jogosult átlag fiatalember sors- és kortársai naiv nekibuzdulásával indult 1917-ben a háborúba. „Tudtam, hogy szolgálni és tisztelni, kell másokat, méltóságteljesen viselni ' magamat és meghajolni a felettesek bölcsessége előtt... Mentem őszintén, egyenesen és azzal a szent naivsággal, amit az iskolákban loptak belém. Meghalni, de győzni! Na de, hisz így ment az egész had, ez volt a tömeg tragédiája...” S az imperialista háború értelmetlen borzalmai, az orosz hadifogság, a forradalom és a polgárháború megvilágosító zivatarjai az ő szemét is felnyitották. Münnich Ferenc visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Omszkban, a volt osztrák—magyar hadifoglyok konferenciáján a forradalom mellett adta le voksát. „Viharos tetszéssel kísért lelkes bestédben ... aktív részvételt követelt az orosz forradalom védelmében.. A közgyűlés egyhangúlag így (határozott.”

Zalka Máté Szibériában esett át az új, az előzőnél sokkal igazságosabb harc tűzkeresztségén. Győzelmek és vereségek, börtön, fogolytáborok és szenvedések kísérték útját a győzelemig. Kalandosan és rövid úton szervezett partizánosztaga reguláris vörös zászlóaljjá alakult az internacionalisták hadosztályában. Dél-Uk- rajna, a Krím és a moszkvai katonai kerület voltak Zalka oroszországi tevékenységének további állomásai.

A polgárháború nemcsak katonává, hozzáértő parancsnokká nevelte Zalkát, aki járatos lett a lövészárokharci stratégiában, a partizántaktikában, a lovas rohamok harcművészetében. Belül is átalakította: kikovácsolta világnézetét. Ifjú kora fellángolásait és hajlamait jellemmé edzet. te.

□ I |

Leszerelése (1923) után még néhány évig a szovjet állam diplomáciai munkával bízta meg. Futárszolgálatot teljesített Nyu- gat-Európában, Skandináviában és a Közel-Keleten — Törökországban és Perzsiában. Közben pedig egyre több lehetősége volt a régen benne szunnyadó ösztönzésnek engedni; írni! Novellákat, karcolatokat, kisregényeket. Nagy terveket, regénytrilógiákat kovácsolt — ideje és lehetőségei nem mindig engedték ezek valóra váltását.

Irásművészete, forradalmi és katonai tapasztalatai gazdag fegy. vertárából merítette tematikáját. Mindig visszatért az internacionalizmus, az osztályharchoz való hűség, a katonai-emiberi-parancs. noki helytállás irodalmi rangú és rendű propagálásához. S közben egyre mélyebben, árnyaltabban tárta fel a jellemeket és a helyzeteket. Mindemellett közéleti kulturális tevékenységet is kifejtett, 1925 és 1928 között a Forradalmi Színház vezetője volt_ Miközben állandóan tartotta a kapcsolatot a moszkvai magyar internacionalista emigrációval, annak kulturális tevékenységébe kezdeményezően kapcsolódott be, s jó néhány rövidebb lélegzetű írással a háta mögött végre nagyobb munkába is foghatott. A bolygók visszatérnek című regényében (1932) a téma ismerős: a magyar internacionalisták részvétele a polgárháborúban és

törekvésük a Tanácsiköztársasággal való katonai kapcsolat felvételére. Hazafiság és internacionalizmus egysége a regény. Legismertebb művében a Doberdó- ban (1936) pedig egy fiatal katonatiszt világháborús kiábrándulásának, eszmélésének és lelki» felépülésének történetét követhetjük nyomon. Máig egyik legjobb háborús regényünk ez, bár utolsó fejezetei már a sietség nyomait viselik magukon.

□ □ □

Megbocsáthatóan. Ugyanis Spanyolországban kitört a polgárháború és Zalka már készülődött. „Nem új viszonyok elé megyek — írta családjának. — Csak a régi leckét kell újra átvenni. És nem érzek nyugtalanságot, az ismeretlen előtt’. Azzal a szilárd meggyőződéssel utazom, hogy hasznomat veszik, amire büszke leszek majd, s ami már most melegséget, erőt és harci kedvet önt szívembe.”

Az1 újonnan szervezett 12. Nemzetközi Brigád parancsnokaként (Lukács tábornok nééen, több mint fél évén át harcolt Spanyolországban. Jelentős sikereket ért el Madrid védelmében, a Jarama mentén és Guadalaja- ránál. Ludwig Renn német író, Roman Karmen szovjet filmrendező, Mihail Kolcov haditudósító és1 Iljá Ehreniburg írásaiból tevékeny szervező és leleményes katonai vezető képe áll előttünk, „ő inkább a bátor, szívélyes, vidám parancsnok-apa, parancsnok-testvér típusa. Mindenkihez van néhány szava, olykor egészen meghatározhatatlan nyelven : spanyol-f rancia-német-magyar-orosz szókombinációban.” Se. gédtisztjétől tudjuk, hogy időnként ábrándozott az irodalomról, néhány nyugodt évről, amikor nem hallja majd a golyók sü- vítését, a srapnelek robbanását és terveit valóra válthatja. De mindig hozzátette: „Én most Lukács tábornok vagyok. Zalka írót otthon hagytam. Nem tudom kettéosztani magam.”

□ □' □

Terveit a maguk teljességében nem válthatta valóra. Mégjs,, teljes élete voit. 1937. ‘június 11-én a huescai fronton elesett. Valenciában nyugszik jeltelen sírban..

D. M.

Napirenden a termékkorszerűsítés

A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ípari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége csütörtökön ülést tartott, amelyen egyebek között a kohó- és gépipar termékszerkezetének korszerűsítésével összefüggő kérdéseket, és az ötödik ötéves tervidőszakra szóló feladatokat vitatta meg.

Gácsi Miklós államtitkár beszámolójában elmondta, hogy az ötéves terv eredményei nagymértékben függnek majd a szelektív fejlesztés hatékonyságától.

1976—80 között a gépipari termelés a tervek szerint évi átlagban 7 százalékkal nő majd, a termékek több mint fele exportra kerül. A gazdaságos gyártás, a nagyobb export érdekében továbbfejlesztik majd többek között a fényforrás-, az autóbusz-, a szerszámgép-, a mezőgazdasági gép- és a kábelgyártást. Bővül a villamosszerelési anyagok és kábelek előállítása is, s így kisebb tőkés importra leik szükség ezekből a cikkekből.

Bányamúzeum lesz

• Megkezdődött a várpalotai Thury-vár helyreállítása. A restaurálás alatt álló nyugati szárnyban a Várpalotai Szénbányák fennállásának 100 éves jubileumi ünnepségére, még az idén megnyílik a bányaműi zeum. (MTI-foto: Rózsás Sándor felvétele — KS)

Egy üzem: 420 munkás Mezőgazdaság

termelése veszett oda és környezetvédelem

Munkavédelmi tájértekezlet Dunavecsén

Csütörtökön az SZMT munka- védelmi osztályának rendezésében tájértekezletet tartottak Dunavecsén, a Vegyesipari Vállalatnál. Miután levetítették a „Rejtett hiba” c. filmet, Katz József SZMT-osztályvezető tájékoztatta a megjelenteket a megye munkavédelmi helyzetéről.

Elmondotta, hogy megyénk vállalatainál, intézményeiben és mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben tavaly 1,1 százalékkal, szám szerint 5186-ról 5248-ra emelkedett á három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma — az előző évihez viszonyítva. Ez azt jedepti, hogy Bács-Kis- kunban a múlt esztendőben minden 100 dolgozó közül kettő üzemi balesetet szenvedett. Emiatt nőtt a kiesett munkanapok száma is — 110 249-ről 111 791-re,

ami 1,4 százalékos emelkedésnek felel meg. Ennek folytán tehát, 270 napos munkaévvel számolva, megközelítőleg egy 420 fős. üzem termelése' veszett oda a múlt esztendőben. Harminc volt a halálos kimenetelű üzemi baleset, néggyel több, mint az előtte való évben. Különösen figyel- meztető, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben több mint két és félszer annyi halálos üzemi baleset történt ugyan ez Idő alatt.

Az üzemi balesetek jelentős része az anyagmozgatás — szállítás, rakodás — hiányaira vezethető vissza. Számottevő a kéz- és lábsérülések aránya, a tárgyak, személyek esése, a kéziszerszámok állapota miatt, illetve az egyéni védőeszközök s a gépek védőberendezéseinek hiányából bekövetkezett, baleset is.

Mindebben nagy szerepet játszik a munka- és üzemszervezés nem kielégítő, színvonala, a rendszeres ellenőrzés hiánya, nem kevésbé a szemléletbeli és munkafegyelmi lazaság.

Hangsúlyozta Katz József a megelőző intézkedések hatékonyabbá tételének fontosságát. Kifejtette, hogy a műszaki fejlesztések, rekonstrukciók, beruházások tervezésénél mindig

szem előtt kell tartani, milyen hatással lesznek majd a nagyszerű műszaki paraméterekkel rendelkező gépek, berendezések a velük, mellettük dolgozó emberek egészségére, testi épségére. Azaz — már a tervezés stádiumában legalább olyan figyelmet kell fordítani a biztonságos, egységes munkakörülmények megteremtésére, mint a gazdasági mutatókra.

Megyénkben is igen komoly mennyiségű új gépet, berendezést állítottak be az útóbbi években. A tapasztalat azonban az, hogy az üzembe helyezési eljárások során még rendkívül sok előírást kell tenni a balesetmentes munka feltételeinek biztosítására. Emiatt sok esetben késik az üzembe helyezés, állnak a drágán vásárolt gépek.

A műszaki vonatkozásokon túl beszélt az előadó -a vezetőktől elvárt magatartásról, helyes szemléletről is.

Hiba, hogy nem egy helyen formálisak a munkavédelmi szemlék, alacsony az oktatás színvonala, s mindezt él is tűrik. Az is különös -— enyhén szólva —, hogy a munkavédelmi, biztonságtechnikai fegyelem sok esetben nem tartozik a munka- fegyelem kategóriájába. Ki tudja,'miért? Talán, mert „a termelés mindenek előtt” jelszó bűvöletében hajlamosak vagyunk megfeledkezni az emberek biztonságáról. E szemléletbeli fonákságok szülik, hogy a balesetek kivizsgálásánál az előidéző okok háttérben maradnak, s inkább „kéznél levő” indok a dolgozó figyelmetlensége. Ez a mód pedig — a helytelen kivizsgálás —konzerválja a baleseti veszélyéket, mivel a döntő ok, a műszaki vagy szervezési hiányosság ellepleződik.

A tájékoztatót követően Kara Mihály, a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat igazgatója' a munkavédelem irányításának Ihelyf tapasztalatairól számolt be, maid a film, s ■>■95 előadások alapján tartalmas véleménycsere alakult ki. T. I.

Kétnapos tudományos ülésszak kezdődött csütörtökön a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatási és szakoktatási főosztályának rendezésében, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozáson több mint 40 előadás hangzik el a vízgazdálkodás, a talajvédelem, az erdőgazdálkodás, és az állattenyésztés környezetvédelmi kérdéseiről. Jelenleg mintegy 30 kutatóhelyen vizsgálják a mező- gazdaság fokozott környezetvédelmének lehetőségeit, s az ülésszakon azt is megvitatják, hogy az V. ötéves tervidőszakban melyik témákra kell koncentrálni a tudományos erőket. (MTI)

Család- és nővédelem

Interjú dr. Szabady Egonnal

Néhány hete alakult meg hazánkban a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság; elnökéül dr. Szabady Egont, a KSH elnökhelyettesét, a Né- pességludományi Intézet igazgatóját választotta.

— Milyen célokat fogadott el és vall magáénak az új tudományos társaság — kérdeztük dr. Szabady Egontól.

— A társaság célja — elfogadott alapszabálya szerint — minden olyan tudományos ismeretterjesztő tevékenység fejlesztése, amely a magyar társadalomban á család- és nővédelemmel foglalkozik. E téren olyan közgondolkodás kialakítására törekszünk, amely elősegíti a harmonikus családi életet, a nők és a gyermekek védelmét, az egészséges reprodukció biztosítását. Társaságunk célkitűzéseinek meg. •felelően fejleszti és elősegíti a család- és nővédelemmel kapcsolatos komplex egészségügyi, társadalmi és demögráfiai kutatásokat, vizsgálatokat, s közreműködik a lakosság családvédelmi ismereteinek bővítésében. Fejleszteni kívánjuk a csalódás nővédelem szociálista szemléletét és módszertanát, ismertetjük e tudományágak hazai és külföldi eredményeit, elősegítjük ezek gyakorlati félhasználását,

biztosítva a szakterületekén működő különböző képzettségű szakemberek tudományos tevékenységének koordinálását. Hazánkban a pszichológia, a szociológia, demográfia, s az orvos- és jogtudomány területein is folynak család, és nővédelmi kutatások. Szükségessé vált e kutatások integrálása, az egész társadalom részére történő hasznosítása. Társaságunk célja az egyes tudományágak területein létrehozott eredményeknek az eddigieknél szélesebb körű ismertetése, . s beáramoltatása a családokba.

— A családpolitika Magyarországon rendkívül nagy figyelmet kap, jó úton halad. A közvélemény nagy egyetértésével találkozott a kormány 1973. évi népesedéspolitikai határozata, amely kiterjedt szá- mos megoldandó egészségügyi, gazdasági, szociális, és tudati kérdésre egyaránt. A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság e kormány- határozat további kibontakoztatásához kíván kapcsolódni?

— Feltétlenül. Az 1973 októberében elfogadott népesedéspolitikai kormányprogram az első sokoldalú és komplex népesedési határozat Magyarországon. En• Szépség és ifjúság: két elválaszthatatlan fogalom. Mint ahogyan az alkotás és ifjúság is az. A fiatalok többsége ugyanis szereti és igenli a szépet. A jövő felnőttjeinek egy részében megvan az igény az alkotásra, az önkifejezésre. Miközben sok ifjú ember arra törekszik, hogy változatos cselekvés közben egyre jobban megismerje a világot, egyúttal 'erősödik benne a szándék, hogy önmagát megismertesse és elfogadtassa. Részben ez késztet sokakat alkotó tevékenységre.

Az MSZMP XI. kongresszusának határozata leszögezi: „A párt támogatja azokat a törekvéseket és intézkedéseket, amelyek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai jellegének és mozgalmi vonásainak továbbfejlesztését szolgálják. „Nos, az ifjúsági mozgalom gazdagodásáról árulkodik mostanában az is, hr-J egyre nagyobb számban vesznek részt alkotó módon a kulturális életben. Csupán Bács-Kiskunban több százra tehető azoknak a száma, akik művelik a művészetek egyes ágait, ,s ezzel önmaguknak is, másoknak is örömet szereznek. Dicséretes’ ténykedésükkel részt vesznek az általános ízlésformalásban, az esztétikai igények felkeltésében, környezetük szebbé tételében.

• A KISZ megyei bizottsága évek óta megrendezi az amatőr fiatal képzőművészek tárlatát. Ezekre esetenként százötven, kétszáz művet is beküldenek, s a szakmai zsűrizés után mindig több tucat képben, szoborban gyönyörködhet heteken keresztül az érdeklődő közönség. S a közelgő kongresszust megelőző megyei küldöttgyűlés tiszteletére megrendezett kiállítás is a tehetséges fiatalok alkotókedvéről árulkodott a Tudomány és Technika Házában. Ugyanezt láthattuk Csávolyon, amikor több környező község fiatal amatőrjei mutatkoztak be együttesen, s a bajai tanítóképzőben, ahol a főiskolások bizonyították tehetségüket.

Vannak munkahelyek — többek között a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára, a Kecskeméti Konzervgyár és az ÉPSZER Vállalat —, ahol segítik azokat, akik a művészetnek valamelyik ágát művelik. Elismerik a teljesítményüket, nyilvánosságot, fórumot teremtenek számukra: szép és hasznos munkájukat igyekeznek közkinccsé tenni. Figyelmet érdemlő támogatást nyújtanak fiataljainknak a szakszervezetek is. A kecskeméti Fémmunkásban irodalmi pályázatot hirdettek a szakmunkásfiatalok részére. Kiskunhalason a szakmaközi művelődési házban kiállítást rendeztek a helybeli amatőröknek, s a bajai szakmaközi bizottságban már régebben megszervezték a verselgető, írogató fiatalok körét.

• Az a tény, hogy a megyénkben működd öt főiskolán évek óta sikereket érnek el a hallgatók az amatőr művészeti mozgalom jó néhány területén, örömünkre szolgál, mégsem tűnik különösnek: a leendő diplomások leg- jobbjaitól ezt méltán elvárhatjuk. Szerencsére, van is miért dicsérni őket. Még inkább örvendetes, hogy a leendő szakmunkások között viszonylag sok ma már az olyan fiú és leány, aki szabad idejét rajzolással, festéssel, bábozással, faragással tölti. Ez az áldásos tevékenység kihat a személyiségre, az általános emberi magatartásra épp úgy, mint például a fiatalok egymásközti viselkedésére.

Bár feleslegesnek tűnhet, mégis le kell szögezni, hogy a fiatal amatőrök, a legifjabb alkotók legtöbbje — volt alkalmunk meggyőződni róla sokszor — nem tartja magát művésznek, nem akar hátat fordítani meglevő vagy leendő foglalkozásának, szakmájának. Sokkal fontosabbnak érzi, hogy az egyre bővülő szabad idejét értelmesen töltse el, s hogy önmagát kifejezze.

• A KISZ soron következő, IX. kongresszusa — mint történt a megyei küldöttgyűlésen is — bizonyára további erőteljes biztatást ad majd az alkotó fiataloknak.

V. M.

Óriási Mdkíáíó Visontán

• Visontán, a külszíni bányaüzemben, munkába állították az ország legnagyobb teljesítményű földkotrógépét, az NDK-ban gyártott marótáres.ásj 15 emeletes! 50 méter mai gas gépóriást. Az idén több mint 40 millió köbméter meddőföldet takarítanak le a

szénmezőről.

nek tudható be, hogy az azóta eltelt 3 év a magyar demográfia legjobb időszakához tartozik. Közismert, hogy 19 év óta, 1975- ben esett először a művi abortuszok száma 100 ezer alá, (1969- ben még 207 ezer volt), s hogy tízezrekkel nőtt a születésszám. Biztató utakon járunk a család- i tervezésben is, a szülőképes nők- ! nek már 20 százaléka veszi igénybe az orális, a szájon át alkalmazható tablettákat. A születésszabályozásban a családtervezésnek, a 2—3 gyermekes családeszmény megvalósításának hívei vagyunk. Ennek elfogadtatá- tására törekszünk annak érdekében, hogy a családban a gyermek akkor szülessen, amikor szívesen fogadják, felneveltetésük anyagi és érzelmi feltételei biztosítottak. A Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság célja, hogy a tudopány eredményei ne lassan érjenek el a családhoz, hanem minél szélesebb körben váljanak közkinccsé, közismertté. Terveink szerint nemcsak a családtervezéssel, hanem egészségneveléssel, szociális és társadalmi kérdésekkel is összetetten foglalkozunk. Céljaink elérése érdekében felhasználjuk a vitaüléseket, szimpóziumokat, időszakonként vándorgyűléseket és nemzetközi konferenciákat is rendezünk, de véleményt nyilvánítunk a szakterületeket érintő kérdésekben, s javaslatainkkal segítjük az állami és tár- » sadalmi szervek munkáját is. Feladataink megoldása érdekében pályázatokat is hirdetünk, jutalmakat tűzünk ki, emlékérmeket és díjakat alapítunk a család- és nővédelem eredményeinek ösztönzésére.

— Mi szerepel a tudományos

társaság ismeretterjesztő programjában?

— Magas, hazánkban, a kora- szülési arány, az elmúlt 20 év alatt kétszeresére nőtt, ugyanakkor az élveszületések 11 százalékában súlyón alul születnek a gyermekek. A kutatások megállapították, hogy a szülés előtti művi abortusz okozója lehet a koraszüléseknek, illetve nagy része lehet a kis súlyú gyermek születésében. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a csecsemőhalottak 80 százaléka koraszülött, akikor láthatjuk, hogy a család- és nővédelem kérdéseit összefüggéseiben kell vizsgálni.

— Alapszabályunkban szerepel, hogy tudományos Szekcióink és területi szervezeteink is működhetnek; s ezek célja, a család- és nővédelem szakmai és területi kérdéseinek fejlesztése a társaság irányítása mellett. Főleg olyan megyékre gondolunk, ahol orvostudományi egyetemek működnek. De semmiféle intézményes apparátust nem akarunk létrehozni, a feladatokat társadalmi úton kívánjuk megvalósítani a harmonikus családi élet, a család- és nővédelem további kibontakoztatása érdekében.

K. É.